Baka István

Digitalizált művek

Tematikus keresés

A Szerző művei lista tételesen, ábécérendben felsorolja a szerző összes, a DIA adatbázisában elérhető önálló alkotását (valamennyi műfajban, a regénytől a versig). A művek címe mögött eredeti megjelenésük helye és évszáma olvasható.

A Szerző kötetei nézet az eredeti könyvmegjelenés szerint csoportosítja a feldolgozott és új, digitalizált változatban közzétett műveket.

A Szerző versei a hozzáférhető versek teljességének katalógusa, cím szerinti ábécérendben.

Keresés a művekben

/ oldal
Keresés szűrése

Életrajz

Baka István (1948–1995)

1948. július 25-én született Szekszárdon. Édesanyja, Stirsky Mária (1926) Tolnáról, cseh–szerb–osztrák–magyar keveredésű családból származott, édesapja, Baka István (1923) Szekszárdon született. Bátán és Tamásiban élnek, itt kezdi el az általános iskolát.

1956 márciusában Szekszárdra költöznek, nyolcévesen írja első verseit. Középiskolai tanulmányait a szekszárdi Garay János Gimnázium orosz tagozatán végzi. Itt éri életének egyik jelentős eseménye, a kamaszkori viszonzatlan szerelem, amely verseiben és prózájában számos változatban elevenedik meg. Kamaszkori verseit „érkező” álnév alatt a Borsodi Közlönyben jelenteti meg.

1966-ban érettségizik, Hódmezővásárhelyen előfelvételis katona. 1967-ben megkezdi tanulmányait a szegedi József Attila Tudományegyetem (ma Szegedi Tudományegyetem) magyar–orosz szakán.

1969 február 1-jén házasságot köt egyetemi csoporttársával, Ökrös Tündével. Házasságukból két gyermekük születik, Ágnes (1973) és Tamás (1978).

1969 februárjában Ilia Mihály bemutatja a Tiszatáj folyóiratban.

1971–72-ben utolsó egyetemi tanévét Leningrádban tölti. Életre szóló barátságokat köt orosz underground értelmiségiekkel, szamizdatot olvas. Felfedezi Mandelstamot, Szosznorát, Brodszkijt. Egyetemi évei alatt a szinte csak saját belső világára figyelő, elvont irodalmi és zenei élményekért rajongó fiatalemberből határozott, tudatos, népért és nemzetért felelősséget érző költő válik.

1972 júniusában megszerzi orosz–magyar szakos tanári oklevelét. Szeptemberben a Kortárs folyóiratban mutatkozik be verseivel.

1972 és 1974 között magyart és oroszt tanít a szekszárdi Egészségügyi Szakközépiskolában.

1974 májusában írószövetségi meghívásra Bulgáriába látogat. Egy szerelmi élmény hatására bolgárul kezd tanulni, barátságot köt Kiril Kadijszkivel, akitől verseket fordít. Ősszel visszakerül Szegedre, ahol a Kincskereső című, gyermekeknek szóló irodalmi folyóirat munkatársa, később főmunkatársa, majd 1992-ben főszerkesztő-helyettese lesz. A nyaranta megrendezésre kerülő és a folyóirat szellemiségéhez kapcsolódó szegedi országos Kincskereső-tábor költőiskolájának rendszeres vezetője.

1975-ben megjelenik első verseskötete, a Magdolna-zápor. 1976 májusában Nagy Gáspárral és Pintér Lajossal együtt mutatkozik be a budapesti Eötvös Kollégiumban, az estet Kormos István vezeti be. 1976-ban felfedezi Gustav Mahler zenéjét, hatására írja meg egy évvel később a Trauermarsch című hosszú verset. 1977 novemberében a zalaegerszegi Reflex Színpad bemutatja a Háborús téli éjszaka című költői játékát, amelyet a rendező és gyerekkori barát, Merő Béla felkérésére ír.

1979-ben Petri Csathó Ferenccel, Téglásy Imrével, Géczi Jánossal, Zalán Tiborral és Belányi Györggyel mint Szegeden élő fiatal – és kivételével kötet nélküli – költőkkel a Gazdátlan hajók című antológiában jelenik meg. Az antológiát Szigeti Lajos Sándor szerkeszti, bevezetőt Ilia Mihály ír.

1979 őszén többedmagával Kolozsváron jár, megismerkedik Gáll Ernővel, Balla Zsófiával, Szőcs Gézával, Kányádi Sándorral, Gálfalvi Györggyel, Lászlóffy Aladárral, Markó Bélával, Farkas Árpáddal. 1981-ben megismerkedik Mészöly Miklóssal, akinek művei nagy hatást gyakorolnak rá. Mindketten a nyolcvanas években kezdik szülővárosukat, Szekszárdot prózájuk legfontosabb színterévé tenni. Megjelenik második verseskötete, a Tűzbe vetett evangélium.

1984-ben megjelenik első próza- és drámakötete, a Szekszárdi mise.

1984 októberében Újvidéken jár, ahol az Újvidéki Televízió Tiszatáj-műsort készít vele, Pintér Lajossal, Belányi Györggyel és Vörös László főszerkesztővel. A felvételnek köszönhetően ismerkedik meg Tolnai Ottóval, Végel Lászlóval, Sziveri Jánossal, Danyi Magdolnával.

1985 májusában találkozik Bohumil Hraballal, aki a Móra Kollégium meghívására érkezik Szegedre. Erdélyi Ágnesnek köszönhetően a korszak lehetőségeihez képest is messze túlmutató irodalmi és kulturális programokat nyújtó kollégium fontos élethelyszíne lesz a Kincskereső szerkesztősége mellett. A nyolcvanas évekre szerkesztőségi szobája generációkat és kultúrákat összekötő találkozóhellyé növi ki magát. Az évek folyamán baráti köréhez tartozik Ilia Mihály, Szepesi Attila, Nagy Gáspár, Pintér Lajos, Szőke Katalin, Zalán Tibor, Géczi János, Pataki Ferenc, Huszár Lajos, Szörényi László, Füzi László, Tolnai Ottó, Balog József, Darvasi László, Markó Béla, Kovács András Ferenc, Kovács Lajos, Bombitz Attila, Nagy Gábor.

1985-ben Robert Graves-díjjal jutalmazzák a Liszt Ferenc éjszakája a Hal-téri házban című verséért. Megjelenik harmadik verseskötete, a Döbling. Viktor Szosznora verseit fordítja, akit a nyár folyamán hosszabb ideig vendégül is lát. Szosznora verseiből jelenik meg egy évvel később első önálló versfordítás-kötete.

1986-ban leváltják a Tiszatáj szerkesztőbizottságát (Vörös László, Annus József, Olasz Sándor). Bojkottálja az új szerkesztőséget, és a Füzi László, Pintér Lajos, Buda Ferenc, Szekér Endre nevével fémjelzett kecskeméti Forrás folyóirathoz csatlakozik, amelynek élete végéig kiemelt szerzője marad.

1988-ban megjelenik második próza- és drámakötete, A kisfiú és a vámpírok.

1990-ben válogatott és új verseket tartalmazó kötetet ad ki Égtájak célkeresztjén címmel.

1991-ben Domokos Mátyással és Kányádi Sándorral a svájci Bibó István-konferenciára utazik. Megjelenik az egybegyűjtött prózai műveit tartalmazó Beavatások. 1991-től a szegedi Délmagyarország napilap számára rendszeresen esszéket, tárcákat ír. Megteremti Bakó Andrást, „prózai” alteregóját és Szív Ernő (Darvasi László) öreg barátját. Sorozatot ír pályatársairól és az orosz költészetről, utóbbihoz ízelítőt mellékelve aktuális műfordításaiból. 1992 májusától decemberéig a Délmagyarországban publikált esszék alapján a Magyar Rádió Szegedi Stúdiója előadásában két ciklust sugároz Költők, sorsok és Kortársaim címmel.

1992-ben megjelenik a Farkasok órája. Megteremti vissza-visszatérő „lírai” alteregóit, Yorickot és Sztyepan Pehotnijt. Nevének tükörfordításából nyert „orosz” másának versei fordítójaként tünteti fel magát a folyóirat-publikációkban. Elsőként kapja meg Grezsa Ferenccel (posztumusz) és Sütő Andrással a Tiszatáj-díjat.

1993-ban bemutatják A korinthoszi menyasszony című szomorújátékát Sándor János rendezésében a Szegedi Nemzeti Színházban. Súlyos betegsége kezdődik, júniusban megoperálják. Az őszi félévben műfordítás szemináriumot tart a szegedi egyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén Fried István professzor meghívására.

1994 májusában újra megműtik, korlátozódik a mozgáslehetősége, nyugdíjazzák a Kincskeresőtől. A Sztyepan Pehotnij testamentuma 1994-ben elnyeri az Artisjus Év Könyve-díját. A Magyar Rádió Szegedi Stúdiója bemutatja A korinthoszi menyasszony című hangjátékot Lang János és Marik István rendezésében.

1995-ben a rádiós rendezőpáros elkészíti közreműködésével a Vasárnap délután című novellából az Isten a városban hangjátékot, amely elnyeri a Magyar Rádió drámapályázatát, 1996-ban pedig a Prix Italia fesztiváldíját.

1995-ben megjelenik a November angyalához. Júniusban, többszöri levélváltás után Határ Győző Szegedre érkezik, hogy személyesen találkozhassanak egymással. Összeállítja gyűjteményes verseskötetét, a Tájkép fohásszalt, a szegedi egyetem Szlavisztikai Tanszéke megbízásából pedig orosz költészetet fordít (Orosz szimbolista költők, Nyikolaj Gumiljov versei). 1995. szeptember 20-án éri a halál. Kérésének megfelelően a szekszárdi Alsóvárosi temetőben helyezik örök nyugalomra.

Posztumusz kötetként 1996-ban megjelenik a Tájkép fohásszal és a Puskin versei fordításkötet, 1997-ben Brodszkij-fordítása, az Új élet című, 1999-ben pedig Az idő térképjelei, esszéinek és tárcáinak válogatott gyűjteménye. Életművét hat kötetben a Tiszatáj gondozza: Versek (2003), Próza, dráma (2005), Publicisztikák, beszélgetések (2006), Műfordítások I–II. (2008), Műfordítások III. (2009).

2015-ben beválasztják a Digitális Irodalmi Akadémia posztumusz tagjai közé.

Olasz Sándor: Baka István portréja

Baka István, a háború utáni időszak legjelentősebb Szegedhez fűződő költője, városunkban végezte egyetemi tanulmányait, 1974-től haláláig – a Kincskereső munkatársaként, főszerkesztő-helyetteseként – folyamatosan Szegeden élt. Első verseit Ilia Mihály közölte a Tiszatájban. A pályakezdő kötetek (Magdolna-zápor, 1975, Tűzbe vetett evangélium, 1981) Vörösmarty, Ady, Nagy László nyomán formálódó költészetet mutatnak. Az egyéni hang azonban már ezeknek a korai köteteknek a jellemzője. Az 1980-as években prózát is ír (Szekszárdi mise, 1984, A kisfiú és a vámpírok, 1988). Legjelentősebb prózai munkájában, a Szekszárdi misében a kisszerű környezetbe süppedő szekszárdi muzsikus, Séner János és a nagy Liszt Ferenc találkozását mondja el, szócsatájukban olyan létkérdés fedezhető föl, amely a magyarság 19. századi történelméhez kapcsolódik ugyan, időszerűségét a mai napig nem vesztette el. Balassa Péter írja: „nem az identitás kereséséről és az identitás rettegő/kompenzáló kultuszáról szólt ez a történet, hanem a felemelkedés arányainak kereséséről, kimérésének lehetőségeiről és kudarcairól, kicsinység és formátum összeilleszthetőségéről”.

Élete utolsó évtizedében Baka István költészete a kortárs líra élvonalába emelkedett. Olyan lezárt és teljes életművet hagyott hátra, amely a népitől a tárgyiasig a magyar költészet csaknem minden fontosabb irányát ötvözte. A nemzeti tradícióhoz fűződő herderi líra éppúgy jellemzői, mint a léttani, heideggeri vagy a nyelvkritikus wittgensteini. Korai versei a sorsvállaló nemzeti költészet hagyományának mély átélését jelzik. Baka István azonban már ekkor sem kizárólag a diktatúrával és képviselőivel ütközött. Az emberi létezéssel gyűlt meg a baja. Az igazi valóság számára egyre inkább a konkrét téren és időn kívül mutatkozott meg. Ez az a pont, ahol Baka a magyar lírai hagyomány öröklött beszédmódjából kilépett. (Az érett, nagy kötetek: Égtájak célkeresztjén, 1990, Farkasok órája, 1992, Sztyepan Pehotnij testamentuma, 1994, November angyalához, 1995, Tájkép fohásszal. Versek 1969–1995, 1996). Baka létélményének egyik legszilárdabb eleme az a fölismerés, hogy a mindennapi és a történelmi idő nem egyéb állandó körforgásnál. A Baka-versekben oly gyakori isten-motívum szerepe is ebben az összefüggésben világosodik meg. A versbeli Isten – olvasható a költő egyik nyilatkozatában – „azoknak az irracionális erőknek az összessége, melyek életünket és a történelmet irányítják. Isten ezért a végzetnek, a létezés irracionalitásának a jelképe, olyan erőké, melyekkel szemben az egyénnek – és nemcsak az egyénnek – reménytelen szembeszállnia.” Baka István a gyógyíthatatlan betegséggel küzdve, a testi szenvedés kínjait viselve az idő könyörtelensége elleni egyetemes panasszá formálta az egyéni élet tragédiáját. A lírai hős ideje fogságában sínylődő földi rabként – a fogyó hetek és napok szorításában, a közelítő Semmi tudatában – a megélt lehetőségek gazdagságát élte újra. Versei a szerepjátszó hajlammal, az önstilizációk gazdagságával kápráztatják el az olvasót. Baka gyakran használja föl verseiben az egyetemes és a magyar kultúra nagy alakjait, jelképeit. Legszemélyesebb versei közé tartozik a Sztyepan Pehotnij versesfüzete. A szerző kitalál magának – a nevét is oroszra fordítva – egy orosz szamizdat költőt, megírja helyette az életművét. Hogy az illúzió tökéletes legyen, még az orosz címeket is megadja. Mindez természetesen aligha lehetett volna sikeres az orosz irodalom (ideértve ennek illegalitásba kényszerült részét) ismerete nélkül. Baka hatalmas fordítói életművet hagyott hátra, s ennek a munkálkodásnak több mint kétharmada orosz átköltés Puskintól a kortársakig.

Az eltökéltségig következetes magatartás Baka István költészetében a mesterség fegyelmének erkölcsével találkozik. Amikor az újabb lírában oly sok az esetlegesség, s az akarva-akaratlanul odavetett mondattörmelék gyakran már megírásakor érvényét veszti, akkor ebben a nagy relativizálási igyekezetben Baka versei újra megerősítik, hogy korszerű nem csupán az éppen divatos lehet. Ő a nyelvi töredezettséggel és dekomponáltsággal a nyelvi formálás mívességét és a kompozíció fegyelmét állítja szembe. Életműkiadása Szegeden kezdődött, a Tiszatáj Könyvekben.

Fontosabb díjak, elismerések:

1982 – Ifjúsági Díj a Kincskereső szerkesztéséért, megosztva Csukás Istvánnal

1985 – Graves-díj a Liszt Ferenc éjszakája a Hal téri házban című versért

1986 – a Clevelandi Rákóczi Alapítvány József Attila-díja, megosztva Nagy Gáspárral és Zalán Tiborral

1986 – a Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja a Döbling című kötetért

1986 – Babits Mihály Emlékplakett

1987 – Radnóti-díj

1989 – József Attila-díj

1989 – a Szépirodalmi Könyvkiadó Nívódíja A kisfiú és a vámpírok című kötetért

1989 – Déry Tibor-jutalom

1990 – az Írószövetség Forintos-díja Joszif Brodszkij verseinek fordításáért

1991 – a Soros Alapítvány Weöres Sándor-díja

1992 – Tiszatáj-díj

1993 – Déry Tibor-jutalom

1994 – Pro Urbe Szekszárd

1994 – az Artisjus Év Könyve-díj a Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötetért

1994 – a Magyar Szőlő- és Borkultúra Alapítvány Bordal-díja a Háry János bordala című versért

1995 – a Jelenkor folyóirat Szinyei Júlia-emlékdíja a Csak a szavak című versért

1995 – A Szegedért Alapítvány Kuratóriumi Díja

1995 – Szegedért Emlékérem

1995 – a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Pro Literatura Díja

1995 – Babits Mihály-díj

1995 – a Magyar Rádió Irodalmi Önálló Szerkesztőségének posztumusz Puskás Károly-díja

2009 – posztumusz Mészöly Miklós-díj

2010 – Szeged város posztumusz Év Könyve-díja a Tiszatáj gondozásában megjelent életműsorozat Műfordítások köteteiért

2015 – Szekszárd Megyei Jogú Város posztumusz díszpolgára

 

Az életrajzot Bombitz Attila írta.

 

Bibliográfia

Önálló kötetek

Magdolna-zápor. Bp. 1975. Magvető, 60 p.

Tűzbe vetett evangélium. Bp. 1981. Szépirodalmi, 56 p.

Szekszárdi mise. Bp. 1984. Szépirodalmi, 120 p.

Döbling. Bp. 1985. Szépirodalmi, 56 p.

A kisfiú és a vámpírok. Bp. 1988. Szépirodalmi, 184 p.

Égtájak célkeresztjén. Válogatott és új versek. Bp. 1990. Szépirodalmi, 160 p.

Beavatások. Bp. 1991. Pannon, 196 p.

Farkasok órája. Szekszárd. 1992. Tolna Megyei Könyvtár – Szekszárd Város Önkormányzata, 80 p.

Sztyepan Pehotnij testamentuma. Pécs. 1994. Jelenkor, 68 p.

November angyalához. Pécs. 1995. Jelenkor, 60 p.

Tájkép fohásszal. Versek 1969–1995. Pécs. 1996. Jelenkor, 336 p.

Kormos István és Baka István versei. Utószó: Lator László. (B. I. versei: 81–259. p.). Bp. 1998. Unikornis, 260 p. (A magyar költészet kincsestára 66.)

Az idő térképjelei. Válogatta és sajtó alá rendezte: Bombitz Attila. Pécs. 1999. Jelenkor, 128 p.

Baka István művei. Versek. A szöveget gondozta és az utószót írta: Bombitz Attila. Szeged. 2003. Tiszatáj, 476 p.

Baka István művei. Próza, dráma. A szöveget gondozta és az utószót írta: Bombitz Attila. Szeged. 2005. Tiszatáj, 340 p.

Baka István művei. Publicisztikák, beszélgetések. A szöveget gondozta és az utószót írta: Bombitz Attila. Szeged. 2006. Tiszatáj, 356 p.

Összegyűjtött versek. A szöveget gondozta és az utószót írta: Bombitz Attila. Bp. 2016. Kalligram, 568 p.

Idegen nyelvű önálló verskötet

Заветы Степана Пехотного – Sztyepan Pehotnij testamentuma. Orosz és magyar nyelven. Oroszra fordította: Jurij Pavlovics Guszev. Magyar és orosz nyelvű utószó: Szőke Katalin. Szeged. 2001. Tiszatáj, 128 p.

Selected Poems. Edit. by Thomas Kabdebó; transl. by Peter Zollman; introd. by Sándor Olasz. Northern Ireland. 2003. Abbey Press, 48 p.

Önálló műfordítás-kötetek

Ilja Kasafutgyinov: Nemes vér. Bp. – Uzsgorod. 1985. Móra – Kárpáti, 144 p.

Nyikolaj Dubov: Miért rosszak az emberek. Bp. 1985. Móra, 130 p.

Viktor Szosznora versei. Bp. 1986. Európa, 60 p.

Arszenyij Tarkovszkij versei. Bp. 1988. Európa, 70 p.

Orosz szimbolista költők. Szerkesztette: Fejér Ádám, válogatta és az utószót írta: Szalma Natália. Szeged. 1995. JATE Szláv Filológia Tanszéke, 184 p.

Nyikolaj Gumiljov versei. Szerkesztette: Fejér Ádám, válogatta és az utószót írta: Szalma Natália. Szeged. 1995. JATE Szláv Filológia Tanszéke, 108 p.

Puskin versei. Az előszót Baróti Tibor, az utószót Szalma Natália írta. Szeged. 1996. JATE Kultúrtörténeti Stúdiumok, 182 p.

Joszif Brodszkij: Új élet. Pécs. 1997. Jelenkor, 152 p.

Baka István művei. Műfordítások I. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta: Szőke Katalin. A szöveget gondozta: Bombitz Attila. Szeged. 2008. Tiszatáj, 484 p.

Baka István művei. Műfordítások II. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta: Szőke Katalin. A szöveget gondozta: Bombitz Attila. Szeged. 2008. Tiszatáj, 456 p.

Baka István művei. Műfordítások III. Válogatta, a jegyzeteket és az utószót írta: Szőke Katalin. A szöveget gondozta: Bombitz Attila. Szeged. 2009. Tiszatáj, 364 p.

Más fordítókkal közös műfordítás-kötetek

Fjodor Tyutcsev, Afanaszij Fet, Ivan Bunyin versei. Válogatta: Misonova Natalja és Pór Judit. Utószó: Pór Judit. Fordította: Bajcsi Cecília, Baka István, Fodor András, Horváth Ferenc, Kónya Lilla, Lator László, Lothár László, Rab Zsuzsa. Bp. 1986. Európa, 338 p.

XX. századi cseh és szlovák költészet. Válogatta és az életrajzi jegyzeteket írta: Zádor András. Fordította: Ágh István, Bajcsi Cecília, Baka István, Cselényi László, Darvas János, Demény Ottó, Dénes György, Dudás Kálmán, Erdődi Gábor, Fodor András, Garai Gábor, Hajnal Gábor, Hárs Ernő, Horváth Ferenc, Illyés Gyula, József Attila, Kardos László, Kiss Károly. Bp. 1986. Európa, 476 p.

Rtveli. A mai georgiai irodalom antológiája. Szerkesztette: Pete György, válogatta: Manana Saladze. Fordította: Ágh István, Antal Miklós, Baka István, Balkó Ágnes, Bella István, Bíró Margit, Buda Ferenc, A. Fodor Ágnes, Komlósy András, Osztovits Ágnes, Rajka Ágnes, Manana Szaladze, Tandori Dezső, Tóth Bálint, Veress Miklós. Szombathely. 1987. Életünk, 300 p.

Joszif Brodszkij: Post aetatem nostram. Fordította: Bajcsi Celília, Baka István, Gergely Ágnes, Király Zsuzsa. Bp. 1988. Európa, 120 p.

Borisz Paszternak: Versek. Válogatta: Pór Judit. Fordította: Baka István, Bede Anna, Eörsi István, Fodor András, Garai Gábor, Gömöri György, Grigássy Éva, Illyés Gyula, Jobbágy Károly, Kántor Péter, Kerék Imre, Lator László, Lothár László, Molnár Imre, Pór Judit, Rab Zsuzsa, Rába György, Somlyó György, Tellér Gyula, Weöres Sándor. Bp. 1990. Európa, 351 p.

Jan Rainis: Száll és ég s kihuny a csillag. Versek, naplórészletek. Fordította: Baka István, Bede Anna, Fodor András, Garai Gábor, Konczek József, Lothár László, Rab Zsuzsa, Székely Magda, Szegő György, Tandori Dezső. Bp. 1990. Európa, 192 p.

Oszip Mandelstam: Sófényű csillagok. Az előszót írta Szilágyi Ákos. Fordította: Bajcsi Cecília, Baka István, Bella István, Faludy György, Fodor András, Garai Gábor, Hárs György, Horváth Ferenc, Kálnoky László, Kántor Péter, Kiss Benedek, Lator László, Majtényi Zoltán, Mezey Katalin, Oláh János, Papp Gábor Zsigmond, Pór Judit, Rab Zsuzsa, Rózsa Endre, Somlyó György, Tandori Dezső, Tellér Gyula, Tóth Krisztina, Veress Miklós, Zalán Tibor, Zsávolya Zoltán. Bp. 1991. Móra, 270 p.

Vlagyiszlav Hodaszevics: Mint sivatagban a délibábot. Utószó: Szőke Katalin. Fordította: Baka István, Pór Judit, Rab Zsuzsa. Bp. 1992. Európa, 142 p.

Tomas Venclova: Mondjátok meg Fortinbrasnak. Válogatta és utószó: Bojtár Endre. Fordította: Baka István, Ferencz Győző, Halasi Zoltán, Márton László, Nádasdy Ádám, Tandori DezsőBp.1992. Európa, 80 p.

C. M. Bellman: Fredman episztolái és dalai. Utószó: Csatlós János. Fordította: Baka István, Csordás Gábor, Gergely Ágnes. Bp. 1993. Századvég, 312 p.

Gennagyij Ajgi: A sámán templomai avagy korszakadék. Bevezető: Tabajdi Csaba. Fordította: Baka István, Bede Anna, Cseh Károly, Rab Zsuzsa, Veress Miklós, Zalán Tibor. Bp. [1998]. Osiris, 156 p.

Alekszandr Szergejevics Puskin: A szökőkutak hűvösében = В Прохладе Сладостной Фонтанов. Versek = Стихи. Válogatta és az utószót írta: Baranyi Ferenc. Fordította: Baka István, Baranyi Ferenc, Galgóczy Árpád, Szentmihályi Szabó Péter, Tandori Dezső, Veress Miklós. Bp. 1999. Eötvös József Könyvkiadó, 206 p.

Kajetan Kovič: Bodzaórák. Fordította: Baka István, Csordás Gábor, Tótfalusi István. Pécs. 2002. Jelenkor, 138 p.

Vlagyimir Viszockij: Farkasösvényen. Fordította: Baka István, Bella István, Bereményi Géza, Cseh Károly, Dudás Sándor, Erdélyi Z. János, Erdődi Gábor, Földes Hobo László, Katona Kálmán, Kerék Imre, Marosi Lajos, Veress Miklós, Viczai Péter. Bp. 2005. Új Mandátum, 158 p.

Marina Cvetajeva versei. Fordította: Baka István, N. Kiss Zsuzsanna, Gy. Horváth László, Rab Zsuzsa, Veress Miklós. Bp. 2007. Európa, 300 p.

Vlagyimir Viszockij: A végzet dalai. Előszó: Kukorelly Endre. Szerkesztette és a bevezetőt írta: Viczai Péter. Fordította: Baka István, Cseh Károly, Dudás Sándor, Erdélyi Z. János, Erdődi Gábor, Földes Hobo László, Katona Kálmán, Kerék Imre, Marosi Lajos, Veress Miklós, Viczai Péter. Bp. 2008. Új Mandátum, 148 p.

 

A bibliográfiát összeállította Bombitz Attila.

 

Szakirodalom

Önálló kötetek

Árpás Károly–Varga Magdolna: Kettős tükörben. Cikkek, tanulmányok, verselemzések Baka István életművéről. Szekszárd. 1998. Illyés Gyula Megyei Könyvtár, 380 p.

Fried István: Árnyak közt mulandó árny. Tanulmányok Baka István lírájáról. Szeged. 1999. Tiszatáj, 208 p.

Búcsú barátaimtól. Baka István emlékezete. Szerkesztette Füzi László. Bp. 2000. Nap Kiadó, 288 p.

Nagy Gábor: „…legyek versedben asszonánc”. Baka István költészete. Debrecen. 2001. Kossuth Egyetemi Kiadó, 308 p.

„Égtájak célkeresztjén”. Tanulmányok Baka István műveiről. Szerkesztette Bombitz Attila. Szeged. 2006. Tiszatáj, 232 p.

Tanulmányok, az egész pályára vonatkozó írások, interjúk, köszöntők

Baán Tibor: „Milyen üzenet bízatott reá?” Baka István versvilága. Forrás, 1988/3. 18–23. p.

Árpás Károly: Baka István: Vörösmarty-töredékek. Tiszatáj, 1990/4. 62–73. p.

Árpás Károly: A lírai szerepjátszás lehetősége Baka István Yorick monológjai című versciklusában. Tiszatáj, 1992/8. 60–73. p.

Árpás Károly: Baka István Vörösmarty-képe. Életünk, 1993/2. 175–184. p.

Árpás Károly: Adalékok a cikluskompozíció kérdéséhez. I–II. Dunatáj, 1993/2–3. (július), 5–16. p. és 1993/4. (november), 22–50. p.

Petőfi S. János – Vass László: Versek analitikus-kreatív megközelítése. Baka István: Ősz van az űrben. In: Petőfi S. János, Bácsi János, Benkes Zsuzsa, Vass László: Szövegtan és verselemzés. Budapest. 1993. Pedagógus Szakma Megújítása Projekt Programiroda, 73–117. p.

Bombitz Attila: A lírikus prózája. Baka István narratív világáról. Tiszatáj, 1994/4. 61–73. p.

Fabulya Andrea: Carmenek. Symposion, 1995/3. 44–46. p.

Lator László: Első személyben. Baka István: Farkasok órája. Verselemzés. Mozgó Világ, 1995/5. 105–106. p. = Uő.: Kakasfej vagy filozófia. Budapest. 2000. Európa, 96–104. p.

Fried István: Baka István hetvenkedő katonája. A tragikus Háry János. Jelenkor, 1995/6. 531–539. p.

Géczi János: Baka István rózsája. Új Forrás, 1995/6. 12–18. p. = Uő.: Esszék. Budapest. 1995. Orpheusz, 174–179. p.

Nagy Gábor: A lírai önértelmezés Baka István költészetében. Hitel, 1995/7. 87–93. p.

Árpás Károly: Baka István hangjátékai. Szeged, 1995. július–december, 144–145. p.

Bombitz Attila: Baka István hasonlat-meséi. Új Forrás, 1995/9. (november), 35–50. p.

Fried István: Baka István „benső világtere”. Tiszatáj, 1995/11. 34–50. p.

Olasz Sándor: Az ifjú Baka. Új Dunatáj, 1996/2. (június), 33–36. p.

Árpás Károly: Töprengések egy monográfián. Új Dunatáj, 1996/2. (június), 45–51. p.

Balog József: „Én mindig képekben láttam a világot”. Baka István-kazetták. Forrás, 1996/5. 40–44. p.

Szigeti Lajos Sándor: „Tűzbe vetett evangélium”. Baka István indulásáról és istenkereséséről. Forrás, 1996/5. 56–64. p. = Uő.: Evangélium és esztétikum. Budapest. 1996. Széphalom, 57–70. p.

Szőke Katalin: A költő és műfordító szerepcseréje. Baka István költészetének orosz kulturális kódja. Forrás, 1996/5. 65–72. p.

Varga Magdolna: A lánc-metafora nyomában. Gondolatok Baka István metaforáinak sajátosságairól. Forrás, 1996/5. 75–80. p.

Bombitz Attila: Tükörcserepek tárcában. Metszet Baka István publicisztikájáról. Forrás, 1996/5. 81–86. p.

Szekér Endre: Baka István testamentuma. Forrás, 1996/5. 87–90. p.

Határ Győző: „Autentikus líra”. Forrás, 1996/5. 91–97. p.

Balassa Péter: A Szekszárdi misétől a makacs csárdásig. Tiszatáj, 1996/9. 71–73. p. = A Szekszárdi misétől a makacs csárdásig. Baka István egy novellájáról. In: Uő.: Tizenegy írás. Budapest. 1988. Magyar Írószövetség – Belvárosi Könyvkiadó, 46–49. p.

Vekerdi László: Baka István és a Tiszatáj. Tiszatáj, 1996/9. 74–87. p.

Fried István: Baka István „Számadása”. Tiszatáj, 1996/9. 88–106. p.

Szigeti Lajos Sándor: „Metaforákkal tele, megjelenik a líra szelleme”. A palackba zárt szellem szabadulása. Tiszatáj, 1996/9. 107–113. p. = Uő.: (De)formáció és (de)mitologizáció. Parabolák és metaforák a modernitásban. Szeged. 2000. Messzelátó, 24–32. p.

Fabulya Andrea: Rózsák közt, úton. Esszé Carmenről és Pygmalionról. Tiszatáj, 1996/9. 119–122. p.

Árpás Károly: What’s Hecuba to him, or he to Hecuba... Baka István Helsingőr című verséről. Tiszatáj, 1996/9. Diákmelléklet, 1–8. p.

Görömbei András: Baka István költészetéről három tételben. In: Uő.: A szavak értelme. Budapest. 1996. Püski, 190–196. p.

Füzi László: A költő titkai. Töredék Baka Istvánról. Kalligram, 1997/4. 27–37. p.

Zsávolya Zoltán: Az iszonyat romantikája. Baka István költészetéről. Műhely, 1997/4. 30–34. p.

Fried István: Puskin és Baka István sellője. Új Dunatáj, 1997/2. (május), 13–19. p.

Fried István: Árnyak közt mulandó árny. Baka István verse Caspar Hauserről. Új Dunatáj, 1998/2. (június), 12–23. p.

Szigeti Lajos Sándor: „Iszonyú mindegyik angyal”(?). A civilizáció poklából a belső végtelenségbe. Új Dunatáj, 1998/2. (június), 24–39. p. = Uő.: (De)formáció és (de)mitologizáció. Parabolák és metaforák a modernitásban. Szeged. 2000. Messzelátó, 137–149. p.

Móser Zoltán: Magyar történelmi arcképek. Baka István közeledése Liszt Ferenchez, Liszt műveinek közelítése Baka István verseihez. Új Dunatáj, 1998/2. (június), 41–43. p.

Szigeti Lajos Sándor: „Te is megháromszorozódsz előttem”. Tükörszonettek és triptichonok Baka István lírájában. Tiszatáj, 1998/4. Diákmelléklet, 1–19. p. = Uő.: (De)formáció és (de)mitologizáció. Parabolák és metaforák a modernitásban. Szeged. 2000. Messzelátó, 33–58. p.

Szőke Katalin: Yorick pokla. Szerep és monológ. Tiszatáj, 1998/7. 63–70. p.

Szigeti Lajos Sándor: (De)formáció és (de)mitologizáció. Baka István angyalainak tündöklése (és bukása?). Tiszatáj, 1998/7. 71–91. p. = Uő.: (De)formáció és (de)mitologizáció. Parabolák és metaforák a modernitásban. Szeged. 2000. Messzelátó, 150–177. p

Géczi János: Megjegyzések a szegedi rózsákról. Egy Baka István motívumhoz. Tiszatáj, 1998/7. 92–96. p.

Szigeti Lajos Sándor: Háborús téli éjszaka. Baka István Ady-maszkjai. Hitel, 1998/8. 87–99. p. = Uő.: (De)formáció és (de)mitologizáció. Parabolák és metaforák a modernitásban. Szeged. 2000. Messzelátó, 181–199. p.

Bombitz Attila: Egy Testamentum részei. In: Szegedtől Szegedig. Antológia. Szeged. 1998. Bába és Társai Kft. 1. kötet, 59–63. p.

Novák Anikó: Szerepek és rejtőzködések. Viktor Szosznora Ősz Mihajlovszkojében c. verse és Baka István fordítása. Tiszatáj, 1999/3. Diákmelléklet, 1–11. p.

Nagy Gábor: „A líra szelleme”: a metafora versteremtő ereje. Baka István költészetéről. Irodalomtörténet, 1999/4. 600–621. p.

Nagy Gábor: Túl mindenen. Baka István: Tavaszvég. Parnasszus, 1999/4. 70–78. p.

Nagy Gábor: Baka István hosszúversei. Forrás, 1999/9. 72–84. p.

Ekler Andrea: A Magdolna-szüzsék és motívumaik, valamint ezek interpretációi Baka István, Viktor Szosznora és Borisz Paszternak költeményeiben. In: Annales Instituti Philologiae Slavicae Universitatis Debreceniensis de Ludovico Kossuth Nominate. Slavica. 29. 1999. 207–226. p. = Uő.: Létra az örökléthez. Budapest. 2004. Magyar Napló, 24–41. p.

Nagy Gábor: A világteremtés mítosza. Baka István Yorick-versei. Bárka, 2000/2. 86–95. p.

Szigeti Lajos Sándor: Az erotikus hármasok. Baka István szerelmi triptichonjairól. Új Dunatáj, 2000/2 (június). 48–66. p.

Nagy Gábor: Szöveghagyomány és költői hagyaték. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Életünk, 2000/11 12. 1030–1044. p.

Szőke Katalin: Egy „csendes” orosz költő: Arszenyij Tarkovszkij és magyar költőtársa-fordítója: Baka István. In: Mihálynapi köszöntő. Írások Ilia Mihály születésnapjára. Szerkesztette Saly Noémi. Szeged –Budapest. 2000. SZTE Bölcsészettudományi Kar, 298–304. p.

Nagy Gábor: Baka, Pehotnij, Schumann: az egy(etlen)ség mítosza. Parnasszus, 2001/1. 84–89. p.

Bedecs László: A metafora határai. A Vadszőlő című vers elemzése. Art Limes, 2001/1. 84–88. p.

Borsodi L. László: „…bennünk, emberekben van”. Baka István istenképéről. Forrás, 2001/3. 63–67. p.

Szigeti Lajos Sándor: A törvényként működő érdek. Ezredvégi József Attila-szonettek. Új Dunatáj, 2001/3. melléklete, 1–11. p. = Uő.: Verssor(s)ok. Budapest. 2005. Széphalom Könyvműhely, 165–174. p.

Szigeti Lajos Sándor: Az utolsó tánc: a legmélyebb vigasztalanság. Két Baka-vers üzenete. Új Dunatáj, 2001/4. 81–89. p.

Szőke Katalin: Baka István „oroszverse”. Sztyepan Pehotnij testamentuma. Tiszatáj, 2001/12. 77–84. p.

Olasz Sándor: Csak a szavak. Baka István költészetéről. in: Szegedtől Szegedig. Antológia 2001. Szeged. 2001. Bába és Társai Kft. – Szegedi Írók Társasága, 269–273. p.

Domonkosi Ágnes: A képszerkezet jelentésviszonyai Baka István Tájkép, fohásszal című költeményében. In: A metafora grammatikája és stilisztikája. Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához X. Szerk.: Kemény Gábor. Budapest. 2001. Tinta Kiadó, 69–75. p. = Uő.: Stíluselemzés, trópusok, alakzatok. Eger. 2006. Líceum Kiadó, 94–102. p.

Szigeti Lajos Sándor: „Hív a halál boleróba”. Zenei hangoltság Baka István műveiben. In: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok. Studia historiae literarum et artium, 3. Szeged. 2001. Móra Ferenc Múzeum, 102–115. p.

Nagy Márta: A huszonötödik ének. Baka István Könyörögj érettem című versciklusáról. In: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Irodalom- és művészettörténeti tanulmányok. Studia historiae literarum et artium, 3. Szeged. 2001. Móra Ferenc Múzeum, 116–137. p.

Szigeti Lajos Sándor: Az utolsó tánc: a legmélyebb vigasztalanság. Két Baka-vers üzenete (2.). Új Dunatáj, 2002/1. 46–54. p.

Szabó Zsuzsa Réka: Egy magyar költő „orosz lírája”. Forrás, 2002/5. 117–119. p.

Bordás Sándor: „Lapozz föl engem és leszek” – a Baka-líra mézesmadzaga. VárUcca műhely, 2003/1. 72–79. p.

Nagy Márta: „Hallottátok, hogy megmondatott a régieknek...” Baka István: Egy József Attila sorra. Irodalomtörténet, 2003/2. 290–304. p.

Nagy Gábor: Történelmi és egzisztenciális számvetés Baka István Madách-versében. In: Uő.: Az olvasás tétje. Budapest. 2003. Magyar Napló, 40–47. p.

Nagy Gábor: Túl mindenen. Baka István: Tavaszvég. In: Uő.: Az olvasás tétje. Budapest. 2003. Magyar Napló, 48–57. p.

Szőke Katalin: A költő és műfordító szerepcseréje. Baka István költészetének orosz kulturális kódja. In: Uő.: Álommúzeum. Budapest. 2003. Gondolat, 223–235. p.

Szőke Katalin: Yorick pokla. Szerep és monológ. In: Uő.: Álommúzeum. Budapest. 2003. Gondolat, 236–248. p.

Borsodi L. László: „Csak a szavak már nem maradt más”. Baka István Gecsemáné című verséről. Tiszatáj, 2004/3. Diákmelléklet, 1–9. p.

Árpás Károly – Varga Magdolna: Egy „Madách-vers” megközelítése. Baka István: Tél Alsósztregován. Szeged, 2004/4. 16–19. p.

Nagy Márta: „Én akarom Uram”. Baka István Gecsemáné című verséről. Szeged, 2004/4. 20–21. p.

Nagy Gábor: A nemzeti közösség sorsértelmezése Baka István költészetében. Forrás, 2004/12. 53–78. p.

Bombitz Attila: Beavatás. Baka István kisregényeiről. In: Serta Pacifica. Tanulmányok Fried István 70. születésnapjára. Szerkesztette Ármeán Otília, Kürtösi Katalin, Odorics Ferenc és Szörényi László. Szeged. 2004. Pompeji Alapítvány, 374–387. p. = Beavatások. Baka István. In memoriam. In: Uő.: Akit ismerünk, akit sohasem láttunk. Magyar prózaszeminárium. Pozsony. 2005. Kalligram, 195–224. p.

Szigeti Lajos Sándor: Isten fűszála. Új Dunatáj, 2005/1. 104–112. p.

Fenyő D. György: „a század sötétlő sírja”. Egy vers Baka István: Sztyepan Pehotnij-ciklusából: Társbérleti éj. Irodalomtörténet, 2005/4. 418–428. p.

Nagy Márta: „Tenger és ég ablaktáblái között”. Baka István Isten fűszála című versciklusáról. Tiszatáj, 2005/9. 56–67. p.

Máté-Tóth András: Baka Istene. Tisztelgő tanulmány halálának 10. évfordulójára. Tiszatáj, 2005/9. 68–77. p.

Olasz Sándor: Messe Szexárdique. Baka István Szekszárdi mise című regénye mint látomásos prózai szöveg. Tiszatáj, 2005/10. 69–73. p.

Szigeti Lajos Sándor: Dance macabre. In: Uő.: Verssor(s)ok. Budapest. 2005. Széphalom Könyvműhely, 82–101. p.

Szigeti Lajos Sándor: A líra szelleme. In: Uő.: Verssor(s)ok. Budapest. 2005. Széphalom Könyvműhely, 120–128. p.

Szigeti Lajos Sándor: Vendégszöveg és vendéglét. In: Uő.: Verssor(s)ok. Budapest. 2005. Széphalom Könyvműhely, 129–155. p.

Szigeti Lajos Sándor: Angyali és titáni. In: Uő.: Verssor(s)ok. Budapest. 2005. Széphalom Könyvműhely, 312–353. p.

Szigeti Lajos Sándor: Álarcosan. In: Uő.: Verssor(s)ok. Budapest. 2005. Széphalom Könyvműhely, 354–372. p.

Bedecs László: Baka István 1970/1990. Új Forrás, 2006/3. 56–61. p.

Németh Zoltán: Párhuzamos líratörténések. Baka István és Tőzsér Árpád költészetének összehasonlítása. Új Forrás, 2006/3. 62–71. p.

Schein Gábor: Eredet nélküli fordítás műve. Baka István Sztyepan Pehotnij-ciklusáról. Jelenkor, 2006/4. 376–382. p.

Fried István: Baka István művei tágabb kontextusban. Tiszatáj, 2006/4. 54–63. p.

Faragó Kornélia: „A perspektíva végén”. (Baka István prózaírásáról.) Forrás, 2006/5. 92–96. p.

Borsodi L. László: „Nem kértelek s nem kérnélek ma sem”. Széljegyzetek Baka István Zsoltár című verséhez. Székelyföld, 2006/8. 35–44. p.

Nagy Gábor: Lisztománia (avagy A Baka István-életmű kulturális erőterének fókusza). Tiszatáj, 2007/8. 66–77. p.

Szigeti Lajos Sándor: De én Uram bakád én hol vagyok? Emberiség az Ablaknégyszögben: Baka István szikár alakjai. Új Dunatáj, 2008/2–3. 74–98. p.

Kollár Árpád: A saját halál elfogadásának stratégiái. Maszköltési kísérlet és maszktalanítás Baka István Gecsemáné ciklusában. Tiszatáj, 2008/7. 56–62. p.

Füzi László: Határhelyzetben. Baka István költészete. In: Uő.: A középpont hiánya. Pozsony. 2008. Kalligram, 195–213. p.

Bombitz Attila: Sztyepan Pehotnij feltámadása. Kommentárok és jegyzetek Baka István életműkiadásához. Forrás, 2009/12. 50–63. p.

Magyar Vivien: Baka István összetett istenképe. Új Dunatáj, 2010/1. (március) 50–63. p.

Szabó Judit Tünde: Yorick és Pehotnij, Baka István két alteregójának jellemzése, összehasonlítása. Új Dunatáj, 2010/1. (március) 64–75. p.

Kisistók Judit: „Yorick Pehotnij fogadott fivérek”. Új Dunatáj, 2010/1. (március), 76–92. p.

Borsodi L. László: „Sátán és Isten foglya”. A költői képek mint világértelmező alakzatok Baka István költészetében. Forrás, 2010/9. 68–94. p.

Borsodi L. László: Baka István költészetének későmodern vonásai. Tiszatáj, 2010/10. 65–71. p.

Vajna Gyöngyi: Mindenhol jelen lévő teremtő vagy közönyös koldus? Baka István összetett istenképe. Tiszatáj, 2010/12. 72–81. p.

Borsodi L. László: A költőszerep két változata Baka István költészetében. Magyar Napló, 2011/1. 11. p.

Árpás Károly: A Margit-értelmezés körei. Új Dunatáj, 2011/1–2. 50–59. p.

Borsodi L. László: A szerepjáték mint (vers)létmód Baka István költészetében. Székelyföld, 2011/7. 51–82.

Лариса Васильева: А. П. Чехов и Иштван Бака. Имя свое и чужое. In: Иностранная литература 2013/4.

Margit Köves: Stepan Pehotny – István Baka: Identities of a Hungarian Poet in. The Russian Discourse in the Contemporary Intercultural Context, International Conference Proceedings, ed. Ranjana Saxena, 2013, 171–187. p.

Borsodi L. László: Látomásos metaforika, szólamok polifóniája Baka István Döbling című versciklusában. Helikon, 2015. augusztus 25. 17. p.

Szőke Katalin: Két talált tárgy az évfordulóra: Baka, Szosznora, Blok, Jeszenyin. Tiszatáj, 2015/9. 47–50. p.

Rálik Alexandra: „Tedd le a tollad! Torkig ér a menny!” A hodaszevicsi költészet hatása Baka István Sztyepan Pehotnij-ciklusára. Tiszatáj, 2015/9. 57–64. p.

Fried István: Sztyepan Pehotnij muzsikus száműzöttjei. Tiszatáj, 2015/9. 65–73. p.

Borsodi L. László: Baka István kései verseinek számvetés-maszkjai. Tiszatáj, 2015/9. Diákmelléklet, 1–8. p.

Borsodi L. László: A dialógusként felfogott, érdekmentes hagyomány elmozdulásai. Baka István Szaturnusz gyermekei című versciklusáról. Forrás, 2015/9. 51–62. p.

Borsodi L. László: Eleve elrendeltség és áldozatvállalás. Baka István Philoktétész című versciklusáról. Jelenkor, 2015/10. 1112–1118. p.

Borsodi L. László: Szerelem és alkotás. A te és az én létesülése Baka István Tél Alsósztregován c. versciklusában. Látó, 2015/11. 88–95. p.

Borsodi L. László: Műfaj-imitáció és hagyományos szerepvers – Baka István Tűzbe vetett evangélium című versciklusáról. Kortárs, 2015/12. 64–70. p.

Egyes köteteiről szóló ismertetések, kritikák, tanulmányok

Magdolna-zápor

Alföldi Jenő: Képek, törvények. Baka István: Magdolna-zápor. Élet és Irodalom, 1976. január 31. (5. sz.), 10. p.

G. Kiss Valéria: Baka István: Magdolna-zápor. Alföld, 1976/3. 74–75. p.

Zalán Tibor: Baka István: Magdolna-zápor. Forrás, 1976/4. 86–87. p.

Kerék Imre: Baka István: Magdolna-zápor. Jelenkor, 1976/5. 477–478. p.

Bata Imre: A költői kép vonzásában. Baka István: Magdolna-zápor. Új Írás, 1976/6. 111–112. p.

Tarján Tamás: Baka István. In: Fiatal magyar költők. 1969–1978. Szerk.: Vasy Géza. Bp. 1980, Akadémiai, 66–71. p.

Tűzbe vetett evangélium

Lengyel Balázs: Második stációk. Élet és Irodalom, 1981. augusztus 15. (33. sz.) 11. p. = Uő.: Verseskönyvről verseskönyvre. Budapest. 1982. Magvető, 513–515. p.

Szakolczay Lajos: Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Alföld, 1981/10. 80–82. p. = Uő.: A csavargó esztétikája. Budapest. 1996. Balassi, 109–111. p.

Görömbei András: Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Tiszatáj, 1981/10. 100–102. p.

Bay Endre: Perben a honért. Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Dunatáj, 1981/4. (november), 71–72. p.

Füzi László: Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Forrás, 1982/1. 94–96. p.

Kerék Imre: Kétely és hit között. Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Napjaink, 1982/1. 31. p.

Pintér Lajos: Szerkesztőség, kenyérbolt, fatelep. Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Tiszatáj, 1982/4. 97–107. p.

Bakonyi István: Tűzbevetett hegedű. Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Új Forrás, 1982/5. 78–79. p.

Szigeti Lajos Sándor: Kép és látomás vonzásában. Baka István: Tűzbe vetett evangélium. Jelenkor, 1982/9. 851–854. p.

Szekszárdi mise

[Csapody Miklós]: Baka István: Szekszárdi mise. Új Könyvek, 1984/17. = Szekszárdi mise. Baka István könyve. In: Uő.: Késői ünnep. Tanulmányok és kritikák. Baka István emlékére. Budapest. 2008. Korona, 36. p.

Pintér Lajos: „Séta a tilos területeken”. Baka István: Szekszárdi mise. Tiszatáj, 1984/11. 98–100. p.

Bay Endre: Kisvárosi mítoszok. Baka István: Szekszárdi mise. Dunatáj, 1985/1. (február), 77–78. p.

Grezsa Ferenc: Baka István: Szekszárdi mise. Alföld, 1985/2. 72–74. p. = Termékenyítő műfajváltás. In: Uő.: Vonzások és vallomások. Tanulmányok, kritikák. Szeged. 1999. Tiszatáj, 282–285.

Csordás Gábor: Baka István: Szekszárdi mise. Forrás, 1985/6. 90–91. p.

Pécsi Györgyi: A költő erőpróbája. Baka István: Szekszárdi mise. Napjaink, 1986/6. 33–34. p.

Döbling

Domonkos László: Döbling. Baka István új verseskötetéről. Délmagyarország, 1985. május 11. 6. p.

Darvasi László: Ravaszra készülő ujjak. Baka István: Döbling. Szegedi Egyetem, 1985. június 8. 5. p.

Grezsa Ferenc: Baka István: Döbling. Tiszatáj, 1985/10. 81–83. p. = Tragikum katarzis nélkül. Baka István: Döbling. In: Uő.: Vonzások és vallomások. Tanulmányok, kritikák. Szeged. 1999. Tiszatáj, 276–281. p.

Tűz Tamás: Döbling. Baka István új könyvéről. Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1985. december 15.

Keresztury Tibor: Megtisztító őszinteség. Baka István: Döbling. Napjaink, 1986/1. 26–27. p.

Kerék Imre: Baka István: Döbling. Dunatáj, 1986/1. (február), 76–78. p.

Lengyel Balázs: Baka István: Döbling. Kritika, 1986/2. 33. p. = Uő.: Visszatérés. Esszék, tanulmányok. Pécs. 1990. Jelenkor, 91–93. p.

Görömbei András: Baka István: Döbling. Alföld, 1986/3. 65–69. p.

Olasz Sándor: Baka István: Döbling. Kortárs, 1986/3. 164–166. p.

N. Horváth Béla: Baka István: Döbling. Jelenkor, 1986/4. 379–381. p.

P. Nagy István: „Végtelenből csak a határtalanba”. Baka István: Döbling. Híd, 1987/3. 421–423. p. = Uő.: Olvasólámpa. Jászberény. 2003. Új Színházért Alapítvány, 145–148. p.

A kisfiú és a vámpírok

Szabó Virág: „Mindenki vérszívóvá válik”. Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Galaktika, 1987/7. 75. p.

Varga Magdolna: Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Új Auróra, 1988/3. 132–134. p.

Géczi János: Kis(rém)regények. Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Élet és Irodalom, 1988. augusztus 19. (34. sz.), 11. p.

Fehér Katalin: A transzcendens mise és az angyalok tanácsa. Baka István: Szekszárdi mise, A kisfiú és a vámpírok. Híd, 1988/9. 1160–1162. p.

Nagy Sz. Péter: Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Kortárs, 1988/10. 161–163. p.

Bakonyi István: Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Alföld, 1989/1. 87–88. p.

Olasz Sándor: Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Életünk, 1989/1–2. 83–85. p.

Baán Tibor: Baka István: A kisfiú és a vámpírok. Forrás, 1989/3. 87–89. p.

Árpás Károly: A prózaíró költő – a költő prózája. Új Forrás, 1989/5. (október), 98–101. p.

Égtájak célkeresztjén

Balog József: Tájak, keresztek. Baka István: Égtájak célkeresztjén. Szegedi Egyetem, 1990. május 8., 5. p.

Géczi János. A klasszicizálódó romantikus. Baka István: Égtájak célkeresztjén. Élet és Irodalom, 1990. június 29. (26. sz.), 10. p.

Árpás Károly: Vízmélyben gomolygó éj. Baka István: Égtájak célkeresztjén. Forrás, 1990/9. 87–90. p.

Kerék Imre: Baka István: Égtájak célkeresztjén. Válogatott és új versek. Dunatáj, 1990/4. (december), 65–67. p.

Lengyel Balázs: Baka István: Égtájak célkeresztjén. Kortárs, 1991/2. 154–157. p.

Baán Tibor: Szerepválaszok. Baka István: Égtájak célkeresztjén. Új Írás, 1991/4. 115–120. p.

Lator László – Varga Lajos Márton: Passio labirintusban. Baka István: Égtájak célkeresztjén. Jelenkor, 1991/6. 571–574. p.

G. Kiss Valéria: „Lenn förtelem, fennen közöny”. Baka István: Égtájak célkeresztjén. Alföld, 1991/7. 71–74. p.

Lator László: Baka István égtájai. Holmi, 1991/10. 1365–1369. p. = Uő.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp. 1993. Európa, 299–309. p.

Beavatások

Árpás Károly: Titkos utakon. Baka István: Beavatások. Tiszatáj, 1991/9. 83–86. p.

Varga Magdolna: Transzcendens etűdök. Baka István: Beavatások. Forrás, 1991/9. 106–108. p.

Mányoki Endre: Baka István: Beavatások. Kortárs, 1992/1. 93–94. p.

Sturm László: Síkok játéka. Baka István: Beavatások. Magyar Napló, 1992. július 10, 38–39. p.

Farkasok órája

Varsányi Anna: Farkasok órája. Verselemzés. Tiszatáj, 1991/9. 78–82. p.

Darvasi László: Yorick, Hamlet koponyájával. Délmagyarország, 1992. június 12. 5. p.

Árpás Károly: Fekete bársonypárnán. Baka István: Farkasok órája. Forrás, 1992/10. 93–96. p.

Olasz Sándor: „ez nem a te világod már, Yorick”. Baka István: Farkasok órája. Hitel, 1992/12. 104–106. p.

N. Horváth Béla: Látkép Helsingőrből. Baka István: Farkasok órája. Jelenkor, 1993/3. 274–276. p. = Műközelben. Budapest. 1999. Korona. 105–116. p.

Balog József: Baka István: Farkasok órája. Kritika, 1993/3. 42–43. p.

Vasy Géza: Baka István: Farkasok órája. Forrás, 1993/4. 88–90. p.

Emőkey István: A hagyomány vonzásában. Baka István: Farkasok órája. Magyar Napló, 1993. május 28, 38–39. p.

Pór Judit: Szárnyaló kétségbeesés. Baka István: Farkasok órája. Holmi, 1993/5. 733–739. p. = Uő.: Lóháton Rómában. Budapest. 1996. Sík, 139–146. p.

Vörös István: Bovaryné keze. Baka István: Farkasok órája. Holmi, 1993/5. 733–739. p.

Pécsi Györgyi: Baka István: Farkasok órája. Alföld, 1993/7. 78–79. p.

Szilágyi Márton: Baka István jelenései. Baka István: Farkasok órája. Holmi, 1993/8. 1137–1141. p. = István jelenései. Baka István költészetéről. In: Uő.: Kritikai berek. Budapest. 1995. JAK – Balassi, 47–57. p.

Görömbei András: Baka István: Farkasok órája. Tiszatáj, 1993/10. 84–87. p.

Farkas László: Halálfélelem, életszeretet. Baka István: Farkasok órája. Kortárs, 1994/5. 98–101.

Sztyepan Pehotnij testamentuma

Bazsányi Sándor: A költő démonai. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Alföld, 1994/8. 70–73. p.

Szekér Endre: „Csukd be a század ablakát.” Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Forrás, 1994/8. 97–100. p.

Fried István: Van Gogh szalmaszéke. Baka István új verseskötete. Tiszatáj, 1994/8. 59–72. p.

Bombitz Attila: Rejtőzködések. Baka István lírájáról új kötete kapcsán. Tiszatáj, 1994/8. 73–77. p.

Liptai Csilla: Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Vigília, 1994/8. 635–636. p.

Kántor Péter: Levél kritika helyett. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Holmi, 1994/9. 1365. p.

Kun Árpád: Egy példázat. Baka István: Egy csepp méz a Sztyepan Pehotnij testamentuma című kötetéből. Holmi, 1994/9. 1365–1369. p.

Fabulya Andrea: A szigetekre szánon. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Tiszatáj, 1994/10. 76–79. p.

Kálmán C. György: Áthelyezések. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Beszélő, 1994. december 15. 19–20. p.

Varga Magdolna: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Életünk, 1994/12. 1105–1106. p.

Lengyel András: „Az Apokalipszis realizmusa”. Baka István új kötetéről. Életünk, 1994/12. 1107–1109. p.

Gróh Gáspár: Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Hitel, 1994/12. 95–98. p. = Tragikus ragyogás. In: Uő.: Egymásért vagyunk. Tanulmányok, kritikák. Budapest. 2000. Kortárs, 82–86. p.

Ю. П. Гусев: Иштван Бака: Завещание Степана Пехотного. = Диапазон. (Вестник Иностранной Литературы) 1995/2. 27–30. p. = Guszev, Jurij: Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Fordította Szőke Katalin. Tiszatáj, 1996/9. 114–118. p.

Kanizsai Dávid: „Éjlik mindörökre”. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Kortárs, 1995/2. 99–103. p.

Budai Katalin: „e vers megírja azt, aki e verset írja”. Baka István: Sztyepan Pehotnij testamentuma. Jelenkor, 1995/3. 276–278. p.

Árpás Károly: Baka István testamentuma. Dunatáj, 1995/1. (április), 76–78. p.

7-en egy könyvről 7 mondatban. Balassa Péter, Csiki László, Csuhai István, Fáy Miklós, Füzi László, Orsós László Jakab, Parti Nagy Lajos. Irodalmi Szemle, 1995/5. 16–20. p.

H. Nagy Péter: A tradíció szinkronitása. Baka István Sztyepan Pehotnij testamentuma című verseskötetéről és recepciójáról. Iskolakultúra, 1995/22. 76–78. p.

Füzi László: Hét mondat Baka István Sztyepan Pehotnij testamentuma című versciklusáról. = Uő.: Balvégzetű évtized? Esszék, tanulmányok. Pozsony. 1996. Kalligram, 153–154. p.

November angyalához

Károlyi Csaba: Kin. Baka István: November angyalához. Népszabadság, 1995. június 16, 15. p.

Wirth Imre: Vadszőlő és emlékezet. Baka István: November angyalához. Élet és Irodalom, 1995. július 28, 14. p.

Dérczy Péter: „sírva az egész”. Baka István: November angyalához. Pannonhalmi Szemle, 1995/3. (szeptember), 110–113. p.

Bányai János: Yorick, Pehotnij. Magyar Szó, 1995. szeptember 30. = Híd, 1996/1. 137–139. p.

Olasz Sándor: Baka István újabb versei. Hitel, 1995/11. 106–109. p.

Szekér Endre: Baka István: November angyalához. Kritika, 1995/11. 41–42. p.

Ekler Andrea: Akkor nyitom, ha becsukom a szemem. Baka István: November angyalához. Magyar Napló, 1995/11. 42–43. p. = Uő.: Létra az örökléthez. Budapest. 2004. Magyar Napló, 103–105. p.

Fried István: Baka István „benső világtere”. Tiszatáj, 1995/11. 34–49. p.

Árpás Károly: A fohászkodó. Baka István: November angyalához. Tiszatáj, 1995/11. 50–56. p.

Nagy Gábor: Őszi mise. Baka István: November angyalához. Új Forrás, 1995/9. (november), 51–56. p.

Füzi László: Szerepversek – sorsversek. Baka István: November angyalához. Jelenkor, 1995/12. 1120–1125. p. = Uő.: Balvégzetű évtized? Esszék, tanulmányok. Pozsony. 1996. Kalligram, 88–95. p.

Lengyel András. November angyalához. Baka István kötetéről. Szeged, 1995. július–december, 142–143. p.

Szepesi Attila: November angyalához. Pasztellkép Baka Istvánról. Műhely, 1996/1–2. 88–90. p.

Karádi Zsolt: Baka István: November angyalához. Kortárs, 1997/1. 92–94. p.

Tájkép fohásszal

Papp Ágnes Klára: Szépség és harmónia hermeneutikája. Baka István: Tájkép fohásszal című kötetéről. Nappali Ház, 1996/4. 75–79. p.

Ágoston Zoltán: „Be gyalázatos-édes a lét”. Baka István költészetéről. Nappali ház, 1996/4. 83–89. p.

Bazsányi Sándor: Baka István Örök Szürete. Baka István: Tájkép fohásszal. Élet és Irodalom, 1996. május 31, 13. p.

Gacsályi József: „Lapozz föl engem és leszek”. Gondolatok Baka István Tájkép fohásszal című kötetének olvasásakor. Új Dunatáj, 1996/2. (június), 60–63. p. = Uő.: Meditáció és beszélgetés. Szekszárd. 2002. Illyés Gyula Megyei Könyvtár, 68–72. p.

Árpás Károly: „Tájkép fohásszal.” Baka István-versek 1969–1995. Életünk, 1996/11–12.

Vörös István: Baka István: Tájkép fohásszal. Kritika, 1997/1. 42–43. p.

Rába György: Sátán és Isten foglya. Baka István: Tájkép fohásszal. Holmi, 1997/2. 284–289. p.

George Gömöri: István Baka. Tájkép fohásszal. In: World Literature Today, Winter 1997.

Az idő térképjelei

Sajó László: Öt és feles. Bakával a meccsen. Magyar Narancs, 1999. április 22. 36–37. p.

M. Nagy Miklós: Tragikum és derű. Baka István: Az idő térképjelei. Élet és Irodalom, 1999. október 1, 27. p.

Peer Krisztián: Kortársunk vesszőparipája. Baka István: Az idő térképjelei. Élet és Irodalom, 1999. október 1, 27. p.

Gajdó Ágnes: „…a felemás zoknim én vagyok”. Baka István: Az idő térképjelei. Tiszatáj, 1999/12. 109–112. p.

Karádi Zsolt: „...kívül kerülni mindenen”. Baka István: Az idő térképjelei. Hitel, 2000/3. 103–106. p.

Завещание Степана Пехотного – Sztyepan Pehotnij testamentuma

Tarján Tamás: Élő testamentumok. Könyvhét, 2002. február 7. 17. p.

M. Nagy Miklós: Na és Puskin hova tűnt? Élet és Irodalom, 2002. március 15. (11. sz.)

Szabó Zsuzsa Réka: Egy magyar költő „orosz lírája”. Forrás, 2002/5. 117–119. p.

Салимон, Владимир: Безыскусственные песни. Вестник Европы, 2002/5.

Szőke Katalin: Baka István „oroszverse”. Tiszatáj, 2001/12. 77–85. p. = Álommúzeum. Bp. 2003. Gondolat, 249–262. p.

Baka István művei. Versek

Ferencz Győző: Baka István: Versek. Népszabadság, 2004. február 7.

Vasy Géza: Tragikumra hangszerelve. Baka István művei. Versek. Új Könyvpiac, 2004/1–2.

Handi Péter: Baka István fényjelei. Európai kulturális füzetek, 2004/15. 69. p.

Bodor Béla: Baka István. „...kemény hullámú lobbal ég...”. Baka István: Versek. Holmi. 2005/3. 334–353. p. = Uő.: Alakok. Budapest. 2006. Tipp-Cult Kft, 171–204. p.

Selected Poems

Handi Péter: Baka István fényjelei. Európai kulturális füzetek, 2004/15. 69. p.

Bocsor Péter: Selected Poems. Tiszatáj, 2005/12. 91–93. p.

Baka István művei. Próza, Dráma

Árpás Károly: A kincstár bővülése. Új kötet a Baka-művek sorozatból. Szeged, 2005/9–10. 29–30. p.

Bedecs László: Ördög és pokol. Baka István művei. Próza, Dráma. Új Könyvpiac, 2005/12. 35. p.

Papp Ágnes Klára: „A labirintus én vagyok”. Baka István művei. Versek. Próza, Dráma. Élet és Irodalom, 2006. március 17, 26. p.

Kiss Hermina: Rend a labirintusban. Hitel, 2007/4. 116–119. p.

Baka István művei. Publicisztikák, beszélgetések

Szilasi László: Aki a metaforára tette fel az életét. Baka István Publicisztikák, beszélgetések. Élet és Irodalom, 2006. november 10. 27. p.

Árpás Károly: Egy vállalkozás, amelynek még nincs vége! Gondolatok Baka István Publicisztikák, beszélgetések című kötetéről. Új Dunatáj, 2006/4. (december), 62–67. p.

Gajdó Ágnes: „...hiszek az angyalokban”. Baka István Publicisztikák, beszélgetések. Jelenkor, 2007/1. 105–108. p.

Nagy Márta: Színről színre látni. Baka István Publicisztikák, beszélgetések. Forrás, 2007/6. 109-112. p.

Baka István művei. Műfordítások I–III.

Szőke Katalin: Baka István műfordításai. Új Könyvpiac, 2008/6. 10–11. p.

Szőke Katalin: Baka István műfordításai. Orosz költészet. Tiszatáj, 2008/7. 51–55. p.

Fabulya Andrea: A szótár él. Baka István műfordításairól. Szeged, 2008/7. 44–45. p.

Kalavszky Zsófia: „Az én Moszkvámban kupolák ragyognak”. Baka István művei. Műfordítások I–II. Élet és Irodalom, 2008. október 3. 27. p.

M. Nagy Miklós: Az este szépsége és a napszentület. Baka István művei. Műfordítások I–II. Élet és Irodalom, 2008. október 3. 27. p.

Árpás Károly: Teljesség és hiányok. Gondolatok Baka István Műfordítások I–III. megjelenése kapcsán. Új Dunatáj, 2009/4 (december), 39–43. p.

Mihaly Peter: Novaja sztranyica v hronyike russzko-vengerszkogo poetyicseszkogo perevoda. Perevodi Istvana Baki. Studia Slavica Hung 54/1, 2009, 145–159. p.

Folyóiratok összeállításai

Az Új Dunatáj Baka István-emlékszáma, 1996/2. (június)

A Forrás Baka István-emlékszáma, 1996/5.

A Tiszatáj Baka István-emlékszáma, 1996/9.

Az Új Dunatáj megemlékezése Baka István ötvenedik születésnapja alkalmából, 1998/2. (június)

A Tiszatáj megemlékezése Baka István 50. születésnapja alkalmából, 1998/7.

Az Új Dunatáj megemlékezése Baka István halálának tizedik évfordulójáról, 2005/3. (szeptember)

A Tiszatáj megemlékezése Baka István halálának huszadik évfordulója alkalmából, 2015/9.

 

A szakirodalmat összeállította Bombitz Attila.

 

Fotók

Borítók

Szakértő