Jékely Zoltán

Apja, Jékely (író-nevén Áprily) Lajos 1909-től a nevezetes Bethlen Kollégium tanára. A család brassói eredetű, ősei szászok voltak, városbírák, lelkészek, ötvösök kerültek ki közülük. Ükapja városi karmester, dédapja könyvkötő, nagyapja, Jékely János Lajos hányatott életű gyári tisztviselő volt. A családot hajdan Jeckelnek hívták, nevük latinos, humanista változata Jekelius, abból lett a Jékely. Enyedet a 12. században betelepített szászok építették, a 15. századi gótikus vártemploma, középkori várfalai, bástyái, a Bethlen-kastély őrzői sokszázados múltjának. A kollégiumot Bethlen Gábor alapította Gyulafehérváron, 1662-ben Apafi Mihály fejedelem a tatárok feldúlta városból Enyedre költöztette. A Maros-parti Athén kollégiumnak nagynevű tanárai voltak és híres diákjai: Bethlen Miklós, Bolyai Farkas, Körösi Csoma Sándor, Kemény Zsigmond, Barabás Miklós. A történelem Enyedet sem kímélte, hol a tatárok, hol császári csapatok, hol Horea felkelői, hol a havasi románok pusztították el, égették fel iskoláját, múzeumát, könyveit. Trianon után a magyar művelődés egyik központja. Jékely Zoltán költészetének ez az Erdély múltját elevenen őrző városka a fészke. És nemcsak a történelmi múlttal visszhangos város, hanem a táj is, a Maros menti síkkal, a környező hegyekkel. Ott éri a családot az első világháború és Trianon. Jékely az összeomláskor öt és féléves, de kisgyerekként is érzékeli, hogy minden megváltozott, még „az ólomkatonák uniformisa is”.

1926-ban Kolozsvárra költöznek, Áprily ott már nem csak tanár, hanem nagy tekintélyű irodalomszervező is, szerkesztője az Ellenzék irodalmi mellékletének, Kós Károllyal antológiát állít össze, részt vesz a marosvécsi helikoni íróközösség munkájában, 1928-tól szerkesztője az induló Erdélyi Helikonnak. Jékely Zoltán ott végzi el a gimnázium 4-5-6. osztályát. Kiváló tudós tanárai vannak, apja tanítja magyarra és filozófiára, Jancsó Elemér franciára, a nyelvész Csüry Bálint latinra. Most már nemcsak a magyar, hanem a román irodalmat is megismeri, élete végéig hivatott tolmácsa volt a román költészetnek. A szülői házban naponta találkozhat az erdélyi irodalom nagyjaival, Kuncz Aladárral, Kós Károllyal, Makkai Sándorral, Reményik Sándorral, Tamási Áronnal, Dsida Jenővel, Hunyady Sándorral, Kemény Jánossal.

1929 nyarán Áprily, fiai jövője érdekében, áttelepül Budapestre. A Lónyai utcai református gimnáziumban kap tanári állást, 1930-tól szerkesztője a Protestáns Szemlének. 1934-től a Baár-Madas református gimnázium igazgatója. Jékely Zoltán 1931-ben érettségizik a Lónyai utcai iskolában. Nyolcadikos korában Apáczai Csere Jánosról írott történelmi elbeszélésével tanulmányi versenyt nyer, munkája meg is jelenik. Felveszik az Eötvös Collegiumba, magyar–francia, művészettörténész szakos, az egyetemen Horváth Jánost, Eckhardt Sándort, a kollégium igazgatóját, Gombocz Zoltánt, a művészettörténész Gerevich Tibort hallgatja. Egyik kollégiumi tanára Gyergyai Albert. Ott már barátai is vannak, Füsi József, Sőtér István, aki majd róla mintázza a kollégiumi életet ábrázoló regénye, a Fellegjárás egyik alakját, Képes Géza és Jankovich Ferenc. Az egyetemen kerül kapcsolatba Rónay Györggyel és Thurzó Gáborral. 1935-ben végez, doktori disszertációja: Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár. Ismerteti az erdélyi irodalom szervezeti formáit, a lapokat, folyóiratokat, a marosvécsi íróközösséget, a magyar irodalmat kiadó Erdélyi Szépmíves Céh munkáját. 1935 decemberétől a Széchényi Könyvtár fizetés nélküli gyakornoka, 1938-tól kinevezett könyvtáros.

Egyre otthonosabb a hazai szellemi, irodalmi életben, de erdélyi kötődése is megmarad. A harmincas években a kalotaszegi Magyarvalkóra jár nyaralni anyai nagybátyához, ottani élményeit versei, szociográfiai, etnográfiai írásai és Medárdus című regénye őrzik. Húszéves kora körül már érett költő, verseit közli az Erdélyi Helikon, a Napkelet, Ignotus Pál révén kapcsolatba kerül a Szép Szóval, ott is szívesen fogadják, barátságot köt Szerb Antallal, ő egyengeti útját a Válaszhoz, a Nyugathoz. Nem csak verseket, tanulmányokat, kritikákat, műfordításokat is közöl. 1935-ben már elismert költő. 1936-ban megjelent verseskötetét, az Éjszakákat dicséri a kritika, többek közt Szerb Antal és Halász Gábor. 1937-ben kiadja első regényét, az Enyedet idéző Kincskeresőket, 1938-ban a Medárdust, 1940-ben a Zugligetet. 1939-ben jelenik meg a második versgyűjteménye, az Új évezred felé a Cserépfalvi kiadónál, 1943-ban a harmadik, a Mérföldek, esztendők a Franklinnál. 1939-ben már megkapja a Baumgarten-díjat. Első regénye honoráriumából öt hetet tölt Olaszországban, Velencében, Veronában, Firenzében, és akárcsak apja, ő is felfedezi Párizst. 1939 végén Rómában, Dél-Olaszországban jár első feleségével. Otthon érzi magát a latin világban, de közben meg-megújul a honvágya, Erdélyről, Kolozsvárról álmodik. Római naplója, bőven termő lírája tanúsítja, milyen fogékonyan forgott a világban.

Mikor 1940 őszén a második bécsi döntés Észak-Erdélyt Magyarországhoz csatolta, Jékely visszatér Kolozsvárra. Először 1940 októberében, az Országos Széchényi Könyvtár megbízásából utazik oda harmadmagával, felmérni az ottani könyvtárak állományát. 1941 májusában a kolozsvári Egyetemi Könyvtár munkatársa lesz. Az 1872-ben alapított könyvtár visszakerül az újjászerveződő kolozsvári magyar egyetemhez. Visszatalál régi barátai közé, és újakat szerez. 1941-ben megismerkedik a gyönyörű marosvásárhelyi előadó-művésznővel, Jancsó Adriennel. A hirtelen támadt szerelmet 1942-ben házasság követi. 1943-ban kislányuk, 1945-ben fiuk születik. Áprilyék is haza-hazajárnak a Küküllő mellett vásárolt faházba. Jékely Zoltán megtalálja helyét az erdélyi magyar irodalmi életben. Legszívesebben az Erdélyi Helikonba ír, verset, tanulmányt, színjátékot. Tagja a fiatal írók munkaközösségének, szerkesztője és munkatársa az évente négyszer megjelenő almanachnak, a Termésnek, de tartja a kapcsolatot az anyaországi irodalommal, változatlanul publikál a Magyar Csillagban is. Egyre jobban nyomasztja a kor, a háború, szorongva gondol családjára, barátaira, rossz előérzetek kínozzák. 1944 októberében a szovjet csapatok bevonulnak Kolozsvárra. Észak-Erdély ismét Romániához tartozik. A magyar írók új szervezeti formákat keresnek. A Balogh Edgár szerkesztette Világosság az újjászerveződő magyar irodalom legfontosabb fóruma. Irodalmi mellékletét 1944-től Jékely Zoltán szerkeszti. Cikkeiben folyamatosan tudósít az anyaországi és az erdélyi szellemi élet eseményeiről, figyelemmel kíséri a képzőművészetet, a színházi életet is. Megjelenik egy kisregénye és egy kötetnyi elbeszélése. Mégis, az erdélyi irodalmat kezdi szűkösnek érezni. Visszavágyik Budapesten élő szüleihez, barátaihoz.

1946 novemberében visszaköltözik Magyarországra. A Széchényi Könyvtár hírlaptárában dolgozik 1954-ig. Versei, prózai munkái a Válaszban, a Magyarokban, a Vigiliában jelennek meg. 1948-ban ismét jár Itáliában, de sejti, hogy újabb utazásra nem egyhamar lesz lehetősége. Álom című, már kinyomtatott, új verseskötetét a nemrég létesült könyvhivatal cenzorai betiltják. Irodalmunk legjobbjaival hallgatásra kényszerült, az írószövetségből kizárják. El-elvonul az Áprily építtette szentgyörgypusztai házba, szenvedélyesen horgászik, járja a természetet. Műfordításból él, mint sokan mások, de közben, a megjelenés reménye nélkül, gyarapítja lírai és prózai életművét.

1957-ben kap újra nyilvánosságot: a Tilalmas kert huszonöt éves költői pályájáról ad számot. Verseit újra közlik a folyóiratok. 1964-ben jelenik meg a Lidércűző, 1968-ban az Őrjöngő ősz, 1972-ben Az álom útja, 1977-ben a Minden csak jelenés, sorra jönnek gyűjteményes és válogatott kötetei, a Csillagtoronyban 1969-ben, Az idősárkányhoz 1975-ben, az Évtizedek hatalma 1979-ben. Regényekkel (Felséges barátom, 1955, A fekete vitorlás, 1957, Bécsi bolondjárás, 1963) és elbeszélésekkel (Isten madara, 1973, Angyalfia, 1978) is jelentkezik. Első esszékötetét, A Bárány Vérét még maga állítja össze, a második (Sorsvállalás, 1986) és összegyűjtött verseinek első kiadása már halála után jelenik meg.

1982. március 19-én hunyt el.

Fontosabb díjak, elismerések:

1939 – Baumgarten-díj

1970, 1979 – József Attila-díj

1973 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1984 – az Európa Könyvkiadó nívódíja

1990 – Kossuth-díj (posztumusz)

Az életrajzot Lator László írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Az erdélyi magyar irodalom kezdetei a háború után és Kuncz Aladár. Tanulmány. Bp. 1935. Sylvester Irodalmi Int.

Éjszakák. Versek. 1936.

Kincskeresők. Regény. Bp. 1937. Franklin-Társulat, 227 p.

Medárdus. Regény. 1938. Franklin-Társulat, 180 p.

Új évezred felé. Versek. 1939.

Zugliget. Regény. 1940.

Mérföldek, esztendők. Versek. Bp. 1943. Franklin-Társulat, 131 p.

A házsongárdi föld. Elbeszélések. Kolozsvár. 1943.

Angalit és a remeték. Verses dráma. Kolozsvár. 1944.

Minden mulandó. Elbeszélések. Marosvásárhely. 1946.

A halászok és a halál. Regényes vallomások. Kolozsvár. 1947.

Felséges barátom. Kisregény. Bp. 1955. Magvető, 198 p.

Csunyinka álma. Verses mese. Bp. 1955. Ifjúsági, 46 p.

A csodálatos utazás. Meseátdolgozás. 1956.

Tilalmas kert. Válogatott és új versek. Bp. 1957. Magvető, 372 p.

A fekete vitorlás. Regény. Bp. 1957. Magvető, 218 p.

Bécsi bolondjárás. Regény. Bp. 1963. Magvető, 320 p.

Lidérc-űző. Versek. Bp. 1964. Magvető, 189 p.

Mátyás király juhásza. Verses mesejáték. Pozsony. 1968.

Őrjöngő ősz. Versek és színmű. Bp. 1968. Magvető, 218 p.

Csillagtoronyban. Összegyűjtött versek. Bp. 1969. Szépirodalmi, 417 p.

A bíboros. Színmű. 1969.

Szélördög. Bácskai népmesék. Penavin Olga gyűjtése nyomán. Bp. 1971. Móra. = 2. kiad.: Újvidék. 1971. Forum.

Az álom útja. Versek. Bp. 1972. Szépirodalmi, 200 p.

Isten madara. Elbeszélések. Bp. 1973. Szépirodalmi, 302 p.

Szögkirály. Cigány mese-feldolgozások. Bp. 1973. Móra.

Az idősárkányhoz. Régi és új versek. Bp. 1975. Szépirodalmi, 661 p.

Minden csak jelenés. Versek. Bp. 1977. Szépirodalmi, 43 p.

Sárkányhalál Csomaszentgyörgyfalván. Verses misztériumjáték. 1977.

Csodamalom a Küküllőn. Verses mesék. Bp. 1978. Móra, 69 p.

Angyalfia. Elbeszélések. Bp. 1978. Szépirodalmi, 267 p.

Őszvégi intelem. Versek. Békéscsaba. 1979. Békéscsabai Megyei Könyvtár. (Poesis Hungarica.)

Évtizedek hatalma. Versek. Bp. 1979. Magvető–Szépirodalmi, 369 p.

A három törpe. Bolgár népmese-átdolgozások. Bp. 1979. Móra, 22 p. = 2. kiad.: Bp. 1982. Móra.

A Bárány Vére. Esszék, útijegyzetek. Bp. 1981. Szépirodalmi, 430 p.

Édes teher. Kisregény és elbeszélések. Bp. 1982. Szépirodalmi, 291 p.

Az utolsó szál liliomhoz. Válogatott versek 1931–1981. Bp. 1983. Szépirodalmi, 441 p.

Oroszlánok Aquincumban. Színművek, verses játékok. Szerk. és az utószót írta: Ablonczy László. Bp. 1984. Magvető, 429 p.

Az utolsó szó keresése. Költemény. 1985.

Jékely Zoltán összegyűjtött versei. (Összeáll., szerk.: Győri János.) Bp. 1985. Magvető, 725 p. = 2. bőv. kiad.: Bp. 1988. Magvető, 725 p. = 3. jav., bőv. kiad.: Budapest. 2021. Nap Kiadó, 788 p.

Jékely Zoltán összegyűjtött novellái. Bp. 1986. Magvető, 785 p.

Sorsvállalás. Esszék, tanulmányok. Bp. 1986. Szépirodalmi, 390 p.

Elefánt-szerelem. Válogatott versek. Bp. 1988. Móra, 285 p. (Kozmosz Könyvek.)

Kirepül a madárka. Négy regény. Bp. 1989. Szépirodalmi, 540 p.

Két kard keresztben. Bp. 1993. Szépirodalmi, 403 p.

Jékely Zoltán válogatott versei. (Szerk.: Lator László.) Bp. 1997. Unikornis, 321 p. (A Magyar Költészet Kincsestára 56.)

Rigótemetés. Válogatott versek. Kolozsvár. 1998. Kriterion, 257 p.

Az én országom. (Szerk.: Lator László.) Bp. 2002. Nap, 391 p. (In memoriam.)

Az utolsó szó keresése. Válogatott versek. (Vál, utószó: Kovács András Ferenc.) Kolozsvár. 2003. Polis, 447 p.

Kalotaszegi elégia. (Összeáll., szerk., előszó: Győri János.) Bp. 2004. Kortárs, 291 p.

Jékely Zoltán válogatott versei. Bp. 2008. Holnap, 180 p.

Jékely Zoltán válogatott versei. (Összeáll.: Tandori Dezső.) Bp. 2008. Palatinus, 324 p.

Az én országom. Versek Erdélyről. (Vál., bev.: Pomogáts Béla; ill.: Márton Árpád.) Csíkszereda. 2009. Pallas-Akadémia, 84 p.

A három pillangó. (Ill.: Szulyovszky Sarolta.) Bp. 2010. Csimota Könyvkiadó, 12p.

Áprily Lajos, Jékely Zoltán: A rakoncátlan kisgida. Áprily Lajos és Jékely Zoltán mesegyűjtései. (Ill.: Igor Lazin.) Bp. 2014. Holnap Kiadó, 75 p.

Folyóiratban megjelent művek (Helikon, Igaz Szó, Korunk, Látó, Utunk)

Virágének. Utunk, 1946/1. (jún. 22.) 8. p.

Két grófnő halászni megy. Részlet A halászok és a halál című regényből. Utunk, 1946/2. (júl. 6.) 3. p.

Megkérdeztük íróinkat – Mit tartanak irodalmunk legfontosabb kérdésének? Válasz a körkérdésre. Utunk, 1946/3. (júl. 20.) 2. p.

Kivételezés. Utunk, 1946/4. (aug. 3.) 4. p.

Persesus. Utunk, 1946/7. (szept. 14.) 5. p.

Halottak éje. Utunk, 1946/10. (okt. 26.) 6. p.

Hajnali búcsúzkodás. Utunk, 1964/26. (jún. 26.) 10. p.

Elkésett cipruslomb. Utunk, 1970/14. (ápr. 3.) 7. p.

Fehér s fekete éveik. Utunk, 1972/46. (nov. 17.) 2. p.

Zongoraszó. Utunk, 1973/14. (ápr. 6.) 9. p.

Futballisták. Utunk, 1973/16. (ápr. 20.) 9. p.

Az álom útja. Utunk, 1974/14. (ápr. 5.) 6. p.

Vadmirtusz-csokor Blaga Lucian sírhalmára. Utunk, 1975/14. (ápr. 4.) 6. p.

Felirat egy kert kőkapujára. Utunk, 1976/14. (ápr. 2.) 6. p.

Zongoraszó. Utunk, 1977/13. (ápr. 1.) 5. p.

Apa-váró. Igaz Szó, 1977/7. 20. p.

Apa-váró. Utunk, 1978/14. (ápr. 7.) 6. p.

Rezeda Kázmér búcsúja. Utunk, 1985/7. (febr. 15.) 7. p.

Kalap-korona. Utunk, 1986/14. (ápr. 4.) 7. p.

Takarodó. Utunk, 1988/17. (ápr. 22.) 6. p.

A Szamoshoz, talán utolszor. Utunk, 1989/33. (aug. 18.) 6. p.

A költő születése. Látó, 1994/2. 80. p.

Elhagyott lakások siratása. Látó, 1994/2. 80. p.

Júliusi éjszaka. Látó, 1994/2. 83. p.

Álom-rekviem. Látó, 1994/2. 83. p.

Egy romantikus metszet alá. Látó, 1994/2. 86. p.

Új évezred felé. Látó, 2000/1. 112. p.

Arion. Helikon, 2001/20. 6. p.

Apa-váró. Látó, 2003/4.

Búcsuzz, Poverelló. Látó, 2003/4. 72. p.

Így jött az éjszaka. Látó, 2003/4. 73. p.

Gyermek a hóban. Látó, 2003/4. 74. p.

Mint kőkoporsón. Látó, 2003/4. 75. p.

Pisztráng-balett. Látó, 2003/4. 75. p.

Új évezred felé. Látó, 2003/4. 76. p.

Csontjaimhoz. Látó, 2003/4. 77. p.

Filmkirálynő képe alá. Látó, 2003/4. 78. p.

Bélyeggyűjtők. Látó, 2003/4. 79. p.

Tücsök. Látó, 2003/4. 79. p.

Jairus leánya. Látó, 2003/4. 80. p.

Folyóiratban megjelent műfordítások

Apollinaire: Háborús levél. Utunk, 1946/9. (okt. 12.) 7. p.

Friedrich Schiller: Tell Vilmos. Utunk, 1959/46. (nov. 20.) 2. p.

Tudor Arghezi: Vallomás hegedűre és vonóra. Utunk, 1963/28. (júl. 12.) 2. p.

Demostene Botez: Higgy! – Nevelő vers. Utunk, 1963/30. (júl. 26.) 6. p.

Tudor Arghezi: Romantikus rajz egy régi amforán. Utunk, 1963/41. (okt. 11.) 1. p.

Tudor Arghezi: Hazám. Korunk, 1965. máj. 617. p.

Tudor Arghezi: Kárvallás. Utunk, 1965/21. (máj. 21.) 10. p.

Coşbuc: Nyár. Utunk, 1966/37. (szept. 16.) 3. p.

Pandurok éneke 1821-ben. Román népballada. Napsugár, 1969/1. 7. p.

Novák s a holló. Román népballada. Napsugár, 1969/11. 12. p.

Constantin Nisipeanu: Hogy utolérjük az időt. – A fakopács. Utunk, 1978/28. (júl. 14.) 4. p.

Tudor Arghezi: Zsoltár. Utunk, 1980/21. (máj. 23.) 5. p.

Federíco García Lorca: Az út. Utunk, 1986/35. (aug. 29.) 5. p.

A Carmina Buranaból: Kedves és kívánatos. Látó, 1994/1. 91. p.

A bibliográfiát összeállította Lator László és a DIA.

A határon túl megjelenő folyóiratok bibliográfiája a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával készült 2009-ben.

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Lengyel Balázs: Egy költői költő. = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1982. Magvető.

Jékely Zoltán: „Írószobám”. = Sorsvállalás. Bp. 1986. Szépirodalmi.

„Látogatóban Jékely Zoltánnál”. = Sorsvállalás. Bp. 1986. Szépirodalmi.

Nemes Nagy Ágnes: Apa és fiú. = N. N. Á.: A magasság vágya. Bp. 1992. Magvető.

Lator László: Jékely hosszúcsontú inkái. = L. L.: Szigettenger. Bp. 1993. Európa.

Ágh István: A végső menedék és a lila bélésű pongyola. = Á. I.: Ahogy a vers mibennünk. Bp. 2000. Széphalom.

Pomogáts Béla: Nagyenyedtől Budapestig. = Az én országom. In memoriam Jékely Zoltán. Szerk.: Lator László. Bp. 2002. Nap.

Szakirodalom

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Erdős Jenő: Jékely Zoltán és Horváth Béla. Korunk Szava. 1937. 527. p.

Illés Endre: Lebegő realitás. Új Magyarság. 1937. 263. sz.

Paku Imre: Jékely Zoltán. Diárium 1944. 25–27. p.

Sőtér István: Költő-arcképek. Válasz. 1948. 770–771. p.

Fábián István: Az új magyar Faust = Jelenkor. 1960. 1. sz. 117–120. p.

(Beke György): Jékely Zoltán válaszol munkatársunk kérdéseire Arghezi és Blaga hatásáról magyar kortársak költészetére, fiatal román költőkről, „apa-fiú viszonyáról” Áprily Lajossal a költészetében és a műfordításban = A Hét, 1972. 9. 7.

Lukácsy András: Beszélgetés Jékely Zoltánnal = Látogatóban. 1971. 242–249. p.

[Mezei András] M. A.: Megkrédeztük Jékely Zoltánt egy verse olvastán a versmondásról = ÉI, 1973. 9. 4. p.

Balotă, Nicolae: Jékely Zoltánról = Kort, 1974. 6. 979–982. p.

Baránszky-Jób László: Jékely Zoltán lírája = Alf, 1971. 5. 62–66. p.

Bodnár György: Jékely Zoltán – két nézetben = ÚjI, 1975. 3. 90–92. p.

Lator László: Jékely Zoltán titka = MH, 1973. ápr. 29. 6. p. (Elhangzott Jékely-est bevezetőjeként)

Lengyel Balázs: Jékely Zoltán költészete = L. B.: Hagyomány és kísérlet. 1972. 183–191. p.

Pomogáts Béla: Jékely Zoltán költői modellje. – Az Idősárkányhoz megjelenése alkalmából = Lit, 1975, 3–4. 137–145. p.

Rónay György: Jékely remeklései = Nagyv, 1973. 4. 602–603. p.

Rónay László: Költő a csillagtoronyban. Jékely Zoltán költészete = R. L.: Hűséges sáfárok. 1975. 387–408. p.

Szeghalmi Elemér: Jékely Zoltán költészete = Vig, 1973. 4. 253–258. p.

Tűz Tamás: Az Ezüstkor álomlovagjai = T. T.: Angyal mondd ki csak félig. Oakville, 1974. 86–92. p.

Jékely Zoltán hatvanéves

Kormos István = ÉI, 1973. 16. 2.

Pomogáts Béla = Je, 1973. 7–8. 733–740. p.

Bodnár György: Jékely Zoltán – két nézetben = B. Gy. Törvénysértők. 1976. 279–285. p.

Galsai Pongrác: Szabálytalan arcképek = ÉI, 1976. 10. 14. p.

Kiss Tamás: Egy készülő nemzedék. Jékely Zoltán levelei Kiss Tamáshoz = Életünk, 1. 56–59. p.

Mezei András: Mi a véleménye a versmondásról? [Interjú] = M. A.: Megkérdeztük… 1976. 66–69. p.

Garai Gábor: Írószobám. Beszélgetés Jékely Zoltánnal = Kort, 1977. 6. 930–939. p.

Halász Gábor: A század gyermekei = H. G. válogatott írásai. 1977. 790–799. p.

Baránszky-Jób László: Költő versei. Jékely Zoltán lírája = B. J. L.: Élmény és gondolat. 1978. 248–260. p.

Galsai Pongrác: Az én karácsonyom. Ünnepi körkérdés (Interjú) = NőkL, 1978. 51. 8–9. p.

Galsai Pongrác: Jékely Zoltán = G. P.: 12+1 fő. 1978. 89–103. p.

Pomogáts Béla: Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz (Verselemzés) = Ttáj, 1978. 4. 91–95. p.

Dalos László: Apropó. Jékely Zoltánról = ÉI, 1979. 1. 12–13. p.

Lengyel Balázs = Egy költői költő Jékely Zoltán = L. B.: Közelképek. 1979. 270–277. p.

Ódor László: Beszélgetés Jékely Zoltánnal erdélyi költő-elődökről, költőtársakról = Fo, 1979. 3. 16–19. p.

Pomogáts Béla: Jékely Zoltán költői modelljei = P. B.: Sorsát kereső irodalom. 1979. 370–388. p.

Tandori Dezső: Nagymesterség – negyvennégy éve = T. D.: A zsalu sarokvasa. 1979. 124–131. p.

Tandori Dezső: „Hová lettek alakunkról a képek?” Jékely Zoltán: Éjfék = T. D.: A zsalu sarokvasa. 1979. 132–151. p.

Tandori Dezső: A pontosabb Jékely-kép felé = T. D.: A zsalu sarokvasa. 1979. 151–159. p.

Ágh István: Évtizedek hatalma. Jékely Zoltánról = ÚjÍ, 1980. 5. 107–110. p.

Garai Gábor: Jékely Zoltán = G. G. Meghitt beszélgetések. 1980. 75–95. p.

H. B. [Hegyi Béla]: Jékely Zoltán köszöntése = Vig, 1980. 2. 139–141. p.

Ottlik Géza: „Atmoszféra”. Dsida, Jékely = O. G.: Próza. 1980. 133–136. p.

Pomogáts Béla: A nosztalgikus regényíró (Jékely Zoltán fiatalkori regényeiről) = Lit, 1980. 3–4. 479–488. p.

Sőtér István: Jékely Zoltán = S. I.: Gyűrűk. 1980. 63–64. p. (1948)

Tandori Dezső: Jékely Zoltánról, „Az ég játékai”-t olvasva = Je, 1980. 6. 497. p.

Pomogáts Béla: Álom és jelentés. Jékely Zoltán újabb költészete = ÚjÍ, 1981. 9. 97–105. p.

Pomogáts Béla: Csillagtoronyban. Jékely Zoltán ifjúkori költészetéhez = Vig, 1981. 1. 35–38. p.

Pomogáts Béla: Az élet álom. Jékely Zoltán költői indulása = Dtáj, 1981. 3. 23–33. p.

Pomogáts Béla: A mítosz költője. Jékely Zoltán költészete a felszabadulás után = Je, 1981. 6. 520–526. p.

Albert Gábor: Kulcsszavak Jékely Zoltán novelláihoz. = Kr, 1982. 9. 6.

Alföldy Jenő: Poeta natus. Búcsú Jékely Zoltántól. = ÉI, 1982. 13. 7.

Haas György: Nagyenyedről indult Jékely Zoltán emlékezete. = KatSzle, 1982. 3. 275–277.

Jánosi István: Jékely Zoltán = Diakónia, 1982. 1. 42–45.

Kormos István: A kiűzetett angyal. Jékely Zoltán hatvanéves. = K. I.: A vasmozsár törőj alatt. 90–92. (1973.)

Laczkó András: Egy irodalmi sorsközösség kezdetei. (Adalékok Jékely Zoltán és Takáts Gyula költészetéhez.) = ÚjFo. 1982. 3. 75–77.

Lőrinczi László: Levél-féle halott barátokról. = Ahét, 1982. 13. 6.

Marosi Ildikó: A helikonista Jékely Zoltán = Művelődés, 1982. 6. 31.

Mészöly Dezső: Zsoli = ÉI, 1982. 16. 15.; M. D.: Betűk rabságában. 1987. 125–126.

Pomogáts Béla: Táj és történelem. Jékely Zoltán fiatalkori költészetéről. = Fo, 1982. 1. 77–82.

Szakolczay Lajos: Jékely Zoltán szobája. = Budapest, 1982. 9. 20–21.

Szekér Endre: Jékely Zoltán álmai. = Napj., 1982. 4. 34–36.

Ágh István: Egy álom következményei. (1983.) Jékely Zoltán születésnapjára. 256–258.; Évtizedek hatalma. 259–267.

Győrffy Miklós: Hódolat Jékely lovagnak. = Kort, 1983. 9. 1474–1476. (Jékely Zoltán fordításai.)

Jékely Zoltán levelei 1935-1948. l. [Közli] Takáts Gyula. = Som, 1983. 6. 19–25. Nyolc levél Takáts Gyulának, 1935–1936.

D. Magyari Imre: Jékely idézése. = ÉI, 1983. 11. 11.

Lukácsy András: Vagabundusból klasszikus. = MH, 1983. ápr. 24. 4.

D. Magyari Imre: Jékely idézése. = ÉI, 1983. 11. 11.

Matyikó Sebestyén József: Jékely Zoltán emlékezete. = Som, 1983. 2. 61–63.

[Szeghalmi Elemér]: Az emberiség fénye. Emlékezés Jékely Zoltánra. = ÚjEmb, 1983. 20. 4.

Takáts Gyula: Jékely Zoltánról. = Kort, 1983. 9. 1469–1473.

Tandori Dezső: A tovatűnt énekesek. 1. = Műhely, 1983. 5. 3–10. Jékely Zoltán és Kormos István költészetéről.

Zalán Magda: Rókatáncok táncosa szivárvány havasán. (Jékely Zoltán) = ÚjLátóh, 1983. 1. 62–67.

Hetven éve született Jékely Zoltán

[Lőcsei Gabriella] (L. G.) = Mnemz, 1983. ápr., 23. 11.

Nagy Gáspár = Fo, 1983. 10. 42–45.

Csaba László: Jékely Zoltán levelei Sopronba. = Confessio, 1984. 2. 41–44. Három levél, 1943-1944.

Galsai Pongrác: Jékely Zoltán sírversei = Nszab, 1984. nov. 17. 14.

Jékely Zoltán ismeretlen verseiből. [Közli] Győri János. = Confessio, 1984. 2. 44–48. Nyolc vers, 1939–1982.

Jékely Zoltán kiadatlan versei. Közzéteszi Győri János. = Vig, 1984. 5. 351–352. Négy vers, 1975–1980.

Kovács István: Jékely Zoltán Költészetéből erőt lehet meríteni. = Népújs. 1984. szept. 29. 9.

Lengyel Balázs: J. igaza. = Je, 1984. 10. 937–945., L. B.: Egy magatartás története. 1986. 115–134.

Pomogáts Béla: Az ironikus elbeszélő. Jékely Zoltán prózája 1945 után. = Dtáj, 1984. 4. 47–54.

Rónai Mihály András: Jékely Zoltán = R. M. A.: Magyar lant. 1984. 534–538.

Szávai János: Jékely Zoltán = Sz. J.: Zsendül-e a fügefa ága? 1984. 160–163.

Takáts Gyula: Jékely Zoltán levelei = T. Gy.: Helyét kereső nemzedék. 1984. 101–128. Huszonhárom levél T. Gy.-nak, 1935–1948.

Kántor Lajos: Egy Jékely-újságcikkről. = Kort, 1985. 10. 142–143. Az írók politikája. (Világosság, 1945.) Szövegközléssel.

Kántos Lajos: Jékely Zoltán kolozsvári testamentuma. (1–3.) = Je, 1985. 9. 816–820., 10. 889–894., 11. 997–1002.

Kiss Tamás: Vers és próza ihletküszöbén. Két vázlat Jékely Zoltánról. = K. T.: A főnix szárnya alatt. 1985. 121–133.

Takáts Gyula: Tükrök szava – betűk arca. 1985.

Jékely Zoltán 70. születésnapjára. 275–284. – Az Éjszakák és a Medárdus. Jékely Zoltán két könyvéről. 285–289.

Hegyi Béla: Kinek a költője? Jékely Zoltán = H. B.: Kimondva is kimondatlan. 1986. 48–52.

Kántos Lajos: Jékely Zoltán kolozsvári testamentuma. (4–5.) = Je, 1986. 2. 159–168., 3. 243–252.

Létay Lajos: Denevér – foly a vér. = L. L.: Szélrózsa. Kolozsvár-Napoca, 1986. 13–16.

Balázs Mihály: Jékely Zoltán: Aki állt már a szivárvány alatt. = Közn, 1987. 42. 20–22.

Baránszky-Jób László: Hitelesség és költői rang. Jékely Zoltán költészete. = B.-J. L.: A művészi érték világa. 1987. 334–349.

Domokos Mátyás: Átkelés, áttűnés. 1987. Jékely Zoltán fejfájára. 539–543. – Hangjára emlékezve. 543–545.

Jékely Zoltán leveleiből. (Közli Rolla Margit.) = Confessio, 1987. 2. 110–115. Nyolc levél 1941–1944 között.

Kántor Lajos: A sóhajtás messzebre szól. = ÚjholdÉvk. 1987. 2. 266–271. Jékely Zoltán és az Újhold kapcsolatáról.

Nemes Nagy Ágnes: Apa és fiú. = N. N. Á.: Látkép, gesztenyefával. 1987. 268–273. Áprily Lajos és Jékely Zoltán.

Tandori Dezső: „… amilyen nem leszek, bármeddig élek.” Jékely Zoltán = Ttáj, 1987. 5. 57–62.

Tóbiás Áron: Nyugtalanító örökség. Jékely Zoltán vallomása. = OlvNép, 1987. 33. 127–140. Megmentett hangszalagok, 1969–1970.

Bikácsi László: Életre szóló barátság? = Mnemz, 1988. jan. 19. 4. Gogolák Lajos és Jékely Zoltán kapcsolatáról.

Galsai Pongrác: Találkozások Jékely Zoltánnal = NőkL, 1988. 17. 12–13.; Látóh, 1988. 7. 22–25.

Kolozsvári Grandpierre Emil: Írók apróban. Zsoli. = Rakéta irodalmi kávéház. 1988. 190–192.

Kulcsár Adorján: Annak idején nem jelent meg az Álom = Mnemz, 1988. jún. 7. 4. J. verseskötetéről.

Lakatos Éva: „Hungari sumus.” Jékely Zoltán pályakezdő elbeszélése a Református Figyelőben = Mnemz, 1988. szept., 1. 7. Megjelent 1931-ben. Szövegközléssel.

Lator László: A csillagtorony lakója. Jékely Zoltán = Kort, 1988. 9. 132–137.

Lengyel Balázs: Jékely igaza. (1983)= L. B.: Zöld és arany. 1988. 261–276.

Páskándi Géza: A magányos közösségi. = Mifj, 1988. 23. 6.

Pomogáts Béla: Két irodalmi évforduló = NyelvKult, 1988. 73. 3–7. Tersánszky Józsi Jenő, Jékely Zoltán

Hetvenöt éve született Jékely Zoltán

Czine Mihály = RefL, 1988. 42. 4.

Kiss Dénes = Nszava, 1988. ápr. 23. 8.

Lőcsei Gabriella = Mnemz, 1988. ápr. 23. 9.

Lukácsy András = MH, 1988. ápr., 23. 6.

Pomogáts Béla = Üzenet, 1988. 4. 225–226.

Szeghalmi Elemér = Som, 1988. 5. 21–22.; ÚjEmb, 1988. 18. 6.

Tandori Dezső = Nszab, 1988. ápr., 23. 13.

Albert Gábor: Kulcsszavak Jékely Zoltán novelláihoz = A. G.: Szétszóratás után. 1989. 185–189.

Balázs Mihály: „…aki állt már a szivátvány alatt…” Jékely Zoltán = B. M.: Forrásvidék, 1989. 1. 142–157.

Domokos Mátyás: Két, 1949-ben írt vers történelmi hátteréhez. (Jékely Zoltán: Virrasztás, Fodor András: Bartók) = Ttáj, 1989. 9. 35–40.

Lator László: A csillagtorony lakója = Beszélő házak és tájak. A magyar irodalom emlékhelyei. 1989. 306–314.

Lator László: Jékely, új évezred felé = Kort, 1989. 11. 138–145.

Tandori Dezső: Jékely Zoltán (Az éltető líra 2.) = It, 1989. 4. 687–700.

Illés Endre: Lebegő realitás = I. E.: Halandók és halhatatlanok. 1990. 279–281.

Lator László: Két „dal”. Dsida Jenő Légyott-ja. Jékely hosszúcsontú inkái. = ÚjholdÉvk, 1990. 1. 281–291.

Mátyás Ferenc: Jékely barátsága = ÚjÍ, 1989. 8. 85–90. Jékely Zoltán levelének közlésével (1973)

Pomogáts Béla: Küzdelem idővel, történelemmel. Jékely Zoltán emlékezete = Hitel, 1990. 10. 18–19.

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Éjszakák

Takáts Gyula = M. Minerva. 1937. 319–320. p.

Erdős Jenő = Szép Szó. 1937. 5. k. 188–189. p.

Kovács László = Pásztortűz. 1937. 113–114. p.

Kiss Jenő = Erd. Helikon. 1937. 310–312. p.

Szerb Antal = Válasz. 1937. 51–52. p.

Weöres Sándor = Nyugat. I. 1937. 228–229. p.

g. l. = Korunk Szava. 1937. 281. p.

Komlós Aladár = Toll. 1937. 67–68. p.

Gombos Gyula = M. Út. 1937. 17. sz.

Kállay Miklós = Képes Krón. 1938. 15–16. sz.

Komlós Aladár: Kritikus számadás. 1977. 300–302. p.

Kiss Jenő: Emberközelből 1979. 176–179. p.

Kincskeresők

Bikácsi László = Prot. Szemle. 1937. 596–597. p.

Thurzó Gábor = Napk. 1937. 755–756. p.

E. K. = Élet. 1937. 1138. p.

Bálint József = M. Kultura. II. 1937. 249–250. p.

Szerb Antal = Válasz. 1937. 715. p.

Bpsti Hirl. 1937. 236. p.

Németh Andor = Ujs. 1937. 225. sz.

Vészi Endre = Szocializmus 1937. 563. p.

Magyarság. 1937. 242. sz.

(B. B.) = P. Napló. 1937. 259. sz.

T. Kat. Szemle. 1938. 109–110. p.

Keményfy János = Bp. Szemle. 1938. 248. k. 376–379. p.

Ernyei Gáspár = Erd. Helikon 1938. 365–367. p.

Füsi József = Toll. 1938. 27–28. p.

e. j. = Szép Szó. 6. k. 1938. 501. p.

Medárdus

t. t. = P. Lloyd. 1938. 278. reggeli sz.

Bp. Hirl. 1938. 287. sz.

Ujs. 1938. 276. sz.

Erdős Jenő = Ország Utja. 1939. 318–319. p.

Kozocsa Sándor = Kat. Szemle. 1939. 115. p.

s. = Nemz. Ujs. 1939. 24. sz.

Bikácsi László = Prot. Szemle. 1939. 111–112. p.

Halász Gábor = Nyugat. II. 1939. 109–110. p.

Takáts Gyula = Kelet népe. 1939. 59–60. p.

M. Szemle. 1939. 35. k. 3. sz. VIII–IX. p.

Kállay Miklós = Képes Krón. 1. sz.

Semjén Gyula = M. Kultúra. 1939. 185. p.

Rónay György = Vigilia. 1939. 155. p.

Halász, Gabriel = P. Llyod. 1939. 173. reggeli sz.

Gogolák Lajos = M. Nemzet. 110. sz.

Kerékgyártó Imre = Élet I. 1939. 1043. p.

Gombos Gyula = M. Élet. 1939. 4. sz.

Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék. 1981. 815–823. p.

Új évezred felé

Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék. 1981. 824–826. p.

Zugliget

Gombos Gyula = Híd. 1941. 22. sz.

Kéry László = Jelenkor. 1941. 24. sz.

Nagy Miklós = M. Kultúra. I. 1941. 187–188. p.

(T-y.) = Egyedül Vagyunk. 1941. 1. sz.

Bikácsi László = Prot. Szemle. 1941. 192. p.

Szabó István = Erd. Helikon. 1941. 145–146. p.

L. Bóka = Corvina. 1941. 460–461. p.

Divinyi Mihály = Diárium. 1941. 18. p.

(- r.) = Élet. 1941. 337. p.

- y. = Ref. Élet. 1941. 2. sz.

(Ho.) = Ung. Jahrb. 1942. 338. p.

A házsongárdi föld

(V. N. B.) = Híd. 1943. 19. sz.

Makay Gusztáv = M. Csillag. II. 1943. 626–627. p.

Várkonyi Nagy Béla = Sorsunk. 1944. 239–240. p.

Ungarn. 1944. 95. p.

Kovács Endre = M. Út. 1944. 2. sz.

(V. N. B.) = Híd. 1944. 19. sz.

Mérföldek – esztendők

Rezek S. Román = Pannonhalmi Szemle. 1944. 66–67. p.

Vajda Endre = Prot. Szemle. 1944. 181–182. p.

Horváth Miklós = Kat. Szemle. 1944. 246–247. p.

Várkonyi Nagy Béla = Sorsunk. 1944. 239–240. p.

Iványi Sándor = M. Kultúra. I. 1944. 143. p.

(V. N. B.) = Híd. 1944. 5. sz.

Angalit és a remeték

Vitányi János = Erd. Helikon. 1944. 363–365. p.

A halászok és a halál

Létay Lajos = Puszták Népe. 1947. 70–71. p.

Minden mulandó

Rege Imre = Jövendő. 1948. 5. sz.

Csunyika álma

Szilágyi Lilla = A Könyvtáros. 1956. 2. sz.

Felséges barátom

Nagy János = Alföld, 1956. 2. sz. 113–115. p.

Füsi József = Irodalmi Újság. 1956. 1. sz.

Tilalmas kert

Rónay György: Olvasás közben. 1971. 262–280. p.

Keresztút

Lengyel Balázs = Élet és Irodalom. 1959. 28. sz.

(V. M.) = A Könyvtáros. 1959. 5. sz. 387. p.

Magyar Nemzet. 1959. 46. (II. 24.) sz.

Ungvári Tamás: Két műfordító = Magyar Nemzet. 1959. 155. (VII. 4.) sz. (A másik Somlyó György)

I[llés] L[ajos] = Népszabadság. 1959. 89. (IV. 17.) sz.

G. Z. = Ország Világ. 1959. 20. sz.

Tájékoztató a megjelenő könyvekről. 1959. 3. sz. (Író a könyvéről) [Arcképpel]

Lengyel Balázs: Hagyomány és kísérlet. 1972. 192–197. p.

Mátyás király juhásza

Kovács Judit: Gyerekszínház születik = MN. 1961. 90. (IV. 16.) sz.

Mezei Éva: Egy mesejáték – felnőtt tanulságokkal = ÉI. 1961. 15. sz.

Bécsi bolondjárás

Kolozs Pál = AKv 1963. 2. sz. 26. p.

Antal Gábor = ÉI. 29. sz.

Lidérc-űző

Kispéter András = AKv. 1965. 223. p.

Pomogáts Béla = ÉI. 1965. 33. sz.

Vargha Kálmán = K. 1965. 7. sz. 57–58. p.

Domokos Mátyás = Kt. 1965. 1163–1165. p.

Görgey Gábor = MN. 1965. 186. (VIII. 8.) sz.

Lengyel Balázs = Népművelés. 1965. 6. sz. 43. p.

G. Sz. L. [G. Szabó László] = Nsz. 1965. 31. (II. 6.) sz.

Rónay György = Vig. 1965. 238–239. p.

Nagy Pál = MMűhely, 1966. 14. 59–61. p.

Domokos Mátyás: Gyönyörű-vad futás. Jékely Zoltán Lidérc-űző-jének margójára = D.M.: Ugyanarról másképpen. 1977. 229–235. p.

Mátyás király juhásza Zene: Kocsár Miklós. Előadás a Bartók Gyermekszínházban (1967.)

Likácsy András = ÉI, 1967. 40. 9.

Őrjöngő ősz

Bogáti Péter = MH, 1968. szept. 20. 6. p.

Faragó Vilmos = ÉI, 1968. 34. 7. p.

F. V.: Perben – harag nélkül. 1969. 312–315. p.

Pomogáts Béla = Ttáj, 1968. 11. 1062–1064. p.

Rónay György = Vig, 1968. 11. 772–773. p.

Rónay László = Je, 1968. 12. 1157–1158. p.

Seres József = Fo, 1969. 3. 87–89. p.

Szalatnai Rezső = MNemz, 1968. dec. 15. 13. p.

Szobotka Tibor = Kort, 1969. 1. 154–156. p.

Angalit és a remeték Előadás az Irodalmi Színpadon, 1968.

Koltai Tamás = Nszab, 1968. nov. 19. 7. p.

Lehotay-Horváth György = MH, 1968. okt. 22. 6. p.

Mikesy Sándor = ÚjEmb, 1970. jan. 25. 2. p.

Fejedelmi vendég Előadás a Gyulai Várszínházban (1969.)

Barta András = Látóh. 1969. 11–12. 1127–1130. p.

Bor Ambrus = MNemz, 1969. júl. 10. 4. p.

Faragó Vilmos = ÉI, 1968. 34. 7. p.

F. V. Perben – harag nélkül. 1969. 312–315. p.

Jósfay György = Tük, 1969. 29. 18. p.

Koltai Tamás = Nszab, 1969. júl. 18. 7. p.

Létay Vera = ÉI, 1969. 30. 9. p.

Rideg Gábor = MH, 1969. júl. 13. 9. p.

Csillagtoronyban

Bata Imre = Nszab, 1969. dec. 12. 7. p.

Demény Ottó = MH, 1969. nov. 13. 6. p.

Mezei András = ÉI, 1970. 1. 9. p.

Pomogáts Béla = Kort., 1970. 8. 1322–1323. p.

Rónay László = Je, 1970. 2. 178–186. p.

Stenczer Ferenc = Ttáj, 1970. 8. 778–781. p.

Takáts Gyula = Életünk, 1970. 5. 460–465. p.

Tandori Dezső = Kr, 1970. 5. 52–55. p.

Timár György = HungPEN, 1970. 11. 77–79. p.

Seres József = Fo, 1971. 1. 84–87. p.

Takáts Gyula: Egy kertre emlékezve. 1971. 271–282. p.

Bodnár György = ÚjÍ, 1975. 3. 90–92. p.

Demény Ottó = MH, 1975. máj. 31. mell. 4.

Szélördög

Kolozsi Tibor = Üzenet, 1972. 4. 253–256. p.

Vajda S. Zsuzsa = HungKözl, 1974. 19–20. 281–282. p.

Az álom útja

Bányai János = MSzó, 1972. aug. 19. 10.

B. J.: Könyv és kritika. Újvidék, 1973. 123–126. p.

Bata Imre = Kr, 1972. 7. 23. p.

Csukás István = ÉI, 1972. 15. 11. p.

Fülöp László = Kort, 1972. 7. 1164–1166. p.

Illés Lajos = ÚjÍ, 1972. 7. 111–113. p.

-lzs- [Kartal Zsuzsa] = MNemz, 1972. ápr. 9. 13. p.

Rónay László = Nszava, 1972. ápr. 8. 8. p.

Siki Géza = Vig, 1972. 9. 631–632. p.

Isten madara

Béládi Miklós = Kr, 1973. 10. 26–27. p.

b-s = MNemz, 1973. júl. 22. 13. p.

Czére Béla = Kort, 1973. 8. 1361–1362. p.

Iszlai Zoltán = Alf, 1974. 1. 74–76. p.

Marx József = ÉI, 1973. 18. 10. p.

Rónay László = Nszava, 1973. ápr. 21. 8. p.

Szakolczay Lajos = ÚjÍ, 1973. 6. 125–126. p.

Béládi Miklós: Jékely Zoltán novellái. = B. M.: Értékváltozások. 1986. 437–442.

Mátyás király juhásza. Zene: Kocsár Miklós. Előadás az Állami Déryné Színház műsorában (1975.)

Z. L. = MNemz, 1975. szept. 27. 4. p.

Az Idősárkányhoz

Belohorszky Pál = Kr, 1975. 7. 23–24. p.

Kartal Zsuzsa = MNemz, 1975. jún. 15. 13. p.

Lengyel Balázs = ÉI, 1975. 28. 11. p.

Rónay László = Nszava, 1975. máj. 31. 8. p.

Tandori Dezső = Ttáj, 1975. 7. 83–87. p.

Csűrös Miklós = Kort, 1. 1976. 148–152. p.

Lengyel Balázs: verseskönyvről verseskönyvre. 1977. 92–98. p.

Tandori Dezső = ÚjÍ, 1978. 7. 108–112. p.

Csűrös Miklós: Trubadúr és látnok. = Cs. M.: Színképelemzés. 1984. 42–50.

Belohorszky Pál: Ezüst holdfény és ében éjszaka. Két írás Jékely Zoltánról = B. P.: Égő rózsamáglya. 1987. 485–496.

Szélördög

Voigt Vilmos = ÉI, 1978. 41. 6. p.

Minden csak jelenés

Lengyel Balázs = ÉI, 1977. 51. 11. p.

Alföldy Jenő = Fo, 1978. 10. 91–93. p.

Husz Mária = Nszava, 1978. jan. 14. 6. p.

Kabdebó Lóránt = MH, 1978. ápr. 3. 20. p.

Morvay Zsuzsanna = Kr, 1978. 12. 27. p.

Síki Géza = Vig, 1978. 4. 276–278. p.

Tandori Dezső = Kort, 1978. 5. 821–826. p.; Ttáj, 1978. 11. 86–88. p.; ÚjÍ, 1978. 7. 108–112. p.

Vajda Gábor = Kilátó 1978. 4. (MSzó, júl. 8.) 13. p.

Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. 1982. 143–147.

Mátyás király juhásza. Bemutató a debreceni Hungária Kamaraszínházban (1978)

[Filep Tibor] F. T. = HBNapló, 1978. jan. 10. 5. p.

Angyalfia

Bata Imre = Nszab, 1978. szept. 27. 7. p.

Berkes Erzsébet = ÉI, 1978. 39. 11.

Czakó Gábor = ÚjT, 1978. 40. 2.

Honti Katalin = MNemz, 1978. okt. 22. 13. p.

Térfy Tamás = MH, 1978. okt. 29. 10. p.

Z. F. = CsongrádmH, 1978. okt. 8. 6. p.

Varga Imre = Kvilág, 1978. 12. 8. p.

Csányi László = ÚjÍ, 1979. 2. 101–102. p.

Doboss Gyula = Kort, 1979. 5. 814–815. p.

Horpácsi Sándor = Fo, 1979. 3. 90–91. p.; SzolnokmNlap, 1979. ápr. 8. 7. p.

Kiss Tamás = Alf, 1979. 4. 63–67. p.

K. N. I.[Kristó Nagy István] = Confessio, 1979. 4. 123–124. p.

Síki Géza = Vig, 1979. 1. 68–69. p.

Váróczi Zsuzsanna = Je, 1979. 3. 276–279. p.

Szávai János = Kr, 1980. 3. 30. p.

Berkes Erzsébet: Pillanatképek. 1984. 42–46. p.

Csodamalom a Küküllőn

Bata Imre = Nszab, 1978. dec. 19. 7. p.

Varga Imre = Kvilág, 1978. 12. 8. p.

Földes Anna = Nőkl, 1979. 15. 23. p.

Évtizedek hatalma

Bata Imre = Nszab, 1979. nov. 27. 7. p.

Berkes Erzsébet = MNemz, 1979. dec. 24. 21. p.

Ferenczi László = NHQu, 1980. 78. 163–168. p.

Pomogáts Béla = Üzenet, 1980. 9. 492–496. p.

Síki Géza = Vig, 1980. 3. 209–211. p.

Cselényi [László] = Hét, 1982. 5. 8.

A három törpe

Őszvégi intelem

Mátyás király juhásza. Bemutató a székesfehérvári Vörösmarty Színházban (1978)

A. G: [Antal Gábor] = MNemz, 1980. máj. 7. 4. p.

Vaderna József = FejérmH, 1980. ápr. 9. 5. p.

A Bárány Vére

Béládi Miklós = Je, 1981. 9. 857–858. p.

Gellért Györgyi = Kvilág, 1981. 4. 8. p.

Kiss Tamás = Alf, 1981. 11. 89–91. p.

Petrőczi Éva = ÚjT, 1981. 35. 2. p.

Pomogáts Béla = Kort, 1981. 11. 1822–1824. p.; MH, 1981. júl. 19. 10. p.

Rónay László = Nszava, 1981. ápr. 19. 11. p.; Kr, 1981. 7. 38. p.

Tandori Dezső = ÚjÍ, 1981. 9. 94–96. p.

Taxner-Tóth Ernő = MNemz, 1981. máj. 24. 13. p.

Benkő Samu = Utunk, 1982. 3. 8.

Kovács István = Fo, 1982. 7. 92–94.

Rónay László = Nagyv., 1982. 1. 128–129.

Szakolczay Lajos = HungÉrt, 1983. 3–4. 68–69.

Csűrös Miklós = It, 1984. 1. 188–192.

Benkő Samu: A Bárány vére = B. S. Őrszavak. Bukarest, 1984., 347–349.

Mátyás király juhásza [Színmű] 1982. Bemutató a budapesti Gyermekszínházban.

Iszlai Zoltán = ÉI, 1982. 49. 12.

Lőcsei Gabriella = MNemz. 1982. Nov. 21. 6.

Nagy Judit = FilmSzínhMuzs., 1982. 45. 11–12.

Édes teher

Garai Gábor = ÉI, 1982. 21. 11.

Győrffy Miklós = NHQu, 1982. 88. 191–192.

Kiss Károly = ÚjT, 1982. 26. 2.

Lőrinczy Huba = Életünk, 1982. 9. 853–857.

Rónay László = ÚjÍ, 1982. 8. 111–114.

Valachi [Anna] = Kvilág, 1982. 3. 30.

Nádor Tamás: Jékely Zoltán: Édes teher. [Interjú] = Mnemz., 1982. febr. 28. 7.

Albert Gábor = HungPEN, 1983. 24. 107–108.

Kovács István = Ttáj, 1983. 4. 102–103.

Sőtér István = Je, 1983.6. 596–598.

Varga Lajos Márton = Nszava, 1983. 8. 11.

Lőrinczy Huba: Játékok, szerelemmel, halállal. = L. H.: Fénytörés, 1985. 262–274.

Nádor Tamás: Jékely Zoltán: Édes teher. (Interjú 1982-ben). = N. T.: Első olvasásra. 1988. 112–114.

Oroszlánok Aquincumban. [Színmű] 1982. Bemutató a gyulai Várszínházban.

Ablonczy László = FilmSzínhMuzs., 1982. 33. 5.

Andódy Tibor = Békésm. Népújs., 1982. júl. 28. 6.

Ézsiás Erzsébet = Szính. 1982. 9. 12–13.

Szekrényessy Júlia = ÉI, 1982. 31. 13.

(t-cs) = OrszV., 1982. 32. 10–11.

Takács István = Mnemz., 1982. aug. 14. 9.

- = PestmH., 1982. aug. 28. 4.

Tiszai Lajos = SzolnokmNlap, 1982. júl. 31. 10.

Vinkó József = MH, 1982. aug. 25. 6.

Zappe László = Nszab., 1982. júl. 30. 7.

Mátyás király juhásza Bemutató a kecskeméti Katona József Színházban. 1983.

Párkány László = ÚjT., 1983. 12. 2–3.

Az utolsó szál liliomhoz

Budai Katalin = RefL., 1983. 40. 4.

Kiss Károly = ÚjT., 1983. 33. 2.

Laczkó András = Nszava, 1983. okt. 15. 11.

Sík Csaba = ÉI, 1983. 41. 11.

Szeredkényi Ervin = DtN, 1983. szept. 3. 9.

Tandori Dezső = Kvilág, 1983. 8. 7.

Tarján Tamás = Nszab, 1983. szept. 6. 7.

Belohorszky Pál = ÚjÍ, 1984. 5. 126–128.

Borbély Sándor = MH, 1984. jan. 28. 8.

Győri János = Mnemz, 1984. jan. 20. 8.

Kartal Zsuzsa = Kr, 1984. 2. 31–32.

Pálmai Kálmán = Nszab, 1984. márc. 9. 7.

Belohorszky Pál: Ezüst holdfény és ében éjszaka. Két írás Jékely Zoltánról = B. P.: Égő rózsamáglya. 1987. 485–496.

Oroszlánok Aquincumban

Kartal Zsuzsa = ÉI, 1984. 39. 10.

Mátyás István = Nszava, 1984. jún. 2. 10.

Vinkó József = ÚjT, 1984. 36. 2. p.

Olasz Sándor = Alf, 1985. 7. 67–69. p.

Petrőczi Éva = ÚjÍ, 1985. 2. 126–128. p.

Garai Gábor = Tündéri realizmus. = G. G.: A megtartó költészet – prózában. 1985. 34–37. p.

Jékely Zoltán összegyűjtött versei

Berkes Erzsébet = Mnemz, 1985. aug. 2. 8.

Csányi László = ÚjÍ, 1985. 10. 123–127.

Lengyel Balázs = NHQu, 1985. 98. 154–157.

Pomogáts Béla = ÚjT, 1985. 21. 1.

Rónay László = Nszava, 1985. jún. 15. 9.; ÚjEmb, 1985. 35. 6.

Tandori Dezső = Kvilág, 1985. 5. 12.

Baránszky-Jób László = Kort, 1986. 3. 159–162.

Németh Anna = Vig, 1986. 6. 475–476.

Ötvös László = ReflL, 1986. 17. 4.

[Varga Katalin] V. K. = HungÉrt, 1987. 3–4. 69.

Szepesi Attila = ÚjT, 1988. 23. 2.

Sorsvállalás

Pomogáts Béla = ÚjÍ, 1986. 12. 119–121.

Tóth [Elemér] = ÚjEmb, 1986. 16. 6.

Petrőczi Éva = Fo, 1987. 2. 78–80.

Rónay László = Kort, 1987. 2. 156–159.

Jékely Zoltán összegyűjtött novellái

Hauber Károly = Ttáj, 1987. 7. 80–84.

Iszlai Zoltán = ÚjT, 1987. 5. 2.

Petrőczi Éva = Confessio, 1987. 1. 113–116.

Pomogáts Béla = ÚjÍ, 1987. 8. 115–117.

Rónay Mihály = Som, 1987. 3. 97–99.

Tandori [Dezső] = Kvilág, 1987. 2. 11.

Tarján Tamás = Nszab, 1987. jan. 20. 7.

Vajda Endre = Mnemz, 1987. jún. 15. 6.

Kántor Lajos = Je, 1988. 2. 172–174.

Simon Zsuzsanna = HungÉrt, 1988. 3–4. 67.

Mátyás király juhásza Bemutató a Józsefvárosi Színházban. 1987.

Barabás Tamás = ÚjT, 1987. 7. 3.

Mátyás király juhásza Bemutató az egri Gárdonyi Géza Színházban. 1988.

Csizner Ildikó = ÚjT, 1988. 33. 2–3.

Elefánt-szerelem

Rigó Béla = Kvilág, 1988. 4. 27.

Tarján Tamás = Nszab, 1988. ápr. 19. 7.

Mátyás király juhásza Bemutató a komáromi Magyar Területi Színház kassai Thália Színpadán. 1989.

Dusza István = ÚjSzóPozs, 1989. okt. 31. 4.

Kirepül a madárka

Petrőczi Éva = ÚjT, 1989. 23. 2.

Az egyes művekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Jékely Zoltán: A vers születése = ZalaiH, 1978. jan. 8. 9. p. (Jékely Zoltán írása Körgallér roskadt vállra, Álombeli találkozás Tamási Áronnal című verséről.)

Kígyóbillincs. Egy vers s egy élmény összefüggéséről = DolgLapja, 1979. nov. 11. 7p. (Egy 1935-ben írt verséről)

Jékely Zoltán: Pályám emlékezete. Verseink emléke = ÚjÍ, 1979. 9. 119–128. p.

Jékely Zoltán: Szellemek és kísértetek a gráci őszben = Nszava, 1979. ápr. 4. 10. p.

Gósy Mária: Egy népmese és szépírói feldolgozásának egybevetése = MNyr, 1979. 2. 193–200. p. (A Cicakirálykisasszony Jékely Zoltán feldolgozásában)

Pomogáts Béla: Jékely Zoltán: A budai Kapisztrán-toronyhoz = P. B.: Versek közelről. 1980. 87–98. p. (Verselemzés)

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma”. Jékely Zoltán: Apátlan éjszakák = Kort, 1980. 3. 453–457. p.; T. D.: Az erősebb lét közelében. 1981. 321–332. p.

Pomogáts Béla: Csillagtoronyban. Jékely Zoltán ifjúkori költészetéhez = Vig, 1981. 1. 35–38. p.

Tandori Dezső: Jékely Zoltán: Az ég játékai = Miért szép? 1981. 156–166. p.

Versről versre. Jékely Zoltán: Madár-apokalipszis. A versről Lator Lászlóval Domokos Mátyás beszélget = Je, 1981. 6. 527–534. p.

Győri János: Jékely Zoltán: Antal Antal és a két szép galamb. = Confessio, 1986. 1. 43–50. Az 1941-ben íródott novella szövegközlésével.

Győri János: Jékely Zoltán: Vendetta. = Confessio, 1986. 2. 64–67. Az 1935-ben, a Pásztortűzben megjelent novella végleges változatának szövegközlésével.

Kozocsa Sándor Géza: Egy költői kép rétegei. = Közn, 1986. 8. 17. (Az ég játékai)

Ablonczy László: Jékely Zoltán utolsó ítélete. = Ttáj, 1983. 3. 12–13. (Az utolsó ítélet c. drámáról.)

Hadak útja – tündérasszony vászna. = Fo, 1983. 10. 38–39. Visszaemlékezés. Szövegközlés az író hagyatékából.

Mezítláb, viperák között. Egy vers s egy élmény összefüggéséről. = Fo, 1983. 10. 39–42. Kígyó-bilincs című versének keletkezési körülményei. (1935) Szövegközlés az író hagyatékából.

A szakirodalmat összeállította Lator László.

Fotók

Jékely Zoltán édesanyjával, Schéfer Idával (1913)

A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.