Fejes Endre

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Fejes Endre regényei

Fejes Endre prózai művei

Keresés a művekben

Életrajz

Fejes Endre (Budapest, Józsefváros, 1923. szeptember 15. – Budapest, 2015. augusztus 25.)

Kossuth- és József Attila-díjas magyar író. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.

*

Fejes Endre 1923. szeptember 15-én született Budapesten. Szülőháza az egykori Tisza Kálmán tér (később Köztársaság tér, ma II. János Pál pápa tér) 27. alatt található. Szűkebb pátriája, a Józsefváros kitüntetett jelentőséggel bír teljes életművében. Írásainak témái és szereplői szinte kivétel nélkül „az ezerszer áldott nyolcadik kerülethez” kötődnek: a városrész rendszerint a történetek helyszíneként (például novelláiban, színdarabjaiban, a Rozsdatemető vagy A fiú, akinek angyalarca volt című regényekben), olykor pedig az onnan útnak induló szereplők származási helyeként (például a Szerelemről bolond éjszakán című regényben) jelenik meg.

A polgári iskola első négy osztályának elvégzése után Fejes – foltozó szabó édesapja közbenjárására – szabóinasnak szegődött egy István utcai üzletbe, ahonnan hamar továbbállt, hogy a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek csepeli üzemében kitanulja a vasesztergályos szakmát. 1944-ben besorozták, de megszökött a hadseregből, a háború végéig Budapesten bujkált. 1945 őszén elhagyta Magyarországot, 1949-ig Nyugat-Európa számos országát bejárta. Fizikai munkákból tartotta fenn magát, egyebek mellett bányászként is dolgozott a belgiumi Charleroi régió bányáiban. A nyugat-európai vándorlások kezdeti időszakát idézte fel Szerelemről bolond éjszakán című, 1975-ben megjelent művében, amelynek Zimonyi István nevű szereplője számos hasonlóságot mutat az életrajzi szerzővel.

Hazatérése után újra esztergályosként helyezkedett el az angyalföldi Bosch-gyárban. 1951-ben nyolc hónapra Kistarcsára internálták tiltott határátlépés miatt. Büntetésének előzménye, hogy kiutasították az országból Párizsban megismert és vele együtt Magyarországon letelepedni próbáló szerelmét – az utánaszökő Fejest pedig a határon elfogták. (Yvonne alakja feltűnik néhány későbbi novellában, sőt Fejes filmet is szeretett volna írni közös történetükből – az Yvonne munkacímű alkotásra 1957-ben leszerződött a Hunnia Filmgyárral, de a terv végül nem valósult meg.)

Szabadulása után Fejes segédmunkásként dolgozott, de idővel visszatérhetett korábbi munkahelyére. Ekkor már kísérletezett az írással, majdani első kötete novelláit 1955-től kezdve publikálta a sajtóban. Bár írói karrierje a forradalom előtt indult, valójában az 1956 utáni időszak kulturális vákuumhelyzete tette lehetővé számára a gyors és sikeres pályakezdést – természetesen vitathatatlan elbeszélői tehetsége mellett. Első novelláskötete, az 1958-ban megjelent A hazudós igen kedvező fogadtatásban részesült, a kritikusok legtöbbje elsősorban Gelléri Andor Endre novellisztikáját jelölte meg Fejes rövidprózájának előzményeként. A jellegzetes józsefvárosi figurákat és élethelyzetet bemutató, a Tisza Kálmán tér környékén játszódó írások azért is keltettek feltűnést, mert az ötvenes évek idealizáló és ideológiavezérelt munkásábrázolásai helyett Fejes anekdotikus történetei ugyanennek a rétegnek a politika által át nem hatott, emberi vágyaktól és gyarlóságoktól sem mentes hétköznapjaiba engedtek bepillantást. Sajátos kivételt képez a Levél a Rokonnak című novella, amely a kötetbeli megjelenés előtt az 1957 szeptemberében induló Kortárs folyóirat első, jelzésértékűnek szánt lapszámában látott napvilágot: a meg nem nevezett rokonnak írt fiktív levél végső soron az 1956-os események hatására külföldre emigráltak bírálatát adja, nem függetlenül a korabeli hivatalos pártnarratívától.

1959 februárjában díjat nyert a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) irodalmi pályázatán, áprilistól pedig egy éven át a SZOT ösztöndíjasa volt. Első kötetében megjelent, Eljegyzés című novellájából Zolnay Pál rendezett kisfilmet 1959-ben. Ugyanebben az évben jelent meg Párizsi emlék című novellája az Ébredés antológiában, amely az 1956 után induló fiatal prózaírók reprezentatív gyűjteménye volt. 1960-ban publikálta Kéktiszta szerelem című novelláját, amelyben már feltűnik ifjabb Hábetler János, a két évvel későbbi főmű központi szereplője.

A Rozsdatemető az 1962-es téli könyvvásárra jelent meg. A regény első kiadása szinte azonnal elfogyott, napjainkig több tucat hazai kiadást ért meg, és több mint harminc nyelvre fordították le. Fejest a regényért 1963 márciusában József Attila-díjjal tüntették ki. A Hábetler család történetét az első világháború végnapjaitól a hatvanas évek elejéig követő családregény egyszerre fejleszti tovább Fejes novelláinak „portrétechnikáját”, vagyis a szereplők pár jellemző tulajdonsággal vagy szokással való érzékletes bemutatásának képességét, illetve vetíti előre a későbbi regényeknek a gyakori ismétléseken, visszatérő mondatokon és történetmozzanatokon alapuló ábrázolásmódját. Az itt is használt keretes narráció szintén sűrűn alkalmazott eljárása a szerzőnek. A Rozsdatemető azonban elsősorban a témája miatt generált éveken át tartó vitát a hazai nyilvánosságban. Megjelenése nagyjából egybeesik az Új Írás folyóirat hasábjain zajlott úgynevezett „frizsiderszocializmus-vitával”, amely a hatvanas évek elején fellendülő háztartási fogyasztás és a szocializmus alapeszméje közötti ellentmondás kérdéseit feszegette. Fejes regénye is ezt a problémakört érinti, hiszen az általa roppant kritikusan ábrázolt Nagyfuvaros utcai munkáscsalád kispolgári életszemlélete semmilyen szempontból nem volt összeegyeztethető az osztálytudatos munkásság korabeli eszményképével. A Rozsdatemető körül – egyebek mellett a Népszabadságban, a Kortársban, sőt a Magyar Nyelvőrben is – zajló vitában különböző irányokból érték bírálatok a szerzőt, ennek ellenére (vagy éppen ezért) a könyv a hatvanas évek egyik legnagyobb irodalmi sikerének számított. Az őt ért bírálatok hatására Fejes rendkívül éles hangvételű esszékötetet tett közzé másfél évtizeddel később Gondolta a fene címmel, amely ugyancsak meglehetősen nagy botrányt keltett – az 1977-es eset a könyv bevonásával és bezúzásával végződött.

Nem sokkal a regény megjelenése után Fejes Endre megírta a Rozsdatemető drámaváltozatát, amelyet Kazimir Károly rendezésében mutattak be a Thália Színházban 1963. november 14-én. Kazimir rendezése több mint kétszáz előadást ért meg, Fejes pedig ezt követően több korábbi novelláját is színpadra adaptálta. A Mocorgót 1966-ban a Thália Színház mutatta be (egy évvel később a mű tévéfilmváltozata is adásba került), a Vonó Ignácot 1969-ben a József Attila Színházban vitték először színre. A hazudós és a Rozsdatemető között írt novellákat tartalmazó, Vidám cimborák című elbeszéléskötet 1966-ban jelent meg. Az ebben a kötetben is publikált Kéktiszta szerelem filmadaptációját 1969-ben vetítette először a televízió.

1968-ban a Tükör című hetilap folytatásokban közölte a szerző Jó estét nyár, jó estét szerelem című regényét, a kötetbeli változat 1969 elején jött ki a nyomdából. A magát görög diplomatának kiadó szélhámos munkásfiúról szóló mű végletesen redukált és repetitív elbeszélésmódja továbbfejleszti a Rozsdatemető ciklikusságra építő narrációs technikáját, aminek eredményeként a szöveg a későbbi Fejes-próza filmforgatókönyv-szerű nyelvének jellegzetes példáját adja. 1972-ben készült el a kétrészes tévéfilmváltozat, 1977-ben pedig a Vígszínházban tartották az ősbemutatóját a regényből készült musicalnek, amelynek a zenéjét Presser Gábor szerezte. Az író 1973-ban további szövegekkel kiegészítve adta közre első novelláskötetét, A hazudóst – a bővítést az új, fent már idézett alcím is jelzi: …és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből.

1975-ben Kossuth-díjat kapott. Már az ötvenes évek vége óta tudható volt, hogy Fejes Endre regényt ír 1945 utáni vándorlásairól. A hatvanas évek közepén több híradás is arról számolt be, hogy a mű rövidesen nyomdába kerül, ennek ellenére egészen 1975-ig várni kellett a publikálására. A Szerelemről bolond éjszakán három józsefvárosi fiatalember pikareszk története, akik a második világháború befejeződése után különböző okokból Magyarország elhagyása mellett döntenek. Kalandjaik Bécsben kezdődnek, ahol – látszólag – a Palesztinába tartó zsidó transzportra várva kihasználják az átmeneti tábor kaotikus állapotait, és a legkülönbözőbb legális és illegális tevékenységekkel igyekeznek boldogulni a háborúból még fel nem ocsúdott Európa számtalan városában. A mű magyar előképei között Kassák Lajos Egy ember élete című önéletírása említhető, fontos különbség azonban, hogy Fejes regénye – bár az életrajz ismeretében felismerhetőek valós párhuzamok – hangsúlyosan fiktív keretbe illeszti a történetet: az elbeszélés jelen idejében a negyvennyolcadik születésnapját ünneplő névtelen férfi a csak „szépszeműnek” nevezett hölgyismerősének eleveníti fel ifjúkori emlékeit. A Szerelemről bolond éjszakán eredetileg egy trilógia első darabja lett volna (ezt jelzi a regény első oldalán olvasható Az első éjszaka alcím is), folytatása azonban nem készült a későbbiekben.

Fejes Endre utolsó regénye, A fiú, akinek angyalarca volt 1982-ben jelent meg (szinte egyidőben a belőle készült, Az angyalarcú című drámaváltozat színházi ősbemutatójával). Az állóképszerű jelenetekből építkező, töredékes és ugyancsak filmforgatókönyv-szerű tömörséggel elbeszélt nagyregény voltaképpen a korábbi Fejes-művek – például a Rozsdatemető – alapkérdését teszi fel újra egy későbbi időpillanatban: miért nem volt képes a rendszer által szorgalmazott társadalmi mobilizáció kitermelni az új korszak tudatos, nem pusztán a kispolgári fogyasztást idealizáló munkásrétegét?

Élete utolsó három évtizedét az író egyre nagyobb visszavonultságban töltötte, a rendszerváltásig nem publikált több kötetet. A kilencvenes évek elején előbb a Magyar Hírlapban, majd a Népszabadságban közölte tárcanovelláit, amelyekből két gyűjteményt állított össze (Szegény Vivaldi, 1992; Lemaradt angyalok, 1993). Életében megjelent utolsó kötete a saját maga által válogatott, korábbi írásokat tartalmazó Szabadlábon (1995). Ezt követően Fejes Endre felhagyott az írással.

Hosszú betegség után 2015. augusztus 15-én hunyt el Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1959 – SZOT-díj

1963 – József Attila-díj

1975 – Kossuth-díj

1979 – Budapest Főváros Tanácsa Művészeti Díja

1992 – Nagy Lajos-díj

1993 – a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

1993 – a Magyar Köztársaság Elnökének Érdemrendje

1994 – Józsefváros Becsületkeresztje

1999 – Pro Urbe Budapest

2001 – Hazám-díj

2003 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal (polgári tagozat)

2009 – Prima Primissima-díj

2011 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

Az életrajzot Reichert Gábor írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

A hazudós. Elbeszélések. Ill.: Csernus Tibor. Bp. 1958. Magvető, 179 p.

Rozsdatemető. Regény. Ill.: Csernus Tibor. Bp. 1962. Magvető, 315 p.

Vidám cimborák. Novellák. [Mocorgó. Irodalmi forgatókönyv.] Ill.: Gyulai Liviusz. Bp. 1966. Magvető, 259 p.

Jó estét nyár, jó estét szerelem. Regény. Bp. 1969. Magvető, 175 p.

Színművek. [Rozsdatemető; Mocorgó; Vigyori.] Bp. 1969. Magvető, 330 p.

Kéktiszta szerelem. Színművek, rádió- és tévéjátékok. Bp. 1971. Magvető, 611 p.

Cserepes Margit házassága. Dráma. Bp. 1972. Magvető, 136 p.

A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből). Elbeszélések. Bp. 1973. Magvető, 276 p.

Szerelemről bolond éjszakán. Regény. Bp. 1975. Magvető, 326 p.

Gondolta a fene. Esszék. Bp. 1977. Magvető, 384 p.

A fiú, akinek angyalarca volt. Regény. Bp. 1982. Magvető, 641 p.

Jó estét nyár, jó estét szerelem. Vonó Ignác. Dráma, komédia. Bp. 1978. Magvető, 203 p.

Regények és elbeszélések. [Rozsdatemető; A hazudós (és más történetek az ezerszer áldott nyolcadik kerületből); Jó estét nyár, jó estét szerelem.] Bp. 1979. Magvető, 600 p.

Drámák. [Rozsdatemető; Vonó Ignác; Mocorgó; Jó estét nyár, jó estét szerelem; Cserepes Margit házassága; Az Angyalarcú; Rádió- és tv-játékok.] Bp. 1989. Magvető, 656 p. (Fejes Endre művei.)

Szegény Vivaldi. Novellák, esszék, vallomások. Bp. 1992. Pátria, 212 p. (Pátria Könyvek.)

Lemaradt angyalok. Elbeszélések. Bp. 1993. Pátria, 311 p. (Pátria Könyvek.)

Szabadlábon. A szerző válogatása életművéből. Novellák, regényrészletek. Bp. 1995. Trikolor–Intermix, 316 p. (Örökségünk.)

Színházi bemutatók műveiből

1963. 11. 14. Rozsdatemető, Thália Színház, r.: Kazimir Károly

1964. 12. 04. Rozsdatemető, Miskolci Nemzeti Színház, r.: Orosz György

1965. 01. 09. Rozsdatemető, Szegedi Nemzeti Színház, r.: Sándor János

1965. 05. 14. Rozsdatemető, Pécsi Nemzeti Színház, r.: Szilágyi Sándor

1965. 05. 21. Rozsdatemető, szolnoki Szigligeti Színház, r.: Berényi Gábor

1966. 12. 08. Mocorgó, Thália Színház, r.: Kazimir Károly

1969. 12. 12. Vonó Ignác, Madách Színház, r.: Kerényi Imre

1976. 10. 14. Cserepes Margit házassága, Huszonötödik Színház, r.: Iglódi István

1977. 04. 15. Vonó Ignác, Miskolci Nemzeti Színház, r.: Jurka László

1977. 11. 12. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Vígszínház, r.: Marton László

1978. 03. 19. Cserepes Margit házassága, Népszínház, r.: Iglódi István

1979. 09. 28. Vonó Ignác, veszprémi Petőfi Színház, r.: Pétervári István

1980. 03. 29. Rozsdatemető, József Attila Színház, r.: Berényi Gábor

1982. 01. 09. Az Angyalarcú, Radnóti Miklós Színpad, r.: Gáspár János

1982. 03. 19. Az Angyalarcú, kecskeméti Katona József Színház, r.: Szőnyi G. Sándor

1983. 01. 14. Vonó Ignác, Népszínház, r.: Petrik József

1983. 02. 18. Vonó Ignác, szolnoki Szigligeti Színház, r.: Csizmadia Tibor

1984. 04. 27. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Szegedi Nemzeti Színház, r.: Sándor János

1985. 03. 01. Cserepes Margit házassága, Játékszín, r.: Garas Dezső

1987. 06. 20. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Komárom, r.: Nebesky

1992. 03. 28. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Ódry Színpad, r.: Telihay Péter fh.

1995. 02. 24. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Pécsi Nemzeti Színház, r.: Xantus János

1995. 03. 11. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, r: Bagossy László fh.

1995. 10. 22. Rozsdatemető, Thália Színház, r.: Csiszár Imre

1997. 02. 07. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Ódry Színpad, r.: Csiszár Imre

1999. 04. 23. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, tatabányai Jászai Mari Színház, r.: Zubornyák Zoltán

1999. 10. 15. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, székesfehérvári Vörösmarty Színház, r.: Kerényi Miklós Gábor

1999. 12. 03. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, komáromi Jókai Színház, r.: Tóth Miklós

2000. 10. 14. Vonó Ignác, József Attila Színház, r.: Garas Dezső

2004. 04. 03. Jó estét nyár, jó estét szerelem!, Földessy Margit Drámastúdió

A bibliográfiát összeállította Stuber Andrea.

Szakirodalom

Fenyő István: A hazudós. = F. I.: Új arcok, új utak. Bp. 1961. Szépirodalmi, 170–176. p.

Katona Éva: Az író műhelyében: Fejes Endre – önmagáról. = A Könyv, 1962/9.

(cs.): Téli könyvvásár 1962. Fejes Endre: Rozsdatemető. = Hétfői Hírek, 1962. dec. 3.

Jovánovics Miklós: Bravúros egyszerűség. (Fejes Endre regénye: Rozsdatemető.) = Élet és Irodalom, 1962. dec. 22.

Kis Tamás: Könyvekről. Fejes Endre: Rozsdatemető. = Népszabadság, 1962. dec. 22.

Dersi Tamás: Rozsdatemető. = Magyar Nemzet, 1963. jan. 4.

(hajtun): Rozsdatemető. = Csepel, 1963. jan. 11.

Szombathelyi Ervin: Rozsdatemető. = Népszava, 1963. jan. 13.

Bajor Nagy Ernő: Rozsdatemető. = Szabad Föld, 1963. jan. 13.

László Miklós: Könyvekről. (Rozsdatemető.) = Esti Hírlap, 1963. jan. 22.

Badics István: Rozsdatemető. (Fejes Endre regénye.) = Irodalmi Újság, 1963. febr. 15.

Tömpe István: Még egyszer Fejes Endre Rozsdatemetőjéről. = Népszabadság, 1963. febr. 19.

Illés László: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Kortárs, 1963/2. 297–299. p.

Bíró Ferenc: Az emberi méltóság jegyében. (Három kritikus – egy regényről.) = Tiszatáj, 1963/2.

Ilia Mihály: Tehetség próbája. (Három kritikus – egy regényről.) = Tiszatáj, 1963/2.

Kovács Sándor Iván: Mozaikok a freskóhoz. (Három kritikus – egy regényről.) = Tiszatáj, 1963/2.

Térfi Tamás: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Új Írás, 1963/2. 249–252. p.

Mesterházi Lajos: Írás és olvasás. (Fejes Endre Rozsdatemető című regényéről.) = Népszabadság, 1963. márc. 1.

F. V.: Viták az Írószövetségben – Mai konfliktusok. = Élet és Irodalom, 1963. márc. 2.

Antal Gábor: A „Hábetlerek”-ért. = Közlekedés, 1963. márc. 5.

Révész Gy. István: Negyedik szempontból. Hozzászólás a Rozsdatemető vitához. = Népszabadság, 1963. márc. 8.

Komlós János: Stílus és világnézet. = Népszabadság, 1963. márc. 24.

Farkas László: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Jelenkor, 1963/3.

Tabák András: Rozsdatemető. = A Könyv, 1963/3.

Karácsonyi István: Rozsdatemető. = Kőbányai Textil, 1963. ápr. 1.

Galsai Pongrác: Írói ítélet az ítélettelenségről. (Tűnődések Fejes Endre Rozsdatemetőjéről.) = Világosság, 1963/4. 243–247. p.

Péterfia György: A Rozsdatemető és Bírálói. = A Jövő Mérnöke, 1963/18.

H. E.: Közvetlen beszélgetés, vita Aczél György elvtárssal. = A Jövő Mérnöke, 1963/19.

Kelemen János: Fejes Endre – új József Attila-díjasaink köszöntése. = Élet és Irodalom, 1963/14. 3. p.

Simon Zoltán: Vita egy regény körül (Rozsdatemető.) = Alföld, 1963/5.

Somogyi Pál: Vakablak. (Zsugorított családregény.) = Orvosegyetem, 1963/24.

Mátrai László: A Port Royaltól a Nagyfuvaros utcáig. = Kortárs, 1963/6. 954–955. p.

Szakonyi Károly: A Rozsdatemetőről. = Kortárs, 1963/6. 955–957. p.

Szabolcsi Miklós: Válasz Szakonyi Károlynak. = Kortárs, 1963/6. 957–958. p.

Béládi Miklós: Irodalmi ankét a „Csiliben”. = Csili, 1963/7.

Bozóky Éva: Rozsdatemető. = A Könyvtáros, 1963/4. 239. p.

Barabás Tamás: Színpadra kerül a Rozsdatemető. = Film Színház Muzsika, 1963/41.

Bernáth László: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Esti Hírlap, 1963. nov. 15.

Györe Imre: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Magyar Nemzet, 1963. nov. 17.

K. P.: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = A Jövő Mérnöke, 1963/36.

Csépányi: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Műanyag, 1963/11. 19. p.

(halász): Ragyogó Rozsdatemető. = Fényszóró, 1963/47.

(völgyi): Nagy színházi élményt ígér a Rozsdatemető. = Vörös Csillag, 1963/47.

(detvay): Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Szárnyaskerék, 1963/42.

H. Barta Lajos: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Fonómunkás, 1963/47.

Szombathelyi Ervin: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Népszava, 1963/273.

Hámori Ottó: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Film Színház Muzsika, 1963/47.

Nagy Péter: Egy remek színházi estről. (Rozsdatemető.) = Élet és Irodalom, 1963/47.

Simon Gy. Ferenc: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Magyar Ifjúság, 1963/47.

H. Barta Lajos: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Kőbányai Textil, 1963/50.

Katona Éva: Az Élet és Irodalom látogatóban Fejes Endrénél. = Élet és Irodalom, 1963/46. 12. p.

Pándi Pál: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Népszabadság, 1963. dec. 1.

Hajtun József: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Csepel, 1963/50.

Demeter Imre: Karácsonyi színházi levél. (Rozsdatemető.) = Film Színház Muzsika, 1963/51.

Rajk András: Fiataljaink az életben és drámáinkban. = Népszava, 1963. dec. 24.

Osváth Béla: A Rozsdatemető a Thália Színházban. = Kritika, 1964/1. 60–61. p.

Mihályi Gábor: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Tüskés Tibor: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Illés László: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Dersi Tamás: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Szabó György: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Ungvári Tamás: Ankét az 1963-as év irodalmáról. = Kritika, 1964/1.

Bényei József: Az év legjobb könyvei. = Alföld, 1964/1.

Juhász Béla: Az év legjobb könyvei. = Alföld, 1964/1.

Simon Zoltán: Az év legjobb könyvei. = Alföld, 1964/1.

Hont Ferenc: Ízlés, igény, hozzáértés. (Rozsdatemető, Thália.) = Magyarország, 1964. febr. 1.

Nagy Péter: Egy nehéz mesterségről. = Élet és Irodalom, 1964. febr. 22.

Sándor Pál: A filozófia is közügy! (Rozsdatemető.) = Kritika, 1964/2.

Illés Jenő: Formák, stílusok – tanulságok. (Rozsdatemető, Thália.) = Kortárs, 1964/2.

Pallos Imre: Színházi jegyzetek: Rozsdatemető. = Hajódaru, 1964/6.

(gn): A Rozsdatemető színvonala fölött. (A hazudós.) = Híd, 1964/3.

Gyurkó László: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Kortárs, 1964/3.

Maróthy János: Még egy megjegyzés a maradandóságról. = Kritika, 1964/3.

(szabó gy.): Eltévedt a szegény Katona. (Lapokban olvastuk.) = Élet és Irodalom, 1964. ápr. 11.

Gyurkó László: Fejes Endre. = Kritika, 1964/4. 40–46. p.

Térfy Tamás: A Rozsdatemető filozófiája. = Kritika, 1964/4. 46–50. p.

Szeberényi Lehel: Svejk Magyarországon. (A derék katona látogatóban Fejesnél.) = Kortárs, 1964/4.

Rényi Péter: Gondolatok a kommunista hősről. = Új Írás, 1964/4.

Szabó György: Körkép – 35 mai magyar novella. (Vonó Ignác.) = Élet és Irodalom, 1964. máj. 30.

Szabolcsi Miklós: Körkép. (Jegyzetek a fiatal elbeszélők antológiájáról.) = Népszabadság, 1964. jún. 6.

Nagy Péter: Évad végi gondolatok. = Élet és Irodalom, 1964. jún. 27.

Koltai Tamás: Elsőműves drámaírók, 1963/64. = Magyar Ifjúság, 1964. júl. 25.

Hellenbart Gyula: A Rozsdatemető és a társadalmi erkölcs. = Új Látóhatár, 1964/4. 349–356. p.

(szabó gy.): Theorie und Praxis. (Lapokban olvastuk.) = Élet és Irodalom, 1964. szept. 12.

(barabás): Tanulmánynak álcázott halandzsa. = Esti Hírlap, 1964. szept. 25.

Lengyel Magda: A hazudós. = A Könyvtáros, 1964/4. 233. p.

Hermann István: Lehet-e művészet totalitás nélkül? = Új Írás, 1964/9.

Szilágyi Miklós: Még egyszer a kommunista hősről. = Új Írás, 1964/9.

Kovalovszky Miklós: A Rozsdatemető stílusa avagy a stílus rozsdatemetője. = Magyar Nyelvőr, 1964/4. 421–438. p.

Fülöp László: Az átmenetiség tünetei. (Jegyzetek legújabb prózánk állapotáról.) = Alföld, 1964/11. 1026–1035. p.

Sándor András: A magyar irodalom a világban. = Élet és Irodalom, 1964/49.

Katona Éva: A Rozsdatemető – új felfogásban. (Miskolci bemutató.) = Élet és Irodalom, 1964. dec. 12.

Geszti Pál: Rozsdatemető. (Miskolci Nemzeti Színház.) = Film Színház Muzsika, 1964/50.

Párkány László: Rozsdatemető. (Miskolci Nemzeti Színház.) = Északmagyarország, 1964. dec. 13.

Deme László: Egyéni – vagy tárgyszerű nyelven? = Új Írás, 1964/12. 1502–1503. p.

Gyurkó László: A negyedik ember. = Gy. L.: A negyedik ember. Bp. 1964. Szépirodalmi, 161–180. p.

Sz. Kováts Lajos: Rozsdatemető. (Miskolci Nemzeti Színház.) = Napjaink, 1965/1.

(faragó): Belefújtak egy mű állóvízébe. (Lapokban olvastuk.) = Élet és Irodalom, 1965. jan. 9.

Benkő László: A Rozsdatemető stílusáról. = Magyar Nyelvőr, 1965/1. 42–45. p.

Cserhalmi Imre: Feltámadás a Rozsdatemetőben. (Szegedi Nemzeti Színház bemutatója.) = Tiszatáj, 1965/2. 112–113. p.

Héra Zoltán: Fiatal irodalom. = Népszabadság, 1965. ápr. 4.

Horváth Mária: A stílus Rozsdatemetője-e a Rozsdatemető? = Magyar Nyelvőr, 1965/2. 166–173. p.

Szabó György: Megrozsdásodott stíluskritika. (Észrevételek egy nyelvészeti vitairathoz.) = Kritika, 1965/4. 34–41. p.

Gály Iván: Fejes Endre: Rozsdatemető. (A Magyar Területi Színház bemutató előadása.) = Új Szó, 1965/120.

Sz(ombathelyi) E(rvin): Látogatás: Fejes Endre. = Népszava, 1965. máj. 16. 7. p.

-s -ó: Fejes Endre: Rozsdatemető. = Kisalföld, 1965. máj. 26.

Forgács László: A Rozsdatemető és az átmeneti kor ellentmondásai. = Kritika, 1965/5. 3–10. p.

G. P.: Szolnok: Rozsdatemető. = Film Színház Muzsika, 1965/24.

Simon Zoltán: A művészi stílus avagy a stílus művészete. = Alföld, 1965/6. 52–54. p.

Osváth Béla: Az új magyar dráma két évtizede. = Kritika, 1965/6. 7–18. p.

Bárczi Géza: A Rozsdatemető stílusáról. = Magyar Nyelvőr, 1965/3. 336–348. p.

Martinkó András: A Rozsdatemető ürügyén. = Magyar Nyelvőr, 1965/4. 445–451. p.

André Frankin: Le Cimetière de Rouille d’Endre Fejes. = Beaux Arts, 1966. febr. 3.

Ch. Burucoa: Le Cimetière de Rouille. = Tribune des Nations, 1966. febr. 4.

Michel Mohrt: Il ne s’agit toujours que de survivre. = Le Figaro Litteraire, 1966. febr. 10.

Klas Ewert Everwyn: Ein Ereignis aus Ungarn. = Rheinische Post am Sonntag, 1966. márc. 26.

Hermann Piwitt: A Hábetler család és a hamis tudat. = Der Monat, 1966. márc.

Eva Haldimann: Schrottplatz. = Neue Bücher Zeitung, 1966. máj. 9.

E. G.: Das harte und das süsse Leben der Habetlers. = Nationale Zeitung (Basel), 1966. máj. 14.

Kis Tamás: Fejes Endre: Vidám cimborák. = Népszabadság, 1966. máj. 29.

Elisabeth Stengel: Am Schrottplatz des Lebens. = Stuttgarter Zeitung, 1966. jún. 4.

(g. i.): Vidám cimborák. = Magyar Nemzet, 1966. jún. 5.

Faragó Vilmos: Könyvek a kirakatban. = Élet és Irodalom, 1966. jún. 11.

Illés László: Reklám és tisztesség. = Nagyvilág, 1966/6. 918–919. p.

Martinkó András: Fejes Endre: Vidám cimborák. = Kritika, 1966/8. 55–56. p.

Dorogi Zsigmond: Fejes Endre: Vidám cimborák. = Új Írás, 1966/10.

Bános Tibor: Mocorgó a Tháliában. = Magyar Ifjúság, 1966. dec. 10.

Mátrai-Betegh Béla: Mocorgó. (Fejes Endre regényének színpadi változata a Thália Színházban.) = Magyar Nemzet, 1966. dec. 11.

Dersi Tamás: Mocorgó. (Fejes Endre új darabja a Tháliában.) = Esti Hírlap, 1966. dec. 12.

Szombathelyi Ervin: Mocorgó. (Fejes Endre regényének színpadi változata a Thália Színházban.) = Népszava, 1966. dec. 13.

Nagy Péter: Mocorgó. = Élet és Irodalom, 1966. dec. 17.

Pándi Pál: Mocorgó. (Fejes Endre drámája a Thália Színházban.) = Népszabadság, 1966. dec. 24.

Fejér Ádám: Fejes Endre. = Tiszatáj, 1967/3. 280–286. p.

Bársony Éva: Fejes Endre csillagos égboltja. (A Vigyori és a Mocorgó tévéfilmen.) = Esti Hírlap, 1969. jan. 13.

Vilcsek Anna: A televízió műsoráról: Mocorgó. = Magyar Nemzet, 1969. jan. 15.

Gáll István: Mocorgó. (A tévékritikus jegyzete.) = Film Színház Muzsika, 1969/3.

Hámos György: Ellenhős, ellenszereposztás. (Mocorgó a tévében.) = Élet és Irodalom, 1969. jan. 18.

M. G. P.: Fejes Endre színháza. = Népszabadság, 1969. aug. 14.

(bt): Színpadon Vonó Ignác. = Esti Hírlap, 1969. nov. 21.

Rácz György: Fejes Endre: Vonó Ignác. = Rádió és Televízióújság, 1969. dec. 8.

Hámori Ottó: A tehetség jutalomjátékai. (Madách Kamara: Vonó Ignác.) = Film Színház Muzsika, 1969/51.

Bernáth László: Vonó Ignác bemutatkozik. = Esti Hírlap, 1969. dec. 13.

Lukácsy András: Vonó Ignác. = Magyar Hírlap, 1969. dec. 14.

László Miklós: Vonó Ignác. = Hétfői Hírek, 1969. dec. 15.

Rajk András: Vonó Ignác. = Népszava, 1969. dec. 17.

Hajdú Ráfis: Egy konzervatív módszer kritikája. = Népszabadság, 1969. dec. 21.

Pándi Pál: Vonó Ignác. (Fejes Endre színműve a Madách Színház kamaraszínházában.) = Népszabadság, 1969. dec. 23.

Görgey Gábor: A rádió mellett. (Vonó Ignác.) = Magyar Nemzet, 1969. dec. 23.

Hegedűs Tibor: A rádió mellett. (Vonó Ignác.) = Népszabadság, 1969. dec. 29.

Bor Ambrus: Vonó Ignác. (Madách Kamara.) = Magyar Nemzet, 1970. jan. 11. 9. p.

Vass József: Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem. = Alföld, 1970/1. 78–80. p.

Létay Vera: Özv. Mákné villamosra ül. (Vonó Ignác, Madách Kamara.) = Élet és Irodalom, 1970/1. 12. p.

Almási Miklós: Köznapi tragédiáink – hátulnézetben. (Vonó Ignác, Madách Kamara.) = Kortárs, 1970/2. 328–329. p.

Berkes Erzsébet: Vonó Ignác kutyabőre. = Kritika, 1970/3. 44–47. p.

Majoros József: Vonó Ignác, özv. Mákné és a Tanácsos úr. = Színház, 1970/3. 27–31. p.

M. G. P.: Voltaképp miért is van sikere Fejes Endre színdarabjainak? = Új Írás, 1970/3. 106–114. p.

Osztovits Levente: F. E.: Vonó Ignác. (Madách Kamara.) = Társadalmi Szemle, 1970/4. 134–136. p.

Juhászfia Ferenc: Álomjátékok. (Vonó Ignác, Madách Kamara.) = Alföld, 1970/6. 88–90. p.

Simon Zuárd: Fejes Endre: Jó estét nyár, jó estét szerelem. = Életünk, 1971/2. 192. p.

Szalay Károly: F. E.: Kéktiszta szerelem. (Színművek, rádió- és tévéjátékok.) = Magyar Hírlap, 1971. máj. 29.

Némedi Eszter: F. E.: Kéktiszta szerelem. (Színművek, rádió- és tévéjátékok.) = Alföld, 1972/1.

Kulcsár Júlia: Regények a Televízióban. (F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = A Könyv, 1972/3. 75–81. p.

Koltai Tamás: F. E.: Kéktiszta szerelem. (Színművek, rádió- és tévéjátékok.) = Kortárs, 1972/5. 818–819. p.

Geszti Pál: Dialógus Fejes Endrével. = Film Színház Muzsika, 1972. szept. 2.

Szigeti Gábor: Fejes Endre: Cserepes Margit házassága. = Kritika, 1972/10. 11. p.

Pándi Pál: F. E.: Mocorgó. (Thália Színház.) = P. P.: Kritikus ponton. Bp. 1972. Szépirodalmi, 365–369. p.

Koroknai Zsuzsa: Miért nem ír, aki tud? (F. E.: A hazudós és más elbeszélések…) = Élet és Irodalom, 1973/20. 11. p.

Hajdú Ráfis Gábor: Az ember tisztelete. (Cserepes Margit.) = Népszabadság, 1973. jún. 17.

Czére Béla: A hazudós és más elbeszélések… = Forrás, 1973/6. 186–187. p.

Dersi Tamás: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Tévéjáték.) = Esti Hírlap, 1974. febr. 25.

H. S.: Miért csalódtunk? (F. E.: Cserepes Margit, tévéjáték.) = Zalai Hírlap, 1974. febr. 26.

Molnár Géza: Kiért szól a lélekharang? (F. E.: Cserepes Margit, tévéjáték.) =. Népszava, 1974. febr. 26.

Demeter Imre: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Tévéjáték.) = Fim Színház Muzsika, 1974. márc. 2.

Hámos György: Nyolc szerep keres egy mondanivalót. (Cserepes, tévéjáték.) = Élet és Irodalom, 1974. márc. 2.

Bálint Éva–Veres András: A sikerképtelenség környezetrajza. (F. E.: Rozsdatemető.) = Valóság, 1974/8. 58–74. p.

a.(ntal) g.(ábor): Kossuth-díjasok 1975. = Magyar Nemzet, 1975. ápr. 4.

M. Szebeni Géza: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Népszava, 1975. máj. 31.

Sziládi János: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Magyar Nemzet, 1975. jún. 6. 8. p.

Zappe László: Regény – figyelmeztetőül és vitaindításra. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Népszabadság, 1975. jún. 28. 7. p.

Faragó Vilmos: Kalandregény katarzissal. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Élet és Irodalom, 1975/24. 11. p.

Szász Imre: Könyvespolcom. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Magyar Hírlap, 1975. júl. 5.

Kulin Ferenc: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Kritika, 1975/9. 28–29. p.

Fenyő István: Élet helyett tengődés. (F. E.: Szerelemről bolond éjszakán.) = Napjaink, 1975/10. 9. p.

Tarján Tamás: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Kortárs, 1975/11. 1841–1843. p.

Vörös László: F. E.: Szerelemről bolond éjszakán. = Tiszatáj, 1975/12. 78–79. p.

Zappe László: Fejes Endre, a Rozsdatemető írója. = Irodalomtörténet, 1976/3. 589–610. p.

M. G. P.: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Népszabadság, 1976. okt. 5.

Geszti Pál: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Magyar Hírlap, 1976. okt. 19. 6. p.

Takács István: F. E.: Cserepes Margit házassága (25. Színház.) = Magyar Ifjúság, 1976. okt. 20.

Barta András: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Magyar Nemzet, 1976. okt. 31. 11. p.

Rajk András: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Népszava, 1976. nov. 10. 5. p.

Takács István: F. E.: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Pest Megyei Hírlap, 1976. nov. 12.

Szekrényessy Júlia: A hoppon maradt áldozat. (F. E.: Cserepes Margit, 25. Színház.) = Élet és Irodalom, 1976/45. 12. p.

Hajdú Ráfis Gábor: Cserepes Margit házassága. (25. Színház.) = Kritika, 1976/12. 29–30. p.

Galsai Pongrác: Rozsda marja, nem ragyog. = G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp. 1976. Szépirodalmi, 211–221. p.

Földes Anna: Én így emlékszem. = F. A.: Próza jelen időben. Bp. 1976. Gondolat, 424–430. p.

Bécsy Tamás: Színházi előadások Budapesten. (Cserepes.) = Jelenkor, 1977/2. 152–153. p.

Apáti Miklós: Az évad sikeres bemutatói. (Cserepes, 25. Színház.) = Film Színház Muzsika, 1977. jún. 25.

Köpeczi Béla: Kell-e kritika? (F. E.: Gondolta a fene.) = Kortárs, 1977/9. 1453–1459. p.

Nagy Péter: Író és kritikus. (F. E.: Gondolta a fene.) = Társadalmi Szemle, 1977/9. 95–99. p.

Mészáros Tamás: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Magyar Hírlap, 1977. nov. 16. 6. p.

Rajk András: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Népszava, 1977. nov. 20. 8. p.

Barta András: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Magyar Nemzet, 1977. nov. 20. 9. p.

Havas Ervin: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Népszabadság, 1977. nov. 30. 7. p.

Simonffy András: A gyík farka. (F. E.: Jó estét nyár…, Vígszínház.) = Élet és Irodalom, 1977/48. 13. p.

Juhász Béla: Sűrítés vagy szűkítés? = J. B.: Irodalom és valóság. Bp. 1977. Szépirodalmi, 293–299. p.

Berkes Erzsébet: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Vígszínház.) = Kritika, 1978/1. 26–27. p.

Marton László: Fejes a Vígszínházban. (Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = Színház, 1978/2. 28–32. p.

Ungvári Tamás: Írók a színpadon. (Cserepes Margit.) = Kortárs, 1978/5. 797–800. p.

Rajk András: Magyar bemutató és felújítás. (Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Népszava, 1980. ápr. 13.

Mészáros Tamás: Pék Mária halat rántott. (F. E.: Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Új Tükör, 1980. ápr. 20.

Kriszt György: F. E.: Rozsdatemető. (József Attila Színház.) = Pest Megyei Hírlap, 1980. ápr. 22.

Lukácsy András: A mű utóélete. (Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Magyar Hírlap, 1980. ápr. 23. 6. p.

Havas Ervin: Fényképek – családi albumból. (Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Népszabadság, 1980. máj. 5. 7. p.

Nagy Péter: F. E.: Rozsdatemető. (József Attila Színház.) = Kritika, 1980/6. 28–29. p.

György Péter: Az egyidejűség problémái. (F. E.: Rozsdatemető, József Attila Színház.) = Színház, 1980/6.

Jánosházy György: F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem. (Szatmári Északi Színház.) =Utunk, 1981. jan. 23.

Szász Péter: Ütni pontosan kell! (Az angyalarcú, Radnóti Színpad.) = Esti Hírlap, 1982. jan. 11.

Sas György: F. E.: Az angyalarcú. (Radnóti Színpad.) = Film Színház Muzsika, 1982. jan. 23.

Rajk András: Az angyalarcú. (Radnóti Színpad.) = Népszava, 1982. jan. 27.

Geszti Pál: Az angyalarcú. (Radnóti Színpad.) = Magyar Hírlap, 1982. jan. 28.

Varjas Endre: Új pesti Hamlet. (F. E. Az angyalarcú, Radnóti Színpad.) = Élet és Irodalom, 1982/4. 13. p.

Takács István: Egy Hamlet a VIII. kerületből. (Az angyalarcú, Radnóti Színpad.) = Pest Megyei Hírlap, 1982. febr. 6.

Vinkó József: A megváltás elmarad. (Az angyalarcú.) = Színház, 1982/3.

Koltai Tamás: Hol él az Angyalarcú? (Az angyalarcú, Kecskemét.) = Új Tükör, 1982. ápr. 18.

Takács István: Az angyalarcú, a Józsefváros Hamletje. = Magyar Ifjúság, 1982. ápr. 30.

Havas Ervin: Életek-halálok öt napban elbeszélve. (A fiú, akinek…) = Népszabadság, 1982. júl. 2. 7. p.

Térfy Tamás: Az angyalarcú. = Magyar Nemzet, 1982. júl. 18. 8. p.

Lukácsy András: Fejes Endre csökönyössége. = Magyar Hírlap, 1982. júl. 31.

Tarján Tamás: Az író késsel álmodik. Fejes Endre, a drámaíró. = Napjaink, 1982/7. 24–27. p.

Seres József: Az angyalarcú. = Népszava, 1982. aug. 7. 11. p.

Szántó Péter: Gyorsjelentés a végveszélyről. (F. E.: Az angyalarcú.) = Színház, 1982/8. 8–12. p.

Nemes G. Zsuzsanna: Hábetlerék – oroszul. A Rozsdatemető fordítása. = Magyar Hírlap, 1982. szept. 8.

Varjas Endre: Befelé bontott jelen. = Élet és Irodalom, 1982/36. 11. p.

Fülöp László: Az angyalarcú. = Kritika, 1982/10. 29–30. p.

Lukácsy András: Fejes Endre jelenléte. (Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház.) = Magyar Hírlap, 1983. jan. 25.

Varjas Endre: Külvárosi szerző? (F. E.: Vonó Ignác, Józsefvárosi Színház.) = Élet és Irodalom, 1983/3. 13. p.

Tarján Tamás: Elnyűhetetlen páros. (F. E.: Vonó Ignác, Szolnoki Szigligeti Színház.) = Népszabadság, 1983. márc. 24. 7. p.

Dérczy Péter: Fejes Endre novellái és regényei. = Palócföld, 1983/3. 56–64. p.

Földes Anna: Vonó Ignác feltámadásai. = Színház, 1983/5. 3–9. p.

Koltai Tamás: F. E.: Vonó Ignác. (Szolnoki Szigligeti Színház.) = Kritika, 1983/5. 29–30. p.

Bozsán Eta: Vonó Ignác az Országos Színházi Találkozón. = Pesti Műsor, 1983. jún. 1.

Párkány László: Vonó Ignác létezéstechnikája. (Szolnok.) = Új Tükör, 1983. jún. 19.

Varjas Endre: Józsefváros a Nemzet(i)nek. (Vonó Ignác, Szolnok.) = Élet és Irodalom, 1983/23. 13. p.

Fenyő István: Nagyratörő szándék – felemás megvalósítás. (Az angyalarcú.) = Új Írás, 1983/8. 124–126. p.

(z - m): Fejes Endre hatvanéves. = Magyar Hírlap, 1983. szept. 15.

Tandori Dezső: „A szent clownok csak evilágiak…” (Vers.) = Kortárs, 1983/9. 1491. p.

Tandori Dezső: Három kis tétel a hatvanéves Fejes Endrének. = Kortárs, 1983/9. 1491–1494. p.

Kovács Dezső: Fejes Endre hatvanéves. = Kritika, 1983/9. 40. p.

Koltai Tamás: Születésnapi sorok Fejes Endrének – Fejes Endrétől. = Élet és Irodalom, 1983/36. 12. p.

Földes Anna: Egy személyiség megtartásáért. Egy évad magyar drámái. = Kortárs, 1983/10. 1651–1659. p.

Nikolényi István: Keresztmetszet. (F. E.: Jó estét nyár…, Szegedi Nemzeti Színház.) = Tiszatáj, 1984/7. 93. p.

Hajdú Ráfis Gábor: Fejes Endre két könyvéről. = H. R. G.: Kritikák, esszék, tanulmányok. Bp. 1984. Gondolat, 148–152. p.

Paizs Tibor: Csodálatos részeredmények, de… (F. E. Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = Utunk, 1985. jan. 11.

Visky András: Hol a baj, Homérosz? (F. E.: Jó estét nyár…, Szatmár.) = A Hét, 1985. jan. 17.

Stuber Andrea: Bemutató előtt – Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Esti Hírlap, 1985. febr. 26. 2. p.

Bernáth László: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Esti Hírlap, 1985. márc. 4.

D. Magyari Imre: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Magyar Ifjúság, 1985. márc. 8.

Koltai Tamás: Hogyan ír az író? (F. E.: Cserepes Margit házassága, Játékszín.) = Új Tükör, 1985. márc. 17.

Apáti Miklós: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Film Színház Muzsika, 1985. márc. 23.

Mészáros Tamás: Nem fog a macska? (F. E.: Cserepes Margit, Játékszín.) = Magyar Hírlap, 1985. márc. 23. 7. p.

Szekrényessy Júlia: Engedetlen hősök. (F. E.: Cserepes Margit házassága, Játékszín.) = Élet és Irodalom, 1985/10. 13. p.

Halász Anna: Tragédia rock-zenére. (F. E.: Jó estét nyár, jó estét szerelem.) = A Hét, 1985. ápr. 11.

Bíró Béla: A státusz-szédelgés kórtana. = Utunk, 1985. máj. 17.

Földes Anna: Harcban a Tisztakezűvel. (F. E.: Cserepes Margit házassága, Játékszín.) = Színház, 1985/6.

Csontos Sándor: F. E.: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Vigilia, 1985/7.

Nagy Péter: Cserepes Margit házassága. (Játékszín.) = Kritika, 1985/7. 29. p.

Geszti Pál: „Valamiképpen az ember is felel a maga életéért.” = Magyar Ifjúság, 1985. jan. 31.

Ézsiás Erzsébet: Fejes Endre. = É. E.: Mai magyar dráma. Bp. 1986. Kossuth, 91–97. p.

Borenich Péter: Az ál-Fejes Endre. = RTV Újság, 1987. júl. 20.

Szabó András György: A Rozsdatemetőtől a Cserepes Margit házasságáig. Fejes Endre munkásábrázolásának fejlődése. = BME Marxizmus–Leninizmus Intézet Közlemények, 1988/1.

Balogh Ernő: Torzóban maradt összegzés (F. E.: A fiú, akinek angyalarca volt.) = Tiszatáj, 1988/6. 83–86. p.

Mezey Katalin: Fejes Endre jelenléte. Az író 65. születésnapján. = Magyar Hírlap, 1988. szept. 15.

Stuber Andrea: A nénikék meg a gyerekek. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Népszava, 1992. márc. 10.

Magyar Judit Katalin: He is Viktor. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Színház, 1992/6.

Lukácsy András: Fejes Endre hetvenéves. = Magyar Hírlap, 1993. szept. 15.

Stuber Andrea: Fejes Endre születésnapjára. = Népszava, 1993. szept. 15.

M. G. P.: Fejes 70. = Népszabadság, 1993. szept. 15.

Szűcs Katalin: Hetvenes Fejes. = Vasárnapi Hírek, 1993. szept. 19.

h.b.: Fejes Endre 70 éves. = Esti Hírlap, 1993. szept. 21.

Ungár Tamás: Amikor az álmok hazudnak. (F. E.: Jó estét nyár…, Pécsi Nemzeti Színház.) = Népszabadság, 1995. febr. 23.

Fáy Miklós: Gyilkosra várva. (F. E.: Jó estét nyár…, nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház.) = Népszabadság, 1995. jún. 6.

Nagy István Attila: Akiknek mindent elhittünk. (F. E.: Jó estét nyár…, Nyíregyháza.) = Kelet-Magyarország, 1995. jún. 24.

Csízner Ildikó: Viktor. (F. E.: Jó estét nyár…, Nyíregyháza.) = Criticai Lapok, 1995/7–8.

Nádra Valéria: Fejes Endre „kínos” igazságai. = Magyar Nemzet, 1995/221.

Bodnár Dániel: Hábetlerek mobiltelefonnal. = Magyarország, 1995. okt. 13.

S(ebes) E(rzsébet): Az öreg Hábetler vegetál. = Blikk, 1995. okt. 16.

Karácsony Ágnes: Velünk élő történelem. = Kurír, 1995. okt. 22.

Stuber Andrea: Emberek és díszletek vándorlása. (Rozsdatemető, Thália.) = Népszava, 1995. okt. 24.

M. G. P.: Speditőrrevü. (Rozsdatemető, Thália Színház.) = Népszabadság, 1995. okt. 24.

Riskó Géza: Már más ez a világ. = Mai Nap, 1995. okt. 24.

Szekrényessy Júlia: Példázatok temetője. = Esti Hírlap, 1995. nov. 25.

Mészáros Tamás: A proli újrafelfedezése. = Magyar Hírlap, 1995. okt. 28.

Metz Katalin: Rozsdaverte történelem. (Rozsdatemető, Thália Színház.) = Új Magyarország, 1995. okt. 30.

Györffy Miklós: Hábetler-szappanopera. = Magyar Nemzet, 1995. nov. 30.

Barabás Tamás: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Pesti Műsor, 1995. nov. 2.

Koltai Tamás: Jól gondolkodni. (Rozsdatemető, Thália Színház.) = Élet és Irodalom, 1995. nov. 10.

Barabás Tamás: Rendezni így is meg úgy is lehet. = Pesti Riport, 1995. nov. 17.

Halász Lajos: Gyilkos, hűtlen, szajha… = Magyarország, 1995. nov. 17.

Magyar Judit Katalin: Halat rántott, csuszát készített. (Rozsdatemető, Thália.) = Criticai Lapok, 1995/11–12.

Földes Anna: Ezredvégi Rozsdatemető. = Criticai Lapok, 1995/11–12.

Tarján Tamás: Narrátorok kíméljenek! (Rozsdatemető, Thália.) = Színház, 1996/1.

Kállai Katalin: F. E.: Rozsdatemető. (Thália Színház.) = Vigilia, 1996/2. 159. p.

P. Pál Judit: Jó estét nyár, jó estét szerelem! = Pesti Riport, 1996. máj. 22.

Esze Dóra: Fejes–Presser: Jó estét nyár, jó estét szerelem! = Nők Lapja, 1997. márc. 19.

Szántó Judit: Született gyilkos. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Criticai Lapok, 1997/3.

Magyar Judit Katalin: Szerelmes vizsgák. (F. E.: Jó estét nyár…, Ódry Színpad.) = Criticai Lapok, 1997/3.

Stuber Andrea: „Még a végén író leszek?” = Vasárnapi Hírek, 1997. szept. 21.

N. Kósa Judit: Jó estét nyár… = Népszabadság, 1997. okt. 3.

M. G. P.: Fejes Endre, a Józsefváros visszavevője. = Népszabadság, 1998. szept. 15.

Lukácsy András: Fejes Endre és a történelem. = Magyar Hírlap, 1998. szept. 15.

Stuber Andrea: Kézzel, zöld tintával. = 168 Óra, 1998/37. 24. p.

Sükösd Mihály: Fejest újraolvasva. = Mozgó Világ, 1998/10. 119–122. p.

Stuber Andrea: Homokvár, légvár, Fehérvár. (F. E.: Jó estét nyár..., Székesfehérvári Vörösmarty Színház.) = Criticai Lapok, 2000/4..

Unoka Hugó: Ünneptelenül. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Zsöllye, 2000. nov.

Metz Katalin: Vonó Ignác színészközelből. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Magyar Nemzet, 2000. nov. 4.

Sőregi Melinda: Vonó Ignác. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Kritika, 2000. dec.

Koltai Tamás: Kizökkent az idő. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Színház, 2000. dec.

Földes Anna: Vonó Ignác, a túlélő. (F. E.: Vonó Ignác, József Attila Színház.) = Criticai Lapok, 2000/11-12.

Zsehránszky István: Vitatkozom (Kisvárda XII., komáromi előadás.) = Romániai Magyar Szó, 2000. jún. 5.

Szénási Zsófia: A Hábetlerek feltámadnak (Interjú.) = Könyvhét, 2003. márc. 23.

Bóta Gábor: Langyos nyár, langyos szerelem (A komáromiak előadásáról.) = Magyar Hírlap, 2003. ápr. 10.

János István: A Rozsdatemető mint antieposz = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002/3.

Jánosi Zoltán: A hazátlanság mítosza. Gyarmattudat és identitásvesztés F. E. Bennszülöttek című novellájának poétikai univerzumában. = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002/3.

Jeney István: F. E. két regényéről (Rozsadatemető, Jó estét nyár…) = Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 2002/3.

Görgey Gábor: Fejes Endre nyolcvan éves. = 168 óra, 2003. szept. 8.

Koltai Tamás: Fejes Endre nyolcvan éves. = 168 óra, 2003. szept. 8.

Lukácsy András: Fejes Endre törvénye. = Magyar Hírlap, 2003. szept. 15.

MGP [Molnár Gál Péter]: Fejes Endre nyolcvanéves. = Népszabadság, 2003. szept. 15.

B. L.: Üzenet az ezerszer áldott nyolcadik kerületből. = Könyvhét, 2003. szept. 18.

Spiró György: Negyven év múltán = Tekintet, 2003/4.

Pethő Sándor: „Minden embernek volt egyszer egy álma”. = Tekintet, 2003/4.

A szakirodalmat összeállította Stuber Andrea.