Digitalizált művek
A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).
A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.
Tematikus keresés
Keresés a művekben
Életrajz
Illyés Gyula (Sárszentlőrinc-Felsőrácegrespuszta, 1902. november 2. – Budapest, 1983. április 15.)
Háromszoros Kossuth-díjas költő, író, drámaíró, műfordító, lapszerkesztő. A Digitális Irodalmi Akadémia 1998-ban posztumusz tagjává választotta.
*
1902. november 2-án született a Tolna megyei Felsőrácegrespusztán. 1983. április 15-én hunyt el Budapesten. Apja Illés János (1870–1931) uradalmi gépész, dunántúli juhászdinasztia leszármazottja, katolikus. Anyja Kállay Ida (1878–1931) az Alföldről elszármazott református családban nevelkedett, az ő apja bognár. Testvérei Ferenc és Klára.
A pusztai népiskolában tanult. 1912-ben a család Simontornyára költözött, itt fejezte be a negyediket, s végezte el az elemi ötödik osztályát, majd Dombóváron (1913–1914) és Bonyhádon (1914–1916) gimnazista. 1916-ban szülei elváltak, ő anyjával Budapestre költözött. A negyedik osztályt a Munkácsy Mihály utcai gimnáziumban végezte el, majd 1917 és 1921 között az Izabella utcai kereskedelmi iskola diákja. Az érettségi után a budapesti bölcsészkar magyar–francia szakos hallgatója lett.
Már 1918–1919-ben kapcsolatba került a baloldali diák- és ifjúmunkás mozgalmakkal. 1921 végén – a letartóztatás elől menekülve – emigrált. Bécsen, Berlinen keresztül 1922 márciusában érkezett meg Párizsba. Könyvkötő munkás, a Sorbonne hallgatója. Részt vett a baloldali emigráns mozgalmakban. Bekapcsolódott a francia és magyar avantgárd csoportok munkájába.
1926-ban – a körözési parancs elévülése után – hazatért. A Phőnix Biztosító Társaság hivatalnoka lett (1927–1936). Annak csődje után a Nemzeti Bank sajtóreferense francia mezőgazdasági ügyekben (1937–1948).
1931-ben meghalt édesapja, majd édesanyja is. 1931-ben feleségül vette Juvancz Irmát. Különélési életszakaszok után 1939-ben elváltak. 1936 legvégén ismerte meg Kozmutza Flórát, akivel 1939-ben kötött haláláig tartó házasságot. Gyermekük Mária.
Első verse 1920. december 22-én jelent meg – névtelenül – a Népszavában. 1923-ban kezdett rendszeresen publikálni (Ék, Ma, Magyar Írás). 1925-től az Illyés vezetéknevet használta, hogy családjának ne okozhasson kellemetlenséget baloldalisága. (1933-tól hivatalosan is ez a neve.) 1926-ban Kassák Dokumentum című lapjának munkatársa. A Nyugatban 1927 novemberében jelent meg első írása, egy kritika. 1928-ban első verseskötetét is a Nyugat adta ki. Néhány év alatt nemzedékének egyik legelismertebb alkotójává vált. Négyszer kapott Baumgarten-díjat (1931, 1933, 1934, 1936). 1934-ben Nagy Lajossal hosszabb utazást tett a Szovjetunióban, mint az első írókongresszus meghívottja. 1933-tól a népi írók mozgalmának egyik vezető személyisége. 1937-ben a Márciusi Front egyik alapítója. 1937-től a Nyugat társszerkesztője, annak megszűnte után a Magyar Csillag szerkesztője (1941–1944). A német megszállás után vidéken és a fővárosban bujkált.
1945 tavaszától részt vett a Nemzeti Parasztpárt munkájában. Nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő, 1948-ban lemondott. 1946 nyarán megszervezte a Magyar Népi Művelődési Intézetet. 1946 és 1949 között a Válasz szerkesztője. 1946 és 1948 között a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 1948-ban az elsők között, majd 1953-ban és 1970-ben Kossuth-díjat kapott.
A Rákosi-korban igyekezett visszavonultan élni, sok időt töltött a család tihanyi nyaralójában. 1956 októberének legnagyobb hatású irodalmi eseménye az Egy mondat a zsarnokságról megjelenése. A Kádár-kor kezdeti éveiben is visszavonultan élt, a hatalom ellenségesen kezelte, majd a hatvanas években fokozatosan enyhült a helyzet. 1961-től rendszeresen jelentek meg alkotásai, 1969-ben megindult életmű-sorozata, amelynek 22 kötete jelent meg 1986-ig.
A hatvanas években sokat járt külföldön. Munkásságát idehaza és máshol számos kitüntetéssel ismerték el.
Fontosabb díjak, elismerések:
1931, 1933, 1934, 1936 – Baumgarten-díj
1948, 1953, 1970 – Kossuth-díj
1950 – József Attila-díj
1966 – Le Grand Prix International de Poésie (Belgium)
1966 – a Knokkei Irodalmi Biennálé Nagydíja
1969 – Tanácsköztársasági Emlékérem
1970 – Herder-díj (Ausztria)
1971 – Commandeur de l’Ordre des Arts et des Lettres (Franciaország)
1971 – Batsányi-díj
1972 – A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
1977 – A Magyar Népköztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje
1978 – Prix des Amitiés Françaises (Franciaország)
1981 – Mondello-díj (Olaszország)
1982 – Pro Urbe Pécs
1982 – A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje
Az életrajzot Vasy Géza írta.
Bibliográfia
Életműsorozat
I–XXII. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Kötésterv: Pintér László. Borsos Miklós rajzaival.
I. Drámák 1. (A tű foka; Lélekbúvár; Ozorai példa; Fáklyaláng; Tűvé-tevők.) Fotó: Lengyel Lajos. Bp. 1969. Szépirodalmi, 542 p. + 10 t.
II. Drámák 2. (Dózsa György; Malom a Séden; Kegyenc; Különc; Bolhabál.) Fotó: Ács Irén. Bp. 1969. Szépirodalmi, 639 p.
III. Puszták népe – Ebéd a kastélyban. Bp. 1970. Szépirodalmi, 439 p. + 5 t.
IV. Hunok Párizsban. Bp. 1970. Szépirodalmi, 544 p.
V. Petőfi Sándor. Bp. 1971. Szépirodalmi, 652 p.
VI. Kora tavasz – Mint a darvak. Bp. 1972. Szépirodalmi, 488 p.
VII. Haza a magasban. Összegyűjtött versek 1920–1945. Bp. 1972. Szépirodalmi, 911 p.
VIII. Teremteni. Összegyűjtött versek 1946–1968. Fénykép: Gink Károly. Bp. 1973. Szépirodalmi, 775 p.
IX. Szíves kalauz. Útirajzok. Fénykép: Gyökér László. Bp. 1974. Szépirodalmi, 743 p. = 2. kiad. Bp. 1980.
X. Újabb drámák. (Tiszták; Bölcsek a fán; Bál a pusztán; Testvérek; Az ünnepelt.) Bp. 1974. Szépirodalmi, 533 p. + 6 t.
XI. Iránytűvel 1. (Esszék, kritikák, interjúk.) Fotó: Vahl Ottó. Bp. 1975. Szépirodalmi, 776 p.
XII. Iránytűvel 2. Fotó: Vahl Ottó. Bp. 1975. Szépirodalmi, 834 p.
XIII. Itt élned kell 1. (Magyarok; Lélek és kenyér; Csizma az asztalon.) Bp. 1976. Szépirodalmi, 819 p.
XIV. Itt élned kell II. (Őrjárat; Hajszálgyökerek.) Fénykép: Balla Demeter. Bp. 1976. Szépirodalmi, 667 p.
XV. Embereljük meg magunk. (Dupla vagy semmi; Orfeusz a felvilágban; Dániel az övéi közt.) Fénykép: Vahl Ottó. Bp. 1977. Szépirodalmi, 371 p.
XVI. Nyitott ajtók 1. Összegyűjtött versfordítások. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1978. Szépirodalmi, 472 p.
XVII. Nyitott ajtók 2. Összegyűjtött versfordítások. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1978. Szépirodalmi, 513 p.
XVIII. Beatrice apródjai. Regény. Fénykép: Vahl Ottó. Bp. 1981. Szépirodalmi, 620 p.
XIX. Kháron ladikján. Esszéregény. Fénykép: Ács Irén. Bp. 1982. Szépirodalmi, 200 p.
XX. Csak az igazat. Három színmű. (Csak az igazat; Homokzsák; Sorsválasztók.) Fénykép: Vahl Ottó. Bp. 1983. Szépirodalmi, 263 p.
XXI. Szemben a támadással. Összegyűjtött versek 1969–1981. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1984. Szépirodalmi, 447 p. + 1 t.
XXII. Menet a ködben. Versek. Vál., szerk., sajtó alá rend., utószó: Domokos Mátyás. Fénykép: Rédner Márta. Bp. 1986. Szépirodalmi, 506 p. + 3 t.
Önálló kötetek
Nehéz föld. Versek. Bp. 1928. Nyugat, 86 p.
Sarjúrendek. Versek. Bp. [1931.] Nyugat, 76 p.
Három öreg. Illyés Gyula verse Fáy Dezső rajzaival. Szerző kiadása. [Bp. 1932.] Hungária Nyomda, 44 p.
Hősökről beszélek. Költemény. Kolozsvár. 1933. Korunk, 45 p.
Oroszország. Úti jegyzetek. [Bp. 1934.] Nyugat, 221 p. = Bp. 2019. Magyar Napló Kiadó, 469 p.
Ifjúság. Vers. Szőnyi István 4 metszetével. [Debrecen. 1934.] Nagy Károly és Tsai., 40 p. (Új Írók 4.)
Szálló egek alatt. Versek. [Bp. 1935.] Nyugat, 116 p.
Petőfi. Tanulmány. [Bp. 1936.] Nyugat, 311 p.
Puszták népe. Szociográfia. Borító: Bernáth Aurél. Bp. 1936. Nyugat, 287 p.
Rend a romokban. Versek. [Bp. 1937.] Nyugat, 219 p.
Magyarok I–II. Naplójegyzetek. [Bp. 1938.] 1–221. + 231–468. p. = új kiad. Utószó: Babus Antal. Bp. 2016. Magyar Napló Kiadó, 396 p.
Ki a magyar. Tanulmány. [Bp. 1939.] Mefhosz, 48 p. (Magyarok Könyvtára 1.) = Bp. 1982. Magvető, 64 p. (Gondolkodó Magyarok)
Külön világban. Versek. [Bp. 1939.] Cserépfalvi, 113 p.
Lélek és kenyér. Kozmutza Flóra értelmességi- és ösztön-vizsgálataival. Tanulmányok. Borító: Lengyel Lajos. [Bp. 1939.] Nyugat, 262 p.
Illyés Gyula összegyűjtött versei. [Bp.] 1940. Nyugat, 460 p.
Illyés Gyula – Ottó Ferenc: Aratónap. Kantáta. Bp. [1941.] Csaba és Társa, 10 p.
Csizma az asztalon. Tanulmányok. Borító: Lengyel Lajos. [Bp. 1941.] Nyugat, 161 p.
Kora tavasz. Regény. [Bp. 1941.] Révai, 221 + 214 p.
Mint a darvak. Emlékezések, rajzok. Címlap: Lengyel Lajos. [Bp. 1942.] Nyugat, 94 p.
Válogatott versek. Bp. 1943. Révai, 155 p.
A tű foka. Drámai példázat három felvonásban. [Bp. 1944.] Nyugat, 100 p.
Egy év. Versek 1944. szeptember–1945. szeptember. Bp. 1945. Sarló, 75 p.
Honfoglalók között. Riportsorozat a dunántúli földosztásról. Borító: Gy. Szabó Béla. [Kolozsvár. 1945.] Sarló, 34 p.
Hunok Párizsban. Regény. Borító: Csillag Vera. [Bp. 1946.] Révai, 463 p.
Franciaországi változatok. Úti jegyzetek. Borító: Csillag Vera. [Bp. 1947.] Nyugat, 147 p.
Illyés Gyula összes verse I–III. [Bp. 1947.] Nyugat, 1–242. + 243–466. + 467–665. p.
Szembenézve. Versek. Borító: Csillag Vera. [Bp. 1947.] Révai, 173 p.
Tizenkét nap Bulgáriában. Versek. Bp. [1947.] Budapest Székesfővárosi Irodalmi és Művészeti Intézet, 39 p.
Lélekbúvár. Szatíra. [Bp. 1948.] Révai, 136 p. (Révai Könyvtár 21.)
Petőfi élete. Bp. [1948.] Athenaeum, 158 p. (Népkönyvtár.)
Két férfi. Regény. Bp. 1950. Révai, 172 p.
Két kéz. Vers. Fedélterv: Demjén Zsuzsa. [Bp. 1950.] Athenaeum, 39 p.
Ifjúság. [Három öreg; Ifjúság; Hősökről beszélnek; Kutyák (1934, első közlés); Két kéz.] Bp. 1951. Szépirodalmi.
Ozorai példa. Színmű három felvonásban. Színpadképek: Varga Mátyás. [Bp.] 1952. Szépirodalmi, 111 p.
Illyés Gyula válogatott versei. [Bp.] 1952. Szépirodalmi, 422 p.
Tűz–víz. Dráma egy felvonásban. Reich Károly rajzaival. [Bp.] 1952. Művelt Nép, 43 p. (Színjátszók Könyvtára 25–26.)
Fáklyaláng. Dráma. Színpadterv: Varga Mátyás. [Bp.] 1953. Szépirodalmi, 83 p. = 4., átdolg. kiad.: Burkoló és kötésterv: Kass János. Bp. 1968. Szépirodalmi, 114 p. + 1 t.
Hetvenhét magyar népmese. Válogatta: Katona Imre. Felelős szerk.: Kormos István. Szántó Piroska rajzaival. Bp. 1953. Ifjúsági, 476 p. + 7 t.
Tűvé-tevők. Parasztkomédia. Kass János 2 rajzával. [Bp.] 1953. Művelt Nép, 40 p. (Színjátszók Könyvtára 51.)
A csodafurulyás juhász. Verses mesék és műfordítások. Ill.: Ferenczy Béni. Felelős szerk.: Kormos István. [Bp. 1954.] Ifjúsági, 38 p.
Dózsa György. Dráma három felvonásban. Gink Károly 20 fényképével. Borító: Lukács Kató. [Bp.] 1956. Szépirodalmi, 156 p. + 9 t.
Kézfogások. Versek. Illyés Gyula fényképével. Felelős szerk.: Abody Béla. Borító és kötésterv: Pap Klára. Bp. 1956. Magvető, 233 p. + 1 t.
Új versek. Borító: Bernáth Aurél. Bp. 1961. Szépirodalmi, 222 p.
Illyés Gyula – Reismann János: Balaton. Reismann János fotóival. Könyvtervező: Földes György. Burkoló: Pap Klára. Bp. 1962. Corvina, 177 p.
Ebéd a kastélyban. Egy életregény fejezetei. Címlap és kötésterv: Loránt Lilla. [Bp.] 1962. Szépirodalmi, 337 p.
Nem volt elég. Válogatott versek. Címlap és kötésterv: Borsos Miklós. Bp. 1962. Szépirodalmi, 691 p.
Másokért egyedül. A kegyenc – A különc. Drámák. Címlap és kötésterv: Bródy Dóra. Bp. 1963. Szépirodalmi, 291 p.
Petőfi Sándor. Tanulmány. [Bőv. vált.] Címlap és kötésterv: Csillag Vera. Bp. 1963. Szépirodalmi, 681 p.
Ingyen lakoma I–II. Tanulmányok, vallomások. Burkoló és kötésterv: Csillag Vera. Bp. 1964. Szépirodalmi, 431 + 423 p. + 1 t.
Tűz vagyok… Petőfi Sándor élete. [A Petőfi Sándor c. mű ifjúsági kiadása.] Címlap: Szántó Tibor. Bp. 1964. Móra, 291 p. (Nagy emberek élete.)
Dőlt vitorla. Versek. Burkoló és kötésterv: Borsos Miklós. Bp. 1965. Szépirodalmi, 204 p.
Bolhabál – Tűvé-tevők. Két parasztkomédia. Burkoló és kötésterv: Urai Erika. Bp. 1966. Szépirodalmi, 193 p.
A költő felel. Válogatott versek. Vál.: Bartócz Ilona. Felelős szerk. és jegyzetek: Tótfalusi István. Fotó: Ács Irén. Bp. 1966. Móra, 252 p. + 1 t. (Kozmosz Könyvek.)
Illyés Gyula legszebb versei. Válogatta: Sütő András. Előszó: A. E. Baconsky. Bukarest. 1966. Ifjúsági, 132 p.
Szíves kalauz. Útijegyzetek. Külföld. Burkoló- és kötésterv: Csillag Vera. Bp. 1966. Szépirodalmi, 635 p.
Poharaim. Összegyűjtött versek. Portré, kötésterv és védőborító: Borsos Miklós. Bp. 1967. Szépirodalmi, 762 p. + 1 t.
Az éden elvesztése. Oratórium. Kaposvár. 1967. 23 p. + 5 t. (Somogyi Almanach 8.)
Fekete-fehér. Versek. Burkoló- és kötésterv: Pintér László. A szerző fényképe: Gyökér László. Borsos Miklós rajzaival. Bp. 1968. Szépirodalmi, 158 p.
Déry Tibor: Szembenézni – Illyés Gyula: Az éden elvesztése. Tipográfia, védőborító és kötésterv: Bezúr Györgyi. Ill.: Csohány Kálmán. Bp. 1968. Magvető, 102 p.
Kháron ladikján vagy az öregedés tünetei. Esszé-regény. Ill.: Borsos Miklós. Bp. 1969. Szépirodalmi, 230 p.
Világszerzés. Válogatás és előszó: Kántor Lajos. Védőborító és kötésterv: Deák Ferenc. Bukarest 1969. Irodalmi.
Tiszták. Dráma. Burkoló és kötésterv: Pintér László. Fényképmelléklet: Keleti Éva és Kocsis Lajos. Bp. 1971. Szépirodalmi, 154 p. (Műhely.)
Abbahagyott versek. Ill.: Borsos Miklós. Bp. 1971. Szépirodalmi, 108 p. (Mikrokozmosz füzetek.)
Hajszálgyökerek. Esszék, interjúk. A burkolón Borsos Miklós rajza. Portré: Balla Demeter. Bp. 1971. Szépirodalmi, 600 p. + 1 t.
Bál a pusztán – Bölcsek a fán. (Hősi komédia két részben – Tragédia tréfában elbeszélve.) Ill.: Borsos Miklós. Borító és tipográfia: Haiman György. Bp. 1972. Szépirodalmi, 192 p.
Minden lehet. Új versek. Burkoló és kötésterv: Zsoldos Vera. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1973. Szépirodalmi, 179 p. + [1 t.]
Anyanyelvünk. Fedélterv: Fajó János. Bp. 1975. Magvető, 88 p. (Gyorsuló Idő.)
Hét meg hét magyar népmese. Kondor Lajos rajzaival. Bp. 1975. Móra, 69 p.
Illyés Gyula négy verse. Bp. 1975. Ságvári Endre Nyomdaipari Tanulóintézet, 16 p.
Katona József: Bánk bán. Illyés Gyula átigazításában. Bp. 1976. Magvető, 248 p.
Hattyúdal ébreszt vagy lehet-e a népnek művészete. Fedélterv: Fajó János. Bp. 1976. Magvető, 58 p. (Gyorsuló Idő.)
Illyés Gyula összegyűjtött versei 1–2. Borító és kötésterv: Pintér László. Fénykép: Vahl Ottó. Bp. 1977. Szépirodalmi, 674 + 733 p.
Különös testamentum. Illyés Gyula száz új verse. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1977. Szépirodalmi, 209 p.
Szellem és erőszak. Fedélterv: Fajó János. Bp. 1978. [1988.] Magvető, 278 p. (Gyorsuló Idő.)
Beatrice apródjai. Regény. Borító- és kötésterv: Zsoldos Vera. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1979. Szépirodalmi, 574 p. + 1 t.
Szemelt szőlő. Válogatott versek. Fénykép: Balla Demeter. Bp. 1980. Magvető – Szépirodalmi, 560 p. + 1 t.
Közügy. Versek. Borító- és kötésterv: Urai Erika. Fénykép: Balla Demeter. Bp. 1981. Szépirodalmi, 146 p. + 1 t.
Poesis Hungarica. Válogatott versek. Békéscsaba. 1981. Békéscsabai Megyei Könyvtár. (Poesis Hungarica.)
Mert szemben ülsz velem. Szerelmes versek. Válogatta és szerk.: Csoóri Sándor. Bp. 1982. Helikon, 69 p.
Táviratok. Versek. Borító és kötésterv: Urai Erika. Fénykép: Balla Demeter. Bp. 1982. Szépirodalmi, 149 p. + 1 t.
Konok kikelet. Válogatott versek. A szerző válogatásában. Borító- és kötésterv: Urai Erika. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1981. Szépirodalmi, 412 p. + 1 t.
Sorsválasztók. Színmű. Borító- és kötésterv: Pintér László. Fénykép: Balla Demeter. Bp. 1982. Szépirodalmi, 92 p. + 1 t.
A semmi közelít. Hátrahagyott versek. Válogatás, sajtó alá rendezés, szerkesztés, utószó: Domokos Mátyás. Felelős szerk.: Ugrin Aranka. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1983. Szépirodalmi, 318 p. + 1 t.
Illyés Gyula művei I–III. Válogatás, szöveggondozás: Béládi Miklós. Felelős szerk.: Szalai Anna, Ugrin Aranka. Bp. 1982. Szépirodalmi, 834 + 910 + 944 p.
Naplójegyzetek 1929–1945. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Bp. 1986. Szépirodalmi, 412 p.
Naplójegyzetek 1946–1960. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Bp. 1987. Szépirodalmi, 531 p.
A Szentlélek karavánja. Szöveggondozás, szerkesztés, előszó, függelék: Száraz György. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Borító- és kötésterv: Zsoldos Vera, Mikóczi Vilmosné. Fénykép: Molnár Edit. Bp. 1987. Szépirodalmi, 347 p. + 1 t.
„ Hű nevelőim, dunántúli dombok ”. Illyés Gyula versei. Válogatás, szerkesztés: N. Horváth Béla. Portré és fedélterv: Baky Péter. [Szekszárd.] 1989. Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola – Tolna Megye Tanácsa. 168 p.
Naplójegyzetek 1961–1972. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Kötetterv: Ginács László. Bp. 1989. Szépirodalmi, 420 p.
Naplójegyzetek 1973–1974. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné, Illyés Mária. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Kötetterv: Ginács László. Bp. 1990. Szépirodalmi, 415 p.
Naplójegyzetek 1975–1976. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné, Illyés Mária. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Kötetterv: Ginács László. Bp. 1991. Szépirodalmi, 591 p.
Naplójegyzetek 1977–1978. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné, Illyés Mária. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Kötetterv: Ginács László. Bp. 1992. Szépirodalmi, 451 p.
Illyés Gyula összegyűjtött versei I–III. Szerkesztette, sajtó alá rendezte, az utószót és a jegyzeteket írta: Domokos Mátyás. Bp. 1993. Szépirodalmi, 736 +624 + 564 p.
Illyés Gyula legszebb versei. Válogatta és szerkesztette: Vörös László. Bp. 1994. Móra, 158 p.
Naplójegyzetek 1979–1980. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné, Illyés Mária. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Ginács László sorozatterve alapján. Bp. 1994. Századvég, 308 p.
Naplójegyzetek 1981–1983. Válogatta, szerkesztette, sajtó alá rendezte: Illyés Gyuláné, Illyés Mária. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Ginács László sorozatterve alapján. Bp. 1995. Osiris, 258 p.
Válogatott versek. Válogatás, utószó: Bárdos László. Sorozatszerkesztő: Lator László. Bp. [1995.] Unikornis, 381 p. (A Magyar Költészet Kincsestára 33.)
Bátrabb igazságokért. Versek. (Az 1946-ban Illyés Gyula által megszerkesztett antológia első kiadása.) Szerkesztő: Mező Piroska. Borítóterv: Heim András. Kolozsvár. 1996. Korunk Baráti Társaság, 190 p.
Illyés Gyula. Válogatta, szerkesztette, a bevezető tanulmányt írta: Vasy Géza. Sorozatszerkesztő: Turczi István. Pécs. 2002. Alexandra, 314 p. (Kossuth-díjas írók.)
Hűtlen jövő. Válogatott versek. Vál.: Csoóri Sándor. A kötetet Nagy András tervezte. Bp. 2002. Nap, 429 p.
Az igaz meghallása. Válogatott versek. Vál. és utószó: Tamás Attila. Borító: Bognár József, Vörös László fotójával. Pécs. 2002. 281 p.
Az író hűsége. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Domokos Mátyás. Borítóterv: Hodu Pálné. Fotó: Molnár Edit. Bp. 2002. Természet- és Társadalombarát Fejlődéséért Közalapítvány – Kortárs, 285 p. (Írások a magyarságról.)
A törzs szavai. Írások az anyanyelvről. Válogatta Domokos Mátyás és Szathmári István. Utószó: Szathmári István. Kötetterv: Nagy András. Bp. 2002. Nap, 249 p.
Egy magyar Párizsban – Un Hongrois a Paris. Illyés Gyula-antológia. (Kétnyelvű kötet.) Szerk.: Gorilovics Tivadar, Tamás Attila. Borítóterv: Juhászné Marosi Edit. Debrecen. 2002. Kossuth Egyetemi Kiadó – Debreceni Egyetem, 477 p.
Őszi vendéglátás. Illyés Gyula művei a Tiszatájban. Szerk. és a jegyzeteket írta: Annus József. Kötetterv: Annus Gábor. Szeged. 2002. Tiszatáj, 315 p. (Tiszatáj Könyvek.)
Regények I–II. Szerk.: Domokos Mátyás. Bp. 2003. Osiris, 813 + 851 p. (Osiris Klasszikusok.)
Ítélet előtt. Regény (befejezetlen). Szerk., előszó Illyés Mária. Bp. 2014. Magyar Napló Kiadó, 334 p.
Ostromnapló, 1945. Összeáll., jegyz. Horváth István. Bp. 2014. Nap Kiadó, 125 p.
Atlantisz sorsára jutottunk - Naplójegyzetek 1956-1957. Naplójegyzetek. Szerk. Illyés Mária és Horváth István. Bp. 2016. MMA Kiadó, 264 p.
A repülő kastély. Magyar népmesék. Vál., szerk.: Márton Réka; ill.: Zubály Sándor. Szeged. 2018. Lazi Kiadó, 128 p.
Mi az, hogy idő? Elfeledett írások. Szerk., előszó: Kodolányi Judit. Bp. 2020. Nap Kiadó, 136 p.
Önálló műfordítás-kötetek
Kínai szelence. Ford., a jegyzeteket és a bevezetést írta: Illyés Gyula. Borító, kötésterv, ill.: Kálmán Klára. Bp. 1958. Európa, 174 p.
Nyitott ajtó. Válogatott versfordítások. Felelős szerk.: Lator László. Borító- és kötésterv: Csillag Vera. Bp. 1983. Európa, 674 p.
Interjúk, levelek, fényképek
Illyés Gyula élete képekben. Illyés Gyula szövegét összeállította: Illyés Gyuláné. A képeket összegyűjtötte, válogatta: Moldován Domokos. Bp. 1982. Gondolat, 207 p.
A költő felel. Beszélgetések Illyés Gyulával. Összegyűjtötte, sajtó alá rendezte, a bevezető tanulmányt írta: Földes Anna. Borító és kötéstesrv: Murányi István. Fotó: Molnár Edit. Bp. 1986. Szépirodalmi, 862 p.
Babits Mihály és Illyés Gyula levelezése. Dokumentumok 1929–1941. Összeállította: Takács Mária. Szekszárd. 1992. Tolna Megyei Könyvtár, 128 p. + 14 p. fotó.
Takács Mária: Illyés Gyula és Normai Ernő levelezése (1936–1982.) Különlenyomat. Wosinszky Mór Megyei Múzeum Évkönyve XVII. Szekszárd. 1992. 297–343. p.
„Kedves Tiborkám!” „Drága Gyuszim!” Déry Tibor és Illyés Gyula levelezése. Közzéteszi: Botka Ferenc. = „Költő, felelj!” Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk.: Tasi József. Bp. 1993. Petőfi Irodalmi Múzeum, 86–155 p.
Németh László élete levelekben 1914–1948. Felelős szerk.: Domokos Mátyás. Bp. 1993. Magvető – Szépirodalmi, 830 p.
Illyés Gyula levelezése feleségével, Kozmutza Flórával. (1946. november 23. – 1947. február 17.) Bevezetés, jegyzetek: Illyés Mária. Magyar Szemle, 1995/11. 1169–1181. p.
Fülep Lajos levelezése III. 1931–1938. Szerkesztette, a jegyzeteket és a mutatókat összeállította F. Csanak Dóra. A névmutatót Nagy Csaba készítette. Bp. 1995. Argumentum – MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 709 p. + 8 t.
„Meglehet, hogy egyszer majd rímelni is megtanulok.” Illyés Gyula levelezése Földessy Gyulával 1929–1936. Bevezetés, jegyzetek: Illyés Mária. Hitel, 1996/9. 10–25. p.
Fülep Lajos levelezése IV. 1939–1944. Szerkesztette, a jegyzeteket és a mutatókat összeállította: F. Csanak Dóra. Bp. 1998. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 629 p. + 8 t.
Illyés Gyula és Gál István levelezése 1930–1982. Sajtó alá rendezte, az előszót és a jegyzeteket írta: Gál Ágnes és Gál Julianna. Függelék: Illyés Gyula Gál Istvánnak dedikált kötetei, Gál István Illyés Gyuláról megjelent írásai. Bonyhád. 1998. Bonyhádi Öregdiák Szövetség, 128 p.
Fülep Lajos levelezése V. 1945–1950. Szerkesztette, a jegyzeteket és a mutatókat összeállította: F. Csanak Dóra. Bp. 2001. MTA Művészettörténeti Kutató Intézet, 484 p. + 8 t.
Németh László élete levelekben. I. 1949–1961. II. 1962–1966. III. 1967–1975. A leveleket összegyűjtötte, szerkesztette: Németh Ágnes. Jegyzetek, utószó: Domokos Mátyás. Borítóterv: Környei Anikó. Bp. 2000. Osiris, 1009 + 1066 + 1005. p.
Illyés Gyula és Szegi Pál levelezése (1921–1942) = Szegi Pál: Játék és lelkiismeret. Válogatott írások. Válogatta, szerkesztette és a bevezető tanulmányt írta: Széchenyi Ágnes. Borítóterv: Kiss Zsuzsa. Bp. 2001. Argumentum – Philobiblon, 371 p.
A bibliográfiát összeállította Vasy Géza.
Szakirodalom
Bibliográfiák
Varga Rózsa-Patyi Sándor: A népi írók bibliográfiája. Művek, irodalom, mozgalom (1920–1960). Bp., 1972. Illyés Gyula művei: 107–148. Szakirodalom: 313–341.
A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 6. 1905–1945. Személyi rész I. A–K. Bp., 1982. Illyés Gyula: 607–625. Adatok 1970-ig.
Kézikönyvek
A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Bp., 1966. Béládi Miklós: Illyés Gyula, 461–494. Bibliográfiával.
A magyar irodalom története 1945–1975.
II/1. A költészet. Bp., 1986. Béládi Miklós: Illyés Gyula, 202–243. Bibliográfiával.
III/1. A próza. Béládi Miklós–Bodnár György: Illyés Gyula, 616–645. Bibliográfiával.
III/2. A próza és a dráma. Bp., 1990. Görömbei András: Illyés Gyula, 1394–1413. Bibliográfiával.
Önálló művek
Gara László: Az ismeretlen Illyés. Washington, 1965, Occidental Press. 177.
Illyés Gyula. Tanulmányok a költőről. Bp., 1972, Népművelési Propaganda Iroda, 175. (Ua.: Petőfi Irodalmi Múzeum Évkönyve 9.)
Fodor Ilona: Szembesítés. Illyés Gyula életútja Párizsig. Bp., 1975, Magvető Könyvkiadó, 401.
Izsák József: Illyés Gyula költői világképe 1920–1950. Bp., 1982, Szépirodalmi Könyvkiadó, 509.
Ezredvég - Irodalmi Magazin. [Megjelent Illyés Gyula születésének 80. évfordulójára.] Budapest. 1982. ELTE Közművelődési Titkársága, 71 p.
„Bátrabb igazságokért!” (A 80 éves Illyés Gyula életművéről tartott tudományos ülésszak előadásai.) Bp., 1982, ELTE.
Tüskés Tibor: Illyés Gyula alkotásai és vallomásai tükrében. Bp., 1983, Szépirodalmi Könyvkiadó.
Illyés Gyula Emlékkönyv. Válogatta és szerk.: Illyés Gyuláné. Bp., 1984, Szépirodalmi Könyvkiadó, 611.
Izsák József: Illyés Gyula költői világképe 1950–1983. Bp., 1986, Szépirodalmi Könyvkiadó, 555.
Béládi Miklós: Illyés Gyula. (Az én világom.) Bp., 1987, Móra Ferenc Könyvkiadó (Kozmosz Könyvek), 108.
Vadas Ferenc: Illyés Gyula első iskolája. Szekszárd, 1987, Béri Balogh Ádám Megyei Múzeum, 129.
Tamás Attila: Illyés Gyula. (Kortársaink.) Bp., 1989, Akadémiai Kiadó, 323.
Bodosi György: Illyés Gyula Tihanyban. Pécs, 1990, Baranya Megyei Könyvtár. (Pannónia Könyvek.)
Czímer József: Dante apródja. Bp., 1990, Szabad Tér Kiadó, 397.
Illyés Gyula Új Látóhatára. Bp., 1990, Bethlen Gábor Könyvkiadó, 256.
Illyéstől Illyésről. Összeáll.: Pásztor Bertalan. Bp., 1990, Tankönyvkiadó, 392.
Vadas Ferenc: Rácegrestől Párizsig. Illyés Gyula a pannon ég alatt 1902–1928. Szekszárd, 1992, Wosinsky Mór Megyei Múzeum, 173.
„Költő, felelj!”Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk.: Tasi József. Bp., 1993, Petőfi Irodalmi Múzeum, 301.
A költőszerep lehetőségei Közép-Európában. Tanulmányok Illyés Gyuláról. Szerk.: N. Horváth Béla. Szekszárd, 1997, Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola, 166.
Domokos Mátyás: Adósságlevél. Esszék, tanulmányok Illyés Gyuláról. Bp., 1998, Kortárs Kiadó, 341.
Vasy Géza: Illyés Gyula évszázada. Tanulmányok. Miskolc, 1998, Felsőmagyarország Kiadó, 167 l.
Nem menekülhetsz. In memoriam Illyés Gyula. Válogatta, szerkesztette, összeállította Domokos Mátyás. Bp. 2002. Nap Kiadó. 417. l. 8 tábla
„Örök művek világa”. Tisztelgés Illyésnek. Válogatta, összeállította, szerkesztette: Tasnádi Gábor. Negyven, egész oldalas fotó: Fejér Zoltán. Bp. 2002. HOGYF Editio. 220. l.
Izsák József: Illyés Gyula. Második, átdolgozott kiadás. Bp. 2002. Püski. 510. l.
Takács Mária: Illyés Gyula könyvtára II. kötet. Szekszárd. 2002. Wosinsky Mór Megyei Múzeum. 591. l.
Tüskés Tibor: Illyés Gyula pályaképe. Második, bővített kiadás. Pécs. 2002. 336. l.
Vadas Ferenc: Illyés Gyula diákkori rajzai és versei. Szekszárd. 2002. Vadas Ferenc. 79. l.
Vasy Géza: Illyés Gyula. Élet-kép sorozat. Szerkeszti Fráter Zoltán. Bp. 2002. Elektra Kiadóház. 159. l.
Ozora. Várkastély. Illyés Gyula Életműkiállítás. Szöveg: Vasy Géza. Tájak korok múzeumok kiskönyvtára 687. sz. Bp. 2001. TKM Egyesület. 16. l.
Csak az igazat. Tanulmányok Illyés Gyula születésének centenáriumán. Vál., szerk.: Görömbei András. Bp., 2003. 404 l.
Alföldy Jenő: Halandó kézzel halhatatlanul. Elemzések és tanulmányok Illyés Gyula verseiről. Csoóri Sándor előszavával. Bp., 2003. 203 l.
Cikkek, tanulmányok, bírálatok
Babits Mihály: Illyés Gyula versben és prózában. = B. M.: Esszék, tanulmányok I. Bp., 1978, Szépirodalmi Könyvkiadó, 327–335. (1932, 1936)
Bata Imre: Három vázlat Illyés Gyuláról. = B. I.: Ívelő pályák. Bp., 1964, Szépirodalmi Könyvkiadó, 182–216.
Béládi Miklós: Az avantgarde áramában, A költő felel, A múltteremtő. = B. M.: Érintkezési pontok. Bp., 1974, Szépirodalmi Könyvkiadó, 213–410.
Béládi Miklós: A Magyar Csillag, Korfordulók és a költészet válaszai. = B. M.: Válaszutak. Bp., 1983, Szépirodalmi Könyvkiadó, 115–193.
Béládi Miklós: Illyés Gyula prózájáról, Világosság legyen a szavakban, gondolatokban. = B. M.: Értékváltozások. Bp., 1986, Szépirodalmi Könyvkiadó, 172–201.
Benedek András: A hűség jegyében. = B. A.: Színházi műhelytitkok. Bp., 1985, Magvető Kiadó, 113–218.
Czine Mihály: Illyés Gyula, Kézfogások, Ebéd a kastélyban, Illyés Gyula köszöntése. = Cz. M.: Nép és irodalom I. Bp., 1981, Szépirodalmi Könyvkiadó, 217–241.
Csányi László: A Lét és a Rend összhangja. = Cs. L.: Égtájak utassal. Szekszárd, 1987, 81–116. (Múzeumi Füzetek.)
Csoóri Sándor: Illyés Gyula, A kötés rejtélye, Illyés Gyula köszöntése, A halál másnapja, Kendővel letakart tükrök, Emlékező sorok a prózaíró Illyésre, Egy vers megjelentetése, Illyés Gyula 1956-os felhívása a világ íróihoz, Szoboravatás Ozorán, Az Illyés-babona. = Cs. S.: Tenger és diólevél I. Bp., 1994, Püski, 387–423.
Déry Tibor: Illyésről. = D. T.: Botladozás I. Bp., 1978, Szépirodalmi Könyvkiadó, 701–728.
Földes Anna: A költő prózája. = F. A.: Húsz év – húsz regény. Bp., 1968, Szépirodalmi Könyvkiadó, 14–44.
Görömbei András: Ebéd és ítélet, Illyés Gyula különös testamentumai. = G. A.: „Ki viszi át…?” Bp., 1986, Szépirodalmi Könyvkiadó, 18–43.
Illés Jenő: A közösségi-nemzeti tudat ébresztői. = I. J.: Mai dráma – mai dramaturgia. Bp., 1964, Szépirodalmi Könyvkiadó, 72–97.
Kenyeres Zoltán: Illyés Gyula irodalomszemlélete. = K. Z.: Gondolkodó irodalom. Bp., 1974, Szépirodalmi Könyvkiadó, 87–123.
Kiss Ferenc: A „Dőlt vitorla” költője = K. F.: Művek közelről. Bp., 1972, Magvető Kiadó, 92–111.
Kulcsár Szabó Ernő: Az epikai tárgyiasság új alakzata (Puszták népe), Történelmi érzelmek iskolája (Beatrice apródjai). = K. Sz. E.: Műalkotás – szöveg – hatás. Bp., 1987, Magvető Kiadó, 94–118., 300–310.
Lackó Miklós: A megrendítő rögeszme. Illyés Gyula két háború közötti tanulmányai. = L. M.: Szerep és mű. Bp., 1981, Gondolat, 123–156.
Mórocz Zsolt: Lépések Illyés felé. (Az önteremtés alkalmai.) = Hitel, 2003. 2. 32–48. l.
Németh G. Béla: Erkölcsi autonómia – művészi autonómia. = N. G. B.: Hosszmetszetek és keresztmetszetek. Bp., 1987, Szépirodalmi Könyvkiadó, 339–349.
Németh G. Béla: A fölkészülés folyóirata: Magyar Csillag (A szerkesztő Illyés). = N. G. B.: Kérdések és kétségek. Bp., 1995, Balassi Kiadó, 233–243.
Németh László: Illyés Gyula: Nehéz föld, Sarjúrendek, Magyar irodalom 1932-ben, Ifjúság. = N. L.: Két nemzedék. Bp., 1970, Magvető és Szépirodalmi Könyvkiadó, 277–291., 321–326., 396–398., 471.
Pándi Pál: Illyés Gyula: Fáklyaláng, Malom a Séden, Kegyenc, Bolhabál, Tiszták. = P. P.: Kritikus ponton. Bp., 1972, Szépirodalmi Könyvkiadó, 456–486.
Pomogáts Béla: A tárgyias költészettől a mitologizmusig. Bp., 1981, Akadémiai Kiadó, 211–268.
Rónay György: Illyés Gyula: Új versek, Ebéd a kastélyban. = R. Gy.: Olvasás közben. Bp., 1971, Magvető Kiadó, 105–117.
Szegedy-Maszák Mihály: Többértelműség a Puszták népében. = Alföld 1982. 11. sz. 53–60.
Tüskés Tibor: Illyés lírája a hatvanas években, Illyés színháza = T. T.: Mérték és mű. Bp., 1980, Szépirodalmi Könyvkiadó, 58–111.
Vasy Géza: Illyés Gyula és a népi-bolsevik ellentét 1945–1949. A műfajteremtő, műfajokat újjáteremtő Illyés, Hazateremtés és honvédelem. Illyés Gyula drámái, Fáklyafüst vagy fáklyaláng? Illyés Gyula és az ötvenes évek, Párhuzamok és ellentétek (Hunyadi keze), Illyés Gyula: Bartók = V. G.: „Hol zsarnokság van”. Az ötvenes évek és a magyar irodalom. Bp., 2005. 48–58., 77–150.
Vasy Géza: 1947 január: fordulat Illyés Gyula bolsevik megítélésében = Kenyeres Zoltán Emlékkönyv, Bp., 2004. 133–141.
Vasy Géza: Illyés és az 1958-as pártállásfoglalás = Hitel, 2005. 8. sz. 99–113.
Folyóiratok, antológiák összeállításai
Új Látóhatár, München, 1962. Új kiadása: Illyés Gyula Új látóhatára. Bp.-München, 1990. 256 l.
Tiszatáj, 1977. 11. sz. 52–64.
Alföld, 1977. 12. sz. 3–41.
Tiszatáj, 1982. 11. sz. 3–95.
Új Írás, 1982. 11. sz. 3–87.
Dunatáj, 1993. 1. sz. 5–39.
Forrás, 2002. 11. 1–104.
Hitel, 2002. 11. 3–76.
Irodalomismeret, 2002. 1–2. 105–128., 3–4. 139–198.
Kortárs, 1972. 11. sz. 1683–1747., 1982. 11. sz. 1675–1752., 2002. 11. 1–64.
Magyar Napló, 2002. 11. sz. 18–34.
Studia Litteraria. A Debreceni Egyetem Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetének kiadványa. Tomus XL. Illyés Gyula. Debrecen. 2002. 172. l.
Tekintet, 2002. 4–5. 3–83.
Új Dunatáj, 2002. 4. 1–81.
Új Horizont, 2002. 1–6. 2003. 1–2. (Mindegyik számban cikkek Illyésről.)
Illyés Gyula. (Összeállítás Illyés Gyula. születésének 110. évfordulója alkalmából.) Irodalmi Magazin, 2013/1. 136 p.
A szakirodalmat összeállította Vasy Géza.
Fotók
Illyés Gyula testvéreivel (Illés Klára, Illyés Gyula és Illés Ferenc)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A család ozorai szürete. A hároméves Illyés Gyula álmában fürtöt szorongat
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula családja: Illés Klára, Kállay Ida, Illés János, Illyés Gyula és Illés Ferenc
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Tihanyi Lajos: Illyés Gyula (rajz, 1924; fotó: Tüskés Anna, 2011)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Németh Lászlóék Attila utcai lakásában (Németh László, Illyés Gyula, Babits Mihály, Farkas Zoltánné, Németh Lászlóné, Babitsné Török Sophie, Erdélyi József, 1930 szilvesztere)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula és József Attila Csillebércen, 1931. április 12-én
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Székely Béla, József Attila, Szántó Imre, Illyés Gyula, Gereblyés László és Pákozdy Ferenc (Csillebérc, 1931. április 12.)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula, Juvancz Irma, Török Sophie és Babits Mihály a 30-as évek elején, Esztergomban
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Dési-Huber István képe József Attiláról és Illyés Gyuláról (a ’30-as évek eleje)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula a „Le Peuple” című újságot olvassa íróasztalnál (1936)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A Puszták népe első kiadásának borítója (Bernáth Aurél rajza, 1936, Nyugat)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A negyvenes évek közepén Rácegrespusztán, abban a szobában, ahol született, a ház akkori lakóival
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
1946-ban Párizsban, a 9 rue Budé, a régi szálloda bejárata előtt
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula ötvenedik születésnapján Tihanyban Kozmutza Flórával
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Tristan Tzara, Illyés Gyula és Eugène Guillevic (Párizs, 1953–1955)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Örkény Istvánné (Nagy Angéla), Urbach László, Illyés Gyula, Kozmutza Flóra és Örkény István
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Kiránduláson (jobbról balra Kemény János, Kemény Árpád, Illyés Gyula, Hajdú Zoltán, Gergely Géza, Kozmutza Flóra, mögötte Bernáth Ernő és felesége; Marosvásárhely közelében, 1956 elején)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Szabó Lőrinc, Kozmutza Flóra és Illyés Gyula 1957 szeptemberében, Tihanyban
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula félalakos portréja dolgozószobájában (a ’60-as évek eleje)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Félalakos portré, tihanyi szőlővel a háttérben (a ’60-as évek elejéről)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Le favori (A Kegyenc párizsi bemutatójának műsorfüzete, Théâtre du Vieux-Colombier, 1965)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A PEN-klubot képviselő Fülöp-szigeteki költő Illyés Gyula fejére teszi az aranyozott babérkoszorút (1966)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Kozmutza Flóra és Illyés Gyula a hévízi tófürdőből jövet a ’60-as évek közepén
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula közelportréja hajóskapitánysapkában (Tihany, 1969)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula közelportréja, szemből (1970 körül, fotó: Hunyadi József)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
A PEN kongresszusán Dublinben, 1971: Borbándi Gyula, Illyés Gyula, Kozmutza Flóra, Nemes Nagy Ágnes, Boldizsár Iván
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Károlyi Amy, Weöres Sándor, Kozmutza Flóra, David Carver, Mrs. Carver, Illyés Gyula, Boldizsár Iván
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Egészalakos portréja a Józsefhegyi úti villa földszinti szobájában (1972)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Mellportréja szembenézetben a Józsefhegyi úti villa földszinti szobájában (1972, fotó: Vahl Ottó)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyés Gyula félalakos portréja (a ’70-es évekből, fotó: Móser Zoltán)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Csoóri Sándor, Cs. Szabó László, Szántó Tibor, Kodolányi Gyula, Juhász Ferenc, Illyés Gyula, Kodolányi Judit és Illyés Mária (Budapest, 1980)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Illyéséknél: Illyés Gyula, Cs. Szabó élettársa, Cs. Szabó László és Kodolányi Bálint (1981)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Janzer Frigyes Illyés Gyula-szobra Szekszárdon, az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola előtt (bronz, 1987)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Borítók
Déry Tibor: Szembenézni; Illyés Gyula: Az éden elvesztése (1968)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.