Cseres Tibor

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Keresés a művekben

Keresés szűrése

Életrajz

Cseres Tibor (Budapest, 1915. április 1. – Budapest, 1993. május 23.)

Kossuth-díjas magyar író. A Digitális Irodalmi Akadémia 2020. június 4-én posztumusz tagjává választotta.

*

Születési helye bár Budapest, szülőhelyének Gyergyóremetét tekintette. Székely családból származott, 1926-ban a család Magyarországra menekült.

Portik-Cseres Tibor az elemi iskolát még Remetén kezdte, majd Portik Tiborként tett érettségi vizsgát a budapesti Kölcsey gimnáziumban. Közgazdasági tanulmányait a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen végezte.

Pálos Tiborként jegyezte verseit, költői álnevét a magyar alapítású pálos szerzetesrendtől kölcsönözte.

1938 végén hívták be katonai szolgálatra, szinte folyamatosan szolgált 56 hónapot, vett részt a magyar honvédség második világháborús műveleteiben. 1941. júliusában a szovjet fronton harcolt és megsebesült, a kassai kórházban ápolták.

1944-ben házasságot kötött Ülkei-Stürmer Nórával, kolozsvári évfolyamtársával.

1945 májusától jelent meg Békéscsabán a Cseres Tibor alapító-főszerkesztő által jegyzett Viharsarok című újság, amely bekapcsolódott az újjáépítés helyben is rendkívül bonyolult küzdelmébe.

Cseres Tibort 1950. június 27-én vette fel tagjai sorába a Magyar Írók Szövetsége.

A Belügyminisztérium VI. Osztálya „feldolgozás alatt” tartott egy „ellenforradalmi csoportot, amelynek vezetője – az Osztály 1956. július 17-i jelentése szerint – szoros kapcsolatot tart egy magukat ’Harmincasoknak’ nevező, jobboldali nézeteket valló fiatal írókból álló csoporttal. Ennek tagjai: … Cseres Tibor és még néhány hozzájuk hasonló fiatal író”. Mindannyian hisznek – állítja a Jelentés – a rendszer gyors megváltozásában.

Az évtized termésében még a magyar vidék helyzetének, kilátásainak kérdései mutatnak túlsúlyt már regényformában is, de megjelennek a háború, a szülőföld és a forradalom a 3T szűrőjén átjutott, vagy éppen allegorikusan kódolt írói képei. A „meszesgödörbe” kívánt „derékhad” néhány képviselője, köztük Cseres Tibor is eléggé munkabírónak és elhivatottnak bizonyult és érdemesnek a József Attila-díjjal elismerésre.

Cseres a hatvanas években az Írószövetség prózai szakosztálya vezetőségének tagjaként dolgozott, részt vett a titkárság munkájában, meghívottként bekapcsolódott a választmány vitáiba, például a díjazások előkészítésébe.

Ebben az évtizedben már gazdag írói termést takarított be, a Hideg napokról mégis érdemes külön megemlékezni, hiszen életművének egyik csúcsa, három változatban is testet öltött, s a magyar filmművészet világsikerének részese – Kovács Andrással már korábban is sikeresen dolgozott együtt –, de utat robbantott a nemzeti lelkiismeretvizsgálat, a kendőzetlen önismeret, a magyarság lelki megújulása számára is.

1970-ben a Közgyűlés a prózai szakosztály vezetésével bízta meg. Az évtized termésének két csúcsa, a Játékosok és szeretők és a Parázna szobrok hosszú kényszerpihenő után kerülhetett az olvasók kezébe.

Cseres Tibor 1975-ben, 60 évesen „A magyar irodalomban elért eredményeiért, egész életművéért, különösen a Hideg napok című regényéért” indoklással vehette át a Kossuth-díjat.

1981-ben ő nyitotta meg Budapesten az országos könyvhetet. Az Írószövetség közgyűlése 1981 decemberében Hubay Miklóst választotta új elnökének, az elnökség – benne Cseres Tiborral – és a nagy létszámú választmány egy „megbolydult darázsfészekben” kezdte meg munkáját.

1983. február 1-én Csurka István és Mészöly Miklós társaságában jelent meg Duray Miklós pozsonyi tárgyalásán.

Az Írószövetség 1986. november 29-én tartotta tisztújító közgyűlését, majd december közepén a Választmány a szövetség elnökének Cseres Tibort választotta.

Még 1989 őszén bejelentette, hogy ezentúl a nyugaton élő magyar írók is tagjai lehetnek a MISZ-nek. Ezt a tényt a novemberi közgyűlés iktatta az alapszabályba. Hazahívta Márai Sándort és Faludy Györgyöt.

A MISZ közgyűlése 1989. november 25–26-án tanácskozott, a kormányt Németh Miklós miniszterelnök és Glatz Ferenc történész, művelődési miniszter képviselte. Cseres Tibor (leköszönő) elnöki beszámolója négy vívmányt sorolt fel: 1. az Írószövetség egységének megőrzését, 2. a „magas politizálás” jogának megóvását, egyben a „különböző politikai pártok küzdőterére vágyó írók” kibocsátását, 3. a székház felújítását, 4. a Magyar Napló megalapítását.

Az évtized írói termését áttekintve, a folyóiratokban részletekben már közölt művek jelentek meg önálló kötetek formájában, így az Én, Kossuth Lajos (1981), a Foksányi szoros (1984), Vízaknai csaták 1–2. kötet. 1982-ben indult az életmű-sorozat kiadása.

1990. februárjában Németh Miklós miniszterelnök felkérte: vegyen részt a Kossuth- és Széchenyi-díj Bizottság, valamint a Bizottság mellett működő Irodalmi Albizottság munkájában. Segítette a Tokaji Írótábort. A Magyar Pen Club tiszteletbeli tagjává választotta. Elnöke volt a Füst Milán prózaírói jutalom Kuratóriumának. Minden tekintélyét latba vetve szorgalmazta az Irodalmi és Művészeti Akadémia megalakítását, a Kortárs és a Magyar Napló folyóiratok erősítését, a Lyukasóra 1992. október 1-i útra bocsátását.

Örülhetett még az Őseink kertje, Erdély megjelenésének és visszhangjának, állta a sarat a Vérbosszú Bácskában körüli vitákban, hiszen ezzel a Bezdáni ember-nek tett ígéretét váltotta valóra.

Rendezgette kötetben még nem publikált, igen szép számú versét és dolgozott két új könyvén. A Kentaurok és kentaurnők (1993) című kötetének értelmező vitájában már nem vehetett részt. A Felhők fölött száll a sas... című kötetének nyomdai próbapéldányát még láthatta, de a könyvnapon már nem lehetett jelen.

 

Fontosabb díjak, elismerések

1951, 1955, 1965 – József Attila-díj

1975 – Kossuth-díj

1981 – Munka Érdemrend, arany fokozat

1985, 1988, 1991 – Az Év Könyve jutalom

1985 – A Magyar Népköztársaság Zászlórendje

1988 – Fitz József-díj

1988 – SZOT-díj

1990 – Kortárs-díj

1990 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúval Ékesített Zászlórendje

1991 – A Magyar Művészetért Alapítvány Díja

 

Az életrajzot Cseres Judit írta.

 

Bibliográfia

Cseres Tibor munkái. Budapest. 1983–1990. Szépirodalmi Könyvkiadó

 

Hideg napok; Búcsú nélkül; Bizonytalan század. Budapest. 1983. Szépirodalmi Könyvkiadó, 521 p.

Here-báró. Ember fia és farkasa. Fekete rózsa. Regények. Budapest. 1983. Szépirodalmi Könyvkiadó, 543 p.

Játékosok és szeretők. Regény. Budapest. 1983. Szépirodalmi Könyvkiadó, 511 p.

Különféle szerelmek. Elbeszélések. Budapest. 1984. Szépirodalmi Könyvkiadó, 650 p.

Pesti háztetők. Az utolsó bűbájos. Regények. Budapest. 1985. Szépirodalmi Könyvkiadó, 616 p.

Perbeszédek és párbeszédek. Budapest. 1986. Szépirodalmi Könyvkiadó, 669 p.

Parázna szobrok. Ikerregény. Budapest. 1987. Szépirodalmi Könyvkiadó, 678 p.

Foksányi szoros. Rokonkereső. Ezüstpajca. Regények. Budapest. 1990. Szépirodalmi Könyvkiadó, 493 p.  

Önálló kötetek

 

Pálos Tibor: Tájkép, elöl guggolva én. Versek. Békéscsaba. 1937. Holländer Nyomda, 32 p.

Zöld levél árnyéka. Budapest. 1942. Bolyai Akadémia, 48 p.

Földet íratok. Békéscsaba. 1945. MADISZ, 31 p. ("DISZ" könyvek)

Tűz Hódréten. Regény. Budapest. 1950. Athenaeum, 213 p.

Ének a termelő szövetkezetekről. Versek. Budapest. 1950. Hungária, 63 p. 

Tél és nyár. Elbeszélések. Budapest. 1952. Szépirodalmi Könyvkiadó, 225 p.

Embernek próbája, avagy kocsivásár. (Ill.: Sebők Lajos.) Budapest. 1953. Szépirodalmi Könyvkiadó, 48 p. (Új magyar elbeszélések)

Nádudvari emberek. Riportok. (Ill.: Sebők Lajos.) Budapest. 1953. Szépirodalmi Könyvkiadó, 81 p.

Zsebek és emberek. Komédia. (Ill.: ll. Toncz Tibor.) Budapest. 1954. Népszava, 55 p.

Térdigérő tenger. Regény. (Ill.: Szilvásy Nándor.) Budapest. 1954. Szépirodalmi Kiadó, 367 p.

Fergeteg fia. Elbeszélések. (Ill.: Szőnyi Gyula.) Budapest. 1955. Magvető Könyvkiadó, 357 p.

Fiúnézőben. Színmű. Budapest. 1956. Népszava, 36 p.

Here-báró. Egy nagyvérű ember története. Budapest. 1956. Magvető Könyvkiadó, 257 p. 

Különféle szerelmek. Elbeszélések. Budapest. 1957. Szépirodalmi Könyvkiadó, 298 p.

Az utolsó bűbájos meg a tanítványa. Regény. (Ill.: Kass János.) Budapest. 1959. Móra kiadó, 259 p.

Várakozó özvegyek. Novellák. Budapest. 1960. Magvető Könyvkiadó, 359 p.

Pesti háztetők. Regény. Budapest. 1961. Szépirodalmi Kiadó, 365 p.

Búcsú nélkül. Regény és novellák. Budapest. 1964. Szépirodalmi Könyvkiadó, 288 p.

Hideg napok. Kisregények. Budapest. 1964. Magvető Könyvkiadó, 384 p. = Budapest. 1965. Magvető Könyvkiadó, 200 p. = Regény és színmű. Budapest. 1966. Magvető Könyvkiadó, 327 p. = Budapest. 1969. Magvető Könyvkiadó, 180 p. (A Magvető és a Szépirodalmi Könyvkiadó zsebkönyvtára) = Bukarest. 1970. Albatros, 196 p. = Budapest. 1973. Magvető Könyvkiadó, 191 p. (Magvető zsebkönyvtár) = Budapest. 2005. Magvető Könyvkiadó, 195 p. = Hideg napok; Vérbosszú Bácskában. Szeged. 2014. Lazi, 398 p.

Fekete rózsa. (Ill.: Kass János.) Budapest. 1966. Kossuth Könyvkiadó, 181 p.

Ember fia és farkasa. Budapest. 1967. Szépirodalmi Könyvkiadó, 602 p.

Bizonytalan század. Regény. (Ill. Raszler Károly.) Budapest. 1968. Kozmosz Kv., 172 p. (Kozmosz. könyvek) = (Ill.: Károlyi András.) Budapest. 1974. Kozmosz Kv., 170 p.

A kétszázötven éves Békéscsaba. (Fotó: Korniss Péter.) Békéscsaba. 1969. Városi Tanács, 56 p.

Játékosok és szeretők. Regény. Budapest. 1970. Magvető Könyvkiadó, 493 p.

Hol a kódex?. Budapest. 1971. Magvető Könyvkiadó, 550 p.

Itt a földön is. [Benne: Rokonkereső, irodalmi filmforgatókönyv.] Budapest. 1973. Szépirodalmi Könyvkiadó, 384 p.

Siratóének. Budapest. 1975. Magvető Könyvkiadó, 534 p. (30 év)

Elveszített és megőrzött képek. Budapest. 1978. Magvető Könyvkiadó, 525 p.

Parázna szobrok. Ikerregény. Budapest. 1979. Szépirodalmi Könyvkiadó, 664 p. = Budapest. 1980. Szépirodalmi Könyvkiadó, 671 p.

Én, Kossuth Lajos. Levelek Turinból. Budapest. 1981. Magvető Könyvkiadó, 576 p. = Budapest. 2017. Magyar Közlöny Lap- és Kvk., 499 p.

Foksányi szoros. Budapest. 1985. Magvető Könyvkiadó, 318 p.

Igazolatlanul jelen. Budapest. 1985. Zrínyi Kiadó, 244 p.

Vízaknai csaták. Regény. Budapest. 1988. Szépirodalmi Könyvkiadó, 861 p.

Őseink kertje, Erdély. Regény. Budapest. 1990. Magvető Könyvkiadó, 300 p. = Kolozsvár. 2015. Kriterion, 345 p. (Történelmi regények)

Vérbosszú Bácskában. Budapest. 1991. Magvető Könyvkiadó, 272 p. = Békéscsaba. 2003. Ex Libris Mezőtúri Református Általános Iskola - Magyar Könyv, 268 p.

Kentaurok és kentaurnők. Tragiko-szatíra. Budapest. 1993. Magvető Könyvkiadó, 254 p.

Felhők fölött száll a sas. Találkozásaink háborúban és békében. Budapest. 1993. Zrínyi Kiadó, 304 p.

Foksányi szoros; Zöld Péter levelei a pápához; Jaj, de magas az ég. (Szerk.: Ferenczes István.) Csíkszereda. 2015. Hargita Kiadó, 221 p. (Székely könyvtár)

Szakirodalom

Zappe László: Cseres Tibor. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1975.

Pomogáts Béla: Cseres Tibor. Jelenkor, 1968/1. 272–278. old.

Bertha Bulcsu: Hetven éves a közszékely. Jelenkor, 1985/1. 359–364. old.

Bodnár György: A történelem kettős mérlegén. Cseres Tibor hetven éve. Kortárs, 1985/1. 649–655.

Furkó Zoltán: Író a század derekán. Cseres Tibor. Kortárs, 1988/2. 822–829.

Furkó Zoltán: Az írói pálya beteljesedése. Kapu, 2005. 37–41. old.

Sajti Enikő: „A nemzeti lelkiismeret őrállója”. Forrás, 2015/4. 97–106.

 

Borítók