Hajnal a középhegységben

0:00
0:00
                       Vasadi Péternek
 
A halott szarvast leemelték a
terepjáró platójáról, mellkasából
még szivárgott a vér. A patak kövein
sárgászöld moszatszalagok, egy vízen
lebegő ág árnyéka siklik át
fölöttük. A szarvast a vadászház
kertjében tölgyágakkal rakták körbe,
a sebből szivárgó vér szabályos,
tojás alakú tócsává nőtt a fűcsomók
között. Apró fénypontok ragyogtak
a felszínén, és halványan tükröződtek
rajta a völgy fölött lassan vonuló bárány-
felhők. A perspektíva volt szokatlan,
hogy ilyen távolságból, a kerítés
túloldaláról is látom a felszínén
tükröződő felhőket. Nem kéne látnom,
nem láthatnám, holott látom mégis.
Nem tudom pontosan, mi az, amit most,
ha itt lennél, el tudnék mondani neked,
de tudom, hogy tíz perc múlva már
képtelen lennék rá. Amúgy sem én
beszélnék, hanem ami el akarja mondani
magát. A látás szokatlan élessége
arra kényszerít, hogy megfeledkezzem
magamról. Visszahúzódom valami
határait vesztett tágasságba.
Speaker: 
Győrffy Ákos