Bella István

Digitalizált művek
Keresés a művekben
Életrajz
Bibliográfia
Szakirodalom
Fotók
Borítók
Kéziratok
Szakértő
Ajánlott honlapok

Digitalizált művek

A Szerző művei listán hozzáférhető a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotása (regény, novella, vers stb.).

A Szerző kötetei lista a szerző könyveinek új szövegkiadását tartalmazza.

Tematikus keresés

Bella István versei

Bella István drámái

Bella István esszéi

Bella István interjúi

Vele készült interjúk

Bella István gyermek- és ifjúsági művei

Róla szóló irodalom

Hozzá kapcsolódó mű

Keresés a művekben

Életrajz

Bella István (Székesfehérvár, 1940. augusztus 7. – Budapest, 2006. április 20.)

Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. 2003-tól haláláig a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

1940. augusztus 7-én született Székesfehérváron, ám az ugyancsak Fejér megyei Sárkeresztúr a gyermekkor színhelye, s a majdani költő élményeinek első forrásvidéke. Édesapja ebben a faluban volt tanító, tehát nyilvánvalóan tekintélyes ember.

A gyermekkori idill azonban csakhamar véget ért, hiszen idősebb Bella István karpaszományos tizedesként vonult be a második világháborúban, és kisújszállási hadifogságba esése után, 1944 novemberét követően meghalt. Halálának körülményei bizonytalanok. Költőnk jelentős versei közé tartozik a Halotti beszéd, amely e korai tragikus élménynek is tükröződése. Az apa hiánya haláláig elkíséri Bella Istvánt, ám édesanyján kívül a sors melléje rendelt több nagyszerű embert. Közöttük pl. Tanka Jánost, a költőt és tanítót, aki sokat segített az ifjún.

Még csak 14 éves, amikor Hazafelé című verse megjelenik a Fejér megyei napilapban. Középiskolás éveit a székesfehérvári József Attila Gimnáziumban tölti. Ebben az időben a család nehéz körülmények között él, az anya betanított munkás, s az ő fizetése meg a nagymama özvegyi nyugdíja a szerény megélhetés alapja. Már a sárkeresztúri iskolában a fiatal fiú kezébe kerül az Irodalmi Újság, a Csillag és az Új Hang, tehát igen korán olvassa az irodalmi sajtót. A gimnáziumban egyre inkább elmélyül érdeklődése. Elérkezik 1956, s a forradalom történései megragadják. Verset is ír, de – szerencséjére – nem közlik. Részt vesz több megmozdulásban, például a megyeszékhelyhez közeli Csórra élelmiszert és ruhát visz, és gyűjt a Pesten küzdőknek.

Először nem veszik föl az egyetemre, később azonban megkezdheti tanulmányait az ELTE magyar–könyvtár szakán. Egyre közelebb kerül az irodalmi élethez, a 60-as évek közepén része van a Tiszta szívvel című antológia megszületésében. Verseit közli az Új Írás és a Napjaink, s csakhamar kialakul az a szellemi közeg, amely a „Hetek” néven lesz ismert a magyar költészetben. Bellán kívül ide tartozik Ágh István, Buda Ferenc, Kalász László, Raffai Sarolta, Ratkó József és Serfőző Simon. Az ő számukra a József Attila-i hagyomány épp oly fontos mind morális, mind esztétikai értelemben, mint a közvetlen elődjüknek tekintett Illyés Gyula, majd Nagy László vagy Juhász Ferenc lírája. Közöttük Bella István költészetében különösen fontos a népköltészeti hagyomány, az archaikus nyelv valamint a modern, huszadik századi irányzatok együttes hatása. Értéket jelent a nyelvteremtő erő, a dal folyamatos jelenléte.

Bella István első verseskötete, a Szaggatott világ 1966-ban jelenik meg. Ebben már fölfedezhetők az imént hangsúlyozott minőségek, persze még a falusi gyerekkor alaprétegei, az árvaság és a nehéz sors dominálnak elsősorban. S aztán sorjáznak kötetei, bár vannak a pályán „üresjáratok”, már ami a publikációk rendszerességét illeti. És vannak különösen emlékezetes versei, a már jelzetteken kívül pl. a Sárkeresztúri ének, a Testamentom, a Szeretkezéseink, az Önarckép vagy az Igék és igák. Különös színt képviselnek pályáján a gyermekversek, a különféle, zenéhez kötődő művek, legfőképpen talán a Margit-passió. Ugyancsak fontos része az életműnek a műfordítás, különösen a finnugor népek folklórjának közvetítése és a lengyel irodalom több alakjának szolgálata.

S ami még az életrajzot illeti: 1971 és 1977 között Bella István üzemi újságíró a Magyar Papírnál, s közben a Papíripari Vállalat népművelője. Ám volt könyvtáros is a Ganz–MÁVAG-nál, s hogy egész mást mondjunk: főszerkesztő a székesfehérvári Városi Televíziónál a 90-es években. Hosszú időt töltött az Élet és Irodalom szerkesztőségében, tagja volt az Árgus című folyóirat szerkesztőségének, valamint munkatársa a Magyar Naplónak. A rendszerváltás után pedig a Beza Bt. keretein belül könyvkiadással is foglalkozott.

Tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának.

2006. április 20-ára virradó éjjel elhunyt.

Fontosabb díjak, elismerések:

1969 – KISZ-díj

1970, 1986 – József Attila-díj

1988 – Déry Tibor-díj

1988 – Az Év Könyve díj

1992 – Magyar Művészetért Díj

1994 – A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje

1996 – Horizont-díj

2001 – Kossuth-díj

Az életrajzot Bakonyi István írta.

Bibliográfia

Önálló kötetek

Szaggatott világ. Versek. Budapest. 1966. Magvető.

Az ifjúság múzeuma. Versek. Budapest. 1969. Magvető, 108 p.

Hetedik kavics. Versek. Budapest. 1975. Magvető.

Igék és igák. Versek. Budapest. 1977. Magvető.

A zöld pizsamabéka. Versek. Budapest. 1979. Móra.

Emberi délkörön. Versek. Budapest. 1982. Magvető.

Az ég falára. Válogatott versek. Budapest. 1984. Magvető.

Áni Máni naptára. Versek. Budapest. 1985. Móra, 53 p.

Az arcom visszakérem. Versek. Budapest. 1987. Magvető.

Szebeni András–Bella István: KépSzavak. Budapest. 1988. Iris.

Sárkeresztúri ének. Versek. Békéscsaba. 1989. Békéscsabai Megyei Könyvtár.

Temesvár, 1514. Oratórium. Budapest. 1990. Szabad Tér Színház.

Arccal a földnek. Versek. Budapest. 1991. Magvető.

Testamentom. Versek. Budapest. 1992. Zrínyi, 34 p.

A csodaszarvas. Vers. 1996. Komáromi Mária, P.

Szeretkezéseink. Versek. Budapest. 1999. (cop. 1997.) Beza BT.

Ábel a sivatagban. Versek. Budapest. 1998. Beza BT.

Tudsz-e még világul? Összegyűjtött versek. Budapest. 1999. Beza BT.

Margit-passió. Vers. Székesfehérvár. 2000. Árgus.

Áni Máni, a zoknihalász. Versek. Budapest. 2001. Beza BT., 27 p.

Szebeni András–Bella István: Székesfehérvár. Szebeni András fotói Bella István írásával. Angol és német nyelvű kiadásban is megjelent. Pécs. 2003. Alexandra, 175 p. (Látott dolgok...)

Szebeni András–Bella István: Szeged. Szebeni András fotói Bella István írásával. Angol és német nyelvű kiadásban is megjelent. Pécs. 2004. Alexandra, 171 p. (Látott dolgok...)

Mintha tükrök között beszélnék. Versek. Miskolc. 2008. Felsőmagyarország, 113 p.

Áni Máni rádiózik. Budapest. 2008. Timp, 43 p.

Műfordítások

Galczynski, Konstanty Ildefons: Búcsú az utcalámpáktól. Műfordítás. Bp. 1995. Beza BT.

Hú-péri-hú Öreg. Teremtésénekek, sorsénekek és medveénekek. Műfordítás. Bp. 1996. Littera Nova.

Mickiewicz, Adam: Ősök. Műfordítás. Bp. 2000. Beza BT.

A bibliográfiát összeállította Bakonyi István.

Szakirodalom

Önálló kötet

Bakonyi István: Bella István. Monográfia. Bp. 2001. Balassi.

Bella István. (Szerk.: Zsille Gábor.) Budapest. 2008. Napkút Kiadó, Cédrus Művészeti Alapítvány, Petőfi Irodalmi Múzeum, 160 p. (Hang–Kép–Írás 3.) (CD-melléklettel.)

Aki ivott az ég vizéből. Interjúk, versek, fotók. (Szerk. Zsille Gábor.) Budapest. 2009. Magyar Napló, 72 p.

"Súlytalanság fátyla". Bella István emlékezete. (Szerk. Zsille Gábor.) [Bakonyi István: Bella István ébresztése; Bella István: Fehérvár felé; Tóth Bálint: Az igazság jussa; Kovács István: Bella István és az Ősök; Bella István: A hetedik kavics; Zsirai László: Erdei találkozó; Kalász Márton: Postazárás; Ágh István: Meg ne halld meg ne lásd; Bella István: Iniciálék; Büki Attila: Változatok egy Bella-strófára; Ács József: Életpályák; Bella István: Föld és ég; Zsillé Gábor: Otthon; Bella István: Nagyfényű páva; Prágai Tamás: A külső fényeket eloltja az este; Tari István: Több-kevesebb szerencsével; Bella István: Iniciálék; Turczi István: Poezja dzisiaj; Gyimesi László: Rögtönzésnek indult; Zsillé Gábor: István utca .; Báger Gusztáv: Színpad az egész világ; Konczek József: Az én régi-régi jó kabátlopás-históriám; Gyukics Gábor: Olvasva ismer; Bella István: Spirituálé; Lackfi János: Spirituálé; Báger Gusztáv: A visszaszámlálás esztétikája; Filip Tamás: Ma már nem; Bella István: Falevélen talált sanzon; Szegedi Kovács György: Este; lancu Laura: Meghalt Bella István; Büki Attila: Azon a napon; Bella István: Levél helyett; Barna T. Attila: Régi kintorna dallamára; Lackfi János: Pista-ének; Bella István: Csak a bárány; Zsillé Gábor: Befejezetlen levél Bella Istvánnak; Bágyoni Szabó István: Isten-arc egy Bajza utcai tükörből; Tóth Bálint: Megértem a megbocsátásra; Jász Attila: felejtőfüvek illata. Basó Bellapistát fordít; Oláh János: Arc, takarásban; Káliz Sajtos József: Hív a láthatatlan tenger; Bella István: Három szál szegfű Reviczkynek; Rapai Ágnes: Bella István sírjára; Madár János: Bella István emlékére; Kiss Benedek: Eltévedni megint; Bágyoni Szabó István: Utcahosszat; Döbrentei Kornél: Kopjafa; Fenyvesi Félix Lajos: Halálfejtés; Fenyvesi Félix Lajos: Tavaszi zsoltár; Bella István: Csak aki olyan fiatal; Győri László: A sarokvas; Ladik Katalin: Csönddel, éggel teli; Bella István: Aztán; Szegedi Kovács György: Még aztán; Bella István: Ikerbátyám; Szentmártoni János: Kéretlen monológ; Szigeti Lajos: Hitvalló; Tari István: Versben úszó égi márna; Tari István: Vérebét sétáltató dáma; Gyimesi László: Hazatalálunk; Falusi Márton: Ajtóstul zuhansz belém; Bella István: „Ég a házad"; Bíró József: Azóta is... - nélkül; Bella István: Köztem és köztem; Vass Tibor: Betétdal; Tóth Sándor: Kint is bent is; Mezey Katalin: Én a világot nem bánom; Végh Attila: István utcai séta; Bobory Zoltán: Az iszkaszentgyörgyi könyvtárban; Nagy Gábor: Az éjszaka hangjai; Tornai József: Bella István; Bella István: Az arcom visszakérem.] Székesfehérvár. 2011. Vörösmarty Társaság, 136 p.

Tanulmányok, kritikák

Pomogáts Béla: Könyvtáros költők. Könyvtáros, 1966.

Farkas László: Bella István: Szaggatott világ. Új Írás, 1966/5.

Tálasi István: Bella István: Szaggatott világ. Kritika, 1966/5.

Mezei András: Képi és gondolati tömörség. Élet és Irodalom, 1966/19.

Szöllősy Tibor: Bella István: Szaggatott világ. Alföld, 1966/8.

Kabdebó Lóránt: Fiatal költők. Új Írás, 1967/4.

Kenyeres Zoltán: Bella István: Az ifjúság múzeuma. Népszabadság, 1969. VI. 11.

Vasy Géza: A bizonyítás kora. Élet és Irodalom, 1969/23.

Kiss Pintér Imre: Bella István: Az ifjúság múzeuma. Kritika, 1969/10.

Vadas József: Búcsú az ifjúságtól. Új Írás, 1969/12.

Kabdebó Lóránt: Bella István: Az ifjúság múzeuma. Kortárs, 1970/5.

Alföldy Jenő: Hetedik kavics, harmadik gyöngy. Élet és Irodalom, 1975/20.

Apáti Miklós: Hetedik kavics. Magyar Nemzet, 1975. VIII. 31.

Pomogáts Béla: Bella István: A hetedik kavics. Alföld, 1975/8.

Ágh István: Szavak a télre. Új Írás, 1975/9.

Tandori Dezső: Hely a mezőnyben. Napjaink, 1975/10.

Koczkás Sándor: Bella István: A hetedik kavics. Kritika, 1975/10.

Zalán Tibor: Igék igában, avagy: Bella és a dupla nelson. Mozgó Világ, 1977/5.

Kabdebó Lóránt: Igék és igák. Magyar Hírlap, 1977. VI. 12.

Lengyel Balázs: Ének-változatok. Élet és Irodalom. 1977/25.

Pomogáts Béla: Játék és költészet. Új Írás, 1977/9.

Kiss Dénes: Igék és igák. Tiszatáj, 1977/10.

Szikszai Károly: Beszélgetés Bella Istvánnal. Életünk, 1978/2.

Pomogáts Béla: Bella István: Halotti beszéd. Napjaink, 1979/3.

Kabdebó Lóránt: Versek között. Bp. 1980. Magvető.

Pósa Zoltán: Két regény, két verseskönyv. Népszava, 1980. I. 5.

Petrőczi Éva: „Mosolygós sírás, sírásos jókedv”. Élet és Irodalom, 1980/26.

Seres József: Három ifjúsági könyv. Kritika, 1980/10.

Cynolter Károly: Emberi délkörön. Népszava, 1983. II. 5.

Módos Péter: Hol vannak a tágas mezők? Új Írás, 1983/4.

Alföldy Jenő: Hangzó látomások. Élet és Irodalom, 1983/14.

Héra Zoltán: Fogalmak. Népszabadság, 1983. V. 21.

Szekér Endre: „Tudsz-e még világul?” Napjaink, 1983/6.

Havas Ervin: Miért ír a költő verset? Népszabadság, 1983. VII. 2.

Fráter Zoltán: Bella István: Emberi délkörön. Kortárs, 1983/8.

Olasz Sándor: Emberi délkörön. Forrás, 1983/11.

Koncz Virág: Bella István: Emberi délkörön. Kritika, 1983/12.

Kabdebó Lóránt: „Költészet és valóság”. Beszélgetés B. I.-nal a Sárkeresztúri ének című versről. Életünk, 1984/5.

Balogh Ernő: Költő a nem várt nemzedékből. Népszabadság, 1984. IX. 7.

Cynolter Károly: Az ég falára. Népszava, 1984. XI. 3.

Kabdebó Lóránt: Bella István optikája. Magyar Hírlap, 1984. XI. 10.

Vári Attila: Az ég falára. Magyar Nemzet, 1984. XII. 2.

Böröndi Lajos: Egyetlenegyszer és utoljára. Új Forrás, 1985/3.

Szekér Endre: Bella István: Az ég falára. Kritika, 1985/3.

Monostori Imre: Az ég falára. Tiszatáj, 1985/7.

Eszéki Erzsébet: A vers nem a fecsegés műfaja. Magyar Nemzet, 1987. X. 17.

Pomogáts Béla: Versek – könyvhét előtt. Magyar Hírlap, 1988. V. 27.

Csukás István: Kié a költő arca? Élet és Irodalom, 1988/24.

Cynolter Károly: Az arcom visszakérem. Népszava, 1988. VII. 9.

Koczkás Sándor: Históriai elégedetlenség. Kortárs, 1988/10.

Ferenczi László: Az arcom visszakérem. Magyar Nemzet, 1988. XII. 15.

Gál Ferenc: Bella István: Az arcom visszakérem. Életünk, 1988/12.

Szekér Endre: Verses világhódítás. Napjaink, 1988/12.

Vasy Géza: Bella István költői világa. Árgus, 1991/6.

Tarján Tamás: Ex libris. Élet és Irodalom, 1992/8.

Alföldy Jenő: Bella István: Arccal a földnek. Életünk, 1992/5.

Szirák Péter: Bella István: Arccal a földnek. Kortárs, 1992/5.

Iszlai Zoltán: Küzdelmes lélek. Magyar Napló, 1992/7.

Pécsi Györgyi: Bella István: Arccal a földnek. Holnap, 1993/1.

Jánosi Zoltán: Bella István Halotti beszéd című költeménye. Szabolcs-Szatmár-Beregi Szemle, 1995/4.

Szepes Erika: Bemutatás helyett. Ezredvég, 1997/3.

Vilcsek Béla: A mesterség dicsérete. Bp. 1998. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szakolczay Lajos: „Szerelem, mindenségbárka”. Műhely, 1998/2.

Bakonyi István: Egy életmű forrásvidékén. Új Dunatáj, 1998/4.

Nádor Tamás: Ember és gondolat. Beszélgetés B. I.-nal. Könyvhét, 1999. V. 6.

Bedecs László: Napfogyatkozás. Élet és Irodalom, 1999. V. 28.

Kemsei István: A dal halála. Kortárs, 1999/7.

Bakonyi István: Bella István nyolcvan esztendejére. Új Ember Mértékadó melléklete, 2020. aug. 31.

A szakirodalmat összeállította Bakonyi István.

Fotók

Az elsőáldozó Bella István

A DIA-n látható fényképek közlési jogát tulajdonosaik kizárólag a honlap számára bocsátották rendelkezésre. A fotók nem a Petőfi Irodalmi Múzeum tulajdonát képezik, így azokat nem tudjuk a kutatók és érdeklődők rendelkezésére bocsátani.