Esterházy Péter

Digitalizált művek

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Esterházy Péter (1950–2016)

Budapesten született 1950. április 14-én. A budapesti piarista gimnáziumban érettségizett 1968-ban. 1974-ben az ELTE-n matematikusi diplomát szerzett (szakdolgozatának címe: Optimum binary search trees), és egyetemi diplomáját hasznosítva a Kohó- és Gépipari Minisztérium Számítástechnikai Intézetében dolgozott. 1978-tól szabadfoglalkozású író. 1993-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja.

A hetvenes években indult írónemzedék jelentős tagja volt. Szellemi elődeit a Nyugat–Újhold (Kosztolányi–Ottlik) vonalon jelölte ki. Műveiben a posztmodern próza számos sajátsága fellelhető (idézet- és utalástechnika, önreferencialitás, metanyelvi kiszólások stb.).

Munkásságát két fő műve tagolja három részre.

A Termelési-regény (kisssregény) (1979), ez az ironikus-szatirikus kettős regény emelte Esterházy Pétert a magyar irodalom élvonalába. Párhuzamosan íródik az alapvetően önéletrajzi regény és a regény önéletrajza: a regény regénye. Mindez egy „főszöveg” és az – egyébként jóval nagyobb terjedelmű – jegyzetapparátus formáját veszi fel, létrehozva ezzel egy sajátos, posztmodern jellegű intertextuális erőteret.

Hasonló törekvések jellemzik második fő művét, a Bevezetés a szépirodalomba című írásműsorozatot is. Képregénytől anekdotagyűjteményig, automatikus írásműtől cizellált stílusimitációig sok minden megtalálható benne, olyan klasszikus avantgárd gesztusok is, mint Ottlik Géza Iskola a határon című regényének lemásolása egyetlen papírlapra.

Nagy feltűnést keltett és sok találgatásra adott okot a Csokonai Lili név alatt megjelent fiktív önvallomás (Tizenhét hattyúk, 1987), amelynek hőse, Weöres Sándor Psychéjének mai utódja, stilizált XVII. századi nyelven mondja el merőben mai történetét. A nyolcvanas évek vége felé Esterházy Pétert egyre inkább foglalkoztatta a Kosztolányi-féle értelemben vett hírlapírás. A Hrabal könyvében (1990) a főszereplő (és narrátor) saját felesége, címzettje pedig (a „második személy”, akihez az első beszél) Bohumil Hrabal. A Hahn-Hahn grófnő pillantása (1991), e sajátos, többrétegű utazóregény újabb nyitást jelentett Esterházy Péter pályáján.

A Harmonia caelestis (2000) továbbra is szövegdarabokat, családtagokat, hagyományokat kelt életre – az ismétlődés legkülönbözőbb alakzataiban. A Harmonia – a Termelési-regényhez hasonlóan – két részből áll, melybe az európai történelem minden fontos és igen sok lényegtelennek tűnő megtörténtként tanult és kitalált eseménye belefér. Ez a hagyomány azonban nem önmagától keletkezik, csakis e regény kedvéért jön így létre. A figurák ismétlődő szövegelemekből, közmondásokból, beszédmódokból létesülnek, így Esterházy újraírja, de le is rombolja a családregényt. A Javított kiadásban (2002) úgy íródik bele az Esterházy-szövegbe az apa ügynöki jelentése, mint egy számítógépes programba a vírus, amely végül felfalja a programot – így nagy erővel jelenik meg a fikció a fikcióban, valóság a fikcióban gondolatköre.

Könyvei szinte a világ minden nagyobb nyelvén olvashatók.

Esterházy Péter hosszan tartó, súlyos betegség után 2016. július 14-én hunyt el.

Fontosabb díjak, elismerések:

1977 – Elsőkötetesek Díja (Művészeti Alap)

1980 – a Mikes Kelemen Kör Emlékérme (Hollandia)

1981 – Aszú-díj (Mozgó Világ)

1983 – Füst Milán-jutalom

1984 – Déry Tibor-jutalomdíj

1986 – József Attila-díj

1986 – Örley-díj

1988 – Vilenica-díj (Szlovénia)

1990 – Krúdy Gyula-díj

1990 – Az Év Könyve Jutalom

1992 – a Soros Alapítvány Irodalmi Életműdíja

1992 – Ordre des Arts et des Lettres, lovagi fokozat (Franciaország)

1993 – a Római Irodalmi Fesztivál Díja (Premio Opera di Poesia)

1993 – a Magyar Rádió Hangjáték Produkciódíja

1994 – Ordre des Arts et des Lettres, tiszti fokozat (Franciaország)

1994 – Szabad Sajtó Díj

1995 – a Magyar Művészetért Alapítvány díja

1995 – a Soros Alapítvány Alkotói Díja

1995 – Björnson-díj (Norvégia)

1996 – Kossuth-díj

1996 – Szép Ernő-jutalom

1998 – Vilenica-díj (Szlovénia; másodszor)

1999 – Az Év Embere-díj (Magyar Hírlap)

1999 – Osztrák Állami Díj

2001 – Magyar Irodalmi Díj

2001 – Márai Sándor-díj

2001 – Gundel Művészeti Díj

2002 – Herder-díj

2003 – Ordre des Arts et des Lettres, parancsnoki fokozat (Franciaország)

2004 – a német könyvszakma Béke-díja (Frankfurti Könyvvásár)

2004 – Pro Europa-díj

2004 – Grinzane Cavour-díj

2006 – Prima Primissima-díj

2006 – Bari-díj

2006 – Neruda-díj (Olaszország, Nápoly)

2007 – a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (polgári tagozat)

2007 – Grinzane-Beppe Fenoglio-díj

2008 – A Magyar Kultúra Követe

2009 – Húsz Éves a Köztársaság Díj

2009 – Manes-Sperber Irodalmi Díj (Ausztria)

2011 – AEGON Művészeti Díj

2012 – Babits Mihály Alkotói Emlékdíj

 

Az életrajzot Kappanyos András írta, kiegészítette Balogh Endre.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Fancsikó és Pinta. Írások egy darab madzagra fűzve. Bp. 1976. Magvető, 209 p.; 1981 (Magvető Zsebkönyvtár); 1987; 1996 (E. P. művei öt kötetben.); 2005.

Pápai vizeken ne kalózkodj! Bp. 1977. Magvető; 1981 (Magvető Zsebkönyvtár.); 1987; 1996 (E. P. művei öt kötetben.); 2005.

Termelési-regény. Kisssregény. (Regény.) Bp. 1979. Magvető, 473 p.; 1983; 1992; 2004. 440 p.

Függő. Bevezetés a szépirodalomba. Bp. 1981. Magvető, 184 p.; 1993. IKON.

Ki szavatol a lady biztonságáért? Bevezetés a szépirodalomba. Bp. 1982. Magvető, 188 p.
[németül:] Wer haftet für die Sicherheit der Lady? Ford.: Hans-Henning Paetzke. Salzburg und Wien. 1985.

Fuharosok. Regény. Bp. 1983. Magvető, 51 p.
[németül:] Fuhrleute. Roman. Ford.: Zsuzsanna Gahse. Wien und Salzburg. 1988.

Kis magyar pornográfia. Bevezetés a szépirodalomba. Bp. 1984. Magvető, 242 p.
[németül:] Kleine ungarische Pornographie. Ford.: Zsuzsanna Gahse. Wien und Salzburg. 1987.

Daisy. Opera semiseria egy felvonásban. Bp. 1984. Magvető, 41 p. (JAK füzetek 6.)

A szív segédigéi. Bevezetés a szépirodalomba. Bp. 1985. Magvető; 1990.
[angolul:] Helping Verbs of the Heart. Ford.: Michael Henry Heim. Bp. 1993. Corvina.
[németül:] Die Hilfsverben des Herzens. Ford.: Hans-Henning Paetzke. Salzburg und Wien. 1987.

Bevezetés a szépirodalomba. Bevezetés a szépirodalomba. Bp. 1986. Magvető, 723 p.; 1995. (E. P. művei öt kötetben.); 2003. 725 p.

[Csokonai Lili]: Tizenhét hattyúk. Bp. 1987. Magvető, 161 p.; 1988; 1993. (E. P. művei öt kötetben.); 2001.

A kitömött hattyú. Bp. 1988. Magvető, 365 p.; 1994; 2007. 348 p.

Czeizel Balázs–E. P.: Biztos kaland. Bp. 1989. Novotrade; 2002. Magvető.

Hrabal könyve. Bp. 1990. Magvető, 189 p.; 1993. (E. P. művei öt kötetben.); 2005. 200 p.

[németül:] Das Buch Hrabals. Ford.: Zsuzsanna Gahse. Wien und Salzburg. 1991.

Hahn-Hahn grófnő pillantása. Lefelé a Dunán. Bp. 1991. Magvető, 263 p.; 1993. (E. P. művei öt kötetben.); 2001.

[németül:] Donau abwärts. Ford.: Hans Skirecki. Wien und Salzburg. 1992.

Az elefántcsonttoronyból. Bp. 1991. Magvető, 188 p.; 1994; uo. 2007. 174 p.

A halacska csodálatos élete. Bp. 1991. Pannon; Bp. 2004. Magvető, 304 p.

Banga Ferenc–E. P.: Egy nő. Bp. 1993. Balassi.

E. P.–Szebeni András: A vajszínű árnyalat. Bp. 1993. Pelikán; Bp. 2000. Alexandra, 174 p.

Élet és irodalom. (Kertész Imre: Jegyzőkönyv című művével.) Bp. 1993. Magvető–Századvég; Egy történet. Bp. 2002. Magvető.

Amit a csokornyakkendőről tudni kell… [Az előszót írta: E. P.] Bp. 1993. Corvina.

Egy kékharisnya följegyzéseiből. Bp. 1994. Magvető.

Búcsúszimfónia. A gabonakereskedő. (Komédia három felvonásban.) Bp. 1994. Helikon, 99 p.; 2001. Magvető, 51 p.

Egy nő. Bp. 1995. Magvető, 173 p.; 2005.

[angolul:] She Loves Me. Ford.: E. Szöllősy Judit. Bp. 1997. Corvina.

Egy kék haris. Bp. 1996. Magvető, 204 p.

Irene Dische – Hans Magnus Enzensberger – Michael Sowa: Esterházy: Egy házy nyúl csodálatos élete. Bp. 1996. Magvető, 32 p.

Harmonia caelestis. Bp. 2000. Magvető, 712 p.

Javított kiadás. Bp. 2002. Magvető, 281 p.

A szabadság nehéz mámora. Bp. 2003. Magvető, 452 p.

A szavak csodálatos életéből. Bp. 2003. Magvető, 72 p.

Utazás a tizenhatos mélyére. Bp. 2006. Magvető, 147 p.

Rubens és a nemeuklideszi asszonyok. Bp. 2006. Magvető, 113 p.

Semmi művészet. Bp. 2008. Magvető, 235 p.

Esti. Bp. 2010. Magvető, 416 p.

Egyszerű történet vessző száz oldal. A kardozós változat. Regény. Bp. 2013. Magvető, 256 p.

Egyszerű történet vessző száz oldal - a Márk-változat. Regény. Bp. 2014. Magvető, 118 p.

Az évek iszkolása. Esterházy Péter és Marianna D. Birnbaum beszélget. Bp. 2015. Magvető, 152 p.

Esterházy Péter - Szüts Miklós: A bűnös. Bp. 2016. Magvető, 80 p.

Hasnyálmirigynapló. Bp. 2016. Magvető, 240 p.

 

A bibliográfiát összeállította Odorics Ferenc, Balogh Endre és a DIA.

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy Péter. Pozsony. 1996. Kalligram, 285 p.

Szakirodalom

Önálló kötetek

Diptychon. Elemzések Esterházy Péter és Nádas Péter műveiről 1986–88. Szerk.: Balassa Péter. Bp. 1988. Magvető, 7–134. p.

Esterházy-kalauz. Marianna D. Birnbaum beszélget Esterházy Péterrel. Bp. 1991. Magvető, 159 p.

Wernitzer Julianna: Idézetvilág avagy Esterházy Péter, a Don Quijote szerzője. Pécs–Bp. 1994. Jelenkor–Szépirodalmi, 161 p.

Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy Péter. Pozsony. 1996. Kalligram, 285 p.

Böhm Gábor (szerk.): Másodfokon. Írások Esterházy Péter Harmonia caelestis és Javított kiadás című műveiről. Bp. 2003. Kijárat.

Selyem Zsuzsa: Szembe szét. Humor és szentség összefüggése Esterházy Péter prózájában. Kolozsvár. 2004. Koinonia.

Szabó Gábor: „...te, ez iszkol”. Esterházy Péter Bevezetés a szépirodalomba című műve nyomában. Bp. 2005. Magvető.

Balassa Péter: Segédigék. Esterházy Péter prózájáról. Bp. 2005. Balassi.

Palkó Gábor: Esterházy-kontextusok. Közelítések Esterházy Péter prózájához. Bp. 2008. Ráció.

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Körmendy Zuszsanna: Legendák és valóságismeret. Törekvések és eredmények az újabb magyar prózában. Mozgó Világ, 1978/6. 57–67. p.

Gáll István: Péter, küzdjünk meg? Jegyzetek mai prózánkról. Valóság, 1980/5. 43–56. p. = G. I.: Hullámlovas. Bp. 1981. Móra, 320–349. p. (Kozmosz Könyvek.)

Bojtár Endre: Az irodalom gépezete. Literatura, 1981/3–4. 419–426. p. = A kelet-européer pontossága. Bp. 2000. Krónika Nova, 71–88. p.

Balassa Péter: Esterházy Péter. Mozgó Világ, 1981/5. 48–50. p.

Pósa Zoltán: Az intellektuális próza napjainkban. Nádas Péter, Hajnóczy Péter, Esterházy Péter művei alapján. Napjaink, 1981/9. 30–32. p.

Bojtár Endre: Egy kelet–européer az irdalomelméletben. Bp. 1983. Szépirodalmi, 159–178. p.

Iszlai Zoltán: A tehetség teljesedése. = I. Z.: A valóság közelében. Bp. 1983. Kossuth, 291–302. p.

Radnóti Sándor: A furmányos szépíró. (Esterházy Péterről. Készült a régi Mozgó Világnak, 1983.) Literatura, 1985/1–2. 168–179. p. = R. S.: Mi az, hogy beszélgetés? Bp. 1988. Magvető, 255–272. p. (JAK-füzetek 36.)

T. Tedeschi Mária: „Manieristák”. A mai magyar próza egyik tendenciájáról. Irodalomtörténet, 1986/2. 466–476. p.

Pálfalvi Lajos: A paródia lehetőségei. Életünk, 1986/5. 467–474. p.

Alföldy Jenő: Esterházyról – néma felkiáltójelek. Mozgó Világ, 1988/9. 118–122. p.

Mészáros Sándor: A kritikus olvasó. Esterházy Péter műveinek recepciója 1986-ig. Alföld, 1989/1. 39–47. p.

Mészáros Sándor: Szó és ünnep. = Keresztury Tibor–M. S.: Szövegkijáratok. Bp. 1992. Széphalom, 140–163. p.

Németh G. Béla: Egy független közíró. Magyar Napló, 1992/2. 8–9. p.

Szilágyi Márton: Az autonómia térképe. Esterházy a publicista. Alföld, 1992/5. 60–65. p.

Wernitzer Julianna: Nyelv-iskola. Nyelvteremtés Esterházy Péter prózájában. Alföld, 1993/11. 59–66. p.

Hártó Gábor: Barth In: Esterházy: E. P. idézeteiről. Tiszatáj, 1993/10. 69–74. p.

Burkus Zoltán: „Időjáték, térjáték.” Esterházy Péter regénytechnikája. Jelentkezünk, 1993/2. és 1994/1–2. 243–254. p.

Karátson Endre: Két menekülés egy magatartás elől. = K. E.: Baudelaire ajándéka. Pécs. 1994. Jelenkor, 321–335. p.

Bazsányi Sándor: A pompa előzetes szerkezete. (Stíluskérdések Esterházy Péter 1986 utáni epikájában.) Nappali Ház, 1994/4. 91–101. p.

Forgách András: Esterházyról. Nappali Ház, 1994/4. 102–106. p.

Faragó Vilmos: Vagymi. Esterházy Péter megszólítása. Ezredvég, 1994/4. (1994. ápr.) 72–75. p.

Szigeti Csaba: „Szegény az magyar nyelv?” Imbrikációs alakzat Esterházy Péter prózájában. Jelenkor, 1994/6. 517–526. p.

Gál Jenő: Esterházy Péter – a magyar irodalom arisztokratája. Jelenkor, 1994/6. 527–532. p.

Szirák Péter: Az Úr nem tud szaxofonozni. Esterházy Péter prózájáról. Alföld, 1994/7. 30–46. p.

Mariarosaria Sciglitano: A fülszövegtől a fejezetcímig. Calvino és Esterházy. Magyar Napló, 1994/11. 20–21. p.

Esterházy Péternek átadták az Ordre des Artset des Lettres művészeti és irodalmi érdemrend tiszti fokozatát. Magyar Nemzet, 1994. dec. 14. 12. p.

Érdemrend Esterházynak. Élet és Irodalom, 1994/50. (1994. dec. 16.) 3. p.

Illés László: Elbúcsúztatható-e a falusi ideál? Avantgárd és posztmodern világkép a magyar irodalomban. = Mítosz és utópia. Irodalom- és eszmetörténeti tanulmányok. Szerk.: Illés László, József Farkas. Bp. 1995. Argumentum, 326–351. p. = I. L.: Üzenet Thermopüléből. Bp. 1999. Argumentum, 152–173. p.

Szilágyi Márton: Az autonómia térképe. Esterházy Péter korai publicisztikája. = Sz. M.: Kritikai berek. Bp. 1995. József Attila Kör–Balassi, 138–146. p. (JAK-füzetek 81.)

Kulcsár Szabó Ernő: A beszéd, a történet és a dolgok. Esterházy Péter pályakezdése. Alföld, 1995/1. 41–61. p.

Végel László: A bíró játszik. Hogyan magyarázzam meg két szerb lánynak, ki is az az Esterházy Péter, akivel Szabadkán találkoztak? Kritika, 1995/4. 25–27. p.

Elek Tibor: „Amikor kijön a szobájából és körbenéz”. Esterházy Péter esszéiről, publicisztikájáról. Kalligram, 1995/9. 61–69. p. = E. T.: Helyzettudat és önismeret. Miskolc. 1997. Felsőmagyarországi, 127–145. p.

Balassa Péter: Kettős. Magyar Lettre Internationale, 1995/18. (ősz) 68–70. p.

Tolcsvai Nagy Gábor: A nyelv fennköltségének megvonása Esterházy Péter prózájában. Irodalomtörténet, 1996/1–2. 224–239. p. = T. N. G.: „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyar prózában. Pozsony. 1999. Kalligram, 208–229. p.

Németh G. Béla: Esterházy, a mindenes. Kritika, 1996/4. 23. p.

Sneé Péter: Es-sai-terházy. Emlékek, balhitek, vélelmek. Hitel, 1996/6. 78–85. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Esterházy. Kalligram, 1996/6. 39–51. p.

Mórocz Zsolt: Esterházy – Esterházy árnyékában?Avagy a nagy (XXL) story anatómiája. Életünk, 1996/9. 828–841. p.

Dobos István: A vallásos horizont Esterházy Péter regényeiben. = A népiségtől a posztmodernig. Tanulmányok korunk magyar irodalmáról. Debrecen. 1997. Kossuth Egyetemi, 95–102 p.

Fried István: Esterházy-pályarajz. Forrás, 1997/1. 76–83. p.

Szakolczay Lajos: A nagy tigris árnyékra vetődött. Esterházy Péter esete a dilettánssal. Magyar Napló, 1997/4. 46. p.

Selyem Zsuzsa: Az és angyala I. Az Esterházy-recepció vázlatos áttekintése. Látó, 1997/5. 85–92. p.

Selyem Zsuzsa: Az és angyala II. Meddig tart a regény. Látó, 1997/7. 58–63. p.

Sükösd Mihály: Esterházy, Nádas és monográfusaik. Mozgó Világ, 1997/7. 116–119. p.

Szirák Péter: A későmodern és posztmodern tapasztalat interpretációja. Az Esterházy-hagyomány. = Sz. P.: Folytonosság és változás. A nyolcvanas évek magyar elbeszélő prózája. Debrecen. 1998. Csokonai, 51–68. p.

Szellő Júlia: Drága Hazám, (…) mostanában olyan hülye vagy… Nyelv és közélet összefüggései Esterházy prózájában. Kritika, 1998/9. 22–23. p.

Onder Csaba: Kazinczy csokráról és Esterházy kelgyójáról. Irodalomtörténet, 1999/4. 556–572. p.

Esterházy Péter osztrák kitüntetése. Élet és Irodalom, 1999/41. (1999. okt. 15.) 3. p.

Esterházy Péter író nyerte 1999-ben a Magyar Hírlap év embere díját. Magyar Hírlap, 1999. dec. 1. 1., 3. p.

Monostori Imre: „Egy rendkívüli elbeszélő tehetség”. A korai Esterházy-próza. = M. I.: Mesterek, kortársak. Tanulmányok, kritikák, emlékezések. Miskolc. 2000. Felsőmagyarországi, 187–202. p.

Varga Balázs: Történetesen…? Esterházy-adaptációk a kortárs magyar filmben. = Adoptációk: film és irodalom egymásra hatása. Szerk.: Gács Anna, Gelencsér Gábor. Bp. 2000. József Attila Kör–Kijárat, 127–163. p.

Háy János: Annyi-e éppen az annyi? Forrás, 2000/4. 40–42. p.

Esterházy Péter 50 éves. [Írások Esterházy Péterhez: Kovács András Ferenc, Mészöly Miklós, Balla Zsófia, Parti Nagy Lajos, Pályi András, Bettes István, Barak László, Macsovszky Péter, Láng Zsolt, Vörös István, Schein Gábor, Végh Zsoldos Péter, Roger McGough, N. N., Péterfy Gergely, N. Tóth Anikó, Földényi F. László, Bacsó Béla, Nádas Péter, Határ Győző, Csuhai István, Garaczi László, Németh Sára Lili, Németh Gábor, Kertész Imre, Balázs Attila, Eörsi István, Petőcz András, Forgách András, Keresztury Tibor, Farkas Zsolt, Csiki László, Jász Attila, Bozsik Péter, András Sándor, Peter Michalovič, Koncsol László, Rákos Péter, Tőzsér Árpád.] Kalligram, 2000/4.

Z. Varga Zoltán: Auctor in fabula. Kalligram, 2000/4. 100–105. p.

Csuhai István: Az Esterházy Péter Múzeum. Kalligram, 2000/4. 165–167. p.

Márton László: A hely, ahol élünk és ami pályatársammal összeköt. Kalligram, 2000/4. 173–175. p.

Csiki László: A jelenés. Kalligram, 2000/4. 201–202. p.

Cselényi László: Esterházy Péter. = Cs. L.: Sokágú síp. Barangolás az újabb magyar irodalomban. Dunaszerdahely. 2001. Lilium Aurum, 267–270. p.

GZS: Esterházy Péter kapta a Magyar Irodalmi Díjat. Magyar Hírlap, 2001. jan. 23. 6. p.

Thomas Steinfeld: Schröder macskája és még egy botrány: Nádas, Kertész, Esterházy Salzburgban. Élet és Irodalom, 2001/35. (2001. aug. 31.) 7. p.

Ulrich Weinzierl: Hazudni, ha az ember nem ösmeri az igazságot. Élet és Irodalom, 2001/35. (2001. aug. 31.) 7. p.

Sándor Iván: A Bermuda-„ötszög”. A 21. század nyelveiről, szeretettel Esterházy Péternek. Élet és Irodalom, 2002/8. 15. p.

Esterházy Péter Herder-díjas. Magyar Hírlap, 2002. febr. 27.

Esterházy Péter Herder-díjas. Élet és Irodalom, 2002. máj. 10. 3. p.

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások
Fancsikó és Pinta

Kálmán C. György: Jónapot, szia. Élet és Irodalom, 1996/50. 14. p.

Albert Pál: Esterházy Péter tanulóévei. = A. P.: Alkalmak. Bp. 1997. Kortárs, 303–309. p.

Alexa Károly: Miről mesélhet az író? = A. K.: A szerecsen komornyik. Bp. 1999. Kortárs, 218–220. p.

Angyalosi Gergely: Tündértánc a tragikum peremén. Kalligram, 2000/4. 60–62. p.

Pápai vizeken ne kalózkodj!

Cserhalmi Zsuzsa: Pápai vizeken ne kalózkodj! = Irodalomtanítás. Szerk.: Sipos Lajos. Bp. 1994. Pauz–Universitas Kulturális Alapítvány, 603–608. p.

Kálmán C. György: Jónapot, szia. Élet és Irodalom, 1996/50. 14. p.

Albert Pál: Esterházy Péter tanulóévei. = A. P.: Alkalmak. Bp. 1997. Kortárs, 303–309. p.

Alexa Károly: Miről mesélhet az író? = A. K.: A szerecsen komornyik. Bp. 1999. Kortárs, 218–220. p.

Angyalosi Gergely: Tündértánc a tragikum peremén. Kalligram, 2000/4. 60–62. p.

Termelési-regény

Radnóti Sándor: „Lösz vögösz”? (Tandori Dezső: A meghívás fennáll; Esterházy Péter: Termelési regény.) Híd, 1980/12. = R. S.: Mi az, hogy beszélgetés? Bp. 1988. Magvető, 231–255. p. (JAK-füzetek 36.)

Szegedy-Maszák Mihály: A regény, amint újraolvassa önmagát. Holmi, 1993/7. 1021–1022. p. = Sz.-M. M.: „A regény, amint írja önmagát.” Elbeszélő művek vizsgálata. (2., bővített kiadás.) Bp. 1998. Korona Nova, 203–205. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Szövegköziség, megszakítottság és a jelentés megszilárdíthatatlansága. A Termelési-regény és a posztmodern korszakküszöb. Alföld, 1995/11. 47–59. p.

Lukácsy Sándor: A legyek urai. = L. S.: Egy hazánk van. Tanulmányok. Pécs. 1996. Jelenkor, 342–346. p.

Csányi Erzsébet: Kettétört toll. = Cs. E.: A regény öntudata. Metanarratív próza a jelenkori magyar és szerb irodalomban. Újvidék. 1996. Forum-Uroboros, 110–129. p.

Szegedy-Maszák Mihály: „A regény, amint írja önmagát.” Esterházy Péter: Termelési-regény. = Sz.-M. M.: „A regény, amint írja önmagát.” Elbeszélő művek vizsgálata. (2., bővített kiadás.) Bp. 1998. Korona Nova, 194–202. p.

Thomka Beáta: Termelési-regény. = Ötven nagyon fontos regény. Bp. 1998. Lord, 338–343. p.

Tolcsvai Nagy Gábor: A nézőpont, amint átalakítja önmagát. Kalligram, 2000/4. 137–143. p.

Függő

Csányi Erzsébet: Idézésformák a Függőben. Új Symposion, 1981/9. 297–300. p.

Balassa Péter: Fejezetek Esterházy Péter művészetének értelmezéséről. [Botrány és ünnep. Méz és melancholia (Függő). Az ősi rend (Fuharosok). Egy regény mint gobelin.] = B. P.: Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról 1978–1984. 2. kiadás. Bp. 1990. Tankönyvkiadó, 260–321. p.

Györffy Miklós: Függő. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs. 1992. Jelenkor, 185–196. p.

Jankovics József: Vezérfonal a műelemzéshez. Esterházy Péter: Függő. Bevezetés a szépirodalomba. (Szerk., sajtó alá rend. és jegyz.: Jankovics József.) Bp. 1993. Ikon, 4–9. p. (Matúra Klasszikusok.)

Benyovszky Krisztián: Esterházy-hajnal. Kalligram, 2000/4. 76–78. p.

Ki szavatol a lady biztonságáért?

Györffy Miklós: Ki szavatol a lady… = Gy. M.: Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs. 1992. Jelenkor, 185–196. p.

Margócsy István: Ki szavatol a lady biztonságáért. = M. I.: „Nagyon komoly játékok”. Bp. 1996. Pesti Szalon, 35–39. p.

Bodnár György: Ki szavatol a lady biztonságáért? = B. Gy.: Jövő múlt időben. Bp. 1998. Balassi, 393–395. p.

Fuharosok

Balassa Péter: Fejezetek Esterházy Péter művészetének értelmezéséről. [Botrány és ünnep. Méz és melancholia (Függő). Az ősi rend (Fuharosok). Egy regény mint gobelin.) = B. P.: Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról 1978–1984. 2. kiadás. Bp. 1990. Tankönyvkiadó, 260–321. p.

Reményi József Tamás: Fuharosok. = R. J. T.–Tarján Tamás: Magyar irodalom, 1945–1995. Műelemzések. Bp. 1996. Corvina, 174–179. p.

Novellák a középiskolában. (Szerk.: Fazekas Zsuzsa.) Bp. 1998. Rejtjel, 165–170. p.

Reményi József Tamás: A fuharosok földjén. = R. J. T: Sinistrától Ibusárig. Irodalmi kalauz. Bp. 1998. Orpheusz, 80–87. p.

Selyem Zsuzsa: Bolondka. Töredék Esterházy Péter Fuharosok című művében. Pannonhalmi Szemle, 1998/2. 103–112. p. = Látó, 1998/7. 67–77. p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: Példázat és karnevál. Literatura, 1998/3. 312–320. p.

Szirák Péter: Már megint itt van a Fuharosok. Alföld, 1998/9. 44–49. p.

Kiss Attila: Ülök a lavórban. Alföld, 1998/9. 49–54. p.

Fuharosok. (Szerk.: Müllner András és Odorics Ferenc.) Szeged. 1999. Ictus–JATE Irodalomelmélet Csoport.

Müllner András: Hipertextuális Fuharosok. Bárka, 1999/1–2. 158–173. p.

Szilasi László: Zsófia szüzessége. Jelenkor, 1999/1. 66–72. p.

Odorics Ferenc: Nem (a) Fuharosokat olvasom. Jelenkor, 1999/1. 73–78. p.

Müllner András: Irodalomtudomány, számítógép, játék. A Fuharosok CD-ROM-on. Korunk, 2001/10. 37–45. p.

Kis magyar pornográfia

Györffy Miklós: Kis magyar pornográfia. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs. 1992. Jelenkor, 185–196. p.

Margócsy István: Kis magyar pornográfia. =M. I.: „Nagyon komoly játékok”. Bp. 1996. Pesti Szalon, 40–45. p.

Alexa Károly: Kurucz-e a steward? = A. K.: A szerecsen komornyik. Bp. 1999. Kortárs, 221–230. p.

Bene Sándor: Kis kuruc pornográfia. Bethlen, Esterházy. Beszélő, 2001/1. 122–144. p.

Daisy

Hungler Tímea: Esterházy Péter Daisy c. librettója. Kalligram, 2000/4. 79–83. p.

A szív segédigéi

Györffy Miklós: A szív segédigéi. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs. 1992. Jelenkor, 185–196. p.

Bazsányi Sándor: „Vajha elszenvednétek tőlem egy kevés balgatagságot!” Esterházy Péter A szív segédigéi című művének utolsó néhány oldala és Nádas Péter Évkönyv-ének Január, február című fejezete, valamint a bennük rejlő problémák továbbgondolása. Holmi 1994/4. 584–597. p.

Tolcsvai Nagy Gábor: Tökéletes visszatérés. A szív segédigéi stílusszerkezetéről. Pannonhalmi Szemle, 1996/1. 113–123. p. = „Nem találunk szavakat”. Nyelvértelmezések a mai magyar prózában. Pozsony. 1999. Kalligram, 230–243. p.

Károlyi Csaba: A szív segédigéi. = 7 x 7 híres mai magyar regény. Bp. 1997. Móra, 447–453. p.

Amacziné Biró Zsuzsa–Cserhalmi Zsuzsa: A szív segédigéi. = A. B. Zs.–Cs. Zs.: Regények találkozása. Érettségi és felvételi segédlet. Bp. 1998. 270–276. p.

Szabó Gábor: Ragaszthatatlan szív. Forrás, 2000/4. 43–50. p.

Máthé Andrea: Az Anyának a Fiú és a Fiúnak az Anya… Kalligram, 2000/4. 91–99. p.

Bevezetés a szépirodalomba

Szegedy-Maszák Mihály: Bevezetés a szépirodalomba. = Sz.-M. M.: „Minta a szőnyegen.” Bp. 1995. Balassi, 253–265. p.

Tizenhét hattyúk

Kulcsár Szabó Ernő: Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk. Kortárs, 1987/12. 159–164. p.

Mezővári Gyula: Esterházy Péter: Csokonai Lili: 17 hattyúk. Kritika, 1988/2. 35. p.

Györffy Miklós: Tizenhét hattyú. = Gy. M.: Új magyar prózaszemle nyolcvanas évek. Pécs. 1992. Jelenkor, 185–196. p.

Hódosy Annamária: Száll a hattyú… (Csokonai Lili és az intertextualitás.) Tiszatáj, 1993/10. 57–69. p.

Szilasi László: A párbeszéd kudarcai. (Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk.) = Sz. L.: Miért engedjük át az ácsnak az építkezés örömét. Bp. 1994. Pesti Szalon. (JAK-füzetek 71–83.)

Ineke Molenkamp-Wiltink: A női perspektíva Weöres Sándor Psyché és Esterházy Péter Tizenhét hattyúk című művében. Jelenkor, 1994/6. 533–543. p.

Tolcsvai Nagy Gábor: Nyelv a magasban. A Tizenhét hattyúk nyelvszemlélete. Alföld, 1994/7. 47–54. p.

Horváth Györgyi: Tapasztalás, hitelesség, referencialitás. A Psychét és a Csokonai Lilit ért kritikákról. Literatura, 1998/4. 417–427. p.

Kovács Eszter: Miért nő? Fiktív női szerzők a mai magyar irodalomban. Sárkányfű, 1999/4. 42–53. p.

Selyem Zsuzsa: Archeológia és prímszám-technika a Tizenhét hattyúkban. Gyáva agádé. Kalligram, 2000/4. 106–114. p.

Bengi László: Paradoxonok pornográfiája. Kalligram, 2000/4. 115–118. p.

Dánél Móna: Irodalom mint elméleti előfeltevések provokációja. Kalligram, 2002/5. 38–49. p.

A kitömött hattyú

Csuhai István: Esterházy Péter: A kitömött hattyú. Alföld, 1989/1. 80. p.

Koczkás Sándor: Esterházy Péter: A kitömött hattyú. Új Írás, 1989/2. 119–121. p.

Nagy Sz. Péter: Esterházy Péter: A kitömött hattyú. Új Írás, 1989/2. 122–123. p.

Alexa Károly: A preparált hattyúpreparátor. = A. K.: A szerecsen komornyik. Bp. 1999. Kortárs, 231–239. p.

Hrabal könyve

Mészáros Sándor: Középen állni. Esterházy Péterről a Hrabal könyve kapcsán. Jászkunság, 1990/3. 2–6. p.

Angyalosi Gergely: Bevezetés a Jóistenbe. Holmi, 1990/10. 1199–1202. p. = A. G.: Kritikus határmezsgyén. Debrecen. 1999. Csokonai, 147–151. p.

Erdődy Edit: Hrabal könyve. Vigilia, 1990/10. 796–800. p.

Selyem Zsuzsa: Az és angyala III. Pannonhalmi Szemle, 2001/3. 75–97. p. = Látó, 1997/8–9. 166–181. p.

Hahn-Hahn grófnő pillantása

Almási Miklós: A Duna bármi lehet… [Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása.Lefelé a Dunán.] Kritika, 1992/2. 10–11. p.

Szegedy-Maszák Mihály: Sok, de nem minden. Jelenkor, 1992/3. 277–281. p.

Vasadi Péter: Elmélkedés egy (emberszabású) hajó remegéseiről. Jelenkor, 1992/3. 281–283. p.

Varga László: Egy érzelmes-irónikus utazás. Kortárs, 1992/4. 86–89. p.

Kulcsár Szabó Ernő: „Több és kevesebb is, mint szavak szavakról…” (Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása.) Élet és Irodalom, 1992/23. 10. p.

Kabdebó Tamás: A Duna (hordaléka) és (a téma) irodalma: Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő. Magyar Napló, 1992/26. 29. p.

Thomka Beáta: Duna-menti bagatellek. Esterházy Péter: Hahn-Hahn grófnő pillantása. = T. B.: Áttetsző könyvtár. Pécs. 1993. Jelenkor, 206–211. p. (Élő Irodalom.)

Horkay Hörcher Ferenc: Házy Eszter és a káosz. Holmi, 1993/7. 1022–1025. p.

Juhász Erzsébet: A Duna. (Regény)beszédmód. = Tükörképek labirintusa. Tanulmányok a közép-európai irodalmak köréből. Újvidék. 1996. Forum, 169–175. p.

Mohai V. Lajos: A szív nem ráncosodik. = M. V. L.: Papírbóják. Esszék, bírálatok. Bp. 1996. Karinthy, 14–16 p.

Cserhalmi Zsuzsa: Hahn-Hahn grófnő pillantása. = Irodalomtanítás. Szerk.: Sipos Lajos. Bp. 1994. Pauz–Universitas Kulturális Alapítvány, 475–488. p. = Cs. Zs.: Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk. 1998. 861–873. p.

Esterházy sikere Los Angelesben. A Hahn-Hahn grófnő pillantása az amerikai best-of listán, 1998 legjobb regényei közé sorolták. Élet és Irodalom, 1999/1. (1999. jan. 8.) 14. p.

Selyem Zsuzsa: 768 186. Látó, 1999/4. 81–91. p. = Jelenkor, 1999/4. 414–422. p.

Esterházy-kalauz

Sükösd Mihály: Az Esterházy-kódex felé.

Mohai V. Lajos: Mindennapi irodalmunk. Könnyű nyári kalauz.

A vajszínű árnyalat

M. G.: A létrán. Szobafestők kézikönyve. Magyar Napló, 1993/19. 36. p.

Földényi F. László: A létrán. A szabadság képregénye. Magyar Napló, 1993/19. 36–37. p.

E. P.–Szebeni András: MDF gyűlés ’93. Kritika, 1993/6. 24. p.

György Péter: A szavak és a képek. Kritika, 1993/11. 24–25. p.

Bán Zsófia: Szerencse a vajban. Élet és Irodalom, 2001/8. (febr. 23.) 25 p.

Élet és irodalom

Faragó Kornélia: Átsajátítás, teremtő másság. Híd, 1994/5–6. 412–415. p.

Ambrus Judit: Van bennük. (Kertész Imre: Jegyzőkönyv. – Esterházy Péter: Élet és irodalom.) Magyar Napló, 1994/7. 24. p.

Imre László: Jegyzőkönyv. Hitel, 1994/11. 105–108. p.

Selyem Zsuzsa: Irodalom és irodalom – a mellérendelés etikája. Pannonhalmi Szemle, 2001/3. 75–97. p.

Egy kékharisnya följegyzéseiből

Bodor Béla: Esterházy Péter: Egy kékharisnya följegyzéseiből. Élet és Irodalom, 1994/22. 18. p.

Vágvölgyi B. András: Kis európázás, közszolgálatizás és a posztmodern stílusdiktátor. Magyar Narancs, 1994/22. mell. IV. p.

Wirt Imre: A barikád két oldala. Élet és Irodalom, 1994/32. (1994. aug. 12.) 8. p.

Margócsy István: A publicisztika csábítása. Holmi, 1994/11. 1674–1677. p.

Lengyel László: A ladiklaki kandúr. Holmi, 1994/11. 1678–1684. p.

Sükösd Mihály: Esterházy tűnődik. Mozgó Világ, 1994/11. 114–117. p. = S. M.: Merengő. Bp. 1995. Editorg, 262–268. p.

Gróh Gáspár: Az utca a témán hever, avagy etűdök kékharisnyára. Kortárs, 1995/3. 101–107. p.

Margócsy István: Egy kékharisnya följegyzéseiből. = M. I.: „Nagyon komoly játékok.” Bp. 1996. Pesti Szalon, 46–54. p.

Búcsúszimfónia

Spiró György: Búcsúszimfónia. Magyar Hírlap, 1994. dec. 17. Ahogy tetszik mell., 6. p.

(Gáspár): Mondatok színeváltozása. Búcsúszimfónia – Esterházy módra. Magyar Nemzet, 1995. jan. 4. 13. p.

Margócsy István: Esterházy Péter: Búcsúszimfónia. 2000, 1995/3. 55–60. p.

Csejdy András: Esterházy: Búcsúszimfónia; Garaczi: Bálnák tánca; Szőcs Géza: A kisbereki böszörmények. Magyar Narancs, 1995/11. 35. p.

Nagy Gábor: A lehetőségek „korlátlan fosztogató tartománya”. Búcsúszimfónia (A gabonakereskedő). Értelmezéskísérletek Esterházy-szimfóniára, szabad ötletekkel. Jelenkor, 1996/1. 94–103. p.

Visky András: Írni és (nem) rendezni. 50 címszó a Búcsúszimfóniához. Kalligram, 2000/4. 84–90. p.

Egy nő

Ambrus Judit: Egy tekercs. [E. P.–Banga Ferenc: Egy nő. (Tekercs.)] Magyar Narancs, 1993/24. 44. p.

Zalán Tibor: Esterházy Péter: Egy nő. Szivárvány, 1995/3. 147–148. p.

Csáki Judit: Esterházy Péter: Egy nő. Kritika, 1995/10. 42. p.

Szabó Ádám: Vágyom egy jobb nő után. Árgus, 1995/6. 58–59. p.

Bakács Tibor Settenkedő: Csak egy nő. Magyar Narancs, 1995/22. 30. p.

Mikes Éva: Egy nő. Egy nőről. Magyar Narancs, 1995/25. 32. p.

Szakolczay Lajos: Esterházy Péter: Egy nő. Kortárs, 1995/9. 115–116. p.

Radnóti Sándor: Papiros nők. (Esterházy Péter: Egy nő.) Holmi, 1995/12. 1778–1780. p.

Faragó Kornélia: Az elbeszéléstárgy imperativusa. Híd, 1996/1. (1996. jan.) 95–97. p.

Gerold László: Egy férfi. Híd, 1996/1. (1996. jan.) 104–106. p.

Toldi Éva: Szó, mely nem szereti a szöveget. Híd, 1996/1. 129–131. p. = T. É.: Összetartozó neszek. Újvidék. 1997. Forum, 285–288. p.

Noth Zsuzsánna: Egy nő. Kláris, 1996/4. 40. p.

Palkó Gábor: A meztelen magyar férfi (nő). Tiszatáj, 1996/5. 87–89. p.

Zsadányi Edit: „Lesem az arcát, nem néz vissza”. Kalligram, 2000/4. 119–126. p.

Horváth Györgyi–Rácz I. Péter: Nő a vágya. Az erotikus beszédmód újraírási kísérlete. Kalligram, 2000/4. 127–135. p.

Simon Grabovac: Kettős játék. Ford.: Csányi Erzsébet. Kalligram, 2000/4. 136. p.

Németh Zoltán: Ester Házy. A nővé válás/halás aktusai. Kalligram, 2000/4. 144–153. p.

Egy kék haris

György Andrea: Harisok és harisnyák. Látó, 1997/5. 99–102. p.

Egy házy nyúl csodálatos élete

Benedek Szabolcs: E. P., egy házy nyúl. Élet és Irodalom, 1996/24. 14. p.

Harmonia caelestis

Selyem Zuzsa: Egy egyenlet, két ismeretlennel. A lehetőség írása. Pannonhalmi Szemle, 2000/3. 85–100. p. = Látó, 2000/12. 75–93. p.

Toót H. Zsolt: Tükör által világosan. Napút, 2000/5. 81–86. p.

Szilágyi Márton: „…sicut in caelo, et in terra”. Bárka, 2000/6. 107–110. p.

Dérczy Péter: Minden és semmi. Élet és Irodalom, 2000/20. 19. p.

Sükösd Mihály: Esterházy és a Harmonia caelestis. Mozgó Világ, 2000/7. 119–122. p.

Sneé Péter: Harmónia, diszharmónia. Magyar Szemle, 2000/7–8. 150–157. p.

Rónay László: Harmonia terrae. Vigilia, 2000/8. 632–634. p.

Szabó Gábor: Vissza a jövőbe. Tiszatáj, 2000/9. 90–95. p.

Szegedy-Maszák Mihály: A történelem elképzelt hitele. Kortárs, 2000/9. 106–111. p.

Bacsó Béla: Talapzat és szobor. Jelenkor, 2000/10. 1048–1052. p.

Thomka Beáta: Múltak és régmúltak megalkotása. Jelenkor, 2000/10. 1041–1047. p.

Papp Endre: Ahol van, ott a kell. Hitel, 2000/11. 94–100. p.

Domokos Mátyás: A csoda a lehetséges lehetetlen. Holmi, 2000/12. 1544–1552. p.

Szilágyi Júlia: A fehér komód titka. Holmi, 2000/12. 1552–1555. p.

Balassa Péter: Apádnak rendületlenül. Holmi, 2000/12. 1555–1567. p. = B. P.: Törésfolyamok. Debrecen. 2001. 61–80. p.

Thomka Beáta: Harmonia caelestis. = T. B.: Beszél egy hang. Elbeszélők, poétikák. Bp. 2001. Kijárat, 107–122. p.

Szirák Péter: Nyelv által lesz. Irodalmi Szemle (Pozsony), 2001/1–2. 153–163. p. = Alföld, 2001/1. 94–101. p.

Tim Wilkonson: A történelembe gabalyodva. Látó, 2001/1. 114–119. p.

Bojtár Endre: Ünnepi szavak Eszterházy Péterről. Élet és Irodalom, 2001/4. 15. p.

Karácsony Ágnes: Olvasták már az Esterházyak? 168 óra, 2001/4. 32–34. p.

Györffy Miklós: Minden és semmi. Vigilia, 2001/2. 139–145. p.

Barta Bandika: Egy kód megkérdőjelezhető használata. Prae, 2001/3–4. 184–193. p.

Angyalosi Gergely: Harmonia caelestis. Kritika, 2001/4. 23–25. p.

Harsányi László: Égi összhangzat. Új Horizont, 2001/4. 111–119. p.

Bodor Béla: Opus magnum, avagy a legkövérebb láncszem. Életünk, 2001/5. 456–467. p.

Bojtár Endre: Harmonia caelestis. 2000, 2001/5. 56–64. p.

Bombitz Attila: Akiről tudunk, akit sohase láttunk. Forrás, 2001/5. 74–82. p.

Selyem Zuzsa: 26 óra. Esterházy Harmonia caelestise Kolozsváron. Élet és Irodalom, 2001/20. 3. p.

Olasz Sándor: „Családfamászás”. Új Forrás, 2001/7. 40–47. p.

Bazsányi Sándor: Érdekes szók, leleményes rendben. Beszélő, 2001/7–8. 139–147. p.

Földényi F. László: Tükrök tükröződése. Élet és Irodalom, 2001/41. 9. p.

Visky András: A „tökéletes pillanat” és a Név: lelkigyakorlat. Iskolakultúra, 2001/10. 110–112. p.

Bojtár Endre: 1 könyv – 1 (történelmi) bohóctréfa. Élet és Irodalom, 2002/21. 3. p.

Schein Gábor: Baleseti jegyzőkönyv. Élet és Irodalom, 2002/21. 4. p.

Szijj Ferenc: Kiadás és visszafogadás. Élet és Irodalom, 2002/21. 5. p.

Tamás Gáspár Miklós: Nincs bocsánat. Élet és Irodalom, 2002/21. 5. és 10. p.

Javított kiadás

Bán Zoltán András: A realizmus diadala. Magyar Narancs, 2002/21. 31–33. p.

Bojtár Endre: 1 könyv – 1 (történelmi) bohóctréfa. Élet és Irodalom, 2002/21. 3. p.

Schein Gábor: Baleseti jegyzőkönyv. Élet és Irodalom, 2002/21. 4. p.

Szijj Ferenc: Kiadás és visszafogadás. Élet és Irodalom, 2002/21. 5. p.

Tamás Gáspár Miklós: Nincs bocsánat. Élet és Irodalom, 2002/21. 5. és 10. p.

Majtényi László: Apa a magasban. Élet és Irodalom, 2002/22. 8. p.

Láng Zsolt: Édescsanádi. Élet és Irodalom, 2002/22. 9. p.

Murányi Gábor: Irodalmi ügy. HVG, 2002/22. 53. p.

Jelentős művek: besúgás és irodalom. HVG, 2002/22. 91–93. p.

Riportok, interjúk

Keresztury Tibor: „Azt csinálom amit eddig, nézdegélek”. Beszélgetés. Alföld, 1989/1. 27–38. p. = K. T.: Félterpeszben. Arcképek az újabb magyar irodalomból. Bp. 1991. Magvető, 7–24. p. (JAK-füzetek 54.)

Monory M. András–Tillmann J. A.: Ezredvégi beszélgetés Esterházy Péter íróval. 2000, 1993/6. 3–7. p.

A tinta színe. Esterházy Péterrel beszélget Csontos Erika. Magyar Napló, 1993/26. (1993. dec. 24.) 21–27. p.

Az író portréja érettségi tétel korából: Morvay Péter beszélgetése. Prágai tükör, 1994/1–2. 51–61. p.

Nádori Péter: „Ez egy ilyen ország lesz”. Beszélgetés. Magyar Narancs, 1994/17. (1994. ápr. 28.) 28–29. p.

Martos Gábor: „Azért én soha nem állítottam, hogy én Esterházy Péter volnék”. Beszélgetés Esterházy Péterrel és Morcsányi Gézával. Várhely, 1995/1. 89–95. p.

„Nem vagyok egy Berzsenyi”. Esterházy Péterrel beszélget Petri György. Beszélő, 1996/1. (1996. márc.) 96–102. p.

Vanni van. Zilahy Péter beszélget Esterházy Péterrel a francia futballvébé és az ezredforduló között. Kalligram, 2000/4. (2000. ápr.) 155–161. p.

„Én egy kiegyensúlyozott magyar úr vagyok”. Esterházy Péterrel beszélget Vickó Árpád. Üzenet, 2000/7–9. (2000. júl–szept.) 143–155. p.

„Néhány flekken csak odamondogatni lehet”. Válaszol Esterházy Péter író. HVG, 2000/39. (2000. szept. 30.) 49–50. p.

Esterházy Péterrel Tokaj-Hegyalján. Vágó Ágnes riportja. First Class, 2000/11. 7–18. p.

„Hát mért oly fontos nekünk ez az ember”. Esterházy Péterrel beszélget Takáts József. Élet és Irodalom, 2000/46. (2000. nov. 17.) 5. p.

Nőből férfit, férfiből elefántot. Nők Lapja, 2001/2. (2001. jan. 10.) 32–35. p.

Karácsony Ágnes: Olvasták már az Esterházyak? 168 óra, 2001/4. (2001. jan. 25.) 32–34. p.

Ötven perc Esterházy Péterrel 2000. január 20-án. Sava Babic beszélgetése. Jelenkor, 2001/7–8. (2001. júl–aug.) 759–770. p.

Közép-Európa klímája. Római beszélgetés Esterházy Péterrel. Európai Utas, 2002/1. 19–20. p.

Róla készült film

Esterházy-vacsora. Dokumentumfilm. Rendezte: Papp Gábor Zsigmond. 1999.

 

A szakirodalmat összeállította a DIA.

Festmény

Fotók

Borítók