Digitalizált művek
A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).
A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.
Tematikus keresés
Keresés a művekben
Életrajz
Dobos László (Királyhelmec, 1930. október 28. – Pozsonypüspöki, 2014. július 25.)
Kossuth-díjas író, szerkesztő, műkritikus, politikus. 1998-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja.
*
Királyhelmecen született 1930. október 28-án.
A királyhelmeci elemi és polgári iskola elvégzése után, 1945–1949-ben a sárospataki tanítóképző diákja. 1950–1951-ben Királyhelmecen tanít. 1951-től 1955-ig a pozsonyi Pedagógiai Főiskola hallgatója magyar–történelem–polgári nevelés szakon. 1955–1960-ban a pozsonyi Pedagógiai Főiskola tanársegéde.
1956–1958-ban a Szlovákiai Írószövetség magyar szekciójának titkáraként meghatározó szerepet vállal az Irodalmi Szemle létrehozásában. 1958–1968-ig az Irodalmi Szemle főszerkesztője. 1967–1968-ban a Tatran Kiadó Magyar Üzemének a vezetője. 1968–1971 között a Csemadok elnöke. 1969. január 1-től 1970. április 28-ig, leváltásáig a Szlovák Szocialista Köztársaság tárca nélküli minisztere.
1970 augusztusától a Madách Könyvkiadó igazgatója, 1972-től műszaki, képzőművészeti és gyártási részlegének vezetője, 1990. január 1-től ismét igazgatója. 1994-től a Madách-Posonium Kft. ügyvezető igazgatója. 1989-től a Csemadok tiszteletbeli elnöke. 1989–1991-ig a Magyarok Világszövetsége társelnöke, 1992–1996 között a Kárpát-medence képviseletében alelnöke, 1996–2000 között régióelnöke. 1990 és 1994 között az Együttélés politikai mozgalom jelöltjeként nemzetgyűlési képviselő.
2007-től a Magyar Művészeti Akadémia tagja volt.
Hosszú betegség után hunyt el Pozsonypüspökiben, 2014. július 25-én.
*
Irodalomelméleti tankönyvek írásával kezdte pályáját, de az ötvenes évek végére már kritikusként és irodalomszervezőként vált ismertté. Abban, hogy a szlovákiai magyar irodalom a hatvanas évek folyamán kinőtt a sematizmusból és provincializmusból, Dobos Lászlónak igen nagy szerepe volt. Az Irodalmi Szemlét ő szervezte meg, és egy évtizeden keresztül irányította. Színvonalas, tág horizontú folyóirattá tette.
Szépprózai műveiben a realista epikát reflexiv elemekkel újította meg. Trilógiává összeálló első három regénye egyre táguló térben és időben mutatja be a szlovákiai magyarság történelmét. Regényeiben plasztikusan jelenik meg a szlovákiai magyar kisember, aki körülményei ellenére próbált tisztességes maradni a sokszor változó történelemben, de csak „bakatörténelem” jutott neki, idegen érdekek áldozata lett, ellenségeinek bűneit is rajta kérték számon.
Messze voltak a csillagok című emlékezés-regényében a háborúba kényszerített csehszlovákiai magyar kisember kálváriáját mutatta be belső monológ formájában.
A Földönfutók a csehszlovákiai magyarság második világháború utáni diszkriminációs időszakának bemutatása. Balladákra emlékeztető tömbökből, filmszerű képsorok mozaikjaiból bontja ki a „megtűrtek és megalázottak” élettörténetét. E nemzetiségnek a regény címében is megfogalmazott sorsképét kelet-európai érvényű példázattá emeli. A történelem tanulságaival való szembenézés szükségességét az idősíkok váltogató szembesítésével és motivikus szerkesztéssel nyomatékosítja. Elevenen rajzolja meg a történelem kegyetlen eseményeit, a kiszolgáltatottság kínját és demoralizáló hatását is, de a tényeket magasabb perspektívából is láttatja. Művészi hitelességével és problémafelvető bátorságával ez a regény irányította először a figyelmet a magyar nemzeti kisebbségek sorskérdéseire.
A trilógia harmadik könyve, az Egy szál ingben a szlovákiai magyarság teljes történelmét átfogó szintézisregény. Térben és időben a teljes szlovákiai magyar múlt és jelenkor felmérésére vállalkozik. Egyik síkja a mai, falusiból városivá, parasztból értelmiségivé lett, a közép-kelet-európai kisnépek nemzetiségi életének modelljét próbálgató emberét mutatja meg szinte riportszerűen, a másik pedig ennek tudatán, élményein keresztül a szlovákiai magyarság történelmével vet számot 1918-tól az ötvenes évekig. Így a szlovákiai magyar múlt és jelen, falu és város, paraszti és értelmiségi életforma szembesül a regény világában. Epikailag a mítoszt és a riportot, a múltat és a jelent kapcsolja össze a regényben médium-szerepben megjelenő író. A hagyományos nagyepika és a modern idősíkváltó próza eszközeit egyszerre kamatoztatja.
Ezek a regények a szlovákiai magyarság magatartásformáló, öntudatosító számvetései: gondolatilag az emberhez méltatlan sors kibeszélésétől annak megtagadásáig, a történelemformálás jogának követeléséig vezetnek.
A Hólepedő is a küzdelem könyve, de amit a trilógia történelmi keretben vizsgál, az ebben jelenkori léthelyzetben jelenik meg. Egy magányos tanárnő létküzdelmének rajzában a lelki-erkölcsi felemelkedés, az emberi méltóságtudat megteremtésének folyamatát rajzolja meg. Gondolati elemzéssel teremti meg a lélekrajz és a társadalomkép egyensúlyát. Hősét a kilátástalanság súlyos életveszélybe sodorja, a testi-lelki nyomorúságból, önpusztításból emeli föl magát a „belső táj” tudatos kialakításával.
Sodrásban című regényében erős önéletrajzi és önironikusan vallomásos előadásban mutatja be az ötvenes évek csehszlovákiai magyar értelmiségi pályakezdőinek ellentmondásos helyzetét, naiv hitét és botladozását a gyorsan változó történelemben.
Elbeszéléseit gyűjtötte egybe Engedelmével című kötetében: hősei jellegzetes kisebbségi stigmáik ellenére egyetemes érvényű tanulságokat hordoznak. A megértés és az irónia társításával méri fel ez az elbeszéléskötet összetetten, kritikusan a szlovákiai magyar értelmiség újabb próbatételeit.
Tanulmányaiból, kritikai és publicisztikai írásaiból készült válogatása (Gondok könyve) a szlovákiai magyar irodalom „irodalmiasításáért” folytatott következetes munkálkodásának tükre. A kis viking című gyermekregényét Norvégiában született unokája ihlette. Ennek a meseregénynek a fő problémája a vegyes házasságból született gyermek kettős otthonossága és kettős hontalansága. A két, egymással ellentétes irányból kapott hatások lelki következménye.
1968 után nemcsak Dobos László nemzetiségi sorsot vigyázó politikai cselekvéséből esett ki húsz esztendő. A szlovákiai magyarság sorsának jobbra fordulása is késlekedett. Ez a hiányérzet, ez a kényszerűen elszalasztott idő ösztönözte Dobos Lászlót arra, hogy 1989-ben újra a közvetlen politikai cselekvést válassza. Úgy érezte, hogy ha a történelmi cselekvés megnyílt lehetőségét elmulasztja a szlovákiai magyarság, akkor soha vissza nem térő alkalmat veszít el. Ezért újra a politikai cselekvés színterére lépett, képviselőséget vállalt a szlovák parlamentben. A Magyarok Világszövetsége társelnökeként és régióelnökeként is a magyarság szellemi-lelki összetartozás tudatának erősítésén dolgozott. Két hivatásából megint a politikusi került előtérbe. Úgy érezte, azonnali cselekvésre van szükség. Ezért vállalta újra a politikai szereplést, de politikusként is a szellem embere maradt. A szlovákiai magyarság sorsának alakításában nagy szerepet tulajdonít a kultúrának. Meggyőződése, hogy a határon túli magyar kultúrák fontos szerepet vállalhatnak a nemzeti szétszórtságból az egységesülő nemzet felé vezető úton. Ennek a törekvésnek fél évszázad óta rendíthetetlen képviselője Dobos László íróként, szerkesztőként, politikusként, közéleti emberként egyaránt.
A kilencvenes évek elejétől kezdve minden idejét lekötötte a politika és a könyvkiadás, a közéleti szerepvállalás. Újabb szépirodalmi művel nem jelentkezett, publicisztikai írásaiból jelentetett meg kötetet (Teremtő küzdelem, Évgyűrűk hatalma). Szépíróként csak korábbi műveinek újabb kiadásaival volt jelen.
Fontosabb díjak, elismerések:
1964 – Madách-díj
1968 – a Csehszlovák Írószövetség Nemzetiségi Díja
1985 – Alföld-nívódíj
1988 – A Magyar Művészetért Alapítvány díja
1990 – a Magyar Köztársaság aranykoszorúval díszített Csillagrendje
1991 – Bethlen Gábor-díj
1994 – Kossuth-díj
2003 – Pribina-kereszt (a legmagasabb szlovák állami díj)
2003 – a Köztársasági Elnök Érdemérme
Az életrajzot Görömbei András írta.
Bibliográfia
Önálló kötetek
Messze voltak a csillagok. Regény. Pozsony. 1963. Slovenské vydavatel’stvo krásnej literatúry, 168 p.
Földönfutók. Regény. Pozsony. 1967. Tatran, 331 p.
Egy szál ingben. Regény. Pozsony. 1976. Madách, 359 p. = Pozsony. 2004. Madách-Posonium, 368 p.
Hólepedő. Regény. Pozsony. 1979. Madách, 179 p.
Gondok könyve. Esszék, cikkek, tanulmányok. Pozsony. 1983. Madách, 242 p.
Sodrásban. Regény. Pozsony. 1984. Madách, 258 p.
Engedelmével. Elbeszélések. Pozsony. 1987. Madách, 200 p.
A kis viking. Gyermekregény. Pozsony. 1991. Madách.
Az idő mélységeiből. Válogatott regényrészletek, elbeszélések. Ungvár–Bp. 1994. Intermix–Trikolor, 320 p.
Teremtő küzdelem. Publicisztikák. Pozsony. 2000. Madách-Posonium, 201 p.
Földönfutók – Engedelmével. Korjellemző magyar próza 1945–1990. Szekszárd. 2001. Babits, 490 p.
Évgyűrűk hatalma. Publicisztikák. Pozsony. 2006. Madách-Posonium, 283 p.
A bibliográfiát összeállította Görömbei András.
Szakirodalom
Önálló kötet
Kovács Győző: Dobos László. Monográfia. Bp. 2006. Balassi, 114 p. (Kortársaink.)
Márkus Béla: Dobos László. Monográfia. Pozsony. 2010. Madách-Posonium.
Dobos László emlékezetére. (Szerk. Nádai Ibolya.) 2016. Lorántffy Zsuzsanna a Bodrogköz Fejlesztéséért Társulás Rákóczi Baráti Köre - Királyhelmec és vidéke Társulás, 132 p.
Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások
Fábry Zoltán: Messze voltak a csillagok. Irodalmi Szemle, 1964. = F. Z.: Stószi délelőttök. Pozsony–Bp. 1968. 203–214. p.
Turczel Lajos: Dobos László regénye. = T. L.: Írás és szolgálat. Pozsony. 1965. Slovenské vydavatel’stvo krásnej literatúry, 120–132. p.
Kovács Kálmán: Dobos László: Földönfutók. Kritika, 1968/10. = K. K.: Eszmék és irodalom. Bp. 1976. Szépirodalmi, 388–393. p.
Kiss Ferenc: Két könyv a szlovákiai magyar kisebbségről. Valóság, 1969. = K. F.: És Szabadka… Debrecen. 1994. Csokonai, 60–67. p.
Csanda Sándor: Harmadik nemzedék. Pozsony. 1971. Madách, 64–68. p.
Márkus Béla: Dobos László: Egy szál ingben. Alföld, 1977/7. = M. B.: A betokosodott kudarc. Bp. 1996. Széphalom, 148–152. p.
Czine Mihály: Otthonépítő elszántság. Dobos László: Egy szál ingben. Új Írás, 1977/8. 113–114. p. = Cz. M.: Nép és irodalom. Bp. 1981. Szépirodalmi, 380–383. p.
Koncsol László: Riport és mítosz között. Dobos László három regényéről. Irodalmi Szemle, 1978/1. 81–89. p. = K. L.: Ívek és pályák. Pozsony–Bp. 1981. Madách–Szépirodalmi, 129–149. p.
Lacza Tihamér: Szubjektív jegyzetek egy regény kapcsán. Irodalmi Szemle, 1979/10. 944–946. p.
Tóth László: „…minél kisebb egy irodalom, annál inkább a minőség útját kell járnia.” Beszélgetés Dobos Lászlóval. = T. L.: Vita és vallomás. Beszélgetések szlovákiai magyar írókkal. Pozsony. 1981. Madách, 93–122. p.
Görömbei András: A csehszlovákiai magyar irodalom 1945–1980. Bp. 1982. Akadémiai, 443 p. (Irodalomtörténeti Könyvtár.)
Koncsol László: Dobos László: Gondok könyve. = K. L.: Nemzedékem útjain. Pozsony. 1988. Madách, 297–304. p.
Szeberényi Zoltán: Dobos László. = Sz. Z.: Arcok és művek. Negyven arckép a szlovákiai magyar irodalomból. Pozsony. 1988. Csemadok, 88–92. p.
Alabán Ferenc: A hagyományos műformák metmorfózisa. Az ideák tisztelete. Dobos László: Engedelmével. = A. F.: Irodalomközelben. Nyitra. 1992. 82–93. p.
Görömbei András: Kisebbségi magyar irodalmak (1945–1990). Debrecen. 1997. Kossuth Egyetemi, 168–177. p.
Pomogáts Béla: Sorsregények. = P. B.: Kisebbségben és magyarságban. Tanulmányok a szlovákiai magyar irodalomról. Dunaszerdahely. 1997. Nap, 126–134. p.
Vasy Géza: Földönfutók. = 7 x 7 híres mai regény. Bp. 1997. 207–215. p.
Grezsa Ferenc: A kisebbség nembelisége. Dobos László: Sodrásban. = G. F.: Vonzások és vallomások. Tanulmányok, kritikák. Szeged. 1999. Tiszatáj Alapítvány, 303–308. p.
Gál Sándor: Mondd az életed! Irodalmi Szemle, 2000/9–10. 106–109. p.
Sütő András: „Lélekben együtt vagyunk…” Irodalmi Szemle, 2000/9–10. 110–112. p.
Somos Béla: Két születésnap a felvidéken. Nyelvünk és Kultúránk, 2000/112. 76–83. p.
Szeberényi Zoltán: Dobos László. = Sz. Z.: Magyar irodalom Szlovákiában (1945–1999.) I. Pozsony. 2000. AB-ART. 174–179. p.
Görömbei András: Kisebbségi magyar irodalmak (1945–2000). Debrecen. 2001. Kossuth Egyetemi, 168–177. p.
Oriskó Norbert: „Görgetem a köveket a hegyre”. Beszélgetés a 75 éves Dobos Lászlóval. Szabad Újság (Pozsony), 2005/43–44. (okt. 26–nov. 2.)
Görömbei András: „Szembenézni a múlttal, és formálni a jövőt”. Dobos László köszöntése. Irodalmi Szemle, 2005/10. 47–51. p.
A szakirodalmat összeállította Görömbei András.
Fotók
Dobos Lászlóék és Frantisek Miklosko, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a pozsonyi Várban, 1992
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
65. születésnapjának köszöntése a Magyarok Világszövetségében, 1995
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Göncz Árpád és felesége a Madách Kiadó pozsonyi könyvesboltjában
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Bengi László, Kabdebó Lóránt, Jókai Anna és Dobos László (2006, DIA)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.
Dobos László, Szakonyi Károly, Ágh István és Marsall László (2007, DIA)
A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.