Delta-napló   A mord időnek krisztustövisein fennakadva, sikaszói fellegek és madarak vonulását kíséri nézelődésem a sorompótlan égen, amelynek útjait már csak emlékező képzeletem járja.

Boldog képzelet!

Nem ismer kalitkát.

Őt küldöm hát most is magam helyett délkeletnek, el egészen a tengerig, ahonnan megtérve hajdani fehérkócsagos napokról és lagúnakék éjszakákról hoz nekem szúnyogmuzsikás emléket és újabb tűnődnivalót, minek az elején máris azt kérdem magamban:

– Oly sok esztendő után, hogy arra jártam, milyen lehet most a Delta?

A...Tovább