Gergely Ágnes

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Gergely Ágnes (1933–)

Költő, prózaíró, esszéista, műfordító.

1933. október 5-én született Endrődön. Apja újságíró volt, anyja tisztviselő.

Noha iskolás éveitől kezdve – kevés megszakítással – mindmáig Budapesten él, kötődéseiben meghatározóak maradtak a vidéki gyökerek. A zalai táj és Zalaegerszeg volt gyermekkorának színtere, de a Dunántúlhoz köti édesapja szellemi öröksége, régi értelmiségi családja is. A nyarakat, szünidőket azonban mindig „otthon”, szülőfalujában töltötte, anyai nagyanyjának házában. Ezért maradt közel hozzá az alföldi táj és a falu világa. Itt raktározta el a családi emlékeket is a földbirtokon gazdálkodó, iparos és kereskedő elődökről, itt ismerte meg a munkára épített élet hagyományait, az egyszerűség és a szigorú szorgalom tiszteletét.

Gyermekkorának nyugalmát, családi biztonságát szétzúzta a második világháború. Budapesti otthonukat kifosztották, édesapját 1944 végén elhurcolták, s többé nem tért haza. A háború után édesanyja egyedül, szinte a semmiből kezdte újrateremteni – előbb Endrődön, majd Szegeden, végül Budapesten – az élet elemi feltételeit.

Gergely Ágnes végzettsége, eredeti hivatása szerint tanár. Egyetemi éveinek küszöbén azonban diákkorának két sajátos kitérője volt. Gimnáziumi tanulmányainak befejezése előtt, 17 évesen eredményes felvételi vizsgát tett a Színművészeti Főiskolán, ám meggyilkolt apjának újságírói múltja – a szociáldemokraták Peyer Károly vezette, „jobboldali” szárnyához való kötődése – és értelmiségi–polgári családja miatt a főiskolai tanulmányok folytatásából rövidesen kizárták. Dacos válasz gyanánt ipari tanulónak iratkozott be, s 1952-ben vasesztergályos szakmai bizonyítványt szerzett. Ezt követően intenzív nyelvtanulással egybekötve befejezte a középiskolát, 1953-ban ún. szakérettségi vizsgát tett. Még ebben az évben felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetemre, s 1957-ben vette át magyar–angol szakos középiskolai tanári diplomáját a Bölcsészettudományi Karon.

Pályáját általános, majd középiskolai tanárként kezdte: hat esztendeig tanított Újpesten. Diákkora óta kötődött az irodalomhoz, az antik klasszikus kultúrához és a modern nyelvekhez, egyetemistaként műfordítói szemináriumoknak is hallgatója volt. Ezekben az években kezdett el fordítani és írni. Első műfordításkötetei 1958–59-ben jelentek meg (James Joyce és Dylan Thomas művei), első verseskönyvét (Ajtófélfámon jel vagy) 1963-ban adta ki a Magvető Könyvkiadó. A ’60-as években indult prózaírói munkája is (Glogovácz és a holdkórosok).

1961-ben férjhez ment, de a következő évben elvált. 1963-ban újabb nehéz döntést hozott: elhagyta a tanári pályát, mert nevelési elveinek követésében az iskola akkori világa súlyosan korlátozta. Ezután előbb újságíró volt a Magyar Rádió külföldi adásainak szerkesztőségében, majd az Élet és Irodalom rovatvezetője 1973-ig. 1973–74-ben ösztöndíjjal egy évet töltött az USÁ-ban, az Iowai Egyetem nemzetközi íróprogramjának résztvevőjeként. Hazatérése után a Szépirodalmi Könyvkiadó szerkesztője lett, 1977–88 között pedig a Nagyvilág című világirodalmi folyóirat rovatvezetője.

1988 óta írásaiból él. 1974 óta tiszteletbeli tagja az Iowai Egyetemnek. Itthon 1975-ben angol és amerikai költészetet tanított a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1979-ben az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol–amerikai–afrikai irodalomból doktorált, s diplomáját az egyetem 1997-ben PhD tudományos fokozattá minősítette. Műfordítói és kutatói munkájának találkozásából születtek műelemző tanulmányai, önálló tanulmány- és esszékötetei: Költészet és veszélytudat (Christopher Okigbóról, a biafrai háborúban elesett klasszika-filológus afrikai költőről); Nyugat magyarja (esszénapló William Butler Yeatsről). Emily Dickinson költészetének témájában tutorként működött az ún. Láthatatlan Kollégium munkájában, majd 1992-ben meghívást kapott az ELTE Angol Irodalmi Tanszékére, ahol a doktori képzés keretében W. B. Yeatsről vezetett szemináriumot és magyar műfordítás-történetet tanított 2003-ig. Jelenleg a tanszéken vizsgabizottsági tag.

Írói életművének legdúsabb ága a lírai költészet. 2005-ig tizenhárom verseskönyve jelent meg, köztük öt gyűjteményes válogatás, mindig új művekkel, ciklusokkal kiegészülve (Válogatott szerelmeim, Árnyékváros, Királyok földje, A barbárság éveiből, Carmen lugubre.)

Szellemi szuverenitása nemcsak a saját tónus, költői hang, képi látás és az egyéni kompozíciós formák megtalálására – egy önálló versvilág megalkotására – ösztönözte, hanem megóvta a táborokba verődéstől, iskolákhoz vagy divatokhoz való csatlakozástól is. Indulásakor a kortárselődök köréből egyaránt vonzotta Illyés Gyula és Weöres Sándor költészete. Versfordítóként pedig éppúgy támaszkodott az intuitív invencióra építő Tóth Árpád-i és Kosztolányi-hagyományra, mint később Szabó Lőrinc szikárabb pontosságának vagy Vas István fordítói eleganciájának példájára. A közelebbi lírikus kortársak sorából különösen szerető tisztelettel illeti emlékezéseiben Pilinszky Jánost és Nemes Nagy Ágnest, de Hajnal Annát vagy Nagy Lászlót is. Visszaemlékezései szerint olvasói életének legnagyobb erejű költőélménye azonban az ír Nobel-díjas író volt, William Butler Yeats, a „Nyugat magyarja”. Általánosabban is mondható, hogy költői ízlését, belső szemléletét érzékelhető módon alakította az angolszász és a kelta hagyomány, de emellett kezdettől erősen vonzódott az antikvitáshoz is, a latinon csiszolódott poétikai–grammatikai igényességhez.

Sokaktól tanult, senkit sem követett. Életműve ezért ellenáll a besorolásnak. De mert ez teljességgel mégsem kerülhető el, leginkább a huszadik századi magyar klasszikus modernség egyik alakjának látjuk, a „nyugatos” és „újholdas” írástudói felelősség és minőségigény folytatójának a század utolsó harmadában és fordulóján. Költészete csiszolt és gazdag formakultúrát mutat. Köteteinek, ciklusainak komponálása plasztikus, sokszor a zenei műformákat idézően feszes, a szövegek szerkezetét a versgrammatika latin világossága jellemzi. Lírájában az intellektuális megközelítés szürreális látásmóddal társul, komplex képeinek feszültségét az álomszerű, indázó képzettársítások és a kontúrosan éles absztrakciók távoli összevillanása táplálja, s az érzelmi, indulati töltést sokszor ellenpontozza szikár tárgyiasság. A ’70-es évek végétől költészete elmozdul az egészen egyéni, ironikus szimbolizmus felé.

Regényei – az elsőt leszámítva – valójában összetartoznak, egy önéletrajzi fogantatású, de fikciós elemekkel átszőtt, laza tetralógia darabjainak tekinthetők. Közülük az első 1973-ban jelent meg (A tolmács), a legutóbbi pedig 2000-ben (Őrizetlenek). A tetralógia íve a gyásztól a vágyig, majd a vágytól a gyászig ér, s az önmagukban kerek történetek centrumában – az író egyik versének szavával szólván – a „vágy–vétek összebocsátása” áll. A művek az emberi létezés erkölcsi alapkérdésének láttatják a különböző veszteségélmények próbájának kiállását, s cselekményük a szenvedély és a szenvedés köztes zónájában mutatja be az érzelmek ütközetét a morális elkötelezettséggel és a sorsbeli meghatározottsággal. Valamennyi regényre jellemző a központi szereplő nézőpontjának következetes érvényesítése, és egy mű – a Stációk – kivételével egyes szám első személyű elbeszélőjük van. Mind a négy főhős erőteljesen megrajzolt nőalak. Életükben összecsomósodott a huszadik századi történelem és az egyéni lét, így konfrontálódnak a háborúval, a drasztikus vagy rafinált diktatúrákkal –, történetük hátterében pedig kontúrosan vagy áttűnő módon ott van a „reménytelen szerelem, Magyarország”, a zsidó–magyar–európai sorsdráma. Valamennyiük megküzd az alkotó értelmiségiként magányos nő helyzetének kihívásaival, s a szigorú önvizsgálatban és a létértelmezésben két támaszuk van: a belső szabadság és a hivatássá érlelődő munka. A regények kompozícióján érződik a versépítő gyakorlat tömörítő fegyelme, stílusukon pedig a lírai költő nyelvi invenciója és műgondja. Az epikus előadásmódot drámai vágások jellemzik, irónia vibrál benne, s a történeteket végigkíséri a személyesség sorok közötti csöndje.

A négy regény és a költői életmű egységbe rendeződik, a verseskötetek és a regények egymásra vetülve adják ki Gergely Ágnes írói világának hiteles képét. Ezt egészítik ki az író esszéisztikus igényű, egyedi műfajú memoárjai: egy riportnapló, egy esszénapló és egy tárcanapló.

Tevékenységének markáns területe a műfordítás. Többnyire verseket fordít, de emellett drámát, regényt, novellát is. Elsősorban a brit, amerikai és afrikai irodalom közvetítője. Mintegy felerészben lefordította a század eleji amerikai líra megújítójának, Edgar Lee Mastersnek fő művét, A Spoon River-i holtakat, s Magyarországon egyik felfedezője és fordítója Sylvia Plathnak, Isaac Bashevis Singernek és Christopher Okigbónak. Résztvevője annak a törekvésnek, amely a modern angol nyelvű irodalmat teljesebben és frissebb közvetítésben akarja eljuttatni a magyar olvasókhoz. Több önálló versfordítás-kötetet adott közre, és számos versantológiában szerepel. Az angol mellett eredetiből tett át magyarra francia, német, orosz és bolgár nyelvű verseket, és angol közvetítéssel vagy nyersfordítás alapján több más nyelvű művet is. Egyebek közt neki köszönhető Akutagava novelláinak új fordítása.

Többször képviselte hazáját és a magyar irodalmat nemzetközi írótalálkozókon, konferenciákon, külföldi tanulmányutakon (Anglia, Írország, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Izrael, Kanada). 1978-ban Oklahomában (USA) részt vett a Neustadt Irodalmi Díj Nemzetközi Zsűrijének munkájában. Regényei svédül és németül, válogatott versei angolul, franciául és svédül jelentek meg.

Tagja a Szépírók Társaságának és a PEN Club magyar tagozatának. 1998-ban tagjainak sorába választotta az MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiája, 2000-ben pedig a Digitális Irodalmi Akadémia.

Fontosabb díjak, elismerések:

1977, 1987 – József Attila-díj

1985, 1996 – Déry Tibor-díj

1985 – Az Év Könyve-jutalom

1988 – MTA–Soros-ösztöndíj

1989 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1994 – Füst Milán-díj

1995 – a Salvatore Quasimodo-emlékverseny díja

1995 – Kortárs-díj

1996 – Getz-díj

2000 – Kossuth-díj

2000 – a Soros Alapítvány Irodalmi Díja

2007 – az Artisjus Irodalmi Nagydíja

2010 – Prima-díj

 

Az életrajzot Honti Mária írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Ajtófélfámon jel vagy. (Versek.) Bp. 1963. Magvető.

Glogovácz és a holdkórosok. (Kisregény.) Bp. 1966. Magvető, 166 p.

Johanna. (Versek.) Bp. 1968. Magvető, 120 p.

Azték pillanat. (Versek.) Bp. 1970. Magvető, 88 p.

A tolmács. (Regény.) Bp. 1973. Szépirodalmi, 161 p.

Válogatott szerelmeim. (Versek, versfordítások.) Bp. 1973. Magvető.

A chicagói változat. (Regény.) Bp. 1976. Szépirodalmi, 154 p.

Kobaltország. (Versek.) Bp. 1978. Szépirodalmi, 106 p.

Hajóroncs. (Versek.) Bp. 1981. Szépirodalmi, 70 p.

Huszonegy. (Művészportrék.) Bp. 1982. Magvető, 209 p.

Stációk. (Regény.) Bp. 1983. Szépirodalmi, 306 p.

Fohász lámpaoltás előtt. (Versek.) Békéscsaba. 1985. Békéscsabai Megyei Könyvtár.

Árnyékváros. (Versek.) Bp. 1986. Szépirodalmi.

Költészet és veszélytudat. Feljegyzések egy afrikai költő portréjához. [Christopher Okigbo] (Tanulmányok.) Bp. 1986. Akadémiai.

Riportnapló Északról. Dokumentumkönyv. Bp. 1988. Szépirodalmi, 340 p.

Nyugat magyarja. Esszénapló William Butler Yeats-ről. Bp. 1991. Balassi Kiadó, 167 p.

Királyok földje. (Versek.) Gyula. 1994. Tevan Kiadó, 331 p.

Közép-Európa ígéret volt. (Esszék.) Bp. 1994. Balassi Kiadó.

Absztrakt tehén. (Tárcanapló.) Bp. 1995. Ab Ovo Kiadó, 180 p.

Necropolis. (Versek.) Bp. 1997. Balassi Kiadó, 121 p.

Requiem for a sunbird. Forty Poems. (Transl.: Bruce Berlind et al.) [Bp.] 1997. Maecenas.

A barbárság éveiből. (Versek.) Bp. 1998. Magyar Írószövetség–Belvárosi Könyvkiadó, 73 p.

Őrizetlenek. (Regény.) Bp. 2000. Balassi Kiadó.

A kastély előtt. Versek 1998–2001. Bp. 2001. Balassi Kiadó.

Fenákel Judit – Gergely Ágnes: Hajtogatós. Bp. 2004. Novella Kiadó, 160 p.

Carmen lugubre. Versek 1963–2003. Bp. 2005. Múlt és Jövő, 90 p.

Útérintő. (Összegyűjtött versek.) Bp. 2006. Argumentum, 512 p.

Tigrisláz. Tíz óra a magyar versfordításról. Bp. 2008. Európa Könyvkiadó, 240 p.

Jonathan Swift éjszakái. Versek négy arckép alá. (Versek.) Bp. 2010. Argumentum, 60 p.

Két szimpla a Kedvesben. (Memoár.) Bp. 2013. Európa Könyvkiadó, 208 p.

Önálló műfordítás-kötetek

Joyce, James: Kamarazene. (Tótfalusi Istvánnal.) Bp. 1958. Európa.

Thomas, Dylan: Az író arcképe kölyökkutya korából. Bp.. 1959. Európa.[Kiadások még: 1989.]

Lee Masters, Edgar: A Spoon River-i holtak. Bp. 1970. Európa. (Napjaink költészete.)

Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában. (Novellák.) Bp. 1974. Európa. [Kiadások még: 1982, 1992, 1999.]

Dobsirató. Mai nigériai költők. (vál.: G. Á., Karig Sára.) Bp. 1977. Európa. (Modern könyvtár 347.)

Képtelen világ. (Nonszensz versek.) Bp. 1983. Móra.

Lélekvesztő. Válogatott műfordítások 1954-1984. Bp. 1986. Európa.

Smith, Stevie: Hát nem jön el…? Bp. 1986. Európa. (Napjaink költészete.)

Okigbo, Christopher: Labirintusok. Bp. 1989. Európa. (Napjaink költészete.)

Waugh, Evelyn: Bombahír. (Regény.) Bp. 1993. Magvető. (Világkönyvtár.)

Pompóné könyve. Brit, észak-amerikai, afrikai nonszensz-versek. Bp. 1998. Mágus Kiadó. (Művek, művészek, műelemzések.)

Joyce, James: Dublini emberek. (Papp Zoltánnal.) Bp. 2000. Osiris Kiadó.

Időszaki kiadványokban megjelent írások

Költészet, ennivaló. = Élet és Irodalom, 1967. augusztus 26. (34.) 4. p.

Szabad-kikötő. [Garai Gábor műfordításai.] = Nagyvilág, 1967. 6. 927–930. p.

Tarantula. = Világosság, 1967. 7–8. 485–486. p.

Kavabata Jaszunari. [Nobel-díja alkalmából.] = Élet és Irodalom, 1968. október 26. (43.) 4. p.

Villanyra működő orgona. [A Johanna című kötetről.] = Könyvtájékoztató, 1968. 4. 2. p.

Darázskirály. [Nagy László műfordításairól.] = Nagyvilág, 1969. 3. 461–463. p.

William Butler Yeats. = Az angol irodalom a huszadik században. (1–2. kötet.) Bp. 1970. Gondolat. 1. 103–121. p.

Heti jegyzet. [A versmondásról.] = Élet és Irodalom, 1971. október 16. (42.) 1. p.

Jordan Jovkov: Sztaroplaninai legendák. = Nagyvilág, 1971. 5. 773. p.

Aulikki országa. [Finnországi útibeszámoló.] = Élet és Irodalom, 1971. július. 10. (28.) 6. p.

A szökött kapitány. = Élet és Irodalom, 1971. november 6. (45.) 15. p.

Történetek le és fel. = Élet és Irodalom, 1971. augusztus 7. (32.) 9. p.

Az útitársak. = Élet és Irodalom, 1971. október 9. (41.) 15. p.

„Valójában mindenki művész.” [Székácsné Vida Mária: Gyermekművészet Japánban.] = Élet és Irodalom, 1971. november 13. (46.) 10. p.

A Vigilia szerkesztőségében. [G. Á. riportja.] = Élet és Irodalom, 1971. december 18. (51.) 7. p.

Érzékeny növénytan. [Tótfalusi István: Shelley világa.] = Élet és Irodalom, 1972. február 26. (9.) 11. p.

Henry Moore hitvallása. = Élet és Irodalom, 1972. május 20. (21.) 6. p.

Budapesti beszélgetés Christopher Levenson kanadai költővel. = Élet és Irodalom, 1972. június 3. (23.) 6. p.

Vendégünk: Camilla Mondral. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1972. október 28. (44.) 7. p.

Vendégeink. Paul Engle. Hauling Nieh Engle. [Két interjú.] = Élet és Irodalom, 1972. július 1. (27.) 7. p.

Isten vele, szomszéd. [A terrorról.] = Élet és Irodalom, 1972. szeptember 9. (37.) 3. p.

A képtelenség költészete. [Lear, Edward.] = Nagyvilág, 1972. 11. 1708–1711. p.

A nagy playboy. = Élet és Irodalom, 1972. október 14. (42.) 15. p.

Paszternak két könyve. = Nagyvilág, 1972. 8. 1251–1252. p.

Petőfi: 300 ezer példány. Beszélgetés Kun Ágnessel. [A Szovjetunió Petőfi-kiadásairól.] = Élet és Irodalom, 1972. január 29. (5.) 7. p.

Purdé. = Élet és Irodalom, 1972. szeptember 30. (40.) 8. p.

Svéd írók szövetkezeti mozgalma. [Interjú Lennart Frickkel.] = Élet és Irodalom, 1972. február 19. (8.) 6. p.

Törökidők krónikása. Budapesti beszélgetés Gencso Sztoevvel. = Élet és Irodalom, 1972. március 4. (10.) 7. p.

Zang. [Gárdonyi Géza: Egri csillagok című regényének vietnámi fordításáról.] = Élet és Irodalom, 1972. november 18. (47.) 3. p.

Göncz Árpádnál. Műfordítók műhelyében. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1973. augusztus 11. (32.) 7. p.

A költőtalálkozó vendégei. Kitörni az elszigeteltségből. Kai Laitinen. Hannu Launonen. [Két interjú.] = Élet és Irodalom, 1973. április 21. (16.) 7. p.

Vendégeink. Lilli Promet. Ralf Parve. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1973. szeptember 15. (37.) 7. p.

Vendégünk. Interjú Kidzsima Hadzsime japán íróval. = Élet és Irodalom, 1973. szeptember 22. (38.) 6. p.

Karig Sáránál. Műfordítók műhelyében. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1973. szeptember 8. (36.) 7. p.

Madárcsapda. [Tamási Áron: Énekes madár.] = Élet és Irodalom, 1973. augusztus 25. (9.) 13. p.

A magyar gyermekvers. Mit olvasnak a gyerekek? [G. Á. riportja Weöres Sándorral, Nemes Nagy Ágnessel, Csanádi Imrével és Kormos Istvánnal.] = Élet és Irodalom, 1973. április 7. (14.) 3–4. p.

A magyar gyermekvers. Mit olvasnak a gyerekek? [G. Á. riportja Zelk Zoltánnal, Weöres Sándorral, Hajnal Annával, Tamkó Sirató Károllyal, Szabó Magdával és Hárs Lászlóval.] Élet és Irodalom, 1973. április 14. (15.) 11. p.

Micsoda madár. = Élet és Irodalom, 1973. március 3. (9.) 13. p.

Pór Juditnál. Műfordítók műhelyében. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1973. október 13. (41.) 7. p.

Smith kisasszony. = Nagyvilág, 1973. 6. 856. p.

Tisztességtelen előny. [G. Á. A tolmács című regényéről.] = Könyvvilág, 1973. 6. 2. p.

Válogatott szerelmeim. [G. Á. műfordításairól.] = Nagyvilág, 1973. 6. 2. p.

Egy jazz-koncert után. = Élet és Irodalom, 1974. február 2. (5.) 12. p.

Juhász Péternél. Műfordítók műhelyében. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1974. szeptember 7. (36.) 7. p.

Kapusikátor. = Élet és Irodalom, 1974. szeptember 28. (39.) 14. p.

Karig Sára köszöntése. = Élet és Irodalom, 1974. június 15. (24.) 10. p.

Merre tart az afrikai regény? [Chinua Achebe: A nép fia.] = Élet és Irodalom, 1974. augusztus 17. (33.) 11. p.

Nigériai költők. = Nagyvilág, 1974. 6. 803–804. p.

Tótfalusi Istvánnál. Műfordítók műhelyében. [Interjú.] = Élet és Irodalom, 1974. december 14. (50.) 7. p.

Nagy Mercedes, kis képesség. [Nkem Nwankwo: My Mercedes is Bigger than Yours.] = Nagyvilág, 1975. 12. 1907–1908. p.

Regény a korrupcióról. [Ayi Kwei Armah: A szépek még nem születtek meg.] = Élet és Irodalom, 1975. május 10. (19.) 11. p.

Fényjáték. = Film-Színház-Muzsika, 1976. december 25. (52.) 12–13. p.

„Azt kell elmondani, ami a versben van!” [G. Á. beszélgetése Palotai Erzsivel.] = Új Tükör, 1977. július 9. (28.) 30–31. p.

Bemutatjuk Ács Margitot. = Könyvvilág, 1977. 9. 12–13. p.

„Belebetegszem, ha egy poén nem sikerül.” [G. Á. beszélgetése Kellér Dezsővel.] = Új Tükör, 1977. július 30. (31.) 28–29. p.

Hajnal Anna. [Nekrológ.] = Új Tükör, 1977. szeptember 18. (38.) 9. p.

Levelek haza. [Sylvia Plath.] = Nagyvilág, 1977. 1. 96–99. p.

A madagaszkári trubadúrköltészet hagyománya. = Nagyvilág, 1977. 12. 1787. p.

A beszélő dobok költészete. [Az afrikai dob-költészetről.] = Nagyvilág, 1978. 8. 1218–1223. p.

Elisabeth Cleghorn Gaskell-ről. = Gaskell, E. C.: A kisváros. (Ford.: András T. László.) Bp. 1978. Szépirodalmi, 231–234. p.

Levél Oklahamába. [A magyar költészet az Egyesült Államokban.] = Nagyvilág, 1978. 6. 919–922. p.

Olvassunk-e Tutuolát? = Nagyvilág, 1978. 5. 645–646, 783. p.

Feleki Lászlóról hetvenedik születésnapja és második verseskötete ürügyén. = Élet és Irodalom, 1979. január 6. (1.) 10. p.

Mabel, az édes méz, amely elfolyt. [Emmanuel N. Obieckina: Onitsha Market Literature.] = Nagyvilág, 1979. 5. 767–769. p.

Amszterdami vizeken. = Új Tükör, 1980. szeptember 14. (37.) 11–13. p.

Muzsikálni. = Új Tükör, 1980. november 9. (45.) 5. p.

Vázlat egy megíratlan regényből. = Élet és Irodalom, 1980. március 1. (9.) 14. p.

A bennünk lakó bűnöző. = Élet és Irodalom, 1981. december 23. (51–52.) 23. p.

Daddy, avagy az impulzus igazsága. [Sylvia Plath.] = A műfordítás ma. Tanulmányok. (Szerk.: Bart István, Rákos Sándor.) Bp. 1981. Gondolat, 517–530. p.

Hiszek a színészben. [Interjú Rácz Györggyel.] = Új Tükör, 1981. november 8. (45.) 27. p.

„Sosem voltak egyéni sikereink”. [Interjú Csányi Lászlóval és Botka Valériával.] = Új Tükör, 1981. március 1. (9.) 27. p.

Magyar sorsköltészet – angolul. [Radnóti Miklós verseinek angol kiadásairól.] = Nagyvilág, 1981. 3. 427–431. p.

Új századvég. = Új Tükör, 1981. december 27. (52.) 15. p.

Zsoldos Vera meseképei. = Új Tükör, 1981. szeptember 6. (36.) 27. p.

Göncz Árpád mondatai.[Köszöntő hatvanadik születésnapján.] = Nagyvilág, 1982. 2. 289–290. p.

Illés Endre nyolcvanéves. = Élet és Irodalom, 1982. június 4. (23.) 5. p.

Mit olvasnak a gyerekek? [Interjú Kormos Istvánnal.] = Kormos István: A vasmozsár törője alatt. Bp. 1982. Szépirodalmi, 156–157. p.

Morrissey, Kerouac, Baxer – hármas odüsszeia. = Nagyvilág, 1982. 8. 1115–1117. p.

Remek viccek. = Élet és Irodalom, 1982. május 7. (19.) 9. p.

Stevie Smith. = Nagyvilág, 1982. 9. 1314. p.

A szelíd Soyinka. = Nagyvilág, 1982. 11. 1632–1633. p.

Vonatablak. [Interjú Mándy Ivánnal.] = Új Tükör, 1982. december 26. (52.) 29. p.

Zirkuli Péterről. = Új Forrás, 1982. 5. 73–74. p.

A folytonosság őrzője. Beszélgetés Fodor Andrással. = Új Tükör, 1983. december 4. (49.) 10–11. p.

A szavak tudósa. [Interjú Országh Lászlóval.] = Új Tükör, 1983. május 29. (22.) 27. p.

A szobrász-költő. [Takamura Kotaro.] = Nagyvilág, 1983. 10. 1468–1469. p.

Alapján. [Válasz Linka Ágnesnek.] = Élet és Irodalom, 1985. július 5. (27.) 2. p.

Irodalmunk külföldi barátai. William Jay Smith. [Interjú.] = Új Tükör, 1985. július 14. (28.) 17. p.

Motívumkibontás. = Élet és Irodalom, 1985. december 20. (51–52.) 18. p.

Yeats. = Élet és Irodalom, 1985. június 7. (23.) 9. p.

Vihar Béla alkonyórái. = Élet és Irodalom, 1985. június 21. (25.) 14. p.

Az angol és a francia gyarmatosítás közötti különbség pszichológiai következményei az afrikai költészetben. = Helikon, 1986. 3–4. 394–404. p.

Válogatott jelenések. [Mészáros Ági képei.] = Film-Színház-Muzsika, 1986. március 1. (9.) 30–31. p.

Stevie avagy a menekülő lovas. [Stevie Smith.] = Újhold Évkönyv, 1986/1. (Szerk.: Lengyel Balázs, szerkesztőtársak: Lakatos István, Nemes Nagy Ágnes.) Bp. [1986.] Magvető, 275–284. p.

Unser Gast: William Jay Smith. = Bücher aus Ungarn, 1986. 1. 35–37. p.

Válogatott jelenések. [Mikes Lilla képei.] = Film-Színház-Muzsika, 1987. február 21. (8.) 30–31. p.

Emberi minta 1. [Haraszti Sándorné, Gróf Irén, interjú.] = Kritika, 1988. 1. 7–8. p.

Emberi minta 2. [Oravecz Paula, interjú.] = Kritika, 1988. 2. 10–13. p.

Emberi minta 3. [Karig Sára, interjú.] = Kritika, 1988. 3. 12–14. p.

Egy tegnapi asszony. [Interjú Szende Istvánnéval.] = Kritika, 1989. 3. 32–35. p.

Páger, 1979. = Élet és Irodalom, 1989. február 17. (7.) 9. p.

Vesegond. = Élet és Irodalom, 1989. november 17. (46.) 2. p.

Emlékmű Endrődön. = Múlt és Jövő, 1990. 3. 43. p.

Az illemről. = Élet és Irodalom, 1990. április 27. (17.) 2. p.

A gyökérzet európai. [Interjú G. Á.-sel. Készítette: Maria Ortman, ford.: Felekiné Kilvády Szendile.] = Múlt és Jövő, 1990. 3. 40–41. p.

Kelta reneszánsz. A fiatal Yeats. = Újhold-Évkönyv, 1990/1. (Szerk.: Lengyel Balázs, szerkesztőtársak: Lakatos István, Nemes Nagy Ágnes.) Bp. [1990.] Magvető, 235–256. p.

Költő a magasban. A középkorú Yeats. = Kortárs, 1990. 7. 127–136. p., 1990. 8. 134–142. p., 1990. 9. 131–141. p.

Európai homály. Az öreg Yeats. = Kortárs, 1991. 1. 134–146. p., 2. 106–121. p.

Az író nem kereszteslovag. [Válasz körkérdésre.] = Nagyvilág, 1991. 12. 1867–1868. p.

Levél Alföldy Jenőnek. = Élet és Irodalom, 1991. április 12. (15.) 2. p.

A bozótmélyből. = Élet és Irodalom, 1992. november 27. (48.) 15. p.

Odacsempészem Szabó Magdának, íróasztalára. [Tóth Árpád: Tavaszi holdtölte.] = Kortárs, 1992. 10. 88–89. p.

Tóth Andrástól a Budai Önkéntes Ezredig. = Élet és Irodalom, 1992. szeptember 25. (39.) 2. p.

Vita a zsidó identitásról. = Szombat, 1992. 2–3. 7. p.

A dohány meg az ördög. = Élet és Irodalom, 1993. szeptember 10. (41.) 15. p.

Az éneklő borz. = Élet és Irodalom, 1993. január 8. (1.) 15. p.

Az esély. Dr. Balogh János emlékének. = Élet és Irodalom, 1993. június 25. (25.) 18–19. p.

Haraszti Irén szívdobogtató évei. Beszélgetés. [A korábban készített interjú kimaradt részei.] = Liget, 1993. 3. 133–139. p.

A konyakbogár. = Élet és Irodalom, 1993. július 30. (30.) 18–19. p.

Költő, mítoszközelben. [Yeats, William Butler.] = Nagyvilág, 1993. 5. 570–575. p.

Orr. = Élet és Irodalom, 1993. október 22. (42.) 18–19. p.

Őszi hegyoldal. = Élet és Irodalom, 1993. március 19. (11.) 15. p.

A pókfonál. = Élet és Irodalom, 1993. február 12. (6.) 15. p.

Tetvek – avagy két íróférfi a Boulevard-on. = Élet és Irodalom, 1993. május 21. (20.) 19. p.

Utószó. = Élet és Irodalom, 1993. december 23. (51–52.) 15. p.

A vihar kapujában. In memoriam Karel Čapek. = Élet és Irodalom, 1993. november 26. (47.) 18–19. p.

A zsebkendő. = Élet és Irodalom, 1993. április 23. (16.) 19. p.

Absztrakt tehén. Zavarórepülés. [Pilinszky János.] = Kritika, 1995. 5. 27–29. p.

A memória próbája. Levél Orbán Ottónak. = Magyar Napló, 1995. 5. 29–30. p.

Yeats, William Butler: Hajózás Byzantiumba. (Verselemzés.) = Száz nagyon fontos vers. Versek és versmagyarázatok. (A tanulmányok szerzői Alexa Károly et al.) Bp. 1995. Lord Könyvkiadó, 213–217. p.

Legenda Kassák Lajosról. [Beszélgetés többek között G. Á.-sel. Riporter: Albert Zsuzsa.] = Tiszatáj, 1996. 7. 42–53. p.

Micsoda felvágás! = Magyar Nemzet, 1996. augusztus 31. 8. p.

Yeats magyar mítosza. = Tekintet, 1996. 3–4. 179–185. p.

Vacak visszautasítások. [Válogatás amerikai lektori jelentésekből.] = Magyar Napló, 1996. 7–8. 37. p.

Az áradó ember. [Engle, Paul.] = Nagyvilág, 1997. 11–12. 550–552. p.

Cowboy-emlékek. [Karinthy Ferencről.] = Magyar Narancs, 1997. március 13. 36–37. p.

Cowboy-emlék. [Nemes Nagy Ágnesről.] = Kritika, 1997. 10. 47. p.

Névnapi levél Szabó Magdának, születésnapi gondolatjelekkel. = Holmi, 1997. 10. 1474–1476. p.

Párbaj helyett. = Népszabadság, 1997. június 7. 13. p.

Cowboy-emlék. [Solymos Idáról.] = Kritika, 1998. 1. 26. p.

Juhász Gyula: A hegyi beszéd. = Élet és Irodalom, 1998. december 18. (51–52.) 47. p.

Pompóné, avagy a nonszensz költészet, avagy egy interdiszciplináris képződmény mint a létstruktúra metadiegetikus paradigmája. = Nagyvilág, 1998. 3-4. 257–269. p.

[Válasz a Holmi körkérdésére.] = Holmi, 1998. 8. 1063–1064. p.

Labirintustörténet. Ted Hughes: Birthday Letters. = Nagyvilág, 1999. 1–2. 156–157. p.

Levelezés

Gergely Ágnes levele Kálnoky Lászlónak. (1979) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 280. p. (Liget könyvek.)

Gergely Ágnes levelei Lengyel Balázsnak. = Újholdak és régi mesterek. Lengyel Balázs leveleskönyve. (Szerk.: Buda Attila.) Bp. 1999. Enciklopédia Kiadó, 83–85., 92., 97–98., 108., 134., 159., 206., 233–234. p.

Kálnoky László levele Gergely Ágnesnek. (1984) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 299. p. (Liget könyvek.)

Karig Sára levele Gergely Ágnesnek. (1983) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 300–301. p. (Liget könyvek.)

Kassák Klári levele Gergely Ágnesnek. (1983) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 299–300. p. (Liget könyvek.)

Katona Éva levele Gergely Ágnesnek. (1983) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 301. p. (Liget könyvek.)

Palotai Erzsi levele Gergely Ágnesnek. (1984) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 301–302. p. (Liget könyvek.)

Vidor Miklós levele Gergely Ágnesnek. (1984) = Leveleskönyv. Egy korszak töredékei, 1956–1988. (Vál., összeáll.: Horgas Béla, Levendel Júlia.) Bp. 1989. Téka, 302–303. p. (Liget könyvek.)

 

A bibliográfiát összeállította Buda Attila.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

Halmai Tamás: Gergely Ágnes. Bp. 2012. Balassi Kiadó, 128 p. (Kortársaink)

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

G. Sz[abó]. L[ászló].: Gergely Ágnes: Ajtófélfámon jel vagy. = Népszava, 1963. november 30. 2. p.

Farkas László: Poétai recept. [– – verseiről is.] = Új Írás, 1964. 11/1390–1396. p.

Gaál József: Gergely Ágnes: Ajtófélfámon jel vagy. = Életünk, 1964. 3/136. p.

Hary Márta: Gergely Ágnes: Ajtófélfámon jel vagy. = Kortárs, 1964. 2/319. p.

Maros László: Két első verseskötetről. [Az Ajtófélfámon jel vagy címűről is.] = Alföld, 1964. 4/381. p.

Rónay György: Olvasás közben. [Az Ajtófélfámon jel vagy című kötetről is.] = Vigilia, 1964. 11/687–688. p.

Szauervald Lajos: Gergely Ágnes: Ajtófélfámon jel vagy. = Napjaink, 1964. 2/12. p.

Timár György: Gergely Ágnes: Ajtófélfámon jel vagy. = Élet és Irodalom, 1964. január 11. (2.) 6. p.

Darázs Endre: Hét új könyvről tömören. [A Glogovácz és a holdkórosok című regényről is.] = Új Írás, 1966. 4/119. p.

Faragó Vilmos: Könyvek a kirakatban. Lírikusok prózája, s egy prózaíró lírája. [A Glogovácz és a holdkórosok című regényről is.].= Élet és Irodalom, 1966. március 19. (12.) 4. p.

G[antner]. I[lona].: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok. = Népszava, 1966. február 26. 2. p.

Imre László: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok. = Alföld, 1966. 7/83. p.

[Név nélkül]: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok. = Magyar Nemzet, 1966. március 6. 10. p.

Poór Péter: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok. = Életünk, 1966. 2/157–159. p.

[Solymos Ida]: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok. = Vas Népe, 1966. február 12. 4. p.

Tálasi István: Gergely Ágnes: Glogovácz és a holdkórosok. = Kritika, 1966. 4/62. p.

Boda Miklós: Olvasónapló. [A Johanna című kötetről is.] = Dunántúli Napló, 1968. március 3. 8. p.

(Bozóky): Asszonysorsok – három műfajban. [A Johanna című kötetről is.] = Nők Lapja, 1968. április 20. 18. p.

F[alus]. R[óbert].: Könyvszemle. [A Johanna című kötetről is.] = Népszabadság, 1968. február 22. 9. p.

Faragó Vilmos: Harmincas költők. [A Johanna című kötetről is.] = Élet és Irodalom, 1968. március 9. (10.) 7. p.

Scheiber Sándor: A József-történet magyar feldolgozásai. [Az Álomfejtés című versről is.] = Új Élet, 1968. június 1. (11.) 5. p.

Sinka Erzsébet: Gergely Ágnes: Johanna. = Kritika, 1968. 6/64. p.

Solymos Ida: Johanna. – – versei. = Hajdú-Bihari Napló, 1968. március 31. 10. p.

Sz[abó]. L[ászló]., G.: Gergely Ágnes: Johanna. = Népszava, 1968. március 16. 2. p.

Várkonyi Nándor: Az olvasó naplója. [A Johanna című kötetről.] = Tolna Megyei Népújság, 1968. augusztus 11. 6. p.

[Balássy László] (balássy): Ember a mindenségben. [Az Azték pillanat című kötetről.] = Katolikus Szó, 1970. július 26. 6. p.

Demény Ottó: Költők - meglepetések. [Az Azték pillanat című kötetről is.] = Magyar Hírlap, 1970. szeptember 4. 6. p.

Eörsi István: Arcok és dilemmák. A Napjaink Költészete sorozatról. [A Spoon River-i holtakról is.] = Új Írás, 1970. 10/123. p.

F[alus]. R[óbert].: Könyvszemle. [Az Azték pillanat című kötetről is.] = Népszabadság, 1970. július 10. 7. p.

F[alus]. R[óbert].: Könyvszemle. [A Spoon River-i holtakról is.] = Népszabadság, 1970. szeptember 11. 7. p.

Ferenczi László: Olvasónapló. [A Spoon River-i holtakról is.] = Kortárs, 1970. 10/1676–1677. p.

Károlyi Amy: Domesztikált kísértetek. [A Spoon River-i holtak.] = Kritika, 1970. 10/56. p.

[Kartal Zsuzsa] (kartal): Azték pillanat. – – versei. = Magyar Nemzet, 1970. július 19. 13. p.

Keményffi Margit: Mértan és optika. [Azték pillanat.] = Élet és Irodalom, 1970. július 25. (30.) 11. p.

Kulin Ferenc: Három költőről. [Az Azték pillanat című kötetről is.] = Népszabadság, 1970. szeptember 5. 7. p.

L. H. GY.: A tengerentúli szerkesztő… [Interjú.] = Rádió és Televízió Újság, 1970. május 18–24. 3. p.

Rigó Béla: Gergely Ágnes: Azték pillanat. = Tiszatáj, 1970. 12/1164. p.

Sinka Erzsébet: Gergely Ágnes: Azték pillanat. = Kritika, 1970. 10/53–54. p.

Várady Szabolcs: Prózai kísértetek. [A Spoon River-i holtak.] = Nagyvilág, 1970. 9/1400–1402. p.

Görgey Gábor: A rádió mellett. [– – verseiről is.] = Magyar Nemzet, 1971. július 6. 4. p.

Kállai Magda, M.: Bemutatjuk Gergely Ágnest. = Magyar Hírek, 1971. december 11. 11. p.

Beney Zsuzsa: Gergely Ágnes: A tolmács. = International P.E.N. Bulletin of Selected Books, 1973. 2/37. p.

F[alus]. R[óbert].: Könyvszemle. [A tolmács című regényről is.] = Népszabadság, 1973. június 29. 7. p.

f. f.: Jelmez nélkül. [A tolmács] = Esti Hírlap, 1973. július 19. 2. p.

Sz[abó]. L[ászló]., G.: Gergely Ágnes: Válogatott szerelmeim. = Magyar Hírlap, 1973. augusztus 4. Melléklet 4. p.

[Kartal Zsuzsa] (kartal): Válogatott szerelmeim. – – versei és műfordításai. = Magyar Nemzet, 1973. szeptember 9. 13. p.

Lengyel Balázs: Közvetlenül és áttételesen. [– – Válogatott szerelmeim című kötetéről is.] = Élet és Irodalom, 1973. október 6. (40.) 11. p.

Reményi József Tamás: [A tolmács] = Napjaink, 1973. 11/9. p.

Sz[abó]. L[ászló]., G.: [Válogatott szerelmeim] = Magyar Hírlap, 1973. augusztus 4. Melléklet 4. p.

Vihar Béla: Történelmi-klinikai látlelet. [A tolmács] = Élet és Irodalom, 1973. július 14. (28.) 11. p.

Zsadányi Oszkár: Párbeszéd – Gergely Ágnessel. = Új Élet, 1973. augusztus 1. (15.) 1. p.

Hajnal Anna: Több több lett volna. [Válogatott szerelmeim] = Nagyvilág, 1974. 7/1112–1114. p.

Hernádi Miklós: Gergely Ágnes: A tolmács. = Books Abroad, 1974. 5/8. p.

Mezey Emőke: Gergely Ágnes: A tolmács. = Kortárs, 1974. 2/320. p.

Varga István: Gergely Ágnes: Válogatott szerelmeim. = Alföld, 1974. 6/93–94. p.

Göncz Árpád: Játék és valóság. [Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában.] = Élet és Irodalom, 1975. január 11. (2.) 10. p.

Módos Péter: Szokatlan novellák. Akutagaváról. = Új Írás, 1975. 3/95–96. p.

F[alus]. R[óbert].: Könyvszemle. [A chicagói változatról is.] = Népszabadság, 1976. szeptember 21. 7. p.

Faragó Vilmos: A chicagói változat. = Élet és Irodalom, 1976. október 9. (41.) 11. p.

Feleki László: G. A. Z-ben. [A chicagói változat.] = Könyvvilág, 1976. 10/8. p.

Földes Anna: [A tolmács] = Földes Anna: Próza jelen időben. Bp., 1976, Gondolat. 297–306. p.

Iszlai Zoltán: A chicagói változat. = Magyar Hírlap, 1976. október 24. 10. p.

Tasi József: A chicagói változat. – – regénye. = Új Tükör, 1976. szeptember 21. (38.) 40. p.

[Zsadányi Oszkár] (zs): A chicagói változat. = Új Élet, 1976. október 15. (20.) 5. p.

Bán Magda: A chicagói változat. – – regénye. = Magyar Nemzet, 1977. január 23. 13. p.

Bán Magda: Min dolgozik? Gergely Ágnes. [Interjú.] = Új Tükör, 1977. április 10. (15.) 31. p.

Feleki László: [A chicagói változat] = Bücher aus Ungarn, 1977. 1/41–42. p.

Földes Anna: „Tudja-e, mi az üldöztetés?” Gondolatok az emlékezés regényeiről. [A tolmácsról is.] = Vigilia, 1977. 1/18–28. p.

Kárpáti Kamil: Gergely Ágnes: A chicagói változat. = Somogy, 1977. 2/117–119. p.

Lengyel Balázs: Gergely Ágnes: Válogatott szerelmeim. = Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp., 1977, Magvető. 127–137. p.

[Morvay István] (morvay): A szonettkoszorú mesterasszonya. [A József Attila-díj alkalmából.] = Esti Hírlap, 1977. március 31. 2. p.

Szávai János: Önvizsgálat idegenben. – –:A chicagói változat. = Új Írás, 1977. 3/115–116. p.

Varga László: [A chicagói változat] = The New Hungarian Quarterly, 1977. (65.) 156–157. p.

Alföldy Jenő: Kobaltország. – – versei. = Új Tükör, 1978. május 7. (19.) 2. p.

Bata Imre: Könyvszemle. [A Dobsiratóról is.] = Népszabadság, 1978. február 28. 7. p.

Bata Imre: Könyvszemle. [A Kobaltországról is.] = Népszabadság, 1978. március 14. 7. p.

Ferenczi László: [Kobaltország] = The New Hungarian Quarterly, 1978. (71.) 176. p.

Göncz Árpád: Nemzet születik. [Dobsirató.] = Élet és Irodalom, 1978. február 18. (7.) 11. p.

Iszlai Zoltán: Kobaltország. = Magyar Hírlap, 1978. április 9. 10. p.

Katona Ferenc: Igaz történetek az azonosságról. [Kobaltország.] = Új Élet, 1978. április 1. (7.) 5. p.

Kilvády Szendile: A tolmács - svédül. = Új Tükör, 1978. szeptember 3. (36.) 28. p.

Könczöl Csaba: Költői tallózás. [A Kobaltországról is.] = Könyvvilág, 1978. 6/9. p.

K[önczöl]. Cs[aba].: Kobaltország. – – lírája. = Magyar Nemzet, 1978. július 9. 13. p.

Lengyel Balázs: Mozgásterek. [A Kobaltországról is.] = Élet és Irodalom, 1978. június 17. (24.) 11. p.

Morvay István: Megérinteni a sirályt. [Kobaltország.] = Esti Hírlap, 1978. április 11. 2. p.

Németh S. Katalin: Gergely Ágnes: Kobaltország. = Kortárs, 1978. 8/1329–1331. p.

Vajda Gábor: Szatíra, költészet és mese. [Kobaltország.] = Kilátó, 1978. október 21. (19.) 15. p. [A Magyar Szó melléklete.]

Faragó Vilmos: [A chicagói változat] = Faragó Vilmos: Mi újság? Bp., 1979, Magvető. 116–117. p.

Könczöl Csaba: Kobaltország. = The Hungarian P. E. N., 1979. 20/104–106. p.

Sanders, Ivan: Ágnes Gergely: Kobaltország. = World Literature Today, 1979. 3/27. p.

Tandori Dezső: [Kobaltország] = Új Írás, 1979. 2/104–406. p.

Bán Magda: Gergely Ágnes: Kobaltország. = Kritika, 1980. 2/33. p.

Fencsik Flóra: Címadó: a hajóroncs. Évszázadokból előtűnt látomás. = Esti Hírlap, 1981. december 23. 3. p.

ZS[adányi]. O[szkár].: Gergely Ágnes: Hajóroncs. = Új Élet, 1981. december 15. (24.) 3. p.

Alföldy Jenő: A józanság megszállottja. [Hajóroncs.] = Élet és Irodalom, 1982. április 2. (14.) 11. p.

Apáti Miklós: Gergely Ágnes: Huszonegy. = Film-Színház-Muzsika, 1982. október 30. (44.) 21. p.

[Balássy László] (balássy): „Aki verset ír, jeleket fog fel.” [Hajóroncs.] = Új Ember, 1982. január 17. 2. p.

Csontos Sándor: A jelek tisztelete. – –: Hajóroncs. = Új Írás, 1982. 8/116–118. p.

De Coll Lajos: [Hajóroncs] = Vigilia, 1982. 4/280. p.

Fencsik Flóra: Színészek, szélárnyékban. [Huszonegy.] = Esti Hírlap, 1982. október 28. 2. p.

Kalász Márton: Hajóroncs. – – versei. = Új Tükör, 1982. január 31. (5.) 2. p.

Koltai Tamás: Huszonegy. – – színészportréi. = Új Tükör, 1982. október 24. (43.) 2. p.

Komáromi Attila: [Huszonegy] = Petőfi Népe, 1982. november 2. 5. p.

Kovács Dezső: Gergely Ágnes: Hajóroncs. = Kritika, 1982. 5/29. p.

Lengyel Balázs: Gergely Ágnes: Kobaltország. = Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Líránk a hetvenes években. (2., bőv. kiad.) Bp., [1982], Magvető. 353–356. p.

Rónay László: Gergely Ágnes: Hajóroncs. = Kortárs, 1982. 8/1330–1331. p.

Tarján Tamás: Könyvszemle. [A Huszonegy című kötetről is.] = Népszabadság, 1982. október 12. 7. p.

Térfy Tamás: Huszonegy. Magyar művészarcok. = Magyar Nemzet, 1982. november 9. 4. p.

Tverdota György: A lírai anyanyelv változatairól. [A Hajóroncsról is.] = Magyar Hírlap, 1982. február 13. 8. p.

Zsadányi Oszkár: Gergely Ágnes: Huszonegy. = Új Élet, 1982. november 1. (21.) 4. p.

Ézsiás Erzsébet: Szélárnyékban. [Huszonegy.] = Élet és Irodalom, 1983. január 7. (1.) 11. p.

Fázsy Anikó: Milyen is a világ? [Képtelen világ.] = Élet és Irodalom, 1983. július 8. (27.) 10. p.

[Feleki László] (feleki): Angol-magyar remekmű. [Képtelen világ.] = Könyvvilág, 1983. 4/11. p.

H[ary]. M[árta].: [Képtelen világ] = Négy Évszak, 1983. 4/41. p.

Iszlai Zoltán: A költő színháza. [Huszonegy.] = Magyar Hírlap, 1983. január 11. 6. p.

Lukácsy András: [Képtelen világ] = Új Tükör, 1983. július 17. (29.) 23. p.

Sanders, Ivan: Ágnes Gergely: Hajóroncs. = World Literature Today, 1983. 2/324–325. p.

Tarján Tamás: Könyvszemle. [A Képtelen világról is.] = Népszabadság, 1983. március 22. 7. p.

Antal Mariann: Gergely Ágnes: Stációk. = Kritika, 1984. 6/25–26. p.

Bán Magda: Az elmúlt birtokba vétele. [Stációk] = Új Írás, 1984. 10/126–127. p.

Berkes Erzsébet: Vinni való terhe szerint. [Stációk] = Élet és Irodalom, 1984. január 6. (1.) 11. p.

Fülöp László: Regények és az „ötvenes évek”. [A Stációkról is.] = Alföld, 1984. 5/91–93. p.

Györffy Miklós: Novelists on the Trapeze. [A Stációkról is.] = The New Hungarian Quarterly, 1984. (95.) 144–145. p.

Iszlai Zoltán: Stációk. Gergely Ágnes regénye. = Új Tükör, 1984. január 8. (2.) 2. p.

(kovács): Gergely Ágnes: Stációk. = Könyvvilág, 1984. 1/29. p.

-ly -ő.: Könyvespolcunk. [Stációk] = Rádió és Televízió Újság, 1984. március 4. 22. p.

Mikó Krisztina: A hűség regénye. [Stációk] = Magyar Hírlap, 1984. február 18. 8. p.

Nagy Kázmér: Gergely Ágnes: Stációk. = The Hungarian P. E. N., 1984. (25.) 114. p.

Nagy Kázmér: Gergely Ágnes: Stációk. = Vigilia, 1984. 4/317–318. p.

Petrőczi Éva: Tanuljunk tótágasul. – –: Képtelen világ. = Új Írás, 1984. 1/122–123. p.

Pomogáts Béla: Gergely Ágnes: Stációk. = Kortárs, 1984. 5/815–816. p.

Scheiber Sándor: Korona és parázs. [A Stációk egyik történetéről.] = Élet és Irodalom, 1984. február 2. (5.) 2. p.

Scheiber Sándor: Salamon-monda új magyar köntösben. [A Stációk egyik történetéről.] = Élet és Irodalom, 1984. január 20. (5.) 2. p.

Szűcs Katalin: Hogy ledőljenek a falak. [Stációk.] = Népszabadság, 1984. február 23. 7. p.

Vasadi Péter: Gergely Ágnes: Stációk. = Vigilia, 1984. 4/318. p.

Zsadányi Oszkár: Új könyv. [Stációk] = Új Élet, 1984. április 15. (8.) 3. p.

Fülöp László: Gergely Ágnes: Stációk. = Alföld, 1985. 2/71–72. p.

Albert Zsuzsa: Árnyékváros. – – válogatott versei. = Magyar Nemzet, 1986. december 15. 6. p.

Barabás Tibor: Egy fedőszó halálára. [A Kozma utca hat című versről is.] = Új Élet, 1986. június 1. (11.) 3. p.

Bata Imre: Boldog, aki kérdezni tud. [Árnyékváros] = Élet és Irodalom, 1986. december 12. (50.) 10. p.

Bay Endre: Gergely Ágnes: Árnyékváros. = Dunatáj, 1986. 4/79–80. p.

Beney Zsuzsa: A város és a hajók. [Lélekvesztő] = Nagyvilág, 1986. 9/1411–1413. p.

[Berkes Erzsébet] (berkes): A rádió mellett. [– – Illés Endrével kapcsolatos emlékezéséről is.] = Magyar Nemzet, 1986. augusztus 12. 6. p.

Hegyi Béla: Baráti levelek. [– – ről is.] = Rakéta, 1986. 23/29–30. p.

Kabdebó Lóránt: Gergely Ágnes világa. [Árnyékváros] = Magyar Hírlap, 1986. december 5. 9. p.

Koczkás Sándor: A történelmi „kímélet” poétája. [Árnyékváros] = Jelenkor, 1986. 12/1139–1142. p.

Lukácsy András: Árnyékváros – Lélekvesztő. – – válogatott versei és válogatott műfordításai. = Új Tükör, 1986. július 6. 2. p.

[Név nélkül]: Kötet – gyűjtőknek. [Fohász lámpaoltás előtt] = Esti Hírlap, 1986. március 25. 2. p.

Tarján Tamás: Könyvszemle. [Az Árnyékvárosról is.] = Népszabadság, 1986. augusztus 26. 7. p.

Tarján Tamás: [Költészet és veszélytudat] = Népszabadság, 1986. augusztus 26. 7. p.

A.: Kitüntetett művészek: Gergely Ágnes. = Magyar Nemzet, 1987. április 27. 8. p.

Albert Zsuzsa: [Árnyékváros.] = The Hungarian P. E. N., 1987. (28.) 123–124. p.

Biernaczky Szilárd: Költészet és veszélytudat. – – könyve. = Új Tükör, 1987. július 19. (29.) 2. p.

Böröndi Lajos: [Költészet és veszélytudat.] = Műhely, 1987. 1/65–68. p.

Budai Katalin: Gergely Ágnes: Árnyékváros. = Kortárs, 1987. 1/154–156. p.

Lengyel Balázs: The Defensive Personality. [Az Árnyékvárosról is.] = The New Hungarian Quarterly, 1987. (107.) 163–167. p.

Rácz István, D.: Gergely Ágnes: Árnyékváros. = Alföld, 1987. 10/82–84. p.

(morvay): A szőlősgazda indulatával. [A József Attila-díj alkalmából.] = Esti Hírlap, 1987. április 1. 2. p.

Sándor Anna: Beszélgetés – –sel. = Új Élet, 1987. február 15. (4.) 1. p.

Csala Károly: Gergely Ágnes szenzációja. [Riportnapló Északról] = Esti Hírlap, 1988. november 8. 2. p.

Eszéki Erzsébet: Testes versek. Gergely Ágnes – svédül. = Élet és Irodalom, 1988. április 8. (15.) 6. p.

Iszlai Zoltán: Riportnapló Északról. – – könyve. = Új Tükör, 1988. július 24. (30.) 2. p.

Kulcsár Katalin: Gyorsinterjú – –sel. [A Riportnapló Északról című kötetről.] = Könyvvilág, 1988. 5/13. p.

Lengyel Balázs: Gergely Ágnes: Kobaltország. = Lengyel Balázs: Zöld és arany. (Tanulmányok.) Bp., [1988], Magvető. 467–472. p.

Sándor Anna: Gergely Ágnes: Riportnapló Északról. = Új Élet, 1988. november 1. (21.) 5. p. [Megjelent az Izraeli Szemle, 1989. május 2-i számában is.]

Széky János: Óriásteszt. [Riportnapló Északról.] = Élet és Irodalom, 1988. október 21. (42.) 11. p.

Szitányi György: Riportnapló Északról. – – dokumentumkönyve. = Magyar Nemzet, 1988. november 17. 7. p.

Valachi [Anna]: [Riportnapló Északról.] = Könyvvilág, 1988. 6/9. p.

Hárs Ernő: Labirintusok. Christopher Okigbo válogatott versei. = Új Tükör, 1989. augusztus 13. (33.) 2. p.

Koczkás Sándor: Változatok a történelmi készenlétre. [Riportnapló Északról] = Új Írás, 1989. 1/124–126. p.

Koppány Zsolt: Ágnes, hisz a föltámadásban? Beszélgetés – – sel vallásról és hitvallásról, szeretetről és művészetről. = Jel, 1989. 3–4/52–54. p.

Máté J. György: Gergely Ágnes: Riportnapló Északról. = Kortárs, 1989. 1/148–150. p.

Nagy Katalin, S.: [Riportnapló Északról] = Jelenkor, 1989. 11/1101. p.

Olasz Sándor: Riportnapló Északról – és rólunk. – – dokumentumkönyve. = Alföld, 1989. 5/86–87. p.

Szakolczay Lajos: Kobaltország. = Szakolczay Lajos: Ötágú síp. Bp., 1989, Szépirodalmi. 176–180. p.

Szarka Klára: Hősi eposz a nagy Szünetfalóról. [Beszélgetés Márki Jánosról, a Madách Imre Gimnázium egykori tanáráról.] = Visszhang, 1989. 1/5. p.

Tótfalusi István: A király nem viselt csillagot. [Riportnapló Északról] = Nagyvilág, 1989. 5/775–776. p.

Budai Katalin: Ex libris. [A Nyugat magyarja című kötetről is.] = Élet és Irodalom, 1991. szeptember 13. (37.) 11. p.

Csala Károly: Máskor, másutt. – – esszénaplójáról. [Nyugat magyarja] = Népszabadság, 1991. július 22. 9. p.

Egri Péter: Yeats honosítása. Magyar könyv az ír költőről. [Nyugat magyarja] = Nagyvilág, 1991. 10/1576–1577. p.

Ézsiás Erzsébet: 5 perc Gergely Ágnessel. [Beszélgetés a Nyugat magyarja című kötetről.] = Anna, 1991. 6/15. p.

Határ Győző: Irodalomtörténet. Kritikák, a BBC és a Szabad Európa Rádióban elhangzott könyvismertetések anyagából. (Vál. és szerk.: Lakatos István.) [– –ről is.] [Békéscsaba, 1991], Tevan Kiadó.

Kenyeres Zoltán: Rendezetlen könyvespolc. [A Nyugat magyarja című kötetről is.] = Vigilia, 1991. 9/717. p.

Kerényi Mária: Dánia messze van? [Utazás a Riportnapló Északról társaságában.] = Új Magyarország, 1991. augusztus 27. 11. p.

Széchenyi Ágnes: Nyugat magyarja. = Magyar Hírlap, 1991. november 30. Ahogy tetszik 3. p.

Valachi Anna: Kelta ikonosztáz. [Nyugat magyarja] = Könyvvilág, 1991. 5/8. p.

Csala Károly: Kelet és Nyugat kapujában.í [Akutagava Rjúnoszuke: A vihar kapujában.] = Népszabadság, 1992. június 13. 15. p.

Györffy Miklós: Stációk. = Györffy Miklós: Új magyar prózaszemle. Nyolcvanas évek. Pécs, 1992, Jelenkor Irodalmi és Művészeti Kiadó. 76–78. p.

(kalmár): Újra Akutagava! = Könyvvilág, 1992. 6/9. p.

Vidor Miklós: Keret, élmény, személyesség. [– – rádióműsorairól is.] = Magyar Nemzet, 1992. június 2. 12. p.

[Batári Gyula]: Beszélgetés Gergely Ágnes írónővel legkedvesebb olvasmányairól. = Könyv, könyvtár, könyvtáros, 1993. 9/ 52–54. p.

[Budai Katalin]: „Az író nem lehet fegyelmezetlen.” [Interjú.] = Magyar Napló, 1993. február 5. (3.) 9–11. p.

[Liptay Katalin]: Magritte rózsája. [Nemes Nagy Ágnesről, interjú.] = Magyar Napló, 1993. május 14. (10.) 7–8. p.

[Lukácsy András]: Sem kenyérrel, sem kővel. [Interjú.] = Magyar Hírlap, 1993. december 16. (299.) 430. p.

[Osztovits Ágnes](nes): Gergely Ágnes franciául. = Magyar Nemzet, 1993. január 13. 8. p.

Orbán Ottó: A tragédia próbája. = Népszabadság, 1993. október 5. 16. p.

[Osztovits Ágnes]: „A múlt héten megszerettem Budapestet” – – születésnapi történetei. [Interjú.] = Magyar Nemzet, 1993. október 2. 19. p.

(emmi): [Királyok földje] = Ezredvég, 1994. 6/87. p.

Kelecsényi László: Jámbor lelkeknek nem ajánlott. [Evelyn Waugh: Bombahír.] = Magyar Hírlap, 1994. május 5. 13. p.

Lenthár Márta: A szikrának el kell jutni lélektől lélekig. [Interjú] = Békés Megyei Hírlap, 1994. május 7–8. 7. p.

Lukácsy András: Létezik-e Gergely Ágnes délszigete? [Közép-Európa ígéret volt.] = Magyar Hírlap, 1994. július 27. 13. p.

Nemes László: Az ásó neve ásó. [Közép-Európa ígéret volt.] = Vasárnap, 1994. június 25. 6. p.

[Osztovits Ágnes] (ó. á.): Sajtó és politika görbe tükörben. [Evelyn Waugh: Bombahír.] = Magyar Nemzet, 1994. április 16. 20. p.

Reményi József Tamás: A tolmács merészsége. [Közép-Európa ígéret volt.] = Népszabadság, 1994. október 12.

Szabad Olga: Találkozás egy ismeretlen ismerőssel. [Királyok földje.] = Bárka, 1994. 1–2/127–129. p.

[Varga Lajos Márton]: Budapestből az emlékét szeretem. [Interjú.] = Népszabadság, 1994. február 22. Melléklet 8. p.

Iszlai Zoltán: Szenzációlesők. [Evelyn Waugh: Bombahír.] = Napi gazdaság, 1995. augusztus 4. 12. p.

- kgy -: Átadták a Quasimodo-díjat. – – budapesti költő a harmadik kitüntetett Balatonfüreden. = Napló, 1995. szeptember 11. 2. p.

kellei: Kihűlne a világ vers nélkül. A Quasimodo-díjas – – szerint az idő a költészetnek dolgozik. [Interjú] = Napló, 1995. szeptember 25. 7. p.

Kondor Viktória, M.: Gondolatok Gergely Ágnes legújabb könyvéhez. [Absztrakt tehén.] = Városunk (Gyomaendrőd), 1995. 8/12. p.

Kulcsár Ildikó, V.: Poétaverseny Füreden. = Magyar Nők Lapja, 1995. október 18. 56. p.

[Név nélkül]: Gergely Ágnes Quasimodo-díjat kapott, 1995. = Magyar Nemzet, 1995. szeptember 11. 15. p.

Orbán Ottó: A tragédia próbája. = Magyar Napló, 1995. 1/ 44. p.

Sándor Iván: Egy sors prózarétegei. Gergely Ágnes: Absztrakt tehén. = Népszabadság, 1995. augusztus 5. 16. p.

Széchenyi Ágnes: Hazaszerelmes vers prózában. [Absztrakt tehén.] = Magyar Hírlap, 1995. augusztus 12. 21. p.

- toót -: Olasz szót visz a balatoni szél. Átadták a Quasimodo-díjat Balatonfüreden. = Vasárnapi Hírek, 1995. szeptember 10. 5. p.

Vörös István: Másfél millió lépés a királyok földjén. = Holmi, 1995. 9/1334–1337. p.

Zentai Mari: A jóság történettelen. [Interjú] = Kurír, 1995. augusztus 24. 14. p.

Csath Róza: Endrőd, a szeretet forrása. [Interjú] = Hétvégi Hírlap, 1996. augusztus 10–11. 7. p.

(h-o): – – kapta a Getz-díjat. = Magyar Nemzet, 1996. október 8. 12. p.

Lukácsy András: Ég és törvény között. Gergely Ágnes: Absztrakt tehén. = Magyar Napló, 1996. 4/42. p.

[Név nélkül]: Gergely Ágnes kapta a Getz-díjat. = Magyar Nemzet, 1996. október 8. 11. p.

[Osztovits Ágnes] (osztovits): A költő és a világ nyomorúsága. A kétszeresen kitüntetett – – sikerről és buktatókról. [Interjú] = Magyar Nemzet, 1996. október 18. 15. p.

Pető Gábor Pál: Szertefoszlott a legenda. [A Riportnapló Északról egyik részletét idézve.] = Népszabadság, 1996. január 23. 22. p.

Pomogáts Béla: Hazát teremteni. – – Getz-díja alkalmából. = Élet és Irodalom, 1996. október 25. (43.) 14. p.

Szepes Erika: Magyar író az ezredvégen: – –. [Interjú] = Pesti Riport, 1996. november 1. 3. p.

Báthori Csaba: A líra él. [Necropolis.] = Élet és Irodalom, 1997. október 31. (44.) 12. p.

Bodor Béla: Ex libris. [A Necropolisról is.] = Élet és Irodalom, 1997. szeptember 26. (39.) 13. p.

Csepécz Szilvia, M.: Becsületes magány. Találkozás – – sel. [Interjú] = Új Nő. (Dunaszerdahely), 1997. március 10. 54–56. p.

Kákonyi Péter: Lépcsőbe égett lábnyomok. [Necropolis] = Új Magyarország, 1997. június 18. 10. p.

Kondor Viktória, M.: Necropolis. – – új verses kötetéről. = Városunk (Gyomaendrőd), 1997. 9/13. p.

Koppány Zsolt: „Nagyvárosi” fények. [Necropolis] = Magyar Nemzet, 1997. augusztus 14. 17. p.

Kulcsár Ildikó, V.: Hogy ne üssek soha sebet! Beszélgetés – –sel. = Nők Lapja, 1997. január 11. (2.) 8–9. p.

[Név nélkül]: Szabad városalapítás. [Necropolis] = Népszabadság, 1997. június 7. 11. p.

Ölbei Lívia: Nők a négyzeten. Beszélgetés – – sel arról, hogy be kell járni a lélek labirintusait. = Vas Népe, 1997. június 14. 6. p.

Polányi Éva: A Necropolis kövei. = Városunk (Gyomaendrőd), 1997. 10/11. p.

Reményi József Tamás: Szívesen fáj. [Necropolis] = Népszabadság, 1997. augusztus 23. 29. p.

Timár György: Esztétikai jegyzetek. [A Necropolisról is.] = Lyukas óra, 1997. 12/18. p.

Vilcsek Béla: Tárgyiság, tárgyiasság, tárgyilagosság. [Necropolis] = Kortárs, 1997. 10/99–103. p.

Alföldy Jenő: Önvédelem a többiekért is. [Necropolis] = Tiszatáj, 1998. 6/87–91. p.

Csehy Zoltán: Az álom nyelve létlik. Gondolatfoszlányok – – verseiről. = Kalligram, 1998. 1–2/90–94. p.

[Ferch Magda] (ferch): A különcnevelő méltósága. Születésnapi köszöntő – – nek. = Magyar Nemzet, 1998. október 10. 17. p.

Kondor Viktória, M.: Tolvajkulccsal nyitok (nyitnék?) kristálypalotát… [Pompóné könyve] = Városunk (Gyomaendrőd), 1998. 11/13. p.

Lászlóffy Aladár: „Szürke permutáció.” [Necropolis.] = Holmi, 1998. 2/282–284. p.

Lukácsy András: A képtelen költészet filozófiája. [Interjú] = Magyar Hírlap, 1998. július 25. 25. p.

Margócsy István: „Innen? Hová? Miért? Kivel?” [A barbárság éveiből.] = Népszabadság, 1998. november 21. 35. p.

Reményi József Tamás: Necropolis. = Reményi József Tamás: Sinistrától Ibusárig. Irodalmi kalauz. Bp., 1998, Orpheusz Kiadó. 96–98. p.

Széchenyi Ágnes: Gergely Ágnes: Necropolis. = Kritika, 1998. 5/36. p.

Vörös István: A levegőben megállított tárgy titka. = Tanító, 1998. 2/31. p.

Wirth Imre: A szabad és a nevetés. [Pompóné könyve] = Népszabadság, 1998. június 20. 18. p.

Bedecs László: „Mélymárvány kultúra beszél” [A barbárság éveiből.] = Jelenkor, 3/323–327. p.

Honti Mária: Szózat, mindhalálig. = Parnasszus, 1999. 3/55–63. p.

Kondor Viktória, M.: A barbárság éveiből. = Városunk (Gyomaendrőd), 1999. 2/29. p.

Rónay László: Gergely Ágnes: A barbárság éveiből. = Kritika, 1999. 8/32. p.

Rónay László: Kőkemény líra egy szomorú évtizedről. [A barbárság éveiből.] = Népszava, 1999. augusztus 18.

Szabó Edit: Bálványimádók kora. Beszélgetés – – sel. = 168 óra, 1999. január 7. 26–27. p.

Széchenyi Ágnes: Felesleges díszek. [A barbárság éveiből.] = Magyar Hírlap, 1999. január 2. 13. p.

[Szunyogh Szabolcs]: „Egy nyelven beszélnek az álmok.” Kerekasztal-beszélgetés – – költészetéről. [Résztvevők: Honti Mária, Székhelyi József.] = Köznevelés, 1999. 9/14–16. p.

Tarján Tamás: Fesztáv. [Necropolis, A barbárság éveiből.] = Magyar Napló, 1999. 9/49–51. p.

Honti Mária: Tanúság. = Pannonhalmi szemle, 2000/1. 75–89. p

Csath Róza: A napfényszín házban született… [Interjú.] = Hétvégi Magazin, 2000. 6/10–12. 9. p. [A Békés Megyei Hírlap melléklete.]

Ferch Magda: Mondani a kimondhatatlant. [Őrizetlenek.] = Magyar Nemzet, 2000. május 28. 33. p.

Gera Judit: Női hangok dúrban és mollban. [Az Őrizetlenekről is.] = Élet és Irodalom, 2000. július 28. (30.) 18. p.

Honti Mária: A kifosztottak szenvedélye. [Őrizetlenek.] = Kortárs, 2000. 9/100–105. p.

Honti Mária: „Teli jázminnal, teli ólmos éggel” Gergely Ágnes: Egy magányos mesterhez. = Tiszatáj, 2000. 9/ 30–34. p.

Horkay Hörcher Ferenc: Szeretetregény. [Őrizetlenek.] = Élet és Irodalom, 2000. július 28. (30.) 18. p.

Lackfi János: Szavak építésze – Gergely Ágnes. [Interjú.] = Könyvpiac, 2000. 6–7/15. p.

Lukácsy András: Kifosztottak fényűzése. [Őrizetlenek.] = Magyar Hírlap, 2000. szeptember 2. Ahogy tetszik 6. p.

Margittai Gábor: Fanyar, fojtott szerelmi regény. [Őrizetlenek.] = Népszabadság, 2000. május 27. 35. p.

Polányi Éva: Gergely Ágnes: Őrizetlenek. = Városunk, 2000. 8/145. p.

Toót H. Zsolt: Kőomlás, angyalránc, életmentő szövetség. [Őrizetlenek.] = Napút, 2000. 6/84–87. p.

Iszlai Zoltán: Mentsvár nélkül. [Őrizetlenek] = Tiszatáj, 2001. 3/80–83. p.

Honti Mária: A fényfolt. [A kastély előtt című versről.] = Alföld, 2001. 6/75–90. p.

Honti Mária: „Hamuhodatlan.” Gergely Ágnes: A kastély előtt. = Holmi, 2003. 2/266–274. p.

Takács Ferenc: Sorsvetés. Gergely Ágnes: Őrizetlenek. = Mozgó Világ, 2003. 5/113–115. p.

Honti Mária: A nyolcadik nap. Egy motívumtörténeti példa Gergely Ágnes lírájában. = Múlt és Jövő, 2003. 1/36–42. p.

Honti Mária: Tükrök villognak. Vizuális és zenei szerkezetek Gergely Ágnes lírájában. = Kortárs, 2003. 5/86–94. p.

Gera Judit: Fenákel Judit–Gergely Ágnes: Hajtogatós. = Múlt és Jövő, 2004. 4/119–120. p.

Buda Attila: Gergely Ágnes. = Szépirodalmi Figyelő, 2004. 6/120–126. p.

Ferencz Győző: Félelem nélkül. [Carmen lugubre.] = Népszabadság, 2005. május 17. Hétvége.

Báthori Csaba: A tisztesség íze. [Carmen lugubre.] = Élet és Irodalom, 2005. július 1. 25. p.

Bodor Béla: A haláltudat súlytalansága. [Carmen lugubre.] = Élet és Irodalom, 2005. július 1. 25. p.

 

A szakirodalmat összeállította Buda Attila.

 

Fotók

Borítók

Kéziratok