Bertók László

Bertók László 1935. december 6-án született a Somogy megyei Vésén, paraszti családba. Elmondása szerint legkorábbi irodalmi élményei óvodás korából származnak, így hamar verselni kezdett. Első irodalmi sikere gimnáziumban érte: a Petőfi-lázban égő költői társasága írásaiból a pécsi Dunántúl folyóirat az ő két versét közölte az 1953/4. lapszámában. Ekkortól tudatosan költőnek készült, s olyan szakmát keresett, amely az irodalomhoz közeli és segítheti a költői kiteljesedést. Így tanárai javaslatára elhatározta, könyvtáros lesz. Ám 1954-ben, az érettségi után nem vették föl az egyetemre, ezért Marcaliban postai tisztviselői állást vállalt. Időközben régi és új költőbarátokkal továbbra is tartotta a kapcsolatot. Ekkoriban – származásával összhangban – a népies megszólalásmódok érdekelték. A klasszikusok – Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi Sándor, Arany János – mellett Juhász Gyulát, Illyés Gyulát, József Attilát, Nagy Lászlót olvasta, de a közvetlen kortársai közül például Csoóri Sándor költészetét is követte már az ötvenes évekbeli indulásától. 1955 nyarán néhány verséért – amelyekben a meghiúsult egyetemi felvételi miatt kiábrándult fiatalember az ötvenes évek padláslesöpréseiről írt és megátkozta Rákosi Mátyást, és amelyeket társainak elővigyázatlanul elpostázott – államellenes izgatás vádjával bebörtönözték. Így aztán – ahogy azt nemegyszer mondta magáról – a Dunántúl után az ÁVH is költővé avatta.

A kiszabott nyolchónapos büntetést nem kellett végül egészében letöltenie, két hónap után ideiglenesen szabadlábra helyezték, de a kaposvári börtön mentálisan megviselte. Abban bízva, hogy enyhítő körülmény lesz, belépett a vései téeszbe, ahol fogatos, később – érettségije jóvoltából – könyvelő volt. 1956 tavaszán újabb egy hónapot töltött börtönben, de a téeszben végzett nélkülözhetetlen munkájára hivatkozó kérelmek nyomán ismét szabadon engedték. Később a büntetéséből fennmaradó öt hónapot háromévi próbaidőre felfüggesztették, ám amikor az erről szóló határozatot megkapta, már behívták fegyver nélküli katonai szolgálatra, „építő honvédnek” – vagyis kényszermunkára küldték, a cserkúti uránbányát építette „dombelhárítóként”, „rohamtalicskásként”. Ezt az időszakot a börtönbüntetés afféle kiteljesítéseként, meghosszabbításaként élte meg, jóllehet igyekezett pozitívan hozzáállni a helyzethez. Kitanulta a kőművességet, amiről papírt is szerzett. Itt érte az 1956-os forradalom híre is. Katonatársaival bevonultak Pécsre, hogy csatlakozzanak a tüntetőkhöz, ám ezt a rendőrség megakadályozta. November elején, az oroszok bevonulása után gyalog indult haza szüleihez. Év végén retorziók nélkül leszerelték.

A börtönélmény és a priusz sokáig közvetlenül megnehezítette az életét, költőként mintegy két évre elhallgattatta, és a terhes tapasztalat élete végéig elkísérte. 1957-ben és ’58-ban a pécsi jogi karra próbált felvételizni, sikertelenül. Közben a később a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe beolvasztott Egyesült Parasztifjúság Országos Szövetségének volt a vései titkára, ebben a minőségében művelődésszervezői munkakört látott el. 1959-ben segédkönyvtáros lett Nagyatádon, ekkoriban kezdett ismét verset írni és publikálni. A kényszerű hallgatás utáni egyik első közleménye az induló Jelenkor folyóiratban látott napvilágot, az akkor még kéthavi lap hatodik, 1959. augusztusi számában. Ekkortól, bár ezt nyilván nem tudhatta még, egy életre összefonódott a neve és munkássága a pécsi folyóirattal.

1959-ben telt le a három év felfüggesztett próbaideje is, és sikerrel felvételizett a pécsi tanárképző főiskola magyar–történelem szakának levelező képzésére. Ugyanekkor egy másik „levelező képzést” is végzett: szoros mentori-mentorálti és baráti viszonyt alakított ki Fodor Andrással, aki sokat tett azért, hogy Bertók visszataláljon az irodalmi életbe. Ebben az időben újabb olvasmányai között például Kassák Lajos, Walt Whitman, modern francia költők szerepelnek. Bertók 1963-ban megházasodott, Vágner Erzsébet óvónőt vette feleségül. 1964-ben a Galambosi Lászlóval és Makay Idával közös Lengő fényhidak című kötetben látott napvilágot első kötettervének a kiadó által megrostált anyaga. Jóllehet kortársaik többnyire már önálló kötetekkel jelentkeztek, a három dél-dunántúli, a Jelenkorhoz kötődő, ugyanakkor igencsak eltérő karakterű költőt ettől megfosztotta a szocialista könyvkiadás-politika, amikor hármukat egybeterelte – igaz, ez a költői pályán tett kényszerű, suta lépés is több volt a semminél.

Bertók 1965-ben a pécsi tanárképző kari könyvtárában jutott álláshoz, így feleségével Pécsre költöztek. 1966-ban megszületett fiuk, Attila. Ám ahogyan arról a korabeli versei tanúskodnak, nehezen eresztettek gyökeret a városban, a költő visszavágyott az ismerős somogyi világba. Pécsett maradásában legnagyobb szerepe Csorba Győzőnek volt, aki – mikor Bertók már búcsúzkodni ment hozzá – meggyőzte, hogy költői előmenetele érdekében adjon esélyt a városnak. Azzal, hogy felesége munkához, a család pedig lakáshoz jutott, lassan biztosabbá vált a helyzetük, s időközben a költő szorosabbra fűzhette viszonyát a Jelenkor körül csoportosuló pécsi irodalmárokkal, ami szintén elősegítette a beilleszkedést.

A hetvenes évek a megállapodás, megerősödés kezdetét jelentik Bertók pályáján. 1970–1973 között az ELTE könyvtáros szakát is elvégezte levelezőn. 1972-ben, 37 éves korában végre megjelent első önálló verseskötete, a Fák felvonulása. A kötet mintegy 15 év verstermésének javát gyűjti egybe, ennek következtében az anyag sokszorosan válogatott, erős összeállítás, ugyanakkor szükségszerűen széttartó is, amennyiben Bertók közérzete, figyelme folyamatosan alakult és pásztázott. Tematikusan a versek a paraszti világot elhagyó és a városban gyökeret ereszteni próbáló fiatalember léthelyzetét ábrázolják és elemzik, aminek mögöttesében a börtöntapasztalat is ott dolgozik („Nem vagyok különb nálatok: / fiamnak szólítom a jövőt, / pénzt gyűjtök / főbérleti lakásra. / De idegeim börtönudvara / emlékezik az ifjúságra: / falon behajló zöld faág, / világvevő antenna volt, / alkalom a megaláztatásra.” – Egymás örömére). 1973-ban a Móra Kiadó Így élt sorozatában életrajza jelent meg Csokonai Vitéz Mihályról. 1975-től intézményesen is egyre szorosabb viszonyba került a helyi irodalmi élettel: bevették a Jelenkor folyóirat szerkesztőbizottságába, ahol – saját szavával – a „kidobólegény” szerepköre jutott neki: a pályakezdő tehetségekkel és a dilettánsok levélküldeményeivel foglalkozott. E munkájának egyik legfontosabb eredménye az 1980-ban a szerkesztésében megjelent, Parti Nagy Lajos, Csordás Gábor, Meliorisz Béla és Pálinkás György verseit közreadó Fél korsó hiány antológia – a kiadvány Pinczehelyi Sándor borítótervével és fotóival, valamint Csorba Győző előszavával egyfelől a pécsi irodalom egyik ékköve, ugyanakkor a magyar neoavantgárd/kora posztmodern költészet egyik irodalomtörténeti jelentőségű jelentkezése is. 1985-ben szerényebb kiállításban, szintén Bertók szerkesztésében jelent meg a Valcer és fehérnemű, az újabb pécsi antológia, amely Szilágyi Eszter Anna, Erős Zsuzsa és (ifjabb) Bagossy László verseit, valamint Kaszás Máté prózáit tartalmazta.

1977-ben újabb életrajza jelent meg a Móránál: Így élt Vörösmarty Mihály. 1978-ban pedig megjelenhetett második verseskötete, az Emlékek választása. A versek alaphangja még mindig a Nagy László-i hagyományba illeszthető, ám Nemes Nagy Ágnes, Pilinszky János, Csorba Győző, Tandori Dezső költészete nyomán már dominánsan jelen van a tárgyias megszólalásmód is, a közérzeties, élményszerű témaválasztást absztrakció váltja fel: filozofikum, gondolatiság, kontempláció. Ez az új poétika a következő, immár hamarabb érkező, 1981-es Tárgyak ideje és az 1984-es Ágakból gyökér kötetekben teljesedik ki. Utóbbi – ez nagyon jellemző Bertók költészetére – már az új irányokat is keresi: egyes verscsoportok a zárt alakzatok mellett/után a nyitott, bőbeszédű formanyelvvel kísérleteznek (például Az idegenvezető szövegeiből). A lírai gondolatiságban teret nyer az az ön- és metareflexió (például Megírjuk a szép, régi verseket), ami aztán az 1985-ös válogatás, a Hóból a lábnyom új verseitől és az 1987-es A kettészakadt villamos kötettől e költészet új jellegzetessége lesz.

Annak, hogy a nyolcvanas évektől egyre rendszeresebben kezdtek megjelenni a kötetei, a fokozatos költői beérkezésen túl az is oka volt , hogy Bertók 1977-től 1982-ig a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója, majd – saját kérésére – 1996-os nyugdíjazásáig a könyvtár tudományos főmunkatársa volt. (Utóbbi minőségében bibliográfiákat állított össze Várkonyi Nándorról [1984], Pákolitz Istvánról [1986], Bárdosi Németh Jánosról [1989], Szederkényi Ervinről [1991] és Csorba Győzőről [1993]). Mivel ezt a munkakört félállásban látta el, egyre több ideje jutott a versírásra.

A hetvenes-nyolcvanas évek szellemi környezetének inspiráló hatását is említeni kell. A Jelenkor főszerkesztőjeként Szederkényi Ervin – Tüskés Tibor politikai eltávolítása után – nem volt könnyű helyzetben, hiszen helyben és országosan is fontos munkatársak veszítették el a lapba vetett bizalmukat. Szederkényi a hetvenes évekre konszolidálta a helyzetet, 1977-ben Csorba Győző is visszatért a szerkesztőbizottságba, személye pedig Várkonyi Nándortól és Weöres Sándortól induló, a Sorsunk és a Dunántúl folyóiratokon átívelő eszmei folytonosságot jelentett. Szederkényi sikeres vérfrissítést hajtott végre: a korábbi szerkesztők, Arató Károly és Pákolitz István helyén – Bertók javaslata alapján – a nyolcvanas évek elejétől Csordás Gábor és Parti Nagy Lajos dolgoztak. A két fiatal költő tevékenysége révén előbb a versrovat újult meg, majd (főképp Csordás érdeklődése nyomán) a regionális, közép-kelet-európai tágasságú figyelem nyert egyre jelentősebb teret. Visszatért a lap szerzői közé Mészöly Miklós, és magával hozta az új prózát és a Péterek nemzedékét (Esterházy Pétert, Nádas Pétert, Lengyel Pétert, Bólya Pétert – és a kritikus Balassa Pétert). Egyelőre még nem elvégzett az arra irányuló kutatómunka, vajon a felfrissülő szellemi környezet (kiegészülve Pécs képzőművészeti, színházi és filmművészeti pezsgésével) mit jelentett Bertók lírájának alakulása szempontjából. Annyi mindazonáltal mondható, hogy érdemes egymás mellett szemlélni Bertók és Parti Nagy korabeli költői törekvéseit.

Bertók pályáján az igazi áttörést a nyolcvanas évek végén induló és majdnem egy évtizedig tartó szonettperiódus hozta el. A költő összesen 243 darab szonettet írt sajátos formavariációban – a sorhosszt a magyaros felező nyolcasokhoz igazította, a versen pedig változó képletekben két asszonáncot rímeltetett végig. Bertók szonettkorszaka a személyes pályán több szempontból is a legfontosabb fordulópont: ekkor teljesedik ki a hármas számhoz fűződő szeriális szerkesztésmódja, valamint a korábban közérzeties személyességéből egyre inkább önreflexív, analitikus – kérdezés-orientált – egzisztencializmussá váló költészetében a nyelviség, a mondhatóság kérdése is teret nyer, s ezzel új – a Parti Nagy Lajos-féle nyelvhús-paradigmához hasonló, de nem mindig olyan radikális – utak nyílnak meg. Érdekes módon a nyelvbe vetett hit megingása a rendszerváltás idején a szólásszabadsággal társult: Bertók némelyik szonettje a diktatúra végéről, az oroszok kivonulásáról vagy a jugoszláv háborúról szól, s így a ciklus akár a rendszerváltás sajátos krónikájának is tekinthető.

A rendszerváltás a tekintetben is fordulatot hozott Bertók számára, hogy megírhatta bebörtönzése történetét, a Priuszt, mely először 1990 nyarán jelent meg a Jelenkorban, majd 1994-ben könyvalakban (később, 2016-ban bővített kiadásban). Sokak számára részben vagy egészben az újdonság erejével hatott ez a dokumentumpróza, mely magyarázta a költő pályájának szokatlan sajátosságait – s ezen túl természetesen a diktatúra bűneit mutatta be alulnézetből.

A költői pályán jelentős késéssel elinduló Bertók hatvanévesen érkezett be. Bár lírájának mindig is volt énkereső, önanalitikus, kontemplatív jellege, a kilencvenes évektől a búcsúzás és a létösszegzés időszaka veszi kezdetét, amit 1998-as kötetének címe is magában foglal: a Deszkatavasz szóalkotásában a koporsó, a halál és az új kezdet gondolati körforgása összpontosul. A szonettkorszak után Bertók eleinte ismét a nyitottabb formák felé kísérletezett, az élethelyzetek költészetté transzponálására pedig nemegyszer a szürrealizmussal rokon vershelyzetek és költői képek tűntek alkalmasnak. Ugyanakkor a 2000-es Februári kés és a 2003-as Valahol, valami már újabb Bertók-versforma létrejöttét jelezték, így született meg a 2004-es Háromkák kötet, amelyben a költő sajátos, haikuszerű, meditatív verseit gyűjtötte össze. Időközben 1999 novemberétől a Jelenkor főmunkatársa lett, az 1995 óta üresen álló poszton atyai barátja, Csorba Győző nyomdokaiba lépett. De a kilencvenes évek vége elhozta a műnemek közötti kalandozást is: 1998-ban megjelent egyetlen szépprózai kötete, a Dongó a szobában, amely a nyolcvanas évek közepétől íródó kispróza formájú, hol esszéisztikus, hol tárcaszerű autofikciós, közéleti-közérzeti és művészeti tárgyú eszmefuttatásokat gyűjti egybe. Később megjelent prózai munkái, a 2005-ös Hazulról haza és a 2017-es Visszanéző inkább esszéisztikának tekinthetők. 2000-ben látott napvilágot Dinnye Döme című gyerekverskötete.

2005-ben, hetvenéves korában nagyszabású válogatott gyűjteménybe rendezte addigi költői életművét, a Platón benéz az ablakon kötet élén azok a versek állnak, amelyekért ötven évvel korábban elítélték – ezzel határozottan felkínálja, hogy az olvasó a fiatalkori börtönélmény megrázkódtatása felől szemlélje a költői életművet. 2007-ben jelent meg a Hangyák vonulnak című kötet, melyet a Bertók által hosszúkának nevezett tömbszerű, harminc-negyven soros, bőbeszédű szabadversforma ural. 2010-ben Pénteken vasárnap című kötetével jelentkezett, amely háromszor négysoros versekből – pillanatkákból – áll, melyek poétikailag a nyelvkritikában leginkább érdekelt szonettekhez hasonlítanak. 2014-es Ott mi van? című kötete formailag heterogén: az első ciklus a hosszúkák, a második a pillanatkák programját folytatja. A harmadik ciklus viszont új formát vezetett be, az írás nehézségét, ellehetetlenülését formailag is láttató, a teljes elhallgatáshoz közelítő firkákat. A firkák kétsoros, szinte kivétel nélkül párrímes versek, amelyek aztán kilencesével csokrokba rendeződnek. Műfaji szempontból az epigramma, a haiku és az aforizma között váltakozik a megszólalásmódjuk. Egy évre rá, a költő nyolcvanadik születésnapja alkalmából már teljes kötetben jelentek meg az új versek, Firkák a szalmaszálra címmel.

Bertók utolsó éveiben romló egészségi állapota miatt fokozódó visszavonultságban élt pécsi otthonában – noha szokásos belvárosi sétáin össze lehetett vele találkozni, s vendégeket is szívesen fogadott, nyilvános szerepléseket, különösen Pécsen kívül, egyre ritkábban és csak hosszas rábeszélésre vállalt, s verset írni is egyre nehezebben és ritkábban tudott.

Az elképesztő fesztávú – a mély-somogyi parasztcsaládból induló, az ÁVH pincéjén, csaláson és csalatáson át a Kossuth-díjig, a díszpolgárságig, a pécsi és az országos irodalom csúcsaiig vezető –, társtalan volumenű és jelentőségű pályaív a költő életének nyolcvanötödik évében, 2020. szeptember 14-én ért véget. Együtt forog című, újabb firkáit egybegyűjtő kötetének megjelenését, melynek szerkesztésével utolsó hónapjait töltötte, már nem érhette meg.

Fontosabb díjak, elismerések:

1973 – Radnóti-díj

1982 – József Attila-díj

1983 – Janus Pannonius-díj

1986 – Az Év Könyve Díj

1989 – Graves-díj

1990 – Déry Tibor-jutalom

1991 – Szinnyei Júlia-díj

1993 – Kortárs-díj

1993 – Weöres Sándor-díj

1995 – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

1995 – Pro Civitate Pécs

1997 – A Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj

2004 – Kossuth-díj

2004 – Vése díszpolgára

2008 – Artisjus Irodalmi Díj

2008 – Pécs díszpolgára

2012 – Nagyatád díszpolgára

2018 – Prima Díj

2019 – Somogy Polgáraiért Díj

Az életrajzot Mohácsi Balázs írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Bertók László–Galambosi László–Makay Ida: Lengő fényhidak. Versek. Pécs–Bp. 1964. Jelenkor–Magvető, 84 p.

Fák felvonulása. Versek. Bp. 1972. Magvető, 96 p.

Így élt Csokonai Vitéz Mihály. Életrajz. Bp. 1973. Móra, 208 p.

A Pécsi Tanárképző Főiskola Könyvtárának története 1948–1973. Pécs. 1974. Tanárképző Főiskola, 97 p.

Így élt Vörösmarty Mihály. Életrajz. Bp. 1977. Móra, 224 p.

Emlékek választása. Versek. Bp. 1978. Magvető, 96 p.

Tárgyak ideje. Versek. Bp. 1981. Magvető, 84 p.

Ágakból gyökér. Versek. Bp. 1984. Magvető, 85 p.

Várkonyi Nándor. Bibliográfia. Pécs. 1984. Pécsi Városi Könyvtár, 150 p.

Hóból a lábnyom. Válogatott és új versek. Bp. 1985. Magvető, 224 p.

Zöld pajzs alatt. Bertók László versei. Írások Bertók Lászlóról. Kaposvár. 1985. Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár, 50 p.

Pákolitz István. Bibliográfia. Pécs. 1986. Pécsi Városi Könyvtár, 78 p.

A kettészakadt villamos. Versek. Bp. 1987. Magvető, 96 p.

Bárdosi Németh János. Bibliográfia. Pécs. 1989. Pécsi Városi Könyvtár, 124 p.

Kő a tollpihén. Versek. Bp. 1990. Orpheusz, 92 p.

Szederkényi Ervin és a Jelenkor. Bibliográfia. Pécs. 1991. Pécsi Városi Könyvtár–Jelenkor, 151 p.

Ha van a világon tető. Versek. Pécs. 1992. Jelenkor, 80 p.

Csorba Győző. Bibliográfia. Pécs. 1993. Pécsi Városi Könyvtár–Jelenkor, 254 p.

Priusz. Önéletrajzi dokumentumok. Bp. 1994. Századvég, 139 p. = 2. bőv. kiad.: Bp. 2016. Magvető, 248 p. (Tények és tanúk sorozat)

Három az ötödiken. 243 szonett. Bp. 1995. Magvető, 288 p.

Deszkatavasz. Versek. Pécs. 1998. Jelenkor, 81 p.

Dongó a szobában. Esszék. Bp. 1998. Magvető, 176 p.

Ceruzarajz – Skizze. B. L. versei magyarul–németül. – Gedichte von L. B. in Ungarisch und Deutsch. Szerk. és utószó: Lengyel Józsefné – Hrsg. u. Nachw.: Magda Lengyel. Bev. – Vorw.: Frank Gábor. (Német nyelvre fordították a pécsi Magyar–Német Iskolaközpont diákjai. – Die Gedichte wurden von den Schülern des Ungarisch–Deutschsprachigen Schulzentrums zu Pécs ins Deutsche übertragen: Baumann Tímea etc.) Pécs. 1999. Magyar–Német Iskolaközpont, 72 p.

Válogatott versek. Utószó: Csűrös Miklós. Bp. 1999. Unikornis, 236 p. (A Magyar Költészet Kincsestára 75.)

Februári kés. Versek. Bp. 2000. Magvető, 80 p.

Dinnye Döme. Gyerekversek. Benedek Virág rajzaival. Bp. 2000. Littera Nova, 32 p.

Valahol, valami. Versek. Bp. 2003. Magvető, 100 p.

Háromkák. Versek. Bp. 2004. Magvető, 96 p.

Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet. Pécs. 2005. Pro Pannonia, 166 p.

Platón benéz az ablakon. Versek 1954–2004. Bp. 2005. Magvető, 663 p.

Bertók László–Szalai Kata: Két lepke csapkod. Versek és képek. Pécs. 2007. Szerzői kiadás, 48 p.

Hangyák vonulnak. Versek. Bp. 2007. Magvető, 125 p.

A város neve. Mintha azt mondanám, haza. Válogatott versek. Martyn Ferenc rajzaival. Pécs. 2009. Pro Pannonia, 143 p.

Pénteken vasárnap. Versek. Bp. 2010. Magvető, 92 p.

A hetedik boríték. Versek. Pécs. 2012. Pro Pannonia, 88 p.

Ott mi van? Versek. Bp. 2014. Magvető Kiadó, 116 p.

Firkák a szalmaszálra. Versek. Bp. 2015. Magvető Kiadó, 112 p.

Visszanéző. Írók, alkalmak, élet. Esszék. Pécs. 2017. Pro Pannonia, 206 p.

Együtt forog. Firkák a szalmaszálra 2. Versek. Bp. 2020. Magvető, 70 p.

Idegen nyelven megjelent művek

angol

At the centre of the universe. (Állunk a világ közepén.) – The word ploughs through the void. (Furkálja a semmit a szó.) – The waste within the CNS. (Az idegekben a salak.) – The ages stand upon the hill. (Állnak az idők a hegyen.) – I run from myself. (Én magam elől szaladok.) Fordította: George Szirtes. The New Hungarian Quarterly, No. 118. Vol. 34. Summer 1990. 31–33. p.

At the centre of the universe. (Állunk a világ közepén.) – I run from myself. (Én magam elől szaladok.) – The waste within the CNS. (Az idegekben a salak.) Fordította: George Szirtes. = The Colonnade of Teeth. Modern Hungarian Poetry. Szerkesztette: George Gömöri és George Szirtes. Newcastle upon Tyne. 1996. Bloodaxe Books Ltd., 185–186. p.

Hang Around. (Kerülgeted.) – Two Women. (Két nő.) Szerkesztette és fordította: Michael Castro és Gábor G. Gyukics. = Swimming in the Ground. Contemporary Hungarian Poetry. St. Louis (USA). 2001. Neshui Publishing, 13–14. p.

Superfluous. (Fölösleges.) – Goes up to the Attic. (Fölmegy a padlásra.) – After Time. (Idő után.) – Not Identical. (Nem azonos.) Fordította: Daniel Hoffman. The Hungarian Quarterly, Vol. 43. No. 167. Autumn 2002. 35–39. p.

At the centre of the Universe. (Állunk a világ közepén.) – I run from myself. (Én magam elől szaladok.) – The waste within the CNS. (Az idegekben a salak.) Életrajz. Fordította: George Szirtes. = In Quest of the "Miracle Stag": The Poetry of Hungary. Vol. II. Szerkesztette Makkai Ádám. Bp.–Chicago. 2003. The Int. Association of Hungarian Language and Culture, Atlantis–Centaur (Chicago), 532–534. p.

bolgár

Koj trszi pokriv? (Ki megy haza?) – Da bda kljucs na radosztta. (Lennék örömén a lakat.) – Ot pulta na szuflora. (Szavak a súgólyukból.) Fordította: Ivan Encsev. = Glaszove ot Balaton. Literaturna antologija. Plovdiv. 1984. Izd. „Hriszto G. Danov”, 38–40. p.

Bezumci v priliva. (Őrültek a dagályban.) Fordította: Gencso Hrisztozov. = Jug. Literaturen almanah. Plovdiv. 1988. 2. 134. p.

Sztoim v szredata na szveta. (Állunk a világ közepén.) – Szjakas cse v nacsaloto mu hrjasz. (Mintha kezdetétől a reccs.) – Szjakas vszicsko njakakvo klbo e. (Mintha minden valami gömb.) – V resetki muzika vee. (Rácsok között a térzene.) – Tja kato igla scse mine. (Végigmegy rajtam mint a tű.) – Tova e niscso mezsdu dvete niscso. (Ez a semmi, két semmi közt.) – I prez sznega, dodeto. (Hóból a lábnyom.) Fordította: Rumen Leonidov. = Dozemi. Szvremenna ungarszka poezija. Szerkesztette Szondi György. Szófia. 1999. Izd. Lice., 51–55. p.

Zatvorih az vrata, prozorec. (Bezártam ajtót, ablakot.) Fordította: Dimitr Milov. = Ave Eva. Ungarszka ljubovna lirika. Szófia. 2003. Izd. Lice., 238. p.

cseh

Ve chvíli kdy uz básník byt. (Mikor már költő lenni nem.) – Jako kulicka v trychtyri. (Mint a tölcsérben a golyó.) – Procpak by zrovna na mne stál? (Mért képzelem, hogy rajtam áll?) – Jsem tady, más me nehledat. (Jelen vagyok, hát ne keress.) – Kdyz more tone v hlubiné. (Mikor a tenger süllyed el.) – Recidivuje. (Visszaesik.) – Stejné ve vezení v pocatecnich. (A börtönben is az első.) Fordította: Pavel Novotny és Lucie Szymanowska. = Bez obalu. Antologie soucasné madarské poezie. Szerkesztette: Lucie Szymanowska. Praha. 2001. Nakladatelstvi H and H., 143–152. p.

Sluselo by se pozdravit. (Köszönni kellene.) Fordította: Lucie Szymanowska. = Literarni vecer casopisu Jelenkor. 28. 06. 2006., Plzen. – A Jelenkor irodalmi estje 2006. 06. 28., Pilzen. Rendezte: Ágoston Zoltán. Pécs. 2006. Pécsi Galéria, 6–7. p.

eszperanto

Rektlinioj. (Egyenesek.) Fordította: Fejes Márton. = Paco. Bp. 1977. 31. p.

Kiel paso en nego. (Hóból a lábnyom.) – Unua adiauletero de Demosteno. (Démoszthenész első búcsúlevele.) Fordította: Szabó Imre. = Hungara Vivo (Bp.), 1982/3. 91. p.

finn

Kaikki oksat. (Az összes ág.) – Ja kuinka pitka talvi olikaan. (S mily hosszú volt a tél.) Fordította: Tiina László. Nuori Voima (Helsinki), 1989/3. 16. p.

francia

Discours depuis le trou du souffleur. (Szavak a súgólyukból.) Fordította: Pődör László. = Poevie. Voix de Hongrie. Amiens. 1983. Été–Automne. No. 22–23. 12. p.

Elles cliquétent et explosent. (Zörögnek, felrobbannak.) – Lierre. (Borostyán.) – Prématuré. (Idő előtti.) – J'essaie de deviner ce que c'est. (Találgatom, mi az.) – Universelle. (Világméretű.) Fordította: Timár György. = Gouttes de Pluie. Poésie de Hongrie au XX-éme siecle. Bp. 2001. Feketes Sas, 249–252. p.

horvát

Volio bih plakati kao ljudi. (Sírni szeretnénk, mint az emberek.) – Rijeci iz saptaonice. (Szavak a súgólyukból.) – Zakljucao sam prozor, vrata. (Bezártam ajtót, ablakot.) – Otici: malo je, ostati: previse. (Elmenni kevés, itt maradni sok.) Fordította: Pavle Blazek. Revija (Osijek), 1986/2. 32–33. p.

Osvijetljena drevca u Jajcu. (Villanyvilágított fák Jajcéban.) – Krakovska elegija. (Krakkói elégia.) – Napisat cemo te stare pjesme. (Megírjuk a szép, régi verseket.) Fordította: Stjepan Blazetin mladi. = Közös forrásból. – Iz zajednickog izvora. Magyar írók a Dráván innen, Dráván túl. – Madarski knjizevnici s obiju obala Drave. Szerkesztette: Lábadi Károly, Pál József, Tüskés Tibor. Kétnyelvű kiadás. Pécs. 1991. 41–47. p. (Pannónia Könyvek.)

Mozda je ovo sada Gulag? (Lehet, hogy most ez a Gulág?) – Prijevod: Kristina Peternai. Knjizevna Revija (Osijek), 2002. 42. god. Br. 3–4. 7–8. p.

Elektricno osvijetljeno drvece u Jajcu. (Villanyvilágított fák Jajcéban.) – Tvoja svecana preslika. (Ünnepi másod.) – I u zatvoru su prvi. (A börtönben is az első.) – Kao da padaju granate. (Mintha aknagránát esne.) – Mozda je ovo sada Gulag? (Lehet, hogy most ez a Gulág?) Fordította: Kristina Peternai. = Jelencore. Antologija suvremenog madarskog pjesnistva. Izbor i predgovor Zoltán Ágoston. Osijek. 2003. Matica hrvatska, 23–31. p. (Biografia: 23–24. p.)

lengyel

Wzwyz ku wierze. (Föl a hithez.) – Suplika o godny krzyz. (Könyörgés méltó keresztért.) Przekl. Jerzy Ficowski. – Potoczyly sie dalej. (Forog tovább.) Fordította: Tadeusz Sliwiak. = Przepowiednia czasu twego. Antologia wspólczesnej poezji wegierskiej. Szerkesztette és jegyzetekkel ellátta Konrad Sutarski. Krakkó. 1985. Wydawnictwo Literackie, 121–124. p.

Elegia krakowska. (Krakkói elégia.) – Czy to mozliwe, to Gulag? (Lehet, hogy most ez a Gulág?) – Takze w wiezieniu pierwsze. (A börtönben is az első.) Fordította: Szczepan Woronowicz. Borussia (Olsztyn), 28/2002. 13–14., 91–92. p.

Gdzies cos (Valahol valami) – Moje slodkie gadziny (Ó, ennivaló szörnyetegeim) – Tylko niebieskozielone siniaki (Csak a kék-zöld nyomai). Fordította:Karolina Willamowska. In: Tekstualia. (Warszawa) 3(34). 2013., 15-18. p.

német

önálló kötet:

Ameisen ziehen. Gedichte. Ford.: Julia Schiff. Aachen. 2010. Rimbaud, 124 p.

nem önálló kötetben megjelent mű

Die Geschichte. (A történet.) – Vatta-dugdosók. (Watte-Stopfer.) – Alles geschieht. (Minden megtörténik.) Fordította: Hans-Henning Paetzke. = Jelenkor antológia. – Anthologie der Zeitschrift Jelenkor. Szerk.–Hrsg.: Csuhai István–István Csuhai. Kétnyelvű kiadás. Pécs. 1993. Jelenkor Irodalmi és Művészeti Folyóirat. 140–145. p.

Wahrend. (Miközben.) – Elektrisch Beleuchtete Baume in Jajce. (Villanyvilágított fák Jajcéban.) Fordította: Stefan Moster és Agnes Relle. Lichtungen (Graz), 80/XX Jg./. 1999. 52–53. p.

Als warst du gar nicht da. (Mintha jelen se volna.) – Predigt. (Prédikáció.) – Herr Pintér. (Pintér úr.) Fordította: Bernadette Lenke-Tusch. Wespennest (Wien). 116/4 Quartal. 1999. 48–49. p.

Ceruzarajz – Skizze. Bertók László versei magyarul–németül. – Gedichte von László Bertók in Ungarisch und Deutsch. Szerk. és utószó.: Lengyel Józsefné – Hrsg. u. Nachw: Magda Lengyel. Bev. – Vorw.: Frank Gábor. Német nyelvre fordították a pécsi Magyar–Német Iskolaközpont diákjai. – Die Gedichte wurden von den Schülern des Ungarisch-Deutschsprachigen Schulzentrums zu Pécs ins Deutsche übertragen: Baumann Tímea etc. Pécs. 1999. Magyar–Német Iskolaközpont. 72 p., illusztr.

Das aus Stücken zusammengefügte. (A darabokból összeálló.) Fordította: Éva Zádor. Literatur und Kritik (Salzburg), 2007. November. 51. p.

Uferlos. (Határtalan.) – Nadel. (Tű.) – Landschaft. (Táj.) Fordította: Julia Schiff. Spiegelungen (München), 2007. Heft 4. 385–387. p.

„Sie ekelten mich aus der Hüfte” („Csípőből utáltam őket”). Fordította: Julia Schiff. Ostragehege (Dresden), Nr. 51. Heft 3. 2008. 10. p.

Nun verschliesse ich die Tür. (Most kulcsra zárom az ajtót.) – Wie er rückwarts, wie er einparkt. (Ahogy hátrafelé, ahogy betolat.) – Angeblich ist er Dichter. (Azt mondják, költő.) Fordította: Julia Schiff. Neue Sirene (München), Bd. 23. September 2008. 44–55. p.

Himmelsgewölbe, plötzlich. (Hirtelen égbolt). – Immer bricht ein Stück ab. (Mindig letörik egy darab). – Wenn du es nicht mehr willst. (Amikor nem akarod már). – Sich entfernen im Raum und in der Zeit. (Időben, térben távolodni). – Ewigkeit. (Örökkévalóság). – Er blickt auf seine Uhr. (Az órájára néz). – Schwarze Milchstrasse, Ameisen ziehen. (Fekete tejút, hangyák vonulnak). – Wie er rückwarts einparkt. (Ahogy hátrafelé, ahogy betolat). Fordította: Julia Schiff. Akzente (München), Heft 1. Februar 2009. 33–41. p.

Schwarze Milchstrasse, Ameisen ziehen. (Fekete tejút, hangyák vonulnak.) – Als ob sein Leben. (Mintha az élete.) – Der Name der Stadt. (A város neve.) – Er geht auf den Dachboden hinauf. (Fölmegy a padlásra.) – Bloss nicht naher heraulassen. (Csak közelebb ne.) – Wenn du nicht entscheiden müsstest. (Ha nem kellene döntened.) Ford.: Julia Schiff. = Sprache im technischen Zeitalter (Berlin), H. 190, Juni. 2009, 155. p.

Der Name der Stadt. (A város neve.) – Wahrend. (Miközben.) Ford.: Clemens Prinz. = Pécs. Ein Reise- und Lesebuch. Hrsg.: Wilhelm Droste, Éva Zádor. Wien – Budapest. 2010. Arco Verlag und Drei Raben, Zeitschrift für ungarische Kultur, 23–24., 117–118. p.

orosz

K odnoj fotografii. (Egy fényképre.) – Petőfi. (Petőfi.) Fordította: Szergej Fadeev. Literaturnaja Armenija (Jerevan), 1981/8. 49–50. p.

román

Numele orosului. (A város neve.) Ford: Notáros Lajos. = Arca (Arad), 2010. Nr. 7–8–9. 145–146. p.

svéd

Mangard. (Holdudvar.) Fordította: Jorgos Alevras. Tidskriften 90tal (Stockholm), 1994/12. 26–27. p.

szerb

Ime grada. (A város neve.) Ford.: Mirko Gottesmann. = Rukovet (Subotica), 2009. Broj 9–12. 3. p.

szlovák

Z hlavy list. (Agyából a levél.) Fordította: Mila Hangová. Romboid (Pozsony), 2003/7–8. 28. p.

szlovén

Molcita grm, drevo. (Hallgat bokor, fa.) – Iglo v kopici. (Kazalban a tűt.) – Na uro gleda. (Az órájára néz.) – Ceprav niti da ni izustil. (Holott igent sem mondott.) Fordította: Joze Hradil. Apokalipsa (Ljubljana), 2004. stev. 86. (Dec.) 7–11. p.

Háromka. (Trojcek.) – Lombja, virága. (Njihova krosnja, cvet.) – Kavics. (Kamen.) – Kétezer. (Dva tisoc.) – Alagút. (Predor.) – Levél az ágat. (List vejo.) – Olvad, odafagy. (Stopi se, zmrzne.) – Kazalban a tűt. (Iglo v senu.) Ford.: Gabriella Gaál. = Apokalipsa (Ljubljana), 2010. Nr. 143–144. 21–26., 94–102. p.

török

Sehrin adi. (A város neve.) = Aya Irini Müzesi. Program. Istanbul, 2010. okt. 21. 8–9. p.

A bibliográfiát összeállította Csűrös Miklós, kiegészítette Bertók László.

Szakirodalom

Digitalizált szakirodalom

Csűrös Miklós: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 106 p.

Csűrös Miklós: „Csak egy sugár hidalja át”. Bertók László és a Három az ötödiken. = Cs. M.: Intarzia. Pomáz. 2000. Kráter Műhely Egyesület, 195–208. p.

Szakirodalom

Önálló könyvek

Csűrös Miklós: Bertók László. Esszék. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 106 p. (A borítón B. L. fényképével.)

Nagy Imre: Bertók László. Beszélgetés és tanulmány. Pécs. 1995. Pannónia Könyvek, 268 p.

Talán a kérdezés… Írások Bertók Lászlóról. Vál. és bev. Ágoston Zoltán. Pécs. 2005. Alexandra, 375 p. (Szignatúra könyvek.)

Bertók László Bibliográfia. Szerk. Köpflerné Szeles Judit. Kaposvár. 2007. Megyei és Városi Könyvtár, 110 p. (Somogyi bibliográfiák 14.)

Nagy Imre: A második kapu. Bertók László kései lírájáról. Pécs. 2015. Kronosz, 191 p.

Halmai Tamás: Hűség a változáshoz. Bertók László költői világa. Budapest, 2019. Interkulturális Kutatások Kft. 124 p.

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Fodor András: Bertók Lászlóról. Jelenkor, 1971/11. 1041–1044. p. = F. A.: Futárposta. Esszék, tanulmányok. Bp. 1980. Szépirodalmi, 188–194. p.

Tüskés Tibor: Bertók László versei elé. = A magunk kenyerén. Bp. 1971. Szépirodalmi, 7–10. p. = T. T.: Mérték és mű. Bp. 1980. Szépirodalmi, 414–418. p.

Csűrös Miklós: Az érkezés drámája.Bertók László: Villanyvilágított fák Jajcéban. Verselemzés. Jelenkor, 1976/4. 313–318. p. = Cs. M.: Színképelemzés. Bp. 1984. Szépirodalmi, 340–352. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 40–51. p.

Laczkó András: Oldódó szorongás. Magyarázat Bertók László „A lépcsőig úszom” című verséhez. Somogy, 1977/4. 35–40. p.

Csűrös Miklós: Bertók Lászlóról. Dunatáj, 1980/2. 8–12. p. = Cs. M.: Színképelemzés. Bp. 1984. Szépirodalmi, 210–219. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 5–13. p.

Tandori Dezső: „Mindig a megoldás lehetősége…” Bertók László költészete. Jelenkor, 1980/3. 198–204. p.

Varga Lajos Márton: Bertók László költészete. Jelenkor, 1982. 10. p.

Kis Pintér Imre: „Még akkor is, ha dől a fal.” Bertók László költészetéről. Jelenkor, 1984/11. 973–979. p. = K. P. I.: Esélyek. Bp. 1990. Magvető, 50–64. p.

Domokos Mátyás–Fodor András: „Vers sajog át a valóságon”. Beszélgetés Bertók László költői útjáról. Kortárs, 1985/11. 149–154. p.

Erős Zsuzsa: Bertók László költészete. Szakdolgozat. Pécs. 1985. Janus Pannonius Tudományegyetem, 58 p. (Kézirat. Hozzáférhető a JPTE Könyvtárában.)

Laczkó András: Bertók László költői stációi. Dunatáj, 1985/1. 46–53. p.

Laczkó András: Bertók László identitása. Somogy, 1986/3. 50–51. p.

Vörös T. Károly: „A jövő oldalán a szárny”. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Népszabadság, 1988. nov. 26. 15. p. (A költő fényképével.)

Gállos Orsolya: Bertók László Graves-díja. Dunántúli Napló, 1989. aug. 5. 8. p. (Bertók László fényképével.)

Gállos Orsolya: Aki győzhetne és aki veszít. Bertók László Graves-díjáról. Interjú. Magyar Nemzet, 1989. aug. 29. Melléklet 2. p.

Vasy Géza: „Éltük a szép, boldog jövőt”. Bertók László költői világa. Forrás, 1989/3. 39–48. p. = V. G.: Sors és irodalom. Bp. 1995. Széphalom, 156–173. p.

Leskó László: Költői hátországa: Vése. Szabad Föld, 1990. máj. 29. 13. p.

Berkes Erzsébet: Álmoktól az emlékekig. Bertók László költészetéről. Mozgó Világ, 1992/11. 65–69. p.

Budai Katalin: „Az a kis sáv…” Bertók Lászlóval beszélget B. K. Magyar Napló, 1993. aug. 20. 4–8. p. (A költő két fényképével.)

Domokos Mátyás: A pillanat szarvhegyén. Bertók László költői estje elé. (Elhangzott 1993. április 15-én, Budapesten, a FÉSZEK Művészklubban.) Kortárs, 1993/7. 112–113. p.

Kabdebó Lóránt: Elveszett otthonok. K. L. interjúja Bertók Lászlóval. Jelenkor, 1993/6. 504–510. p. = K. L.: Sorsfordító pillanatok. Miskolc. 1993. Felsőmagyarország, 254–264. p.

Komáromi Gabriella: Tiszta szigorúsággal. Bertók László költészetéről. Somogyi Hírlap, 1993. máj. 15. 8. p. (Bertók László fényképével.)

Nagy Imre: „Amikor kisüt hirtelen…” Időszerű beszélgetés Bertók Lászlóval. Új Dunántúli Napló, 1993. febr. 6. 9. p. (A fényképmellékleten Bertók László Nagy Imrével.)

Tarján Tamás: Két köntös. A szonett és a haiku. Holmi, 1994/4. 524–535. p. = T. T.: Egy tiszta tárgy találgatása. Bp. 1994. Orpheusz Könyvek, 65–83. p.

Balassa Péter: Mérték és panasz. Bertók László hatvanadik születésnapjára. Népszabadság, 1995. dec. 6. 17. p.

Balogh Róbert: „…süssön ki.” Bertók László költő. Interjú. Pécsi Campus, 1995. dec. 7. 29. p. (Bertók László fényképével.)

Csűrös Miklós: Ki simogat láncaival? Verselemzés. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 52–54. p.

Darvasi László: A hiányos mondat. Jelenkor, 1995/12. 1035–1036. p.

Nagy Imre: Bertók László – „Ím itt leghátul, legelöl.” Beszélgetés és tanulmány. Jelenkor, 1995/9. 748–769. p.

Pálinkás György: Második levél Bertók Lászlónak. Jelenkor, 1995/12. 1030–1031. p.

Parti Nagy Lajos: Utánzatok. Bertók Lászlónak a hatodikon. Jelenkor, 1995/12. 1031–1032. p.

Margócsy István: „Névszón ige”. Vázlat az újabb magyar költészet két nagy poétikai tendenciájáról. Jelenkor, 1995/1. 18–30. p.

Méhes Károly: Pécs ünnepnapján kitüntetett polgárok. Pro civitate-díjas: Bertók László. Új Dunántúli Napló, 1995. szept. 2. 7. p.

Osztovits Ágnes: „Amit csinálok, szeretem jól csinálni.” Bertók László mestereiről, a megformált szonettről, a lét alig elviselhető nehézségéről. Interjú. Magyar Nemzet, 1995. ápr. 8. 19. p. (B. L. fényképével.)

V. I.: Bertók László hatvanéves. Magyar Hírlap, 1995. dec. 13. Heti Dél-Dunántúl melléklet 2. p. (Bertók László fényképével.)

Csűrös Miklós: Bertók László hatvanéves. (Elhangzott 1995. dec. 4-én Kaposváron, a költőt köszöntő születésnapi irodalmi esten.) Új Dunatáj, 1996/1. 40–43. p.

Nyirő András: Multimédia mustra. Bertók László összes verse az interneten. Magyar Hírlap, 1996. jan. 13. 17. p.

Varga Lajos Márton: Fejem lehajtva azt mondom. Bertók László hatvanadik születésnapján. (Elhangzott 1995. dec. 5-én Pécsett, a költőt köszöntő születésnapi esten.) Jelenkor, 1996/2. 139–141. p.

Bóka Róbert: Ekkora súllyal más röpül. Portrévázlat Bertók Lászlóról, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja-díjjal történt kitüntetése alkalmából. Új Dunántúli Napló, 1997. márc. 22. 6. p. (A költő fényképével.)

Vörös István: A világról, amit Isten öccse teremtett. Bertók Lászlóról. Tanító, 1997/3. 31. p.

Albert Zsuzsa: A Deszka tavasza meg a Dongó. Bertók László versei és közelítései. Interjú. Magyar Nemzet, 1998. május 23. 19. p. (A költő fényképével.)

Balogh Robert: Az irodalmi 424-es. Interjú a 40 éves Jelenkorról. Pécsi Campus, 1998–99/1. (1998. okt.) 18. p. (Bertók László fényképével.)

Cseri László: A Dél-Dunántúl halhatatlanjai. A Digitális Halhatatlanok Társaságáról. Interjú Takáts Gyulával, Bertók Lászlóval, Parti Nagy Lajossal. Vasárnapi Dunántúli Napló, 1998. ápr. 19. 4. p. (A költők fényképével.)

Méhes Károly: „Mindig igazi műhely volt.” Interjú Bertók Lászlóval a negyvenéves Jelenkorról. Új Dunántúli Napló, 1998. okt. 31. 11. p.

Orbán Ottó: Falfirkák. Ó kastélyok, ó nyarak. (Benne többek között Bertók Lászlóról.) Élet és Irodalom, 1998. okt. 16. 3. p.

Reichmes Ádám: Bertók László: Mindenki hátul kezdi el című versének néhány lehetséges (félre)olvasata. Sétatér, 1998/2. 118–122. p.

Csűrös Miklós: Bertók László költészetéről. = Bertók László: Válogatott versek. Bp. 1999. Unikornis, 213–217. p. = Cs. M.: Költők, írók, mitológiák. Miskolc. 2004. Felsőmagyarország, 226–231. p.

Csuhai István: Elkapni a nagy semmi szárnyát. Bertók Lászlóval beszélget Csuhai István. Élet és Irodalom, 1999. ápr. 9. 6–7. p.

Balogh Robert: Csak álom, hogy minden sor maradandó. Portré-interjú. Új Dunántúli Napló, 1999. febr. 23. 4. p. (A költő fényképével.)

Balogh Robert: „Mindig csak egy-két emberen” avagy Lázár Balázs. Lázár Balázs előadásában Bertók László versei. Pécsi Nemzeti Színház Stúdiószínház. 1993. május 13. Echo (Pécsi kritikai szemle), 1999/3. (április–május) 13. p.

Vasy Géza: Bertók László újabb pályaszakasza. Műhely (Győr), 2000/1. 67–70. p.

Rudnai Gábor: Szamárháton. Csontváry a költészetben. Részlet. Bertók László: Villanyvilágított fák Jajcéban című versének elemzése. Napút, 1999/6. 42–44. p.

Méhes Károly: Előlünk bujkáló Petőfi. Interjú Petőfi halálának 150. évfordulója alkalmából. Új Dunántúli Napló, 1999. augusztus 4. 7. p.

Vasy Géza: Bertók László. = V. G.: Az 1945 utáni magyar irodalom alkotói. 2. rész. Bp. 2000. Krónika Nova, 25–32. p.

Hodnik Ildikó Gy.: A lélek nem hagyja magát. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Új Dunántúli Napló, 2000. július 1. 11. p. (B. L. fényképével.)

Drinóczi Ildikó: Költő és könyvtáros. Könyvheti beszélgetés Bertók László költővel. Baranyai Könyvtári Infó, 2000/6. 11–13. p.

Csajka Gábor Cyprian: Még tizenkét remekmű. 1. Bertók László: Savászana. Lyukasóra, 2000/11. 24–25. p.

Tüskés Tibor: Bertók László. = T. T.: Az exponált idő. Esszék. Pécs. 2000. Pro Pannonia, 112–116. p. (Fényképekkel B. L.-ról.)

Lengyel Balázs: A vers mai klasszikusai. Baka István, Bertók László, Takáts Gyula, Orbán Ottó. (1991) = L. B.: Verseskönyvről verseskönyvre. Bp. 2001. Krónika Nova, 208–220. p.

Orosz Ildikó: Bertók László szonettköltészete. Szakdolgozat. ELTE BTK. Konzulens: Tarján Tamás. 2001. Kézirat, 48 p.

Orosz Ildikó: „Akkor is, ha abbahagyom.” Bertók László szonettköltészete. Jelenkor, 2001/12. 1269–1289. p.

Katona Zsuzsa: Bertók László. Interjú és vers. (A „Költői percek” című sorozatban sugárzott tévé-portréfilm. Duna Televízió, 2002. szept. 3. és nov. 18.) = Költői portrék. 20 mai magyar költő. Interjúk és versek. Szerk. Katona Zsuzsa és Mérei Anna. Bp. 2002. Telekép, 18–23. p. (Fényképpel és Az elveszek, az összeköt című B. L.-verssel.)

Balogh Robert: Benne volt Petőfi… Beszélgetés Bertók László Babérkoszorús költővel. Heti Válasz, 2002/10. (okt. 14.) 48–49. p.

Lator László: Bertók László. Laudáció. (A Radnóti-fődíj átadása alkalmából, Győr, 2002. okt. 26.). Műhely, 2002/6. (december) 54–55. p.

Parti Nagy Lajos: 2000 leütés Bertók Lászlóról. = Költők könyve 2003. (Összeáll. és szerk.: Kőrössi P. József.) Bp. 2003. Noran, 32. p.

Vasy Géza: Bertók László újabb pályaszakasza. = V. G.: Költői világok. Bp. 2003. Széphalom, 351–362. p.

Pécsek Imre: Egy költőnek tanulni kell. Bertók László édesanyja tanácsára sem tette le a tollat. (Beszámoló a kaposvári Petőfi S. Emlékkönyvtárban tartott rendhagyó irodalomóráról.) Metro, 2003. jan. 30. 5. p.

Méhes Károly: Magyar versek toplistája. („A teremtmények arca” című Korunk-antológiáról.) Interjú. Dunántúli Napló, 2003. szept. 24. 7. p. (B. L. fényképeivel az 1. és a 7. lapon.)

Orosz Ildikó: Mester kurzus. Bertók Lászlóval beszélgetett Budai Katalin. 2003. nov. 17., Ráday Könyvesház. Elérhető itt: www.litera.hu 2003. nov. 23. (B. L. fényképével.)

Barlahidai Andrea: Világnagy hársfa álmodik. Bertók László Weöres Sándorról. Interjú. Royal Club (Pécs), 2003. december. 8–9. p. (B. L. fényképével.)

Marafkó László: „Bemérni viszonyomat az emberekhez”. Beszélgetés Bertók Lászlóval (1971. május 30.) = M. L.: Előkor. Esszék, interjúk, jegyzetek. Pécs. 2004. Pro Pannonia, 126–127. p.

Bükkösdi László: Polgár Díjas lett a dekadens paraszt. Báli Újság. (A Tettrekész Pécsi Polgárok Körének farsangi kiadványa.) 2004. febr. 21. 3. p. (B. L. fényképével, életrajzával, versével.)

Bükkösdi László: Polgár Díjat kapott a dekadens paraszt. (A Báli Újságban megjelent szöveg bővített változata, hibákkal.) Dunántúli Napló, 2004. febr. 21. 7. p.

Méhes Károly: A bizonytalanság biztossága. Beszélgetés Bertók Lászlóval, Pécs Kossuth-díjas költőjével. Dunántúli Napló, 2004. márc. 19. 7. p. (B. L. fényképével.)

Gerner András: Vendégségben Bertók Lászlónál. I–II. rész. Interjú. Elérhető itt: www.pecsinapilap.hu I. rész,II. rész 2004. ápr. 05.

Csató Andrea: Magunkévá ölelni a világot. Interjú. Pécsi Extra Hírek, 2004. ápr. 8. 7. p. (B. L. fényképével az 1. és a 7. lapon.)

Takács Zoltán: Egyetlen pontba fókuszált világ. Interjú a Kossuth-díjas Bertók Lászlóval. Somogyi Hírlap, 2004. ápr. 10. 6. p. (B. L. fényképe az 1. és 6. lapon.)

Csokonai Attila: „A saját törvényeimet követtem.” Beszélgetés Bertók Lászlóval. Könyvhét, 2004/8. (ápr. 15.) 11. p. (B. L. fényképével.)

Balogh Robert: Bertók László – Kossuth-díjas. Echo (Pécs), 2004/2. (május) 11–12. p. (B. L. fényképével.)

Juhász László–Hajnal Zsolt: www.bertok.hu Interjú. Humán Források (Pécs), 2004/6. (július) 4–6. p. (B. L. három fényképével.)

Varga Éva: Kerti könyv, Kossuth-díj, bizonytalanság. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Pécsi Panoráma, 2004/2. (június) 26–27. p. (B. L. fényképével.)

Horváth József: Kossuth-díjas az év öregdiákja. Reformátusok Lapja, 2004. jún. 27. 4. p. (Fénykép: „B. L. átveszi a Pro Schola díjat Szabó Sándor igazgatótól.”)

Balogh Robert: Közte lenni. Valahol, valami. Lázár Balázs Bertók László-estje a Vígszínház Házi Színpadán. 2004. november 11. Echo (Pécs), 2004/5–6. (december) 39. p.

Jász Attila: Magyar változatok. Bertók László újításairól. Jelenkor, 2004/12. 1278–1288. p.

Méhes Károly: Bertók-versek színielőadásként. Lázár Balázs előadóestjéről. Dunántúli Napló, 2005. jan. 28. 7. p.

Druzsin Ferenc: Hat boríték a Rinya-parton… Bertók László Nagyatádon. Részlet egy készülő könyvből. Somogy, 2005/1. 36–55. p.

Varga Lajos Márton: Valahol, valami. (Lázár Balázs Bertók-estjéről.) Népszabadság, 2005. febr. 24. 12. p. (B. L. és Lázár Balázs fényképével.)

Rick Zsófia: Közös magány.Valahol, valami. A költészet tündérkedése. (Lázár Balázs Bertók-estjéről.) Mai Magyar Kultúra, 2005/3. 8–9. p. (Lázár Balázs és B. L. fényképével.)

Budai Katalin: Az óra lapja és jelentése. Valahol, valami. Lázár Balázs Bertók-estjéről. Jelenkor, 2005/6. 593–594. p.

Mészáros B. Endre: Bertók László hazaérkezése. Pécsig az út. (Székfoglaló a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.) Dunántúli Napló, 2005. május 27. 9. p.

Szijártó Ildikó: „Egy csepp Pécs”. Bertók László Kossuth-díjas költőtől. (Interjú. Elhangzott a Pécs TV-ben 2005. szept. 30-án.) Pécsi Hírek, 2005. szept. 29. 2. p.

Laczkó András: Egy Bertók-vers háttere. (A Nagyatád című versről.) = L. A.: Versvilágok. – Szabálytalan értelmezések. Dunaharaszti. 2005. Nap Alapítvány, 155–163. p.

Nagy Imre: Bertók László Kossuth-díjas költő, a kortárs magyar irodalom egyik kimelkedő alakja. = Kortárs művészet – Pécs. Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs. 2005. Alexandra, 180–181. p. (Fényképpel.)

Varga István: Bertók László: hetven. Somogy, 2005/6. (december) 587–588. p.

Csűrös Miklós: Bertók László hetvenéves. Jelenkor, 2005/12. 1171–1173. p.

Csuhai István: Bertók László születésnapjára. Élet és Irodalom, 2005. dec. 2. 4. p.

Mészáros B. Endre: Aki szonettekbe formázott örökérvényű pillanatokat. Dunántúli Napló, 2005. dec. 3. 17. p. (Fényképpel.)

Mészáros B. Endre: Bertók László köszöntése Pécsett, a Művészetek Házában. Dunántúli Napló, 2005. dec. 6. (Fényképekkel.)

Mézes Gergely: Hatóságilag ellenőrzött költészet. Sosem fogom elfelejteni a börtönt – mondja a hetvenéves Bertók László. Interjú. Magyar Hírlap, 2005. dec. 6. 18. p. (Fényképpel.)

Tőzsér Árpád: Hirtelen valami dél. A 70 éves Bertók László költészetéről. Népszabadság, 2005. dec. 6. 18. p. (Fényképpel.)

Gerner András: Bertók László betöltötte a hetedik ikszet. Elérhető itt: pecsinapilap.hu 2005. dec. 6. (Fényképpel.)

Babos A.: Minden és mindenki Bertók Lászlóról szólt. (A december 6-i pécsi, a 70 éves költőt köszöntő estről.) Dunántúli Napló, 2005. dec. 7. 5. p. (Ágoston Zoltán, Bertók László, Parti Nagy Lajos és Csaplár Vilmos fényképével.)

Nagy Nóra: Bertók László 70 éves. Elérhető itt: mecsekportal.hu 2005. dec. 7. (Fényképpel.)

Balogh Robert: Szerintem Bertók. Köszöntő Bertók László 70. születésnapjára. Elérhető itt: terasz.hu 2005. dec. 8.

Fábos Erika: Üres lapok a születésnapra. Bertók László Kossuth-díjas költő hetvenéves. (Híradás a vései és a kaposvári ünnepségekről.) Somogyi Hírlap, 2005. dec. 14.

G. Tóth Károly: Egy Reményik-évforduló – és még valami. (Reményik Sándor és Bertók László versei a szemműtétjükről.) Korunk, 2005/1. 96. p.

Keresztény Béla: Köszöntjük a 70 éves Bertók Lászlót. Baranyai Civil Korzó, 2006/1. 9. p. (Fényképekkel.)

Varga Andrea: Anyanyelvünkön álmodunk. A Magyar Kultúra Napját ünnepelték Csurgón. Az ünnepi műsor szónoka Bertók László volt. Somogyi Hírlap, 2006. jan. 21.

Lapis Gergely: Íróportré: Bertók László. Szépirodalmi Figyelő, 2006/1. 93–101. p.

Nagy Nóra: Bertók László költő. Interjú. Elérhető itt: www.deldunantul.com Dél-Dunántúli Regionális Portál, 2006. febr. 6. (Fényképekkel.)

Varga Andrea: A költő már nem haragszik Csurgóra. Diákévek a gimnáziumban. Bertók László életében minden fontos dolog itt dőlt el. Somogyi Hírlap, 2006. febr. 10.

Ágoston Zoltán: Pécs költője hetvenéves. Premier, 2006. február–március. 103. p.

Mészáros Márk: „Az első sort valakitől kapom…” Beszélgetés Bertók Lászlóval. Irodalmi Páholy (Pécs), 2006/2. 10–12. p. (Fényképekkel.)

N. N.: Bertók László a MűKEDDvelőben. (A 2006. március 7-i, MU-színházi Bertók-estről.) Elérhető itt: kultura.hu 2006. márc. 2.

Bán Magda: Két lélegzet között az örökkévalóság. Interjú. Könyvjelző, 2006. március. 23–25. p.

Király Levente („BOBBY MEG FERI”): „Az idő, ha siettetni szeretnéd”. Bertók László MU Színház-beli estjéről. (A költővel Csuhai István beszélgetett, verseit Lázár Balázs tolmácsolta.) Elérhető itt: www.kultura.hu 2006. márc. 9. (Fényképekkel.)

Lázár Balázs: Mint nincsben a van. A legkedvesebb… Bertók László: Sirató című verséről. Elérhető itt: www.terasz.hu 2006. ápr. 10. (Fényképekkel.)

N. N.: Bertók László 70 éves. (A Pécsi TV könyvheti tudósítása alapján.) Elérhető itt: www.mecsekportal.hu 2006. jún. 13.

N. N.: Csorba Győzőre emlékeztek Pécsett, 2006. november 21-én. Bertók László versével tiszteleg Csorba Győző mellszobránál. Elérhető itt: www.kultura.hu 2006. nov. 22. (Fényképpel.)

Vigmond E.: Visszaköltöztették a múzsát. Gyűjtemény. Kossuth-díjas életút a vései szülőházban. Somogyi Hírlap, 2006. nov. 24. 5. p.

Balassa Tamás: A múzsa belecsókolt a szövegbe. Interjú Bertók Lászlóval. Somogyi Hírlap, 2007. okt. 20. 5. p. (Fényképpel.)

Pálinkás György: Fél korsó hiány. Emlékezés és vers. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 18–19. p.

Zsávolya Zoltán: Valahol, mon ami! Levél-féle kiszakítmány az értelmező naplójából, avagy a (P)arnasszus az, ami (!) összeköt. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 39–42. p.

Halmai Tamás: A poétika kudarca, a kudarc poétikája. Bertók László Most című verséről. Elérhető itt: www.terasz.hu 2007. dec. 6. (Balogh Robert Bertók Lászlóról készített három fotójával.)

Pucz Péter: Háromkák neves mestere. (Fotókkal és a Hangyák vonulnak című kötet ajánlásával.) Royal Club (Pécs), 2007. december. 6–7. p.

Bedecs László: Szonettkék, háromkák, hosszúkák. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 7–17. p. (Fényképekkel.)

Kelemen Lajos: Vissza a kertbe. Bertók Lászlóról. 1. Hazulról haza. 2. Háromkák. = K. L.: Olvasó. Bp. 2008. Napkút, 117–125. p.

Halmai Tamás: A poétika kudarca, a kudarc poétikája. Bertók László: Most. Verselemzés. = H. T.: Versnyelvtanok. Elemző esszék kortárs versekről. Bp. 2008. Vigilia, 115–118. p.

Kardeván Lapis Gergely: Bertók László. Tanulmány. = Íróportrék II. Szerk. Thimár Attila. Bp. 2008. Szépirodalmi Figyelő, 17–28. p.

Balogh Zoltán: Ez már a főváros napja volt. Az idei díszpolgár Bertók László, Kossuth-díjas költő. Dunántúli Napló, 2008. szept. 2. 1. és 4. p. (Fényképpel.)

Csató Andrea: „A pécsi irodalom elismerése is ez a díj”. Bertók László 2008. szept. 1-én Pécs díszpolgára lett. Interjú. Pécsi Hírek, 2008. szept. 2. 1., 2., 4. p. (Fényképpel.)

Varga István: Bertók László Pécs díszpolgára lett. Elérhető itt: www.somma.hu 2008. szept. 3. (B. L. fényképeivel.)

Bóka Máté: Csak a dolgát tette. Interjú Bertók Lászlóval, Pécs új díszpolgárával. Elérhető itt: www.pecsiujsag.hu 2008. szept. 14. (Fényképpel.)

Kálmándy Papp Ferenc: Bertók László az „50 éves a Jelenkor” esten a pécsi Művészetek és Irodalom Házában. (Fénykép.) Royal Club (Pécs), 2008. október. 6. p.

Laczkó András: Bertók László rejtvényverse: Lellén. – A Játékdoboz című ciklusból. Verselemzés. = L. A.: Versvilágok 3. Dunaharaszti. 2009. Nap Alapítvány, 40–45. p.

Tarján Tamás: Lombja, virága. Valahol, valami. Lázár Balázs Bertók László-estje, Nyitott Műhely (Budapest), 2009. jan. 25. Elérhető itt: www.revizoronline.com 2009. január 27.

Varga István: Pannon táj, pannon költőkkel és József Attilával. Bertók László: Levél egy pályatárshoz című verséről. Somogy, 2009/3. (júl–szept.). 41–44. p.

Bodor Béla: Platón és a hangyák. Bertók László: Platón benéz az ablakon és Hangyák vonulnak című köteteiről. Holmi, 2009/9. 1227–1242. p.

Bedecs László: Szonettke, háromka, hosszúka. Beszélgetés Bertók Lászlóval. = B. L.: Mi volt a kérdés? Beszélgetések kortárs költőkkel. Bp. 2010 Kijárat, 43–64. p.

Méhes Károly: Bertók László hangyái már németül vonulnak. (Megjelent Aachenben az Ameisen ziehen című Bertók-kötet, a Hangyák vonulnak német fordítása.) Dunántúli Napló, 2010. ápr. 3. 5. p.

Hámori Andrea: Aki kitalálta a háromkákat. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Nagyítás, 2010. ápr. 7. 26. p. (Fényképpel.)

N. N.: Német nyelven is megjelent Bertók László Hangyák vonulnak című kötete. www.kultura.hu, 2010. április 24.

Méhes Károly: Bertók László köszöntése a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián (2010. jún. 24.), és meghívása a Frankfurti Könyvvásárra. Dunántúli Napló, 2010. június 19. 11. p.

Györke József: Művészeti estet tartott (júl. 30-án) Nagyatádon a Czindery Szépmíves Céh. A vendég Bertók László költő volt. Somogyi Hírlap, 2010. aug. 2. 2. p. (Fényképpel.)

Méhes Károly: Bertók László a ligetben. Olvasóliget, Pécs, Kultúrkert 2010. aug. 18. Dunántúli Napló, 2010. aug. 18. (Fényképpel.)

Méhes Károly: Jubilál a könyvek otthona. Harminc éve avatták fel a pécsi Várkonyi Nándor Könyvtárat. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Dunántúli Napló, 2010. aug. 23. 9. p.

Nagy Gabriella: Háromkák és hatványok. Bertók Lászlóval a pécsi Kultúrkertben 2010. aug. 18-án Ágoston Zoltán beszélgetett. www.litera.hu 2010. 08. 24. (Fényképekkel.)

Csűrös Miklós: „Alul sírt ásol, föléje eget”. Gondolatok a kései Bertók Lászlóról. Jelenkor, 2010/12. 1296–1307. p.

Keresztesi József: „Valamit kihúzok, és elkezdődik”. Beszélgetés Bertók Lászlóval. Jelenkor, 2010/12. 1282–1292. p.

Keresztesi József: Istenek, sorsok, önmagunk. Bertók László hetvenöt éves. Élet és Irodalom, 2010. december 3. 14. p.

Takács Tímea: Bertók László hétfőn 75 éves. www.pecsiujsag.hu 2010. dec. 4. (Fényképpel.)

Méhes Károly: Az örök újrakezdő ünnepe. Interjú a ma 75 éves Bertók Lászlóval. Dunántúli Napló, 2010. december 6. 1., 9. p. (Fényképpel.)

Papp Sándor Zsigmond: A mutatvány nélküli csoda. Bertók László hetvenöt éves. Népszabadság, 2010. december 6. 18. p. (Fényképpel.)

Takács Tímea: Bertók: mert itt volt egy folyóirat. – Bertók Lászlót köszöntik 2010. dec. 9-én Pécsett, a Művészetek és Irodalom Házában. www.pecsiujsag.hu 2010. dec. 8. (Fényképpel.)

N. N.: Bertók 75. – Bertók László születésnapi köszöntése a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 2010. december 7-én. www.litera.hu 2010. 12. 10.

Pintér László: Köszöntés Bertók László 75. születésnapja alkalmából. Pécs, 2010. dec. 9., Művészetek és Irodalom Háza. www.csorbagyozo.hu 2010. 12. 10.

Vas András: A nagyvilágban költőként elveszett volna. Egy vései Pécsről. Bertók László hetvenöt éves. Interjú. Somogyi Hírlap, 2010. dec. 18. 4. p. (Fényképpel.)

Pataky Adrienn: Bertók László és a haikuk. = http://www.felsofokon.hu , 2011. 09. 26.

Jeki Gabriella: Meghatározó szerepet kapott Nagyatád. Bertók László soha nem tudott elszakadni a somogyi kisvárostól. = Somogyi Hírlap, 2012. május 16. 4. p. (Fényképpel.)

Falcsik Mari: Kordal ’55. – Bertók László versus Zelk Zoltán. – Rabok legyünk? Vagy szabadok? = www.prae.hu/articles.php.aid.=5026 , 2012. máj. 26. (Fényképpel.)

Szirtes Gábor: A 75 éves Bertók László köszöntése. (2010. december) = Szirtes Gábor: Ötnegyed. Tanulmányok, esszék. Pécs. 2012. Pro Pannonia, 96–97. p. (Fényképekkel.)

Pintér László: Mesterhármas. A pécsi Csorba Győző Könyvtárban 2012. nov. 29-én rendezett irodalmi estről. Részvevők: Bertók László, Méhes Károly. Kérdező: Ágoston Zoltán. Közrem. Lázár Balázs. = http://www.csorbagyozo.hu , 2012. dec. 1.

Lapis József: 2013 KULT költeményei (TOP10). Az év legszebb versei… In: kulter.hu/2014/01/2013-kultkoltemenyei-top-10/Lőrincz Sándor: Ahogy a járdalapok réseiből kinő a fű…Találkozás Bertók László költővel. (Interjú.) In: Mértékadó. (Az Új Ember melléklete.) 2014. Márc. 30., p. 2-3. – Kondor Béla Pléh Krisztus c. képével, B. L. Könyörgés méltó keresztért c. versével és fényképével.

Nagy imre: „Megáll a szó a szádban…” A vers mint nyelvi esemény Bertók László költészetében. (A Februári kés c. kötet nyelvkritikai tapasztalatai.) In: Jelenkor, 2014. 12., 1287-1292. p.

Vörös Anna: Beszélgetés Bertók László Kossuth-díjas költővel. In: A Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma Évkönyve a 2013/2014-es tanévről. Pécs, 2014. 177-180. p. – Fényképpel.

Az egyes kötetekről szóló tanulmányok, recenziók és egyéb írások

Lengő fényhidak

G. Sz. L. Népszava, 1964. aug. 29. 2. p.

S. E. Magyar Nemzet, 1964. aug. 29. 4. p.

Kerék Imre: Költő a kék ég bokra alatt. Somogyi Néplap, 1964. okt. 11. 7. p.

Sződy Szilárd. Dunántúli Napló, 1964. okt. 11. 9. p.

Tüskés Tibor: Három költő próbaúton. Tolna Megyei Népújság, 1964. okt. 25. 6. p. = A Könyv, 1965/1. 41–42. p.

Morvay István. Élet és Irodalom, 1964. okt. 31. 6. p. (Hozzászólás Morvay írásához, ill. a szerk. válasza 1964. nov. 7. 2. p.)

Ilia Mihály. Jelenkor, 1964/11. 1080–1081. p.

Kiss Dénes: Hárman Baranyából. Kortárs, 1965/1. 157–158. p.

Pomogáts Béla: Könyvtáros költők. Könyvtáros, 1966/7. 421–422. p.

Fák felvonulása

Horváth Tamás: Költő a könyvtárban. Universitas, 1972/2. 2. p.

Bánkuti Katalin: Vaskor, aranykor. Universitas, 1972/6. 2. p.

Tüskés Tibor. Új Könyvek, 1972/22. 34. p.

Leskó László: Bertók László világa.Gyökerek. Somogyi Néplap, 1972. okt. 8. 7. p.

Kiss Dénes. A MEDOSZ Lapja, 1972. okt. 15. 5. p.

Demény Ottó. Magyar Hírlap, 1972. okt. 21. IV. p.

Szapudi András. Kisalföld, 1972. nov. 5. 4. p.

Marafkó László. Dunántúli Napló, 1972. nov. 9. 3. p. = Életünk, 1973/1. 85–86. p.

Alföldy Jenő: Első kötetek. Élet és Irodalom, 1972. nov. 25. 11. p.

Kovács Sándor. Pécs–Baranyai Könyvtáros, 1973/1. 47. p.

Laczkó András: Bertók László verseiről. Somogy, 1973/1. 18–19. p.

Csűrös Miklós. Népszava, 1973. jan. 13. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 25–27. p.

Lakatos András. Jelenkor, 1973/2. 185–187. p.

Simonffy András: Kettős arckép. Új Írás, 1973/2. 126–128. p.

Fülöp László: Magyar líra 1972-ben. Irodalomtörténet, 1973/3. 520–559. p. (Bertók Lászlóról: 527–528. p.)

Csűrös Miklós: Pályakezdő költők. Kortárs, 1973/5. 829–836. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 23–24. p.

Körmendi Lajos. Napjaink, 1973/9. 10. p.

Így élt Csokonai Vitéz Mihály

Zay László. Új Könyvek, 1973/22. 33. p.

Huber Kálmánné. Pécs–Baranyai Könyvtáros, 1973/2. 39–40. p.

Szapudi András. Kisalföld, 1973. nov. 3. 5. p.

Tóth István. Dunántúli Napló, 1973. nov. 18. 6. p.

Meliorisz Béla. Universitas, 1973. nov. 21. 5. p.

Csulák Mihály: Hogyan is éltek? Népszava, 1973. nov. 24. 8. p.

Kovács Antal. Hajdú-Bihari Napló, 1973. nov. 29. 5. p.

Bodó Károlyné. Pedagógiai Szemle, 1973/12. 1164–1165. p.

Csűrös Miklós: Az élő Csokonai. Jelenkor, 1973/12. 1102–1104. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 28–33. p.

Zay László. Magyar Nemzet, 1973. dec. 2. 13. p.

Alföldy Jenő: A nyájas Vitéz. Élet és Irodalom, 1973. dec. 8. 10. p.

Kerék Imre. Pedagógusok Lapja, 1973. dec. 8. 5. p.

Rácz-Székely Győző. Köznevelés, 1973. dec. 14. 30. p.

Fényi András: Csokonai idézése. Magyartanítás, 1974/1. 42–43. p.

Laczkó András: Olvassuk Csokonait! Somogy, 1974/1. 33–36. p.

Laczkó András: Költők, írók az Így élt… sorozatban. Irodalomtörténet, 1979/2. 477–484. p.

Lakatos András. Irodalomtörténeti Közlemények, 1974/2. 264–267. p.

Laczkó András. Élet és Tudomány, 1974. ápr. 12. 718. p.

Draveczky Balázs: Csokonai igazi arca. Könyvvilág, 1974. aug. 14. p.

Így élt Vörösmarty Mihály

Szirmay Endre. Somogy, 1978/1. 116–118. p.

Leskó László. Somogyi Néplap, 1978. jan. 14. 7. p.

f. Fejérmegyei Hírlap, 1978. jan. 20. 5. p.

N. F.: Izgalmas ismeretek. Pest Megyei Hírlap, 1978. febr. 8. 7. p.

Marafkó László. Magyar Ifjúság, 1978. febr. 24. 39. p.

Zóka László: Könyv a Szózat költőjéről. Universitas, 1978. márc. 2.

Laczkó András. Köznevelés, 1978. márc. 3. 27. p.

Csontos Sándor. Könyvvilág, 1978. márc. 8. p.

Bebesi Károly. Dunántúli Napló, 1978. márc. 12. 9. p.

Alföldy Jenő: Így éltek. Élet és Irodalom, 1978. márc. 18. 10. p.

Vekerdi László. Jelenkor, 1978/4. 378–379. p.

Zóka László. Új Könyvek, 1978/4. 24–25. p.

Laczkó András: Olvassuk Vörösmartyt! Könyvvilág, 1978. ápr. 8. p.

Szepesi Attila. Új Tükör, 1978. ápr. 23. 1. p.

Csűrös Miklós. Életünk, 1978/5. 471–474. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 34–39. p.

Tüskés Tibor. Népszava, 1978. jún. 4. 9. p.

Szajbély Mihály. Irodalomtörténeti Közlemények, 1979/2. 204–206. p.

Emlékek választása

Vekerdi László. Somogy, 1978/4. 109–111. p.

Vekerdi László. Új Könyvek, 1978/14. 44. p.

Leskó László: Bertók László versei.„Európa közepén holdvilágban.” Somogyi Néplap, 1978. máj. 10. 5. p.

Szederkényi Ervin. Dunántúli Napló, 1978. júl. 23. 10. p.

Rónay László: A vers lehetőségei. Népszava, 1978. júl. 29. 7. p.

Laczkó András. Alföld, 1978/8. 92–93. p.

Alföldy Jenő: Emlékek választottja. Élet és Irodalom, 1978. szept. 2. 10. p.

Vajda Gábor. Magyar Szó, 1978. szept. 23. 17. p.

Takáts Gyula. Jelenkor, 1978/10. 979–981. p. = T. Gy.: Tükrök szava – betűk arca. Bp. 1985. Szépirodalmi, 329–334. p.

Kőháti Zsolt. Kortárs, 1978/11. 1836–1837. p.

Iszlai Zoltán. Magyar Hírlap, 1978. nov. 26. 10. p.

Vasy Géza. Forrás, 1979/2. 88–89. p.

Csűrös Miklós: „Kívülről, mégis benne!” Életünk, 1979/7. 606–608. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 55–61. p.

Széles Klára. Kortárs, 1980/3. 485–487. p. = Sz. K.: A létté vált hiány. Miskolc. 1995. Felsőmagyarország, 127–131. p.

Tárgyak ideje

Leskó László: A bűntelen Raszkolnyikov. Tárgyak ideje. Bertók László versei. Somogyi Néplap, 1981. aug. 6. 5. p.

Parti Nagy Lajos: Rugóvá tekert versek. Dunántúli Napló, 1981. aug. 16. 8. p.

Parti Nagy Lajos. Új Könyvek, 1981/17. 24. p.

Kalász Márton. Új Tükör, 1981. szept. 20. 2. p.

Kiss Dénes: Költők ideje. Népszava, 1981. szept. 20. 11. p.

Marafkó László. Magyar Nemzet, 1981. okt. 11. 8. p.

Ágh István: Higgadt arcú nyugtalan. Jelenkor, 1981/11. 1046–1049. = Á. I.: Egy álom következményei. Bp. 1983. Magvető, 358–366. p.

Rónay László: Időelemzés. Új Írás, 1982/1. 118–120. p.

Tüskés Tibor. Somogy, 1982/1. 100–102. p.

Alföldy Jenő: Tárgy: a történelem. Műhely, 1982/2. 91–93. p.

Cseh Károly. Napjaink, 1982/3. 32. p.

Szikszai Barnabás. Alföld, 1982/3. 88–89. p.

Varga Lajos Márton. Kritika, 1982/4. 32. p.

Iszlai Zoltán: Sajnálat nélkül. Élet és Irodalom, 1982. ápr. 9. 10. p.

Laczkó András. Kortárs, 1982/5. 820–821. p.

Parti Nagy Lajos: Ki feszíti a lassú kést? Életünk, 1982/6. 564–566. p.

Csűrös Miklós: „Mint aki folyvást zuhanva néz föl.” Mozgó Világ, 1982/7. 76–77. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 62–66. p.

Csordás Gábor: „Az időben a tér, a nincsben a van.” Forrás, 1982/8. 89–92. p.

Drescher J. Attila: „Ott történik meg nélküled, ami veled…” Dunatáj, 1983/1. 26–32. p.

Szigeti Lajos Sándor: A vállalt hiány. Tiszatáj, 1984/6. 75–79. p.

Ágakból gyökér

Ziperhnovszky Kornél: Szavakból ember. Hóbagoly, 1984/2. 18–19. p.

Szederkényi Ervin. Dunántúli Napló, 1984. márc. 31. 9. p.

Pomogáts Béla: Verseskönyvek a költészet ünnepén. Magyar Hírlap, 1984. ápr. 7. 8. p.

Leskó László. Somogyi Néplap, 1984. ápr. 11. 5. p.

Rónay László. Népszava, 1984. ápr. 21. 11. p.

Pomogáts Béla. Új Tükör, 1984. máj. 20. 2. p.

Böröndi Lajos: „Berajzolunk egy pici almafát.” Új Forrás, 1984/6. 77–78. p.

Sík Csaba. Kritika, 1984/9. 26–27. p.

Ziperhnovszky Kornél. Új Könyvek, 1984/9.

Lengyel Balázs: A hangfüggöny mögött. Élet és Irodalom, 1984. szept. 7. 11. p. = L. B.: Egy magatartás története. Bp. 1986. Magvető, 261–265. p. = L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. Bp. 1988. Magvető, 498–501. p. = The New Hungarian Quarterly No. 96. 1984/4. 142–143. p. (Angol nyelven.)

Csűrös Miklós. Napjaink, 1984/12. 32–33. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 67–74. p.

Ágai Ágnes. Somogy, 1985/1–2. 98–100. p.

Rónay László: Felelősség és irónia. Új Írás, 1985/1. 120–123. p.

Széles Klára. Kortárs, 1985/1. 157–159. p. = Sz. K.: A létté vált hiány. Miskolc. 1995. Felsőmagyarország, 132–135. p.

Szirmay Endre. Palócföld, 1985/1. 51–52. p.

Marafkó László. Magyar Nemzet, 1985. jan. 11. 8. p.

Bakonyi István. Alföld, 1985/3. 83–84. p. = B. I.: Kérdések a korhoz. Székesfehérvár. 1993. Megyei Könyvtár, 113–115. p.

Parti Nagy Lajos: „Beszakadnak a lassú tölgyesek.” Életünk, 1985/3. 271–275. p.

Hóból a lábnyom

Bakonyi István. Somogy, 1985/6. 18–20. p. = B. I.: Kérdések a korhoz. Székesfehérvár. 1993. Megyei Könyvtár, 115–118. p.

Leskó László: A válogatott költő. Somogyi Néplap, 1985. szept. 7. 7. p.

Szederkényi Ervin. Új Könyvek, 1985/18.

Bálint B. András. Magyar Hírlap, 1985. okt. 25. 9. p.

Szederkényi Ervin. Dunántúli Napló, 1985. okt. 26. 9. p.

Pécsi Györgyi. Népszava, 1985. dec. 7. 10. p.

Csűrös Miklós: Bertók Lászlóról és válogatott verseiről. Jelenkor, 1986/1. 74–82. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 87–104. p.

Kelemen Lajos: Fölfelé menjen a világ. Bertók Lászlóról, Hóból a lábnyom című könyve kapcsán. Napjaink, 1986/1. 24–25. p.

Koncz Virág. Műhely, 1987/2. 76–78. p.

Széles Klára: A létté váltott hiány. Új Írás, 1986/3. 121–123. p. = Sz. K.: A létté vált hiány. Miskolc. 1995. Felsőmagyarország, 135–140. p.

Csányi László. Kortárs, 1986/4. 155–157. p.

Horkay Hörcher Ferenc: Tárgyak, fák, emlékek: haza. Életünk, 1987/5. 476–479. p.

Csajka Gábor Cyprián: Hóból a lábnyom. Bertók László válogatott és újabb verseinek kötetéről. Mozgó Világ, 1986/7. 120–124. p.

Gyurkovics Tibor. Vigilia, 1986/7. 550–552. p.

Kabdebó Lóránt. Magyar Nemzet, 1986. júl. 7. 7. p.

D. Rácz István. Alföld, 1986/8. 75–77. p.

Parti Nagy Lajos: „Protestáló pillanat.” Bertók László új kötetéről. Kritika, 1986/9. 22–23. p. (B. L. fényképével.)

Határ Győző. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Békéscsaba. 1991. Tevan, 25. p.

A kettészakadt villamos

Szitányi György. Új Tükör, 1987. máj. 31. 2–3. p.

Parti Nagy Lajos. Kortárs, 1987/6. 154–157. p.

Vasy Géza: Líra a nyolcvanas években. Népszava, 1987. jún. 6. 8. p.

Pomogáts Béla. Magyar Hírlap, 1987. jún. 19. 9. p.

Csajka Gábor Cyprián: Keserű játék. Élet és Irodalom, 1987. jún. 19. 11. p.

Csuhai István. Dunántúli Napló, 1987. júl. 11. 8. p.

Emőkey István: „Ami bennünket nem ereszt.” Népszabadság, 1987. aug. 4. 7. p.

Szirmay Endre: „…Van vigasz mindaddig, amíg emberek maradunk.” Dunatáj, 1987/4. 75–77. p.

Varga Lajos Márton: „A valóság esélyei.” Jelenkor, 1987/10. 948–953. p.

Vasy Géza. Új Könyvek, 1987/10.

Bakonyi István: „Okosabb egy szál gyertyát gyújtani.” Fejér Megyei Hírlap, 1987. nov. 14. 8. p.

Albert Zsuzsa. Magyar Nemzet, 1987. nov. 23. 6. p.

Koczkás Sándor: A „hiány” köreiben. Új Írás, 1987/12. 126–128. p.

Rónay László. Vigilia, 1987/12. 959. p.

Horkay Hörcher Ferenc: „Gyönyörű őszbe fordult az ország…” Életünk, 1988/2. 186–189. p.

G. Komoróczy Emőke. Somogy, 1988/4. 99–101. p.

Bakonyi István. Új Forrás, 1988/5. 137–138. p.

Kő a tollpihén

Bakonyi István. Árgus, 1990/4. 105–106. p. = B. I.: Kérdések a korhoz. Székesfehérvár. 1993. Megyei Könyvtár, 119–121. p.

Marno János: Nyolc szótagos kétütemű. Kortárs, 1990/4. 152–156. p.

Csuhai István: „Csak formába rejti magát.” Helyzet (Pécs), 1990. ápr. 21. 8. p.

Mihalik Zsolt. Új Dunántúli Napló, 1990. máj. 12. 9. p.

Schillinger Erzsébet: „Aki többet tud, az van itt.” Varga Lajos Márton Bertók Lászlóról. (Interjú.) Helyzet (Pécs), 1990. máj. 19. 9. p. (A fényképmellékleten Varga Lajos Márton és Bertók László.)

Vörös László. Új Könyvek, 1990/13. 49. p.

Vörös László. Somogy, 1990/6. 92–94. p.

Alföldy Jenő: Az értelemig és tovább. Élet és Irodalom, 1990. jún. 8. 11. p.

Vasy Géza: Versekhez közelítve. Népszava, 1990. jún. 16. 8. p.

Ágh István. Népszabadság, 1990. jún. 30. 19. p.

Szirmay Endre. Somogyi Hírlap, 1990. jún. 30. 8. p.

Domokos Mátyás: Álmokon a kurtavas. Bertók László új szonettjeiről. Jelenkor, 1990/7–8. 614–618. p. = D. M.: Varázstükrök között. Bp. 1991. Szépirodalmi, 157–169. p.

Kántor Zsolt: „Mindörökké tart, ami megy”. Könyvvilág, 1990/7. 10. p.

Tarján Tamás: Könyvszemle. Népszabadság, 1990. júl. 31. 9. p.

Cynolter Károly. Népszava, 1990. aug. 11. 8. p.

Lator László–Varga Lajos Márton: „Az összecsúszó szerepek.” Magyar Napló, 1990. szept. 6. 13. p. = Varga Lajos Márton: Kritika két hangra. Bp. 1994. Pesti Szalon, 5–9. p.

Hajdú Gergely: Térzene, rácsokkal. Holmi, 1990/11. 1323–1324. p.

Széles Klára: Szonett-alakú lélegzetvétel – avagy: áldemokráciák költői emlékművei. (Markó Béla és Bertók László szonettjeiről.) Tiszatáj, 1991/3. 6–15. p. = (kibővítve:) Korunk, 1991/7. 910–917. p. = Sz. K.: Szeged–Kolozsvár 1955–1992. Bp. 1993. Pesti Szalon, 216–236. p.

Parti Nagy Lajos: „Toronnyá lesz benne a kút.” Alföld, 1991/6. 86–89. p.

Lengyel Balázs: Verseskönyvről verseskönyvre. Életünk, 1991/7. 659–666. p. = The New Hungarian Quarterly, 1991/2. 142–147. p. (Angol nyelven.) = L. B.: Két Róma. Bp. 1995. Balassi, 82–91. p.

Ha van a világon tető

Gállos Orsolya. Új Dunántúli Napló, 1992. dec. 19. 9. p.

Szirmay Endre: „Mindennaposak a csodák.” Somogyi Hírlap, 1993. jan. 23. 9. p.

Rónay László: Ajánló könyvasztalkámról. Magyar Nemzet, 1993. febr. 3. 10. p.

Kovács Júlia: Ég a tető. Népszava, 1993. febr. 13. 6. p.

Drescher J. Attila. Somogy, 1993/3. 66–68. p.

Csala Károly: Könyvbölcső… Népszabadság, 1993. márc. 6. 27. p.

Szakolczay Lajos: A világhiány versei. Új Magyarország, 1993. máj. 4. 10. p.

Kabdebó Lóránt: Mondatfogyatkozás. Magyar Hírlap, 1993. máj. 20. 19. p.

Csűrös Miklós. Jelenkor, 1993/6. 514–520. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 75–86. p.

Zsávolya Zoltán: Az idegekben ott a sakk… Műhely, 1993/6. 57–59. p.

Tamás Ferenc: Helyzetjelentés – elharapott mondatokban. Magyar Napló, 1993. jún. 25. 37–38. p.

Bakonyi István. Hazánk (Siófok), 1993/7. 42. p.

Zsávolya Zoltán. Új Könyvek, 1993/8. 73–74. p.

Vasy Géza: Versekhez közelítve VII. Forrás, 1993/9. 86–88. p.

Margócsy István. (Barabás András, Bojtár Endre, Horváth Iván, Szilágyi Ákos és Török András marginális megjegyzéseivel). 2000, 1993/11. 55–60. p.

Oláh Szabolcs: „És semmit sem akar, csak át.” Alföld, 1994/4. 70–75. p.

Hajdú Gergely. Kritika, 1994/10. 44–45. p.

Priusz

A Priusz első, a Jelenkor folyóirat 1990/7–8. számában történt közlésekor:

Balassa Péter: A törvény kapujában? Jelenkor, 1990/7–8. 613. p.

Murányi Gábor: Bosszú, bosszú, édes bosszú? Lapolvasó. Magyar Nemzet, 1990. júl. 16. 6. p.

Murányi Gábor: A törvény kapujában. Magyar Napló, 1990. júl. 26. 15. p.

Esterházy Péter: Egy irodalmi szenzáció. Hitel, 1990. aug. 8. 23. p. = E. P.: Az elefántcsonttoronyból. Bp. 1991. Magvető, 167–169. p.

Márton László: A költészet mint bűncselekmény. Alföld, 1991/4. 92–94. p.

A kötet megjelenésekor:

Szirmay Endre: Az elmúlt évtizedek árnyékában. Somogyi Hírlap, 1994. máj. 7. 7. p.

Nagy Imre: Átvilágítás. Új Dunántúli Napló, 1994. máj. 14. 15. p.

Szepesi Attila: „A Népköztársaság nevében.” Bertók László priusza. Új Magyarország, 1994. máj. 20. 15. p.

Leskó László: Priusz: dokumentum-költészet. Szabad Föld, 1994. máj. 24. 13. p. (Bertók László fényképével.)

Kelemen Lajos. Somogy, 1994/6. 504. p.

Pátkai Tivadar: Örökké élsz. Műhely, 1994/6. 66–67. p.

Vasy Géza: „Régmúlt időkről.” Heti Nemzeti Újság, 1994. júl. 8. 6. p.

Osztovits Ágnes: Harmadrendű vádlott. Bertók László, a priuszos. Magyar Nemzet, 1994. júl. 16. 18. p. (A könyv borítójának képével.)

Závada Pál. Új Könyvek, 1994/7. 86. p.

Csűrös Miklós: „Én csak torkig voltam már…” Holmi, 1994/9. 1376–1380. p. = Cs. M.: Géniuszok – Kortársaink. Bp. 1995. Széphalom, 171–178. p. = Cs. M.: Bertók László. Kaposvár. 1995. Megyei és Városi Könyvtár, 14–22. p.

Kiss Dénes: Priusz. Bertók László szabadság-rabság könyve. Heti Nemzeti Újság, 1994. szept. 23. 6. p.

Dobozi Eszter: „Voltam csak, mint a fa, mint a fűszál…” Forrás, 1994/11. 22–24. p.

Závada Pál: Nem írok recenziót Bertók Priuszáról. Jelenkor, 1994/12. 1114–1117. p.

Bakonyi István: A meghurcolt tisztesség dokumentumai. Árgus, 1995/1. 92. p.

Rónay László Új Ember, 1995. márc. 5. 8. p.

Három az ötödiken

Kemény István: A dallam. Népszabadság, 1995. jún. 22. 15. p.

Méhes Károly: Kilenc évnyi szonett. Új Dunántúli Napló, 1995. júl. 8. 7. p.

Reményi József Tamás, Márton László, Kántor Péter, Rakovszky Zsuzsa, Alexa Károly, Szirák Péter, Varga Lajos Márton: 7 × 1 × 7. 7-en 1 könyvről 7 mondatban. Irodalmi Szemle, 1995/10. 12–18. p.

Rónay László: Számvetés és szolgálat. Vigilia, 1995/10. 775–781. p.

Alföldy Jenő: Zárt forma – nyitott gondolat. Forrás, 1995/11. 96–101. p.

Kiss Dénes: Három az ötödiken. Bertók László szonett-találmányai. Magyar Nemzet, 1995. nov. 3. 12. p.

Bakonyi István. Hitel, 1995/12. 102–104. p.

Csűrös Miklós: „csak egy sugár hidalja át.” Bertók László és a Három az ötödiken. Jelenkor, 1995/12. 1037–1046. p.

Gróh Gáspár: „…a köztes űr a gondolat…” Kortárs, 1995/12. 94–98. p.

Márkus Béla: „Ahogy összeáll, aki vagy.” Kortárs, 1995/12. 99–106. p.

Rónay László. Új Könyvek, 1995/12. 122–123. p.

Vasy Géza: „Mintha elölről kezdeném.” Bertók László szonettkönyve. Tiszatáj, 1996/2. 83–88. p.

Büky László. Pannon Tükör, 1996/3. 64–66. p.

Jász Attila: Egy beszédmód és a hozzá tartozó forma. Bertók László gyűjteményes szonettkönyve. Műhely, 1997/1. 37–40. p.

Alföldy Jenő: Zárt forma – nyitott gondolat. Bertók László: Három az ötödiken. = A. J.: Egy szenvedély margójára. Ötvenöt műelemzés. Bp. 2005. Fekete Sas, 378–385. p.

Szigeti Lajos Sándor: „Új szonettek(?)” A Három az ötödikenről és a Deszkatavaszról. = Sz. L. S.: Verssor(s)ok. Bp. 2005. Széphalom, 156–164. p.

Deszkatavasz

Büky László. Pannon Tükör, 1998/5. 72–73. p.

Reményi József Tamás: Csak, mert süti a nap. Népszabadság, 1998. máj. 30. 39. p.

Szilágyi Márton: Mintha, már, nem. Élet és Irodalom, 1998. jún. 5. 17. p.

Lator László: Más eszközökkel ugyanazt. Népszabadság, 1998. jún. 20. 35. p.

Nagy Imre: Elmozduló horizont. Bertók László új verseskötetéről. Új Dunántúli Napló, 1998. júl. 25. 10. p.

Széles Klára: A képzelet tárgyakká sűrűsödik. Bertók László új könyveiről. (Deszkatavasz, Dongó a szobában.) Új Könyvpiac, 1998/aug–szept. „Könyvsarok” 3. p.

Margócsy István: Ex libris. Bertók László: Deszkatavasz. Élet és Irodalom, 1998. szept. 11. 13. p.

Nagy Boglárka: „S hogy folytatódik, s hogy így határtalan.” Jelenkor, 1998/10. 1072–1076. p.

Szigeti Lajos Sándor: Vissza a tárgyakhoz (és újra József Attilához)? Magyar Napló, 1998/10. 45–48. p.

Szilágyi Márton. Új Könyvek, 1998/11. 138. p.

Alföldy Jenő: Történelem alulnézetből. Somogy, 1999/1. 91–95. p.

Csűrös Miklós. Holmi, 1999/1. 111–115. p.

Nádasdy Ádám. Kritika, 1999/1. 37–38. p.

Széles Klára: „A szó a vérből lesz”. (Bertók László: Deszkatavasz; Dongó a szobában.) Kortárs, 1999/1. 98–106. p.

Rónay László. Forrás, 1999/6. 87–87. p.

Lator László: Másképp ugyanazt. = L. L.: Kakasfej vagy filozófia? Bp. 2000. Európa, 164–166. p.

Vasy Géza: Bertók László újabb pályaszakasza. (A Deszkatavaszról és a Dongó a szobábanról). Műhely, 2000/1. 67–70. p.

Alföldy Jenő: Történelem belülnézetből. Bertók László: Deszkatavasz. – Föld és ég között. Bertók László: Valahol, valami. = A. J.: Templomépítők. Bp. 2006. Hét Krajcár, 137–151. p.

Nagy Boglárka: „S hogy folytatódik, s hogy így határtalan”. Bertók László: Deszkatavasz. = N. B.: Vándorló történetek. Bp. 2007. Kijárat, 20–28. p.

Legeza Ilona: Bertók László: Deszkatavasz. = http://legeza.oszk.hu/sendpage.php.rec , 2011. 09. 12.

Dongó a szobában

Széles Klára. Új Könyvek, 1998. Különkiadás. 14. p.

Ferencz Győző: A költő önmagához közelít. Népszabadság, 1998. jún. 27. 39. p. (Bertók László fényképével.)

Nagy Imre: Tükörvilág. Bertók László prózakötetéről. Új Dunántúli Napló, 1998. júl. 11. 10. p.

Széles Klára: A képzelet tárgyakká sűrűsödik. Bertók László új könyveiről. (Deszkatavasz, Dongó a szobában.) Új Könyvpiac, 1998/aug–szept. „Könyvsarok” 3. p.

Gróh Gáspár: Helye és árnyéka. Magyar Szemle, 1998/11–12. 173–178. p.

Keresztury Tibor: A kitöltött térfogat. Népszabadság, 1998. dec. 5. 35. p.

Széles Klára: „A szó a vérből lesz”. (Bertók László: Deszkatavasz; Dongó a szobában.) Kortárs, 1999/1. 98–106. p.

Leskó László: Gyöngyök lavinája. Szabad Föld, 1999. jan. 26. 16. p.

Alföldy Jenő: Írói gondok: közgondjaink. Új Forrás, 1999/4. 64–69. p.

Rónay László. Forrás, 1999/6. 87–89. p.

Vasy Géza: Bertók László újabb pályaszakasza. (A Deszkatavaszról és a Dongó a szobábanról). Műhely, 2000/1. 67–70. p.

Nagy Imre: A papír színeváltozása. Bertók László: Dongó a szobában. Jelenkor, 2000/3. 322–327. p.

Alföldy Jenő: Költő prózája – vagy prózaköltészet? Bertók László: Dongó a szobában. = A. J.: A megszenvedett Éden. Miskolc. 2010. Felsőmagyarországi, 41–48. p.

Ferencz Győző: A költő magához közelít. Bertók László: Dongó a szobában. Közelítések. In: F. Gy.: Az alany mint tárgy. Bp., L Harmattan Kiadó, 2014., 67-68. p.

Válogatott versek

Nagy Imre. Új Könyvek, 1999/3. 133–134. p.

Nagy Imre: Az én és a szavak. (Bertók László Válogatott versek című könyvéről.) Új Dunántúli Napló, 1999. ápr. 30. 10. p. (Bertók László fényképével.)

Bedecs László: A szonettig és tovább. (Bertók László válogatott verseiről.) Tiszatáj, 1999/12. 92–98. p.

Szirmay Endre: Mindennapi csodák. (Bertók László válogatott versei.) Somogy, 2000/3. 315–316. p.

Legeza Ilona: Bertók László: Válogatott versek. = http://legeza.oszk.hu/sendpage.php.rec , 2011. 09. 12.

Ceruzarajz – Skizze

Bakonyi István. Árgus, 1999/5. 61. p.

G. Tóth Károly. Somogy, 2000/3. 316–317. p.

Bakonyi István. = B. I.: Az igazmondás igénye. Miskolc–Székesfehérvár. 2002. Felsőmagyarország–Kodolányi János Főiskola, 160–162. p.

Februári kés

Benyovszky Tóth Anita: „A kapaszkodás a mibe”. Bertók László: Februári kés. Bárka, 2000/5. 111–114. p.

Reményi József Tamás: Végig a végét. Bertók László: Februári kés. Népszabadság, 2000. május 20. 37. p.

Borbély Szilárd: „Mintha alul minden teher”. Bertók László: Februári kés. Új versek, 1998–1999. Élet és Irodalom, 2000. június 2. 16. p.

Kákonyi Péter: A tiszteletre méltó távolságtartás költészete. Bertók László legújabb, Februári kés című verseskötetéről. Magyar Nemzet, 2000. július 31. 15. p.

Szirtes Gábor: A titok ajtajában… Bertók László: Februári kés. RC (Royal Club) Magazin (Pécs), 2000. augusztus. 30. p.

N. N. Új Könyvek, 2000/12. 144. p.

Sághy Miklós: „A pillanat fölkínálja magát / Miért nincs türelmed észrevenni?”. Bertók László: Februári kés. Műhely, 2001/1. 93–94. p.

Prágai Tamás: Kulcs a hiányköltészethez. Bertók László: Februári kés. Napút, 2001/1. 88–92. p.

Jász Attila: „Hiába a lyuk ugyanott”. Címszavak azonosságokról és különbözőségekről Bertók László Februári kés című kötetéhez. Tiszatáj, 2001/2. 83–88. p.

Balogh Piroska: „Van tárgya van vagy alanya…”. Bertók László: Februári kés. Alföld, 2001/3. 99–102. p.

Bedecs László: Tartalmazza a forma. Bertók László: Februári kés. Jelenkor, 2001/4. 454–458. p.

Komálovics Zoltán: A líra amint körülírja önmagát. Bertók László: Februári kés. Új Forrás, 2001/7. (szeptember) 34–39. p.

Czifrik Balázs. Kritika, 2001/10. 32–33. p.

Bedecs László: A példának oka. Tata–Tatabánya. 2003. Allée-füzetek, 44–50. p.

Zakupszki László: 4+4+4+2. Bertók László: Februári kés. Elérhető itt: www.garabonczias.hu 2004. máj. 16.

Reményi József Tamás: Végig a végét. Bertók László: Februári kés. = R. J. T.: Zsurnál. Bp. 2007. Kortárs, 43–45. p.

Dinnye Döme

N. N.: Új Könyvek, 2000/15. 131. p.

Bóka Róbert: Kicsi könyv a nagy Döméről. Új Dunántúli Napló, 2000. szeptember 21. 5. p.

Valahol, valami

Bebessi Károly: Haszontalanság, nélkülözhetetlenség. Interjú a költészet napja és a Valahol, valami megjelenése alkalmából. Dunántúli Napló, 2003. ápr. 11. (B. L. fényképével.)

Varga Lajos Márton: Aki elolvassa versemet. Ma mutatják be Bertók László új verseskötetét. Interjú. Népszabadság, 2003. ápr. 11. 9. p. (B. L. fényképével.)

Takács Ferenc: Váltott hangon. Népszabadság, 2003. ápr. 12. 31. p.

Bedecs László: Szent háromság. (Ketten egy új könyvről: Bertók László: Valahol, valami). Élet és Irodalom, 2003. május 2. 25. p.

Nagy Boglárka: Botolgás, vacakolás, súlyosbítás. (Ketten egy új könyvről: Bertók László: Valahol, valami.) Élet és Irodalom, 2003. május 2. 25. p. = N. B.: Vándorló történetek. Bp. 2007. Kijárat, 29–33. p.

Balogh Robert: Három – Avagy a szellem kortalan. Bertók László költő estje, Művészetek Háza, Pécs. Elérhető itt: www.litera.hu 2003. május 25.

N. N.: Bertók László nemrégiben megjelent, Valahol, valami című kötetét mutatták be csütörtökön Pécsett, a Művészetek Házában… Tóth László fotója B. L.-ról. Dunántúli Napló, 2003. május 17. 7. p.

Tóth Erzsébet: A búcsú ideje. Versek Bertók Lászlótól. (A Valahol, valamiről.) Magyar Nemzet, 2003. május 31. 35. p.

Keresztesi József: Végtelen, de nem határtalan. Bertók László: Valahol, valami. Magyar Narancs, 2003. június 12. 46–47. p.

Acsai Roland: „Patika Olczer”. Bertók László Valahol, valami című új verseskötetéről. Elérhető itt: www.litera.hu 2003. jún. 13. = Kritika, 2004/1. 34–35. p.

Vasy Géza: Rezignált helytállás. (A Valahol, valamiről.) Új Könyvpiac, 2003/július–augusztus. 8. p.

Orosz Ildikó: „Olló, gyógyszer, szemüveg.” Bertók László: Valahol, valami. Műhely, 2003/4. (augusztus) 65–66. p.

N. N.: Bertók László: Valahol, valami. Új Könyvek, 2003/8. 109–110. p.

Alföldy Jenő: Föld és ég között. Bertók László költészetéről Valahol, valami című verseskönyve alkalmából. Új Forrás, 2003/9. (november) 37–44. p.

Széles Klára: „…rajtad a pillanat, ami a világ?” Bertók László: Valahol, valami. Életünk, 2003/11–12. 972–980. p.

Csűrös Miklós: Bertók László: Valahol, valami. Tiszatáj, 2003/11. 87–91. p. = Cs. M.: Költők, írók, mitológiák. Miskolc. 2004. Felsőmagyarország, 232–238. p.

Margócsy István: „ágaskodik a semmi a semmi ellen”. Bertók László: Valahol, valami. Jelenkor, 2003/12. 1224–1227. p.

Nagy Imre: „serceg a nyelv hegyén a tű”. Bertók László: Valahol, valami. Holmi, 2004/2. 229–233. p.

Dukay Nagy Ádám: A szárny alatti levegőről. Bertók László: Valahol, valami. Kortárs, 2004/4. 96–99. p.

Zsávolya Zoltán: Bertók László: Valahol, valami. Szépirodalmi Figyelő, 2004/4. (május–június) 133–134. p.

Margócsy István: „Nic se upir nicu”. („ágaskodik a semmi a semmi ellen”.) László Bertók: Nekje, nekaj. (Bertók László: Valahol, valami.) Prevedel: Mladen Pavicic. Apokalipsa (Ljubljana). 2004. stev. 86. (december) 184–189. p.

Keresztesi József: Végtelen, de nem határtalan. Bertók László: Valahol, valami. = K. J.: Hamisopera. Pozsony. 2007. Kalligram, 57–59. p.

Háromkák

Méhes Károly: Megjelentek a Háromkák. Interjú. Dunántúli Napló, 2004. ápr. 8. 7. p. (B. L. fényképével.)

Dérczy Péter: Vágyakozás rendre. Bertók László: Háromkák. Élet és Irodalom, 2004. ápr. 16. 22. p.

Orosz Ildikó: Bertók László: Háromkák. Magyar Narancs, 2004. ápr. 29. 39. p.

N. N.: Kerti haikuk. Bertók László: Háromkák. Heti Válasz, 2004. ápr. 29. 51. p.

Csiki László: Feladvány. Bertók László: Háromkák. Könyves Extra, 2004. május. 8–9. p.

Ferencz Győző: Körömvers. Bertók László: Háromkák. Népszabadság, 2004. máj. 15. Hétvége. 11. p.

Tóth Erzsébet: Miről ír a rigó? Bertók László háromkái. Magyar Nemzet, 2004. máj. 22. 35. p.

N. N.: Bertók László: Háromkák. Új Könyvek, 2004/12. (június) 159–160. p.

Ferencz Győző–Varga Lajos Márton: Kritika két hangra. Bertók László Háromkák című kötetéről. Bartók Rádió, 2004. jún. 14.

Jenei Gyula: Magyar haiku, avagy kerti háromkák. Bertók László: Háromkák. Magyar Hírlap, 2004. aug. 28.

Ménesi Gábor: Bertók László: Háromkák. Kritika, 2004/9. 30–31. p.

Acsai Roland: Kertek kertje. (Bertók László: Háromkák című kötetéről.) Műhely, 2004/6. (december) 67–68. p.

Jász Attila: Magyar változatok. Bertók László újításairól. (A Háromkák kötet kapcsán.) Jelenkor, 2004/12. 1278–1288. p.

Kelemen Lajos: Vissza a kertbe. Bertók László: Háromkák. Új Forrás, 2004/10. (december) 60–62. p.

Szalai Zsolt: Ember, föld és ég az ötödik hatványon. Bertók László: Háromkák. Új Forrás, 2004/10. (december) 63–66. p.

Tóth Erzsébet: Miről ír a rigó? Bertók László: Háromkák. = T. E.: Camus napsütése. Miskolc. 2005. Felsőmagyarországi, 146–147. p.

Szegő János: Egy páratlan kötet. Bertók László: Háromkák. Alföld, 2005/4. 100–103. p.

Varga Emőke: Szavak a kertben. Bertók László: Háromkák. Vigilia, 2005/9. 765–767. p.

Csiki László: Feladvány. Bertók László: Háromkák. = Cs. L.: Az író árnyéka. Bp. 2007. Kortárs, 63–68. p.

Bányai János: A magyarított haiku. Bertók László: Háromkák. = B. J.: Költő(k), könyv(e)k, vers(ek). Újvidék. 2010. Fórum, 48–51. p.

Ferencz Győző: Körömvers. Bertók László: Háromkák. In.: F. Gy.: Az alany mint tárgy. Bp., L Harmattan Kiadó, 2014., 214-216. p.

Hazulról haza

Bárány Tibor: Szövegről szövegre. Bertók László: Hazulról haza. Könyvszemle. A Népszabadság Könyvheti melléklete, 2005. június 2. IX. p.

Tóth Károly: Könyvbemutatókról. Bertók László: Hazulról haza. (2005. jún. 1., Pécs, Művészetek Háza.) Echo, 2005/3. 36. p.

N. N.: Bertók László: Hazulról haza. Ősök, műhelyek, élet. Új Könyvek, 2005/10. 139–140. p.

Méhes Károly: Vallomás két hazáról. Bertók László: Hazulról haza. Dunántúli Napló, 2005. július 15. 9. p.

Kákonyi Péter (Szepesi Attila): Bertók László két hazája, Vése és Pécs. Magyar Nemzet, 2005. július 22. 15. p.

Bazsányi Sándor: Félkönyökre dűlve. Bertók László: Hazulról haza. Élet és Irodalom, 2005. aug. 12. 25. p.

Ferencz Győző: Emlékkönyv. Bertók László: Hazulról haza. Népszabadság, 2005. aug. 13. Hétvége. 11. p. (B. L. fényképével.)

Varga Lajos Márton–Ferencz Győző: Kritika két hangra. Bertók László Hazulról haza című kötetéről. Bartók Rádió, 2005. szept. 5.

Szirtes Gábor: Akinek két hazája van… Magyar Jövő, 2005/4. (október) 11–13. p.

Ágoston Zoltán: Szemérmes kitárulkozás. Jelenkor, 2005/12. 1161–1185. p.

Tüskés Tibor: A költő hátországa. Tiszatáj, 2005/12. 87–90. p.

Rónay László. Vigilia, 2006/1. 75–76. p.

Kelemen Lajos: „maga csinálja a mérleget is meg a súlyokat is”. Műhely, 2006/3. 72–73. p.

Szirtes Gábor: Bertók László, a prózaíró. = Sz. G.: Ötnegyed. Tanulmányok, esszék. Pécs. 2012. Pro Pannonia, 91–95. p. (Fényképekkel.)

Ferencz Győző: Emlékkönyv. Bertók László: Hazulról haza. In .: F. Gy.: Az alany mint tárgy. Bp. L Harmattan Kiadó, 2014., 290-291. p.

Platón benéz az ablakon

Szepesi Attila (Kákonyi Péter). Magyar Nemzet, 2005. nov. 24. 15. p.

Bedecs László: Nem oly nehéz. Jelenkor, 2005/12. 1174–1180. p.

Keresztesi József: A költő kamerája. Magyar Hírlap, 2005. dec. 3. 22. p.

Takács Ferenc: Líra, nagyban. Népszabadság, 2005. dec. 10. Hétvége. 11. p.

N. N. Új Könyvek, 2005/24. 172. p.

Angyalosi Gergely: A líra szabadulóművésze. Élet és Irodalom, 2006. jan. 20. 27. p. (Az ÉS könyve januárban.)

Hanti Krisztina: „Rebbenő kavics”. Új Könyvpiac, 2006. márc. 15. p.

Sturm László: Egység, kétség, háromkák. Bertók László: Platón benéz az ablakon. Kortárs, 2006/11–12. 145–151. p.

Angyalosi Gergely: A líra szabadulóművésze. Bertók László: Platón benéz az ablakon. = A. G.: A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok, kritikák. Bp. 2009. Kijárat, 119–123. p.

Bedecs László: Nem oly nehéz. Bertók László: Platón benéz az ablakon. = B. L.: Nyelvek a végtelenhez. Tanulmányok, kritikák a kortárs magyar költészetről. Bp. 2009. Napkút, 35–46. p.

Talán a kérdezés

Papp Sándor Zsigmond: Talán az érkezés. Népszabadság, 2006. febr. 25. Hétvége. 13. p.

Méhes Károly: Ajándék, amellyel meglepték. Dunántúli Napló, 2006. márc. 4. 9. p.

Csuhai István. Bartók Rádió, „Ez van”. Irodalmi értesítő, 2006. ápr. 21.

N. N.: Új Könyvek, 2006/5. 119. p.

Két lepke csapkod

N. N.: Két lepke csapkod. Szalai Kata kiállítása. Városi Képtár, Pécs, 2007. márc. 21–április 10. Elérhető itt: www.artportal.hu2007. márc. 20.

Parti Nagy Lajos: Verstmények. Bertók László–Szalai Kata: Két lepke csapkod. (Elhangzott Szalai Kata kiállításának megnyitóján, Pécsett, 2007. márc. 21-én.) Jelenkor, 2007/7–8. 804–805. p. (Szalai Kata nyolc festményének színes fényképével.)

Csuhai István: Normális formák, formális normák. Bertók László–Szalai Kata: Két lepke csapkod. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 36–38. p.

Hangyák vonulnak

Kelemen Éva: Hangyák vonulnak. Elérhető itt: www.kultura.hu 2007. okt. 18.

Angyalosi Gergely: A költő hátralép. Élet és Irodalom, 2007. okt. 19. 27. p. (Az ÉS könyve októberben.)

Ferencz Győző: Test és lélek. Bertók László: Hangyák vonulnak. Népszabadság, 2007. okt. 20. Hétvége. 11. p.

Méhes Károly: A pontos szó keresése. Bertók László a háromkák után hosszúkákat írt. Interjú. Dunántúli Napló, 2007. október 26. 11. p. (B. L. fényképével.)

N. N.: Bertók László: Hangyák vonulnak. Új Könyvek, 2007/21. (okt.) 96. p.

Ágoston Zoltán: Saját nehézkedés. Bertók László: Hangyák vonulnak. Jelenkor, 2007/11. 1210–1213. p.

Kabdebó Lóránt: A holtpont szédületében. Bertók László „öregségversei”. Magyar Nemzet, 2007. nov. 17. 35. p.

Nagy Imre: A töprengés poézise. Bertók László: Hangyák vonulnak. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 21–26. p.

Orosz Ildikó: „Mindig letörik egy darab”. Bertók László: Hangyák vonulnak. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 27–30. p.

Hegyi Gábor: Folytatólagosan elkövetett izgatás. Bertók László Hangyák vonulnak című kötetéről. Parnasszus, 2007/4. („Tél”) 31–35. p.

Bányai János: A megállíthatatlan, a menthetetlen. Bertók László: Hangyák vonulnak. Irodalmi Jelen, 2008. január. 19. p.

Jászberényi Sándor: A megöregedés könyve. Bertók László: Hangyák vonulnak. Elérhető itt: www.konyves.blog.hu 2008. jan. 21. = www.litera.hu 2008. jan. 21.

Deák László: Bertók László: Hangyák vonulnak. Kortárs, 2008/3. 113–115. p.

Kemsei István: Hümmögések. Bertók László: Hangyák vonulnak. Műhely, 2008/4. 67–68. p.

Keresztesi József: Metamorfózisok. Bertók László: Hangyák vonulnak. Holmi, 2008/5. 668–670. p.

Angyalosi Gergely: A költő hátralép. Bertók László: Hangyák vonulnak. = A. G.: A minta fordul egyet. Esszék, tanulmányok, kritikák. Bp. 2009. Kijárat, 124–128. p.

„A folyamatos kétely megfogalmazása”. Beszélgetés Bertók László Hangyák vonulnak című verseskötetéről. Beszélgetőtársak: Bárány Tibor, Keresztesi József, Teslár Ákos, Bedecs László, Bán Zoltán András, Károlyi Csaba. = Pulzus. Hányat ver a magyar irodalom szíve? Szerk.: Bárány Tibor, Jenei László. Bp. – Miskolc. 2009. Bíbor, 94–112. p.

Bányai János: A megállíthatatlan, a menthetetlen. Bertók László: Hangyák vonulnak. = B. J.: Költő(k), könyv(ek), vers(ek). Újvidék. 2010. Fórum, 51–54. p.

Keresztesi József: Átváltozások. Bertók László: Hangyák vonulnak. = K. J.: Anabázis. Esszék, kritikák. Miskolc. 2013. Műút Könyvek, 99–104. p.

Ferencz Győző: Test és lélek. Bertók László: Hangyák vonulnak. In .: F. Gy.: Az alany mint tárgy. Bp. L Harmattan Kiadó, 2014., 290-291. p.

A város neve

Méhes Károly: Ahány város, annyi Pécs – vallja a költő. Bertók László A város neve című kötetéről. Interjú. Dunántúli Napló, 2009. dec. 7. 5. p. (Fényképpel.)

Balogh Robert: Der junge Bertók. Bertók László: A város neve című verseskötetének pécsi bemutatójáról. (Művészetek és Irodalom Háza, 2009. dec. 8.) www.litera.hu 2009. dec. 10. (Fényképekkel.)

Csuhai István: Beleégtek egymás arcába. Bertók László: A város neve. Élet és Irodalom, 2009. december 18. 42. p.

N. N.: Bertók László: A város neve. Mintha azt mondanám, haza. = Új Könyvek, 2009/25. 156. p.

Halmai Tamás: Bertók László: A város neve. Kortárs, 2010/2. 110–113. p.

Keresztesi József: Bertók László: A város neve. (Ex Libris.) Élet és Irodalom, 2010. február 5. 19. p.

Ayhan Gökhan: Hiszed-e, hogy ötezerben is lesz Pécs? Bertók László: A város neve. Irodalmi Páholy, 2010/1. 54–55. p.

Kelemen Lajos: Haza, út. Bertók László: A város neve. Új Forrás, 2010/10. 65–69. p.

Kelemen Lajos: Haza, út. Bertók László: A város neve. In: K. L.: Árnyalatok igazsága. Bp., Magyar Napló Kiadó, 2013., 147-153. p.

Halmai Tamás: „ahány város, annyi Pécs”. Bertók László: A város neve. In.: H. T.: Az anyagtalan morfológiája. Pécs, Kronosz Kiadó, 2014., 212-215. p.

Ameisen ziehen

Weissflog, Heinz: Die Schatten des Alters. = Ostragehege (Dresden), 2010/IV., 81–82. p.

Pénteken vasárnap

Balogh Robert: A költő addig él, amíg írni tud. Interjú Bertók Lászlóval, Pénteken vasárnap című kötete (2010. szept. 30-i) pécsi bemutatója alkalmából. Dunántúli Napló, 2010. szept. 24. 5. p. (Fényképpel.)

Balogh Robert: Pénteken vasárnap. Bertók László új verseskötete. Interjú a könyv 2010. okt. 14-i budapesti, Írók Boltja-beli bemutatója alkalmából. www.terasz.hu , 2010. október 12. (Fényképekkel.)

Gágyor Péter: Itt áll a költő, és mást nem tehet. Bertók László: Pénteken vasárnap. www.olvassbele.hu , 2010. okt. 13.

Jánossy Lajos: Nem pesszimista, hanem realista vagyok. Beszélgetés Bertók Lászlóval. www.litera.hu , 2010. november 10. (Fényképpel.)

Tarján Tamás: Háromszor négy, hetvenöt. Bertók László: Pénteken vasárnap. www.revizoronline.com , 2010. 12. 01.

Bedecs László: A szívveréshez igazodva. Bertók László: Pénteken vasárnap. (Ketten egy új könyvről.) Élet és Irodalom, 2010. december 3. 25. p.

Rácz Péter: Pillanatok kihagyásokkal. Bertók László: Pénteken vasárnap. (Ketten egy új könyvről.) Élet és Irodalom, 2010. december 3. 25. p.

N. N.: Bertók László: Pénteken vasárnap. Új Könyvek, 2010/19. 158–159. p.

Margócsy István: „Hova száll a világ, koma?” Bertók László: Pénteken vasárnap. Jelenkor, 2010/12. 1308–1311. p.

Dérczy Péter: A pillanatba zárt öröklét. A 75 éves Bertók Lászlónak szeretettel. Új Forrás, 2010/10. 56–64. p.

Csűrös Miklós: „alul sírt ásol, föléje eget”. Gondolatok a kései Bertók Lászlóról. = Jelenkor, 2010/12. 1302–1307. p.

Tarján Tamás: Háromszor négy, hetvenöt. Bertók László: Pénteken vasárnap. = T. T.: Hegyre szőlőt. Tanulmányok, esszék, kritikák. Bp. 2011. Pont, 96–99. p.

Marjánovics Diána: „Valamit a percek közé”. Bertók László: Pénteken vasárnap. = www.kikotoonline.hu/könyvjelző/könyvkritika , 2011..02.22

Vári György: Azért a vers az úr. – Minimum tizenegyes! A Magyar Narancs irodalmi sikerlistája – magyar irodalom. = Magyar Narancs, 2011/8. (febr.24.) Könyvmell. IV–V. p.

Bartusz-Dobosi László: Talpig fájásban. Bertók László: Pénteken vasárnap. = Somogy, 2011/1. (jan–márc.) 77–79. p.

Grecsó Krisztián: Koccanás. G. K. márciusi olvasónaplója…Bertók László: Pénteken vasárnap. = Nők Lapja Cafe, www.nkafe.hu/szabadidő/20110310/koccanás , 2011.03.10.

Jánossy Lajos: A nonstop bolt, ha zárva van. Bertók László: Pénteken vasárnap. = Népszabadság, 2011. márc. 26. 18. p. (Fényképpel.)

Bartusz-Dobosi László: „Magára rímelő világ.” Bertók László: Pénteken vasárnap. = Alföld, 2011/4. 120–123. p.

Horváth Imre: „az öröklét feszeng a pillanatban”. Bertók László: Pénteken vasárnap. = Műhely, 2011/3. (jún.). 65–66. p.

Thimár Attila: Mikor tesszük föl az utolsó kérdést? Bertók László: Pénteken vasárnap. = Kortárs, 2011/10. 106–108. p.

Bányai János: Olvastam egy könyvet. Bertók László: Pénteken vasárnap. = Újvidéki Rádió, 2013. június 18.

A hetedik boríték

N. N.: Bertók László: A hetedik boríték. = Új Könyvek, 2012/26. 206. p. = http://kello.hu/shop...2

Vas András: Főhajtás Belső-Somogy előtt. Interjú Druzsin Ferenccel Bertók László: A hetedik boríték című könyvéről. = Somogyi Hírlap, 2013. január 15. 4. p. (Fényképpel.)

Nagy Imre: „S mi volt? Vonat volt! Sínek voltak”. Bertók László: A hetedik boríték. = Jelenkor, 2013/4. 390–397. p.

Bányai János: Olvastam egy könyvet. Bertók László: A hetedik boríték. = Újvidéki Rádió, 2013. május 7.

Bedecs László: Visszhang. Bertók László: A hetedik boríték. In: Élet és Irodalom, 2013. szept. 6., p. 20.

Bakonyi István: Bertók László: A hetedik boríték. In.: Új Forrás, 2013. 10. (Dec.), p. 35-37.

Bartusz-Dobosi László: Bertók László:A hetedik boríték. In.: Kortárs, 2013. 11., p. 91-92.

Ott mi van?

Bedecs László: Öregség. Bertók László: Ott mi van? In: Élet és Irodalom, 2014. jún. 13., p. 20.

Kántor Zsolt: A pillanat hasadt ketté. Bertók László: Ott mi van? In: Népszabadság, 2014. jún. 14., p. 10.

Györke József: Nagyatádon mutatta be Ott mi van? című új kötetét Bertók László. In: Somogyi Hírlap, 2014. jún. 19., p. 5.

Tarján Tamás: Zárójel nyitva. Bertók László: Ott mi van? In: revizoronline.com/hu/cikk/5120/bertok-laszlo-ott-mi-van /. 2014. 07. 29.

Nagy Kinga: A pillanaton innen és túl. Bertók László: Ott mi van? In: www.litera.hu/hirek/a-pillanaton-innen-es-tul 2014. 08. 02.

Ménesi Gábor: Megkérdeztük Bertók Lászlót. (Interjú.) In: barkaonline.hu/megkerdeztuek/4216-megkerdeztuk-bertok-laszlot . 2014.09.03.

Jassó Judit: „Mert nem vagy azonos önmagaddal.” Bertók László: Ott mi van? In: www.litera.hu/hirek/mert-nem-vagy-azonos-onmagaddal 2014. 09. 06.

Ayhan Gökhan: Bertók László: Ott mi van? In: librarius.hu/2014/09/13/bertok-laszlo-ott-mi-van . 2014.09.13.

Hudáky Rita: „Hol lehet vajon, ha mozog?” Bertók László: Ott mi van? In: http://www.litera.hu/hirek/hol-lehet-vajon-ha-mozog. 2014.09.27.

Bakonyi István: „…mondja a költő a magáét” Bertók László: Ott mi van? In: www.kodolanyi.hu/kv/cikk/-mondja-a-költő-a-magaet-390. 2014. 11. 14.

Payer Imre: Ex libris. Bertók László: Ott mi van? In: Élet és Irodalom, 2014. nov. 14., p. 19.

Csuhai István: Megkapaszkodni valami mozdulatlanban. Bertók László: Ott mi van? In: Jelenkor, 2014. 12., p. 1341-1344.

Lakner Dávid: Bertók László: Ott mi van? In: vs.hu/magazin/osszes/kezdunk-megszokni-a-z-dimenzioban-a-kedvenc-konyveink-iden-1229 . 2014. 12. 29.

Druzsin Ferenc: „A falnak ezen az oldalán ennyi…”Lapozgatás Bertók László Ott mi van? című új verseskötetében. In: Bárka, 2015. 1. (Jan.-Febr.), p. 77-80.

Papp Máté: Firkák a szalmaszálra. Bertók László: Ott mi van? In: Műhely, 2015. 1. (Febr.), p. 61-62.

Török Sándor Mátyás: „A szavak alatti való” keresése. Bertók László: Ott mi van? In: Új Forrás, 2015. 1., p. 30-34.

Szalagyi Csilla: Bertók László: Ott mi van? In: Kortárs, 2015. 3., p. 96-98.

Bakonyi István: Bertók László: Ott mi van? In: Kortárs, 2015. 3., p- 98-99.

Kántor Zsolt: Az idő hasadóanyaga. Szóközök helyben futása. Bertók László: Ott mi van? In: holdkatlan.hu/index.php/bemutato/kritika/2635-kantor-zsolt-az-ido-hasadoanyaga-szokozok-helyben-futasa . 2015.máj. 19., Műút. 2015. 21. hét.

A szakirodalmat összeállította Csűrös Miklós, kiegészítette Bertók László.

Pimmédia

Kazalban a tűt

Korom

Táj

Bertók László további művei a Pimmédián

Festmény

Lajta Gábor: Bertók László (olaj, vászon, 59 x 70 cm)

A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.

Fotók

Szüleivel a vései búcsún (1936 szeptember)

A Csurgóra "bejáró diák" (1948)

Gimnáziumi osztálytársaival a csurgói gimnázium parkjában. Az álló sorban balról a harmadik Bertók László (1953)

Bertók László (1959)

Érettségi tablókép (1954)

Lázár Ervinnel (1961)

Feleségével, Vágner Erzsébettel és fiukkal, Attilával (Vése, 1967)

Fodor Andrással (Pécs, 1971)

Balról jobbra: Tüskés Tibor, Fodor András, Takáts Gyula, B. L. (Becehegyen, Takáts Gyula házának teraszán, 1972. augusztus 5.)

Szüleivel a vései házuk verandájának lépcsőjén (1974)

Bertók László, Csorba Győző, Bernics Ferenc, Fodor András, Bisztray Ádám, Kende Sándor, Arató Károly Csorba Győző hatvanadik születésnapján (Pécs, 1976)

Családjával Erdélyben, (Szovátafürdő, 1978)

Takács Jenő, Martyn Ferenc, Csorba Győző, Bertók László (Pécs, 1983)

Esterházy Péter, Gion Nándor, Bertók László és Szederkényi Ervin (Szigliget, 1983)

Bertók László (1985)

Bertók László a vései ház előtt

Bertók László édeseanyjával (1985)

Bertók László vései családi ház kertjében (1985)

Laczkó András, Bertók László és Szederkényi Ervin a Jelenkor szerkesztőségében (Pécs, 1985)

Csorba Győzővel (1986)

Sándor Iván, Csiki László, Göncz Árpád, Csuhai István, Bertók László és Parti Nagy Lajos (Pécs, 1990)

Balassa Péterrel (1991)

Cseres Tibor, Kántor Lajosné, Varga Lajos Márton, Bertók László, Mészöly Miklós (Kolozsvár, 1991)

Pro civitate kitüntetés átadásán (Pécs, 1995)

Spiró György, Bertók László (1998, DIA)

Bertók László, Szakonyi Károly, Gyurkovics Tibor és Takáts Gyula (1998, DIA)

Bertók László, Jókai Anna, Takáts Gyula, Szakonyi Károly (1998, DIA)

Lator László, Esterházy Péter, Bertók László (2000, DIA)

DIA-tagok (2003, DIA)

DIA-tagok (2004, DIA)

Bertók László és Bodor Ádám (2004, DIA)

Csűrös Miklós, Rába György és Bertók László (2007, DIA)

Szavazás (2007, DIA)

DIA-tagok és szakértők (2007, DIA)

Bertók László, Lator László, Farkas László, Rába György (2007, DIA)

Bertók László és Gergely Ágnes (2007, DIA)

Várady Szabolcs, Takács Zsuzsa, Bertók László, Lator László (2008, DIA)

Takács Zsuzsa, Bertók László, Lator László, Konrád György (2008, DIA)

Bertók László 75. születésnapján a PIM-ben (a DIA rendezvénye, 2010. december 7.) (fotó: Dobóczy Zsolt, Gál Csaba)

Csuhai István, Bertók László és Parti Nagy Lajos (2010. december 7., DIA)

Bertók László (2014, DIA)

Borítók

Lengő fényhidak (1964)

Fák felvonulása (1972)

Így élt Csokonai Vitéz Mihály (1973)

Így élt Vörösmarty Mihály (1977)

Emlékek választása (1978)

Tárgyak ideje (1981)

Várkonyi Nándor bibliográfia (1984)

Ágakból gyökér (1984)

Hóból a lábnyom (1985)

Zöld pajzs alatt (1985)

Pákolitz István bibliográfiája (1986)

A kettészakadt villamos (1987)

Kő a tollpihén (1990)

Szederkényi Ervin és a Jelenkor (1991)

Ha van a világon tető (1992)

Csorba Győző (1993)

Priusz (1994)

Három az ötödiken (1995)

Deszkatavasz (1998)

Dongó a szobában (1998)

Bertók László válogatott versei (1999)

Ceruzarajz – Skizze (1999)

Dinnye Döme (2000)

Februári kés (2000)

Valahol, valami (2003)

Háromkák (2004)

Hazulról haza (2005)

Platón benéz az ablakon (2005)

Bertók László – Szalai Kata: Két lepke csapkod (2007)

Hangyák vonulnak (2007)

A város neve (2009)

Pénteken vasárnap (2010)

Firkák a szalmaszálra (2015)

Visszanéző (2017)

Együtt forog (2020)

Kéziratok

Bertók László Petőfi (1972) című versének autográf szövege - (1 / 2)

(a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának gyűjteményéből)

Bertók László Petőfi (1972) című versének autográf szövege - (2 / 2)

(a Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának gyűjteményéből)

Szakértő

Ajánlott honlapok

Bertók László személyes honlapja: www.bertok.hu

Bertók László-szócikk a Wikipédián

Interjúk:

Orosz Ildikó: Mester kurzus. Bertók Lászlóval beszélgetett Budai Katalin. 2003. 11. 17., Ráday Könyvesház. = Internet: www.litera.hu 2003. 11. 23. (B. L. fényképével.)

Gerner András: Vendégségben Bertók Lászlónál. I–II. rész. Interjú. = Internet: www.pecsinapilap.hu I. rész, II. rész 2004. 04. 05.

Gerner András: Bertók László betöltötte a hetedik ikszet. = Pécs online: http://pecsinapilap.hu 2005. dec. 6. (Fényképpel.)

Nagy Nóra: Bertók László 70 éves. = Pécs online: http://mecsekportal.hu, 2005. dec. 7. (Fényképpel.)

Nagy Nóra: Bertók László költő. Interjú. = internet: http://deldunantul.com Dél-Dunántúli Regionális Portál, 2006. febr. 6. (Fényképekkel.)

Király Levente („BOBBY MEG FERI”): „Az idő, ha siettetni szeretnéd”. Bertók László MU Színház-beli estjéről. (A költővel Csuhai István beszélgetett, verseit Lázár Balázs tolmácsolta.) = internet: http://www.kultura.hu 2006. márc. 9. (Fényképekkel.)

On-line szakirodalom:

Balogh Robert: Három – Avagy a szellem kortalan. Bertók László költő estje, Művészetek Háza, Pécs. = Internet: www.litera.hu 2003. május 25.

Acsai Roland: „Patika Olczer”. Bertók László Valahol, valami című új verseskötetéről. = Internet: www.litera.hu 2003. 06. 13.; = Kritika, 2004. 1. 34–35. p.

Zakupszki László: 4+4+4+2. Bertók László: Februári kés. = Internet: www.garabonczias.hu 2004. 05. 16.

Balogh Robert: Szerintem Bertók. Köszöntő Bertók László 70. születésnapjára. Internet: www.terasz.hu 2005. dec. 8.

N. N.: Bertók László a MűKEDDvelőben. (A 2006. március 7-i, MU-színházi Bertók-estről.) = internet: www.kultura.hu 2006. márc. 2.

Lázár Balázs: Mint nincsben a van. A legkedvesebb… Bertók László: Sirató című verséről. = internet: http://www.terasz.hu 2006. ápr. 10. (Fényképekkel.)

N. N.: Csorba Győzőre emlékeztek Pécsett, 2006. november 21-én. Bertók László versével tiszteleg Csorba Győző mellszobránál. = internet: www.kultura.hu 2006. nov. 22. (Fényképpel.)

Halmai Tamás: A poétika kudarca, a kudarc poétikája. Bertók László Most című verséről. = internet: www.terasz.hu 2007. dec. 6. (Balogh Robert Bertók Lászlóról készített három fotójával.)

N. N.: Két lepke csapkod. Szalai Kata kiállítása. Városi Képtár, Pécs, 2007. márc. 21–április 10. = Internet: www.artportal.hu 2007. márc. 20.

Kelemen Éva: Hangyák vonulnak. = Internet: www.kultura.hu 2007. okt. 18.

Jászberényi Sándor: A megöregedés könyve. Bertók László: Hangyák vonulnak. = Internet: www.konyves.blog.hu 2008. jan. 21.; = Ua. www.litera.hu 2008. jan. 21.