Hubay Miklós

Digitalizált művek
Keresés a művekben
Életrajz
Bibliográfia
Szakirodalom
Festmény
Fotók
Borítók
Kéziratok
Szakértő
Ajánlott honlapok

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Hubay Miklós drámái

Hubay Miklós esszéi

Hubay Miklós levelei

Vele készült interjúk

Róla szóló irodalom

Keresés a művekben

Életrajz

Hubay Miklós (Nagyvárad, 1918. április 3. – Budapest, 2011. május 7.)

Kossuth- és József Attila-díjas drámaíró, műfordító. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

1918. április 3-án született Nagyváradon. Középiskoláit Debrecenben és Gyulán, bölcsésztanulmányait (esztétika, filozófia, művészettörténet) a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen (1936–1940) és Genfben végezte.

Első darabja (Európa elrablása – Lear herceg, 1939) már a Magyar Nemzeti Színház programján szerepelt. Állásfoglaló tanulmánykötete: Nemzeti színjátszás – drámai magyarság (1941). Színpadi bemutatója (Hősök nélkül) 1942-ben volt a Nemzeti Színház Kamaraszínházában.

Budapesten szerkesztőségi titkára lett két idegennyelvű szemlének (Hungarian Quarterly, Nouvelle Revue de Hongrie), amely genfi ösztöndíjhoz segítette (1942), ahol aztán 1946-ban a Magyar Tájékoztató Könyvtár kinevezett igazgatója lett. Ekkor francia anyanyelvű íróbarátaival magyar költők (főleg József Attila) fordításait kezdeményezte. A következő években Hubay segítségével sok magyar író, képzőművész és muzsikus kapott genfi ösztöndíjat. Hazatérése után 1950–57-ben a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán tanított, s 1955–57-ben a Nemzeti Színház dramaturgjaként dolgozott. Mindkét állásából egy napon bocsátották el. Évekig főként filmgyári forgatókönyveket írt (pl. Bakaruhában, Angyalok földje) és műfordított (pl. Marceau, Miller, Sartre, Molière darabjait).

Mindeközben néhány társadalmi tematikájú drámát írt (ekkor a Madách Színházban játszották): Egy magyar nyár (1954), István napja (1955), Egyik Európa (1957). Petrovics Emil felkérésére született zenei alapszöveg a C’est la guerre (1962; legutóbb 1998-ban is felújították a Zeneakadémián). A kétszereplős Késdobálók (jelentősebb előadások: 1957, Budapest; 1977, Róma) rendezését többször leállították a szerző személye miatt. 40 évig volt azonban folyamatosan sikeres (monte-carlói díjas) az Ők tudják, mi a szerelem (Tolnay Klárival és Sinkovits Imrével).

1956. október 27. és november 2. között a Szabad Magyar Rádió Irodalmi adását vezette a Parlamentben.

Az első magyar musicalt Vas Istvánnal (versek) és Ránki Györggyel (zene) alkotta meg Szinetár Miklós zenés színháza számára: Egy szerelem három éjszakája (1961, még 2005-ben is több társulat játssza). A Zsenik iskolája monológjáték, amely csak a 90-es években került magyar színpadra, nagy siker volt azonban Avignonban és Olaszországban. Ezután született bravúros egyfelvonásos sorozata, az 1968-ban Márkus Lászlóval bemutatott Néró játszik, amely népszerűvé vált Olaszország nagyvárosaiban, fesztiváljain és franciaországi előadásokon is. Ebből a korszakból emlékezetes színházközpontú dráma a Római karnevál, amelynek előadásáért színészek harcoltak (Ruttkai Éva 1983-ban). Hasonló bonyodalmak után került színpadra a Tüzet viszek, amelynek eredete Soós Imre halálától (1957) datálható (első bemutató: 1970).

Több évtizedes átgondolás és átírás terméke a Freud-dráma (címváltozatok: Álomfejtés, Analízis, Utolsó császárkeringő, avagy Ausztria a világvége laboratóriuma; Mintha már megtörtént volna; Az álomfejtő álma; Freud az álomfejtő álma; Különös nyáréjszaka). Színházakban sokszor szerepelt 1970-től (a brüsszeli Királyi Színházban is).

Az 1973-as Színház a cethal hátán a magyar drámai hagyomány összegző műve, a Comoedia Balassi Menyhárt árultatásáról című XVI. századi dráma feldolgozása (1974-ben a Nemzeti Színházban, 1996-ban a Gyulai Várszínházban játszották).

A hosszantartó hazai állástalanság után Hubay Miklós pályafutása 1974 és 1988 között Firenzéhez kötődik, ahol a magyar irodalmat rendkívül népszerűvé tette az egyetemen. Később jelentős funkciót vállalt idehaza is, 1981-től, öt éven át a Magyar Írószövetség elnökeként. Kezdeményezésére ünnepeljük a Magyar Dráma Napját. Emellett tovább alkotott: A zsenik iskolája (1977) tartalma: „27 rövid dráma” egyedülállóan mutatja Hubay rendkívüli hajlamát a fordulatos egyfelvonásosok írására.

A Búcsú a csodáktól (Szophoklész-ön-portré) után Világvégjátékok (1984) címen régi-új, változatos idő- és térszerkezetekkel szélsőséges politikai mozgalmakra (fasizmus, anarchizmus, terrorizmus) utaló drámák jelentek meg (Túszszedők; Freud az álomfejtő álma; Párkák, avagy Isten füle mindent lát; Itt valami ketyeg avagy credo quia absurdum).

Művei elsősorban olasz és francia nyelvterületen ismertek, bár sok európai nyelvre lefordították, hazai és külföldi rádiós, televíziós feldolgozásuk számtalan. Színházról, drámáról és a magyar irodalomról előadásokat tartott a világ minden táján.

Drámái mellett évtizedeken át írta tanulmányait, esszéit, úti- és naplójegyzeteit: A megváltó mutatvány (1965), Úton és itthon (1970), Aranykor (1972), Napló nélkülem (1978), A dráma sorsa (1983), Végtelen napjaim (1996, Új folyam, 1997), Talán a lényeg (1998) .

1997–98-ban a debreceni Csokonai Színházban szerepelt műsoron (vendégjátékon Budapesten, Cividáléban, majd Nagyváradon is) a Hova lett a Rózsa Lelke? című világtörténelmi tragédiája. Utolsó éveinek legnagyobb írói vállalkozása a nyelv és a kisebbségi kultúrák haláláról készült drámája, az Elnémulás volt, amelyet Nagyváradon és az olasz Friuliban mutattak be (2003).

2004-től megindult drámái összkiadása, az Elektra Kiadóház gondozásában.

Hubay a firenzei évek után ismét kapott közéleti szerepet Magyarországon: 1987 és 1996 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola tanára, 1991-től tíz évig a Magyar P.E.N. Club ügyvezetője, majd elnöke volt, ekkor többek közt nemzetközileg elismertette az önálló magyar PEN Centrumot Romániában. További szerepvállalásai: a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia alapító tagja (1992), a kiskőrösi Petőfi Sándor Társaság elnöke (1985-től), a Páneurópai Unió Magyar Egyesületének elnökségi tagja (1990-től), a Magyar–Katalán Baráti Társaság vezetőségi tagja, az Európa Ház elnöke (1993-tól), a Magyar Játékszíni Társaság elnöke (1993-tól), a Nemzetközi Madách Társaság elnöke, a CET Klub vezetőségi tagja, a Société Européenne de Culture tagja, a Magyar Művészeti Akadémia tagja (2001-től). A magyar Szerzői Jogvédő Hivatal (Artisjus) kiküldöttjeként a magyar drámaírókat rendszeresen képviselte a Párizsban székelő Confederation Internationale des Societés d’Auteur et Compositeurs (CISAC) közgyűlésein.

2011. május 7-én hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1955, 1965, 1975 – József Attila-díj

1971 – Szocialista Munkáért Érdemérem

1972, 1978 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1979 – a Művészeti Alap Irodalmi Díja

1983 – Madách-díj

1984 – Bács-Kiskun Megye Művészeti Díja

1987 – a Magyar Népköztársaság Aranykoszorúval Díszített Csillagrendje

1988 – Déry Tibor-jutalom

1994 – Kossuth-díj

1995 – a Nemzeti Színház drámapályázatának díja

1996 – Cívis-díj

1996 – Az Év Könyve-jutalom

1997 – Róma város díja

1997 – Szép Ernő-jutalom

2000 – Tekintet-díj

2003 – a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje

2004 – Arany János-díj

2005 – az Olasz Szolidaritás Csillag-rendje

2005 – Prima-díj

2006 – Hazám-díj

2008 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

Az életrajzot Borsos Attila írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Nemzeti színjátszás, drámai magyarság. Tanulmány. Bp. 1941. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda, 86 p.

Hősök nélkül. Polgári színjáték. Dráma. Bp. 1942. Singer–Wolfner, 122 p.

A spanyol dráma és színjátszás az abszolutizmus idején (XVI–XVII. század). Jegyzet 2. éves színészek és színházi rendezők számára.

François Rabelais. Tanulmány. Bp. 1953. Művelt Nép, 42 p.

Egy magyar nyár. Dráma. Bp. 1954. Művelt Nép, 100 p.

István napja. Dráma. Bp. 1955. Szépirodalmi, 114 p.

Népi komédiák. Drámák. Bp. 1960. Táncsics, 105 p.

C’ est la guerre. Dráma. Bp. 1963. Zeneműkiadó, 29 p.

Hősökkel és hősök nélkül. [Hősök nélkül; Késdobálók; C’est la guerre; Ők tudják, mi a szerelem; Egy szerelem három éjszakája; Szüless újra, kedves; Csend az ajtó mögött.] Drámák. Bp. 1964. Szépirodalmi, 522 p.; 2. kiadás: uo., 1965.

A megváltó mutatvány. Írások a magyar dráma ügyében. Bp. 1965. Magvető, 378 p.

Játékok életre-halálra. [Néro játszik; Premierajándék; A Szfinx, avagy búcsú a kellékektől; Római karnevál; Fiatal nők kékben és pirosban; Mint gyümölcs a fán; A bál után; A zsenik iskolája.] Drámák. Bp. 1968. Szépirodalmi, 438 p.

Úton és itthon. Naplók és találkozások. Úti jegyzetek. Bp. 1970. Gondolat, 259 p.

Tüzet viszek. [Analízis; Háromszoros halállal; Idézés, ítélet; Magnificat, avagy a hősiesség iskolája; Tüzet viszek; Antipygmalion, avagy a szobrász álma; Lélegzetvisszafojtva; Finish.] Drámák. Bp. 1971. Szépirodalmi, 483 p.

Aranykor. Tanulmányok, portrék. Bp. 1972. Szépirodalmi, 452 p.

Színház a Cethal hátán. [Színház a Cethal hátán; Csak tréfa; Ravelszki; Párkák, avagy Isten füle mindent lát; Kalóz; Te, Imre, itt valami ketyeg, avagy Credo quia absurdum.] Drámák. Bp. 1977. Szépirodalmi, 752 p.

A zsenik iskolája. 27 rövid dráma. Bp. 1977. Szépirodalmi, 752 p.

A szív sebei. [Utolsó császárkeringő, avagy Ausztria a világvége laboratóriuma; Késdobálók; Tüzet viszek; Római karnevál; Párkák, avagy Isten füle mindent lát.] Drámák. Bp. 1978. Szépirodalmi, 401 p.

Napló nélkülem. Karcolatok, naplójegyzetek. Bp. 1978. Szépirodalmi, 437 p.

Búcsú a csodáktól. Tragédia két részben és hét képben. Dráma. Bp. 1979. Szépirodalmi, 122 p.

A dráma sorsa. Esszék, tanulmányok. Bp. 1983. Szépirodalmi, 725 p.

Fiatal nők kékben és pirosban. Dráma. Pozsony. 1983. LITA, 32 p.; 2. kiad.: uo. 32 p.

Világvégjátékok. [Túszszedők; Freud az álomfejtő álma; Párkák, avagy Isten füle mindent lát; Itt valami ketyeg avagy Credo quia absurdum.] Drámák. Bp. 1984. Magvető, 357 p.

Végtelen napjaim. Napló. Bp. 1996. Ferenczy, 426 p.

Törtaranykor. Válogatott írások. Bp. 1997. Trikolor, 342 p. (Örökségünk.)

Hova lett a Rózsa Lelke? Két hős – két dráma átkozott huszadik századunkból. [Az álomfejtő álma; Hova lett a Rózsa lelke?] Drámák. Bp. 1997. Magyar Írószövetség–Belvárosi Könyvkiadó, 127 p.

Végtelen napjaim. Új folyam. Napló. Bp. 1997. Elektra, 310 p.

Talán a lényeg. Olvasói és tanári napló a magyar líráról. Bp. 1998. Littera Nova, 266 p.

Elnémulás. Tragédia 2 részben, közjátékkal. Bp. 2003. Magyar Írószövetség, 38 p. (Különnyomat, Kortárs, 2003/3.)

Kívül Magamon. Összegyűjtött drámák I. [Nero játszik, A szphinx, Nyomkeresők, Bucsú a csodáktól, Túszszedők.] Bp. 2004. Elektra, 504 p.

Az én koromban. Összegyűjtött drámák II. [Párkák, Avagy Isten füle mindent lát, Te Imre, itt valami ketyeg, Harmodios… és meg kell dögleni, Zsenik iskolája, Kalóz, Elnémulás, A bál után.] Bp. 2004. Elektra, 368 p.

Gím a fekete csalitban. Összegyűjtött drámák III. [Egy szerelem három éjszakája, Napsugár a Hold utcában, Késdobálók, Tüzet viszek, Római karnevál.] Bp. 2005. Elektra, 520 p.

Lélegzetvisszafojtva. Összegyűjtött drámák IV. 11 egyfelvonásos. Bp. 2006. Elektra, 504 p.

Apokrif találkozások. Összegyűjtött drámák V. [Színház a Cethal hátán, Császár és analízis, Freud, az álomfejtő álma, Egy faun éjszakája, avagy hová lett a Rózsa Lelke.] Bp. 2006. Elektra, 526 p.

Lábnyomok a porban. Összegyűjtött drámák VI. [Csak tréfa, Házasodj, Ausztria!, Én nem vagyok Én, Álarcos komédiák.] Bp. 2007. Elektra, 574 p.

Csillaghy András – Hubay Miklós: Két kuruc beszélget. Bp. 2009. Napkút, 184 p. (Beszélgetők könyvei.)

„Aztán mivégre az egész teremtés?” Jegyzetek az Úr és Madách Imre műveinek margójára. Bp. 2010. Napkút, 248 p.

Nem önálló kötetben megjelent fontosabb művek

Hubay Miklós: Három csésze tea; Koppány János: Tiborcok; Szepes Mária: Piros madár. Egyfelvonásosok. Bp. 1959. Gondolat, 110 p.

Hubay Miklós – Szántó Judit – Székely György: A nyugat-európai dráma és színjátszás a XVIII–XX. századig. Tanulmány. Bp. 1959. Népműv. Int., 50 p.; 2. kiadás: 1960.

Hubay Miklós: Felismerés és búcsú; Sándor Iván: Faragd meg a fejfád; Fehér Klára: Furcsa éjszaka. Drámák. Bp. 1965. Népműv. Int., 66 p.

Műfordítások

André Stil: Az első összecsapás. Regény. Bp. 1952. Szépirodalmi, 215 p.

Musset: Vagy ki, vagy be.

Sheridan: A rágalom iskolája.

Giraudoux: Hölgyem, ez téboly!

Marceau: A Tojás.

J.-P. Sartre: Főbelövendők klubja. Vígjáték. Bp. 1955. Magvető, 218 p.

J.-P. Sartre: Oresztész és a legyek.

J.-P. Chabrol: Varázsgömb. Dráma. Bp. 1959. Európa, 349 p.

Molière összes színművei 1–2 . Bp. 1965–66. Magyar Helikon, 921 + 986 p.

A. Miller: Drámák. [H. M.: A salemi boszorkányok.] Bp. 1963. Európa, 536 p. (További kiadások: 1969, 1974, 1997.)

Molière: Szerelem mint orvos. Vígjáték. Bp. 1979. NPI, 34 p.

Filmforgatókönyvek

Bakaruhában. Hunyadi Sándor novellája alapján. Rendezte: Fehér Imre. Bp. 1957.

Pár lépés a határ. Mesterházy Lajos regényéből. Rendezte: Keleti Márton. Bp. 1959. Hunnia Filmstúdió, 196 p.

Angyalok földje. Kassák Lajos Angyalföld című regényéből. Bp. 1961. Hunnia Filmstúdió, 186 p.

Cseres Tibor – Hubay Miklós: Pesti háztetők. Rendezte: Kovács András. Bp. 1961. Hunnia Filmstúdió, 204 p.

Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? Mikszáth Kálmán Szelestyei asszonyok című novellája alapján. Rendezte: Makk Károly. Bp. 1964. MAFILM, 182 p.

Révész György: Egy szerelem három éjszakája. (Filmre írta Hubay Miklós.) Bp. 1966. MAFILM, 146 p.

Az utolsó kör. Vészi Endre: Passzív állomány című elbeszéléséből írta Hubay Miklós és V. E. Rendezte: Gertler Viktor. Bp. 1968. MAFILM, 146 p.

Révész György: Ki látott engem? (Hubay Miklós forgatókönyvéből.) Bp. 1977. Budapest Filmstúdió, 159 p.

Művei idegen nyelven

Le Coq d’Esculape. Tragédie moderne. Trad. par l’auteur et André Prudhommeaux. Párizs. 1946. Ed. des Portes de France, 173 p.

Eine Sonntagsliebe. Ungarischer Film. (Drehbuch nach der Novelle von Sandor Hunyady.) Bp. [1958]. Hungarofilm, 36 p.

Solo loro conoscono l’amore. Trad. Umberto Albini, Eva Hutter. = Luciano Codignola: Teatro uno, Torinó. 1962. 348–384 p.

E la guerra, I lanciatori di coltelli. Trad. Umberto Albini. Milánó. 1964. Lerici, 120 p.

Silenzio dietro la porta. Trad. Nicola Pressburger. Torinó. 1964. Einaudi, 104 p.

E’la guerra. Milánó. 1964. Lerici, 120 p.

Vrhabi nizov. Preloz. Ladislav Jánsky. Pozsony. 1965. Diliza, 63 p.

Nerona e morto? La sfinge. Trad. Umberto Albini. Bologna. 1970. Capelli, 236 p.

Néronissime ou l’empereur s’amuse; L’école des génies. Trad. et adapté par Jean-Luc Moreau. [Párizs]. 1975, 1984. POF, 151 p.

Tři nocsi odnoj ljubvi. Muzikalnaja tragédija. Perev.: E. Bocsarnyikova, G. Beljanov, V. Kornilov. Moszkva. 1978. VAAP, 123 p.

Antipygmalion. Dve jednoaktové hry: Antipygmalion aneb socharuv sen; Oni vedi, co je to láska. Preloz. Anna Rosová. Prága. 1979. Dilia, 230 p.

C’est la guerre; Skola muzsesztva; Tři nocsi odnoj ljubvi. Perev. G. Beljonov, B. Sevükin, E. Malühina. Moszkva. 1979. Progress, 230 p.

Ironische Variationen zu tragischen Themen: Theater in Mitteleuropa Miklós Hubay. Hamburg. 1979.

Teatro hungaro. (Németh, Illyés, Sarkadi, Karinthy, Hubay. pról. y notas de Éva Tóth.) Bp. 1984. Corvina, 607 p.

De Tolnay e la letteratura ungherese. = Charles de Tolnay. Róma. 1984. 25–30. p.

Mladé zěny v modrom a cěrvenom tragédia Miklós Hubay prelož. Alžbeta Felsőczyová. Pozsony. 1985. LITA, 31 p.

Vrhaci nozu. Hra o trech dejstvich. Prel. Anna Rosová. Prága. 1985. Dilia, 120 p.

Sen vykladace: hra o sedmi obrazech. Prel. K. Rosová. Prága. 1988. Dilia, 90 p.

Freuds laatste droom. Brüsszel. 1995.

L’Empire des songes. (Dráma.) Bp. 1999. Littera Nova, 156 p.

Trois drames. Bp. 1999. Littera Nova, 250 p.

A bibliográfiát összeállította Borsos Attila és a DIA.

Szakirodalom

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

B. Nagy László: Hubay Miklós: Hősökkel és hősök nélkül. = Kritika, 1964. 7. sz. 53-55. = B. N. L.: A teremtés kezdetén, Bp. Szépirodalmi. 1966. 371-376.

Bor Ambrus: Az író műhelyében. Beszélgetés Hubay Miklóssal. = A Könyv, 1965. 6. sz. 207-208.

Osváth Béla: Hubay Miklós. = O. B.: Türelmetlen dramaturgia. Tanulmányok. Bp. Szépirodalmi. 1965. 177-182.

Keresztury Dezső: Hubay Miklós ötven éves. = Élet és Irodalom, 1968. 13. sz. 7.

Réz Pál: Hubay Miklós. = Erki Edit: Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Bp. Gondolat. 1968. 492-493.

Hermann István: A drámai intenzitás és a librettó. Hubay Miklós. = H. I.: Szent Iván éjjelén. Bp. Szépirodalmi. 1969. 349-363.

Vészi Endre: Egy szerzői est jelene és jövője. = Élet és Irodalom, 1969. 6. sz. 4.

Siklós Olga: Történeti drámák. = S. O.: A magyar drámairodalom útja 1945-1957. Bp. Magvető. 1970. 355-381.

Pomogáts Béla: Hubay Miklós színpada. = Alföld, 1970. 1. sz. 63- 68.

Réz Pál: Istenkísértések és bravúrok. Hubay Miklós szerzői estje elé. = R. P.: Kulcsok és kérdőjelek. Bp. Szépirodalmi. 1973. 348-359.

Rózsa Zoltán: Néró, a szupersztár. (Hubay Miklós Néró játszik című drámájának olaszországi fogadtatásáról.) = Nagyvilág, 1974. 7. sz. 1095-1097.

Dobossy László: Moreau, a fordító. = Nagyvilág, 1976. 6. sz. 951-952.

Mezei András: …Hubay Miklóstól: Miért robbantott fel legutóbb egy színházat? = M. A.: Megkérdeztük. Interjúk. Bp. Gondolat. 1976. 61-65.

Bertha Bulcsu: Interjú Hubay Miklóssal. = Jelenkor, 1977. 7-8. sz. 586-598.

Mész Lászlóné: Hubay Miklós: Tüzet viszek; Színház a Cethal hátán. = M. L.: Mai magyar drámák. Bp. Tankönyvkiadó. 1977.(1980,1983, 1987.) 58-95.

Magyar Bálint: A Nemzeti Színház története a két világháború között. (a Hősök nélkül-ről) Bp. 1977. 330, 352, 399.

Tornai József: Egy drámaíró arcvonásai. Vázlat a hatvanéves Hubay Miklósról. = Kortárs, 1978. 6. sz. 967-968.

Bertha Bulcsu: Hubay Miklós. = Jelenkor, 1977. 7-8. sz. 586-598.= B. B.: Délutáni beszélgetések. Bp. Szépirodalmi. 1978. 300-335.

Boldizsár Iván: Arcképvázlat egy fiatalemberről. A hatvanéves Hubay Miklós. = Nagyvilág, 1978. 3. sz. 454-456.

H. M.: Fejezetek egy önéletrajzból : Pályám emlékezete = Új Írás 1978. 1. sz. jan. 113-128.

Pomogáts Béla: Negyven dráma. = Új Írás, 1979. 1. sz. 112-116.

Nádor Tamás: Hubay Miklós. = N. T.: 33x10. Interjúk és vallomások az ifjúságról és az irodalomról. Bp. Kozmosz. 1980. 178-188.

Ablonczy László: A cethal hátán. Beszélgetés Hubay Miklóssal. = Tiszatáj, 1981. 11. sz. 87-96.

Ablonczy László: „Élők élőt szeretnek.” A színészekről. Beszélgetés Hubay Miklóssal. = Tiszatáj, 1981. 12. sz. 80-90.

Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság.” Hubay Miklóssal Tüzet viszek című tragédiájáról Kabdebó Lóránt beszélget. = Életünk, 1982. 3. sz. 275-281.

Lukácsy András: Írószövetségi beszélgetés Hubay Miklóssal. Kultúránk jelenléte a nagyvilágban. = Magyar Hírlap, 1982. július 17. 7.

Földeák Iván: Megroppant az irodalom tekintélye? Nyikolaj Fedorenko és Hubay Miklós párbeszéde. = Szovjet Irodalom, 1983. 5. sz. 114-119.

Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság.” = H. M.: A dráma sorsa. Bp. Szépirodalmi. 1983. 709-721. (Interjú)

Tarján Tamás: Nemzeti dráma, Hubay Miklós. = T. T.: Kortársi dráma. Bp. Magvető. 1983. 89-108.

Ézsiás Erzsébet: Hubay Miklós. = É. E.: Mai magyar dráma. Bp. Kossuth. 1986. 76-83.

Sulyok Erzsébet: Elnémulás, avagy valaki óriást játszik Közép-Európában? = Szeged. 1992. 5. 3. (Interjú)

Lukácsy András: Hol a hiba a teremtésben? = Magyar Hírlap. 26. 1993. 78. [mell]. III.(Interjú)

Bécsy Tamás: Válság és sors 1956 után. = Central European Time 1994. máj./jún. 83-87. (H.M. Tüzet viszek és Sarkadi Imre Oszlopos Simeon c. drámájáról)

Ablonczy László: Ki vagy te, Hubay Miklós? = Lyukasóra, mell. 1994. 5. sz. (Interjú, szövegrészletek, bibliográfia, életrajz)

Bóta Gábor: Kis formátumok kora. = Magyar Hírlap. 28. 1995. 164. [mell]. I. (Interjú)

Papp Gábor Zsigmond: Egy drámaíró évgyűrűi. Beszélgetés … 75. születésnapján. = Európai utas. 11. 1993. 44-51.

Reményi József Tamás - Tarján Tamás: Hubay Miklós. = R. J. T.-T. T.: Magyar irodalom 1945-95. Műelemzések. Bp. Corvina. 1996. 202-208.

Czigány Lóránt: Üdítő józanság, Hubay Miklós: Végtelen napjaim. = Kortárs, 1997. 1. sz. 81-86.; C. L.: Talpalatnyi senkiföldjén. Bp. Kortárs Kiadó. 2002. 297-304.

Kiszely Gábor: Hubay Miklós, Törtaranykor, Örökségünk, 1997. = Kortárs, 1997. 11. sz. 118-120.

Kabdebó Lóránt: A háborúnak vége. = K. L.: A háborúnak vége lett. Bp. Kozmosz. 1983. 9-33.; H. M.: Törtaranykor. Bp. Trikolor. 1997. 229-253. (Interjú)

Bodnár György: Egy szenvedély története két műfajban. = Jövő múlt időben : tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. Balassi Kiadó. 1998. 286-292. (A szív sebei ; A dráma sorsa)

Bodri Ferenc: Tallózás végtelen napok mezőségein és szántásán: Hubay Miklós diáriuma fölött. = Tekintet 11. évf. 4/5. sz. 1998. 131-143.

Ács Margit: A szív sebei. = A hely hívása : esszék, portrévázlatok, kritikák. Lakitelek. Antológia Kiadó 2000. 214-218. (A szív sebei és a Búcsú a csodáktól drámákról)

Szűcs László: Mélységeknek mélyére találok. = Irodalomismeret 13. évf. 3. sz. 2003. okt. 60-62. (a „Freud”-drámáról)

Prontvai Vera: Mítosz a mítosztalanságban = Lyukasóra 14. évf. 2. sz. 2005. febr. 31-34. (Ismertetett mű: Összegyűjtött drámák, I. kötet)

A szakirodalmat összeállította Borsos Attila.

Festmény

Vári Zsolt: Hubay Miklós (olaj, vászon, 80 x 57 cm)

A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.