Szorong az isten

0:00
0:00

A sarokban ül, és szorong az isten. 
Annyira sápadt és fáradt az arca! 
Homlokán piros pattanás. Véres. 
Már megint elvakarta. 

Nem néz rám, ahogy a szobába lépek. 
Teszi magát, mint aki játszik. 
Két napja kitalált valami teremtő-gépet, 
úgy látom, azon bogarászik. 

Aztán egy bolygóért az ágy alá mászik, 
mint akinek csak ez a dolga. Fogja 
a bolygót, a kéket, és a nyitott ablakon át 
a levegőégbe hajítja. 

A párkányról, miként a remények,
elrebbennek a seregélyek.

Speaker: 
Petőcz András