Füst Milán

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Füst Milán (Budapest, 1888. július 17. – Budapest, 1967. július 24.)

Kossuth-díjas író, költő, drámaíró, esztéta. A Digitális Irodalmi Akadémia 2000-ben posztumusz tagjává választotta.

*

„Életrajzom nincs is, csak munkarajzom van.”

 

1888. július 17-én születik meg Budapesten, a Hársfa utca 6. sz. házban Fürst Milán Konstantin.

 

1896. Apja, Fürst Ignác meghal. Anyja (Weisz Jozefa) dohánytőzsdéhez jut a Dohány utca 63. sz. házban. Itt élnek nehéz körülmények között – a trafik mögötti szobában – közel húsz évig. Füst életének egyik legmeghatározóbb, legellentmondásosabb kapcsolata az édesanyjához való viszonya.

1903. Tüdővérzést kap; utókezelésként egy hónapot tölt Abbáziában. Bár felépül, ettől kezdve állandó halálfélelemben él, betegségeit aggodalmasan számon tartja.

1904. Elkezdi a naplóírást, melyet 1944-ig, a jegyzetfüzetek eltűnéséig folytat.

1908. Bekapcsolódik a Nyugat indításába; itt jelenik meg első írása, Peter Altenbergről. Megismerkedik Osvát Ernővel, „halálos barátjával”, akinek kezdetben ösztönző, utóbb bénító hatása Füstöt élete végéig kíséri.

1909. A Nyugatban megjelenik első verse (Szétforgácsolt erők), tanulmánya (Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről), cikke (Szigeti József). A folyóirat rendszeres munkatársa lesz. Kosztolányival, Karinthyval, Tóth Árpáddal, Nagy Zoltánnal, Somlyó Zoltánnal kerül közelebbi barátságba.

1910. Megírja az Aggok a lakodalmon című sorstragédiáját.

1912. Jogi doktorátust szerez. 1921-ig a főváros több felsőkereskedelmi iskolájában közgazdaságtant tanít. Szenvedélyes pedagógus.

1914. Megjelenik első kötete, a Változtatnod nem lehet. Egy újsághír alapján megírja a Boldogtalanok című drámáját, melyet a Nyugat is közöl. Berlinben eléri a darab előadását, de a háború kitörése elsöpri a bemutatót.

1916 tavaszán meghal édesanyja. Füst az Angyal utcába költözik.

1917. Elkészül Nevetők című első kisregényének első változatával.

1918–1919. A Vörösmarty Akadémia ügyészévé választják, majd részt vesz az Alkotó Művészek és Tudományos Kutatók Szövetségének megszervezésében.

1919. Átdolgozott részleteket jelentet meg a Naplóból a (Földi Mihály szerkesztésében megjelenő) Új Idők című folyóiratban. A siker hatására előfizetőket gyűjt a Napló kiadáshoz, ami évtizedekre egyik legnagyobb ambíciója lesz. Megírja A lázadó című első egyfelvonásosát.

1920. Politikai szerepvállalása miatt iskolájában fegyelmi eljárást indítanak ellene; nyugdíjaztatását kéri. Kitanulja a szűcsmesterséget. Megírja Advent című kisregényét; megjelenik könyv alakban a Nevetők.

1921. Az Athenaeum pályázatán első díjat nyer Az aranytál című kisregényével. Megjelenik második verseskötete, Az elmúlás kórusa; bevezető tanulmányt ír Berzsenyi Dániel válogatott verseihez.

1922. Derkovits Gyula illusztrációival megjelenik az Advent. A pozsonyi Tűz több részletet közöl a naplójegyzetekből.

1923. Megjelenik könyv alakban a Boldogtalanok; elő is adják az Írók Színpadán Forgács Rózsi főszereplésével. Megjelenik a Nevetők német kiadása. Feleségül veszi volt tanítványát, Helfer Erzsébetet. Hosszú olaszországi nászutat tesznek.

1925–1926. Sorra jelennek meg a Nyugatban egyfelvonásosai (Ákoska; A zongora; Atyafiak és a nők).

1927. Több éves gyötrelmes munka után befejezi Catullus című drámáját, melyet a Nyugat közöl.

1928. Súlyos neurózisának kezelésére hat hónapot tölt Baden-Badenben, Georg Grodeck szanatóriumában. A pszichológus rendkívül nagy hatást tesz Füstre, a lélektan területén mesterének tekinti. A kezelésből hazatérőben több nagyvárost meglátogat.

1931. Három hét alatt megírja a „férfikorom fényességének” tartott Negyedik Henrik király című tragédiáját.

1932. Rengeteget fárad a Negyedik Henrik király német fordításának és berlini bemutatásának megszervezésével, amit végül a nácizmus uralomra jutása tesz lehetetlenné.

1933. Megjelenik az Amine emlékezete. Feleségével meglátogatják Dubrovnikban Déry Tibort, majd a két író hosszabb görögországi utazást tesz.

1934. Írói munkásságának 25 éves jubileumát ünneplik a Zeneakadémián. Megjelennek Válogatott versei. Feléled a Napló kiadásának terve, megkezdi a jegyzetek átdolgozását.

1935. Elkezdi írni „nagyregényét”, A feleségem történetét. A sajátos mondatdallam kidolgozása során negyvenezer oldal vázlatot készít.

1938. Utolsó verse, amely a Nyugatban megjelent: A völgyben.

1940. Megjelenik könyv alakban az Amine emlékezete és a Szakadék. A Szép Szó részletet közöl a Negyedik Henrik királyból, majd – kilenc évvel a megírás után – megjelenik a teljes dráma is.

1942. Hétévi megfeszített munka után befejezi A feleségem történetét. A regény megjelenése csekély visszhangot vált ki.

1943. Újra felvetődik a Napló kiadásának terve; a Hungária Kiadóval szerződést köt és megkezdi a korai jegyzetek – jelentős – átdolgozását.

1944. március 15. A Napló utolsó bejegyzése. A naplófüzetek és átdolgozott részek eltűnése után többé nem készít jegyzeteket, a később – többségében – megkerült anyagról nem vesz tudomást.

1945. A Vércse utcai házukat az ostrom alatt bombatalálat éri; néhány hónapig társbérletben laknak. A nélkülözésben több nyugat-európai és amerikai barátjuk siet segítségükre.

1946. Új lakást kapnak a Párisi utca 6. sz. házban.

1947. Rengeteg előadást tart, felolvasásokon vesz részt. Többször szerepel a Magyar Rádióban is.

1948. Szabadegyetemi előadásaihoz emlékezetből rekonstruálja elveszett esztétikáját, mely Látomás és indulat a művészetben címmel jelenik meg. Lukács György és Korniss Gyula bírálata alapján a budapesti egyetemen az esztétika magántanárává habilitálják. Szellemek utcája címen megjelenik új verseskötete és Véletlen találkozások címen novelláinak első gyűjteménye. Kossuth-díjat kap.

1949. Szakadékok címen megjelenteti öt – átdolgozott – kisregényét.

1951. Megkezdi híressé vált előadásait a budapesti egyetem bölcsészkarán. Shakespeare-előadásait nagy tanulmányokban is közzé teszi; lefordítja a Lear királyt. (Ez a felajánlása Rákosi Mátyás hatvanadik születésnapjára.)

1953. Súlyosbodó betegségei tolókocsiba kényszerítik; állandó látási, szív-, keringési, légzési, emésztési stb. panaszokkal küzd.

1955. Többéves hallgatás után megjelennek új kisregényei, Őszi vadászat címen. Sikerül elérnie Lear-fordításának megjelentetését.

1956. Megjelenik az Emlékezések és tanulmányok. A forradalmi eseményekben lehetőségei szerint részt vesz: november 2-án az Irodalmi Újságban jelenik meg, s a rádióban is elhangzik az Emlékbeszéd Thukydidész modorában az elesett hősök sírja felett című írása. November 4-én a Parlamentbe viteti magát: Hruscsovhoz akar felhívást intézni, melyet négy nyelvre lefordítanak, de beolvasni már nem volt idő.

1957. Az elveszett Napló gondolati anyagára építve elkészül az Ez mind én voltam egykor című filozófiai tanmese-gyűjteménye. Megindul munkáinak gyűjteményes kiadása a Magvető Kiadónál. A Rowohlt Verlagnál megjelenik A feleségem története.

1958. Megjelenik A feleségem története francia kiadása a Gallimard-nál. Elkészül a Hábi-Szádi kűzdelmeinek könyve. Konstantin úrfi fiatalsága és Zsiráfkönyv címen elbeszélései és meséi jelennek meg a Móra kiadónál. Hetvenedik születésnapján kitüntetik. Új lakásba költöznek, a Hankóczy Jenő u. 17. sz. alá.

1959. A Boldogtalanok és a Negyedik Henrik király közös kiadása.

1960. Megjelenik A feleségem története lengyelül. Váratlanul nyugdíjazzák az egyetemen.

1961. Öröktüzek címen megjelennek összegyűjtött elbeszélései; befejezi utolsó nagy regényét, A Parnasszus felét. A feleségem története jugoszláv kiadása.

1962. A Madách Színház Pártos Géza rendezésében bemutatja a Boldogtalanokat.

1963. Hetvenötödik születésnapján szerzői estje az Irodalmi Színpadon.

1964. Harminchárom évvel megírása után a Madách Színház bemutatja a Negyedik Henrik királyt. (Rendező: Pártos Géza; címszerepben: Gábor Miklós.)

1965. Irodalmi Nobel-díjra jelölik. Ebből az alkalomból interjút készít vele a svéd rádió.

1966. Az életműkiadás újabb darabja jelenik meg: Drámák. Utószót ír kedves könyvéhez: Dickens Copperfield Dávidjához.

1967. július 24-én meghal. Temetése – akarata szerint – teljes csendben történt.

Fontosabb díjak, elismerések:

1932, 1935, 1946 – Baumgarten-díj

1948 – Kossuth-díj

1958 – A Munka Vörös Zászló Érdemrendje

 

Az életrajzot Szilágyi Judit írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Változtatnod nem lehet. Versek. [Bp.] [1914.] Athenaeum 123 p. (Modern Könyvtár 336–339.)

Nevetők. Kisregény. Bp. 1920. Athenaeum 119 p. (Modern Könyvtár, 602–605.) = [Ua. a Korunk Mesterei sorozatban is.] új kiad.: Bp. 1985. Szépirodalmi, 183 p. (Olcsó Könyvtár.) ua. Bratislava. 1985. Madách. (Magyar–csehszlovák közös kiadás). új kiad.: Utószó: Kis Pintér Imre. Bp. 2000. Osiris, 150 p. (Millenniumi Könyvtár.)

Az aranytál. Kisregény. Bp. 1921. Athenaeum 105 p. (Modern Könyvtár 674–677.)

Az elmúlás kórusa. Versek. Bp. [1921.] Amicus 68 p. ua. bibliofil kiadás, 200 számozott példányban.

Advent. Kisregény. Ill. Derkovits Gyula. Bp. 1923. [1922.] Amicus 119 p. ua. bibliofil kiadás, 200 számozott példányban. új kiad.: Ill. Derkovits Gyula. Bp. 1976. Magvető, 166 p. ua. Bratislava. 1976. Madách. (Csehszlovák–magyar közös kiadás.)

Boldogtalanok. Dráma. Bp. 1923. „Világirodalom” 94 p.

Negyedik Henrik király. Dráma. Bp. 1931. Almanach 67 p.

Válogatott versek. Bp. [1934.] Nyugat 157 p. ua. Füst Milán Munkáinak Gyűjteményes Kiadása I. sorozatcímmel is. (Több kötet nem jelent meg.)

Amine emlékezete. Kisregény. [Bp.] 1940. Almanach 131 p.

Negyedik Henrik király. Dráma. Bp. [1940.] Almanach 67 p.

A feleségem története. Störr kapitány feljegyzései. Regény. Bp. [1942.] Új Idők 480 p. 2. kiad.: Bp. 1946. Új Idők, 480 p. 3. kiad.: Bp. 1957. Magvető, 460 p. 4. kiad.: Bp. 1964. Magvető, 460 p. 5. kiad.: Bp. 1968. Magvető, 443 p. 6. kiad.: Utószó: Rónay György; ill.: Kass János. Bp. 1970. Szépirodalmi, 490 p. (Magyar Elbeszélők.) 7. kiad.: Bp. 1973. Magvető, 386 p. 8. kiad.: Utószó: Tamás Gáspár Miklós. Bukarest. 1975. Kriterion, 337 p. 9. kiad.: Bp. 1978. Szépirodalmi. (Magyar Remekírók.) 10. kiad.: Bp. 1993. Magvető, 358 p. 11. kiad.: Szerk. Zsoldos Sándor. Bp. 2000. Fekete Sas, 399 p. 12. kiad.: Szerk. Zsoldos Sándor. Bp. 2010. Fekete Sas, 399 p. 13. kiad.: Szerk. Zsoldos Sándor. Bp. 2015. Fekete Sas, 399 p. 14. kiad.: Szerk. Zsoldos Sándor. Bp. 2020. Fekete Sas, 399 p.

Aladdin atyja sírjánál. Novella. Bp. 1947. Művészbolt, Független Nyomda 4:00 du. (Index röpirat- és vitairat könyvtár 15.)

Látomás és indulat a művészetben. Bp. 1948. Egyetemi Nyomda 419 p. 2., bőv. kiad.: Bp. 1963. Akadémiai, 518 p. 3. kiad.: Szerk.: Ungvári Tamás, bev. tanulm.: Bóka László. Bp. 1980. Magvető, 780 p. 4., jav. kiad.: Szöveggond.: Kis Pintér Imre. Bp. 1997. Kortárs, 492 p. 5. kiad.: Bp. 2006. Fekete Sas. 493 p.

Szellemek utcája. Versek. Bp. [1948.] Dante 172 p.

Véletlen találkozások. Elbeszélések. Bp. [1948.] Dante 201 p.

Szakadékok. Kisregények. Bp. 1949. Révay 409 p.

Őszi vadászat. Elbeszélések. Bp. 1955. Magvető 267 p.

Emlékezések és tanulmányok. Bp. 1956. Magvető 529 p. 2., bőv. kiad.: Bp. 1967. Magvető, 728 p. új kiad.: Bp. 1986. Magvető, 845 p.

Ez mind én voltam egykor. Feljegyzések az út mentén. Ill. Zádor István. Bp. 1957. Bibliotheca 258 p.

A sanda bohóc, Goldnágel Efráim csodálatos kalandjai. Ill. Bartha László. Bp. 1957. Magvető 198 p.

Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve. Ez mind én voltam egykor [2. rész].Filozófiai napló. Bp. 1958. Bibliotheca 221 p. 2. kiad.: Ez mind én voltam egykor [2. rész]. Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve. Filozófiai napló. Bp. 1969. Magvető, 617 p. (Füst Milán Összegyűjtött Művei.) 3. kiad.: ua. Bp. 1975. Magvető, 627 p. 4. kiad. Bp. 1977. Magvető, 598 p.

Kis regények 1–2. Bp. 1958. Magvető 572 + 557 p. (Füst Milán Összegyűjtött Művei.) 2., bőv. kiad.: Bp. 1977. (cop. 1958.) Magvető, 653 + 610 p.

Konstantin úrfi fiatalsága. Elbeszélések. Ill. Bartha László. Bp. 1958. Móra 195 p.

Füst Milán összes versei. Bp. 1958. Magvető 203 p. 2. kiad.: (A Füst Milán verseiről született bírálatokkal.) Bp. 1972. Magvető, 276 p. 3. kiad.: ua. Bp. 1978. Magvető, 276 p. 4., bőv. kiad.: Összeáll., szerk., jegyzetek: Zsoldos Sándor. Bp. 1988. Magvető, 349 p.

Zsiráfkönyv. Mesék. Ill. H. Müller Ilona. [Bp.] [1958.] Móra 16 p. (Liliputi Könyvtár.)

Boldogtalanok; Negyedik Henrik Király. Drámák. Szerk., jegyz.: Esti Béla; ill.: Reich Károly. Bp. 1959. Magyar Helikon 214 p.

A Parnasszus felé. Regény. Bp. 1961. Magvető 478 p. (Füst Milán Összegyűjtött Művei.) 2. kiad.: Bp. 1974. Magvető, 478 p.

Öröktüzek. Összegyűjtött elbeszélések. Bp. 1961. Magvető 727 p. (Füst Milán Összegyűjtött Művei.) 2. kiad. Ill. Würtz Ádám. Bp. 1983. Magvető, 593 p.

Drámák. (A kötet tartalmazza Shakespeare: Lear király fordításának 2. kiadását is.) Bp. 1966. Magvető 668 p. (Füst Milán Összegyűjtött Művei.) 2. kiad.: (A kötet tartalmazza Shakespeare: Lear király fordítását is.) Bp. 1979. Magvető, 617 p.

Füst Milán összes versei. Bp. 1969. Magvető 267 p. (Füst Milán Összegyűjtött Művei.)

Szexuál-lélektani elmélkedések. Párizs 1970 Magyar Műhely 71 p. Új kiad.: Bp. 1986. Helikon, 138 p. ua. Bp.–Bratislava. 1986 Helikon–Madách. (Csehszlovák–magyar közös kiadás.) 3. kiad.: Szöveggond., utószó: Szilágyi Judit. Bp. 2001. Fekete Sas 148 p.

Advent. [Kisregények; Őszi vadászat; Amine emlékezete.] Utószó: Márványi Judit. Bp. 1971. Szépirodalmi 226 p. (Olcsó Könyvek.)

Őszi vadászat. Elbeszélések. Bp. 1974. Magvető 267 p.

Napló 1–2.Vál., szerk. és bev. Pók Lajos. Bp. 1976. Magvető 490 + 495 p. (Tények és tanúk.) 2. kiad. ua. Bp. 1976. Magvető, 490 + 495 p.

Füst Milán válogatott művei. Vál., szöveggond., jegyz.: Kis Pintér Imre. Bp. 1979. Szépirodalmi 1205 p. (Magyar Remekírók.) ua. Bratislava. 1978. Madách.

Válogatott versek. Vál., szerk., előszó, életrajz: Somlyó György. Bp. 1979. Kozmosz 197 p. (A Magyar Irodalom Gyöngyszemei.)

A pákosztos cica. Mesék. Ill. Hegyi Márta. Bp. 1988. Móra [22] p. (Iciri-piciri Könyvek.)

„Megtagadott” színművek és egyfelvonásosok. Vál., a jegyzeteket és az utószót írta: Petrányi Ilona. Bp. 1993 Fekete Sas–Magvető 493 p.

Füst Milán összes drámái. Sajtó alá rend., a jegyzeteket és az utószót írta Petrányi Ilona. Bp. 1996 Fekete Sas 763 p.

Füst Milán összes versei. Utószó: Bárdos László. Bp. 1996. Unikornis 203 p. (A Magyar Költészet Kincsestára 46.)

Füst Milán összes versei. Összeáll., szerk., sajtó alá rend., a jegyzeteket és az utószót írta: Zsoldos Sándor. Bp. 1997. Fekete Sas 241 p.

A mester én vagyok: egy doktorkisasszony naplójegyzetei. Sajtó alá rend. és az utószót írta: Petrányi Ilona. Bp. 1998. Fekete Sas 311 p.

Teljes Napló 1–2.Sajtó alá rend.: Szilágyi Judit; jegyz.: Petrányi Ilona; előszó: Szabolcsi Miklós. Bp. 1999. Fekete Sas 904 + 892 p.

Ez mind én voltam egykor. Hábi-Szádi küzdelmeinek könyve. Szöveggond.: Zsoldos Sándor. Bp. 2001. Fekete Sas 440 p.

Egyebek. Szerk. Rőczei György. Bp. 2001. Hold.

Füst Milán összegyűjtött levelei. Egybegyűjt., sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta: Szilágyi Judit; közrem.: Petrányi Ilona; szerk.: Fazakas István. Bp. 2002. Fekete Sas 1133 p.

Füst Milán – Kossuth-díjas írók. Válogatta, szerk., bevezető tanulmány, jegyzetek: Schein Gábor. Pécs 2002. Alexandra 409 p.

Advent. Szöveggond., utószó: Fazakas István. Bp. 2003. Fekete Sas 143 p.

Füst Milán összegyűjtött elbeszélései I–II.(Öröktüzek; Egy nap története Dídó leányom életéből.) Szöveggond., utószó, jegyzetek: Petrányi Ilona. Bp. 2003. Fekete Sas 519 + 345 p.

A sanda bohóc, Goldnágel Efraim csodálatos kalandjai. Sajtó alá rend. és az utószót írta: Fazakas István; illusztráció: Szűcs Édua. Bp. 2004. Fekete Sas.

Kis regények I–II. Jegyzetek: Szilágyi Judit. Bp. 2004. Fekete Sas 407 + 397 p.

A Parnasszus felé. Sajtó alá rend. és utószó: Fazakas István. Bp. 2005. Fekete Sas. 390 p.

Műfordítások. Sajtó alá rend. és utószó Szilágyi Judit. Bp. 2006. Fekete Sas. 202 p.

Átköltések. Szántóné Kaszab Ilona verseiből – Szavak az árnyékomhoz. Sajtó alá rend. és utószó: Petrányi Ilona. Bp. 2006. Fekete Sas. 182 p.

Tanulmányok. Sajtó alá rend. jegyzetek, utószó: Zsoldos Sándor. Bp. 2007. Fekete Sas. 270 p.

A kis Tahtúr története. [Mesék.] Szerk. Fenyő Ervin, illusztrációk Faltisz Alexandra. Bp. 2009. Holnap. 138 p.

Írni. Cikkek, bírálatok, visszaemlékezések, útirajzok, alkalmi megnyilatkozások. I–II. Sajtó alá rend. Szilágyi Judit. Előszó: Szegedy-Maszák Mihály. Bp. 2014. 624 + 544 p.

Periodikumokban megjelent írások

Átmeneti kor. Elbeszélés. = Független Magyarország 1909. dec. 25. 72–73. p.

Karácsonyi kaland. Novella. = Nyugat 1910/1.

Aladdin atyja sírjánál. Novella. = Nyugat 1911/1.

Egy nap története Didó lányom életéből. Novella. = Nyugat 1912/3.

Boldogtalanok. Színmű. = Nyugat 1915/1–4.

Nevetők. = Nyugat 1918/6–7.

Egy ember élete. Naplójegyzetek. = Új Idők 1919/1–3.

A lázadó. Tragikomédia. = Nyugat 1919/12–13.

Dániel bíró. Elbeszélés. = Nyugat 1920/5–6.

Advent. = Nyugat 1922/1–6.

Megint itt az éjszaka. Novella. = Nyugat 1922/19.

Egy ember élete. Naplójegyzetek. = Kassai Napló 1922. október 1–október 10.

Naplójegyzetek. = Tűz 1922. október 8–1923. április 1.

Egy ember élete. Naplójegyzetek. = Szivárvány 1924. május.

Ákoska. Ballada nyolc jelenetben. = Nyugat 1925/5–6.

A zongora. Komédia. = Nyugat 1925/10–11.

Atyafiak és a nő. Szatírjáték. = Nyugat 1926/16.

No, mit szólsz Freiligrat? (Vagyis csakis pontosan gyermekeim!). = Dokumentum 1927. IV.

Catullus. Szomorújáték. = Nyugat 1928/8–11.

Szakadék. = Nyugat 1929. 1–5. sz.

Egy író naplójából. Naplójegyzetek. = Az Újság 1930. március 2.

A kapitány felesége. Elbeszélés. = Nyugat 1932/15–16.

A jegesmedve. Novella. = Nyugat 1933/15–16.

Amine emlékezete. = Nyugat 1933/22–23.

Egy ember élete. Naplójegyzetek. = Szép Szó 1939. máj–jún.

Negyedik Henrik király. (Királydráma; I. felvonás.) = Szép Szó 1939/7–8.

A cicisbeo. Novella. = Szép Szó Almanach, Bp. 1945. Officina, 33–48. p.

Denevérek. Novella. = Magyarok 1946. május. 201–209. p. = Századunk, 1946/5.

Egy hűséges vallomás. Novella. = Fórum 1947. december.

A fotográfusok démonairól. = Színház 1947. dec. 9–15. p. = Budapesti Negyed 15. évf. 1997/1.

Egy fegyenc fia. Ballada. = Magyarok 1948/1.

Mit tudom én! Novella. 1. rész. = Magyarok 1948/6. 331–348. p.

2. rész: = Magyarok 1948/7. 401–417. p.

Ballada Fannykáról. Novella. = Fórum 1948. július. 502–514. p.

Amit munka közben gondol az ember. = Új Idők 1948. szeptember 18. 163. p.

Istentelen emberek. Novella. = Magyarok 1948. dec. 730–735. p.

Őszi vadászat. Elbeszélés. = Csillag 1955/3.

Most már tudom. Elbeszélés. = Új Hang 1955/9. 160–181. p.

Könnyű felhők és nagy szél. Elbeszélés. = Új Hang 1955/12. 18–26. p.

Naplójegyzetek. = Csillag 1956/4. (ápr.) 797–799. p.

Nun. Elbeszélés. = Csillag 1956/9. 485–495. p.

A főpincér álma. Novella. = Élet és Irodalom 1964/38. (aug.)

Megkövetelhető-e az írótól, hogy művével az új eszmék propagandáját szolgálja? = Köztársaság 1992/27. (nov. 13.) 62–63. p.

Nyilatkozatok, vallomások, tanulmányok

Peter Altenberg Die Auswahl aus meinen Büchern. (Ed.: Fischer, Berlin) = Nyugat 1908. II. 23. sz.

Peter Altenberg. = Nyugat 1908. II. 425–430. p.

Gondolatok vázlata a külső és belső szemléletről. Tanulmány. = Nyugat 1909/15.

Szigeti József. = Nyugat 1909. I. 2. sz. (Figyelő)

Párbeszéd Gulácsyról. = Nyugat 1909. II. 20. sz. = Új Írás, 1988/12. 107–119. p. = Tollak és ecsetek. A Nyugat írói művészetéről. Közr., bev.: Lukácsy Sándor.

A „Szentivánéji álom” a Nemzetiben. = Nyugat 1909/21. (Figyelő)

A „Taifun” rendezéséről. Lengyel Menyhért: Taifun. = Nyugat 1909/22.

Forrai Róza. = Nyugat 1910/7. (Figyelő)

Faust a Nemzeti Színházban. = Nyugat 1910. I. 8. sz. (Figyelő)

Heltai Jenő darabjáról. = Színjáték 1910/1. 16. p.

Csákó és kalap. Roda Roda darabjáról. = Színjáték 1910/5. (március 30.) 98–99. p.

Barrie vígjátékáról. = Nyugat 1910. I. 6. sz.

Hoffmannsthal: Elektra. = Nyugat 1911/1. (Figyelő)

Ifj. Hegedüs Sándor: A kalandor. = Nyugat 1912/9.

Keleti Adolf: Vázlatok a modern nevelésről és oktatásról. = Nyugat 1912. II. 22. sz.

A Dalcrose estély. = Nyugat 1912/20.

Vitéz Miklós: Gyerekfejek. = Nyugat 1913. I. 10. sz.

Győri Ernő: Áldott legyél Te! = Nyugat 1913. I. 12. sz.

Jászay Horváth Elemér: Gyöngyök és könnyek. = Nyugat 1913. II. 24. sz.

Antal Sándor: A trondjhemi herceg kíséretében. = Nyugat 1913/6.

Acél Pál: Ecce Homo. Egy történet háromszor. = Nyugat 1913/10.

Egy kis művészről. = Nyugat 1914. I. 580-581. p.

Lányi Sarolta: A távozó. = Nyugat 1914. II. 23. sz.

Gulliver. = Világ 1914. június 30.

Barcza Sándor két könyve. = Nyugat 1914/1. 289. p.

Moly Tamás. = Nyugat 1918. I. 10. sz.

Naplójegyzetek egy elhunyt ifjú költőről. Vajda György: Haláltánc. = Nyugat 1918. II. 24. sz.

Benedek Marcell: Vulkán. = Nyugat 1918. II. 19. sz.

Búcsúszavak Altenberg Péterhez. = Nyugat 1919. 214. p.

Csehov: Egy öreg ember iratai. = Nyugat 1919. I. 14–15. sz.

Egy művész halálára. (Nagy Balogh Jánosról.) = Nyugat 1919. I. 16–17. sz. = Magyar Művészet, 1948. 206–208. p.

Szabad-e férjhez menni a színésznőnek? = Figaró 1919/12. (III. 19.)

Szép Ernő: Patika. = Nyugat 1920. I. 5–6. sz.

Berzsenyi Dániel. Tanulmány. = Nyugat 1920/21–22.

Körmendi Ferenc: Martir. = Nyugat 1921. I. 14. sz.

Szabó Endre fordításairól. = Nyugat 1921. I. 6. sz.

Utóhang az öngyilkosság kérdéséhez. = Nyugat 1921. I. 9. sz.

Az „Aranytál”-ról. = Színházi Élet 1921. november.

Az öngyilkosságról. Néhány laikus megjegyzés Posch Jenő cikkére. = Nyugat 1921. I. 6. sz.

Lányi Sarolta versei. = Nyugat 1922. I. 2. sz.

Kosáryné Réz Lola: Ulrik inas. = Nyugat 1922. I. 3. sz.

Reichard Piroska: Őszi üdvözlet. = Nyugat 1922. I. 3. sz.

Heltai Jenő: 111-es. = Nyugat 1922. I. 4. sz.

Osvát Ernőről. = Nyugat 1923. I. 11–12. sz.

Emlékezés kétféle nevelőmről. = Nyugat 1923. I. 3. sz.

Levél a Boldogtalanokról és Forgács Rózsiról. = Nyugat 1923. I. 350–352. p.

Móricz Zsigmond két új könyve. (Házasságtörés; Egy akol egy pásztor.) = Nyugat 1923. I. 7. sz.

Varró Margit: Zongora tanítás és zenei nevelés. = Nyugat 1923. II.

Duse. Tanulmány. = Nyugat 1923. II. 15–16. sz.

Látogatás Andreas Hauklandnál Capriban. = Pesti Napló 1924. december 14.

Móricz Zsigmond: Sárarany. = Nyugat 1924. I. 4. sz.

Nyílt levél Babits Mihályhoz. = Nyugat 1924. I. 7. sz.

Olaszországi levél. = Nyugat 1924. II. 24. sz.

Olaszok. = Világ 1924. november 15.

Andreas Haukland: Ol Jörgen. = Nyugat 1924/15–16.

Bálint Aladár temetése. = Nyugat 1924/8–9.

Maeterlinck: Tintagile halála. = Nyugat 1925. I. 7. sz.

Kosztolányi Dezső szerzői estje. = Nyugat 1925. II. 22. sz.

A „Téli rege” Kosztolányi fordításában. = Nyugat 1925/7.

Panait Istrati: Kyra Kyralina. = Nyugat 1926. II. 21. sz.

A házasság válsága. Hozzászólás a Nyugat ankétjához. = Nyugat 1926/10.

A Genezis új könyve. = Nyugat 1926/24.

Szilágyi Géza verseskönyve: Szó és könny. = Nyugat 1927. II. 21. sz.

Szenes Erzsi: Fehér kendő. = Nyugat 1927. II. 22. sz.

Martha Ostenso két regénye. = Nyugat 1927. II. 24. sz.

Azokról akik elhallgatnak. = Nyugat 1927. I. 22–24. p.

„A Sátán műremekei.” Szabó Lőrinc versei. = Nyugat 1927/12. = in: Gorombaságok könyve. Vál., szerk. Nyerges András. Bp. 1999. Helikon, 237–240. p.

Négyszemközt Füst Milánnal. = Literatura 1927/8. 267–269. p.

Kosztolányi Dezső: Meztelenül. = Nyugat 1928. I. 2. sz.

Elisabeth Bergner. = Nyugat 1928. II. 17. sz.

Néhány szó. (Tóth Árpádról.) = Nyugat 1928. II. 22. sz.

Emlékezés Kaffka Margitra. = Nyugat 1928. II. 23. sz.

A magyar drámaírás válsága. Hozzászólás a Nyugat ankétjához. = Nyugat 1928. I. 4. sz.

Olyasmire vágyunk, ami nem létezik. = Esti Kurir 1931. március 19.

„Legfőbb kívánságom, hogy békességem legyen”. Vallomás írói pályájának 25. évfordulóján. = Esti Kurir 1933. III. 23.

Vallomás naplójegyzeteimről. = Nyugat 1934. II. 103–106. p.

Dr. Georg Grodeck. = Nyugat 1934. II. 12–13. sz.

Írni. Vallomás huszonöt év után. = Magyar Hírlap 1934. március 24.

Vitairat az öngyilkosságról. = Emberismeret 1934. november. (Különszám.)

Az írói sikerekről. Vallomás huszonöt év után. = Pesti Napló 1934/68. (márc. 25.) 21. p.

„Önbüntetés.” Kádár Endre regénye. = Nyugat 1935. I. 121–127. p.

József Attiláról. = Nyugat 1935. I. 23–24. sz.

Emlékbeszéd Osvát Ernőről. = Nyugat 1935. I. 4. sz.

Mit tegyen az író a háborúval szemben?. Vitacikk. = Nyugat 1935. I. 45–48. p.

A pszichoanalízis hatása írókra és irodalomra. = Emberismeret 1935. január.

Naplójegyzet a „Henrik király” keletkezéséről. = A Színpad 1935/1–3. 43–45. p.

Általánossá váló lelki bajok eredetéről. = Századunk 1935/2.

A nevetéséről. Emlékezés Kosztolányi Dezsőre. = Nyugat 1936/12.

Füst Milán: [Olvasmányairól]. = Új könyvek könyve. Bp. 1937. 132–133. p.

Somlyó Zoltán. = Nyugat 1937. I. 2. sz.

Hazádnak rendületlenül. = Esti Kurir 1938. április 9.

Néhány fájdalmas szó Karinthy Frigyesről. = Nyugat 1938. I. 10. sz.

Egy ember élete. Naplójegyzetek. = Szép Szó 1939. 198–209. p.

Gelléri Andor Endre: Villám és esti tűz. = Nyugat 1940. 4. sz.

Nagy Zoltán halálára. = Magyarok 1945. szeptember 1. 128–130. p.

Bányászok. = Bányász Almanach 1946. 37–40. p.

Vallomás. (Mit csinálna, ha Kulturminiszter lenne? Válasz egy körkérdésre.) = Színház 1946. december 18.

Élmény és művészet. = Magyarok 1946. június. 295–299. p.

Nádass József: A norvég leány c. munkájáról. = Magyarok 1946. október. 632–635. p.

Commentaria in rem mathematicae profana. Társadalomszemlélet egy küszöb körül. Laikus megjegyzések Péter Róza könyvéhez. = Magyarok 1946/12. 793–798. p.

A valóság álmodója. Emlékezés Gelléri Andor Endréről. = Irodalom-Tudomány 1946/7. 29–36. p.

A hasonlatról. = Magyarok 1947. 81–83. p.

Látogatás Rácz Aladárnál. = Színház 1947. február 5.

Kultúra és műveltség. = Diárium 1947. Karácsony. 147–148. p.

Páris, Páris… = Nagyvilág 1947/5. 1. p.

Hogyan fokozható az írott szó érzékletes ereje? = Magyarok 1947/7. 493–498. p.

Hatvan év. (Az Írószövetségben tartott beszéd.) = Huszadik Század 1948. 275–278. p. = in: A kirgiz irodalomból. Bp. 1985. Lapkiadó, 192 p.

Gyötrelmes témák a festészetben. = Magyar Művészet 1948. 82–85. p.

„Nincs életrajzom” – Vallomás riport keretében. = Népszava 1948. július

Az elismerésekről és dicsérő birálatokról. = Szivárvány 1948. július 28.

Levél Lukács Györgyhöz. = Csillag 1948/10. 60–61. p.

A művészeti optimizmus kérdéséről. = Szabad Nép 1948/169. (július 25.) 13. p.

A torz iránt való hajlamunk. = Magyar Művészet 1948/4. 164–168. p.

Emlékezések. (Nagy Lajos.) = Csillag 1954. december. 2296–2301. p.

Emlékezés egy geniális fiatalemberre. (Gelléri Andor Endréről.) = Csillag 1955. február. 435–438. p.

Emlékezés Toscaninire. = Magyar Nemzet 1955. I. 12. p.

Egy elfelejtett nagy hegedűsről. Pártos István emlékezete. = Magyar Nemzet 1955. november 27.

A titokzatos ember. Emlékezés Nadányi Zoltánra. = Irodalmi Újság 1955/10. 4. p.

Önvallomás a pálya végén = Irodalmi Újság 1955/3. 5–6. p. = Új Szó, 1967. augusztus 4.

Emlékezések. = Irodalmi Újság 1955/4.

Két emlékezés. (Emlékezés a felszabadulásra; Somlyó Zoltán emlékezete.) = Csillag 1955/4. 853–854. p.

A fiatal Karinthy. = Csillag 1955/6. 1275–1279. p.

Emlékbeszéd Gelléri Andor Endréről. = Művelt Nép 1955/7.

Most már tudom. = Új Hang 1955/9. 16–18. p.

Emlékbeszéd Thykididész modorában az elesett hősök sírja felett. = Irodalmi Újság 1956. november 2. = Literatura, 1989/1–2. 240–242. p.

Berzsenyi Dániel. = Szabad Hazánkért 1956. okt. 10.

Újabb látogatásom Niklán, Berzsenyiéknél. = Magyar Nemzet 1956. október 7.

Emlékezés Kosztolányi Dezsőre. = Dunántúl 1956/16. 72–76. p.

Rácz Aladár páratlan művészete. = Csillag 1956/2. 373–374. p.

Egy régi zenekedvelő Menuhinról. = Csillag 1956/7. 165–167. p.

Arab szereplőim történeteket mondanak el. Vallomás az „Ez mind én voltam egykor” c. kötetéről. = Tájékoztató 1957. augusztus–szeptember.

„Bánom is én, próbálja meg!”. (Visszaemlékezés pályakezdésére.) = Magyar Ifjúság 1957/54. (dec. 21.) [7. p]

Vallomás összes versei megjelenésekor. = Tájékoztató 1958. április.

„…az egész élet benne zajlik” – Vallomás a „Konstantin úrfi fiatalsága” c. könyvéről. = Tájékoztató 1958. június.

„Arra jó a munka, hogy ne törődjek a fájdalommal.” Beszélgetés Füst Milánnal; riporter: Nóta Ilona. = Esti Hírlap 1958. okt. 4.

Író a könyvéről. = Könyvtájékoztató 1958/4.

A Nyugat születése. = Irodalomtörténet 1959/3–4. 453–466. p.

„A vénség dicsérete”. (Az író munkájáról.) = Élet és Irodalom 1960/25. (jún. 17.) 11. p.

Az élmény és megfigyelés szerepe a művészetben. = Valóság 1961/4. 45–52. p.

Az ismeretlen olvasó. = Nők Lapja 1962/28. 9. p.

Késői megjegyzések Shakespeare-ről. = Nagyvilág 1962/7. 1059–1066. p.

The visual power of the written word. = The New Hungarian Quarterly 1962/7. 67–74. p.

[A feleségem történeté-ről]. = Tagebuch. Wien 1963. febr.

A boldogtalanok-ról. A darab története. = Esti Hírlap 1963. jan. 4. 2. p.

Vallomás a Boldogtalanok című drámámról. = Film Színház Muzsika 1963/1. 20–21. p.

Amire szívesen emlékezem. = Ország-Világ 1963/29. 16. p.

Néhány megjegyzés. = Kortárs 1963/5. 800. p.

A történelem ürügyén. Vallomás a „IV. Henrik”-ről. = Pesti Műsor 1964. november.

Vallomás – A szó Füst Miláné. = Hétfői Hírek 1965. január 25. 4. p.

Sokat dolgoztam életemben. = Tükör 1965/12. (március 23.) 10–11. p.

A feleségem története. Visszaemlékezés. = Magyar Ifjúság 1965/14.

Késői dicsőség. (A Negyedik Henrik király előadásáról.) = Élet és Irodalom 1965/3. 9. p.

Levél a drámai nyelv dolgában. = Élet és Irodalom 1965/38. 9. p.

Emlékezés Havas Gézára. = Kortárs 1965/5. 822–824. p.

Milyen visszhangot kelthet a bírálat. = Élet és Irodalom 1965/52. (december 25.) 5. p.

Ady Endre: Sappho szerelmes éneke. Verselemzés. = in: Miért Szép? Bp. 1966. Gondolat, 47–53. p.

Összegyűjtött munkáim előszava 1957. február 21-én. = Magyar Szó 1967. augusztus 6. 214. p.

Önéletrajz. = Magyar Műhely 1967/23–24. 2–5. p.

A jelenés. A jelenés c. verséhez. = Budapest 1970/4. 3. p.

Füst Milán önéletrajzi jegyzetei. Közreadja Nádra Valéria. = Kritika 1977/5. 5. p.

„Nagy mű ez, drága Barátom…”. F. M. levele Fülep Lajoshoz. = Magyar Hírlap 1988. júl. 16. Melléklet 4. p.

Emlékezés a fiatalságra. Vallomás magamról huszonöt év után. = Kritika 1988/7. 37–38. p.

Ferenczy György művészete. = in: Ferenczy György: Pianoforte. Közreadja: Kocsis Zoltán; sajtó alá rend: Kenedi János. Bp. 1989. Héttorony, 71 p.

Versek – folyóiratokban és kötetekben

Szétforgácsolt erők. = Nyugat 1909. I. 84. p. Válogatott versek.

Hajó megy el. [V.ö. Messzi fény.]= Nyugat 1909. I. 416. p. Változtatnod nem lehet 56. p.

Notturno. [V.ö. A sötétség; Óh, nincs vigasz.]= Nyugat 1909. I. 416. p.

Zsoltár (Ó Uram, engem bántanak…). = Nyugat 1909. I. 417. p. Változtatnod nem lehet 20. p. Az elmúlás kórusa 33. p. Válogatott versek 119. p. Szellemek utcája 112. p. Összes versei 122. p.

Meghaltam. [V.ö. Halottak éneke I.; Mi bűnöm volt a csend?]= Nyugat 1909. I. 480. p. Változtatnod nem lehet 57. p. Az elmúlás kórusa 36–37. p.

Szőlőhegyen. = Nyugat 1909. II. 298. p. Változtatnod nem lehet 52–53. p. Szellemek utcája 138–139. p. Összes versei 148–149. p.

Ülvén… = Nyugat 1909. II. 298–299. p. [Címváltoztatás: Alkonyati számadás.] Változtatnod nem lehet 50–51. p. Szellemek utcája 144–145. p. Összes versei 154–155. p.

Epigramma (Elnyugszik már hűs föld alatt…). = Nyugat 1909. II. 299. p. Változtatnod nem lehet 54. p. Szellemek utcája 140. p. Összes versei 150. p.

Álmatlanok kara. = Nyugat 1909. II. 300. p. Változtatnod nem lehet 31–32. p. Válogatott versek 104. p. Szellemek utcája 100. p. Összes versei 110. p.

Óda pártfogómhoz! = Nyugat 1909. II. 300. p. Változtatnod nem lehet 10. p. Az elmúlás kórusa 59. p. Válogatott versek 123. p. Szellemek utcája 115. p. Összes versei 125. p.

Objektiv kórus. [V.ö. (III.) A nő dicsérete és az (V.) Kívánság.]= Nyugat 1910. I. 158–160. p. Változtatnod nem lehet 41-45. p. Az elmúlás kórusa 21-30. p. Válogatott versek 105–112. p. Szellemek utcája 101–106. p. Összes versei 111–116. p.

Gyász. [V.ö. Gyász.]= Magyar Szemle 1910. március 24. p.

Bukolika (I. A szőlőműves; II. A pásztor; III. Tanitó vers) = Nyugat 1910. I. 821–822. p. Változtatnod nem lehet 34–36. p. Az elmúlás kórusa 51–53. p. Válogatott versek 132–133. p. Szellemek utcája 123–124. p. Összes versei 133–134. p.

Aggok a lakodalmon. Sorstragédia egy felvonásban, versekben. = Nyugat 1910. II. 1766–1802. p. Változtatnod nem lehet 69–123. p.

Őszi sötétség. [V.ö. VI. El innen, el…]= Nyugat 1911. I. 173–177. p. Változtatnod nem lehet 23–29. p. Az elmúlás kórusa 39–50. p. Válogatott versek 84–95. p. Szellemek utcája 86–93. p. Összes versei 96–103.

Elégia. = Nyugat 1911. II. 249. p. Változtatnod nem lehet 49. p. Az elmúlás kórusa 34–35. p. Válogatott versek 100–101. p. Szellemek utcája 97–98. p. Összes versei 107–108. p.

Egy úri hölgyhöz! = Nyugat 1911. II. 338. p. Változtatnod nem lehet 16. p. Összes versei 170. p.

Óda Móricz Zsigmondhoz! [V.ö. Óda egy régi művészhez, Óda egy elképzelt művészhez.]= Nyugat 1911. II. 885. p. Változtatnod nem lehet 13–14. p. Az elmúlás kórusa 60–62. p.

Egy régi költő műve: Óda a fejedelemhez! = Nyugat 1912. I. 40. p. Változtatnod nem lehet 11–12. p. Az elmúlás kórusa 56–58. p. Válogatott versek 80–81. p. Szellemek utcája 82–83. p. Összes versei 92–93. p.

A teli hold… = Nyugat 1912. I. 41. p. Változtatnod nem lehet 55. p.

Elégia: Búcsú mesterségemtől! [V.ö. Barokk elégia: Búcsú mesterségemtől.]= Nyugat 1912. I. 41–42. p. Változtatnod nem lehet 66–67. p.

Gyertyafénynél. = Nyugat 1912. I. 1010. p. Változtatnod nem lehet 63–64. p.

Egy hegedűművészhez! = Nyugat 1912. II. 652. p. Változtatnod nem lehet 15. p.

A hold. [V.ö. Levél az ifjúságról.]= Nyugat 1913. I. 918. p. Változtatnod nem lehet 30–31. p.

Halotti zsoltár. [V.ö. (Halottak éneke II.) Szállj meg nagy látomás.]= Nyugat 1913. I. 919. p. Változtatnod nem lehet 58–59. p. Összes versei 171–172. p.

Verseim rendezésekor. [V.ö. Intelem.]= Nyugat 1913. I. 920. p. Változtatnod nem lehet 65. p.

Epilógus: O beata solitudo! O sola beatitudo!. = Nyugat 1913. II. 104–105. p. Változtatnod nem lehet 17–19. p. Válogatott versek 134–137. p. Szellemek utcája 128–130. p. Összes versei 138–140. p.

Az elhagyott vadász. = Nyugat 1913. II. 307. [Kötetben először 1988-ban.]

Kántorok. [V.ö. Kántorbőjt.]= Nyugat 1913. II. 308. p. Az elmúlás kórusa 55. p. Válogatott versek 127. p. Szellemek utcája 119. p. Összes versei 129. p.

Karnevál. = Nyugat 1913. II. 791–792. p. [Kötetben először 1988-ban.]

Epigramma. (Ki komoly képpel gabonát őrölt eddig.) = Nyugat 1914. II. 421. p. [Kötetben először 1988-ban.]

Óda. = Nyugat 1915. I. 445. [Kötetben először 1988-ban.]

Egy egyiptomi sírkövön. = Nyugat 1920. 86. p. Az elmúlás kórusa 13–14. p. Válogatott versek 102–103. p. Szellemek utcája 99. p. Összes versei 109. p.

Repülj! = Nyugat 1920. 852. p. Az elmúlás kórusa 15–16. p. Válogatott versek 121–122. p. Szellemek utcája 114. p. Összes versei 124. p.

A kalandor. = Nyugat 1920. 852. p. Az elmúlás kórusa 17–18. p. Válogatott versek 116–117. p. Szellemek utcája 110. p. Összes versei 120. p.

Zsoltár. (Zenét és nyugalmat…) [V.ö. Zsoltár.] = Nyugat 1920. 852. p. Az elmúlás kórusa 19–20. p.

Régi dallam. [V.ö. Oh latin szerelem.]= Nyugat 1920. 1124. p.

Naenia. (Egy jóbarát emlékére.) [V.ö. Sirató.] = Nyugat 1920. 1125. p.

Upaniszada. = Nyugat 1920. 1126. p. [Kötetben először 1988-ban.]

Az elmúlás kórusa. (I. Egy öreg emberhez!, II. Egy lány szemeiről.) = Nyugat 1921. I. 513–514. p. [Kötetben 1979-ben.]

Lelkek kórusa. = Nyugat 1922. 1321. p. Szellemek utcája 143. p. Összes versei 153. p.

Magyar könyörgés. = Nyugat 1923. I. 634. p. Szellemek utcája 137. p. Összes versei 147.

A mélyen alvó. [V.ö. A mélyen alvó (1934).]= Nyugat 1924. I. 606. p.

Álom előtt. = Szivárvány 1924. május 18.

Üres templom. = Nyugat 1924. II. 771–772. p. [Kötetben 1979-től.]

A többi mellett egy álló-csillagocska! [V.ö. Egy csillaghoz!]= Nyugat 1925. I. 187. p.

Anya és fiú. = Nyugat 1925. III. 448–449. p. [Kötetben 1979-től.]

A Genezis új könyve. = Nyugat 1926. II. 908–915. p. [Kötetben 1979-től.]

Habok a köd alatt. = Nyugat 1927. II. 660. p. Válogatott versek 63–65. p. Szellemek utcája 66–67. p. Összes versei 73–75. p.

Barátaimhoz! = Nyugat 1928. I. 2. p. Válogatott versek 43–44. p. Szellemek utcája 43–44. p. Összes versei 49–50. p.

A Mississippi. = Nyugat 1928. I. 507. p. Válogatott versek 32–33. p. Szellemek utcája 35–36. p. Összes versei 39–40. p.

Az eltávozott. [V.ö. Egy magános lovas]= Munka 1929. május. 33. p.

Kutyák. [V.ö. Kutyák (1934).]= Nyugat 1930. I. 16. p.

Levél Kanadából. = Pesti Napló 1930. április 24. 8. p. Válogatott versek 28–31. p. Szellemek utcája 32–34. p. Összes versei 35–38. p.

Régi rímek. = Pesti Napló 1930. június 15. 42. p. [Kötetben 1988-tól.]

Copperfield Dávidhoz! = A Toll 1930. november 13. 8–9. p. Válogatott versek 21–22. p. Szellemek utcája 27–28. p. Összes versei 30–31. p.

A fegyenc fia. [V.ö. A fegyenc fia (1948).]= A Toll 1930. november 13. 10. p.

Mojzes bucsúja. [V.ö. Mózes számadása.]= Pesti Napló 1931. július 5. 45. p.

Az élet alkonya. [V.ö. Szózat az aggastyánhoz.]= Nyugat 1932. I. 559. p.

Önarckép. = Nyugat 1932. II. 33–34. p. Válogatott versek 15–16. p. Szellemek utcája 23. p. Összes versei 24–25. p.

A névtelen iszik. = Nyugat 1932. II. 34. p. Válogatott versek 25–26. p. Szellemek utcája 30. p. Összes versei 33. p.

Vándordal. [V.ö. Útra kelni, messzi menni…]= Pesti Hírlap Vasárnapja 1932/35. (augusztus 28.) 11. p.

Óda Helikon magyarjaihoz! [V.ö. A magyarokhoz.]= Pesti Napló 1932. augusztus 28. 12. p.

Köd előttem, köd utánam… = Pesti Hírlap Vasárnapja 1933/17. (április 23.) 4. p. Válogatott versek 27. p. Szellemek utcája 31. p. Összes versei 34. p.

Este van. = Nyugat 1933. II. 6. p. Válogatott versek 19–20. p. Szellemek utcája 26. p. Összes versei 28–29. p.

„Ha csontjaimat meg kelletik adni” (Arany). = Nyugat 1933. II. 243. p. Válogatott versek 23–24. p. Szellemek utcája 29. p. Összes versei 32. p.

Henrik király! = Nyugat 1933. II. 548. p. Válogatott versek 40–41. p. Szellemek utcája 41. p. Összes versei 46–47. p.

Cantus firmus. = Nyugat 1934. I. 35. p. Válogatott versek 42. p. Szellemek utcája 42. p. Összes versei 48. p.

Az igaztevőhöz!. = Nyugat 1934. I. 244. p. Válogatott versek 53–54. p. Szellemek utcája 56. p. Összes versei 62. p.

Szellemek utcája. = Nyugat 1934. I. 297. p. Válogatott versek 9–10. p. Szellemek utcája 13. p. Összes versei 13–14. p.

Levél Oidipúsz haláláról. = Nyugat 1934. I. 297–298. p. Válogatott versek 45–47. p. Szellemek utcája 45–46. p. Összes versei 51–52. p.

Ballada az elrabolt leányról. = Nyugat 1934. I. 299. p. Válogatott versek 50. p. Szellemek utcája 49. p. Összes versei 55. p.

Levél a rémületről. = Nyugat 1934. I. 299–300. p. Válogatott versek 48–49. p. Szellemek utcája 47–48. p. Összes versei 53–54. p.

Katonák éneke. = Nyugat 1934. I. 300. p. Válogatott versek 61–62. p. Szellemek utcája 61. p. Összes versei 68. p.

Részeg éjszaka. = Nyugat 1934. I. 358. p. Válogatott versek 51–52. p. Szellemek utcája 50–51. p. Összes versei 56–57. p.

Hajnal előtt. = Nyugat 1934. I. 502. p. Válogatott versek 69. p. Szellemek utcája 71. p. Összes versei 79. p.

Kutyák. [II. változat. V.ö. Kutyák (1930).] = Nyugat 1934. II. 61–62. p. Válogatott versek 67–68. p. Szellemek utcája 69–70. p. Összes versei 77–78. p.

Kívánság. [II. változat. V.ö. Kívánság (1910).] = Nyugat 1934. II. 62. p. Válogatott versek 110–111. p. Szellemek utcája 105–106. p. Összes versei 115. p.

Reménytelenül. = A Tükör 1934/11. november 14. p. Válogatott versek 60. p. Szellemek utcája 60. p. Összes versei 67. p.

Álom az ifjúságról. = Nyugat 1936. I. 292. p. Szellemek utcája 64. p. Összes versei 71. p.

Motetta. = Nyugat 1936. I. 458. p. Szellemek utcája 65. p. Összes versei 72. p.

A völgyben. = Nyugat 1938. II. 33. p. Szellemek utcája 63. p. Összes versei 70.

A jelenés. = Szabad Nép 1946. június 9. 6. p. Szellemek utcája 18–19. p. Összes versei 19–20. p.

Öregség. = Magyarok 1947. március 161. p. Szellemek utcája 20–21. p. Összes versei 21–22. p.

Katonák gúnydala. = Fórum 1947. március 192. p. [Címváltozat: Gúnydal Pergolára.] Szellemek utcája 62. p. Összes versei 69. p.

Oh holdözön! = Kortárs 1947. június–július. 164. p. Szellemek utcája 22. p. Összes versei 23. p.

Oh latin szerelem! [V.ö. Régi dallam.]= Nagyvilág 1947/14. Karácsony. 2. p. Szellemek utcája 52. p. Összes versei 58. p.

A fegyenc fia. [V.ö. A fegyenc fia (1930).]= Magyarok 1948. január. 1. p. Szellemek utcája 54–55. p. Összes versei 60–61. p.

Az egyik agg levele Zsuzsannához. = Új Idők 1948. I. 20. p. Szellemek utcája 53. p. Összes versei 59. p.

Barokk elégia: Búcsú mesterségemtől. [V.ö. Elégia: Búcsú mesterségemtől.]= Új Idők 1948. I. 101. p. Szellemek utcája 72–73. p. Összes versei 80–81. p.

Az „Aggok a lakodalmon” című verses tragédia prológusa. [V.ö. Aggok a lakodalmon (1910).]= Nagyvilág 1948. február 15. 2. p. Szellemek utcája 133–136. p. Összes versei 143–146. p.

Gyertyafénynél. [V.ö. Gyertyafénynél(1912).]= Kortárs 1948. november. 322. p. Szellemek utcája 125–127. p. Összes versei 135–137. p.

Emlékezetül. = Irodalmi Újság 1954. augusztus 14. p. Összes versei 82–83. p.

Intelem az aggastyánhoz. = Magyar Nemzet 1959. március 22. 8. p. Összes versei (1969) 85. p.

Végrendelet feleségemnek. = Népszava 1959. március 29. 4. p. Összes versei (1969) 86. p.

Műfordítások

A rongyoli-bongyos cigánydalosok. In: F. M.: Szellemek utcája. Bp. 1948. Dante 149–150. p. = Füst Milán összes versei. Bp. 1958. Magvető, 159–160. p.

Bantu-néger ballada. In: F. M.: Szellemek utcája. Bp. 1948. Dante 151–152. p. = Füst Milán összes versei. Bp. 1958. Magvető, 161–162. p.

Shakespeare, William: Lear király. Ford. és bev.: F. M. Bp. 1955. Új Magyar Kiadó 189 p. 2. kiadás: Bp. 1957. Európa, 183 p. (Világirodalmi Kiskönyvtár.)

Whitman, Walt: Ének magamról. In: Fűszálak. Összes költemények. (Ford.: Babits Mihály, Füst Milán stb. Utószó: Országh László.) Bp. 1955. Új Magyar Kiadó 34. p. Bp. 1964. Helikon, 772 p.

Whitman, Walt: Oh úttörők, ti úttörők! In: Fűszálak. Összes költemények. (Ford.: Babits Mihály, Füst Milán stb. Utószó: Országh László.) Bp. 1955. Új Magyar Kiadó 163. p. Bp. 1964. Helikon, 772 p.

Horatius, Flaccus: Cassius Severus ellen. In: Quintus Horatius Flaccus Összes versei. Bp. 1961. Corvina 669–670. p.

Elő- és utószók

Berzsenyi Dániel Válogatott versei. A bevezetést írta: Füst Milán. Könyvdíszítés: Gróf József. Bp. 1921. Kellner István kiadása 93 p. [Készült 300 számozott példányban. Ua. bibliofil kiadás 25 példány egész bőrkötésben.]

Haukland, Andreas: Ol-Jörgen, az élet királya. Regény. Ford.: Géresi Vendel, bev.: Füst Milán. Bp. 1924. Világirodalom Kiadó 292 p.

Gelléri Andor Endre: Téli kikötő. Elbeszélések. Vál., bevez.: Füst Milán. Bp. 1946. Szikra 159 p.

Tolsztoj, Lev Nyikolajevics: Regények és elbeszélések 1–2. Ford.: Áprily Lajos, Gellért György stb. Utószó: Füst Milán. Bp. 1956. Új Magyar Kiadó 780 + 844. p. (Orosz Remekírók.) [Ua.: Román–magyar közös kiadásban.]

Goethe, Johann Wolfgang: Reinecke Fuchs – Reinecke, a róka. Állateposz. Bev.: Füst Milán; ford, utószó: Bernáth István. Bp. 1958. Corvina 287 p. (Kétnyelvű Klasszikusok.) [Ua.: Román–magyar közös kiadás.]

Dickens, Charles: Copperfield Dávid 1–2. Ford.: Szinnai Tivadar, utószó: Füst Milán. Bp. 1966. Európa 501 + 500 p.

Idegen nyelveken

Lachende Geschichter (Eine Erzählung). Übers. von Stefan Klein. München 1923. Musarion Verl. 168 p.

Aba, Adam [Zusammengest. von]: Stimmen für Europa. Ein Chor ungarischer freier Rhytem. (Von Milan Füst, Margarete Kaffka, etc.) Berlin 1927. Aeterna 49 p.

Die Geschichte meiner Frau. (Übersetzt Mirza von Schüching.) Hamburg 1957. Rowohlt 446 p. ua. Reinbek bei Hamburg 1962 Rowohlt 446 p. (2. Aufl.) Bp–Berlin. 1973. Corvina–Volk und Welt. 417 p. ua. Bp–Berlin. 1975. Corvina–Volk und Welt, 417 p. (3. Aufl.) Bp–Berlin. 1977. Corvina–Volk und Welt. (4. Aufl.) Bp–Berlin. 1983. Corvina–Volk und Welt.

L’histoire de ma femme. (Traduit par E. Berki, S. Peuteuil. Préface de A. Gyergyai.) Paris 1958. Gallimard 430 p. ua. Paris. 1994. Gallimard.

Füst, Milan: Mon autobiographie. In: L’histoire de ma femme. Paris. 1958. 29–30. p. = Books from Hungary. 1965/3. 8. p.

Historija mojej zony. (Przeloz: Zofia Kierszys, Marta Styczynska.) Warszawa 1960. Panst. Inst. Wyd. 486 p.

Povijest moje zene. (Prev.: Kálmán Mesarić.) Zagreb 1961 Naprijed 389. p.

Het geheim van nijn vrouw. Aantekeningen van de Hollandse kapitein Steurr. (Vertaling door László Senimeos.)Lochem [1964.] De Tijdstoom 386 p.

Aladdin sur la tombe de son pére. = La Table Ronde 1965. jul.

The white horse = Konstantin úrfi. = The Keys 1966. No. 1.

Zgodba moje žene. Zapiski kapitana Störra. (Prev. Vilko Novak.) Maribor. 1966. Založba obzorja 428 p.

Rónay György: Die neue ungarische Lyrik. (Kassák Lajos, Füst Milán stb. verseinek fordításával.)= Akzente. Zeitschrift für Dichtung. München. 1967. 228–257. p.

Självbiografisk essä. (Övers. fran det ungerska manuskriptet av Péter Kádár, Leif Ohlson. Ill.: Gyula Buvári.) = Horisont 1967. Arg. 14. Nr. 3/4. (Specialnummer om ungersk litteratur.) Vasa 1967. 39–42. p.

Avskedsdikt av en hellenistisk arabpoet. – Kvällen har kommit. (Dikter. Versek. Övers.: Géza Thinsz.) = Horisont 1967. Arg. 14. Nr. 3/4. (Specialnummer om ungersk litteratur.) Vasa 1967. 43. p.

La Sigisbée = A cicisbeo. = Preuves 1967. avril

Die Strasse der Geister [Gedicht. Deutsch von Barbara Frischmuth.] = Akzente Heft 1967/3. 243. p.

Historia de mi mujer (Trad. Francisco Parcerisas.) Barcelona 1970. Lumen, 385 p.

L’ubil som svoju zenu. Yápisky kapitána Störra. (Prel.: Móric Mittelmann Dedinsky.) Bratislava 1970. Epocha, 394 p.

Choix de poémes. Versek. Trad.: Isabelle Vital, Pierre della Faille. [Préf.]: Georges Mounin. Postface: László Rónay. Honfleur–Paris–Bp. [1971] Oswald–Corvina 171 p.

Miloval jsem svou zenu. Zápisky kapitána Störra. (Přeloz.: Magda Reinerová. Doslov: Petr Rákos.) Praha 1973. Odeon 348 p. (Vyd. 2.) Praha. 1981. Odeon, 318 p.

Herbstdüstenisse. – „Aufzeichnungen längst des Weges”. (Aus dem ungerischen Nachdichtung von Franz Fühmann. Übers.: Paul Kárpáti. Nachwort von Márton Kalász.) Leipzig 1974 Reclam. 99 p.

Kumpf, Elisabeth (Hrsg., Vorwort.): Bruder Abel. (Erzählungen – Anthologie. Füst Milán elbeszélésével.] Leipzig 1974. St. Benno-Verl. 620 p.

Povestea nevestei meie. (Trad.: George Sbârcea) Bucuresti 1976. Ed. Eminescu 382 p.

Korolevszkaja tragédija (Genrih IV.). Perev.: Alekszandr Abramovics Gerskovics. Moszkva 1978. VAAP-Inform 92 p.

Historien om min hustru. Kapten Störrs anteckningar. (Övers.: Ulrika Wallenström.) Bromma 1979. Fripress 383 p.

Advent a iné = Advent.(Novely. Kisregény. Prelo. Marta Lesna. Zost., doslov: Lajos Grendel.) Bratislava 1982. Tatran 378 p.

Mano zmonos istorija. Kapitono Stero uzrasal. (Verté Janina Isganaityte.) Vilnius 1984. Vaga 333 p.

The story of my wife. The reminiscences of Captain Störr. (Translated from the Hungarian by Ivan Sanders.) New York 1987. PAJ Publications. ua. (Preface by George Konrád.) New York. 1989. Vintage Books.

Catullus: drama en deux parties. (Trad.: Eva Vingiano de Pina Martins.) Paris [1988.] Beba 125 p.

25 poems = 25 vers. Angolra ford.: Tótfalusi István. [Bp.] 1990. Maecenas 111 p.

Les malheureux = Boldogtalanok. (Trad.: Sophie Képes.) Paris 1990. Éd. Theatrales 95 p.

Minu abikaasa lugu. (Tölkinud Leidi Veskis.) Tallin 1990. Eesti Raamat 318 p.

Tava de aur. [Az aranytál; Őszi vadászat; Pilli története; Egy magány története c. kisregények fordítása.] (Trad., sel. şi note de Victoria şi Constantin Olariu.) Bucureşti 1990. Bucureşti Univers 399 p.

Der Cicisbeo. (Übersetzt von Géza Engel.) = Festbeleuchtung auf dem Holzmarkt und andere ungarische Erzählungen.

Egyebek

Lukács György: Irodalom és demokrácia. [Hozzászólók: Füst Milán, Darvas József.] Bp. 1946. 47 p. (A Magyar Kommunista Párt Politikai Akadémiája 2.)

Vitaülés. Előadás, hozzászólások. Bp. 1972. november 2. Rend.: a Magyar Írók Szövetsége Műfordítói Szakosztály; Magyar P.E.N. Club. (Franciául.) Bp. 1974. Magyar P.E.N. Club 49 p.

 

A bibliográfiát összeállította Szilágyi Judit.

 

Szakirodalom

Bibliográfiák

Deák Dénes Összeáll. Füst Milán műveinek bibliográfiája 1909–1970. [Gépirat] 108 p. [Országos Széchényi Könyvtár]

Kozocsa Sándor Összeáll. Füst Milán irodalmi munkássága = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 89–92. p.

Önálló kötetek

Bányai Jámos: Bonyolult örömök. Füst Milán költészetének felépítése Újvidék, 1964. Symposion Könyvek 5.

Büky László: Egy vers szóhasználati háttere (Füst Milán: Szellemek utcája); Szeged, 2000. Szegedi Tudományegyetem – Magyar Nyelvészeti Tanszék (Szeged) 312 p.

Büky László: Képalkotás és képrendszer Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. Bp., 1989. Akadémiai Kiadó, 233 p.

Büky László: Füst Milán metaforahasználatának alapjai - szótárszerű feldolgozásban. Szeged, SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2002. 289. p.

Büky László: Füst Milán metaforahasználatának szövegtanából - szótárszerű feldolgozásban. Szeged, SZTE BTK Magyar Nyelvészeti Tanszék, 2004. 417. p.

Fónagy Iván: Füst Milán: Öregség. – Dallamfejtés. Bp. 1974. Akadémiai Kiadó [hanglemezmelléklettel]

Füst Milán rejtélyes múzsája [sajtó alá rend., utószó, jegyzetek: Petrányi Ilona] Bp., 1995, Fekete Sas Kiadó, 398 p.

Füst Milán-dialógusok szerk. Kovács Kristóf András és Szabolcsi Miklós. Bp., 2000. Anonymus, 232 p. [Belépő – első könyvek]

Füst Milán-különszám: Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz.

Kis Pintér Imre: A semmi hőse. Füst Milán költői világképe. Bp. 1983. Magvető Kiadó 225 p.

Radnóti Zsuzsa: A próféta Színháza. Pécs, 1993. Jelenkor, Irodalmi és Művészeti Kiadó, 95 p.

Rákosi Marianna: Füst Milán álomformája. Szeged, 2003. JATEPress, 140 p.

Somlyó György: Füst Milán alkotásai és vallomásai tükrében (Emlékezés és tanulmány) Bp. 1969. Szépirodalmi Kvk., 246 p. (Arcok és vallomások sorozat)

Somlyó György: Füst Milán vagy A lesütöttszemű ember [Emlékezés és tanulmány] Bp. 1993. Balassi Kiadó, 266 p.

Szellemek utcája: in memoriam Füst Milán [vál., szerk., összeáll. Kis Pintér Imre] Bp. 1998, Nap Kiadó, 374 p. [In memoriam]

Szilágyi Judit: „Magadtól menekvésed” Füst Milán: Napló. szó_köz Irodalomtörténeti sorozat 1. [Szerk.: Szilágyi Zsófia Júlia; Előszó: Angyalosi Gergely] Bp., 2004. Fekete Sas Kiadó, 327 p.

Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből [szerk. Ladányi József; tanulmányok Bajkay Éva et al.] Bp. 1992, Petőfi Irodalmi Múzeum, 98 p. [ill., részben színes kiállítási katalógus]

Cikkek, tanulmányok, kritikák:

A magyar Irodalom, két nagy halottja = Nagyvilág, 1967. 9. sz. 1432–1433. p.

[Ábel Péter] Á. P.: A Véletlen találkozások c. kötetről = Színház és Mozi, 1949. 15. sz. 21. p.

Abody Béla: Látomás és indulat = Kortárs, 1964. 812–816. p.; A. B.: Indulás, érkezés. Bp. 1990. Magvető Kiadó, 60–72. p.

Abody Béla: A gondolkodás látványa. [Füst Milán, a tanár] = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 28–33. p.; A. B.: Félidő Bp. 1973. Szépirodalmi Kvk., 20–28. p.

Abody Béla: Emlékezetem pályája. A nagy vetélkedő = Népszabadság, 1976. október 31. 8–9. p.

Abody Béla: Emlékezetem pályája. Töredékek Füst Milánról = Kortárs, 1976. 10. sz. 1622–1632. p.

Abody Béla: [A Látomás és indulat a művészetben 2. kiadásáról] Bp. 1968. Magvető Kiadó, 20–32. p.

Abody Béla: Látomás és indulat a művészetben = A. B.: Félidő 1973. Bp. Szépirodalmi Kvk., 7–19. p.

Acsády Károly: Beszélgetés a hegyen a hatvanéves Füst Milánnal = Színház, 1948. 30. sz.

Acsády Károly: Vízkereszt vagy amit akartok. [Füst Milán munkájáról.] = Színház, 1947. 2. sz. 3. p.

Albert Zsuzsa összegyűjt. Legenda Füst Milánról [Ágh István, Domokos Mátyás, Lukácsy András, Poszler György és Somlyó György emlékezései] = Forrás, 27. évf. 10. sz. (1995. október) 63–70. p.

Alexa Károly: Füst Milán kisregényei = Kritika, 1978. 7. sz. 20–21. p.

Alexa Károly: Füst Milán kisregényei. In: A. K.: Quodlibet Bp. 2004. Kortárs Kiadó, 186–190. p.

Almási Miklós: A zongora. A lázadó. (A Pesti Színház, előadása.) = Kritika, 1982. 11. sz. 36. p.

Almási Miklós: Boldogtalanok (A Madách Színház Kamaraszínház a előadása) = Kritika, 1982. 5. sz. 23–24. p.

Almási Miklós: Infantilis szerelmeink krónikája (Catullus – A Katona József Színház előadása) = Népszabadság, 1987. március 14. 15. p.

Andrássy Antal: Margit kisasszony a Jászaiban. = Népszabadság, 2003. szeptember 16.

Angyalosi Gergely: Az Öröktüzek c. kötetről = Magyar Nemzet, 1984. április 8. 6. p.

Angyalosi Gergely: Füst Milán drámáiról = Kritika, 1980. 5. sz. 30–31. p.

Angyalosi Gergely: „Problematikus értékek”. Füst Milán: Szakadék és Jean-Paul Sartre: Az undor = Alföld, 1992. 7. sz. 48–53. p.; A. G.: A költő hét bordája Debrecen, 1996. Latin Betűk, 13–22. p.; Valeurs problématiques = Hung. Stud. 16. 2002. 89-96.

Angyalosi Gergely: „Változtatnod nem lehet” A lélek lehetőségei. (Líra és szubjektumelmélet összefüggései a század eleji Magyarországon) Bp. 1986. Akadémiai Kiadó, 123 p. [Irodalomtörténeti Füzetek 114.]

Angyalosi Gergely: Narrativitás és valószerűség. Füst Milán: A feleségem történe c. regényének egy értelmezési lehetőségéről. = Új Írás, 1985. 7. sz. 75–80.; A. G.: A költő hét bordája. Debrecen, 1996. Latin Betűk, 22–32. p.

Angyalosi Gergely: Objektív kórus-árnyjáték. (Füst Milán: Habok a köd alatt) = Irodalomtörténeti Közlemények, 1991. 1. sz. 42–47. és: A. G.: A költő hét bordája. Debrecen, 1996. Latin Betűk, 182–193. p.

Antal Gábor: A Szellemek utcája c. kötetről = Művelt Nép, 1948. 8. sz. 6. p.

Antal Gábor: Margit kisasszony. (A Játékszín előadása) = Magyar Nemzet, 1986. február 27. 7. p.

Antal Gábor: Boldogtalanok (Füst Milán drámája a Madách KamaraSzínház,ban) = Esti Hírlap, 1963. április 9. 83. sz. 2. p.

Antal Gábor: Egy interjú története. – Az író beszél elveszett naplójáról. = Magyar Nemzet, 1945. július 18.

Antal Gábor: Emlékezés Füst Milánra. [Születésének 90. évfordulója alkalmából] = Magyar Nemzet, 1978. július 22. 4. p.

Antal Gábor: Füst Milán Napló-ja. = Magyar Nemzet, 1976. június 20. 13. p. és: A. G.: Üdvösség mára és holnapra. Bp., 1986. Szépirodalmi Kvk., 165–168. p.

Antal Gábor: Füst Milán: A Negyedik Henrik király = Ország–Világ,, 1964. szeptember 25. 29. p.; Nógrádi Népszabadság, 1964. november 15.

Antal Gábor: Füst Milán: Catullus = Ország–Világ, 1968. február 14. 7. sz. 23. p.

Antal Gábor: Máli néni. = Magyar Nemzet, 1984. október 31. 7. p.

Antal Gábor: Színházi levél. (Füst Milán: IV. Henrik király c. drámájáról) = Fejér Megyei Hírlap, 1964. november 15.

[Antal Gábor](antal) = Magyar Nemzet, 1969. december 14.

[Antal Gábor] A. G: Füst Milán beszél elveszett naplójáról = Magyar Nemzet, 1945. július 7. 54. sz. 4. p.; A. G.: Üdvösség mára és holnapra. Bp. 1986. Szépirodalmi Kiadó, 163–164. p.

Bajkay Éva: Az avantgárd után. Válogatás Füst Milán képzőművészeti gyűjteményéből = Új Művészet, 3. 1992. 8. sz. 39–42. p.

[Bálint Lajos](bl.): [A Nevetők-ről] = Világ, 1920. november 21. 275. sz. 6. p.

Bálint Péter: A Füst Milán-i „meseszövés” sajátosságai = Bárka, 7. évf. 1999. 1–2. sz. 89–95. p.

Bálint Péter: Átok és áldás: Füst Milán: A feleségem története = Alföld, 1985. 6. sz. 54–65. p.

Bálint Péter: Gyász és átok: Füst Milán: Advent = Alföld, 1989. 12. sz. 47–60. p.

Bán Anna: Nyílt levél Déry Tiborhoz = Kortárs, 1968. 9. sz.

Bánóczi László: [Az Advent-ről] = Független Szemle, 1923. 24. sz.

Bányai Gábor: Színházi esték (Catullus. A Studió K. előadása) = Népszava, 1983. december 21. 6. p.

Bányai János: Bonyolult örömök. Füst Milán költészetének felépítése = Híd, 1964. 398–411. p.

Bányai János: Füst Milán „versírása” Újvidék, 1973. 32 p. (Klny.: Az Újvidéki Bölcsészettudományi Kar Magyar Tanszékének kiadványa. Tanulmányok 6.)

Bányai János: Füst Milán költői szemlélete = Új Symposion, 1967. 28. sz. 2–5. p.

[Barabás Gyula]b.gy.: [Az Advent-ről] = Népszava, 1922. december 24. 293. sz. l0. p.

[Barabás Gyula]b.gy.: [Az aranytál-ról] = Népszava, 1921. december 17. 283. sz. 4–5. p.

Barabás Judit: A széthullás pátosza (Füst Milán: Megtagadott színművek, Radnóti Zsuzsa: A próféta színháza)

Barabás Tamás: Gyorsfénykép Füst Milánról = Béke és Szabadság, 1955. április 13.

Barabás Tibor: Füst Milán költészetéről. Szellemek utcája = Nagyvilág, 1948. március 15. [francia nyelvű szám] 6. p.; B. T: Irodalom, és haladás Bp. 1948. 57–61. p.; B. T.: A könyv hatalma Bp. 1961. 247–252. p.

Barabás Tibor: Füst Milán 1888–1967 = Népszabadság, 1967. július 27. 7. p.

Barabás Tibor: Füst Milán arcképéhez = Népszabadság, 1978. május 21. 13. p.

Barabás Tibor: Találkozás Füst Milánnal = Film Színház Muzsika, 1968. 29. sz. 20–21. p.; Budapester Rundschau, 1968. 31. sz. 7. p.

Bárdos László: A törvényerejű magánbeszéd. = Élet és Irodalom, 42. sz. (2002. október 18.) 33. p.

Barta András: Boldogtalanok (A Szolnoki Szigligeti Színház előadása) = Magyar Nemzet, 1978. március 11. 4. p.

Barta András [A Boldogtalanok-ról] = Magyar Nemzet, 1982. március 6. 11. p.

Barta András: A sanda bohóc. (A Vígszínház előadása) = Magyar Nemzet, 1981. március 29. 11. p.

Barta András: Artikulátlan üvöltés (Catullus. A Katona József színház előadása) = Magyar Nemzet, 1987. március 14. 8. p.

Barta Lajos: Levél egy magyar drámaíróhoz (A Boldogtalanok-ról) = Bécsi Magyar Újság, 1923. február 18. 41. sz. 7. p.; B. L.: Árnyak a hídon. Bp. 1970. Szépirodalmi Kvk. 110–112. p.

Batári Gyula: Füst Milán egyetemi előadásairól = Magyar Nemzet, 1988. szeptember 29. 4. p.

Beck András: Karinthy Gábor levelei Füst Milánhoz. = Holmi, 2004. 8. sz. 989–1000. p.

Bécs Ernő: Füst Milán = Tiszatáj, 1967. 894. p.

Bécsy Tamás: A boldogtalanság paroxizmusai [Füst Milán: Drámái és „Megtagadott” színművek és egyfelvonásosok c. kötetéről] = Holnap, (5.) 1994. 4–5. sz. 123–141. p.; Irodalomtörténet, 1995. 26. évf. 2–3. sz. 384–407. p.

Bécsy Tamás: Színházi előadások Budapesten [Füst Milán: A sanda bohóc. A Víg Színház előadása] = Jelenkor, 1981. 7–8. sz. 746–750. p.

Bécsy Tamás: A drámaszöveg, mint az alakok önértelmezése. (Füst Milán: Catullus) In: B. T.: Magyar drámákról - 1920-as, 1930-as évek. Bp.–Pécs, 2003. Dialóg Campus Kiadó, 127–136. p.

Béládi Miklós: [Összes versei-ről] = Népszabadság, 1969. július 17. 7. p.

Belia György: [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Irodalomtörténet, 1958. 1. sz. 181–183. p.

Belohorszky Pál: A semmi sámánja. Füst Milán kisregényeiről = Kortárs, 1978. 8. sz. 1283–1288. p.; B. P.: Égő rózsamáglya. Bp. 1987. Szépirodalmi Kvk., 331–343. p.

Bence György: [Látomás és indulat a művészetben] = Magyar Filozófiai Szemle, 1964. 1151–1156. p.

Benedek István Gábor: „Sokszorosan bizalmas” levéltár. Újszászy, Wallenberg, Füst Milán és a történelem = Népszabadság, 58. 2000. 42. 32. p.

Benedek István Gábor: Erzsi néni – Kiegészítés a Füst Milán galaxishoz (II.) = Élet és Irodalom, 29. sz. (1995. július 21) 5. p.

Benedek Marcell: Füst Milán Lear-fordítása = Irodalomtörténet, 1955. 4. sz. 493–495. p.; B. M.: Könyv és Színház,. Bp. 1963. 328–333. p.

Benyovszky Krisztián: Hajnaltájt. = Kalligram, 2000. 4. sz. 65–78. p.

Beregi [Tivadar] Théodore: Milán Füst et Louis Kassák = Sociéte des Poetes et Artists de France, Paris 1977. 49–52. p.

Berg, Peter: Zwei gute Zenter. Eifersucht. Ein neuer Name aus Ungarn: Milan Füst = Rundschau am Sonntag, (Köln) 1963. juni 23.

[Berkes Erzsébet]: A kételkedés óriása. Száz éve született Füst Milán = Magyar Nemzet, 1988. július 16. 8. p.

Berki Erzsébet [A Parrnasszurs felé] = Irodalmi Újság, 1962. április 1. 7. sz. 5. p.

Berki Erzsébet: Füst és Déry = Irodalmi Újság, 1968. 19. sz. 6. p. [Déry Tibor: Ítélet nincs c. könyvének Füst Milánról szóló fejezetéről]

Berki Erzsébet: Korai végrendelet = Irodalmi Újság, 1963. augusztus l. 15. sz. 3. p.

Berki Erzsébet: Párizsi beszélgetés Füst Milánnéval = Irodalmi Újság, 1968. március 1. 5. p.

(berkes) [Erzsébet]: A kételkedés óriása = Magyar Nemzet, 1988. július 16. 8. p.

Bernáth István: Köszöntő helyett (Füst Milán hetvenedik születésnapjára) = Kortárs, 1958. 8. sz. 219–221. p.

[Bessenyei György]B. Gy.: [Kisregények-ről] = Népszabadság, 1959. március 13. 61. sz. 8. p.

Bikácsy Gergely: Öngyötrők = Holmi, 1996. 6. sz. június 909–913. p.

Bikácsy Gergely: A keserűség könyve. (Füst Milán: Teljes napló I-II.) = Holmi, 2002. 6. sz. 779–797. p.

Bikácsy Gergely: Éneklő vakok (Füst Milán: A mester én vagyok) = Holmi, 1999. 8. sz. 1028-1032. p.

Bíró Zoltán: A Nyugat-mozgalom és a Nyugatosok”. In: B. Z.: Két nemzedék : a magyar irodalom két nagy nemzedéke a 20. században. Bp : Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 61-111. p.

Boda J. Károly – Porkoláb Judit: A mű megközelítése néhány szempont szerint. (Füst Milán: A feleségem története) In: Stilisztika és gyakorlat [szerk. Szathmári István] Bp. 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó, 233–241. p.

Bodnár György: A történelem mint metafora. (Füst Milán: Advent) In: B. Gy.: Jövő múlt időben. (tanulmányok, esszék, kritikák) Bp. 1998. Balassi Kiadó, 84–87. p.

Bodnár György: „Uram, ha ezt a képet megvehetném” – bevezetés a Válogatás Füst Milán gyűjteményéből c. kiállításhoz. [Füst Milán lakásában lévő festmények és rajzok kiállításának bevezetője] In: Ars Hungarica, 2001. 2. sz. 423–428. p.

Bogácsi Erzsébet: (A zongora. A lázadó. – A Pesti színház előadása) = Magyar Nemzet, 1982. szeptember 19. 6. p.

Bogácsi Erzsébet: (Negyedik Henrik király. A Várszínház előadása) = Magyar Nemzet, 1979. november 27. 4. p.

Bogáti Péter: [Az Őszi vadászat-ról] = Népszava, 1955. június 14. 138. sz. 4. p.

Bohuniczky Szefi: Az elfelejtett Centrál kávéház = Vigilia, 1959. 8. sz. 471–478. p.

Bóka László: [A feleségem történeté-ről] = Új Magyarország, 1947. január 25. 4. sz. l0. p.

Bóka László: [A Negyedik Henrik király-ról] = Nyugat, 1941. I. 171–172. p.; B. L.: Könyvek, gondok Bp. 1966. 109–112. p.

Bóka László: [A Szellemek utcája c. kötetről] = Új Magyarország, 1948. március 13. 11. sz. 7. p.

Bóka László: [A Negyedik Henrik király-ról] = Az Ország Útja, 1941. 7. sz. 256. p.

Bóka László = Az Ország Útja, 1941. 7. sz. 256. p.

Bóka László: Füst Milán tanítása. = Füst Milán: Látomás és indulat a művészetben. [Előszó] Bp. 1963. Magvető Kiadó 17–25. p.; B. L.: Válogatott tanulmányok. Bp. 1966. 589–604. p.

Boltendal, R.: [A feleségem történeté-ről] = Friese Coureer, (Heerensveen) 1963. május 18.

Bondy, Francois: „…weil wir das Leben nicht sehr schatzen”. Eine Neuentdeckung: Milan Füst = Die Welt Literatur, 1962. szeptember 22.

Borbély Andor: [A Boldogtalanok-ról] = Magyarság, 1923. február 20.

Borbély László: [A feleségem történeté-ről] = Magyar Protestánsok Lapja, 1942. 48.

Bori Imre: Füst Milán = Híd, 1969. 5–28. p., 163–177. p., 289–306. p., 437–452. p., 515–527. p., 741–753. p., 844–850. p. [Pályakép]

Bori Imre: A prózaíró Füst Milán: A próza felé a drámán át In: Prózatörténeti tanulmányok. Újvidék 1993. Forum, 181–224. p.

Bori Imre: Az avantgarde apostolai. Füst Milán és Kassák Lajos (A magyar irodalmi avantgarde 3.) Újvidék 1971. Forum, 238. p. [Symposion Könyvek 27.]

Bori Imre: Füst Milán és a történelem = Literatura, 1984. 3. sz. 328–334. p.; B. I.: Prózatörténeti tanulmányok Újvidék 1993. Forum, 167–173. p.

Bori Imre: Füst Milán lírájáról. = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 49–57. p.

Bori Imre: Füst Milán: Szellemek utcája. In: B. I.: Szövegértelmezések Újvidék 1977. Forum, 89–97. p.

Bőgel József [A Catullus-ról] = Társadalmi Szemle, 1969. 10. sz. 96–98. p.

Bratmann Mihály: [A Zongora bemutatójáról; Egyetemi színpad: 1966. február] = Élet és Irodalom, 1970. 8. sz. 13. p.

Budai Katalin: Füst Milán rejtélyes múzsája = Beszélő, 1995. 23. sz. (június 8.) 44. p.

Büky László: „A szív idézete: líra.” A szív főnév használata Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. = Néprajz és Nyelvtudomány, 1982. 26. sz. 63–93. p.; Ladislao Deme… (Szerk.: Ferenczi Imre, Károly Sándor, Mikola Tibor) Szeged, 1982, 412 p. Acta Universitatis de Attila József nominatae. 205–236 p.

Büky László: „…hallgatag király: rejtélyes elmulás!” Füst Milán „halál”-ábrázolása. = Néprajz és Nyelvtudomány, 38. 1997. 29–38. p.

Büky László: A „lélek” főnév Füst Milán és Karinthy Frigyes költői nyelvében. = Magyar Nyelvőr 1984. 3. sz. 289–304. p.

Büky László: A fekete szó Füst Milán lírájában = Magyar Nyelvőr, 1977. 1. sz. 56–63. p.

Büky László: A fityfiring és más nyelvjárási elemek Füst Milán költői nyelvében = Magyar Nyelvőr, 1992. 4. sz. 405–408. p.

Büky László: A fut ige metafórás használatáról Füst Milán költői nyelvében = Néprajz és Nyelvtudomány, 1977. 21. sz. 107–116. p.

Büky László: A metafórát kifejező állapothatározók Füst Milán költői nyelvében = A magyar nyelv grammatikája: A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai (Szerk.: Imre Samu, Szathmári István, Szűts László) Bp. 1980. Akadémiai Kiadó, 792 p. 259–266. p.

Büky László: Egy szókép világa Füst Milán költői nyelvében [Egy hellenista arab költő búcsúverse] = Magyar Nyelvőr, 1981. 185–193. p.

Büky László: Füst Milán: Teljes Napló I–II. = Tiszatáj, 200. 7. sz. 90–97. p.

Büky László: Metaforikus hasonlatok (Füst Milán költői nyelvében) = Néprajz és Nyelvtudomány, 22–23. 1977–1978.; Szeged, 1979. 140–147. p. [Nyelvészeti dolgozatok 176.]

Büky László: Némely látomások nyelvi megvalósulásáról Füst Milán költői nyelvében = Magyar nyelvőr, 2. sz. (1995. április/június) 123–134. p.

Büky László: Színnevek használata Füst Milán költői nyelvében = Magyar Nyelvőr, 1979. 1. sz. 38–50. p.

Büky László: A sértődöttség dallamai. Füst-levelek a Fekete Sas Kiadótól. = Magyar Nemzet, 2003. január 25. 35. p.

Büky László: A sors nyelvi ábrázolása Ady Endre és Füst Milán lírájában. = Néprajz és nyelvtudomány, 40. 1999/2000. 29–36. p.

Büky László: Füst Milán Összegyűjtött levelei. = Tiszatáj, 2000. 3. sz. 102–109. p.

Büky László: Füst Milán: Teljes Napló I-II. = Tiszatáj, 2000. 7. sz. 90–98. p.

Chapsal, Madelaine [A feleségem történeté-ről] = L'Express, 1958. augusztus 21. 18. p.

Chavardés, Maurice [A feleségem történeté-ről] = France Observateur, 1958. október 2.; Les Lettres Nouvelles, 1958. november 27.; Le Monde, 1959. február 18. 8. p.

Czeizel Endre: Füst Milán betegségeinek története. = Mozgó Világ, 2001. 12. sz. 92–102. p.; In: Cz. E.: Aki költő akar lenni, pokolra kell annak menni? : Magyar költő-géniuszok testi és lelki betegségei. Bp. 2001. GMR Reklámügynökség, 166–177. p.

Czimer József [Füst Milán drámáiról] = The New Hungarian Quarterly, 1969. 34. sz. 185–189. p.

Cs. Szabó László [A Válogatott versek c. kötetről] = A Toll, 1935. 77. sz. 32–33. p.

Cs. Szabó László: Az igazmondó tragikomédiája. Füst Milán emlékének = Magyar Műhely, 1967. november 15. 23–24. sz. 97–123. p.

Csáki Judit: (Negyedik Henrik király. A Miskolci Nemzeti Színház, előadása) = Kritika, 1985. 5. sz. 34. p.

Csányi Erzsébet: A beszédében élő regényhős In: Cs. E.: Szövegvilágok – A fikció fölénye; Újvidék 1992. 117–121. p.

Csányi László: Somlyó György könyve Füst Milánról = Dunatáj, 17. évf. 1994. 1. sz. (március), 74–76. p.

Császár Elemér [A Nevetők-ről] = Magyar Múzsa, 1919. 31.

Császár Elemér [A Nevetők-ről] = Magyar Múzsa, 1920. 179–181.

Császár Elemér [Az aranytál-ról] = Új Nemzedék, 1921. 273. sz.

Cselényi László: Füst Milán. In: Cs. L.: Sokágú síp: barangolás az újabb magyar irodalomban. Dunaszerdahely, 2001. Lilium Aurum, 33-34. p.

Csernus Ákos [A feleségem történeté-ről] = Arts, 1958. augusztus

Csernus Ákos: Füst Milán és a mítosz, amit megteremtett (Hetvenedik születésnapjára) = Irodalmi Újság, 1957. 5. sz. 2. p.

Csontos Erika: Üvegpohár-kisasszony démonai. (Füst Milán: A mester én vagyok) = Élet és Irodalom 1999. 4. sz. 16. p.

Dalos László: Füst Milán = Film Színház Muzsika, 1967. 31. sz. 7. p.

Dalos László: Két Füst Milán-apróság = Lyukasóra, 1993. 2. évf. 3. sz. (március) 23. p.

[Dalos László] D.L. [A Boldogtalanok-ról]= Film Színház Muzsika ,1963. 12. sz. 5. p.

Danyi Magdolna: Füst Milán két versének megközelítése In: D. M.: Tanulmányok. Újvidék, 1970, 161–170. p. [Hajó megy el; Messzi fény.]

Deák Tamás: Due corde. Füst Milán és Kassák Lajos halálára. = Utunk 1967. 31. sz. 10. p.; D. T.: Boldog verseny. Bukarest 1973. Kriterion, 181–183. p.

Decourcelle, Claudine [A feleségem történeté-ről]= La Revue de Paris, 1959. március 19.

Déry Tibor: Hogy szeretett volna élni, s nem értett hozzá! In: D. T.: Ítélet nincs Bp. 1969. Szépirodalmi Kvk., 167–219. p.

Déry Tibor: Portrait de Milán Füst = The Hungarian P.E.N., 1969. 1–18. p.

Dési Ábel = Magyar Szó, 1969. szeptember 28. (268. sz.) 14. p.

[Dévényi Iván] (D. I.): Füst Milán = Vigilia, 1967. 634. p.

Devecseri Gábor [A feleségem történeté-ről] = Nagyvilág, 1947. 3. sz. 6. p.

Devecseri Gábor [Összes versei-ről] = Népművelés,, 1958. 9. sz. 28. p.

Devecseri Gábor = The Hungarian P.E.N., 1970. 85–88. p.

Devecseri Gábor: Búcsú szerda éjszaka. Meghalt Füst Milán = Élet és Irodalom, 1967. 30. sz. 3. p.

Devecseri Gábor: Fenség és szenvedély. Füst Milán születésének 80. évfordulójára = Élet és Irodalom, 1968. 29. sz. 6.; D. G.: Lágymányosi istenek. Bp. 1967. Szépirodalmi Kvk., 182–195. p.

Dévényi Iván [A Negyedik Henrik király-ról] = Jelenkor, 1965. 167–168. p.

Dévényi Iván [Látomás és indulat a művészetben] = Jelenkor, 1963. 7. sz. 669–671. p.

Dévényi Iván = Életünk, 1970. 473–475. p.

Dévényi Iván: A hetvenéves Füst Milán = Vigilia, 1958. 8. sz. 491–495. p.

Dévényi Iván: Füst Milán és a képzőművészet = Művészet, 1967. 10. sz. 20. p.

Dévényi Iván: Füst Milán-levelek = Híd, 1969. 754–758. p.

Diener Péter: La langue universelle des arts. (Notes nocturnes sur Schelling – Odoevskij – Füst – Jankelevitch) Toulouse 1979, Univ. 259–266 p.

Divald István [Látomás és indulat a művészetben] = Vigilia, 1949. 7. sz. 492–494. p.

Doboss Gyula: Én nem kívánok többé... Füst Milán, a Tandori-parabola, Dsida, Berda. In: D. Gy.: A „Költészetregény” A modern magyar költészetet és önmagát értelmező Tandori-próza olvasása. Bp. 2003. Orpheusz Kiadó, 173–197. p.

Doromby Károly [A Boldogtalanok-ról] = Vigilia, 1963. 368–369. p.

Doromby Károly [A Catullus-ról] = Vigilia, 1968. 204–205. p.

E. Fehér Pál: Füst Milán születésnapjára = Népszava, 1963. július 17. 165. sz. 2. p.

Egri Viktor [A Negyedik Henrik király-ról] = Irodalmi Szemle, 1965. 59–63. p.

Egri Viktor: Búcsú Füst Milántól. = Irodalmi Szemle, 1967. 692–694. p.

Egri Viktor: Füst Milán = Irodalmi Szemle, 1967. 228–231. p.

[Elek Artúr] (e.a.) [A Negyedik Henrik király-ról] = Újság, 1941. augusztus 13. 10. p.

Elek Artúr – Fülep Lajos – Füst Milán levelezéséből [Közreadja: Benedek Mihály és Márványi Judit] = Kortárs, 1987. 10. sz. 93–120. p.

Eörsi István: Polóniusi tanácsok = Élet és Irodalom, 1967. 31. sz. 5. p. [Füst Milán egyetemi előadásairól.]

Erdős Jenő: Füst Milánról = Szép Szó, 1938. VII. 145–147. p.

Erki Edit: „Idegen vagyok én itt, idegen.” Széljegyzetek a Naplóhoz = Új Tükör, 1988. 29. sz. 16. p.

Erki Edit: A Napló vallomása. Füst Milán Budapestje = Budapest, 1988. 7. sz. 38–40. p.

Ewerwyn, Klaus Ewert [A feleségem történeté-ről] = Rhein Pos, (Düsseldorf) 1962. november 10.

F. G. = Tagebuch, (Wien) 1963. február (???)

Fábián László: Füst Milán a Dohány utcában. = Remény, 2005. 2. sz. 66–67. p.

Falus Róbert [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Népszabadság, 1958. július 2. 155. sz. 4. p.

[Falus Róbert] F. R. [Az Ez mind én voltam egykoron. Feljegyzések az út mentén c. kötetről] = Népszabadság, 1969. szeptember 12.

Faragó Vilmos = Élet és Irodalom, 1969. szeptember 6. 36. sz. 7. p.

[Faragó Vilmos] F. V.: Füst Milán köszöntése = Élet és Irodalom, 1963. július 13. 28. sz. 5. p.

Fehér István: A művészet arra való, hogy a szépségével boldoggá tegyen bennünket. Füst Milán születésének centenáriuma [Gelléri József riportja] = Köznevelés, 1988. 29. sz. 24–25. p.

Fehéri György: Das Selbstbildnis Milan Füsts = Berliner Beitr. Hung., 1987. 41–51. p.

Fehéri György: Feljegyzések Störr kapitányról = Magyartanítás,, 1983. 1. rész: 2. sz. 49–55. p., 2. rész: 3. sz. 115–121. p.

Féja Géza: Füst Milán kőtáblája = Új Írás, 1975. 12. sz. 87–91. p.; F. G.: Törzsek, hajtások. Bp. 1978. Szépirodalmi Kvk., 111–119. p.

Fényi András [Összes versei-ről] = Köznevelés, 1958. 19. sz. 465. p.

Fenyő István: Portré költészetünk társtalan klasszikusáról. = Napjaink, 1969. 11. sz. 11. p.; F. I.: Figyelő szemmel Bp. 1976. Szépirodalmi Kvk., 360–364. p.

Fenyő Miksa: Füst Milán és a Nyugat, = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 6–16. p.

Fenyő Miksa: Spiritus flat ubi vult = Irodalmi Újság, 1967. szeptember 15. 6–7. sz. [Füst Milán és Kassák Lajos portréja.]

Ferenczy Erika = Magyar Hírlap,, 1969. február 5.

Fónagy Iván: Füst Milán: Öregség. Egy szabad vers zenéjéről = Magyar Nyelvőr, 1967. 4. sz. 420–448. p.

Forgách András: Milán a villamoson. Füst Milán: Teljes napló. = Jelenkor, 2001. 7–8. sz. 846–875. p.

Forgács Antal: Füst Milán = Független Szemle, 1935. 1. sz. 17. p.

Forgács Antal: Írók, akikről beszélnek = Könyves, 1934. május 1. sz. 8–9. p.

Frank László [A Parrnasszurs felé] = Könyvtáros, 1962. 364. p.

Fráter Zoltán: A napló Füstje = Élet és Irodalom, 1999. június 4.

Fráter Zoltán: Száz éve született Füst Milán = Kritika, 1988. 7. sz. 37–38. p.

Fráter Zoltán: Füstölgés. (Füst Milán összes versei) = Élet és Irodalom, 1998. 1. sz. 14. p.

Fühmann, Franz: Gedichte und Nachdichtungen Rostock, 1978, Hinstorff. 344. p. [Füst Milán, Hajnal Gábor, stb. verseinek fordításával]

Fülei-Szántó Endre: Emlékek Füst Milánról = Somogy, 1995. 23. évf. 2. sz. március/április, 104–106. p.

Füst Milán – Major Tamás – Gábor Miklós: On staging Shakespeare = The New Hungarian Quarterly, 1964. 13. sz. 61–75. p.

Füst Milán leveleiből. [vál., jegyzetek: Szilágyi Judit] = Új Forrás, 2002. 5. sz. 41–52. p.; 6. sz. 47–61. p.

Füst Milán ünneplése a svéd rádióban = Élet és Irodalom, 1965. 44. sz. 2. p.

Gábor István [A Catullus-ról] = Köznevelés, 1968. 193. p.

Gábor Miklós: Emlékezés Füst Milánra = Magyar Hírlap,, 1978. július 16. 8. p.

Gách Marianne: Az emlékek ideje. Füst Milán művekől, élményekről = Film Színház Muzsika, 1966. 42. sz. 9–10. p.

Gách Marianne: Beszélgetés Füst Milánnal a szépség boldogító erejéről = Film Színház Muzsika, 1963. 52. sz. 4. p. [A IV.Henrik felújítása.]

Gách Marianne: Füst Milánnal – a „munkapad” mellett = Irodalmi Újság, 1955. december 10. 50. sz. 2. p.

Gáli Judit: Szellemes szelllemi páholy (A Füst Milánról elnevezett értelmiségi kör célja és ülései) = Új Élet, 2001. 4. 02. 15. 7. p.

Galsai Pongrác [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Esti Hírlap,, 1958. július 4. 155. sz.

Galsai Pongrác: Füst Milán tanár úr = Új Írás, 1968. 6. sz. 93–96. p.; G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp. 1976. Szépirodalmi Kvk., 128–141. p.

[Gara László] G. L. [A feleségem történeté-ről] = Irodalmi Újság, 1959. 8. sz. 6. p.

Garda Sándor [A Boldogtalanok-ról] = Szocializmus, 1923. 190–192. p.

Gáspár Zoltán [A feleségem történeté-ről] = Az Ország Útja, 1943. 2. sz.

Gauthier, Jean-Louis [A feleségem történeté-ről] = Le Progrés, 1958. október 28.

Geléotti, Maurice: La vie littéraire en Hongrie. Milán Füst = L’ Europe Central, 1933. június 17.

Gellért Oszkár: Levelezésem Kortárs,aimmal. Bp. 1955. Művelt Nép Kiadó, 56–62. p.

Gera György: L'univers poetique de Milán Füst = Le Monde, 1969. november 22.

Gera György: Sziszüphosz és a bohóc = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 25–27. p. [Füst Milán alkotói személyiségéről.]

Gerold László [Drámák-ról] = Új Symposion, 1966. 18. sz. 20–21. p.

Görey Gábor [Összes versei-ről] = Népszava, 1958. november 15. 27. sz. 2. p.

Grandpré, Pierre de [A feleségem történeté-ről] = Le Devoir, (Montreal) 1959. október 24.

Gróh Gáspár: Megvetem az írókat = Múzsák, 1988. 2. sz. 30–31. p.

Guillevic, Nicolas: Sur Milán Füst = Arion, 1968. 2. sz. 151–152. p.

Guyaux, Jacques [A feleségem történeté-ről] = Journal de Charleroi, 1959. február 13.

Gyárfás Imre: Két életmű teljessé vált… Füst Milán és Áprily Lajos búcsúztatója. = Napjaink 1967. 9. sz. 7. p.

Gyárfás Miklós [A Negyedik Henrik király-ról] = Népszabadság, 1964. november 24. 275. sz. 8. p.

Gyárfás Miklós [A Szellemek utcája c. kötetről] = Haladás, 1948. 11. sz.

Gyergyai Albert: [Bev.] Füst Milán: L’histoire de ma femme. Paris 1958. Gallimard, 9–25. p.

Gyergyai Albert: Füst Milán = Gy. A.: Védelem az esszé ügyében. Bp. 1984. Szépirodalmi Kvk., 317–334. p.

Gyergyai Albert: Magyar költő franciául = Nagyvilág, 1972. 6. sz. 924–925. p.

Gyertyán Ervin: Alkalom a vitára [Látomás és indulat a művészetben] = Élet és Irodalom, 1964. január 4. 1. sz. 4. p.

Györe Imre: Boldogtalanok [A Madách Színház, KamaraSzínház,a előadása] = Magyar Nemzet, 1963. április 21.

György Péter: Az eltévedt bohóc = Színház, 1981. 5. sz. 12–15. p. [Füst Milán: A sanda bohóc. A Víg Színház előadása]

Hajdú Ráfis Gábor: Gyilkos áldozatok [Boldogtalanok. A Madách Színház, KamaraSzínház,a előadása.] = Népszabadság, 1978. február 24.

Halász Gábor: Új verseskönyvekről = Nyugat, 1935. I. 316–326. p.; H. G. válogatott írásai. Bp., 1959. 224–239. p.; H. G.: Tiltakozó nemzedék. Bp., 1981. Magvető Kiadó 744–757. p.

Haldimann, Eva: Milan Füst = Neue Zürcher Zeitung, 1967. november 12.

Hanák Tibor: Füst – mítosz – Valóság, = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 58–69. p. [Füst Milán esztétikájáról]

[Haraszthy Lajos](H-y)[A Boldogtalanok-ról] = Szózat, 1923. február 20. 40. sz. 8. p.

Harkai Vass Éva: Füst Milán és Kanada – Levél Kanadából = In: H. V. É.: Ezredvégi megálló – Műhelytanulmányok, kritikák; Újvidék 1998. Forum, Könyvkiadó, 19–21. p.

Harkai Vass Éva: Parnasszus és művészmagány. In: H. V. É.: A művészregény a 20. századi magyar irodalomban. Újvidék, 2001. Forum, 169–174. p.

Harmath Artemisz: Feleségem, a Fikció. (Füst Milán: A feleségem története.) = Alföld, 2004. 2. sz. 81–94. p.

Hárs László [A Szellemek utcája c. kötetről] = Kortárs, 1948. 17. sz. 514–515. p.

Határ Győző: [Az Ez mind én voltam egykoron. Feljegyzések az út mentén c. kötetről] = Irodalmi Újság, 1958. február 15. 8. p.

Határ Győző: Kései sirató = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 17–20. p.

Határ Győző: Költészetnek kőrisfája = Irodalmi Újság, 1959. 6. sz. 5. p.

Hatházi András: Füst Milán? Catullus? A feleségem története? = Látó, 1992. 8. sz. 89–91. p.

Haukland, Andreas: Ungarns Lyrik = Nationen, 1928. augusztus 18. [Füst Milán, Ady Endre]

Hegedűs Géza: Füst Milán magasztos bánata = Múzsák, 1977. 2. sz. 18–19. p.

Hegedűs Géza: Jegyzet az egyik adósságról = Élet és Irodalom, 1967. 31. sz. 5. p.

Hegyi Béla: Milán bácsi, az orákulum = Élet és Irodalom, 1986. 38. sz. 10. p.

Héra Zoltán [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Népszabadság, 1957. február 10. 35. sz. 11. p.

Héra Zoltán = Népszabadság, 1969. szeptember 14.

Héra Zoltán: Füst Milán Naplója = Népszabadság, 1976. május 30. 9. p.

Héra Zoltán: Látomás és értelem.ó = Népszabadság, 1963. április 26. 96. sz. 9. p.; H. Z.: Irodalmi tudósítások. Bp. 1965. Szépirodalmi Kvk., 188–194. p.

Hermann István [A Parrnasszurs felé és az Öröktüzek c. kötetekről] = Élet és Irodalom, 1961. december 9. 49. sz. 7. p.

Hermann István: A korai magyar egzisztencializmus és a Boldogtalanok = Kortárs, l963. 12. sz. 1912–1913. p.

Hermann István: A magatartás középpontbaállítása [A Negyedik Henrik király-ról] = Új Írás, 1965. 223–231. p.

Hermann István: Az avantgard múzsa. Füst Milán In: H. I.: Szent Iván éjjelén. Bp. 1969. 237–254. p.

Hidvégi Jenő: A tudós és költő. = Orvosi Hetilap, 1994. 20. sz. 1091–1092. p.

Hock Bea: Különös kegyetlenséggel kigondolt helyzetek. (Füst Milán összes drámái.) = Élet és Irodalom, 1997. 15. sz. 15. p.

Hornyik Miklós: „A művészet mindenkor életigenlő…” = Magyar Szó, 1967. július 2. 13. p.

Horváth Márton: Füst Milán és a Napló = Kritika, 1976. 9. sz. 18–20. p.

Horváth T. Zoltán [A sanda bohóc. Goldnágel Efraim csodálatos kalandjai és az Emlékezések és tanulmányok c. kötetekről] = Kortárs, 1957. 1. sz. 149–152. p.

Ijjas Antal [A Boldogtalanok-ról] = Új Ember, 1963. április 28. 3. p.

Illés Ilona: Magyar írók levelezése Stefan J. Kleinnel = P.I.M. Évkönyv 8. Bp. 1969/1970. 79–93. p. [Füst Milán levelei. 1939–1948.]

Illés Klára: Füst Milán drámái = Színház,tudományi Szemle, 1979. 4. sz. 33–79. p.

Illés Lajos: Szerkesztőségek, írók, kéziratok. Füst Milán haragra gerjed = Kortárs, 1979. 6. sz. 927–930. p.

Ittzés Nóra: „Én prófétáktól származom” – Biblikus hatások Füst Milán: A Magyarokhoz c. versének költői nyelvében = Diakónia, 1990. 2. sz. 10–14. p.

Juhász Erzsébet: A Füst Milán-i nevetés = Iskolakultúra, 1993. 1. sz. 44–48. p.

Juhász Erzsébet: Kettősségeinkről. (Kosztolányi Dezső: Aranysárkány – Füst Milán: Nevetők.) In: J. E.: Állomáskeresésben. Pécs, 1994. Jelenkor Kiadó, 139-142. p.

Juhász Erzsébet: Ördögi kör (A feleségem története) In: J. E.: Állomáskeresésben. Pécs, 1994. Jelenkor Kiadó, 146-149. p.

Juhász Erzsébet: Forró keserűség. (IV. Henrik király) In: J. E.: Állomáskeresésben. Pécs, 1994. Jelenkor Kiadó, 150-153. p.

Juhász Levente: Füst Milán: Nevetők. In: [Szerk: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Füst Milán–dialógusok. Bp., 2000, Anonymus Kiadó, 143–171. p.

K. A. [A Nevetők-ről] = Huszadik Század, 1919. 116–117. p.

Käfer István: Füst Milán – szlovákul = Élet és Irodalom, 1982. 7. sz. 6. p.

[K. Havas Géza] (h. g.)[A feleségem történeté-ről] = Népszava, 1942. május 31. 121. sz. 14. p.

[K. Havas Géza] Szalai Gábor [A feleségem történeté-ről] = Újság, 1942. június 28. 19. p.

[K. Havas Géza](Kanizsai) [Az Amine emlékezeté-ről] = Népszava, 1940. június 13. 131. sz. 4. p.

K. Havas Géza [A Negyedik Henrik király-ról] = Népszava, 1941. január l2. 9. sz. 10. p.

K. Havas Géza: Új magyar líra. In: K. H. G.: Irodalmi tanulmányok. Bp. 1940. Szociáldemokrata Párt

Kabdebó Lóránt: A Füst Milán-modell tanulságai = Tiszatáj, 1970. 3. sz. 256–264. p.; K. L.: Versek között. Bp. 1980. Magvető Kiadó, 179–200. p.

Kabdebó Lóránt: Holdözön = Literátor, 1994. 4. sz. 28. p., 30–32. p., 34–35. p.

Kabdebó Lóránt: Kísérletbe rejtett modell (Füst Milán világáról) In: K. L.: Vers és próza a modernség második hullámában Bp. 1997. Argumentum Kiadó, 195–205. p.

Kádár Erzsébet: [A feleségem történeté-ről] = Magyar Csillag, 1942. 8. 111–113. p.; K. E.: Ritka madár Bp. 1993. Nyilvánosság Klub–Századvég Kiadó

Kardos László: [Az Ez mind én voltam egykoron. Feljegyzések az út mentén c. kötetről] = Magyar Nemzet, 1957. október 18. 35. sz. 7. p.; K. L.: Vázlatok, esszék, kritikák Bp. 1959. 331–333. p.

Kardos László: A hetvenéves költő = Élet és Irodalom, 1958. július 18. (29. sz.) 7. p.; K. L.: Vázlatok, esszék, kritikák Bp. 1959. 333–336. p.

Karinthy Frigyes: [A Boldogtalanok-ról] = Nyugat, 1923. I. 306–307. p.; K. F.: Miniatűrök Bp. 1966. Gondolat Kiadó, 150–152. p.

Karinthy Frigyes: Füst Milán = Nyugat, 1911. II. 63–65. p.; K. F.: Írások írókról Békéscsaba 1914. 61–66. p.; K. F.: Miniatűrök Bp. 1966. Gondolat Kiadó, 89–93. p.

Kárpáti Péter: A Füst Milán-dráma = Holmi, 1994. 6. évf. 3. sz. 454–461. p.

Kartal Zsuzsa: [Az Advent-ről] = Magyar Nemzet, 1976. augusztus 29. 13. p.

Kartal Zsuzsa: Füst Milán költői elmélete és gyakorlata = Irodalomtörténeti Közlemények, 1974. 6. sz. 708–721. p.

(kartal) [Zsuzsa]: [Összes versek-ről] = Magyar Nemzet, 1972. augusztus 13. 13. p.

Kassák Lajos: Füst Milán = Nyugat, 1927. II. 279–284. p.; [Bővített változat:] K. L.: Csavargók, alkotók. Bp. 1975. Magvető Kiadó, 235–244. p.

Katkó István: Füst Milán. In: K. I.: Tabló babérlevelekből. Bp. 1999. Hét Krajcár Kiadó, 57-59. p.

Katona Jenő: [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Könyvtáros, 1969. 48–50. p.

Kárpáti Péter: A Füst Milán-dráma. = Holmi, 1994. 3. sz. 454-461. p.

Kenyeres Zoltán: [Az Ez mind én voltam egykoron. Feljegyzések az út mentén c. kötetről] = Könyvtáros, 1957. 563–564. p.; Könyvbarát, 1957. 7. sz. 35–36. p.

Keresztury Dezső: [A Negyedik Henrik király-ról] = The New Hungarian Quarterly, 1965. 18. sz. 184–187. p.

Keszi Imre: Füst Milán költészete = Csillag, 1948. 6. sz. 57–60. p.; K. I.: A sziget ostroma Bp. [1948.] 142–149. p.

Keszthelyi György: Szemlélet és formálás összefüggése Füst Milán epikájában = A Szegedi TKF Tudományos Közleményei, 1974. 2. rész 249–265. p.

Kis Pintér Imre: Füst Milán In: K. P. I.: Helyzetjelentés. [Tanulmányok, kritikák] Bp. 1979. Szépirodalmi Könyvkiadó, 331–371. p.

Kis Pintér Imre: A Füst-életmű viszontagságai = Irodalomtörténeti Közlemények, 1982. 1. sz. 15–28. p.

Kis Pintér Imre: A morális és az esztétikai választás. Részlet egy Füst Milán könyből = Kortárs, 1981. 1. sz. 130–138. p.

Kis Pintér Imre: Az öregség: a semmi jelképe. Részlet egy Füst Milán könyvből = Alföld, 1981. 7. sz. 58–65. p.

Kis Pintér Imre: Füst Milán In: 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp. 1994. Móra Ferenc Könyvkiadó, 401–402. p.

Kis Pintér Imre: Füst Milán gondolatai (A posztumusz naplóról) In: K. P. I.: helyzetjelentés. Bp. 1979. Szépirodalmi Kvk., 321–330. p.

Kis Pintér Imre: Füst Milán szellemi kalandregénye. [A Napló-ról] = Élet és Irodalom, 1976. 26. sz. 11. p.

Kis Pintér Imre: Füst Milán: A feleségem története. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1973. 5. sz. 529–545. p.; In: Valóság, és varázslat: Tanulmányok századunk magyar prózairodalmáról [Szerk.: Kabdebó Lóránt] Bp. 1979. Petőfi Irodalmi Múzeum évkönyve, 189–204. p.

Kis Pintér Imre: Isten – Eszme – Önarckép. Részlet egy Füst Milán könyvből = Új Írás, 1981. 5. sz. 91–100. p.

Kis Pintér Imre: Önarckép. In: 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp. 1994. Móra Ferenc Könyvkiadó, 403–407. p.

Kis Pintér Imre: Szenvedély és rezignáció. Füst Milán prózaírása 1945 után = Jelenkor, 1984. 4. sz. 361–367. p.

Kis Pintér Imre: Tárgyszavak Füst Milán verseihez = Tiszatáj, 1978. 7. sz. 79–89. p.

Kiss Dénes: „Micsoda régi látományok.” A száz éve született Füst Milán emlékének = Népszava, 1988. 170. sz. 6. p.

Kiss Tamás: Hűség az alkotáshoz [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Alföld, 1987. 7. sz. 79–82. p.

Kloss Andor: Füst Milán naplója = Életünk, 1977. 2. sz. 179–181. p.

Kocsis Rózsa: Füst Milán pszichológiai drámái In: K. R.: Igen és nem. A magyar avantgarde színjáték története Bp. 1973. Magvető Kiadó, 113–125. p.

Kolnai Aurél: [Az Advent-ről] = Tűz, 1922. november 26.–december 31. 14. p.

Kolnai Aurél: [Az aranytál-ról] = Tűz, 1922. április 1–május 1. 144–146. p.

Kolnai Aurél: „Rokonságunk nem világnézeti…, hanem struktúrai.” Kornai Aurél levelei Füst Milánnak [Közread., bev. és jegyz. ell.: Petrányi Ilona] = Világosság, 1997. 38. évf. 5–6. sz. 124–140. p.

Kolnai Aurél: Über das Mystische = Imago, 192l. 1. sz.

K. T.: Füst Milán mozaikportré. [A semmi hőse c. TV-filmről] = Kritika, 1984. 11. sz. 38–39. p.

Koltai Tamás: Boldogulók. (A Boldogtalanok a Nemzeti Színházban) = Élet és Irodalom, 2005. 47. sz.

Koltai Tamás: [A Zongora bemutatójáról; Egyetemi Színpad: 1966. február] = Népszabadság, 1970. április 7.

Koltai Tamás: [Negyedik Henrik király. A Várszínház előadása] = Kritika, 1980 1. sz. 34–35. p.

Koltai Tamás: Egy vendégáték tanulságai. [Catullus. A Katona József színház vendégjátéka a párizsi Odeon színházban] = Kritika, 1988. 7. sz. 25–26. p.

Koltai Tamás: Nem szabad a legjobbat akarni. [Az Ávák előadása a Radnóti Színház,ban] = Élet és Irodalom, 1991. 15. sz. 13. p.

Koltai Tamás: Odi et amo. [Catullus. A Katona József színház előadása] = Élet és Irodalom, 1987. 12. sz. 12. p.

Koltai Tamás: Rendőri hír. [Boldogtalanok. A Madách színház Kamarazínház a előadása] = Élet és Irodalom, 1989. 18. sz. 13. p.

Koltai Tamás: Tótágas a tótágas kedvéért = Népszabadság, 1981. március 20. 7. p.

Koltai Tamás: Újabb mese az írógépról = Élet és Irodalom, 1986. 8. sz. 12. p.

Koltai Tamás: Úton, útfélen. (A Boldogtalanok a marosvásárhelyi Nemzeti Színházban) = Élet és Irodalom, 2004. 40. sz.

Komlós Aladár: [A Boldogtalanok-ról] = Bécsi Magyar Újság, 1923. június 10. 134. sz.6–7. p.

Komlós Aladár: [Az elmúlás kórusa c. kötetről] = Bécsi Magyar Újság, 1922. augusztus 6. 183. sz. l0. p.

Komlós Aladár: A Valóság gyűlölői In: K. A.: Az új magyar líra Bp. 1928. 169–181. p.

Komlós Aladár: Füst Milán versei In: K. A.: Vereckétől Dévényig. Bp. 1972. Szépirodalmi Kiadó, 263–266. p.

Komlós Aladár: Levelezésemből. = Új Írás, 1970. 3. sz. 74–91. p. [Füst Milán levelei is]

[Komlós Aladár] K. A.: [Az Advent-ről] = Bécsi Magyar Újság, 1922. november 10. 6. p.

Konrád György: A féltékenység regénye [Előszó Füst Milán: A feleségem története című regényének New York-i kiadása elé 1987.] In: K. Gy.: Az újjászületés melankóliája [Esszék] Bp. 1991. 36–41. p.

Koppány Zsolt: Boldogtalanok? In: K. Zs.: A gondolat birodalma Bp. 1994. JEL Kiadó,. 144–145. p.

Kósa János: A hatvanéves Füst Milán = Puszták Népe, 1948. 2. sz. 146–148. p.

Kosztolányi Dezső: [A Boldogtalanok-ról] = Pesti Hírlap,, 1923. február 25.

Kosztolányi Dezső: [A Változtatnod nem lehet c. kötetről] = Világ, 1914. április 19.; K.D.: Írók, festők, tudósok 2.köt. Bp. 1958. 5–7. p.; K. D.: Egy ég alatt Bp. 1977. Szépirodalmi Kvk., 474–489. p.

Kosztolányi Dezső: Füst Milán = Nyugat, 1922. I. 399–403. p.; K. D.: Írók, festők, tudósok 2. köt. Bp., 1958, 8–17. p.

Kosztolányi Dezső: Füst Milán = Nyugat, l934. I. 355–357. p.; In: K. D.: Írók, festők, tudósok 2. köt. Bp. 1958. 18–22. p.

Kovács Dezső: A zongora. [Az egri Gárdonyi Géza Színház, előadása.] = Kritika, 1989. 5. sz. 38–39. p.

Kovács Dezső: Catullus. [A Katona József Színház, előadása.] = Kritika, 1987. 6. sz. 37–38. p.

Kovácsy Tibor: „Toszata legyen a szónak” Füst Milán összegyűjtött levelei. = Magyar Narancs, 2002. december 09. 68–69 p.

[Kozocsa Sándor] K. S.: [A Válogatott versek c. kötetről] = Magyar Könyvbarátok Diáriuma, 1935. 205. p.

[Körössényi Vilmos] (k.v.): [A Szellemek utcája c. kötetről] = Színház, 1948. 12. sz.

Kraus, Naftali: Füst Milán – Izraelből nézve. = Remény, 2001. 1. sz. 97. p.

Kraus, Wolfgang: [A feleségem történeté-ről] = Die Presse, (Wien) 1962. szeptember 22.; Darmatsädter Echo, 1962. február 29.; National Zeitung, (Basel) 1962. november 10.; Kölner Stadtanzeiger, 1963. január 12.

Kun András: Egy megszállott szkeptikus költő különös lírai Tanúságtétele. Füst Milán lírájának első nagy hullámáról = Alföld, 1988. 7. sz. 48–54. p.

[Kunszery Gyula] K. Gy.: [A feleségem történeté-ről] = Magyar Nemzet, 1946. december 1. 271. sz. 10. p.

„L’Histoire de ma femme” un chef-d’oeuvre du grand écrivain hongrois M. Fust. = La Presse, Montreal, 1959. juillet 17.

László Anna: [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Élet és Irodalom, 1958. július 4. 27. sz. 10. p.

Lator László: Áttetsző, tengerzöld. (Füst Milán: Nyilas-hava) = Mozgó Világ, 1995. 3. sz. 109–112. p.; In: L. L.: Kakasfej vagy filozófia - mire való a vers? Bp. 2000. Európa Kiadó, 7–14. p.

Lator László: Füst Milán franciául = Élet és Irodalom, 1972. 3. sz. 6. p.

Lator László: Ködös evidencia. Füst Milán: Tél = Mozgó Világ, 1992. 10. sz. 113–116. p.

Lator László: Mint Eliot vagy Füst Milán [Az Arsenio című versről] = Mozgó Világ, 1995. 4. sz. 105–108. p.

Lator László: Nyilas-hava. In: Száz nagyon fontos vers. Bp. 1995. Lord Könyvkiadó, 286–290. p.

Lénárd Frigyes: [A Boldogtalanok-ról] = Fáklya, 1925. 2. sz. 63. p.

Lengyel Balázs: A költők költője = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 34–48. p.; L. B.: Hagyomány és kísérlet. Bp., 1972, Magvető Kiadó, 25–45. p.; In: L. B.: Közelképek Bp. 1979. 104–124. p.; In: L. B.: Zöld és arany. Bp. 1988. 135–152. p.

Lengyel Balázs: Füst, Kassák [Haláluk 5. évfordulóján] = Élet és Irodalom, 1972. 30. sz. 6–7. p.; In: L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 1977. Magvető Kiadó, 41–46. p.; In: L. B.: Közelképek Bp. 1979. 459–462. p.

Lengyel Béla: Füst Milán és Karinthy Frigyes a Tanácsköztársaságban = Kritika, 1975. 3. sz. 10. p.

Lesznai Anna: Sz. Kaszab Ilona versei. Füst Milán átdolgozásában = Nyugat, 1935. I. 156–157. p.

Lesznai Anna: Társszerzőség a lírában = Nyugat, 1935. I. 142–143. p.

Létay Vera: [A Catullus-ról] = Élet és Irodalom, 1968. 6. sz. 9. p.

Lichtmann Tamás: A történelmi szorongás regénye. Füst Milán: Advent = Évkönyv, (Országos Rabbiképző Intézet 1985.) 1991. 333–334. p.

Ligethy Béla: [A Boldogtalanok-ról] = Ország–Világ, 1923. február 25. 106. p.

[Lőrincz Mária] Laurentis: [A Véletlen találkozások c. kötetről] = Magyar Nemzet, 1948. december 19. 293. sz. 4. p.

Lukácsy András: [A Napló-ról] = Magyar Hírlap, 1976. május 30 10. p.

Lukácsy András: A feleségem története. In: 66 híres magyar regény. Bp. 1991. Móra Ferenc Könyvkiadó, 301–308. p.

Lukácsy András: Füst Milán. In: L. A.: Látogatóban.Kortárs magyar írók vallomásai. [szerk.: Erki Edit] Bp, 1968. Gondolat Kiadó, 30–37. p.

Lukácsy András: [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Magyar Ifjúság, 1958. október 18.

Lukácsy András: Negyedik Henrik király [A Vár Színház előadása] = Magyar Hírlap, 1979. november 23. 6. p.

Lukácsy András: A mű maradandósága [A Boldogtalanok-ról] = Élet és Irodalom, 1963. április 13. 15. sz. 8. p.

Lukácsy András: Csupa kínos helyzet [Az Ávák előadása a Veszprémi Petőfi Színház, vendégjátékában] = Magyar Hírlap, 1984. június 21. 11 p.

Lukácsy András: Füst Milán megszenvedett magánya = Magyar Hírlap, 1988. július 16. 6. p.

Lukácsy András: Füst Milán színészei [Máli néni. A Játékszín előadása] = Magyar Hírlap, 1984. november 13. 6. p.

Lukácsy András: Füst Milán, a szexuálpszichológus = Magyar Hírlap, Melléklet 1986. június 28. 7. p.

Lukácsy András: Két történet róla = Élet és Irodalom, 1967. 31. sz. 6. p.

Lukácsy András: Látogatás Füst Milánnál = Élet és Irodalom, 1964. március 28. 13. sz. 12. p.; Látogatóban: Kortárs, magyar írók vallomásai [Szerk: Erki Edit] Bp. 1968. Gondolat, [folyóirat] l968. 30–37. p.

Lukácsy András: Magyar Színházi fesztivál a Szovjetunióban. Füst Milán Jerevánban = Magyar Hírlap, 1979. május 31. 6. p.

Lukácsy András: Marionett-musical egy Füst Milán-kisregényből = Magyar Hírlap, 1981. március 28. 6. p.

Lukácsy András: Portré a lefényképezhetetlenről = Magyar Hírlap, 1984. október 10. 6. p.

Magyar írók külföldön. Füst Milán és Szabó Magda = Nagyvilág, 1962. 463. p.

Marafkó László: Irodalmi séták. Lakások és látomások = Magyar Nemzet, 1985. július 11. 7. p.

Margittay Gábor: 73. Ünnepi könyvhét. (Füst Milán Összegyűjtött levelei.) = Magyar Nemzet, 2002. jún. 6. Melléklet 1–8. p.

Maróti Andor: [Az Ez mind én voltam egykoron. Feljegyzések az út mentén c. kötetről] = Népművelés, 1958. 3. sz. 28. p.

Maróti Andor: [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Népművelés, 1958. 11. sz. 29. p.

Maróti Lajos: [Látomás és indulat a művészetben] = A Könyv, 1963. 7. sz. 26. p.

Márton László: A boldogtalanság drámái = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 81–87. p.

Márton László: Elég szomorú játék [Az Árvák előadása a Radnóti Színház,ban] = Színház, 1991. 7. sz. 5–6. p.

Mátrai-Betegh Béla: [A Catullus-ról] = Magyar Nemzet, 1968. február 11.

Menyhért: [A Catullus-ról] = Pesti Napló, 1927. november 17.

Mesterházi Gábor: Füst Milán: Amine emlékezete = Irodalomtörténet, 1996. 27. évf. 1–2. sz. 246–251. p.

Mesterházy Gábor: Tények a hínárban. = Élet és Irodalom, 2003. 45. sz. (november 7.) 24. p.

Mész Éva: Látomás és indulat. Füst Milán két drámájáról [Boldogtalanok és IV.Henrik király] = Magyartanítás, 1988. 1. sz. 1–19. p.

Mészáros Tamás: Kíméletlen szánandók [Boldogtalanok. A Madách Színház, KamaraSzínház,a előadása] = Magyar Hírlap, 1978. február 26. 9. p.

Mészáros Tamás: Milyen ember vagy te? [Boldogtalanok. A Katona József Színház, előadása] = Magyar Hírlap, 1982. február 27. 9. p.

Mészáros Tamás: Mindenkinek van egy álma. A zongora. A lázadó. – A Pesti Színház, előadása = Magyar Hírlap, 1982. szeptember 18. 7. p.

Mészáros Tamás: Te is gyenge vagy? [Catullus. A Katona József Színház előadása] = Magyar Hírlap, 1987. március 28. 6. p.

Mezei András: Költők költője. = Élet és Irodalom, 1969. május 17. 20. sz. 7. p.

Mezei András: Emlékezetes találkozások = Élet és Irodalom, 1972. 6. sz. 11. p.

Mező Ferenc: Hábi-Szádi, a szexdoktor = Új Írás, 1986. 10. sz. 124–126. p.

Mikola Gyöngyi: Füst Milán: Ez mind én voltam egykor. = Élet és Irodalom (Ex Libris), 2002. 6. sz. febr. 8. 23. p.

Milán Füst = Bücher aus Ungarn, 1965. 3. sz. 8. p.

Milán Füst = Livres de Hongrie, 1965. 3. sz. 8. p.

Molnár Gábor Tamás: Bensővé tétel és kifejezés Füst Milán költészetében. In: Identitás és kulturális idegenség [Szerk.: Bednanics Gábor, Kékesi Zoltán, Kulcsár Szabó Ernő] Bp. 2003. Osiris Kiadó, 216–224. p.

[Molnár Gál Péter] M. G. P. [A Catullus-ról] = Népszabadság, 1968. február 13. 7. p.

Móricz Zsigmond: Halvány fénykéve = Nyugat, 1922. 133–135. p.; In: M. Zs.: Irodalomról, művészetről 1 .köt. Bp. 1959. 398. p.

Mounin, Georges: Füst Milán szövegközelben. A költő francia nyelvű verseskötetének bevezetője [Füst Milán: Choix de poemes; ford. Bárdos László] = Nagyvilág, 1988. 7. sz. 1057–1059. p.

Munkácsy Magdolna: Füst Milán. In: M. M.: Húsz év Bp. 1965. Magvető Kiadó, 2. köt. 111–214. p.

Murányi-Kovács Endre: Búcsú Füst Milántól. = Magyarország, 1967. 32. sz. 21. p.

N. Sándor László: [A Zongora bemutatójáról; Egyetemi Színpad] = Magyar Hírlap, 1970. február 11.

Nadányi Gertrúd: Miért nem kerül színre Füst Milán drámája, a Boldogtalanok = Színház, és Mozi, 1956. 35. sz. 12. p.

Nádra Valéria: (Hagya)tékozlás – Füst Milán hagyatékáról = Élet és Irodalom, 1995. december 9. 5. p.

Nádra Valéria: A megtagadott visszafogadása = Színház, 1995. 8–9. sz. augusztus–szeptember 57–61. p.

Nádra Valéria: Füst Milán önéletrajzi jegyzetei = Kritika, 1977. 5. sz. 5. p.

Nagy Pál: Az Advent körül = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 70–78. p.

Nagy Péter: A sanda bohóc [A Víg Színház előadása] = Kritika, 1981. 5. sz. 32–33. p.

Nagy Péter: Máli néni [A Játékszín előadása] = Kritika, 1985. 9. sz. 39. p.

Nagy Péter: Egy nagy színházi élményről [A Negyedik Henrik király-ról] = Élet és Irodalom, 1964. november 7. 45. sz. 9. p.; In: N. P.: Két évad. Bp. 1966. 367–370. p.

Nagy Sz. Péter: A csepp és a tenger (A Nevetők, A feleségem története.) = Alföld, 1988. 7. sz. 43–48. p.

Nagy Zoltán: [A Változtatnod nem lehet c. kötetről] = Nyugat, 1914. I. 619–622. p.; In: N. Z.: A nevető ember legendája. Bp. 1967. 382–388. p.

Négyszemközt Füst Milánnal = Literatura, 1927. 267–269. p.

Nemes György: Költők idézése. Füst Milán = Élet és Irodalom, 1984. 46. sz. 14. p.

Nemes Nagy Ágnes: Jegyzetek a francia Füst-kötetről = Nagyvilág, 1973. 3. sz. 430–432. p.

Nemes Nagy Ágnes: Füst Milán 90. születésnapjára = Élet és Irodalom, 1978. 28. sz. 10. p.; In: N. N. Á.: Metszetek Bp. 1982. Magvető Kiadó, 243–249. p.; In: N. N. Á.: Szó és szótlanság Bp. 1989. Magvető Kiadó, 411–416. p.

Németh Andor: [A Szellemek utcája c. kötetről] = Forum, 1948. 5. sz. 408–412. p.

Németh Andor: [A Válogatott versek c. kötetről] = A Toll, 1935. 79. sz. 105–107. p.

Németh Andor: [A Véletlen találkozások c. kötetről] = Forum, 1949. 3. sz. 267–270. p.

Németh Andor: Az „újraköltött” vers = Nyugat, 1935. I. 63–64. p.

Németh Andor: Füst Milán költeményeiről In: N. A.: A szélén behajtva Bp. 1973. Magvető Kiadó

Németh G. Béla: A lélek kalandjainak türelmessége. Füst Milán születésének centenáriumára = Népszabadság, 1988. július 16. 13. p.

Németh László: Füst Milán = Tanú, 1933. 358–360. p.; In: N. L.: Kiadatlan tanulmányok 1. köt. Bp. l968. 276–278. p.; In: N. L.: Két nemzedék. Bp. 1970. Szépirodalmi Könyvkiadó, 137–139. p.; In: Gorombaságok könyve [vál., szerk. Nyerges András] Bp. 1999. Helikon Kiadó, 254–257. p.

Németh László: Új regények = Tanú, 1932. 1. sz. 36–50. p.; In: N. L.: Kiadatlan tanulmánányok 1.köt. Bp. l968 204–221. p.

Neumann, Gerhard: [A feleségem történeté-ről] = Zeitwende, (Hamburg) 1963. 9. sz.

Nirsch Ott Aurél: Feljegyzések Füst Milánról = Kortárs, 1982. 1. rész: 5. sz. 764–767. p., 2. rész: 6. sz. 949–953. p.

Noel, Bernard: Füst Milán ideje = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 79–80. p.

Nyárády Gábor: Füst Milán = Magyarország, 1987. 1. rész: 29. sz. 20–21. p., 2. rész: 30. sz. 20–21. p.

Nyárády Gábor: Szivükre hajtott fejjel – Füst Milán ötvenhatja = Új Tükör, 1989. 39. sz. szeptember 24. 5. p.

Nyéki Lajos: [Látomás és indulat a művészetben] = Magyar Műhely, 1963. 6. sz. 68–74. p.

Nyerges András: Lett-e a horgaselméjű aggból nyájas társadalmi öregúr? (Füst Milán Összegyűjtött leveleiről) = Könyvhét, 2002. 12. sz. jún. 13. 13. p.

Nyírő Lajos: A művészet sajátosságai és a Valóság, [Füst Milán esztétikája] = Kritika, 1964. 6. sz. 9–20. p.; In: Ny. L.: Irodalomelmélet – korszerű művészet Bp. 1967. Magvető Kiadó, 44–73. p.

Olasz Sándor: Az idő születésének mítosza (Füst Milán: A feleségem története) In: O. S.: A regény metamorfózisa Bp. 1997. Nemzeti Tankönyvkiadó

Oltyán Béla: A Füst Milán-i modellregény és mai paraboláink [Az Advent-ről] = Életünk, 1979. 12. sz. 1047–1055. p.; Szegedi JGYTF Tudományos Közleményei, 1979. I. 111–119. p.

Ónody Éva: Füst Milán rejtélyes múzsája = Új Magyarország, 1992. 121. sz. 13. p.

Orbán Ottó: Füst Milán = Valóság, 1968. 5. sz. 6l–68. p.; In: O. O.: Honnan jön a költő? Bp. 1980. Magvető Kiadó

Oriold Béla: [Látomás és indulat a művészetben] = Puszták Népe, 1948. 3. sz. 224–225. p.

Pálmai Kálmán = Irodalomtörténet, 1970. 698–703. p.

Pálmai Kálmán: Lezárult életművek = Köznevelés, 1967. 646. p. [Kassák Lajos, Füst Milán, Áprily Lajos.]

Palotai Erzsi: Egy másik Füst = Élet és Irodalom, 1973. 14. sz. 14–15. p.; In: P. E.: Költők, versek, találkozások. Bp. 1974. Szépirodalmi Kvk., 196–212. p.

Pályi András: Színházi előadások Budapesten [Catullus. A Katona József Színház, előadása] = Jelenkor, 1987. 5. sz. 442–447. p.

Pályi András: Rituális dramaturgia? In: P. A.: Képzelet és kánon : esszék, kritikák Pozsony, 2002. Kalligram Kiadó, 388–400. p.

Papp Jenő: [Az aranytál-ról] = Magyarság, 1921. november 20. 261. sz. 7. p.

Péter László: Füst Milán textológiai nézetei = Tiszatáj, 1995. 49. évf. 5. sz. május 45–58. p.; „Modernnek kell lenni mindenestül”(?) [szerk.: Szigeti Lajos Sándor] Szeged 1996. JATEPress, 141–157. p.

Peterdi István: Füst Milánról = Nyugat, 1934. I. 165–167. p.

Petrányi Ilona: Egy rendhagyó mester-tanítvány viszony. Weöres Sándor levelei Füst Milánhoz = Holmi, 1995. 8. sz. 1054–1082. p.

Petrányi Ilona [Közreadja, bev.]: A szürke pokol rabja. [Füst Milán levelei] = Kortárs, 1992. 12. sz. 34–60. p.

Petrányi Ilona: A horgaselméjű aggastyán hagyatéka. Félszáz ismeretlen vers Füst Milántól [Riporter: Nádra Valéria] = Magyar Nemzet, 1989. 98. sz. 6. p.

Petrányi Ilona: A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának munkájáról (Füst Milán hagyatéka) = Irodalomtörténet Közlemények, 1981. 4. sz. 506–509. p.

Petrányi Ilona: Dokumentumok Tóth Árpád és Füst Milán barátságáról = Irodalomtörténeti Közlemények, 1976. 2. sz. 241–250. p.

Petrányi Ilona: Füst Milán titkos múzsája [Valachi Anna riportja] = Magyar Hírlap, 1994. 94. sz.

Petrányi Ilona: Illyés Gyula és Füst Milán In: [Szerk.: Tasi József] „Költő, felelj!” : tanulmányok Illyés Gyuláról Bp. 1993. Petőfi Irodalmi Múzeum, 161–167. p.

Petrányi Ilona: Nagy J, nagy E: a nagy Ő. Füst Milán síron túli szerelme. In: Száz rejtély a magyar irodalomból [szerk. Halmos Ferenc] Bp. 1996. Gesta Könyvkiadó, 178–179. p.

Pilinszky János: [A Boldogtalanok-ról] = Jelenkor, 1963. 12. sz. 1151–1152. p.

Plante, Alain: [A feleségem történeté-ről] = La France Catholique, 1958. szeptember 25.

Pók Lajos: „Ez mind én voltam egykor…” = Élet és Irodalom, 1967. 31. sz. 6. p.

Pók Lajos: A 75 éves Füst Milán = A Könyv, 1963. 7. sz. 15. p.

Pók Lajos: Füst Milán Naplója = Kortárs, 1975. 7. sz. 1132–1136. p.

Pók Lajos: Kísérő sorok Füst Milán naplójához In: Füst Milán: Napló I. Bp. 1976. Magvető Kiadó, 5–15. p.

Pók Lajos: The meanderings of unhappiness. Milan Füst as playwright = Hungarian Theatre, Hungarian drama 1987. 7. sz. 19–25. p.

Pomogáts Béla: Három évforduló [Füst Milán, Weöres Sándor, Kovács Imre] = Nyelvünk és kultúránk, 1988. 13–20. p.

[Pomogáts Béla] P. B.: Füst Milán. = Könyvtáros, 1967. 9. sz. 553. p.

Pór Péter = Valóság, 1970. 2. sz. 100–102. p.

Porkoláb Judit – Boda J. Károly: Füst Milán A magyarokhoz című versének értelmezése számítógépes konkordanciák segítségével. = Magyartanítás, 1997. 4. sz. 16–22. p.

Porkoláb Judit, B.: Közelítések Füst Milán költői nyelvéhez – 20 vers alapján = Magyar Nyelvőr, 1992. 3. sz. 313–319. p.

Porkoláb, Judit B. – Boda, Károly I.: Das Vorkommen und die Bedeutungsebenen des Wortes „Zeit” in der Dichtung von Milán Füst. Die Benutzung der interaktiven Konkordanz zur Analyse des dichterischen Wortschatzes = Ann. Univ. Sci. Bp. Rolando Eötvös Nom., Sect. linguist., 23. 1992–1998. 45–65. p.

Porkoláb, Judit B. – Boda, Károly I.: „Korol Genrih Četvërtyj” /1931/ pisatelâ Milana Fu?ta. [Füst Milán: Negyedik Henrik király] = Ann. Univ. Sci. Bp. Rolando Eötvös Nom., Sect. linguist. 23. 1992–1998. 67–75. p.

Porkoláb Judit: Kérdőmondatok Füst Milán Összes verseinek Újak ciklusában. = In: A retorika kérdése a nyelvhesználatban. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó, 2001. 29–53. p.

Poszler György: Berzsenyi Dániel – hatszoros tükörben. 1-3. = Kritika, 1993. 10. sz. 30–35. p.; 11. sz. 38–39. p.; 12. sz. 36–38. p.

Poszler György: A Buruk király és A legyek ura. Ártatlanság és bűnbeesés – Füst Milán és William Golding. = Műhely, (Győr) 22. 1999. 5–6. sz. 84–89. p.

Poszler György: Nyilas-hava a Szellemek utcájában – Kései meditáció Füst Milán tiszteletére = Liget, 1992. 2. sz. 5–37. p.; In: P.Gy.: Vonzások és taszítások Bp. 1994. Liget Könyvek, 205–249. p.

R. Kocsis Rózsa: A drámaíró Füst Milán = Jelenkor, 1968. 2. sz. 148–154. p.

Rába György [Közreadja, jegyz.]: Beszélgetés a síron túl = Jelenkor, 1985. 6. sz. 518–528. p.

Rab Gusztáv: [A Boldogtalanok-ról] = Kékmadár, 1923. 1. sz. 27–28. p.

Rába György: A képzelet szertartásai In: R. Gy.: Csönd herceg és a nikkel szamovár Bp. 1986 Szépirodalmi Kiadó, 111–134. p.

Rába György: Az objektív líra jelensége a Nyugat, hőskorában [Füst Milán, Babits Mihály] = Literatura, 1978. 3–4. sz. 25–32. p.; In: Mégis győztes, mégis új és magyar: Tanulmányok a Nyugat, megjelenésének hetvenedik évfordulójára Bp. 1980. Akadémiai Kiadó, 49–68. p.

Rába György: Füst Milán lírája mint az Ezeregyéjszaka utóhangja = Jelenkor, 1978. 7–8. sz. 726–734. p.

Rába György: Indulat és képzelet Füst Milán lírájában = Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 2. sz. 163–173. p.

Radnóti Miklós: Füst Milán. = Munka, 1935. 46. sz. 1404–1406. p.; In: R. M.: Tanulmányok, cikkek Bp. 1965. 122–128. p.; In: R. M.: Próza Bp. 1971. Szépirodalmi Kvk., 259–265. p.

Radnóti Zsuzsa: Boldogtalanok. In: Száz híres színdarab. [szerk. Koltai Tamás, Takács István] Bp. 1989. 99–108. p.

Radnóti Zsuzsa: „Férfikorom fényessége” – Füst Milán: Negyedik Henrik király = Alföld, 1989. 12. sz. 61–64. p.

Radnóti Zsuzsa: A pesti polgár komédiája = Kritika, 1989. 2. sz. 13–16. p.

Radnóti Zsuzsa: Füst Milán egzisztencializmusa = Jelenkor, 1989. 2. sz. 1079–1088. p.

Radnóti Zsuzsa: Füst Milán személyessége = Újhold Évkönyv, 1989. 2. sz. 294–313. p.

Radnóti Zsuzsa: Volt-e magyar avantgarde dráma? = Új Írás, 1967. 3. sz. 118–124. p.

Rajk András: [A Boldogtalanok-ról] = Népszava, 1982. március 3. 6. p.

Rajk András: [Boldogtalanok. A Madách Színház, KamaraSzínház,a előadása] = Népszava, 1963. április 17.

Rajk András: [Negyedik Henrik király. A Vár Színház előadása] = Népszava, 1979. december 4. 5. p.

Rajk András: Füst Milán-egyfelvonásosok a Pesti Színházban = Népszava, 1982. szeptember 15. 6. p.

Rajk András: Színház,i esték [A sanda bohóc. A Víg Színház előadása] = Népszava, 1981. március 21. 6. p.

[Rajk András] R. A.: [Az Öröktüzek c. kötetről] = Népszava, 1961. szeptember 20. 223. sz. 4. p.

Rákos Sándor: Füst Milánt olvasva In: R. S.: Elforgó ég – Napló, tanulmányok Bp. 1974. Magvető Kiadó, 319–329. p.

Rákos Sándor: Két arc a visszapillantó tükörben: a Berzsenyié s a Füst Miláné = Új Írás, 1967. 4. sz. 24–26. p.; In: R. S.: Elforgó ég. Bp. 1974. Magvető Kiadó, 176–181. p.

Rákos Sándor: Kinyújtott kéz = Élet és Irodalom, 1969. 41. sz. 3. p.; In: R. S.: Elforgó ég Bp. 1974. Magvető Kiadó, 186–191. p.

Rákos Sándor: Notes de journal sur l'univers de Milan Füst = Arion, 1968. 2. sz. l58–163. p.; In: Naplófeljegyzések Füst Milán világáról = Új Írás, 1971. 1. sz. 107–112. p.

Rákosi Marianna: „Szép az, ami érdek nélkül tetszik” (?) Füst Milán esztétikája nyomán In: [Szerk: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Füst Milán–dialógusok Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 25–51. p.

Rákosi Marianna: A Minden, a Valami és a Semmi. Füst Milán lírája és Martim Buber dialogikus filozófiája In: [Szerk: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Füst Milán–dialógusok Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 51–77. p.

Rákosi Marianna: A próféták kereszt-útjai. A Szomorú Béres a „szürke pokolban” In: Füst Milán–dialógusok [Szerk: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 119–143. p.

Reisinger János: Füst Milán: Napló = Tiszatáj, 1977. 6. sz. 101–104. p.

Rényi Péter – Lukácsi András – Pók Lajos: Búcsú Füst Milántól = Élet és Irodalom, 1967. 31. 6. p.

Rényi Péter: „Én futni nem fogok” = Élet és Irodalom, 1967. 31. sz. 6. p.

Réz Pál: [Összes versei-ről] = Esti Hírlap, 1958. augusztus 3. 181. sz.

Rohde, Hedwig: [A feleségem történeté-ről] = Die Bücher-Kommentare, (Stuttgart) 1962. november 15.

Rónai Mihály András: [A Válogatott versek c. kötetről] = Pesti Napló, 1935. január 20. 42. p.

Rónai Mihály András: Füst Milán 1. Az első válogatás. 2. A meggondolt felköszöntő. In: R. M. A.: Magyar lant Bp. 1984. Szépirodalmi Kvk., 346–352. p.

Rónay György: [Az Advent-ről] In: R.Gy.: A regény és az élet Bp. 1947. 34l–345. p.

Rónay György = Vigilia, 1969. 628–631. p.

Rónay György: Füst Milán és A feleségem története (Utószó A feleségem története 1970-es kiadásához) Bp. 1970. Szépirodalmi Kiadó; In: R.Gy.: A nagy nemzedék Bp. 1971. Szépirodalmi Könyvkiadó, 280–290. p.

Rónay György: Hábi-Szádi bölcsessége = Vigilia, 1969. 772–774. p.; In: R.Gy.: A nagy nemzedék Bp. 1971. Szépirodalmi Kvk., 291–298. p.

Rónay György: Két költő: Füst Milán és Zelk Zoltán = Vigilia, 1948. 235–240. p.

Rónay György: Milán Füst = Budapester Rundschau, 1967. 23. sz. 9. p.

Rónay László = Kritika, 1969. 11. sz. 56–57. p.

Rónay László: Füst Milán Összegyűjtött levelei. = Vigilia, 2003. 1. sz. 79. p.

Rosdy, Ladislaus: [A feleségem történeté-ről] = Die Furche, (Wien) 1962. november 10.

Rudas Klára: Kedves Szerkesztő úr! [Füst Milánról. Eredeti dokumentumok közlésével] = Kortárs, 1992. 12. sz. 61–63. p.

Ruffy Péter: Búcsú Füst Milántól In: R. P.: Világaim. Bp. 1979. Szépirordalmi Könyvkiadó, 217–221. p.

Ruffy Péter: Füst Milán halálára = Magyar Nemzet, 1967. július 27. 4. p.

Sáfrán Györgyi – Szíj Rezső: Kner Imre levelezéséből [Füst Milán levelei is] = Irodalomtörténet, 1961. 155–167. p.; In: A könyv mestere. Bp. 1969. 37–38. p.

Sághy Miklós: Az „Őszi sötétség” árulkodó színnevei = Bár, 1999. 2. sz. 63–71. p.

Sanders, Ivan: Fordításom története. Füst Milán angolul = Valóság, 1988. 1. sz. 101–107. p.

Sanders, Ivan: Milán Füst 1888–1967 = The New Hungarian Quarterly, 1987. 105. sz. 75–78. p.

Sándor Iván: [A Boldogtalanok-ról] = Film Színház Muzsika, 1963. l5. sz. 4–5. p.

Sándor Iván: [A Negyedik Henrik király-ról] = Film Színház Muzsika, 1964. 45. sz. 6–7. p.

Sándor Iván: A szavak sorsa = Új Írás, 1975. 1. sz. 81–83. p.; In: S. I.: A föld alá vitt tények üzenete Bp. 1990. Szépirodalmi Kvk., 244–250. p.

Santarcangeli, Paolo: Emlékezés Füst Milánra = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 21–24. p.

Santarcangeli, Paolo: Találkozás két örég költővel [Füst Milán, Kassák Lajos] = Nagyvilág, 1966. 7. sz. 1110–1112. p.

Sárközi Mátyás: Füst Milán levelei Bíró Lajoshoz = Holmi, 1995. 7. évf. 3. sz. március 293–300. p.

Schein Gábor: Egyik névben a másikat. Az ironikus allegoricitás alakzata Füst Milán költészetében = Alföld, 1999. 9. sz. 46–65. p.

Schein Gábor: A kettős írás ironikus mozgása az egyfelvonásosokban. = Irodalomtörténet, 2002. 3. sz. 339–360. p.

Schein Gábor: A név vándorlása. = Pannonhalmi Szemle, 2002. 2. sz. 109–118. p.

Schein Gábor: A prózanyelv megújulásának kezdetei Füst Milán korai kisregényeiben. = Bárka, 2004. 1. sz. 79–91. p.

Schein Gábor: A szubjektivitás romantikus modelljeinek átalakulása Füst Milán pályájának korai korszakában. = Irodalomtörténet, 2001. 2. sz. 209–228. p.

Schein Gábor: A tragédia-utániság drámája. Füst Milán: Catullus. = Műhely, 2004. 1. sz. 57–65. p.

Schein Gábor: Az „objektív költészet” fogalma és az én figurativitása Füst Milán korai költészetében. = Alföld, 2002. szept. 38–59. p.

Schein Gábor: Az Aggok a lakodalmontól a Boldogtalanokig. Füst Milán drámapoétikai kísérletei a tízes években. = Jelenkor, 2001. 6. Sz. 691–706. p.

Schein Gábor: Füst Milán: Bukolika. = Műhely (Győr), 2000. 6. sz. 55–62. p.

Schein Gábor: Mitologikus koncepcióktól a nyelvek egymásmelletisége felé : Füst Milán és Weöres Sándor költészetének együttes olvashatóságáról. = Életünk, 2005. 6. sz. 27–40. p.

Schein Gábor: Tragédiák és tragédiaelméletek 1910 körül, különös tekintettel Füst Milán Aggok a lakodalmon című drámájára. = Világosság, 1999. 12. sz. 51–64. p.

Schiller Róbert: Tengerész a laboratóriumban. = Természet Világa, 1996. 8. füzet

Schöpflin Aladár: [A Boldogtalanok-ról] = Prágai Magyar Hírlap, 1923. február 25. 2–3. p.

Schreiber György: F(r)iktív tudomány = Mozgó Világ, 1986. 8. sz. 120–121. p.

Schwarz, Alic: [A feleségem történeté-ről] = Bücherschau, (Haifa-Hacor) 1962.

Semjén Gyula: [Látomás és indulat a művészetben] = Esztétikai Szemle, 1947–1948. 32–33. p.

Seres József: [Látomás és indulat a művészetben] = Tiszatáj, 1948. 352– 355. p.

Sieburg, Friedrich: [A feleségem történeté-ről] = Frankfurter Allgemeine Zeitung, 1963. január 26.

Sík Csaba: Ítélet és ádvent között. 90 éve született Füst Milán = Tiszatáj, 1978. 7. sz. 73–78. p.

Simon Balázs: Füst Milán: Tél. = Liget, 1995. 8. évf. 1. sz. január 90–93. p.

Simon Gy. Ferenc: Ez mind én voltam egykor [Füst Milánnál 70. születésnapján] = Magyar Ifjúság, 1958. augusztus 2.

Simor András: A jelenés [Füst Milán: A jelenés c. versének elemzése] In: S. A.: Kis magyar verstörténet Bp. 1990. 183–184. p.

Simor András: A legnagyobb magyar Lenin-vers:A jelenés. = Ezredvég, 1997. 11. sz. 89–90. p.

Solymos Ida: [A Véletlen találkozások c. kötetről] = Tiszatáj, 1949. 77–78. p.

Sólyom László: [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Népszava, 1958. június 22. 146. sz. 6. p.

Somlyó György – Domokos Mátyás: Füst Milán: A jelenés In: D. M.– Lator László: Versekről, költőkkel [Beszélgetések] Bp. 1982. Szépirodalmi Kvk., 63–75. p.

Somlyó György: Kettős portré. = Orpheus, 1993. 1. sz. 163–166. p.; In: S. Gy.: Philoktetésztől Ariónig. Pécs, 2000. Jelenkor Kiadó, 1. köt. 306–308. p.

Somlyó György: (Közjáték) egy magyar költő. In: S. Gy.: Philoktetész sebe – bevezetés a modern költészetbe. Bp. 1997. Kortárs Kiadó, 291–310. p.

Somlyó György: (Illetéktelen) hozzászólás. Kis Pintér Imre Füst Milán költői világképe című kandidátusi értekezésének vitájához. In: S. Gy.: Philoktetésztől Ariónig. Pécs, 2000. Jelenkor Kiadó, 1. köt. 296–305. p.

Somlyó György: Reménytelenül. = Új írás 1975. 9. sz. 96–107. p.

Somlyó György Füst Milán két drámájáról – történelmi háttérrel = Magyar Nemzet, 1959. április 11. 84. sz. 4. p.; In: S. Gy.: A költészet vérszerződése Bp. 1977. SzépirodalmiKvk., 213–254. p.

Somlyó György: [A Parrnasszurs felé] = Magyar Nemzet, 1962. április 12. 85. sz. 4. p.; In: S. Gy.: A költészet évadai Bp. 1963. 271–278. p.

Somlyó György: Füst Milán alkotásai és vallomásai tükrében [Szerző a művéről] = Könyvtájékoztató, 1969. 6. sz. 2. p.

Somlyó György: A botcsinálta műgyűjtő = Kortárs, 1992. 12. sz. 64–67. p.

Somlyó György: A feleségem története [Rádióelőadás] In: S. Gy.: A költészet vérszerződése Bp. 1977.

Somlyó György: A Füst Milán-i szituáció irodalmunkban = Kritika, 1968. 12. sz. 8–23. p.; In: S. Gy.: A költészet évadai Bp. 1971. Magvető Kiadó, 145–210. p.

Somlyó György: A hamvaiból újjászületett Napló parabolája. Füst Milán Naplójának megjelenése elé = Valóság, 1976. 3. sz. 75–82. p.

Somlyó György: A hetvenéves Füst Milánról = Magyar Nemzet, 1958. július 17. 4. p.; In: S. Gy.: A költészet évadai Bp. 1963. 271–278. p.

Somlyó György: A költő gondolatainak kertje = Új Írás, 1975. 9. sz. 96–107. p.

Somlyó György: A lesütöttszemű ember [Váradi Júlia riportja] = 168 óra, 1993. 25. sz. 22–23. p.

Somlyó György: Az arckép változatai. Egy készülő Füst Milán könyv fejezetéből = Új Írás, 1968. 8. sz. 96–103. p.

Somlyó György: Egy magyar költő In: S.Gy.: Philoktétész sebe – Bevezetés a modern költészetbe Bp. 1986. Szépirodalmi Kvk., 305–327. p.

Somlyó György: Füst Milán felemelkedése [Lukácsy András riportja] = Magyar Hírlap, 1993. 141. sz. [melléklet] III. p.

Somlyó György: Kései premier (A zongora. A lázadó. – A Pesti Színház, előadása) = Élet és Irodalom, 1982. 39. sz. 15. p.

Somlyó György: Látogatás Füst Milánnál = Irodalmi Újság, 1954. 38. sz. 4. p.; In: S. Gy.: Ablakban Bp. 1956. 62–67. p.

Somlyó György: Megszállottság és mesterség. Füst Milán versei elé [Rádióelőadás] In: S. Gy.: A költészet vérszerződése Bp. 1977. 213. p.

Somlyó György: Milán Füst, Poet = The New Hungarian Quarterly, 1968. 31. 164–167. p.

Somlyó György: Objektív kórus. Füst Milán költészetéről = Nagyvilág, 1978. 8. sz. 1079–1083. p.

Somlyó György: Út a Parnasszus felé In: S. Gy.: A költészet vérszerződése Bp. 1977.

Sós Endre: „Nincs életrajzom” mondja a hatvanéves Füst Milán = Népszava, 1948. július l8. 163. sz. 9. p.

Sőtér István: Füst Milán In: S. I.: Négy nemzedék Bp. 1948. 66–67. p.; In: S. I.: Tisztuló tükrök Bp. 1966. 257–259. p.; In: S. I.: Gyűrűk Bp. 1980. Szépirodalmi Kiadó

Steinkamp, Werner: [A feleségem történeté-ről] = Bücherei und Bildung, 1964. április 314–315. p.

Stromberg, Kyra: [A feleségem történeté-ről] = Deutsche Zeitung, (Köln)1963. február 9.

Surbán Zoltán: [A Hábi Szádi küzdelmeinek könyve c. kötetről] = Könyvtáros, 1958. 708–709. p.; Könyvbarát, 1958. 420–421. p.

Sveta, Lukič: Nagy Kortárs,unk és szomszédunk. Füst Milán: A feleségem története = Iskolakultúra, 1992. 4. sz. 10–17. p.

Szabó B. István = Új Írás, 1970. 2. sz. 122–125. p.

Szabó Gábor: Napozz Holddal! – analízis. (Füst Milán: Nevetők) = Tiszatáj, 2003. 6. sz. 86–93. p.; In: Egy csonk maradhat – tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról. Bp. 2004. Ráció Kiadó, 170–178. p.

Szabó Ede: Füst Milán prózája = Új Hang, 1956. 7. sz. 71–73. p.; In: Sz. E.: Otthonunk a művekben Bp. 1974. Szépirodalmi Kvk., 95–104. p.

Szabó Tímea: Füst Milán esztétikája – szabadvers és pszichoanalízis. A korrektúrák találkozásának szituációjáról = Thalassa, 2000. 11. évf. 1. sz. 113–138. p.

Szabó Tímea: A decentrált szubjektum határtalan korrektúrája. A Füst Milán-i szabad vers és a pszichoanalízis. = Literatura, 2000. 2. sz. 149–169. p.

Szalai Sándor, Z: Füst Milán és Gelléri = Kritika, 1979. 12. sz. 7. p.

Szalay Károly: [A Parrnasszurs felé] = Kortárs, 1962. 1. sz. 131–132. p.

Szalay Károly: Kései üzenet [A Napló-ról] = Népszava, 1976. július 31. 8. p.

Szappanos Balázs: Füst Milán: Emlékezetül In: Seres József – Sz. B.: Verselemzések Bp. 1970 171–179. p.

Szauerwald Lajos: Füst Milán = Napjaink, 1963. 10. sz. 2. p.

Szávai János: A bizonytalanság ideje – avagy Füst Milán a világirodalomban = Újhold Évkönyv, 1989. 2. sz. 314–320. p.; In: Sz. J.: Írástudók és próféták – magyar írók a világirodalomban. Bp. 2002. Krónika Nova Kiadó, 50–57. p.

Szegő Zsuzsánna: A hatvanéves Füst Milán = Haladás, 1948. 9. sz. 4. p.

Székely Júlia: A kőltő túlélte naplóját (Beszélgetés a hatvanéves Füst Milánnal) = Haladás 1948. 30. sz. 6. p.

Szekér Endre: Füst Milán összes versei In: Sz. E.: Érték és írás Kecskemét, 1981. 229–233. p.

Szekér Endre: Füst Milán verseinek „vijjogó kétségbeesése”. A költő 100. születésnapjára = Forrás, 1988. 10. sz. 83–87. p.

Szekér Endre: Glosszák Füst Milán költői stílusáról = Kiskunság, 1967. december 58–67. p.

Szekrényesy Júlia: Az ember sorsa: környezete [A Boldogtalanok a Szolnoki Szigligeti Színház előadásában] = Élet és Irodalom, 1978. 9. sz. 12. p.

Szenthegyi István: Meg kell védeni az operát? [Füst Milán: Az Operaház védelmében c. cikkéhez] = Muzsika, 1963. 4. sz. 6–7. p.

Szepesi Attila: Költő a szellemek utcájából. = Kortárs, 1999. 3. sz. 80–82. p.

Szerdahelyi Sándor: [A Válogatott versek c. kötetről] = Népszava, 1934. december 25. 20. p.

[Szerdahelyi Sándor] (sz.s.): [A Boldogtalanok-ról] = Népszava, 1925. január 13. 9. sz. 9. p.

Szerény András: [Az Advent-ről és Az elmúlás kórusa c. kötetről] = Magyar Írás, 1922. 12. sz. 215–216. p.

Szigeti József: Füst Milán emlékezete = Irodalmi Újság, 1967. szeptember 15. 5. p.

Szilágyi Géza: Lírai impressziók Füst Milánról, az emberről és a költőről = Nyugat, 1925. I. 188–191. p.

Szilágyi Judit: „Csak a nevedé”– Füst Milán Naplójáról = Új Forrás, 2000. szeptember 40–55. p.

Szilágyi Judit: „Megérteni logikus lényét!” (Adalékok Füst Milán és Osvát Ernő kapcsolatához) = Múlt és Jövő, 2000. 3–4. sz. 169–180. p.; Önfaggatások és szembesítések. [szerk. Bálint Péter] Debrecen, 2003. Didakt Kiadó, 161–178. p.

Szilágyi Judit: Füst Milán a Magyar Rádióban In: Füst Milán-dialógusok [Szerk.: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 191–232. p.

Szilágyi Judit: Füst Milán naplóiról (Filológiai, textológiai bemutatás) In: Füst Milán: Teljes Napló I–II. Bp. 1999. Fekete Sas Kiadó, 869–887. p.

Szilágyi Judit: Füst Milán: A feleségem története című regénye Martin Buber Én és Te című művének tükrében In: Füst Milán-dialógusok [Szerk.: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 93–119. p.

Szilágyi Judit: Füst Milán szegedi kapcsolatai. = Móra Ferenc Múzeum Évkönyve. 3. 2001. 70–87. p.

Szokolay Károly: A költő, aki olyan volt, mint egy próféta. Emlékeim Füst Milánról = Új Hevesi Napló, 1999. 9. évf. 4. sz. 22–24. p.

Szombathelyi Ervin: [A Catullus-ról] = Népszava, 1968. február 16. 2. p.

Szombathelyi Ervin: [A Negyedik Henrik király-ról] = Népszava, 1964. november 13. 2. p.

Szombathelyi Ervin = Magyar Hírlap, 1969. szeptember 4.

Szombathelyi Ervin: Meghalt Füst Milán = Népszava, 1967. július 27. 2. p.

[Szombathelyi Ervin] Sz. E.: Látogatás. Füst Milán = Népszava, 1965. május 9. 7. p.

Szőnyi Kálmán: [A feleségem történeté-ről] = Kalangya, l943. 46–48. p.

T. S.: [Az Őszi vadászat-ról] = Művelt Nép, 1955. június 12. 24. sz. 5. p.

Tábor Ádám: Az egyenlőtlen szeretés törvénye = Élet és Irodalom, 1995. 39. évf. 22. sz. június 2. 15. p.

Takács István: Régi magyar újdonságok [Máli néni. A Játékszín előadása] = Népszava, 1984. november 13. 6. p.

Tamás Bertalan: [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Theológiai Szemle, 1967. 374. p.

Tamás István: „Én már átúsztam a folyót…” Látogatás Füst Milánnál = Magyar Nemzet, 1958. november 30. 9. p.

Tamás István: Dr. Füst = Népszabadság, 1971. november 28. [melléklet] 8.; In: T. I.: Tizenhárom hónap. Bp. 1977. Szépirodalmi Kiadó, 231–235. p.

Tamás Zsuzsa: „Az emberi sors minden titkai” (Füst Milán: Kis regények) = Könyvhét, 2005. 7-8. sz. 141. p.

Tandori Dezső: „Milyen fénybe? – Semmilyen fénybe.” Füst Milán: Emlékezések és tanulmányok = Tiszatáj, 1988. 9. sz. 59–71. p.

Tandori Dezső: A Más Vidékre Némán Mért Is Távozó. Füst Milán költészetéről = Alföld, 1988. 7. sz. 43–48. p.

Tandori Dezső: Ahol a rövid vers is nyílt marad: Füst Milán In: T. D.: Az erősebb lét közelében: Olvasónapló Bp. 1981. Gondolat Kiadó, 33–49. p.

Tandori Dezső: Füst Milán emlékére = Kortárs, 1980. 5. sz. 798–802. p.; In: T. D.: Az erősebb lét közelében: Olvasónapló Bp. 1981. Gondolat Kiadó, 310–320. p.

Tandori Dezső: Füst Milán naplófeljegyzéseiről = Életünk, 1981. 10. sz. 863–869. p.

Tarján Tamás: Életkép, halálkép [A zongora. A lázadó. – A Pesti Színház, előadása] = Népszabadság, 1982. szeptember 29. 7. p.

Tarján Tamás: Két bemutató Szolnokon [A Boldogtalanok a Szolnoki Szigligeti Színház előadásában] = Kritika, 1978. 5. sz. 29. p.

Tarján Tamás: Störr kapitány korrespondeál. Füst Milán összegyűjtött levelei. = Új Könyvpiac, 2002. július-augusztus 11. p.; In: T. T.: Szabadiskola. Pont Kiadó, 2002. 123–127. p.

Tasnádi Attila: In memoriam Füst Milán = Kortárs, 1967. 9. sz. 1469. p.

Taxner Tóth Ernő – Petrányi Ilona – Acél Zsuzsanna: A Petőfi Irodalmi Múzeum kézirattárának munkájáról [Füst Milán és Reményik Sándor hagyatéka.] = Irodalomtörténeti Közlemények, 1981. 5. sz. 506–509. p.

Taxner Tóth Ernő: [A Catullus-ról] = Jelenkor, 1968. 548–553. p.

[Telegdi Polgár István]T. P. I.: [Kostantin úrfi fiatalsága c. kötetről] = Könyvtáros, 1958. 624–625. p.; Könyvbarát, 1958. 368–369. p.

Térfi Tamás: [A Boldogtalanok-ról] = Élet és Irodalom, 1963. 766–768. p.

Térfi Tamás [Boldogtalanok. A Madách Színház Kamara Színháza előadása] = Új Írás, 1963. 6. sz. 766–768. p.

Térfi Tamás: Erzsi néni. Füst Milánné halálára = Magyar Hírlap, 1987. április 27. 4. p.

Térfi Tamás: Látogatás a hetvenéves Füst Milánnál = Népszava, 1958. július 17. l67. sz. 4. p.

Tezla, Albert: Hungarian Authors. Cambridge. Massachusetts 1970. 163–167. p.

Thuróczy Kamill: [Látomás és indulat a művészetben] = Művészet, 1963. 10. sz. 40–41. p.

Thurzó Gábor: A Véletlen találkozások = Magyarok, 1949. 3. sz. 150–151. p.

Tímár Magda: [A Szellemek utcája c. kötetről] = Magyar Nyelvőr, 1948. 5. sz. 279–280. p.

Tóbiás Áron: Aki szavakból épített katedrálisokat = Tükör, 1967. augusztus 8. 10–11. p.; Olvasó Nép 1986. 2. sz. 151–157. p.

Tolnai Gáror: A szabadvers és a lírai formák válsága [Füst Milán, Kaffka Margit, Bartalis János] Szeged, 1931, 31 p.

Tolnai Ottó: Füst Milán emlékének = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz. 94–95. p.

Tomán László: [A feleségem történeté-ről] = Híd, 1959. 338–341. p.

Torda István [Közreadja]: Füst Milán önéletrajza az egyetem részére 1951. január 22-én = Új Tükör, 1988. 29. sz. 16–17. p.

Tóth Dezső: Füst Milán kisregényei = Élet és Irodalom, 1959. szeptember 25. 39. sz. 6. p.; In: T. D.: Életünk, – regényeink Bp. 1963. 125–133. p.; In: T. D.: Élő hagyomány – élő Irodalom Bp. 1977. Magvető Kiadó, 586–591. p.

Tóth Endre: Kassák Lajos – Füst Milán – Áprily Lajos = Alföld, 1967. 9. sz. 90–91. p.

Tóth Gyula: Adalékok Füst Milán könyvének kiadástörténetéhez.(Látomás és indulat a művészetben) = Kortárs, 1999. 4. sz. 91–92. p.

Toti, Gianni: I due grandi „picari” della letteratura magiara = Unita, 1967. augusztus 29. 8. p.

Turcsányi Elek: [A Nevetők-ről] = Nyugat, 1920. 737–738. p.

Túróczi-Trostler József: [A Válogatott versek c. kötetről] = Pester Lloyd, (regg.) 1934. december 8. 18. p.

Tüngel, Richard: [A feleségem történeté-ről] = Kritische Gänge, 1963. március 8.

Tüskés Tibor: „A magyarokhoz!” Füst Milán verséről = Életünk, 1970. 6. sz. 550– 554. p.; Újhold Évkönyv, 1989. 2. sz. 314–320. p.; In: T. T.: Versről versre. Az újabb magyar líra megközelítése Bp. 1976. Tankönyvkiadó, 53–59. p.

Ungvári Tamás: [A feleségem történeté-ről] = Ország–Világ, 1959. június 17. 24. sz. 19. p.

Ungvári Tamás: [A Negyedik Henrik király-ról] = Magyar Nemzet, 1964. november 3. 4. p.

Ungvári Tamás: Arcképvázlat Füst Milánról = Csillag, 1956. 5. sz. l006–l013. p.; [Javított változat:] Füst Milánról In: U. T.: Ikarusz fiai Bp. 1970. Szépirodalmi Kvk., 349–465. p.

Urbanik Tímea: Találkozások (Füst Milán: Nevetők) In: Füst Milán–dialógusok [Szerk: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 171–191. p.

Vajda Endre: [Látomás és indulat a művészetben] = Huszadik Század, 1948. 278–280. p.

Vajda Endre: Füst Milán = Irodalmi Diáknaptár, 1948. 44–45. p.

Vajda Endre: Füst Milán = Látó, 1963. december 25–45. p.

Vajda Endre: Füst Milán. = Nagyvilág, 1948. 4. sz. 4. p.

Vajda Endre: Füst Milán halálára = Nők Lapja, 1967. 31. sz. 7. p.

Vajda Endre: Füst Milán hatvan éve = Tiszatáj, 1948. 441–444. p.

Vajda Endre: Füst Milán világa = Újhold, 1947. 4. sz. december 189–l96. p.

Vajda Endre: Füst Milán: Tél. In: Miért szép? Bp. 1966. 404–412. p.; In: V. E.: Válogatott írások. Békéscsaba, 1994. 75–80. p.

Vajda Endre: Két ballada egy édesanyáról. In: V. E.: Válogatott írások. Békéscsaba, 1994. Tevan, 80–89. p.

Vajda Endre: Füst Milánról – amikor az utókoré lett = Látóhatár, 1967. 9–10. sz. 909–913. p.

Vajda Endre: Szellemek utcája. Éjféli beszélgetés Füst Milánnal = Demokrácia, 1948. március 7.

Vajda György Mihály: Egy magyar „királydráma” = Kritika, 1964. 12. sz. 48–50. p.

Vajda Sándor: [A Negyedik Henrik király-ról] = Könyvtáros, 1959. 449–450. p.; Könyvbarát, 1959. 257–258. p.

Varannai Aurál: Füst Milán választási beszéde = Magyar Nemzet, 1986. május 6. 4. p.

Varga József: [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Irodalomtörténeti Közlemények, 1968. 261–262. p.

Vargha Balázs: Irodalmi városképek. Füst Milán költött és valódi városai = Budapest, 1976. 1. rész: 10. sz. 22–23. p., 2. rész: 12. sz. 22–23. p.

Varjas Endre: A rosszaság felmagasztalása [A zongora. A lázadó. – A Pesti Színház előadása] = Élet és Irodalom, 1982. 40. sz. 13. p.

Varjas Endre: Feltámadnak [Máli néni. A Játékszín előadása] = Élet és Irodalom, 1984. 43. sz. 13. p.

Varjas Endre: Füst Milán: IV. Henrik király. In: 77 híres dráma. Bp. 1993. Móra Ferenc Könyvkiadó, 294–295. p.

Varjas Endre: Kinek a készülékében? [A sanda bohóc. A Víg Színház előadása.] = Élet és Irodalom, 1981. 12. sz. 13. p.

Varjas Endre: Mindig fölfedezni [Negyedik Henrik király. A Miskolci Nemzeti Színház előadása] = Élet és Irodalom, 1985. 24. sz. 13. p.

Varjas Endre: Tessék vigyázni egymásra! [Boldogtalanok. A Katona József Színház előadása] = Élet és Irodalom, 1982. 9. sz. 13. p.

Várkonyi Benedek: [Az Emlékezések és tanulmányok c. kötetről] = Magyar Nemzet, 1987. március 16. 6. p.

Vas István: Füst Milán olvasásakor = Nyugat, 1934. II. 568–572. p.; In: V. I.: Évek és művek Bp. 1958. 10–17. p.; In: V. I.: Az ismeretlen isten Bp. 1974. Szépirodalmi Kvk., 737–745. p.

Vas István: Füst Milán bűvöletében In: V. I.: A félbeszakadt nyomozás Bp. 1976. Szépirodalmi Kvk.

Vas István: Még egyszer Füst Milánról In: V. I.: Mért vijjog a saskeselyű? II. köt. Bp. 1981. Szépirodalmi Kvk.

Vati Papp Ferenc: Füst Milán (1888–1967) „S mi voltam én is itt? Árva fiú!” In: Balázs Mihály – V. P. F.: Írók, képek. Bp. 1975. 79–93. p., 2. kiadás: Forrásvidék. Bp. 1989. Tankönyvkiadó, 83–97. p.

Veress Endre: Hogyan születik a dráma? [A IV.Henrik király c. darabról] = Színház, 1947. 38. sz.

Veszprémi Miklós: Füst, a nyelvét öltő = Élet és Irodalom, 1984. 23. sz. 15. p.

Veszprémi Miklós: Irodalomtörténet, 1–2. = Magyarország, 1983. 21. sz. 27. p., és 22. sz. 27. p.

Vidor Miklós: [A feleségem történeté-ről] = Új Idők, 1946. II. 764. p.

Vidor Miklós: [A Szakadékok c. kötetről] = Vigilia, 1949. 8. sz. 565–566. p.

Vidor Miklós: Szabálytalan emlékek = Magyar Hírlap, 1969. április 4. p.

Vihar Béla: [Összes versei-ről] = Könyvtáros, 1958. 787–788. p.; Könyvbarát, 1958. 467–468. p.

Vilcsek Béla: A Füst Milán-legenda = Emberhalász,1993. 4. sz. 49–91. p.

Vilcsek Béla: A Füst Milánról – legendák nélkül = Emberhalász, 1993. 5. sz. 40–43. p.

Vilcsek Béla: Főhajtás Füst Milánnak = Magyar Napló, 1994. 6. évf. 12. sz. június 24. 23–24. p.

Vilcsek Béla: Variációk egy témára [Somlyó György tanulmányairól] Kortárs, 1998. 9. sz. 101–106. p.

Villelaur, Anne: L’Histoire de ma femme = Les Lettres Françaises, 1958. augusztus 28.

Viniczay Zsuzsanna: A kérdések vándorlása a lírától a prózáig. Füst Milán útja az Objektív kórustól a Hábi-Szádi küzdelmének könyvéig; In: [Szerk: Kovács Kristóf András, Szabolcsi Miklós] Füst Milán–dialógusok Bp. 2000. Anonymus Kiadó, 77–93. p.

Viniczay Zsuzsanna: Füst Milán: Cantus firmus avagy a többszólamú paradoxon = Irodalomtörténet, 1996. 27. évf. 1–2. sz. 240–241. p.

Viniczay Zsuzsanna: Füst Milán: Magyar könyörgés. In: Egy csonk maradhat – tanulmányok az 1920-as évek magyar irodalmáról. Bp. 2004. Ráció Kiadó, 179–187. p.

Viniczay Zsuzsanna: Neurózis és objektivitás (Füst Milán Zsoltára – Ó Uram, engem bántanak…) =

Volmane, Vera: [A feleségem történeté-ről] = Les Nouvelles Littéraires, 1958. december 25.

Wirth Imre: Ex libris.[Radnóti Zsuzsa: A próféta színházá-ról]In: Élet és Irodalom, 1993. 25. sz. 11. p.

Zappe László: [Negyedik Henrik király. A Miskolci Nemzeti Színház, előadása] = Népszabadság, 1985. február 8. 7. p.

Zappe László: Füst Milán Catullusa Szolnokon. = Népszabadság 2002. december 17.

Zádor Imre: Találkozásom Füst Milánnal. = Remény, 2005. 1. sz. 62–63. p.

Zádor Imre: Találkozásom Füst Milánnal. = Lyukasóra, 2002. 10. sz. 24–25. p.

Zelk Zoltán: Főhajtás a túlvilágra = Napjaink, 1974. 1. sz. 7. p.

Zigány Árpád: [Az aranytál-ról] = Kelet Népe, 1922. 1. sz. 60–67. p.

Zsoldos Sándor: A füstmilánnaplóírás, vagy a Napló-játék. = Könyvhét, 2005. 9-10. sz. 213-214. p.

Zsoldos Sándor: Somlyó Zoltán - Füst Milán: Szomorú levéldokumentumok Somlyó Zoltán utolsó éveiből. = Múlt és Jövő, 2000. 3–4. sz. 159–168. p.

Egyebek

Ágh István: Füst Milánra [Vers] = Élet és Irodalom, 1988. 32. sz. 15. p.

Bánfi Magda: Elégia-töredékek (Füst Milán emlékének) [Vers] = Magyar Műhely, 1967. 23–24. sz.

Bokkon Gábor: Versek Füst Milánnak (IV.) [Vers] = Életünk, 1979. 12. sz. 1020. p.

Gömöri György: Füst Milán panasza.[Vers] = Kortárs, 2003. dec. 83. p.

Hegyi Réka: Füst ellen – A Boldogtalanok Marosvásárhelyen. = Hét, 2004. jan. 22. 9. p.

Hovanyecz László: Füst Milán-páholy: reményteljes jövő. = Népszabadság, 2001. nov. 26. 11. p.

Kiss Dénes: Vers-szilánkok László Gyula rajzaihoz. Füst Milán [Vers] = Életünk, 1968. 1. sz. 16. p.

Kocsár Miklós: Meditációk Füst Milán emlékére. In: Repliche : fuvolára és cimbalomra. Hungaroton, [1975?] SLPX 11635.

Orbán Ottó: A semmi hűse [Vers] = Kortárs, 1997. 5. sz.; In: O. O.: Lakik a házunkban egy költő Bp. 1999. Magvető

Rába Görgy: A tűzokádó emlékezete. In memoriam Füst Milán [Vers] = Élet és Irodalom, 1988. 29. sz. 1. p.

Somlyó György: Füst Milán [Vers] In: S.Gy.: Talizmán Budapest 1990. Interart

Szepesi Attila: Füst Milánnak [Vers] = Kortárs, 1985. 8. sz. 19. p.

Tandori Dezső: Füst Milán „Napló”-jából [Vers] = Magyar Nemzet, 1979. november 11. 12. p.

Weöres Sándor: Füst Milán emlékére [Vers] = Élet és Irodalom, 1967 31. sz. 5–6. p.; Magyarország, 1967. 32. sz. 21. p.; In: W. S.: Egybegyűjtött írások Bp. 1970. Magvető Kiadó

Füst Milán-díj

A magyar Irodalom, követei (Átadták a Füst Milán fordítói ösztöndíjakat) = Magyar Nemzet, 1994. június 29. 11. p.

Átadták a Füst Milán-díjakat és a Déry Tibor-jutalmakat = Magyar Nemzet, 1993. 56. évf. október 19. 11. p. [Díjazottak: Hans-Henning Paetzke, Karol Wlahovsky]

Átadták a Füst Milán-jutalmat = Magyar Nemzet, 1988. december 2. 4. p. [Díjazottak: Rába György és Márton László nyerte el]

Átadták a Füst Milán-nagydíjat. Kabdebó Tamás kitüntetése = Magyar Nemzet, 1997. november 22. 19. p.

Fordítók a magyar irodalomért. = Népszabadság 2002. december 11.

Füst Milán Fordítói Díj (H. H. Paetzke és K. Wlachovsky) = Magyar Hírlap, 1993. október 19. 15. p.

Füst Milán fordítói díj = Népszabadság 2001. november 10.

Füst Milán-díj – 1995 = Élet és Irodalom, 1995. 39. évf. 49. sz. december 8. 9. p. [Díjazottak: Grendel Lajos; Lengyel Péter]

Füst Milán-díj 1999. = Élet és Irodalom, 1999. 50. sz.

Füst Milán-díj 2000. = Magyar Narancs, 2000. 50. Sz. dec. 14. 8. p.

Füst Milán-díj 2001. (Háy János, Pályi András) = Élet és Irodalom, 2001. dec. 7.

Füst Milán-díj 2003. (Csaplár Vilmos, Végel László) = Élet és Irodalom, 2003. dec. 5. 10. p.

Mátraházi Zsuzsa: Árverés és díjátadás a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Fogadott fiú és barát a Füst Milán Alapítványban. = Könyvhét, 2005. 1-2. sz. 30–31. p.

Somlyó György: Füst Milán költői díj, 1994 = Magyar Napló, 1995. 7. évf. 1. sz. január 44. P. [Díjazottak: Gergely Ágnes, Kovács András Ferenc]

Szirák Péter: Szabálytalan laudáció abból az alkalomból, hogy Grendel Lajos megkapta a Füst Milán díjat = Élet és Irodalom, 1995. 39. évf. 49. sz. december 8. 9. p.

Wlachovsky, Karol: „Maga jó magyar ember lenne, ha tótul is beszélne.” Beszélgetés a Füst Milán-díjas Karol Wlachovskyval; Riporter: Simon Ernő] = Magyar Nemzet, 1993. 262. 7. p.

 

A szakirodalmat összeállította: Szilágyi Judit.

 

Fotók

Szakértő