Gyurkovics Tibor

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Gyurkovics Tibor (Budapest, 1931. december 18. – Budapest, 2008. november 16.)

Kossuth- és József Attila-díjas költő, író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

Budapest–Rákosfalván született, 1931. december 18-án. Költő, író. Édesapja, Gyurkovics Henrik jogot végzett, 1938 és 1945 között a Százados Úti Székesfővárosi Községi Kenyérgyár igazgatója, három évig hadifogoly, majd segédmunkás. Édesanyja Riedel Gizella, egy jómódú tejkereskedő lánya.

Gyurkovics Tibor 1942 és 1948 között a budapesti piarista gimnáziumba járt, az iskolák államosítása után ez az intézmény Ady Endre Gimnázium néven működött tovább. Itt érettségizett 1950-ben. Származása miatt nem vették fel sem az orvosi, sem a jogi egyetemre, és a színiakadémia sem fogadta.

Néhány hónapig a BESZKÁRT-nál volt normás, éjszakai műszakban, végül szeptemberben felvették a Gyógypedagógiai Főiskolára. Annak elvégzése után, 1953 és 1955 között pszichológusi oklevelet szerzett az ELTE BTK-n. Mindkét intézményben József Attiláról írta szakdolgozatát, kutatási témája a költő verseiben megnyilvánuló szinesztézia elemzése volt.

1955–1957-ig a Gyógypedagógiai Főiskola előadója, majd tanársegédje volt, közben a Főiskola Csalogány utcai gyakorlóiskolájában értelmi fogyatékosokkal foglalkozott. 1956-ban a forradalmi bizottság elnöke lett a Főiskolán, ezért később meghurcolták, elveszítette állását. Egy évig kisegítő iskolai tanárként működött Kőbányán, majd 1958 és 1960 között vezető pszichológus volt a József utcai központi gyermekgondozóban. 1960-tól 1968-ig az Országos Ideg- és Elmegyógyintézetben dolgozott pszichológusként a női zárt osztályon, majd a férfi ambulancián, később a munkaterápiás osztályon. Itteni tapasztalatai számos regényében és versében megjelentek (Ne szeress, ne szeress; Pótmajom, és a Lipóciában versciklus a Kenyértörés című kötetben).

1968-tól írásaiból élt, bár voltak más kötöttségei is. Így a Pest Megyei Bíróság igazságügyi szakértője 1966-tól 1970-ig, 1988 és 1992 között a veszprémi Petőfi Színház dramaturgja, 1989–1991-ig az Új Idő szerkesztő bizottsági tagja. 1991-től a Lyukasóra című tévéműsor állandó résztvevője, 1992-től az azonos című folyóirat alapítója és szerkesztő bizottsági tagja volt. 1991 és 1995 között a Magyar Írókamara társelnöke, 1992-től a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, 1994-ben a magyar labdarúgó-válogatott pszichológusa (fél évig), 1995-től a Magyar Írók Egyesületének elnöke.

Első feleségétől, Salzmann Máriától négy gyermeke született: Gertrúd (1957), Dorottya (1958), Rita (1961) és Mónika (1966). Második felesége Németh Kornélia, harmadik Földváry Györgyi.

Verseket 15 éves kora óta írt, első verseit Hárs László közölte a Népszavában. A Vigilia 1958-as májusi számában Rónay György mutatta be költeményeit (Varázsló; Erdei manó tánca; Hajnal). Első mesterei és példaképei Weöres Sándor és Pilinszky János. Első verseskönyve, a Grafit 1961-ben jelent meg. Összesen 63 kötetet publikált – halála után további nyolcat adtak még ki.

Sokoldalú szerző volt. A versek mellett regényeket, elbeszéléseket, lírai esszéket, (többnyire groteszk) színműveket és publicisztikát is írt, ezért nevezték őt ketten is – Szeghalmi Elemér és Hernádi Gyula – a magyar irodalom pentatlonistájának, illetve öttusa-bajnokának. Ötvenedik kötetében saját családjának állított lírai monumentumot: Alibi – szubjektív regény, vagyis konfesszionális hazugság. (Megjelent a Hitelben 1996 és 1998 között, hét folytatásban.) Évekig volt állandó publicisztikai rovata a Lyukasórában, a Premier című színészmagazinban és a Kisgazdapárt hetilapjában, a Kis Újságban.

A Kráter Kiadó 2001-től jelentette meg Hétfátyol címmel életmű-sorozatát.

Hosszú betegség után, 2008. november 16-án hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1982 – József Attila-díj

1985 – IBBY-díj

1987 – Bölöni-díj

1992 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

1992 – Erzsébet-díj

1994 – Kossuth-díj

1997 – Magyar Örökség Díj

2001 – A Magyar Művészetért Díj

 

Az életrajzot Tasi József és Ézsiás Erzsébet írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Grafit. Versek. Bp. 1961. Magvető, 142 p.

Kenyértörés. Versek. Bp. 1963. Magvető, 206 p.

Emberfia. Versek. Bp. 1966. Magvető, 114 p.

Vaskakas. Versek. Bp. 1970. Szépirodalmi, 169 p.

Ne szeress, ne szeress. Regény. Ill.: Keserü Ilona. Bp. 1970. Móra, 156 p. (Kozmosz Könyvek.)

Rikiki. Ifjúsági regény. Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 1971. Móra, 148 p.

Üveggolyó. Novellaciklus. Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 1973. Móra, 166 p. = Bp. 2000. Unikornis, 200 p. (Magyar Ifjúsági Remekírók.)

Isten nem szerencsejátékos. Regény. Ill.: Károlyi András. Bp. 1973. Móra, 372 p. (Kozmosz Könyvek.)

Elcseréljük egymást. Novellák. Bp. 1973. Szépirodalmi, 246 p.

Mindennapi szerelmünket add meg nekünk ma. Regény. Ill.: Sáros András Miklós. Bp. 1974. Móra, 328 p. (Kozmosz Könyvek.)

Szeretlek, akárki vagy. Versek. Bp. 1975. Szépirodalmi, 181 p.

Kiskutya, nagykutya. Ifjúsági regény. Ill.: Balogh Péter. Bp. 1976. Móra, 156 p.

Tintapaca. Gyermekversek. Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 1976. Móra, 36 p.

Szolgálat. Regény. Bp. 1976. Magvető, 253 p.

Vers a Mikuláshoz. Verses képeskönyv. Ill.: Heinzelmann Emma. Bp. 1976. Móra. (Leporelló.)

Öngyilkosság receptre. Novellák. Bp. 1977. Szépirodalmi, 249 p.

Istenigazából. Válogatott versek. Bp. 1978. Szépirodalmi, 292 + [1] p.

Nagyvizit. Színművek. Bp. 1978. Magvető, 429 p.

Pótmajom. Regény. Bp. 1980. Móra, 266 p. (Kozmosz Könyvek.)

Leveleskönyv. Versek. Borító és kötésterv: Huszárik Zoltán. Bp. 1980. Szépirodalmi, 173 p.

Az utolsó karácsony. Elbeszélések. Bp. 1980. Magvető, 349 p.

Boszorkányok pedig vannak. Versek. Bp. 1983. Szépirodalmi, 203 p.

Névike. Tréfás rímek. Ill.: Molnár István. Bp. 1983. Móra, 67 p.

Üdv a tolvajnak! Nevetséges dolgok. Novellák, karcolatok. Bp. 1983. Magvető, 348 p. (Rakéta Regénytár.)

A pápai mézesbábos. Verses képeskönyv. Mézeskalácstervek: Schéner Mihály. Bp. 1983. Móra, 37 p.

Szálka, hal nélkül. Bolondos történetek. Bp. 1984. Magvető, 291 p. (Rakéta Regénytár.)

Színház az egész – nem is – világ. Színészportrék, interjúk. Bp. 1984. Móra, 259 p. (Kozmosz Könyvek.)

Ölni, ölelni. (Magyar menyasszony. – Kreutzer-szonáta. [Lev N. Tolsztoj azonos című regénye nyomán.] – Édes Anna. [Kosztolányi Dezső azonos című regénye nyomán.] – Fészekalja.) Drámák. Bp. 1985. Magvető, 361 p.

Kudi, a levegőember. Gyermekregény. Ill.: Gyulai Liviusz. Bp. 1985. Móra, 185 p.

Apa csak 1 van. Versek. Ill.: Kádár János Miklós. Bp. 1987. Móra, 96 p.

Lóhalálában. Versek. Bp. 1987. Szépirodalmi, 152 p.

A bíboros. Válogatott novellák. Bp. 1987. Magvető, 339 p.

Ne szeress, ne szeress. – Isten nem szerencsejátékos. – Pótmajom. Regények. 2. kiad. Bp. 1988. Magvető, 601 p.

Tónió, a póniló. Verses képeskönyv. Fotók: Sulyok Miklós. Bp. 1990. Új Idő, 52 p.

Táj, nővel. Festő-versek. Védőborító-tervező és képszerkesztő: Kecskeméti Kálmán. Bp. 1990. Magvető, 114 p.

Halló, Krisztus. Versek. Bp. 1991. Szépirodalmi, 413 p.

Kettős zsoltár. Szerelmes versek. Ill.: Szalay Lajos. Bp. 1991. Széphalom, 130 p.

Halálsakk. Széchenyi után. Dráma két részben. Bp. [1991.] Neoprológus, 62 p. (A Magyar Dráma Fóruma 9.) (Prológus Könyvek.)

50 kérdés Eigel Istvánhoz. Interjú. Várpalota. [1991.] Polgármesteri Hivatal Műv., Ifj. és Sport Oszt., [26 + [13] p.]

A test balladája. A Horror Club versei. Ill.: Melocco Miklós. Bp. 1992. Kráter Műhely Egyesület, 120 p.

A Szent Bal. Szatírák. Bp. 1993. Mécs László Lap- és Könyvkiadó, 135 p. (Scriptor-füzetek 2.)

Császármorzsa. Férfi és nő(k) 2 felvonásban. Színmű. Bp. 1994. Neoprológus, 72 p. (A Magyar Dráma Fóruma 12.) (Prológus Könyvek.)

Álomjáró Mersits Piroska. (Gyurkovics Tibor írásai Mersits Piroska képeihez.) Bp. 1995. Orpheusz, [46] p.

Háború, hármasban. Hipnózis, két részben. Színmű. Bp. 1995. Neoprológus, 81 p. (A Magyar Dráma Fóruma 14.) (Prológus Könyvek.)

A magyar vadkan. Publicisztikai írások, karcolatok. Ill.: Eigel István. Bp. 1995. Magyar Írókamara, 220 p. (Lyukasóra-könyvek.)

Láb uru keng, keng uru bál. Versek. Ill.: Eigel István. Bp. 1996. Mundus Magyar Egyetemi, 216 p.

Kutyakomédia sok zenével, egy szünettel. Színmű. Bp. 1997. Neoprológus, 94 p. (A Magyar Dráma Fóruma 18.) (Prológus Könyvek.)

Kukoricacsutka. Versek. Vál.: Földváry Györgyi. Ill.: Velekei József Lajos. Bp. 1997. Móra, 89 + [6] p.

Isten homlokán. Istenes versek. Ill.: Gyulai Liviusz. Szentendre. 1998. Kairosz, 184 p.

Cantata aquilarium. Versek. Bev.: Molnár Tamás. Ill.: Sulyok Gabriella. Bp. 1998. Kairosz, 206 p.

Levelek Mandzsúriába. Publicisztikai írások. Bp. 1998. Kairosz, 273 p.

Alibi. A báró – szubjektív regény, vagyis konfesszionális hazugság. Két kisregény. Bp. 2000. Littera Nova.

Ballada a rendszerváltásról. Vers. Bp. 2000. Kairosz, 72 p.

Gyerekregények. Bp. 2001. Kráter Műhely Egyesület. (Életműsorozat 1.)

Gyerekversek. Bp. 2001. Kráter Műhely Egyesület. (Életműsorozat 2.)

„Visszanéztem félutambúl, szememből a könny kicsordult”. Válogatott és új versek. Szentendre. 2000. Kairosz.

Extázis. Versek. Bp. 2002. Kráter Műhely Egyesület.

Novellák 12. Bp. 2002. Kráter Műhely Egyesület, 306 p. (Életműsorozat 3–4.)

Színművek 12. Bp. 2003. Kráter Műhely Egyesület. (Életműsorozat 5–6.)

Extázis II. Versek. Bp. 2003. Kráter Műhely Egyesület.

Versek 12. Bp. 2004. Kráter Műhely Egyesület. (Életműsorozat 7–8.)

Fény-ének. Versek. 2004.

Fény-képek. Versek. 2005.

Hol vagy, Gyula? Hernádiádák. Próza, versek Hernádi Gyuláról. Bp. 2005. Kráter, 88 p.

Skizofrén történelem. Esszék. Bp. 2005. Napkút, 146 p.

Magánmagyar. Válogatott írások. Bp. 2006. Trikolor, 376 p.

Két regény. (Isten nem szerencsejátékos. – Szolgálat.) Bp. 2006. Kráter Műhely Egyesület, 456 p.

Magyar extázis. Írások magyar festők alkotásairól. Bp. 2007. Kráter Műhely Egyesület, 230 p.

Gyurkovics Tibor – Szemadám György: Az alkotás vegetatív bája. Beszélgetés. Bp. 2007. Napkút, 128 p. (Beszélgetők Könyvei.)

Azúr. Költemények. Bp. 2008. Kairosz, 120 p.

Túlvilági extázis. 107 kép – 107 vers. Posztumusz versek. Pomáz. 2012. Kráter, 232 p.

Gyurkovics Tibor – Gyurkovics Györgyi: Arcomat ne feledd el. Bp. 2013. Kairosz.

Színházi bemutatók

Estére meghalsz. Madách Színház Kamaraszínháza, 1969.

Az Öreg. Pesti Színház, 1970.

A döntés órája. Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1971.

Nagyvizit. Tragikomédia. Pesti Színház, 1972.

Madách Színház, Stúdió, 2002/2003.

Turay Ida Színház, 2003.

Újpesti Színház, 2011/2012.

Csóka-család. Pesti Színház, 1975. Miskolci Nemzeti Színház, 1976.

Isten nem szerencsejátékos. Madách Színház Kamaraszínháza, 1976.

Szolnoki Szigligeti Színház, 2008/2009.

Magyar menyasszony. Kecskeméti Katona József Színház, 1980.

Isten bokrétája. Pesti Színház, 1980.

Édes Anna. Veszprémi Petőfi Színház, 1983.

Fészekalja. Madách Színház Kamaraszínháza, 1983.

Kreutzer-szonáta. Pesti Színház, 1976.

Veszprémi Petőfi Színház, 1984.

Debreceni Csokonai Színház, 1996.

Bombatölcsér. Gyulai Várszínház, 1986.

Fekvőtámasz. Veszprémi Petőfi Színház, 1986.

Pesti Színház, 1987.

Boldogháza. Veszprémi Petőfi Színház, 1989.

Pesti Színház, 1989.

Halálsakk. Székesfehérvári Vörösmarty Színház, 1991.

Várszínház, 1992.

Császármorzsa. Várszínház, 1994.

Kutyakomédia. Egri Gárdonyi Géza Színház, 1997.

Háború hármasban. Hipnózis két részben. Kecskeméti Katona József Színház, 2000/2001.

Kreutzer szonáta. Új Színház, 2013.

 

A bibliográfiát összeállította Tasi József, kiegészítette Ézsiás Erzsébet.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

D. Nagy Imre: Gyurkovics mint olyan. Monográfia. Bp. 1994. Gondolat. 186 p.

Ézsiás Erzsébet: A Mágus. Portré Gyurkovics Tiborról. [Bp.] 1998. K. u. K. 197 p.

Ézsiás Erzsébet: Fecskekód. Gyurkovics Tibor verseinek keletkezéstörténete. [Bp.] 2006. Papirusz Book. 160 p.

Gyurkovics Tibor. (Szerk.: Gyurkovics Györgyi.) Budapest. 2019. Napkút Kiadó, 160 p. (Hang–Kép–Írás 9.)

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Bertha Bulcsu: Interjú Gyurkovics Tiborral. Jelenkor, 1970/3. 195–200. p. = B. B.: Meztelen a király. Tizenöt portré. Bp. 1972. Szépirodalmi, 174–192. p.

Czére Béla: Gyurkovics Tibor szabálytalan színháza. Vigilia, 1972/9. 638–640. p.

Hun Nándor: Szeretetotthonról szeretet nélkül. Gyurkovics Tibor költeményéhez. (Gyurkovics Tibor: „Szeretetotthon” jeligére.) Kortárs, 1977/9. 1501–1504. p.

Banos János: Muszály [!] remélni Fényképek Gyurkovics Tiborról. Magyar Papír, 1978/11.

Gách Marianne: 27 kérdés Gyurkovics Tiborhoz. Film Színház Muzsika, 1978. júl. 15. 8–9. p.

Nádor Tamás: Élveboncoló líra. 10 kérdés Gyurkovics Tiborhoz. Magyar Ifjúság, 1980. febr. 29. 34–35. p.

Kőháti Zsolt: Gyurkovics Tibor költészete. Kortárs, 1980/3. 458–464. p.

Tarján Tamás: Dühöngeni, szeretni. Gyurkovics Tibor, a drámaíró. Forrás, 1981/5. 53–58. p.

Czére Béla: Gyurkovics Tibor szabálytalan drámáinak világa. Kortárs, 1982/5. 809–813. p.

Czére Béla: A szeretet és az akarat áramkörében. Az emberi kapcsolatok jelentésszintje Gyurkovics Tibor regényeiben. Új Írás, 1983/3. 95–101. p.

Garai Tamás: Gyurkovics Tibor. Színpadi szerzők műhelyében. Pesti Műsor, 1983/33. 17. p.

Galsai Pongrác: A pofacsont. Nők Lapja, 1985/17. 23. p.

Vinkó József: A versek a szeretet törmelékei. Hangulatjelentés Gyurkovics Tiborról. Új Tükör, 1986/1. 26. p.

Nagy Imre: Küzdelem a groteszkkel. Gyurkovics Tibor drámáiról. Jelenkor, 1986/12. 1116–1119. p.

Gyurkovics Tibor: Bicikli-(pályám emlékezete). Új Írás, 1990/10. 112–128. p.

Szeghalmi Elemér: Látókép. Gyurkovics Tibor. Új Idő, 1990/11. 24–33. p.

Csukás István: Mit visz a folyó? Egy baráti portrévázlat. Új Idő, 1990/12. 54. p.

Szakonyi Károly: Bohócnak kell lenni, hogy komolyan vegyék? Gyurkovics Tiborról. (D. Nagy Imre interjúja.) Új Horizont, 1994/3. 24–28. p.

Turistvándy T. János: Kellene egy csapat. Gyurkovics Tibor a magyar fociválogatott mellett. Magyarország, 1994/51–52. 57. p.

Ézsiás Erzsébet: „Mindenre van vers”. Interjú Gyurkovics Tiborral. Nők Lapja, 1997/8.

Ézsiás Erzsébet: Kreutzer-szonáta – újra. Kis Újság, 1999/1.

Szeghalmi Elemér: Írók hangulatfényben Gyurkovics Tibor. Lyukasóra, 2001/2.

Bíró Gergely: Képzetek könyve: Extázis. Lyukasóra, 2002/4.

D. Nagy Imre: 30 év múlva. Lyukasóra, 2002/12.

Ézsiás Erzsébet: Gyurkovics Tibor Nagyvizit-je. Lyukasóra, 2002/12.

Ézsiás Erzsébet: Gyurkovics Tibor drámái. Magyar Napló, 2004/8.

Beke Albert: Gyurkovics Tibor versei. Lyukasóra, 2005/6.

 

A szakirodalmat összeállította Tasi József, kiegészítette Ézsiás Erzsébet.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Kéziratok