Fejes Endre

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Fejes Endre regényei

Fejes Endre prózai művei

Keresés a művekben

Életrajz

Fejes Endre (Budapest, Józsefváros, 1923. szeptember 15. – Budapest, 2015. augusztus 25.)

Kossuth- és József Attila-díjas magyar író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

Fejes Endre 1923. szeptember 15-én született Budapesten. Szülőháza az egykori Tisza Kálmán tér (később Köztársaság tér, ma II. János Pál pápa tér) 27. alatt található. Szűkebb pátriája, a Józsefváros kitüntetett jelentőséggel bír teljes életművében. Írásainak témái és szereplői szinte kivétel nélkül „az ezerszer áldott nyolcadik kerülethez” kötődnek: a városrész rendszerint a történetek helyszíneként (például novelláiban, színdarabjaiban, a Rozsdatemető vagy A fiú, akinek angyalarca volt című regényekben), olykor pedig az onnan útnak induló szereplők származási helyeként (például a Szerelemről bolond éjszakán című regényben) jelenik meg.

A polgári iskola első négy osztályának elvégzése után Fejes – foltozó szabó édesapja közbenjárására – szabóinasnak szegődött egy István utcai üzletbe, ahonnan hamar továbbállt, hogy a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek csepeli üzemében kitanulja a vasesztergályos szakmát. 1944-ben besorozták, de megszökött a hadseregből, a háború végéig Budapesten bujkált. 1945 őszén elhagyta Magyarországot, 1949-ig Nyugat-Európa számos országát bejárta. Fizikai munkákból tartotta fenn magát, egyebek mellett bányászként is dolgozott a belgiumi Charleroi régió bányáiban. A nyugat-európai vándorlások kezdeti időszakát idézte fel Szerelemről bolond éjszakán című, 1975-ben megjelent művében, amelynek Zimonyi István nevű szereplője számos hasonlóságot mutat az életrajzi szerzővel.

Hazatérése után újra esztergályosként helyezkedett el az angyalföldi Bosch-gyárban. 1951-ben nyolc hónapra Kistarcsára internálták tiltott határátlépés miatt. Büntetésének előzménye, hogy kiutasították az országból Párizsban megismert és vele együtt Magyarországon letelepedni próbáló szerelmét – az utánaszökő Fejest pedig a határon elfogták. (Yvonne alakja feltűnik néhány későbbi novellában, sőt Fejes filmet is szeretett volna írni közös történetükből – az Yvonne munkacímű alkotásra 1957-ben leszerződött a Hunnia Filmgyárral, de a terv végül nem valósult meg.)

Szabadulása után Fejes segédmunkásként dolgozott, de idővel visszatérhetett korábbi munkahelyére. Ekkor már kísérletezett az írással, majdani első kötete novelláit 1955-től kezdve publikálta a sajtóban. Bár írói karrierje a forradalom előtt indult, valójában az 1956 utáni időszak kulturális vákuumhelyzete tette lehetővé számára a gyors és sikeres pályakezdést – természetesen vitathatatlan elbeszélői tehetsége mellett. Első novelláskötete, az 1958-ban megjelent A hazudós igen kedvező fogadtatásban részesült, a kritikusok legtöbbje elsősorban Gelléri Andor Endre novellisztikáját jelölte meg Fejes rövidprózájának előzményeként. A jellegzetes józsefvárosi figurákat és élethelyzetet bemutató, a Tisza Kálmán tér környékén játszódó írások azért is keltettek feltűnést, mert az ötvenes évek idealizáló és ideológiavezérelt munkásábrázolásai helyett Fejes anekdotikus történetei ugyanennek a rétegnek a politika által át nem hatott, emberi vágyaktól és gyarlóságoktól sem mentes hétköznapjaiba engedtek bepillantást. Sajátos kivételt képez a Levél a Rokonnak című novella, amely a kötetbeli megjelenés előtt az 1957 szeptemberében induló Kortárs folyóirat első, jelzésértékűnek szánt lapszámában látott napvilágot: a meg nem nevezett rokonnak írt fiktív levél végső soron az 1956-os események hatására külföldre emigráltak bírálatát adja, nem függetlenül a korabeli hivatalos pártnarratívától.

1959 februárjában díjat nyert a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) irodalmi pályázatán, áprilistól pedig egy éven át a SZOT ösztöndíjasa volt. Első kötetében megjelent, Eljegyzés című novellájából Zolnay Pál rendezett kisfilmet 1959-ben. Ugyanebben az évben jelent meg Párizsi emlék című novellája az Ébredés antológiában, amely az 1956 után induló fiatal prózaírók reprezentatív gyűjteménye volt. 1960-ban publikálta Kéktiszta szerelem című novelláját, amelyben már feltűnik ifjabb Hábetler János, a két évvel későbbi főmű központi szereplője.

A Rozsdatemető az 1962-es téli könyvvásárra jelent meg. A regény első kiadása szinte azonnal elfogyott, napjainkig több tucat hazai kiadást ért meg, és több mint harminc nyelvre fordították le. Fejest a regényért 1963 márciusában József Attila-díjjal tüntették ki. A Hábetler család történetét az első világháború végnapjaitól a hatvanas évek elejéig követő családregény egyszerre fejleszti tovább Fejes novelláinak „portrétechnikáját”, vagyis a szereplők pár jellemző tulajdonsággal vagy szokással való érzékletes bemutatásának képességét, illetve vetíti előre a későbbi regényeknek a gyakori ismétléseken, visszatérő mondatokon és történetmozzanatokon alapuló ábrázolásmódját. Az itt is használt keretes narráció szintén sűrűn alkalmazott eljárása a szerzőnek. A Rozsdatemető azonban elsősorban a témája miatt generált éveken át tartó vitát a hazai nyilvánosságban. Megjelenése nagyjából egybeesik az Új Írás folyóirat hasábjain zajlott úgynevezett „frizsiderszocializmus-vitával”, amely a hatvanas évek elején fellendülő háztartási fogyasztás és a szocializmus alapeszméje közötti ellentmondás kérdéseit feszegette. Fejes regénye is ezt a problémakört érinti, hiszen az általa roppant kritikusan ábrázolt Nagyfuvaros utcai munkáscsalád kispolgári életszemlélete semmilyen szempontból nem volt összeegyeztethető az osztálytudatos munkásság korabeli eszményképével. A Rozsdatemető körül – egyebek mellett a Népszabadságban, a Kortársban, sőt a Magyar Nyelvőrben is – zajló vitában különböző irányokból érték bírálatok a szerzőt, ennek ellenére (vagy éppen ezért) a könyv a hatvanas évek egyik legnagyobb irodalmi sikerének számított. Az őt ért bírálatok hatására Fejes rendkívül éles hangvételű esszékötetet tett közzé másfél évtizeddel később Gondolta a fene címmel, amely ugyancsak meglehetősen nagy botrányt keltett – az 1977-es eset a könyv bevonásával és bezúzásával végződött.

Nem sokkal a regény megjelenése után Fejes Endre megírta a Rozsdatemető drámaváltozatát, amelyet Kazimir Károly rendezésében mutattak be a Thália Színházban 1963. november 14-én. Kazimir rendezése több mint kétszáz előadást ért meg, Fejes pedig ezt követően több korábbi novelláját is színpadra adaptálta. A Mocorgót 1966-ban a Thália Színház mutatta be (egy évvel később a mű tévéfilmváltozata is adásba került), a Vonó Ignácot 1969-ben a József Attila Színházban vitték először színre. A hazudós és a Rozsdatemető között írt novellákat tartalmazó, Vidám cimborák című elbeszéléskötet 1966-ban jelent meg. Az ebben a kötetben is publikált Kéktiszta szerelem filmadaptációját 1969-ben vetítette először a televízió.

1968-ban a Tükör című hetilap folytatásokban közölte a szerző Jó estét nyár, jó estét szerelem című regényét, a kötetbeli változat 1969 elején jött ki a nyomdából. A magát görög diplomatának kiadó szélhámos munkásfiúról szóló mű végletesen redukált és repetitív elbeszélésmódja továbbfejleszti a Rozsdatemető ciklikusságra építő narrációs technikáját, aminek eredményeként a szöveg a későbbi Fejes-próza filmforgatókönyv-szerű nyelvének jellegzetes példáját adja. 1972-ben készült el a kétrészes tévéfilmváltozat, 1977-ben pedig a Vígszínházban tartották az ősbemutatóját a regényből készült musicalnek, amelynek a zenéjét Presser Gábor szerezte. Az író 1973-ban további szövegekkel kiegészítve adta közre első novelláskötetét, A hazudóst – a bővítést az új, fent már idézett alcím is jelzi: …és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből.

1975-ben Kossuth-díjat kapott. Már az ötvenes évek vége óta tudható volt, hogy Fejes Endre regényt ír 1945 utáni vándorlásairól. A hatvanas évek közepén több híradás is arról számolt be, hogy a mű rövidesen nyomdába kerül, ennek ellenére egészen 1975-ig várni kellett a publikálására. A Szerelemről bolond éjszakán három józsefvárosi fiatalember pikareszk története, akik a második világháború befejeződése után különböző okokból Magyarország elhagyása mellett döntenek. Kalandjaik Bécsben kezdődnek, ahol – látszólag – a Palesztinába tartó zsidó transzportra várva kihasználják az átmeneti tábor kaotikus állapotait, és a legkülönbözőbb legális és illegális tevékenységekkel igyekeznek boldogulni a háborúból még fel nem ocsúdott Európa számtalan városában. A mű magyar előképei között Kassák Lajos Egy ember élete című önéletírása említhető, fontos különbség azonban, hogy Fejes regénye – bár az életrajz ismeretében felismerhetőek valós párhuzamok – hangsúlyosan fiktív keretbe illeszti a történetet: az elbeszélés jelen idejében a negyvennyolcadik születésnapját ünneplő névtelen férfi a csak „szépszeműnek” nevezett hölgyismerősének eleveníti fel ifjúkori emlékeit. A Szerelemről bolond éjszakán eredetileg egy trilógia első darabja lett volna (ezt jelzi a regény első oldalán olvasható Az első éjszaka alcím is), folytatása azonban nem készült a későbbiekben.

Fejes Endre utolsó regénye, A fiú, akinek angyalarca volt 1982-ben jelent meg (szinte egyidőben a belőle készült, Az angyalarcú című drámaváltozat színházi ősbemutatójával). Az állóképszerű jelenetekből építkező, töredékes és ugyancsak filmforgatókönyv-szerű tömörséggel elbeszélt nagyregény voltaképpen a korábbi Fejes-művek – például a Rozsdatemető – alapkérdését teszi fel újra egy későbbi időpillanatban: miért nem volt képes a rendszer által szorgalmazott társadalmi mobilizáció kitermelni az új korszak tudatos, nem pusztán a kispolgári fogyasztást idealizáló munkásrétegét?

Élete utolsó három évtizedét az író egyre nagyobb visszavonultságban töltötte, a rendszerváltásig nem publikált több kötetet. A kilencvenes évek elején előbb a Magyar Hírlapban, majd a Népszabadságban közölte tárcanovelláit, amelyekből két gyűjteményt állított össze (Szegény Vivaldi, 1992; Lemaradt angyalok, 1993). Életében megjelent utolsó kötete a saját maga által válogatott, korábbi írásokat tartalmazó Szabadlábon (1995). Ezt követően Fejes Endre felhagyott az írással.

Hosszú betegség után 2015. augusztus 15-én hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1959 – SZOT-díj

1963 – József Attila-díj

1975 – Kossuth-díj

1979 – Budapest Főváros Tanácsa Művészeti Díja

1992 – Nagy Lajos-díj

1993 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

1993 – a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemrendje

1994 – Józsefváros Becsületkeresztje

1999 – Pro Urbe Budapest

2001 – Hazám-díj

2003 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat)

2009 – Prima Primissima-díj

2011 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

Az életrajzot Reichert Gábor írta.

Bibliográfia

Gyűjteményes kiadások

Fejes Endre művei. Budapest. 1983-1989. Magvető

A hazudós és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből. Budapest. 1983. Magvető, 354 p.

Szerelemről bolond éjszakán. Budapest. 1984. Magvető, 381 p.

Jó estét nyár, jó estét szerelem. Budapest. 1987. Magvető, 222 p.

Drámák. [Rozsdatemető; Vonó Ignác; Mocorgó; Jó estét nyár, jó estét szerelem; Cserepes Margit házassága; Az Angyalarcú; Rádió- és tv-játékok.] Budapest. 1989. Magvető, 652 p.

Önálló kötetek

A hazudós. Elbeszélések. (Ill.: Csernus Tibor.) Budapest. 1958. Magvető, 178 p. = Budapest. 1963. Magvető, 178 p. = Budapest. 2001. Kossuth, 166 p.

Rozsdatemető. Regény. (Ill.: Csernus Tibor.) Budapest. 1962. Magvető, 332 p. = (Ill.: Csernus Tibor.) Budapest. 1963. Magvető, 332 p. = (Ill.: Csernus Tibor.) Budapest. 1964. Magvető, 329 p. = (Ill.: Csernus Tibor.) Budapest. 1965. Magvető, 347 p. = Budapest. 1969. Magvető, 314 p. = Budapest. 1970. Magvető, 315 p. = Budapest. 1973. Magvető, 241 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1974. Magvető, 241 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Bukarest. 1974. Kriterion, 356 p. (Horizont könyvek) = Budapest. 1976. Magvető, 241 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1978. Magvető, 241 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1981. Magvető, 228 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1999. Ciceró, 201 p. = Budapest. 2005. Kossuth, 180 p. (Korunk klasszikusai) = Budapest. 2018. Magvető, 261 p. (Magvető zsebkönyvtár)

Vidám cimborák. Novellák. [Mocorgó. Irodalmi forgatókönyv.] (Ill.: Gyulai Liviusz.) Budapest. 1966. Magvető, 259 p.

Jó estét nyár, jó estét szerelem. Regény. Budapest. 1969. Magvető, 174 p. = Budapest. 1972. Magvető, 216 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1973. Magvető, 216 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1978. Magvető, 203 p. = Budapest. 1999. Ciceró, 206 p.

Színművek. [Rozsdatemető; Mocorgó; Vigyori.] Budapest. 1969. Magvető, 330 p.

Kéktiszta szerelem. Színművek, rádió- és tévéjátékok. Budapest. 1971. Magvető, 610 p.

Cserepes Margit házassága. Dráma. Budapest. 1972. Magvető, 136 p. = Budapest. 1974. Magvető, 111 p.

A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből). Elbeszélések. Budapest. 1973. Magvető, 276 p. = Budapest. 1974. Magvető. 315 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 1976. Magvető. 315 p. (Magvető zsebkönyvtár)

Mocorgó. Elbeszélés. Budapest. 1975. Magvető, 134 p. (Magvető zsebkönyvtár)

Szerelemről bolond éjszakán. Regény. Budapest. 1975. Magvető, 326 p. = Budapest. 1976. Magvető, 316 p. (Magvető zsebkönyvtár)

Rozsdatemető; Kéktiszta szerelem. Budapest. 1976. Magvető-Szépirodalmi Kiadó, 389 p. (30 év)

Gondolta a fene. Esszék. Budapest. 1977. Magvető, 384 p.

A fiú, akinek angyalarca volt. Regény. Budapest. 1982. Magvető, 641 p.

Jó estét nyár, jó estét szerelem. Vonó Ignác. Dráma, komédia. Budapest. 1978. Magvető, 203 p.

Regények és elbeszélések. [Rozsdatemető; A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből); Jó estét nyár, jó estét szerelem.] Budapest. 1979. Magvető, 600 p.

Szegény Vivaldi. Novellák, esszék, vallomások. Budapest. 1992. Pátria, 212 p. (Pátria Könyvek)

Lemaradt angyalok. Elbeszélések. Budapest. 1993. Pátria, 311 p. (Pátria Könyvek)

Szabadlábon. A szerző válogatása életművéből. Novellák, regényrészletek. Budapest. 1995. Trikolor–Intermix, 316 p. (Örökségünk)

Fejes Endre. (Vál., szerk., bev.: Stuber Andrea.) Pécs. 2006. Alexandra, 381 p. (Kossuth-díjas írók)

Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Dalok: Presser Gábor; dalszöveg konzultáns: Sztevanovity Dusán.) Budapest. 2010. Nemzeti Színház, 100 p. (Nemzeti Színház színműtár)

Színházi bemutatók műveiből

1963. 11. 14. Rozsdatemető, Thália Színház, r.: Kazimir Károly

1964. 12. 04. Rozsdatemető, Miskolci Nemzeti Színház, r.: Orosz György

1965. 01. 09. Rozsdatemető, Szegedi Nemzeti Színház, r.: Sándor János

1965. 05. 14. Rozsdatemető, Pécsi Nemzeti Színház, r.: Szilágyi Sándor

1965. 05. 21. Rozsdatemető, szolnoki Szigligeti Színház, r.: Berényi Gábor

1966. 12. 08. Mocorgó, Thália Színház, r.: Kazimir Károly

1969. 12. 12. Vonó Ignác, Madách Színház, r.: Kerényi Imre

1976. 10. 14. Cserepes Margit házassága, Huszonötödik Színház, r.: Iglódi István

1977. 04. 15. Vonó Ignác, Miskolci Nemzeti Színház, r.: Jurka László

1977. 11. 12. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Vígszínház, r.: Marton László

1978. 03. 19. Cserepes Margit házassága, Népszínház, r.: Iglódi István

1979. 09. 28. Vonó Ignác, veszprémi Petőfi Színház, r.: Pétervári István

1980. 03. 29. Rozsdatemető, József Attila Színház, r.: Berényi Gábor

1982. 01. 09. Az Angyalarcú, Radnóti Miklós Színpad, r.: Gáspár János

1982. 03. 19. Az Angyalarcú, kecskeméti Katona József Színház, r.: Szőnyi G. Sándor

1983. 01. 14. Vonó Ignác, Népszínház, r.: Petrik József

1983. 02. 18. Vonó Ignác, szolnoki Szigligeti Színház, r.: Csizmadia Tibor

1984. 04. 27. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Szegedi Nemzeti Színház, r.: Sándor János

1985. 03. 01. Cserepes Margit házassága, Játékszín, r.: Garas Dezső

1987. 06. 20. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Komárom, r.: Nebesky

1992. 03. 28. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Ódry Színpad, r.: Telihay Péter fh.

1995. 02. 24. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Pécsi Nemzeti Színház, r.: Xantus János

1995. 03. 11. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, r: Bagossy László fh.

1995. 10. 22. Rozsdatemető, Thália Színház, r.: Csiszár Imre

1997. 02. 07. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Ódry Színpad, r.: Csiszár Imre

1999. 04. 23. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, tatabányai Jászai Mari Színház, r.: Zubornyák Zoltán

1999. 10. 15. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, székesfehérvári Vörösmarty Színház, r.: Kerényi Miklós Gábor

1999. 12. 03. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, komáromi Jókai Színház, r.: Tóth Miklós

2000. 10. 14. Vonó Ignác, József Attila Színház, r.: Garas Dezső

2004. 04. 03. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Földessy Margit Drámastúdió

A bibliográfiát összeállította Stuber Andrea.

Szakirodalom

Fenyő István: A hazudós. = F. I.: Új arcok, új utak. Bp. 1961. Szépirodalmi, 170–176. p.

Katona Éva: Az író műhelyében: Fejes Endre – önmagáról. = A Könyv, 1962/9.

(cs.): Téli könyvvásár 1962. Fejes Endre: Rozsdatemető. = Hétfői Hírek, 1962. dec. 3.

Jovánovics Miklós: Bravúros egyszerűség. (Fejes Endre regénye: Rozsdatemető.) = Élet és Irodalom, 1962. dec. 22.

Kis Tamás: Könyvekről. Fejes Endre: Rozsdatemető. = Népszabadság, 1962. dec. 22.

Dersi Tamás: Rozsdatemető. = Magyar Nemzet, 1963. jan. 4.

(hajtun): Rozsdatemető. = Csepel, 1963. jan. 11.

Szombathelyi Ervin: Rozsdatemető. = Népszava, 1963. jan. 13.

Bajor Nagy Ernő: Rozsdatemető. = Szabad Föld, 1963. jan. 13.

László Miklós: Könyvekről. (Rozsdatemető.) = Esti Hírlap, 1963. jan. 22.

Badics István: Rozsdatemető. (Fejes Endre regénye.) = Irodalmi Újság, 1963. febr. 15.

Tömpe István: Még egyszer Fejes Endre Rozsdatemetőjéről. = Népszabadság, 1963. febr. 19.

Illés László: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Kortárs, 1963/2. 297–299. p.

Bíró Ferenc: Az emberi méltóság jegyében. (Három kritikus – egy regényről.) = Tiszatáj, 1963/2.

Ilia Mihály: Tehetség próbája. (Három kritikus – egy regényről.) = Tiszatáj, 1963/2.

Kovács Sándor Iván: Mozaikok a freskóhoz. (Három kritikus – egy regényről.) = Tiszatáj, 1963/2.

Térfi Tamás: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Új Írás, 1963/2. 249–252. p.

Mesterházi Lajos: Írás és olvasás. (Fejes Endre Rozsdatemető című regényéről.) = Népszabadság, 1963. márc. 1.

F. V.: Viták az Írószövetségben – Mai konfliktusok. = Élet és Irodalom, 1963. márc. 2.

Antal Gábor: A „Hábetlerek”-ért. = Közlekedés, 1963. márc. 5.

Révész Gy. István: Negyedik szempontból. Hozzászólás a Rozsdatemető vitához. = Népszabadság, 1963. márc. 8.

Komlós János: Stílus és világnézet. = Népszabadság, 1963. márc. 24.

Farkas László: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Jelenkor, 1963/3.

Tabák András: Rozsdatemető. = A Könyv, 1963/3.

Karácsonyi István: Rozsdatemető. = Kőbányai Textil, 1963. ápr. 1.

Galsai Pongrác: Írói ítélet az ítélettelenségről. (Tűnődések Fejes Endre Rozsdatemetőjéről.) = Világosság, 1963/4. 243–247. p.

Péterfia György: A Rozsdatemető és Bírálói. = A Jövő Mérnöke, 1963/18.

H. E.: Közvetlen beszélgetés, vita Aczél György elvtárssal. = A Jövő Mérnöke, 1963/19.

Kelemen János: Fejes Endre – új József Attila-díjasaink köszöntése. = Élet és Irodalom, 1963/14. 3. p.

Simon Zoltán: Vita egy regény körül (Rozsdatemető.) = Alföld, 1963/5.

Somogyi Pál: Vakablak. (Zsugorított családregény.) = Orvosegyetem, 1963/24.

Mátrai László: A Port Royaltól a Nagyfuvaros utcáig. = Kortárs, 1963/6. 954–955. p.

Szakonyi Károly: A Rozsdatemetőről. = Kortárs, 1963/6. 955–957. p.

Szabolcsi Miklós: Válasz Szakonyi Károlynak. = Kortárs, 1963/6. 957–958. p.

Béládi Miklós: Irodalmi ankét a „Csiliben”. = Csili, 1963/7.

Bozóky Éva: Rozsdatemető. = A Könyvtáros, 1963/4. 239. p.

Barabás Tamás: Színpadra kerül a Rozsdatemető. = Film Színház Muzsika, 1963/41.

Bernáth László: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Esti Hírlap, 1963. nov. 15.

Györe Imre: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Magyar Nemzet, 1963. nov. 17.

K. P.: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = A Jövő Mérnöke, 1963/36.

Csépányi: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Műanyag, 1963/11. 19. p.

(halász): Ragyogó Rozsdatemető. = Fényszóró, 1963/47.

(völgyi): Nagy színházi élményt ígér a Rozsdatemető. = Vörös Csillag, 1963/47.

(detvay): Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Szárnyaskerék, 1963/42.

H. Barta Lajos: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Fonómunkás, 1963/47.

Szombathelyi Ervin: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Népszava, 1963/273.

Hámori Ottó: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Film Színház Muzsika, 1963/47.

Nagy Péter: Egy remek színházi estről. (Rozsdatemető.) = Élet és Irodalom, 1963/47.

Simon Gy. Ferenc: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Magyar Ifjúság, 1963/47.

H. Barta Lajos: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Kőbányai Textil, 1963/50.

Katona Éva: Az Élet és Irodalom látogatóban Fejes Endrénél. = Élet és Irodalom, 1963/46. 12. p.

Pándi Pál: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Népszabadság, 1963. dec. 1.

Hajtun József: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Csepel, 1963/50.

Demeter Imre: Karácsonyi színházi levél. (Rozsdatemető.) = Film Színház Muzsika, 1963/51.

Rajk András: Fiataljaink az életben és drámáinkban. = Népszava, 1963. dec. 24.

Osváth Béla: A Rozsdatemető a Thália Színházban. = Kritika, 1964/1. 60–61. p.

Mihályi Gábor: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Tüskés Tibor: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Illés László: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Dersi Tamás: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Szabó György: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Ungvári Tamás: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Bényei József: Az év legjobb könyvei. = Alföld, 1964/1.

Juhász Béla: Az év legjobb könyvei. = Alföld, 1964/1.

Simon Zoltán: Az év legjobb könyvei. = Alföld, 1964/1.

Hont Ferenc: Ízlés, igény, hozzáértés. (Rozsdatemető, Thália.) = Magyarország, 1964. febr. 1.

Nagy Péter: Egy nehéz mesterségről. = Élet és Irodalom, 1964. febr. 22.

Sándor Pál: A filozófia is közügy! (Rozsdatemető.) = Kritika, 1964/2.

Illés Jenő: Formák, stílusok – tanulságok. (Rozsdatemető, Thália.) = Kortárs, 1964/2.

Pallos Imre: Színházi jegyzetek: Rozsdatemető. = Hajódaru, 1964/6.

(gn): A Rozsdatemető színvonala fölött. (A hazudós.) = Híd, 1964/3.

Gyurkó László: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Kortárs, 1964/3.

Maróthy János: Még egy megjegyzés a maradandóságról. = Kritika, 1964/3.

(szabó gy.): Eltévedt a szegény Katona. (Lapokban olvastuk.) = Élet és Irodalom, 1964. ápr. 11.

Gyurkó László: Fejes Endre. = Kritika, 1964/4. 40–46. p.

Térfy Tamás: A Rozsdatemető filozófiája. = Kritika, 1964/4. 46–50. p.

Szeberényi Lehel: Svejk Magyarországon. (A derék katona látogatóban Fejesnél.) = Kortárs, 1964/4.

Rényi Péter: Gondolatok a kommunista hősről. = Új Írás, 1964/4.

Szabó György: Körkép – 35 mai magyar novella. (Vonó Ignác.) = Élet és Irodalom, 1964. máj. 30.

Szabolcsi Miklós: Körkép. (Jegyzetek a fiatal elbeszélők antológiájáról.) = Népszabadság, 1964. jún. 6.

Nagy Péter: Évad végi gondolatok. = Élet és Irodalom, 1964. jún. 27.

Koltai Tamás: Elsőműves drámaírók, 1963/64. = Magyar Ifjúság, 1964. júl. 25.

Hellenbart Gyula: A Rozsdatemető és a társadalmi erkölcs. = Új Látóhatár, 1964/4. 349–356. p.

(szabó gy.): Theorie und Praxis. (Lapokban olvastuk.) = Élet és Irodalom, 1964. szept. 12.

(barabás): Tanulmánynak álcázott halandzsa. = Esti Hírlap, 1964. szept. 25.

Lengyel Magda: A hazudós. = A Könyvtáros, 1964/4. 233. p.

Hermann István: Lehet-e művészet totalitás nélkül? = Új Írás, 1964/9.

Szilágyi Miklós: Még egyszer a kommunista hősről. = Új Írás, 1964/9.

Kovalovszky Miklós: A Rozsdatemető stílusa avagy a stílus rozsdatemetője. = Magyar Nyelvőr, 1964/4. 421–438. p.

Fülöp László: Az átmenetiség tünetei. (Jegyzetek legújabb prózánk állapotáról.) = Alföld, 1964/11. 1026–1035. p.

Sándor András: A magyar irodalom a világban. = Élet és Irodalom, 1964/49.

Katona Éva: A Rozsdatemető – új felfogásban. (Miskolci bemutató.) = Élet és Irodalom, 1964. dec. 12.

Geszti Pál: Rozsdatemető. (Miskolci Nemzeti Színház.) = Film Színház Muzsika, 1964/50.

Párkány László: Rozsdatemető. (Miskolci Nemzeti Színház.) = Északmagyarország, 1964. dec. 13.

Deme László: Egyéni – vagy tárgyszerű nyelven? = Új Írás, 1964/12. 1502–1503. p.

Gyurkó László: A negyedik ember. = Gy. L.: A negyedik ember. Bp. 1964. Szépirodalmi, 161–180. p.

Sz. Kováts Lajos: Rozsdatemető. (Miskolci Nemzeti Színház.) = Napjaink, 1965/1.

(faragó): Belefújtak egy mű állóvízébe. (Lapokban olvastuk.) = Élet és Irodalom, 1965. jan. 9.

Benkő László: A Rozsdatemető stílusáról. = Magyar Nyelvőr, 1965/1. 42–45. p.

Cserhalmi Imre: Feltámadás a Rozsdatemetőben. (Szegedi Nemzeti Színház bemutatója.) = Tiszatáj, 1965/2. 112–113. p.

Héra Zoltán: Fiatal irodalom. = Népszabadság, 1965. ápr. 4.

Horváth Mária: A stílus Rozsdatemetője-e a Rozsdatemető? = Magyar Nyelvőr, 1965/2. 166–173. p.

Szabó György: Megrozsdásodott stíluskritika. (Észrevételek egy nyelvészeti vitairathoz.) = Kritika, 1965/4. 34–41. p.

Gály Iván: Fejes Endre: Rozsdatemető. (A Magyar Területi Színház bemutató előadása.) = Új Szó, 1965/120.

Sz(ombathelyi) E(rvin): Látogatás: Fejes Endre. = Népszava, 1965. máj. 16. 7. p.

-s -ó: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Kisalföld, 1965. máj. 26.

Forgács László: A Rozsdatemető és az átmeneti kor ellentmondásai. = Kritika, 1965/5. 3–10. p.

G. P.: Szolnok: Rozsdatemető. = Film Színház Muzsika, 1965/24.

Simon Zoltán: A művészi stílus avagy a stílus művészete. = Alföld, 1965/6. 52–54. p.

Osváth Béla: Az új magyar dráma két évtizede. = Kritika, 1965/6. 7–18. p.

Bárczi Géza: A Rozsdatemető stílusáról. = Magyar Nyelvőr, 1965/3. 336–348. p.

Martinkó András: A Rozsdatemető ürügyén. = Magyar Nyelvőr, 1965/4. 445–451. p.

André Frankin: Le Cimetière de Rouille d’Endre Fejes. = Beaux Arts, 1966. febr. 3.

Ch. Burucoa: Le Cimetière de Rouille. = Tribune des Nations, 1966. febr. 4.

Michel Mohrt: Il ne s’agit toujours que de survivre. = Le Figaro Litteraire, 1966. febr. 10.

Klas Ewert Everwyn: Ein Ereignis aus Ungarn. = Rheinische Post am Sonntag, 1966. márc. 26.

Hermann Piwitt: A Hábetler család és a hamis tudat. = Der Monat, 1966. márc.

Eva Haldimann: Schrottplatz. = Neue Bücher Zeitung, 1966. máj. 9.

E. G.: Das harte und das süsse Leben der Habetlers. = Nationale Zeitung (Basel), 1966. máj. 14.

Kis Tamás: Fejes Endre: Vidám cimborák. = Népszabadság, 1966. máj. 29.

Elisabeth Stengel: Am Schrottplatz des Lebens. = Stuttgarter Zeitung, 1966. jún. 4.

(g. i.): Vidám cimborák. = Magyar Nemzet, 1966. jún. 5.

Faragó Vilmos: Könyvek a kirakatban. = Élet és Irodalom, 1966. jún. 11.

Illés László: Reklám és tisztesség. = Nagyvilág, 1966/6. 918–919. p.

Martinkó András: Fejes Endre: Vidám cimborák. = Kritika, 1966/8. 55–56. p.

Dorogi Zsigmond: Fejes Endre: Vidám cimborák. = Új Írás, 1966/10.

Bános Tibor: Mocorgó a Tháliában. = Magyar Ifjúság, 1966. dec. 10.

Mátrai-Betegh Béla: Mocorgó. (Fejes Endre regényének színpadi változata a Thália Színházban.) = Magyar Nemzet, 1966. dec. 11.

Dersi Tamás: Mocorgó. (Fejes Endre új darabja a Tháliában.) = Esti Hírlap, 1966. dec. 12.

Szombathelyi Ervin: Mocorgó. (Fejes Endre regényének színpadi változata a Thália Színházban.) = Népszava, 1966. dec. 13.

Nagy Péter: Mocorgó. = Élet és Irodalom, 1966. dec. 17.

Pándi Pál: Mocorgó. (Fejes Endre drámája a Thália Színházban.) = Népszabadság, 1966. dec. 24.

Fejér Ádám: Fejes Endre. = Tiszatáj, 1967/3. 280–286. p.

Bársony Éva: Fejes Endre csillagos égboltja. (A Vigyori és a Mocorgó tévéfilmen.) = Esti Hírlap, 1969. jan. 13.

Vilcsek Anna: A televízió műsoráról: Mocorgó. = Magyar Nemzet, 1969. jan. 15.

Gáll István: Mocorgó. (A tévékritikus jegyzete.) = Film Színház Muzsika, 1969/3.

Hámos György: Ellenhős, ellenszereposztás. (Mocorgó a tévében.) = Élet és Irodalom, 1969. jan. 18.

M. G. P.: Fejes Endre színháza. = Népszabadság, 1969. aug. 14.

(bt): Színpadon Vonó Ignác. = Esti Hírlap, 1969. nov. 21.

Rácz György: Fejes Endre: Vonó Ignác. = Rádió és Televízióújság, 1969. dec. 8.

Hámori Ottó: A tehetség jutalomjátékai. (Madách Kamara: Vonó Ignác.) = Film Színház Muzsika, 1969/51.

Bernáth László: Vonó Ignác bemutatkozik. = Esti Hírlap, 1969. dec. 13.

Lukácsy András: Vonó Ignác. = Magyar Hírlap, 1969. dec. 14.

László Miklós: Vonó Ignác. = Hétfői Hírek, 1969. dec. 15.

Rajk András: Vonó Ignác. = Népszava, 1969. dec. 17.

Hajdú Ráfis: Egy konzervatív módszer kritikája. = Népszabadság, 1969. dec. 21.

Pándi Pál: Vonó Ignác. (Fejes Endre színműve a Madách Színház kamaraszínházában.) = Népszabadság, 1969. dec. 23.

Görgey Gábor: A rádió mellett. (Vonó Ignác.) = Magyar Nemzet, 1969. dec. 23.

Hegedűs Tibor: A rádió mellett. (Vonó Ignác.) = Népszabadság, 1969. dec. 29.

Bor Ambrus: Vonó Ignác. (Madách Kamara.) = Magyar Nemzet, 1970. jan. 11. 9. p.

Vass József: Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem. = Alföld, 1970/1. 78–80. p.

Létay Vera: Özv. Mákné villamosra ül. (Vonó Ignác, Madách Kamara.) = Élet és Irodalom, 1970/1. 12. p.

Almási Miklós: Köznapi tragédiáink – hátulnézetben. (Vonó Ignác, Madách Kamara.) = Kortárs, 1970/2. 328–329. p.

Berkes Erzsébet: Vonó Ignác kutyabőre. = Kritika, 1970/3. 44–47. p.

Majoros József: Vonó Ignác, özv. Mákné és a Tanácsos úr. = Színház, 1970/3. 27–31. p.

M. G. P.: Voltaképp miért is van sikere Fejes Endre színdarabjainak? = Új Írás, 1970/3. 106–114. p.

Osztovits Levente: F. E.: Vonó Ignác. (Madách Kamara.) = Társadalmi Szemle, 1970/4. 134–136. p.

Juhászfia Ferenc: Álomjátékok. (Vonó Ignác, Madách Kamara.) = Alföld, 1970/6. 88–90. p.

Simon Zuárd: Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem. = Életünk, 1971/2. 192. p.

Szalay Károly: F. E.: Kéktiszta szerelem. (Színművek, rádió- és tévéjátékok.) = Magyar Hírlap, 1971. máj. 29.

Némedi Eszter: F. E.: Kéktiszta szerelem. (Színművek, rádió- és tévéjátékok.) = Alföld, 1972/1.

Kulcsár Júlia: Regények a Televízióban. (F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = A Könyv, 1972/3. 75–81. p.

Koltai Tamás: F. E.: Kéktiszta szerelem. (Színművek, rádió- és tévéjátékok.) = Kortárs, 1972/5. 818–819. p.

Geszti Pál: Dialógus Fejes Endrével. = Film Színház Muzsika, 1972. szept. 2.

Szigeti Gábor: Fejes Endre: Cserepes Margit házassága. = Kritika, 1972/10. 11. p.

Pándi Pál: F. E.: Mocorgó. (Thália Színház.) = P. P.: Kritikus ponton. Bp. 1972. Szépirodalmi, 365–369. p.

Koroknai Zsuzsa: Miért nem ír, aki tud? (F. E.: A hazudós és más elbeszélések…) = Élet és Irodalom, 1973/20. 11. p.

Hajdú Ráfis Gábor: Az ember tisztelete. (Cserepes Margit.) = Népszabadság, 1973. jún. 17.

Czére Béla: A hazudós és más elbeszélések… = Forrás, 1973/6. 186–187. p.

Dersi Tamás: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Tévéjáték.) = Esti Hírlap, 1974. febr. 25.

H. S.: Miért csalódtunk? (F. E.: Cserepes Margit, tévéjáték.) = Zalai Hírlap, 1974. febr. 26.

Molnár Géza: Kiért szól a lélekharang? (F. E.: Cserepes Margit, tévéjáték.) =. Népszava, 1974. febr. 26.

Demeter Imre: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Tévéjáték.) = Fim Színház Muzsika, 1974. márc. 2.

Hámos György: Nyolc szerep keres egy mondanivalót. (Cserepes, tévéjáték.) = Élet és Irodalom, 1974. márc. 2.

Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza. (F. E.: Rozsdatemető.) = Valóság, 1974/8. 58–74. p.

a.(ntal) g.(ábor): Kossuth-díjasok 1975. = Magyar Nemzet, 1975. ápr. 4.

M. Szebeni Géza: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Népszava, 1975. máj. 31.

Sziládi János: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Magyar Nemzet, 1975. jún. 6. 8. p.

Zappe László: Regény – figyelmeztetőül és vitaindításra. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Népszabadság, 1975. jún. 28. 7. p.

Faragó Vilmos: Kalandregény katarzissal. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Élet és Irodalom, 1975/24. 11. p.

Szász Imre: Könyvespolcom. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Magyar Hírlap, 1975. júl. 5.

Kulin Ferenc: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Kritika, 1975/9. 28–29. p.

Fenyő István: Élet helyett tengődés. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Napjaink, 1975/10. 9. p.

Tarján Tamás: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Kortárs, 1975/11. 1841–1843. p.

Vörös László: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Tiszatáj, 1975/12. 78–79. p.

Zappe László: Fejes Endre, a Rozsdatemető írója. = Irodalomtörténet, 1976/3. 589–610. p.

M. G. P.: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Népszabadság, 1976. okt. 5.

Geszti Pál: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Magyar Hírlap, 1976. okt. 19. 6. p.

Takács István: F. E.: Cserepes Margit házassága (25. Színház.) = Magyar Ifjúság, 1976. okt. 20.

Barta András: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Magyar Nemzet, 1976. okt. 31. 11. p.

Rajk András: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Népszava, 1976. nov. 10. 5. p.

Takács István: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Pest Megyei Hírlap, 1976. nov. 12.

Szekrényessy Júlia: A hoppon maradt áldozat. (F. E.: Cserepes Margit, 25. Színház.) = Élet és Irodalom, 1976/45. 12. p.

Hajdú Ráfis Gábor: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Kritika, 1976/12. 29–30. p.

Galsai Pongrác: Rozsda marja, nem ragyog. = G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp. 1976. Szépirodalmi, 211–221. p.

Földes Anna: Én így emlékszem. = F. A.: Próza jelen időben. Bp. 1976. Gondolat, 424–430. p.

Bécsy Tamás: Színházi előadások Budapesten. (Cserepes.) = Jelenkor, 1977/2. 152–153. p.

Apáti Miklós: Az évad sikeres bemutatói. (Cserepes, 25. Színház.) = Film Színház Muzsika, 1977. jún. 25.

Köpeczi Béla: Kell-e kritika? (F. E.: Gondolta a fene.) = Kortárs, 1977/9. 1453–1459. p.

Nagy Péter: Író és kritikus. (F. E.: Gondolta a fene.) = Társadalmi Szemle, 1977/9. 95–99. p.

Mészáros Tamás: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Magyar Hírlap, 1977. nov. 16. 6. p.

Rajk András: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Népszava, 1977. nov. 20. 8. p.

Barta András: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Magyar Nemzet, 1977. nov. 20. 9. p.

Havas Ervin: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Népszabadság, 1977. nov. 30. 7. p.

Simonffy András: A gyík farka. (F. E.: Jó estét nyár…, Vígszínház.) = Élet és Irodalom, 1977/48. 13. p.

Juhász Béla: Sűrítés vagy szűkítés? = J. B.: Irodalom és valóság. Bp. 1977. Szépirodalmi, 293–299. p.

Berkes Erzsébet: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Kritika, 1978/1. 26–27. p.

Marton László: Fejes a Vígszínházban. (Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = Színház, 1978/2. 28–32. p.

Ungvári Tamás: Írók a színpadon. (Cserepes Margit.) = Kortárs, 1978/5. 797–800. p.

Rajk András: Magyar bemutató és felújítás. (Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Népszava, 1980. ápr. 13.

Mészáros Tamás: Pék Mária halat rántott. (F. E.: Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Új Tükör, 1980. ápr. 20.

Kriszt György: F. E.: Rozsdatemető. (József Attila Színház.) = Pest Megyei Hírlap, 1980. ápr. 22.

Lukácsy András: A mű utóélete. (Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Magyar Hírlap, 1980. ápr. 23. 6. p.

Havas Ervin: Fényképek – családi albumból. (Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Népszabadság, 1980. máj. 5. 7. p.

Nagy Péter: F. E.: Rozsdatemető. (József Attila Színház.) = Kritika, 1980/6. 28–29. p.

György Péter: Az egyidejűség problémái. (F. E.: Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Színház, 1980/6.

Jánosházy György: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Szatmári Északi Színház.) =Utunk, 1981. jan. 23.

Szász Péter: Ütni pontosan kell! (Az angyalarcú, Radnóti Színpad.) = Esti Hírlap, 1982. jan. 11.

Sas György: F. E.: Az angyalarcú. (Radnóti Színpad.) = Film Színház Muzsika, 1982. jan. 23.

Rajk András: Az angyalarcú. (Radnóti Színpad.) = Népszava, 1982. jan. 27.

Geszti Pál: Az angyalarcú. (Radnóti Színpad.) = Magyar Hírlap, 1982. jan. 28.

Varjas Endre: Új pesti Hamlet. (F. E. Az angyalarcú, Radnóti Színpad.) = Élet és Irodalom, 1982/4. 13. p.

Takács István: Egy Hamlet a VIII. kerületből. (Az angyalarcú, Radnóti Színpad.) = Pest Megyei Hírlap, 1982. febr. 6.

Vinkó József: A megváltás elmarad. (Az angyalarcú.) = Színház, 1982/3.

Koltai Tamás: Hol él az Angyalarcú? (Az angyalarcú, Kecskemét.) = Új Tükör, 1982. ápr. 18.

Takács István: Az angyalarcú, a Józsefváros Hamletje. = Magyar Ifjúság, 1982. ápr. 30.

Havas Ervin: Életek-halálok öt napban elbeszélve. (A fiú, akinek…) = Népszabadság, 1982. júl. 2. 7. p.

Térfy Tamás: Az angyalarcú. = Magyar Nemzet, 1982. júl. 18. 8. p.

Lukácsy András: Fejes Endre csökönyössége. = Magyar Hírlap, 1982. júl. 31.

Tarján Tamás: Az író késsel álmodik. Fejes Endre, a drámaíró. = Napjaink, 1982/7. 24–27. p.

Seres József: Az angyalarcú. = Népszava, 1982. aug. 7. 11. p.

Szántó Péter: Gyorsjelentés a végveszélyről. (F. E.: Az angyalarcú.) = Színház, 1982/8. 8–12. p.

Nemes G. Zsuzsanna: Hábetlerék – oroszul. A Rozsdatemető fordítása. = Magyar Hírlap, 1982. szept. 8.

Varjas Endre: Befelé bontott jelen. = Élet és Irodalom, 1982/36. 11. p.

Fülöp László: Az angyalarcú. = Kritika, 1982/10. 29–30. p.

Lukácsy András: Fejes Endre jelenléte. (Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház.) = Magyar Hírlap, 1983. jan. 25.

Varjas Endre: Külvárosi szerző? (F. E.: Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház.) = Élet és Irodalom, 1983/3. 13. p.

Tarján Tamás: Elnyűhetetlen páros. (F. E.: Vonó Ignác, Szolnoki Szigligeti Színház.) = Népszabadság, 1983. márc. 24. 7. p.

Dérczy Péter: Fejes Endre novellái és regényei. = Palócföld, 1983/3. 56–64. p.

Földes Anna: Vonó Ignác feltámadásai. = Színház, 1983/5. 3–9. p.

Koltai Tamás: F. E.: Vonó Ignác. (Szolnoki Szigligeti Színház.) = Kritika, 1983/5. 29–30. p.

Bozsán Eta: Vonó Ignác az Országos Színházi Találkozón. = Pesti Műsor, 1983. jún. 1.

Párkány László: Vonó Ignác létezéstechnikája. (Szolnok.) = Új Tükör, 1983. jún. 19.

Varjas Endre: Józsefváros a Nemzet(i)nek. (Vonó Ignác, Szolnok.) = Élet és Irodalom, 1983/23. 13. p.

Fenyő István: Nagyratörő szándék – felemás megvalósítás. (Az angyalarcú.) = Új Írás, 1983/8. 124–126. p.

(z - m): Fejes Endre hatvanéves. = Magyar Hírlap, 1983. szept. 15.

Tandori Dezső: „A szent clownok csak evilágiak…” (Vers.) = Kortárs, 1983/9. 1491. p.

Tandori Dezső: Három kis tétel a hatvanéves Fejes Endrének. = Kortárs, 1983/9. 1491–1494. p.

Kovács Dezső: Fejes Endre hatvanéves. = Kritika, 1983/9. 40. p.

Koltai Tamás: Születésnapi sorok Fejes Endrének – Fejes Endrétől. = Élet és Irodalom, 1983/36. 12. p.

Földes Anna: Egy személyiség megtartásáért. Egy évad magyar drámái. = Kortárs, 1983/10. 1651–1659. p.

Nikolényi István: Keresztmetszet. (F. E.: Jó estét nyár…, Szegedi Nemzeti Színház.) = Tiszatáj, 1984/7. 93. p.

Hajdú Ráfis Gábor: Fejes Endre két könyvéről. = H. R. G.: Kritikák, esszék, tanulmányok. Bp. 1984. Gondolat, 148–152. p.

Paizs Tibor: Csodálatos részeredmények, de… (F. E. Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = Utunk, 1985. jan. 11.

Visky András: Hol a baj, Homérosz? (F. E.: Jó estét nyár…, Szatmár.) = A Hét, 1985. jan. 17.

Stuber Andrea: Bemutató előtt – Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Esti Hírlap, 1985. febr. 26. 2. p.

Bernáth László: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Esti Hírlap, 1985. márc. 4.

D. Magyari Imre: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Magyar Ifjúság, 1985. márc. 8.

Koltai Tamás: Hogyan ír az író? (F. E.: Cserepes Margit házassága, Játékszín.) = Új Tükör, 1985. márc. 17.

Apáti Miklós: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Film Színház Muzsika, 1985. márc. 23.

Mészáros Tamás: Nem fog a macska? (F. E.: Cserepes Margit, Játékszín.) = Magyar Hírlap, 1985. márc. 23. 7. p.

Szekrényessy Júlia: Engedetlen hősök. (F. E.: Cserepes Margit házassága, Játékszín.) = Élet és Irodalom, 1985/10. 13. p.

Halász Anna: Tragédia rock-zenére. (F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = A Hét, 1985. ápr. 11.

Bíró Béla: A státusz-szédelgés kórtana. = Utunk, 1985. máj. 17.

Földes Anna: Harcban a Tisztakezűvel. (F. E.: Cserepes Margit házassága, Játékszín.) = Színház, 1985/6.

Csontos Sándor: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Vigilia, 1985/7.

Nagy Péter: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Kritika, 1985/7. 29. p.

Geszti Pál: „Valamiképpen az ember is felel a maga életéért.” = Magyar Ifjúság, 1985. jan. 31.

Ézsiás Erzsébet: Fejes Endre. = É. E.: Mai magyar dráma. Bp. 1986. Kossuth, 91–97. p.

Borenich Péter: Az ál-Fejes Endre. = RTV Újság, 1987. júl. 20.

Szabó András György: A Rozsdatemetőtől a Cserepes Margit házasságáig. Fejes Endre munkásábrázolásának fejlődése. = BME Marxizmus–Leninizmus Intézet Közlemények, 1988/1.

Balogh Ernő: Torzóban maradt összegzés (F. E.: A fiú, akinek angyalarca volt.) = Tiszatáj, 1988/6. 83–86. p.

Mezey Katalin: Fejes Endre jelenléte. Az író 65. születésnapján. = Magyar Hírlap, 1988. szept. 15.

Stuber Andrea: A nénikék meg a gyerekek. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Népszava, 1992. márc. 10.

Magyar Judit Katalin: He is Viktor. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Színház, 1992/6.

Lukácsy András: Fejes Endre hetvenéves. = Magyar Hírlap, 1993. szept. 15.

Stuber Andrea: Fejes Endre születésnapjára. = Népszava, 1993. szept. 15.

M. G. P.: Fejes 70. = Népszabadság, 1993. szept. 15.

Szűcs Katalin: Hetvenes Fejes. = Vasárnapi Hírek, 1993. szept. 19.

h.b.: Fejes Endre 70 éves. = Esti Hírlap, 1993. szept. 21.

Ungár Tamás: Amikor az álmok hazudnak. (F. E.: Jó estét nyár…, Pécsi Nemzeti Színház.) = Népszabadság, 1995. febr. 23.

Fáy Miklós: Gyilkosra várva. (F. E.: Jó estét nyár…, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház.) = Népszabadság, 1995. jún. 6.

Nagy István Attila: Akiknek mindent elhittünk. (F. E.: Jó estét nyár…, Nyíregyháza.) = Kelet-Magyarország, 1995. jún. 24.

Csízner Ildikó: Viktor. (F. E.: Jó estét nyár…, Nyíregyháza.) = Criticai Lapok, 1995/7–8.

Nádra Valéria: Fejes Endre „kínos” igazságai. = Magyar Nemzet, 1995/221.

Bodnár Dániel: Hábetlerek mobiltelefonnal. = Magyarország, 1995. okt. 13.

S(ebes) E(rzsébet): Az öreg Hábetler vegetál. = Blikk, 1995. okt. 16.

Karácsony Ágnes: Velünk élő történelem. = Kurír, 1995. okt. 22.

Stuber Andrea: Emberek és díszletek vándorlása. (Rozsdatemető, Thália.) = Népszava, 1995. okt. 24.

M. G. P.: Speditőrrevü. (Rozsdatemető, Thália Színház.) = Népszabadság, 1995. okt. 24.

Riskó Géza: Már más ez a világ. = Mai Nap, 1995. okt. 24.

Szekrényessy Júlia: Példázatok temetője. = Esti Hírlap, 1995. nov. 25.

Mészáros Tamás: A proli újrafelfedezése. = Magyar Hírlap, 1995. okt. 28.

Metz Katalin: Rozsdaverte történelem. (Rozsdatemető, Thália Színház.) = Új Magyarország, 1995. okt. 30.

Györffy Miklós: Hábetler-szappanopera. = Magyar Nemzet, 1995. nov. 30.

Barabás Tamás: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Pesti Műsor, 1995. nov. 2.

Koltai Tamás: Jól gondolkodni. (Rozsdatemető, Thália Színház.) = Élet és Irodalom, 1995. nov. 10.

Barabás Tamás: Rendezni így is meg úgy is lehet. = Pesti Riport, 1995. nov. 17.

Halász Lajos: Gyilkos, hűtlen, szajha… = Magyarország, 1995. nov. 17.

Magyar Judit Katalin: Halat rántott, csuszát készített. (Rozsdatemető, Thália.) = Criticai Lapok, 1995/11–12.

Földes Anna: Ezredvégi Rozsdatemető. = Criticai Lapok, 1995/11–12.

Tarján Tamás: Narrátorok kíméljenek! (Rozsdatemető, Thália.) = Színház, 1996/1.

Kállai Katalin: F. E.: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Vigilia, 1996/2. 159. p.

P. Pál Judit: Jó estét nyár, jó estét szerelem! = Pesti Riport, 1996. máj. 22.

Esze Dóra: Fejes–Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem! = Nők Lapja, 1997. márc. 19.

Szántó Judit: Született gyilkos. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Criticai Lapok, 1997/3.

Magyar Judit Katalin: Szerelmes vizsgák. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Criticai Lapok, 1997/3.

Stuber Andrea: „Még a végén író leszek?” = Vasárnapi Hírek, 1997. szept. 21.

N. Kósa Judit: Jó estét nyár… = Népszabadság, 1997. okt. 3.

M. G. P.: Fejes Endre, a Józsefváros visszavevője. = Népszabadság, 1998. szept. 15.

Lukácsy András: Fejes Endre és a történelem. = Magyar Hírlap, 1998. szept. 15.

Stuber Andrea: Kézzel, zöld tintával. = 168 Óra, 1998/37. 24. p.

Sükösd Mihály: Fejest újraolvasva. = Mozgó Világ, 1998/10. 119–122. p.

Stuber Andrea: Homokvár, légvár, Fehérvár. (F. E.: Jó estét nyár..., Székesfehérvári Vörösmarty Színház.) = Criticai Lapok, 2000/4..

Unoka Hugó: Ünneptelenül. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Zsöllye, 2000. nov.

Metz Katalin: Vonó Ignác színészközelből. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Magyar Nemzet, 2000. nov. 4.

Sőregi Melinda: Vonó Ignác. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Kritika, 2000. dec.

Koltai Tamás: Kizökkent az idő. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Színház, 2000. dec.

Földes Anna: Vonó Ignác, a túlélő. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Criticai Lapok, 2000/11-12.

Zsehránszky István: Vitatkozom (Kisvárda XII., komáromi előadás.) = Romániai Magyar Szó, 2000. jún. 5.

Szénási Zsófia: A Hábetlerek feltámadnak (Interjú.) = Könyvhét, 2003. márc. 23.

Bóta Gábor: Langyos nyár, langyos szerelem (A komáromiak előadásáról.) = Magyar Hírlap, 2003. ápr. 10.

János István: A Rozsdatemető mint antieposz = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002/3.

Jánosi Zoltán: A hazátlanság mítosza. Gyarmattudat és identitásvesztés F. E. Bennszülöttek című novellájának poétikai univerzumában. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002/3.

Jeney István: F. E. két regényéről (Rozsadatemető, Jó estét nyár…) = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002/3.

Görgey Gábor: Fejes Endre nyolcvan éves. = 168 óra, 2003. szept. 8.

Koltai Tamás: Fejes Endre nyolcvan éves. = 168 óra, 2003. szept. 8.

Lukácsy András: Fejes Endre törvénye. = Magyar Hírlap, 2003. szept. 15.

MGP [Molnár Gál Péter]: Fejes Endre nyolcvanéves. = Népszabadság, 2003. szept. 15.

B. L.: Üzenet az ezerszer áldott nyolcadik kerületből. = Könyvhét, 2003. szept. 18.

Spiró György: Negyven év múltán = Tekintet, 2003/4.

Pethő Sándor: „Minden embernek volt egyszer egy álma”. = Tekintet, 2003/4.

A szakirodalmat összeállította Stuber Andrea.