Csoóri Sándor

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

A Szerző gyermek- és ifjúsági művei lekérdezés szintén műcím szerinti ábécérendben adja a találatok listáját.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Csoóri Sándor (1930–2016)

Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet segítségével Pápára került középiskolába. Itt érettségizett 1950-ben a Református Kollégiumban. 1950-ben munkatársa lett a Pápai Néplap című újságnak, majd a Veszprém megyei Népújságnak. 1951–52-ben Budapesten az Egyetemi Orosz Intézetben orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakon tanult. Tanulmányait háromnegyed év múlva betegsége miatt kellett félbehagynia, tüdőszanatóriumba került.

1953 augusztusában 14 verse jelent meg egyszerre. Ekkor figyelt föl költészetére a kritika. 1953–54-ben az Irodalmi Újság, 1954-ben a Szabad Ifjúság munkatársa. 1955–56-ban az Új Hang versrovatának szerkesztője. 1957–58-ban tisztviselő a Lakatosipari Vállalatnál. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.

Az 1980-as évektől a szellemi és politikai ellenzék egyik vezetője, a monori (1985) és a lakitelki tanácskozás (1987) előkészítője.

1987-ben a Magyar Demokrata Fórum alapító tagja, 1988–93 között elnökségi tag. 1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöke. 1990-ben megkapja a Kossuth-díjat, amelyet korábban ellenzéki magatartása miatt tagadtak meg tőle. 1997-ben Sára Sándorral és Kósa Ferenccel Magyar Örökség Díjat kap a Tízezer nap című filmért.

1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője volt.

Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Hosszan tartó szenvedés után hunyt el 2016. szeptember 12-én, Budapesten.

Fontosabb díjak, elismerések:

1954, 1970 – József Attila-díj

1981 – Herder-díj

1984 – Bibó István-díj

1985, 1995, 2004 – Az Év Könyve-díj

1987 – Déry Tibor-díj

1989 – Fitz József-díj

1990 – a Radnóti Költészeti Biennálé Fődíja

1990 – Kossuth-díj

1990 – a Magvető Könyvkiadó Nívódíja

1995 – Eeva Joenpelto-díj

1997 – Károli Gáspár-díj

1997 – Magyar Örökség Díj

2000 – a Magyar Köztársaság Érdemrend középkeresztje a csillaggal

2003 – Arany János-nagydíj

2004 – a Magyar Művészetért Díj

2005 – Magyar Örökség Díj

2006 – Balassi-emlékkard

2008 – Prima Primissima-díj

2012 – Kossuth-nagydíj

2013 – a Magyar Művészeti Akadémia Nagydíja

2014 – a Nemzet Művésze-díj

 

Az életrajzot Görömbei András írta, kiegészítette a DIA.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Felröppen a madár. Versek. Bp. 1955. Szépirodalmi, 72 p.

Ördögpille. Versek. Bp. 1957. Magvető, 89 p.

Menekülés a magányból. Versek. Bp. 1962. Magvető, 99 p.

Tudósítás a toronyból. Szociográfia. Bp. 1963. Magvető, 212 p.

Kubai napló. Útirajz, esszé. Bp. 1965. Magvető, 206 p.

A költő és a majompofa. Karcolatok. Bp. 1966. Magvető, 227 p.

Második születésem. Versek. Bp. 1967. Magvető, 110 p.

Faltól falig. Esszék. Bp. 1969. Magvető, 253 p.

Lekvárcirkusz bohócai. Gyermekversek. Bp. 1969. Móra, 38 p.

Csoóri Sándor – Kósa Ferenc: Forradás – Ítélet – Nincs idő. Irodalmi forgatókönyvek. Bp. 1972. Magvető.

Párbeszéd, sötétben. Versek. Bp. 1973. Magvető, 140 p.

Bíztató. Lyndhurst, NJ. (New Jersey, USA) 1973. Kaláka Publishing, 112 p.

Utazás félálomban. Novellák, esszék, karcolatok. Bp. 1974. Magvető, 237 p.

Sose harmadnapon. Versek. Békéscsaba. 1976. Békéscsabai Megyei Könyvtár. (Poesis Hungarica.)

A látogató emlékei. Versek. Bp. 1977. Magvető, 122 p.

Jóslás a te idődről. Versek. Bp. 1979. Magvető–Szépirodalmi, 350 p.

Nomád napló. Novellák, esszék, karcolatok. Bp. 1979. Magvető, 469 p.

Csoóri Sándor – Sára Sándor: 80 huszár. Irodalmi filmforgatókönyv. Bp. 1980. Magvető.

A tizedik este. Versek. Bp. 1980. Magvető, 105 p.

Iszapeső. Kisregény. Bp. 1981. Magvető, 98 p.

A félig bevallott élet. Esszék. Bp. 1982. Magvető, 434 p.

Tenger és diólevél. (+ Egykor elindula tizenkét kőmíves.) Esszék. Bukarest. 1982. Kriterion, 148 p.

Készülődés a számadásra. Esszé. New York. 1981. Püski Corvin.

A magyar apokalipszis. Töprengés a második magyar hadsereg összeomlásáról. Esszé. New York. 1981. Püski Corvin.

Elmaradt lázálom. Versek. Bp. 1982. Magvető, 109 p.

Tenger és diólevél. Esszé, előadás, versek. New York. 1982. Püski Corvin, 127 p.

Várakozás a tavaszban. Válogatott versek. Bp. 1983. Magvető, 479 p.

Kezemben zöld ág. Versek. Bp. 1985. Magvető, 106 p.

Készülődés a számadásra. Esszék. Bp. 1987. Magvető, 459 p.

Lábon járó verőfény. Gyermekversek. Bp. 1987. Móra, 53 p.

Csoóri Sándor breviárium. Válogatta, szerkesztette, a bibliográfiát készítette: Vasy Géza. Bp. 1988. Eötvös, 252 p.

A világ emlékművei. Versek. Bp. 1989. Magvető, 84 p.

Esztergomi töredékek. Versek, levelek, fényképek, dokumentumok. Válogatta, szerkesztette és bevezette: Nagyfalusi Tibor. Esztergom. 1990. 150 p.

Virágvasárnap. A 60 éves költő 60 verse. Bp. 1990. Magyar Bibliofil Társaság, 87 p.

Nappali hold. Esszék. Bp. 1991. Püski, 370 p.

Senkid, barátod. Válogatott versek. Bp.Ungvár. 1993. Trikolor Intermix, 167 p.

Tenger és diólevél I–II. Összegyűjtött esszék, naplók, beszédek 1961–1994. Bp. 1994. Püski, 1285 p.

Hattyúkkal, ágyútűzben. Versek. Bp. 1994. Kortárs, 121 p.

Ha volna életem. Versek. Bp. 1996. Kortárs, 106 p.

Szálla alá poklokra. Esszék. Miskolc. 1997. Felsőmagyarország, 231 p.

Csoóri Sándor válogatott versei. Szerkesztette: Cs. S. Bp. 1998. Unikornis, 230 p. (A Magyar Költészet Kincsestára.)

A jövő szökevénye. Összegyűjtött versek. Debrecen. 2000. Kossuth Egyetemi, 628 p.

Csöndes tériszony. Versek. Bp. 2001. Széphalom Könyvműhely, 116 p.

Forgácsok a földön. Tanulmányok, esszék, interjúk. Bp. 2001. Széphalom Könyvműhely, 246 p.

Elveszett utak. Esszék. Bp. 2003. Nap, 252 p.

Elkártyázott köpeny. Válogatott versek. Bp. 2004. Helikon, 384 p.

Visszanéztem félutamból. Esszék. Bp. 2004. Helikon, 242 p.

Hetvenöt. Versek. A verseket válogatta, a kötetet szerkesztette: Balogh Júlia és Görömbei András. Bp. 2005. Trifaux, 120 p.

Ünnep a hegyen. Vallomások a szülőföldről. Versek és esszék. Válogatta és szerkesztette: Káliz Sajtos József. Székesfehérvár. 2005. Vörösmarty Társaság, 150 p.

Futás a ködben. Versek. Bp. 2005. Nap, 120 p.

Tizenhét kő a parton. Esszék. Bp. 2007. Nap, 380 p.

Csoóri Sándor – Szakolczay Lajos: Nekünk ilyen sors adatott. Interjú, versek, fotók. Bp. 2007. Magyar Napló, 90 p.

Moziba megy a hold. Gyermekversek. Bp. 2008. Cerkabella, 80 p.

Harangok zúgnak bennem. Versek. 2009. Nap, 92 p.

A pokol könyöklőjén. Válogatott versek és prózai írások. Bp. 2010. Helikon.

Föld, nyitott sebem. Összegyűjtött versek. CD-melléklettel. Bp. 2010. Nap, 508 p.

Csoóri Sándor legszebb versei. Bp. 2011. AB-ART, 152 p.

Védőoltás. A magyar irodalom története az Ómagyar Mária-siralomtól napjainkig. Válogatott irodalomtörténeti írások. Bp. 2011. Nap, 536 p.

Már én se volnék. Harminc év. Válogatott versek. Bp. 2012. Nap, 54 p.

Hova megy a hegy? Gyermekversek. Bp. 2011. Nap, 147 p.

 

 

A bibliográfiát összeállította Görömbei András és a DIA.

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Görömbei András: Csoóri Sándor. Monográfia. Pozsony. 2003. Kalligram.

Görömbei András: Csoóri Sándor pályaképe. Készült a DIA számára (2005).

Szakirodalom

Önálló kötetek

Kiss Ferenc: Csoóri Sándor. [Tanulmányok Csoóri Sándorról.] Bp., 1990, Magvető, 158 p.

Csoóri Sándor bibliográfiája. Összeáll.: Agócs Sándor. Bp., 1990, Hitel Kft., 46 p.

A lélek senkiföldjén. Csoóri Sándor köszöntése. Összeáll. és szerk.: Szakolczay Lajos. [Versek, grafikák.] Bp., 1990, Széphalom Könyvműhely, 122 p.

Vasy Géza: A nemzet rebellise. [Írások Csoóri Sándorról.] Székesfehérvár, 2000, Árgus Kiadó - Vörösmarty Társaság, 150 p.

Görömbei András: Csoóri Sándor. Pozsony, 2003. Kalligram Könyvkiadó, 288 p.

Szakolczay Lajos (szerk.): Az elhalasztott igazság. Beszélgetések 1971–2010. Bp., 2011,  Nap Kiadó, 462 p.

Pálfy G. István:  Így lássa Csoóri Sándort - aki látni akarja. Bp., 2016, Noran Libro, 317 p.

Interjúk

Bertha Bulcsu: Csoóri Sándor. = Bertha Bulcsu: Délutáni beszélgetések. Bp., 1978, Szépirodalmi, 62–105. p.

Filmes éveim. Graham Petrie kanadai újságíró kérdéseire írt válaszok. = Csoóri Sándor: Készülődés a számadásra. Bp., 1987, Magvető, 82–97. p.

Készülődés a számadásra. Hatvani Dániel kérdéseire írt válaszok 1980. = Csoóri Sándor: Készülődés a számadásra. Bp., 1987, Magvető, 98–130. p.

Domokos Mátyás: Csoóri Sándor: Hó emléke. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp., 1982, Szépirodalmi, 485–511. p.

Faragó Laura: Megleltem igazibb hazámat. Csoóri Sándor. = Faragó Laura: Szülőföldem – zengő anyanyelvem. Harminchat beszélgetés írókkal. Bp., 2003, Masszi Kiadó, 263–270.

Szakolczay Lajos: Nekünk ilyen sors adatott (Beszélgetés Csoóri Sándorral) = Magyar Napló, 2005. 4. sz. 39–60.

Tanulmányok

Török Endre: A látomás hatalma és gyengesége. = Új Írás, 1963. 4. sz. 470–472. p.

Bányai János: A költészet helyzetei I. = Híd, 1967. 12. sz. 1360–1369. p.

Alföldy Jenő: Jóslás a mi időnkről. Bevezetésféle Csoóri Sándor költészetébe. = Tiszatáj, 1980. 11. sz. 34–39. p.; és A. J.: Élménybeszámoló. Bp., 1982, Szépirodalmi, 137–148. p.

Pörös Géza: Őrizd az embert. [A filmekről.] = Forrás, 1976. 12. sz. 57–71. p.

Gyurkó László, Huszár Tibor, Orbán Ottó és Sükösd Mihály: Csoóri Sándor és a Nomád napló. = Valóság, 1979. 8. sz. 56–75. p.

Görömbei András: Az esszéíró Csoóri Sándor világképe. = Forrás, 1980. 2. sz. 9–14. p.; és G. A.: „Ki viszi át…?” Bp., 1986, Szépirodalmi, 186–197. p.

Czine Mihály: Hű lovasok útján. = Jelenkor, 1980. 2. sz. 147–152. p.; és C. M.: Nép és irodalom. Bp., 1981, Szépirodalmi, 527–535. p.

Bori Imre: Irodalmi szociográfia szépirodalom. A szociográfiai riport. = Bori Imre huszonöt tanulmánya a XX. századi magyar irodalomról. Újvidék, 1984, Forum, 365–381. p.

Tüskés Tibor: Kezemben zöld ág. (Csoóri Sándor új verseskötetéről.) = Jelenkor, 1985, 9. sz. 823–826. p.

Béládi Miklós: Nomád napló. = B. M.: Értékváltozások. Bp., 1986, Szépirodalmi, 471–476. p.

Görömbei András: Költő a hetvenes években. = Tiszatáj, 1980. 2. sz. 49–53. p.; és G. A.: „Ki viszi át…?” Bp., 1986, Szépirodalmi, 198–209. p.

Kulcsár Szabó Ernő: Rapszódia térben és időben. = Kortárs, 1980. 803–811. p.; és K. Sz. E.: Műalkotás – szöveg – hatás. Bp., 1987, Magvető, 382–401. p.

Márkus Béla: Megbéklyózva és megigazulva. A filmíró Csoóri Sándorról. = Tiszatáj, 1980. 2. sz. 66–71. p.

Sükösd Mihály: Csoóri Sándor. = S. M.: Seregszemle. Bp., 1986, Szépirodalmi, 377–394. p.

Bíró Zoltán: Egy nemzedék naplója. = Tiszatáj, 1982. 9. sz. 58–67. p.; és B. Z.: Vállalások és kételyek. Bp., 1987, Szépirodalmi, 225–248. p.

Varga Lajos Márton: A nyugtalanító. = Kortárs, 1987. 12. sz. 147–152. p.

Vitányi Iván: Mérték és számadás. = Jelenkor, 1987. 11. sz. 1025–1028. p.

Vasy Géza: A nemzet rebellise. = Csoóri Sándor breviárium. Vál., szerk., bibliogr.: Vasy Géza. Bp., 1988, Eötvös, 142–155. p.

Czine Mihály: Csoóri Sándor számadása. = Alföld, 1988. 5. sz. 46–56. p.; és Cz. M.: Németh László eklézsiájában. Bp., 1997, Püski, 142–155 p.

Kibédi Varga Áron: A mai világ szeizmográfja. = Új Látóhatár, 1988. 2. sz. 268–272. p.

Kiss Gy. Csaba: Író és politika. Csoóri Sándor: Nappali hold = Kortárs, 1992. 9. 98-102.

Vekerdi László: Csoóri Sándor: Nappali hold = Életünk, 1992. 8-9. 785-798.

Márkus Béla: Egy cikk, egy ország, egy álom. Kivonatos és hiányos emlékeztető a Csoóri-vita történetéhez. = M. B.: Démonokkal csatázva. Miskolc, 1996, Felsőmagyarországi Kiadó, 31–60. p.

Vasy Géza: Az időszembesítés és a feltételesség Csoóri Sándor újabb lírájában = Új forrás, 1995. 9. 20-26.

Márkus Béla: Az elveszett világ fojtó érzékisége. = Kortárs, 1995. 2. sz. 92–98. p.; és M. B.: Démonokkal csatázva. Miskolc, 1996, Felsőmagyarország, 67–78. p.

Görömbei András: Tenger és diólevél. = Új Forrás, 1995. 4. sz. 1–13. p.; és G. A.: A szavak értelme. Bp., 1996, Püski, 448–459. p.

Monostori Imre: „Értelmiségi és paraszt ugyanabban a bőrben.” Csoóri Sándor esszéinek világa = Tiszatáj, 1995. 12. 63-77.

Görömbei András: A poétikai én változása Csoóri Sándor költészetében = Studia litteraria. 35. 1997. 23-41.

Monostori Imre: Mesterek és barátok. Három szellemi rajzolat Csoóri Sándor esszéiből = Új forrás, 1995. 7. 57-65.

Cs. Nagy Ibolya: Énkép - bársonnyal, ciánnal. Csoóri Sándor: Ha volna életem = Kortárs, 1997. 6. 87-93.

Görömbei András: Csoóri Sándor új esszéi. = Tiszatáj, 1998. 7. sz. 101–106. p.

Monostori Imre: Személyes látlelet a magyar „vaddemokráciá”-ról. (Szálla alá poklokra.) = M. I.: Rég Múlt? Utak és útkeresések. Budapest, 1998, Kortárs Kiadó, 196–204.

Tarján Tamás: Én, ti. Módosulások Csoóri Sándor lírájában = Alföld, 1997. 1. 54-63.

Görömbei András: Csoóri Sándor költészetszemlélete = Tiszatáj, 2000. 2. 68-77.

Vasy Géza: Elszakadás és megkötöttség. Egy motívumkör Csoóri Sándor költészetében = Tiszatáj, 2000. 2. melléklet: 1-23.

Jánosi Zoltán: Gondolat – rózsavérből. Tűnődések Csoóri Sándor versein = Bárka, 2000. 6.; J. Z.: Idő és ítélet. Miskolc, 2001, Felsőmagyarország Kiadó, 342–350.

Pécsi Györgyi: A személyesség hitele. Csoóri Sándor verseiről = Kortárs, 2001. 6. 66-74.

Nagy Gábor: „Az elsüllyedt mennyországok túlélője” (Csoóri Sándor: Csöndes tériszony) = Kortárs, 2002. 7. 104–109.

Jánosi Zoltán: Csoóri Sándor hermeneutikai forradalma. Görömbei András monográfiájának margójára = Új Forrás, 2003. 7. 67–84.; J. Z.: Fűszál és mindenség - folklór és archaikum az újabb magyar irodalomban. Bp.2005, Holnap Kiadó, 160-178.

Penckófer János: Eredetiségünk kiútkeresése. (Csoóri Sándor: Elveszett utak) = Kortárs, 2004. 3. 95–101.

Görömbei András: Az utolsó remény (Csoóri Sándor: Elveszett utak) = Bárka, 2004. 3. 117-122.

Ekler Andrea: Elő kell lépnie Kőmíves Kelemennek. Csoóri Sándor: Visszanéztem félutamból = Magyar Napló, 2005. 4. sz. 61-63.

Alföldy Jenő: Lelki realitás és közös ihlet (Csoóri Sándor: Futás a ködben) = Kortárs, 2005. 11. sz. 101-105.

 

A szakirodalmat összeállította Görömbei András.

 

Festmény

Fotók

Borítók

Kéziratok

Szakértő