Konrád György

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Konrád György (1933–)

Debrecenben született, 1933. április 2-án. Apja jómódú zsidó vaskereskedő, a család Berettyóújfalun élt. Az 1944-es üldözések idején Konrád pesti rokonokhoz menekült. 1946-ban a debreceni református kollégium, 1947–1951-ben a budapesti Madách-gimnázium tanulója volt. Polgári származása miatt nem jelentkezhetett egyetemre, de fölvették az Orosz (később: Lenin) Intézetbe, innen iratkozott át 1953-ban az ELTE magyar szakára.

Az 1953-as reform híveként írta első recenzióit az Új Hang című folyóiratba. 1956-ban fejezte be egyetemi tanulmányait, diplomamunkáját Pap Károlyról írta. Az alakuló Életképek szerkesztőségének tagja. 1956 októberében egyetemi nemzetőr. Ezután évekig állástalan.

Az évtized végén tagja a Belvárosi Kávéház írói asztaltársaságának. 1959 és 1965 között ifjúságvédelmi felügyelő a budapesti VII. Kerületi Tanács gyámhatóságán. 1960-tól félállásban a Magyar Helikon Kiadó lektora és sorozatszerkesztője. 1965-től 1973-ig városszociológus az ÉVM Városépítési Tudományos és Tervező Intézetében (VÁTI). Több szaktanulmányt publikált Szelényi Ivánnal közösen, a legjelentősebb: Az új lakótelepek szociológiai problémái (1969).

Az ötvenes-hatvanas évek fordulóján bontakozott ki értekező munkássága, legszívesebben a francia és az orosz irodalom jelentős alakjaival és irányzataival foglalkozott. 1960-ban elsőként adott áttekintést Magyarországon a nouveau roman legjelesebb képviselőiről. Első regényének, A látogatónak megjelentetését a Szépirodalmi Könyvkiadó nem vállalta, a Magvető viszont igen, s az az 1969-es könyvhét legnagyobb sikere lett. 1973-ban újabb regényét, A városalapítót politikai okokból a Magvető is elutasította, illetve csak 1977-ben adta ki, megcsonkítva. 1973 nyarán Konrád ügyészi figyelmeztetésben részesült, és elveszítette állását.

A dobai elmegyógyintézetben dolgozott, készülő harmadik regényéhez gyűjtött anyagot. 1973–1974-ben Szelényi Ivánnal közösen megírták Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című történetfilozófiai (illetve az ő műfajjelölésükkel: tudásszociológiai) esszét, melynek kéziratát a hatóság lefoglalta, és a szerzők ellen államellenes izgatás címén vizsgálatot folytatott. A zaklatások elől Szelényi kivándorolt, Konrád György pedig a belső emigrációt választotta.

1978-ban fejezte be harmadik regényét, A cinkost, utóbb Konrád első három könyvét összefüggő trilógiának nyilvánította.

1976-ban lejárt Konrád hároméves utazási eltiltása, s Nyugat-Berlinbe utazott, ahol egyéves ösztöndíjat kapott. Innen New Yorkba, San Franciscóba és Párizsba látogatott el, csak 1979 márciusában tért vissza Magyarországra. 1982–84-ben ismét hosszabb külföldi út következett Nyugat-Berlinbe, New Yorkba és Párizsba. 1987–88-ban a Colorado College-ban oktatott világirodalmat. A magyar kulturális életből gyakorlatilag kiiktatódott, másfél évtizeden át mindössze A városalapító cenzúrázott kiadása (1977) és a Mondatok egy képzelt regényről című esszé (1982) jelenhetett meg tőle legálisan. Ugyanakkor az ország határain túl valamennyi műve megjelent (regényeit mintegy tizenkét nyelvre fordították le), s a külföldi közvélemény előtt ő lett a kortárs magyar széppróza legismertebb alakja.

A nyolcvanas években leginkább politikai-politológiai tárgyú cikkei váltottak ki jelentősebb visszhangot, kivált az Antipolitika című könyvének 1985-ös német kiadása. Ebben békés eszközökkel fölszámolhatónak mondta a jaltai egyezmény következményeit. A nyolcvanas évek elejétől Konrád részt vett a magyar demokratikus ellenzék mozgalmában, legtöbb műve „szamizdat” kiadásban is hozzáférhetővé vált Magyarországon.

1988-ban a publikálási tilalom végét jelezte A látogató második kiadása.

1989 Konrád György „hazatalálásának” éve: sorra jelentek meg művei, számos interjú készült vele. Publicisztikája igen termékeny. Az SZDSZ országos tanácsának tagjaként közéleti szerepet is vállalt; 1991-ben egyik kezdeményezője a Demokratikus Charta nevű mozgalomnak. Politikai kiállását és írói teljesítményét külföldön korábban is jelentős díjakkal ismerték el (Herder-díj, 1983; Charles Veillon-díj, 1986). 1990-ben megkapta a szellemi teljesítményért járó legmagasabb magyar kitüntetést, a Kossuth-díjat, 2000-ben pedig „az európai országok közeledésében” kifejtett tevékenységéért a Károly-díjat. Nemzetközi tekintélyét jelzi, hogy 1990 és 1993 között a Nemzetközi Pen Club elnöke, 1996-tól két cikluson át (első külföldiként) a Berlin–Brandenburgi Művészeti Akadémia elnöke volt.

A nyolcvanas évek végén újabb regénytrilógia megírásába fogott, melynek első kötete az először Kerti mulatság című, 1985-ben elkészült mű gyökeresen átdolgozott és Agenda, 1. Kerti mulatság címen kiadott változata. A második kötet (Kőóra) 1994-ben, a harmadik (Hagyaték) 1998-ban jelent meg. Az önéletrajzi elemekkel átszőtt, de alapvetően fikciós regénytrilógiához képest dokumentáris igénnyel önéletrajzi az Elutazás és hazatérés című regény (2001), melynek folytatásai, a Fenn a hegyen, napfogyatkozáskor 2003-ban, a Kakasok bánata 2005-ben, az Inga 2008-ban jelent meg.

Konrád esszé-könyveinek (91–93, 1993; Várakozás, 1995; Áramló leltár, 1996; A láthatatlan hang, 1997; Útrakészen, 1999; A közép tágulása, 2004) naplórészletei és elmélkedései többnyire úti megfigyelések, pillanatnyi lét- és közérzet-híradások. A nyolcvanas évek fragmentumokból építkező, aforisztikus nyelvű esszéstílusát folytatják tovább, de a politikai érdeklődés háttérbe szorul bennük a magánélet és általában az emberi létezés alapvető kérdései mögött.

Fontosabb díjak, elismerések:

1983 – Herder-díj (Bécs)

1986 – a Charles Veillon Alapítvány Európai Esszédíja

1986 – a skandináv békeszövetség kitüntetése

1988 – az antwerpeni Instelling Egyetem díszdoktora

1989 – Maecenas-díj

1989 – a mainzi Tudományos és Irodalmi Akadémia Wilhelm Heinse-medálja

1990 – Kossuth-díj

1990 – Manès–Sperber-díj (Bécs)

1990 – az Antwerpeni Egyetem díszdoktora

1991 – a Német Könyvkereskedők Béke-díja (Friedenspreis des Deutschen Buchhandels)

1991 – a Nemzetközi PEN Club irodalmi békedíja

1996 – a Francia Becsületrend tiszti fokozata (Ordre National de la Légion d’honneur, officier)

1998 – Közép-Európa-díj

1998 – Sztjepan Mitrov Ljubisa-díj

1998 – Felix Meritis-ösztöndíj (Hollandia)

2000 – Goethe Emlékérem

2001 – Nemzetközi Károly-díj (Der Internationale Karlspreis zu Aachen)

2001 – a VII. kerület díszpolgára

2003 – a Német Szövetségi Köztársaság Nagy Érdemkeresztje (Das Grosse Verdienstkreuz des Bundesrepublik Deutschland)

2003 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje a Csillaggal

2003 – Nikola Tesla-díj

2003 – az Újvidéki Egyetem díszdoktora

2003 – Berettyóújfalu díszpolgára

2004 – Budapest díszpolgára

2007 – Franz-Werfel emberjogi díj (Franz Werfel Menschenrechtspreis)

2008 – a Zsidó Könyvtanács első díja memoár kategóriában (National Jewish Book Award for Memoir)

 

Az életrajzot Veres András írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

A látogató. Regény. Bp. 1969. Magvető, 272 p. = 2. kiad.: Bp. 1988. Magvető, 233 p. = 3., jav. kiad.: Bp. 1995. Pesti Szalon. = 4. kiad.: Bp. 1998. Palatinus. = Bp. 2007. Noran, 232 p.

Konrád György – Szelényi Iván: Az új lakótelepek szociológiai problémái. Tanulmány. Bp. 1969. Akadémiai, 212 p.

Konrád György – Bacsó Péter – Zimre Péter: Kitörés. Filmforgatókönyv. 1975.

A városalapító. Regény. Bp. 1977. Magvető, 299 p. [Cenzúrázott kiadás.] = Bp. 1992. Pesti Szalon, 184 p. [Cenzúrázatlan.] = Budapest. 2010. Európa, 218 p.

Konrád György – Szelényi Iván: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. Esszé. Bern–Párizs. 1978. Az Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem kiadása, 206 p. = Bp. 1985. Áramlat Független [szamizdat], 206 p. = Bp. 1989. Gondolat, 326 p.

Az autonómia kísértése. Esszék. Paris. 1980. (Magyar Füzetek könyvei 2.) = Az autonómia kísértése – Antipolitika. Bp. 1989. Codex Rt., 365 p.

A cinkos. Regény. New York. 1986. Püski, 277 p. = Bp. 1989. Magvető, 461 p. = [3. kiadás:] Bp. 1998. Palatinus. = [4. kiadás:] Bp. 2009. Európa, 445 p.

Ölni vagy nem ölni. Esszé. Bp. 1985. ABC Független [szamizdat], 183 p.

Antipolitika. Esszé. Bp. 1986. AB Független [szamizdat], 138 p. = Az autonómia kísértése – Antipolitika. Bp. 1989. Codex, 365 p.

Az állami ember és a cenzúra. Bp. 1986. Áramlat Független [szamizdat], 19 p. (2. kiad.)

Kerti mulatság. Regény. Bp. 1987. AB Független [szamizdat], 244 p. = [Átdolgozott változat:] Agenda, 1. Kerti mulatság. (Regény és munkanapló.) Bp. 1989. Magvető, 676 p. = Bp. 2005. Noran, 640 p.

Hangulatjelentés. Hat esszé. Köln–Budapest. 1989. Irodalmi Levelek, 80 p.

Európa köldökén. Cikkek, esszék. Bp. 1990. Magvető, 471 p.

Az újjászületés melankóliája. Esszék. Bp. 1991. Pátria, 350 p.

91–93. Napló és esszék. Bp. 1993. Pesti Szalon, 494 p. = [2. kiadás:] I–II. [két kötetben.] Bp. 1994. Pesti Szalon.

Kőóra. Agenda II. Regény. Bp. 1994. Pesti Szalon, 386 p. = [2. kiadás:] Bp. 1995. Pesti Szalon; 2006. Noran, 440 p.

Várakozás. Esszék, cikkek, naplórészletek. Bp. 1995. Pesti Szalon, 557 p.

Áramló leltár. Elmélkedések. Bp. 1996. Pesti Szalon, 267 p.

A láthatatlan hang. Zsidó tárgyú elmélkedések. Bp. 1997. Palatinus, 259 p.

Hagyaték. Regény. Bp. 1998. Palatinus, 266 p. = Bp. 2007. Noran, 300 p.

Útrakészen. Egy berlini műteremben. Esszék, cikkek, tanulmányok. Bp. 1999. Palatinus, 458 p.

A jugoszláviai háború (és ami utána jöhet). Jegyzetek 1999-ben márciustól júniusig. Publicisztika. Bp. 1999. Palatinus.

Konrád György – Szelényi Iván: Urbanizáció és területi gazdálkodás. Tanulmány. Bp. 2000. Juhász Gyula Felsőoktatási K.

Mit tud a levelibéka? Válogatott esszék, naplórészletek (1973–1996.) Vál. és szerk.: Zsámboki Mária. Bp. 2000. Palatinus, 515 p.

Elutazás és hazatérés. Önéletrajzi regény. Bp. 2001. Noran, 162 p. = Bp. 2012. Európa, 143 p.

 

Fenn a hegyen napfogyatkozáskor. Önéletrajzi regény. Bp. 2003. Noran, 428 p.

A Közép tágulása – Gondolkodás Európáról. Esszék. Bp. 2004. Noran, 392 p.

Az író és a város. Esszék, előadások. Bp. 2004. Noran, 512 p.

Kakasok bánata. Önéletrajzi regény. Bp. 2005. Noran, 316 p.

Csodafigurák. Arcképek, pillanatfelvételek. Bp. 2006. Noran, 288 p.

Elutazás és hazatérés. Hangoskönyv. (A szerző előadásában.) Pécs. 2006. Alexandra; Budapest. 2006. MR Rt.

Inga. Jegyzetek. Bp. 2008. Noran, 256 p.

Harangjáték. Jegyzetek. Bp. 2009. Európa, 492 p.

Zsidókról. Jegyzetek. Bp. 2010. Európa, 228 p.

Esterházy, Konrád, Spiró Jeruzsálemben - három beszélgetés. (Szerk.: Marianna D. Birnbaum.) Budapest. 2010. Magvető, 154 p.

A város arca - pécsi portrék: Konrád György beszélgetései. Pécs. 2011. Művészetek Háza, 215 p.

Vendégkönyv - tűnődések a szabadságról. Naplóregény. Budapest. 2013. Európa, 771 p.

Egyéb fontosabb megjelenések

A lemondás irodalma. A francia „absztrakt” regényről. (Tanulmány.) = Nagyvilág, 1960. március (5. évf. 3. sz.) 416–423. p.

Klasszikus regény a huszadik században. Roger Martin du Gard: A Thibault család. (Tanulmány.) [1958] = Jelenkor, 1960. június (3. évf. 6. sz.) 57–68. p.

Gogol. A Miklós-kori Oroszország. (Tanulmány.) = Jelenkor, 1961. június (4. évf. 6. sz.) 687–698. p.

Emlékezés az Oblomov írójára. (Tanulmány.) = Nagyvilág, 1962. szeptember (7. évf. 9. sz.) 1368–1373. p.

Széljegyzetek a „huligán”-arcképhez. (Tanulmány.) = 1. rész: Jelenkor, 1963. március (6. évf. 3. sz.) 255–262. p.; 2. rész: Jelenkor, 1963. április (6. évf. 4. sz.) 340–345. p.

A korszerű háború korszerűtlensége. (Esszé.) = 1. rész: Valóság, 1963. június (6. évf. 6. sz.) 16–30. p.; 2. rész: Valóság, 1964. január (7. évf. 1. sz.) 2–13 p.; [3. rész:] A célja vesztett háború. Kortárs, 1964. június (8. évf. 6. sz.) 924–933 p.

K. Gy.–Szelényi Iván: A késleltetett városfejlesztés társadalmi konfliktusai. (Tanulmány.) = Valóság, 1971. december (14. évf. 12. sz.) 19–35 p.

Mondatok egy képzelt regényről. (Esszé.) Valóság, 1982. február (25. évf. 2. sz.) 69–78 p.

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

Angol

Konrád György, Szelényi Iván: Sociological investigation of new housing estates. Budapest. 1968. s.n., 68 p.

The case worker. [A látogató.] (Ford.: Paul Aston.) London. 1975. Hutchinson, 172 p. = Toronto; New York. 1976. Bantam, 182 p. = London. 1977. Hutchinson, 172 p. = New York. 1978. Harcourt Brace Jovanovich, 173 p. = New York. 1987. Penguin, 173 p. = Budapest. 1998. Noran, 214 p.

The city builder. [A városalapító.] (Ford.: Ivan Sanders.) New York; London. 1977. Harcourt, 184 p. = New York; London. 1980. Harcourt, 184 p. = New York. 1987. Penguin Books, 184 p. = Champaign, IL - USA. 2007. Dalkey Archive Press, 184 p.

Konrád György, Szelényi Iván: The intellectuals on the road to class power. [Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.] (Ford.: Andrew Arato; Richard E. Allen.) Brighton. 1979. Harvester Press, 252 p. = New York: Harcourt Brace Jovanovich, 1979. 252 p

The loser. [A cinkos.] (Ford.: Ivan Sanders.) San Diego. 1982. Harcourt Brace Jovanovich, 315 p. = London. 1983. Allen Lane, 320 p. = Harmondsworth. 1984. Penguin, 315 p.

Antipolitics. Pushing the state out of our nightmares. An essay. [Antipolitika.] (Ford.: Richard E. Allen.) San Diego. 1984. Harcourt Brace Jovanovich, 243 p. = London. 1984. Quartet, 243 p. = New York. 1987. Henry Holt, 243 p.

A feast in the garden. [Kerti mulatság.] (Ford.: Goldstein Imre.) New York. 1992. Harcourt Brace Jovanovich, 394 p. = London; Boston. 1992. Faber and Faber, 394 p. = Orlando, Florida - USA. 1993. Mariner Books, 408 p.

The melancholy of rebirth. Essays from post-communist Central Europe 1989-1994. [Az újjászületés melankóliája.] (Ford.: Michael Henry Heim.) San Diego. 1995. Harcourt Brace, 196 p.

Central Europe. Texts. London. 1998. Austrian Cultural Institute, 64 p. (A közép-európai kulturális fesztivál alkalmából.)

The invisible voice. Meditations on Jewish themes. [A láthatatlan hang. Zsidó tárgyú elmélkedések.] (Ford.: Peter Reich.) San Diego. 1999. Harcourt, 241 p.

Stonedial. [Kőóra.] (Ford.: Ivan Sanders.) New York. 2000. Harcourt, 290 p.

In the Library. (Ford.: Jim Tucker.) Utrecht. 2005. Utrecht University-University Library, 15 p. (Az uttrechti egyetemi könyvtár megnyitója alkalmából.)

Erich Lessing: Revolution in Hungary. The 1956 Budapest uprising. (Fotó: Erich Lessing; Szöveg: Fejtő Ferenc, Konrád György, Nicolas Bauquet.) London. 2006. Thames & Hudson, 249 p.

A guest in my own country. A Hungarian life. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Jim Tucker.) New York. 2007. Other Press, 303 p.

Cseh

Spoluviník. [A cinkos.] (Ford.: Drahomara Novotná.) Köln. 1985. Index, 330 p. = Prága. 1990. Prostor, 318 p.

Hon a útěk. [Hajsza és rohanás.] (Ford.: Milan Navrátil.) Pozsony. 1995. Kalligram, 326 p.

Kurátor; Zakladatel města. [A látogató; A városalapító.] (Ford.: Milan Navrátil.) Pozsony; Brünn. 1996. Kalligram; Doplněk, 270 p.

Dán

Uanmeldt besøg. [A látogató.] (Ford.: Bánfi András.) Koppenhága. 1975. Gyldendal, 180 p.

Havefesten. [Kerti mulatság.] (Ford.: Peter Eszterhás.) Koppenhága. 1992. Samleren, 326 p.

Melinda og Dragoman. [Melinda és Dragomán.] (Ford.: Peter Eszterhás.) Koppenhága. 1995. Samleren, 268 p.

Stenuret. [Kőóra.] (Ford.: Peter Eszterhás.) Koppenhága. 1998. Samleren, 300 p.

Finn

Vierailija. [A látogató.] (Ford.: Anna-Maija Raittila.) Helsinki. 1976. Tammi, 205 p.

Häirikkö. [A cinkos.] (Ford.: Anna-Maija Raittila.) Helsinki. 1982. Librum, 309 p.

Pidot puutarhassa. [Kerti mulatság.] (Ford.: Taisto Nieminen.) Helsinki. 1993. Tammi, 664 p.

Kivikello. [Kőóra.] (Ford.:Taisto Nieminen.) Helsinki. 1997. Tammi, 410 p.

Francia

Les Fondateurs. [A városalapító.] (Ford.: Véronique Charaire.) Párizs. 1976. Le Seuil, 220 p.

Konrád, György; Szelényi, Iván: La marche au pouvoir des intellectuels. Le cas des pays de l'Est. [Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.] (Ford.: Georges Kassai; Pierre Kende.) Párizs. 1979. Éditions du Seuil, 249 p.

Le complice. [A cinkos.] (Ford.: Véronique Charaire.) Párizs. 1980. Éditions du Seuil, 377 p.

L'Antipolitique. [Antipolitika.] (Ford.: Pierre Lespoir; Monique Poucan.) Párizs. 1987. La Découverte, 234 p.

Le Rendez-vous des spectres. [Kerti mulatság.] (Ford.: Agnès Kahane.) Párizs. 1990. Gallimard, 399 p.

Le Visiteur. [A látogató.] (Ford.: Véronique Charaire.) Párizs. 1991. Éditions du Seuil, 217 p.

Départ et retour. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Georges Kassai, Gilles Bellamy.) Párizs. 2003. Mille et une nuits, 151 p.

Héber

המובס [A cinkos.] (Ford.: Mordekhai Barḳaʼi.) 1985. Tel-Aviv. Hamubas 308 p.

Holland

De bezoeker. [A látogató.] (Ford.: Hans Hom.) Amsterdam. 1976. Van Gennep, 174 p. = Amsterdam. 1989. Van Gennep, 174 p. = Amsterdam. 1991. Van Gennep, 174 p.

De medeplichtige. [A cinkos.] (Ford.: Jan Versteeg, Németh Sándor.) Amsterdam. 1986. Van Gennep, 425 p. = Amsterdam. 1990. Van Gennep, 425 p. = Amsterdam. 1992. Van Gennep, 425 p.

Tuinfeest. [Kerti mulatság.] (Ford.: Henry Kammer.) Amsterdam. 1989. Van Gennep, 423 p. = Amsterdam. 1994. Van Gennep, 423 p. = Amsterdam. 2002. Van Gennep, 423 p. = Amsterdam. 2004. Van Gennep, 423 p.

Langzame opmerkingen in een snelle tijd. Berichten uit Boedapest en elders. (Ford.: Erzsó Alföldy.) Amsterdam. 1990. Van Gennep, 172 p.

De melancholie van de wedergeboorte. [Az újjászületés melankóliája.] (Ford.: Henry Kammer.) Amsterdam. 1990. De Volkskrant, 27 p.

Melinda en Dragomán. [Melinda és Dragomán.] (Ford.: Peter Masthoff.) Amsterdam. 1992. Van Gennep, 331 p.

De stedebouwer. [A városalapító.] (Ford.: Peter Masthoff.) Amsterdam. 1995. Van Gennep, 207 p.

De stenen klok. [Kőóra.] (Ford.: Henry Kammer.) Amsterdam. 1996. Van Gennep, 464 p.

De oude brug: dagboekaantekeningen en overpeinzingen uit de jaren tachtig en negentig. [A régi híd.] (Ford.: Ineke Molenkamp.) Amsterdam. 1997. Van Gennep, 278 p.

De oorlog in Joegoslavië (en wat erna kan komen). [A jugoszláviai háború (és ami utána jöhet).] (Ford.: Peter Masthoff.) Amsterdam 1999. Van Gennep, 95 p.

Nalatenschap. [Hagyaték.] (Ford.: Alföldy Mari.) Amsterdam. 1999. Van Gennep, 285 p.

De onzichtbare stem. [A láthatatlan hang.] (Ford.: Györgyi Dandoy.) Amsterdam. 2001. Van Gennep, 208 p

Geluk. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Henry Kammer.) Amsterdam. 2003. De Bezige Bij, 173 p.

Zonsverduistering. [Fenn a hegyen napfogyatkozáskor.] (Ford.: Robert Kellermann.) Amsterdam. 2004. De Bezige Bij, 397 p.

Het verdriet van de hanen. [Kakasok bánata.] (Ford.: Henry Kammer.) Amsterdam. 2006. De Bezige Bij, 358 p.

Slingerbeweging. [Inga.] (Ford.: Alföldy Mari.) Amsterdam. 2011. De Bezige Bij, 253 p.

Japán

Konrád György; Szelényi Iván: 知識人と権力. [Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.] (Ford.: Harutoshi Funabashi.) Tokió. 1986. Shin'yôsha, 415 p.

ケースワーカー. [A látogató.] (Ford.: Etsuko Iwasaki.) Tokió. 1982. Kōbunsha, 227 p.

Koreai

Pangmun'gaek. [A látogató.] (Ford.: Chong Pang-gyu.) Szöul. 1995. Munhak segyesa, 263 p.

Lengyel

Wielkie wyzwanie. Europa Środkowo-Wschodnia po komunizmie. [Az újjászületés melankóliája.] (Ford.: Krystyna Góralczyk; Bogdan Góralczyk.) Varsó. 1994. Niezależna Oficyna Wydawnicza, 146 p.

Német

Der Besucher. [A látogató.] (Ford.: Mario Szenessy.) Berlin (NSZK); Darmstadt; Neuwied. 1969. Luchterhand, 237 p. = Darmstadt. 1973. Luchterhand, 237 p. = Frankfurt am Main. 1978. Suhrkamp, 207 p. = Hamburg. 1991. Luchterhand-Literaturverlag, 237 p. = Frankfurt am Main. 1999. Suhrkamp, 206 p.

Konrád György; Szelényi Iván: Die Intelligenz auf dem Weg zur Klassenmacht. [Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1978. Suhrkamp, 399 p. = Frankfurt am Main. 1981. Suhrkamp, 399 p.

Der Stadtgründer. [A városalapító.] (Ford.: Mario Szenessy.) Frankfurt am Main. 1980. Suhrkamp, 165 p. = (Ford.: Hildegard Grosche) Frankfurt am Main. 1991. Suhrkamp, 165 p.= München. 1991. List, 237 p. = Frankfurt am Main. 1995. Suhrkamp, 165 p.

Der Komplize. [A cinkos.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. Suhrkamp, 1980. 476 p. = Frankfurt am Main. 1985. Suhrkamp, 476 p. = Frankfurt am Main. 1991. Suhrkamp, 476 p. = Frankfurt am Main. 1999. Suhrkamp, 476 p.

Antipolitik. Mitteleurop. Meditationen. [Antipolitika – Közép-európai meditációk.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1985. Suhrkamp, 223 p. = Frankfurt am Main. 1988. Suhrkamp, 223 p. = Frankfurt am Main. 1991. Suhrkamp, 223 p.

Geisterfest. [Kerti mulatság.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1986. Suhrkamp, 357 p.= Frankfurt am Main. 1989. Suhrkamp, 357 p. = Frankfurt am Main. 1991. Suhrkamp, 357 p. = Frankfurt am Main. Suhrkamp, 1999. 357 p.

Stimmungsbericht. [Hangulatjelentés.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. Suhrkamp, 1988. 313 p. = Frankfurt am Main. 1991. Suhrkamp, 313 p.

Melinda und Dragoman. [Melinda és Dragomán.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1991. Suhrkamp, 347 p. = Frankfurt am Main. Suhrkamp, 1993. 347 p.

Die Melancholie der Wiedergeburt. [Az újjászületés melankóliája.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1992. Suhrkamp, 324 p.

Heimkehr. [Hazatérés.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1995. Suhrkamp, 69 p.= Frankfurt am Main. Suhrkamp, 1998. 69 p.

Identität und Hysterie. (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1995. Suhrkamp, 252 p.

Steinuhr. [Kőóra.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1996. Suhrkamp, 438 p.

Die europäische Nation als Aufgabe für die Zukunft. Bonn. 1999. Inter Nationes, 5 p.

Der Nachlass. [Hagyaték.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 1999. Suhrkamp, 305 p.

Der dritte Blick. Betrachtungen eines Antipolitischen. (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 2001. Suhrkamp, 217 p.

Glück. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 2003. Suhrkamp, 155 p.

Sonnenfinsternis auf dem Berg. [Fenn a hegyen, napfogyatkozáskor.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 2005. Suhrkamp, 381 p.

Das Buch Kalligaro. [Kakasok bánata.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 2007. Suhrkamp, 292 p.

Das Pendel. Essaytagebuch. [Inga.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Frankfurt am Main. 2011. Suhrkamp, 200 p.

Über Juden. [Zsidókról.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Berlin. 2012. Suhrkamp, 241 p.

Europa und die Nationalstaaten. Essay. [Európa és a nemzetállamok.] (Ford.: Hans-Henning Paetzke.) Berlin. 2013. Suhrkamp, 182 p.

Norvég

Taperen. [A cinkos.] (Ford.: Henning Kramer Dahl; Gabi Gleichmann.) Lysaker. 1990. Adrian, 372 p.

Drømmen om Mellom-Europa. [Európa köldökén.] (Ford.: Gabi Gleichmann; Henning Kramer Dahl.) Oslo. 1991. Cappelen, 141 p.

Havefest. [Kerti mulatság.] (Ford.: Kari Kemény.) / Lysaker. 1992. Adrian, 527 p.

Stenuret. [Kőóra.] (Ford.: Kari Kemény.) Lysaker. 1996. Geelmuyden. Kiese, 292 p.

Besøkeren. [A látogató.] (Ford.: Vince Sulyok.) Oslo. 1975. Kolon / Gyldendal, 158 p.

Spanyol

Konrád György; Szelényi Iván: Los intelectuales y el poder. [Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz.] (Ford.: Josep Rovira.) Barcelona.1981. Peninsula, 271 p.

El cómplice. [A cinkos.] (Ford.: Elisabeth Szél; Edith Sándor.) Madrid. 1987. Alfaguara, 472 p. = Barcelona. 1992. Círculo de Lectores, 459 p.

Una fiesta en el jardín. [Kerti mulatság.] (Ford.: Adan Kovacsics.) Madrid. 2003. Alianza, 630 p.

El reloj de piedra. [Kőóra.] (Ford.: Adan Kovacsics.) Madrid. 2006. Alianza, 468 p.

Viaje de ida y vuelta. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Adan Kovacsics.) Madrid. 2010. Alianza, 216 p.

Svéd

Besökaren. [A látogató.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm 1974. Bonnier, 204 p.

Stadsgrundaren. [A városalapító.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1977. Alba, 182 p.

Förloraren. [A cinkos.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1980. Alba, 418 p.

Antipolitik. [Antipolitika.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1985. Alba, 247 p.

Trädgårdsfesten. [Kerti mulatság.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1987. Alba, 370 p.

Från Europas navel. [Európa köldökén.] (Ford.: Gabi Gleichmann.) Stockholm. 1990. Alba, 197 p.

Melinda och Dragoman. [Melinda és Dragomán.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1992. Alba, 302 p.

Stenklockan. [Kőóra.] (Ford.: Maria Ortman.) Stockholm. 1995. Alba, 378 p.

Szerb

Губитник. [A cinkos.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 1987. Prosveta, 454 p. = Gubitnik. [A cinkos.] Belgrád. 1991. BIGZ, 434 p.

Posetilac. [A látogató.] (Ford.: Vickó Árpád.) Újvidék. 1990. Bratstvo-Jedinstvo, 140 p.

Osnivac grada. [A városalapító.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 1991. Stubovi kulture, 327 p.

Na pupku Evrope. [Európa köldökén.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 1995. Vreme knjige, 271 p.

Vrtna zabava. [Kerti mulatság.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 1997. Stubovi kulture, 327 p.

Jugoslovenski rat (i ono sto moze da usledi). [A jugoszláviai háború (és ami utána jöhet).] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 2000. Stubovi kulture, 125 p.

Nevidljivi glas. [A láthatatlan hang.] (Ford.: Vickó Árpád.) Újvidék. 2001. Stylos, 234 p.

Odlazak od kuće i povratak kući. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 2008. Arhipelag, 148 p.

Pomračenje sunca, na brdu. [Fenn a hegyen napfogyatkozáskor.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 2009. Arhipelag, 289 p.

Izveštaj o stanju duha. Izabrani eseji. [Hangulatjelentés.] (Ford.: Vickó Árpád.) Belgrád. 2012. Arhipelag, 265 p.

Szlovák

Masky sa vracajú. Výber z esejí. [Az álarcok visszatérnek. Esszégyűjtemény.] (Ford.: Andrea Litváková; Szolnoki Júlia.) Pozsony. 1995. Kalligram, 218 p.

Szlovén

Antipolitika. Srednjeevropske meditacije. [Antipolitika.] (Ford.: Mojca Dobnikar.) Ljubljana. 1988. Univerzitetna ZSMS, 161 p.

Olasz

Il visitatore. [A látogató.] (Ford: Martinelli-Molnár Magda.) Milano. 1975. Bompiani, 197 p.

Il perdente. [A cinkos.] (Ford: Bruno Ventavoli.) Milano. 1995. Anabasi, 551 p.

Partenza e ritorno. Romanzo autobiografico. [Elutazás és hazatérés.] (Ford.: Rényi Andrea.) Rovereto. 2014. Keller editore, 183 p.

Ebrei. Il popolo universale. [Zsidókról.] (Ford.: Horváth Éva; előszó: Gianluca Volpi.) Udine. 2014. Gaspari, 159 p.

Orosz

Градооснователь. [A városalapító.] (Ford: Jurij Pavlovič Gusev.) Budapest. 1999. Pont, 189 p.

Соучастник. [A cinkos.] (Ford: Jurij Pavlovič Gusev.) Moszkva.2003. Ázyki szlavanskoj kultury, 392 p.

Román

Vizitatorul. [A látogató.] (Ford: Paul Drumaru.) Burakrest. 1998. Bucureşti Univers, 192 p.

Cǎlǎtoria. [Elutazás és hazatérés.] (Ford: Paul Drumaru.) Iaşi. 2003. Polirom, 179 p.

 

A bibliográfiát összeállította Veres András és a DIA.

 

Szakirodalom

Nyilatkozatok

Rangos Katalin: Önarckép – befejezetlen. Kritika, 1989/10. (II. folyam, 13. évf.) 16–20.

Eszéki Erzsébet: „Szeretek normális lenni.” = E. E.: Kibeszéljük magunkat. Íróportrék. Bp. 1990. Múzsák. 206–211.

Kartal Zsuzsa: Kérdésekre válaszok. = Konrád György: Európa köldökén. Bp. 1990. Magvető. 460–469.

Petri György: Komótos bátorság, szép relativizmus. Beszélő, 1991. október (II. folyam, 3. évf. 19. sz.) 40–44.

V. Bálint Éva: A látogató visszatér. [és] Az ember kalandjaiban leginkább önmaga. = V. B. É.: Rendiség a romokon. Vélekedések a rendszerváltás éveiből. Bp. 1994. Pesti Szalon. 133–149.

V. Bálint Éva: Aki másnak nem árt, az nem bűnös, nem is büntethető. Magyar Hírlap, 1994. (27. évf.) december 10.

Recenziók, kritikák, vitacikkek

Fórizs József: A korszerű háború néhány elméleti kérdéséről. (Vitacikk A korszerű háború korszerűtlensége ellen.) Valóság, 1965/5. (8. évf.) 19–35.

E. Fehér Pál: Adalékok egy siker természetrajzához. (Vitacikk A látogató ellen.) Népszabadság, 1969. (14. évf.) máj. 21.

Benkő Ákos: Egy elhamarkodott bírálatról. (Vitacikk E. Fehér ellen.) Forrás, 1969/5-6. (2. évf.) 137–138.

Faragó Vilmos: Jajkiáltás. (Recenzió A látogatóról.) Élet és Irodalom, 1969/19.

Albert Pál: Író született. (Recenzió A látogatóról.) Irodalmi Újság, 1969/13.

Fehér Ferenc: A látogató. (Recenzió.) Kortárs, 1969. (14. évf.) 1489–1495.

Kenyeres Zoltán: Egy hivatalnok pokolra száll. (Recenzió A látogatóról.) Új Írás, 1969. (9. évf.) 8. sz. 125–127.

Szász Imre: Books in the Street. (Recenzió A látogatóról.) The New Hungarian Quarterly, 1969. (19. évf.) 36. sz. 152–157.

Thomka Beáta: Kisiklott mozdulatok kiállítása. (Recenzió A látogatóról.) Új Symposion, 1969/53.

B. Mészáros Vilma: A látogató dilemmája. (Kritika.) Kritika, 1969. (7. évf.) 12. sz. 32–37.

Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza. (Tanulmány A látogatóról.) Valóság, 1974. (17. évf.) 8. sz. 58–74.

Dérczy Péter: A városalapító. (Recenzió.) Kritika, 1978. (II. folyam, 7. évf.) 3. sz. 25–26.

Kulcsár Szabó Ernő: A városalapító. (Recenzió.) Alföld, 1978. (24. évf.) 4. sz. 81–84.

Tallár Ferenc: Valóság vagy történelem? Különösség és a mai magyar próza. (Tanulmány A látogatóról.) Mozgó Világ, 1978. (4. évf.) 6. sz. 47–56.

Hanák Tibor: Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. (Recenzió.) Irodalmi Újság, 1979/11–12. 15–16.

Thomka Beáta: Metaforikus folyamatok a regényben. (Tanulmány A városalapítóról) Híd, 1979 (53. évf.) 1205–1214.

Birnbaum, Marianna D.: An armchair picaresque: the texture and structure of George Konrads The Case Worker. (Tanulmány A látogatóról.) = Fiction and Drama in Eastern and Southeastern Europe: Evolution and Experiment in the Postwar Period. Proceedings of the 1978 UCLA Conference (ed. Henrik Birnbaum and Thomas Eekman) Columbus. Ohio. 1980. Slavica Publishers. 61–85.

Rényi Péter: Nem babra megy a játék. (Vitacikk Konrád György politikai nézete ellen.) Népszabadság, 1982. (27. évf.) december 11.

Bojtár Endre: Az irodalmi mű jelentése. Konrád György: A látogató. (Tanulmány.) = B. E.: Egy kelet-européer az irodalomelméletben. Bp. 1983. Szépirodalmi. 129–158.

Tallár Ferenc: Értékválság és prózaforma. (Tanulmány A látogatóról.) Medvetánc, 1983. (3. évf.) 2–3. sz. 33–48.

Pályi András: A szabadságfogyatkozás természetrajzához. A látogató. (Kritika.) Kortárs, 1989. (34. évf.) 155–160.

Almási Miklós: A cinkos; Antipolitika. (Recenzió.) Kritika, 1989. (II. folyam, 18. évf.) 9. sz. 26–27.

Bondy, François: Elmélkedés a Kelet és a Nyugat közös kultúrájáról. (Tanulmány az Antipolitikáról.) Világosság, 1989. (30. évf.) 597–600.

Kis János: Egy prófécia útja a nyilvánossághoz. Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz. (Kritika.) Magyar Napló, 1990/1.

Vajda Mihály: Az értelmiségi osztály és a társadalmi önmegismerés lehetősége. (Tanulmány Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című esszéről.) = V. M.: Marx után szabadon, avagy miért nem vagyok már marxista? Bp. 1990. Gondolat. 97–128.

Radnóti Sándor: Grandezza, kolorit. (A cinkos.) (Kritika.) Holmi, 1990. (2. évf.) 226–229.

Hajdú Gergely: A házigazda. Agenda, 1. Kerti mulatság. (Recenzió.) Holmi, 1990. (2. évf.) 229–232.

Dérczy Péter: Agenda, 1. Kerti mulatság. (Recenzió.) Jelenkor, 1990. (33. évf.) 263–267.

Turai Tamás: Kié a kert? (Recenzió a Kerti mulatságról.) Jelenkor, 1990. (33. évf.) 268–270.

Fehér Ferenc–Heller Ágnes–Márkus György: Diktatúra a szükségletek felett. (Tanulmány Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz című esszéről.) Bp. 1991. Cserépfalvi. 182–183.

Ash, Timothy Garton: Létezik-e Közép-Európa? (Vitacikk az Antipolitika ellen) = Századvég [különszám]. Kell-e nekünk Közép-Európa? 1991. 87–103.

Veres András: Value Perception in Hungarian Prose, 19691980. (Tanulmány A látogatóról.) = Values, networks and cultural reproduction in Hungary. Research Review, 1991/3. 93–106.

Szilágyi Sándor: Az irónia rekordereként, farral a jövőnek. A cinkos. = Beszélő. Összkiadás. (Szerk.: Sebes katalin.) Bp. 1992. AB–Beszélő, I. kötet, 148–150.

Lengyel László: Két író közt. (Esszé Konrád Györgyről.) = L. L.: Magyar alakok. Bp. 1994. 2000–Pénzügykutató Rt. 154–156.

Veres András: Az ismeretlen Konrád. (Tanulmány Konrád György pályakezdéséről.) = Feltáratlan értékek a magyar irodalomban. (Szerk.: Szabó B. István.) Bp. 1994. ELTE Magyar Irodalomtörténeti Intézet–MTA Irodalomtudományi Intézet. 302–311.

Veres András: Napló hiányzó lapokkal. (Recenzió a 91–93-ról.) Kritika, 1994. (II. folyam, 23. évf.) 7. sz.

Veres András: Látogatóban, kerti mulatságon. Konrád György vázlatos pályaképe. Kritika, 1995. (II. folyam, 24. évf.) 12. sz. 13–16.

Veres András: Fordulat Konrád György írói pályáján: Kerti mulatság. (Tanulmány.) Literatura, 1996. (23. évf.) 1. sz. 74–80.

 

A szakirodalmat összeállította Veres András.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Szakértő