Tőzsér Árpád

Digitalized works

List of works displays the list of the independent works of the author from the database of Digital Literary Academy in alphabetic order. After the title we show the date and place of first publishing.

List of books display the list of published and digitalized tomes by the date of first publishing.

Thematic search

Search in works

Search filters

Biography

Tőzsér Árpád (1935–)

Tőzsér Árpád 1935. október 6-án született Gömörpéterfalán. Édesapja Tőzsér István asztalos, gépész, édesanyja felmenői többnyire pásztorok. Szülőfalujában kezdi az iskolát 1942-ben. Már ekkor naplót ír, később ezt a tevékenységet életműve szerves részeként, magas fokon űzi. 1944 áprilisában a második világháborús front közeledtével megszűnik az oktatás, így tanulmányai félbeszakadnak. Közvetlen élményeket a háborúról nem szerez, a front elkerüli Péterfalát, de gyermekként látja a dúlás okozta veszteségeket. 1944‒1947 között iskolába nem jár, ezt követően magyarországi iskolákban: Pogonyban (ma: Szilaspagony), Taron tanul. 1949-ben egy magyarországi gyermeklap közli nyomtatásban első versét. Mivel a családra a kassai kormányprogram nyomán meghirdetett Beneš-dekrétumokértelmében a kitelepítés vár, ezért 1947 februárjában Magyarországra menekülnek, és csak a következő évben térnek vissza. 1950-től a magyar hatóságok nem engedélyezik a csehszlovákiai magyar diákok számára a magyarországi tanulást, így 1950 őszén a rimaszombati polgári iskola 4. osztályába (általános iskola nyolcadik osztály) kerül. A szlovák nyelvű oktatás jelentős kihívások elé állítja.

1951-től a komáromi gimnáziumdiákja, 1954-ben érettségizik, ez az időszak jelentős mértékben járul hozzá szellemi fejlődéséhez; a bölcselet, a természettudományok mellett a magyarországi folyóiratokkal itt ismerkedik meg (Irodalmi Újság, Csillag). 1952-től csehszlovákiai magyar lapok közlik verseit. Komáromban találkozik Zs. Nagy Lajossal, Koncsol Lászlóval, irodalmi műhelyt, vitafórumot működtetnek. Jóllehet a prágai Károly Egyetem magyar nyelvi és irodalmi tanszékére adja be jelentkezését, tanulmányait a pozsonyi Comenius Egyetemen kell folytatnia (1954‒1955), innen egy szemeszter után távozik is, előbb szülőfalujában, majd Gesztetén tanít (1955‒1956). E másfél év alatt születnek azon versei, melyek az 1958-as Fiatal szlovákiai magyar költők antológiájában jelennek meg. 1956–1960 között a pozsonyi Pedagógiai Főiskolán magyar–szlovák szakos hallgatóként tanári oklevelet szerez. Pozsonyi folyóiratok közlik verseit, köztük legjelentősebb az 1958-ban induló Irodalmi Szemle, ami a szlovákiai magyar irodalom korszerűsítését tűzi ki célul, mindez pedig találkozik Tőzsér Árpád irodalmi ambícióival. A lap első lapszámában jelenik meg a Férfikor című Tőzsér-vers.

1960-ban elveszíti édesapját. 1960–1965 között a Hét szerkesztője, ezt az időszakot kétéves kötelező sorkatonai szolgálat vágja ketté (1960‒1962). A Hét című képes hetilapnál eltöltött időszak szociográfiai tárgyú írásokat is eredményez, Tőzsér a szlovákiai falvak világáról ír tudósításokat, riportokat. Ebben a periodikában (a Fórum című irodalmi mellékletben) jelenik meg 1963-ban az Egy szemlélet ellen című vitaindító cikke, ami az irodalom valóságábrázoló funkciójának, a sematizmus írói módszerének kritikája, egyben meghaladási kísérlete.1963-ban megjelenik első önálló verseskötete, a Mogorva csillag.

1965–1971-ig az Irodalmi Szemle szerkesztője, a folyóiratnál induló fiatalabb nemzedék lírai kibontakozását segíti, ennek eredményeképp jelenik meg 1970-ben az Egyszemű éjszaka című antológia, Tőzsér Árpád bevezetőjével. Az Irodalmi Szemlénél eltöltött időszakban erős impulzusok érik; jár a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában, de tájékozódik a közép-európai kortárs irodalmakban is, a cseh és lengyel avantgárd költészet iránt érdeklődik, világirodalmi tájékozottsága gyarapodik, többek között Vladimír Holan, Zbigniew Herbert, Ezra Pound, Vasko Popa műveit olvassa, mindez pedig költészetének alakulására is befolyással lesz. 1963-ban megismerkedik Nagy Lászlóval, Juhász Ferenccel, Simon Istvánnal. Az 1964-től Párizsban élő Cselényi László közvetítésével megismerkedik a párizsi Magyar Műhely folyóirattörekvéseivel, képviselőivel, ahogy figyelemmel kíséri az újvidéki Új Symposion körül csoportosulókat is.

1965-ben látogatást tesz Stószon Fábry Zoltánnál, 1969-ben Weöres Sándornál, Illyés Gyulánál, Nemes Nagy Ágnesnél. Ugyanebben az évben meghal édesanyja. Politikai támadások érik, több alkalommal hosszabb-rövidebb ideig szanatóriumban kezelik neurózissal: a hatvanas években diagnosztizált betegség először 1965-ben kényszeríti kórházba. Második kötete Kettős űrben címmel 1967-ben hagyja el a nyomdát.

1970-ben a balatonfüredi Európai Költők Találkozóján vesz részt, megismerkedik Papp Tiborral, Nagy Pállal, Tolnai Ottóval. Megjelenik első értekező tárgyú kötete, Az irodalom valósága.

1971-ben elfogadja a nyitrai tanárképző főiskola invitálását, a Pedagógiai Főiskola adjunktusaként 1976-ig régi magyar irodalmat és irodalomelméletet tanít. 1974-ben köt házasságot Kállay Erzsébettel, gyermekeik: István és Árpád. A nyitrai időszak alatt elkezdett irodalomtörténeti tanulmányok kötetté összeállva 1984-ben jelennek meg Régi költők ‒ mai tanulságok címmel. 1972-ben megjelenik harmadik verseskötete, az Érintések. 1976–1992 között a Madách Könyv- és Lapkiadó szerkesztője, majd az Irodalmi Szemle főszerkesztője. A Madách Kiadónál töltött időszak alatt műfordítással is behatóan foglalkozik; szerkesztőként és műfordítóként egyaránt tevékenykedik, olyan szerzők költészetét tolmácsolja, mint Vladimír Holan, Milan Rufús, Vilém Závada, Vladimír Mináč. Az 1970-es évek végén Tőzsér Árpád megalkotja addigi életművének szintézisét; a Genezis címmel megjelent összeállításban a versek mellett esszék is szerepelnek, ráadásul a kötet versei megfordítják az időt (1979‒1956), jelezve a visszatérést e költészet forrásvidékére. A kötetet 1980-ban Madách-díjjal jutalmazzák. Ugyanebben az évben jelenik meg a Szavak barlangjában című esszé-, tanulmány- és kritikagyűjtemény.

Tőzsér Árpád a Genezissel lezárt költői korszakában a népi témakezelés, a szülőföld idealizálása, ábrázolása mellett a 20. századi avantgárd költészet tendenciái is megmutatkoznak, a Kettős űrben és az Érintések köteteiben pedig emellett az objektív líra, valamint az intellektuális-gondolati költészet irányába tesz forma- és gondolatkísérleteket. Ezeket a kereteket a későbbi kötetek szétfeszítik; a 20. századi közép-európai, egyben kisebbségi sorsot Mittel Ármin fiktív alakján keresztül reprezentálja, az irodalmi, bölcseleti tradícióval, valamint a mitológiával folytatott termékeny párbeszéd pedig minden esetben új esztétikai minőség kimunkálását célozza meg.

1982-ben lát napvilágot az Adalékok a Nyolcadik színhez, ami több szempontból is határpont; e kötetben jelenik meg Szenci Molnár Albert figurája; prágai tartózkodásának fiktív továbbgondolása, egyben a madáchi művel folytatott dialógus a Faustus Prágában című drámai költeményben csúcsosodik ki. Az Adalékok a Nyolcadik színhez emellett a Mittel-versek sorát is megnyitják. A nyolcvanas évek a mittelszolipszizmus jegyében az egyetemes emberi kérdésekkel, a közép-európai létezéssel, a kisebbségi sorssal folytat párbeszédet, mindeközben pedig az irodalmi hagyománnyal is egyre több kapcsolódási pontot talál.

1985-ben megjelenik a Körök, Tőzsér Árpád első válogatott verseket tartalmazó gyűjteménye, újabb Madách-díjjal ismerik el munkásságát, e kitüntetés mellett 1988-ban Csehszlovákiában Érdemes Művész-díjat vehet át.

A Történetek Mittel úrról 1989-ben jelenik meg, majd 1995-ben a Mittelszolipszizmus kötet összerendezi, egyben le is zárja e korszakot.

1992–2002 között a pozsonyi Comenius Egyetem adjunktusa, 2002-től óraadó tanára, emellett 2014-ig a Madách-Posonium Könyv- és Lapkiadó szerkesztőjeként dolgozik.

A kilencvenes években jelenik meg a Leviticus című verseskötete (1997), amelyet az ezredfordulón megjelenő Finnegan halála (2001), majd a Tanulmányok költőportrékhoz (2004) követ. E kötetek a Mittel-versek lezárulását követően rögzítik Tőzsér újabb kísérleteit; az irodalmi hagyományokkal aktív párbeszédet folytató versek gazdag alluzivitása, a posztmodern szövegköltészetre adott reflexiók; kritikák, ráírások és imitációk, pályatársakkal folytatott párbeszédek, ugyanakkor az antikvitás költészetének felelevenítése egészen egyedi mintázatként tűnik elénk. Ehhez társul a kilencvenes évekre kiforrott tőzséri dikció; a gondolkodás primátusa, a metafizika, általában a bölcseleti kérdések, a mitológia újraírása, sajáttá formálása. Mindehhez pedig gazdag formakultúra is társul; a versek változatosak, a rímes szövegek mellett a gondolatritmusra épülő szabadversek meghatározók, amelyek között több hosszúverset, nagyobb szövegkompozíciót is találhatunk. 2005-ben jelenik meg kötetként a Faustus Prágában című drámai költemény.

Emellett az értekező, irodalomértelmező, publicisztikai tárgyú írások szintén kötetekké szervesülnek. 1992-ben megjelenik az Escorial Közép-Európában (esszék, tanulmányok), 1994-ben a Pozsonyi Páholy (publicisztika), 1995-ben A nemlétező tárgy tanulmányozása (irodalmi tárgyú írások). Mindez jelzi, hogy Tőzsér Árpád a költészet mellett e műfajokban született és születő írásait is az életmű szerves részének tekinti, a kötetek olvasása pedig számtalan ponton érintkezik költészetével.

1995‒1999 között a dunaszerdahelyi Nap Kiadó négy kötetben jelenteti meg Tőzsér Árpád válogatott műveit. Az irodalomtörténeti tanulmányok az Egy diófa és környéke, az irodalmi kritikák, esszék A homokóra nyakában, a publicisztikák és interjúk a Csuang-Ce és a pillangó, míg az összegyűjtött versek Négy negyed címmel jelennek meg. Az összegyűjtött versek inkább tekinthetők válogatott vagy összerostált versgyűjteménynek; a tőzséri líra eszenciáját a Genezis, az Adalékok a Nyolcadik színhez, a Történetek Mittel úrról, valamint a Leviticus verseiből állították össze.

A kétezres évek második felében folyamatosan jelennek meg az újabb verseskötetek; a Léggyökerek 2006-ban, a Csatavirág 2009-ben, majd az évtized záróakkordjaként a Palatinus Kiadó A vers ablakán kihajolva címmel reprezentatív válogatáskötetet állít össze. 2012-ben jelenik meg a Fél nóta, 2016-ban az Imágók, 2019-ben a Lélekvándor. Ezek pedig nemcsak új verseket tartalmaznak, de olyan, folyamatosan mozgó, izgalmasan nyitott, rengeteg nyersanyagot magába olvasztó szerzői, értelmezői terepként tűnnek elénk, ahol újraformálódnak a régi versek, vagy áthelyezéssel új szövegegyüttesben foglalják el helyük. Mindezek pedig időről időre megmutatják az életmű szervesülésének, egyszersmind a lírai lélekvándorlásnak lenyomatait. 2015-ben a Kalligram Kiadó gondozásában jelenik meg az Erről az Euphorboszról beszélik című, Összegyűjtött versek 1963‒2012 alcímű, reprezentatív kiadvány, valamint A könyv színe előtt, a válogatott tanulmányokat, esszéket, publicisztikát, jegyzeteket, interjúkat tartalmazó kötet.

A líra mellett 2004-ben Milétoszi kumisz, 2005-ben A Matrjosa-baba szubjektuma címmel két vegyes tematikájú kötet is megjelent. A 2000-es évek azonban az érett, letisztult, kidolgozott lírai versek mellett a naplók miatt is emlékezetes. 2008-tól kezdődően öt kötetben (Szent Antal disznaja [2008]; Érzékek csőcseléke [2011]; A kifordított ember[2013]; Einstein a Teremtést olvassa [2015]; Időcsapdák [2019]) jelennek meg Tőzsér Árpád naplói, amelyek rengeteg értékes és érdekes adalékkal szolgálnak, s még teljesebben mutatják meg azt a töprengő, intellektuális, mások mellett magával is folyton vitatkozó, rendkívül sokoldalú, komplex személyiséget, akivé évtizedes munkával lett, s akinek minden vívódása, törekvése, akarata az emberi létezés megragadásának, megértésének irányába mutat.

Tőzsér Árpád Pozsonyban él és alkot. Munkásságát Szlovákiában és Magyarországon is elismerik, művészeti és állami díjakkal egyaránt honorálják. 1993-ban József Attila-díjat, 2004-ben Kossuth-díjat kap. A Nemzet Művésze. A Magyar Írószövetség és a Szépírók Társasága tagja. A Magyar Művészeti Akadémia irodalmi tagozatának tagja. A Digitális Irodalmi Akadémia 2019. november 20-án tagjai közé választotta.

 
Fontosabb díjak, elismerések: 

1980 – Madách Imre-díj (Pozsony)

1981 – Madách Imre-díj  (Pozsony)

1985 – Madách Imre-díj  (Pozsony)

1988 – Érdemes Művész (Csehszlovákia)

1991 – Fábry Zoltán-díj

1993 – József Attila-díj

1993 – A Szlovák Írók Szövetsége díja

1994 – Ady Endre-díj (a Soros Alapítvány díja)

1995 – Kemény Zsigmond-díj (a Pro Renovanda Cultura Hungariae Alapítvány díja)

1996 – Déry Tibor-díj

1996 – Az Év Könyve-jutalom

1996 – A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztje

1997 – Ady Endre-díj (a Soros Alapítvány díja)

1999 – Mikes Kelemen-díj (Hága)

2002 – Füst Milán-díj

2003 – Alföld-díj (az Alföld folyóirat nívódíja)

2004 – Magyar Művészetért Díj

2004 – Kossuth-díj

2004 – Ľudovít Štúr Érdemrend (Szlovákia)

2005 – Az Év Könyve-jutalom

2008 – Bárka-díj (a békéscsabai Bárka folyóirat nívódíja)

2009 – Posonium Irodalmi és Művészeti Díj  (Pozsony), életműdíj

2009 – Salvatore Quasimodo-emlékdíj

2014 – Nemzet Művésze-díj

2015 – Az Év Legjobb Könyve díj (az MMA Irodalmi Tagozatának díja)

2016 – Forbáth-díj (a Szlovákiai Magyar Írók Társasága díja)

2016 – Artisjus Irodalmi Nagydíj

 

Az életrajzot Sütő Csaba András írta.

Bibliography

 

Önálló kötetek

Mogorva csillag. Versek. (Ill. Nagy József.) Pozsony. 1963. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 117 p.

Kettős űrben. Versek. (Ill. Andrássy Tibor.) Pozsony. 1967. Tatran, 60 p.

Az irodalom valósága. Kritikák, esszék, jegyzetek. Pozsony. 1970. Madách, 225 p.

Érintések. Versek. Pozsony, Budapest. 1972. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 49 p.

Genezis. Versek, esszék, interjúk. Pozsony, Budapest. 1979. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 166 p. = Pozsony. 2006. Madách-Posonium, 185 p.

Szavak barlangjában. Tanulmányok, kritikák, esszék. Pozsony, Budapest. 1980. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 256 p.

Adalékok a Nyolcadik színhez. Versek. Pozsony, Budapest. 1982. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 61 p.

Régi költők, mai tanulságok. Irodalomtörténeti tanulmányok. Pozsony, Budapest. 1984. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 214 p.

Körök. Válogatott versek. Pozsony, Budapest. 1985. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 203 p.

Történetek Mittel úrról. Versek. Pozsony, Budapest. 1989. Madách; Szépirodalmi Könyvkiadó, 51 p.

Escorial Közép-Európában. Tanulmányok. Pozsony. 1992. Madách, 212 p.

Pozsonyi Páholy. Esszék, jegyzetek. Pozsony. 1994. Kalligram, 221 p.

Egy diófa és környéke. Válogatott irodalomtörténeti tanulmányok. (Bev. tanulmány: Kovács Sándor Iván.) Dunaszerdahely. 1995. Nap Kiadó, 153 p. Tőzsér Árpád válogatott művei 1.) 

Mittelszolipszizmus. Versek. Budapest. 1995. Széphalom Könyvműhely, 80 p.

A homokóra nyakában. Válogatott irodalmi kritikák és esszék. (Bev. tanulmány: Domokos Mátyás.) Dunaszerdahely. 1997. Nap Kiadó, 309 p. (Tőzsér Árpád válogatott művei 2.) 

Leviticus. Versek. Budapest. 1997. Argumentum, 58 p.

Az irodalom határai – Hranice literatúry. Magyar–szlovák kétnyelvű kismonográfia Cselényi László és Grendel Lajos műveiről. (Előszó: Rudolf Chmel; ford.: Görözdi Judit.) Pozsony. 1998. Kalligram, 109 p.

Csuang-ce és a pillangó. Válogatott publicisztikai írások és interjúk. (Bev. tanulmány: Pomogáts Béla.)  Dunaszerdahely. 1998. Nap Kiadó, 290 p. (Tőzsér Árpád válogatott művei 3.) 

Négy negyed. Összegyűjtött versek. (Bev. tanulmány: Csűrös Miklós.) Dunaszerdahely. 1999. Nap Kiadó, 256 p.

A nem létező tárgy tanulmányozása. Az irodalomról vegyes műfajban. Pozsony. 1999. Kalligram, 215 p. (Tőzsér Árpád válogatott művei 4.) 

Finnegan halála. Versek. Pozsony. 2001. Kalligram, 61 p.

Mintha erdei állat volna és angyal. Válogatott versfordítások. (Bev. tanulmány: Lator László.) Pozsony. 2002. Kalligram, 122 p. (Tőzsér Árpád válogatott művei 5.) 

Milétoszi kumisz. Tanulmányok, kritikák, jegyzetek. Pozsony. 2004. Kalligram, 213 p.

Tanulmányok költőportrékhoz. Új és kevésbé új versek a versről és költőkről. Budapest. 2004. Széphalom Könyvműhely, 79 p.

Faustus Prágában. Molnár Albert prágai megkísértésének dialógokba és jambusokba szedett története. Drámai költemény. Pozsony. 2005. Kalligram, 87 p.

A Matrjoska-baba szubjektuma. Esszék, jegyzetek, interjúk. Pozsony. 2005. Madách-Posonium, 265 p.

Tőzsér Árpád legszebb versei. (Vál.: Füzi László; ill.: Takács János.) Pozsony. 2005. AB-ART, 127 p.

Léggyökerek. Versek. Budapest. 2006. Helikon, 59 p.

Szent Antal disznaja. Naplók naplója. Pozsony. 2008. Kalligram, 219 p.

Csatavirág. Lét-dalok. Versek. Pozsony. 2009. Kalligram, 107 p.

A vers ablakán kihajolva. Válogatott versek. Budapest. 2010. Palatinus, 318 p.

Érzékek csőcseléke. Naplók naplója 1998–2000. Pozsony. 2011. Kalligram, 229 p.

Faustus Pozsonyban. Publicisztikai írások. Pozsony. 2012. Madách-Posonium, 286 p.

Fél nóta. Versek. Pozsony. 2012. Kalligram, 75 p.

A kifordított ember. Naplók naplója 2001–2004. Pozsony. 2013. Kalligram, 307 p.

Einstein a teremtést olvassa. Naplók naplója 2005–2007. Pozsony. 2015. Kalligram, 280 p.

Erről az Euphorboszról beszélik. Összegyűjtött versek. 1963–2012. Pozsony. 2015. Kalligram, 435 p.

A könyv színe előtt. Válogatott irodalomtörténeti tanulmányok, kritikák, esszék, jegyzetek, interjúk 1970–2012. Budapest. 2015. Pesti Kalligram, 515 p.

Imágók. Versek. Pozsony. 2016. Kalligram, 123 p.

Időcsapdák. Naplók naplója (20082012) Pozsony. 2019 Kalligram Polgári Társulás, 283 p.

Lélekvándor. Új versek. Budapest. 2019 Kalota Művészeti Alapítvány–Napkút, 72 p.