Nemes Nagy Ágnes

Digitalized works

List of works displays the list of the independent works of the author from the database of Digital Literary Academy in alphabetic order. After the title we show the date and place of first publishing.

List of books display the list of published and digitalized tomes by the date of first publishing.

Thematic search

Search in works

Search filters

Biography

Nemes Nagy Ágnes (1922–1991)

Budapesten született 1922. január 3-án, ugyanitt halt meg 1991. augusztus 23-án. Mindvégig eredeti nevén publikált. Házasságkötésétől kezdődően a hivatalos iratokban dr. Lengyel Balázsné néven szerepelt. 1944 áprilisában kötött házasságot Lengyel Balázs író–szerkesztő–kritikussal. 1958-ban elváltak, de munkatársi, szellemi életközösségük a további évtizedekben is megmaradt.

Budapesten élt. 1939-ben a Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett. Ezt követően a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi éveiben munkakapcsolatba került Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Diákkorától kezdve írt verseket, folyóiratokban 1945-től publikált. Első verseskötete Kettős világban címen 1946-ban jelent meg. Ez évben alapította – férjével közösen – az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947 őszétől 1948 augusztusáig ösztöndíjjal a Római Magyar Akadémián, illetve Párizsban tartózkodott tanulmányúton.

A kemény diktatúra éveiben Nemes Nagy Ágnes szinte csak műfordítóként és a gyermekirodalom művelőjeként publikálhatott. Elsőrendűen francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos egyéb és más nyelvből is készült fordítása megjelent. 1946-tól a Köznevelés című pedagógiai folyóirat munkatársa volt, 1954-től pedig négy éven át a budapesti Petőfi Sándor Gimnázium tanára. 1958-tól szabad szellemi foglalkozású íróként dolgozott.

Második kötetének, a Szárazvillámnak a megjelenésétől (1957) folyamatosan jelen volt az irodalmi nyilvánosságban, de mindvégig távol tartotta magát a kultúrpolitikai hivatalosságtól. A költői életmű terjedelmét és a kötetek számát tekintve keveset publikált. További új verseit az 1967-es Napfordulóban, majd pedig három gyűjteményes kötetének egy-egy új ciklusában adta közre. (1969: A lovak és az angyalok; 1981: Között; 1986: A Föld emlékei.) Eredetisége és költői ereje révén mégis a korszak meghatározó, nemzedék-jelző alkotója lett, s egyúttal inspirálója a modern magyar líra további alakulásának. Költészetét a kortárs elemzők – a költő nyilatkozataira is építve – az „objektív líra”, az új tárgyiasság vonulatához sorolják, és az ún. „klasszikus modernség” egyik kimagasló teljesítményét látják életművében. Késői, tömbszerű nagy versei révén egyúttal a magyar prózavers egyik megújítójaként tartják számon. Versei külföldi folyóiratokban, antológiákban és önálló fordításkötetekben is megjelentek – angol, német, francia és olasz nyelven.

Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt. 1975-től kezdődően több kötetben publikálta esszéit, verselemzéseit és a vele készült interjúkat. Önálló kötetet szentelt Babits Mihály költői portréjának (1984: A hegyi költő). Műelemzései, a költészet rendeltetéséről, a vers belső természetéről szóló írásai a szakszerűség és az érzékletes, sőt élvezetes eleven szemléletesség példái, a tárgyszerűség és személyesség finom ötvözetének mintái.

Az 1970-es, 80-as években mértékadó és meghatározó személyisége lett a magyar irodalmi életnek. Kapcsolatot tartott a magyar irodalmi emigráció számos jeles tagjával is. Több ízben képviselte hazája irodalmát külföldi felolvasó esteken és nemzetközi írótalálkozókon (Belgium, Franciaország, Németország, Anglia, Írország, Izrael), 1979-ben pedig négy hónapot töltött Iowában (USA), az egyetem nemzetközi írótáborában.

1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – almanach formában – újraindították az Újholdat (Újhold-Évkönyv, évente kétszer 1986–1991). A tizenkét kötet arról tanúskodik, hogy Nemes Nagy Ágnes az Újhold-eszme megvalósítását életműve részének tekintette. Az évkönyvek a gondolati nyitottság jegyében, a magas művészi és szellemi minőség elve alapján szerkesztődtek. Nemzedéktől függetlenül azok publikáltak bennük, akik e gondolattal azonosultak és e mércét megütötték. A szépirodalom mellett bőséges teret kapott bennük az esszé, a tanulmány – a legkülönbözőbb művészeti és tudományos területről. A magyarországi rendszerváltást megelőző években az Újhold-Évkönyvek sorozata egyúttal kísérlet és példa is volt minőségelvű értelmiségi kooperációra, a táborokba szerveződés helyett a szellemi együttműködés megvalósítására. A sorozat Nemes Nagy Ágnes halálával megszűnt.

Az író díjat, kitüntetést keveset kapott. Fiatalon, első kötetével elnyerte a Baumgarten-díjat (1948), első válogatott kötetéért kapta a József Attila-díjat (1969) és életművének elismerésére a Kossuth-díjat (1983). Halála után, 1997-ben Lengyel Balázzsal közösen megkapta Izrael Állam „Yad Vashem” kitüntetését, mert a Holocaust idején azon bátrak és igazak közé tartozott, akik biztonságuk kockáztatásával védték, bújtatták és mentették az üldözötteket.

1946-ban lépett be a Magyar Írószövetségbe, később tagja volt a Magyar P.E.N. Clubnak is. Élete utolsó évében meghívott alapító tagja lett a Magyar Tudományos Akadémián belül szerveződő Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

1998-ban a Pro Renovada Cultura Hungariae Alapítvány Nemes Nagy Ágnes Emlékdíjat alapított a magyar esszéirodalom legjobbjainak elismerésére, a díjat először 1999-ben ítélték oda három személynek.

Fontosabb díjak, elismerések:

1948 – Baumgarten-díj

1969 – József Attila-díj

1982 – a Munka Érdemrend arany fokozata

1983 – Kossuth-díj

1985 – Az Év Könyve-jutalom

1997 – Yad Vashem-díj – Jeruzsálem

 

Az életrajzot Honti Mária írta.

 

Bibliography

Önálló kötetek

Kettős világban. Versek. Bp. 1946. Újhold, 31 p.

Szárazvillám. Versek és műfordítások. Bp. 1957. Magvető, 206 p.

Barátaink a ház körül. Verses képeskönyv. Bp. 1961. Móra. (Leporelló.)

Az aranyecset. Keleti mese. Bp. 1962. Móra, 150 p. = 2. kiad.: Bp. 1979. Móra, 120 p. = 3. kiad.: [Bp.] 1993. Századvég, 109 p.

Jó reggelt, gyerekek. Verses képeskönyv. Bp. 1962. Móra. (Leporelló.)

Ki ette meg a málnát? Verses képeskönyv. Bp. 1963. Móra. (Leporelló.) = 3. kiad.: Bp. 1983. Móra, [11] t.

Lila fecske. Gyermekversek. Bp. 1965. Móra, 38 p.

Napforduló. Versek. Bp. 1967. Magvető, 84 p.

Nyúlanyó húsvétja. Bp. 1968. Móra, [12] p. (Leporelló.) = 5. kiad.: Bp. 1982. Móra, [12] p. (Leporelló.)

A lovak és az angyalok. Válogatott versek. Bp. 1969. Magvető, 197 p. = 2., bőv. kiad.: Bp. 1973. Magvető.

Mit látunk az utcán? Verses képeskönyv. Bp. 1974. Móra. (Leporelló.) = 3. kiad.: Bp. 1980. Móra, [12] t. = 4. kiad.: Bp. 1982. Móra, [12] t.

64 hattyú. Tanulmányok. Bp. 1975. Magvető, 285 p.

Mennyi minden. Gyermekversek. Bp. 1975. Móra, 39 p.

Bors néni könyve. Gyermekversek és mesék. Bp. 1978. Móra, 53 p. = 2. kiad.: Bp. 1983. Móra, 53 p.

Éjszakai tölgyfa. Békéscsaba. 1979. Békéscsabai Megyei Könyvtár, 9 lev. [16 p.]

Szökőkút. (A Lila fecske, a Mennyi minden és a Bors néni könyve gyermekverseinek gyűjteménye.) [Bp.] 1979. Móra, 69 p. = 2. kiad.: Bp. [1984.] Móra, 69 p.

Között. Összegyűjtött versek. Bp. [1981.] Magvető, 216 p.

Metszetek. Esszék, tanulmányok. Bp. 1982. Magvető, 446 p.

A hegyi költő. Vázlat Babits lírájáról. Bp. 1984. Magvető, 201 p. = [Szentendre.] 1998. Kairosz, 201. p.

A Föld emlékei. Összegyűjtött versek. Bp. [1986.] Magvető, 269 p.

Felicián vagy A tölgyfák tánca. Bp. 1987. Móra, 30 p.

Látkép, gesztenyefával. Esszék. Bp. 1987. Magvető, 483 p.

Szőke bikkfák. Verselemzések. Bp. 1988. Móra, 109 p. (Diákkönyvtár)

Solstizio Napforduló. Trad.: Marinka Dallos, Jole Tognelli. (Kétnyelvű.) Roma–Bp. 1988. Ed. Empiria–Magvető, 177 p.

Szó és szótlanság. Összegyűjtött esszék I. Bp. [1989.] Magvető, 611 p.

A magasság vágya. Összegyűjtött esszék II. Bp. [1992.] Magvető, 507 p.

Amerikai napló. Iowa, 1979. S. a. rend.: Lengyel Balázs. Bp. 1993. Századvég, 161 p.

Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. Gondozta: Lengyel Balázs. Bp. 1995. Osiris–Századvég, 330 p. = 2. kiad.: Bp. 1997. Osiris, 332 p.

Nemes Nagy Ágnes – Lengyel Balázs: A tünékeny alma. Pécs. 1995. Jelenkor, 320 p. = 2. kiad.: Pécs. 2000. Jelenkor.

Nemes Nagy Ágnes levelesládája. Válogatott levelezésének kis gyűjteménye. S. a. rend., szerk.: Lengyel Balázs. Bp. 1995. Magyar Írószövetség–Belvárosi, 123 p.

Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. Szerk. és utószó: Lengyel Balázs. Bp. 1997. Unikornis, 256 p. (A Magyar Költészet Kincsestára.)

Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Vál., szerk., összeáll.: Lengyel Balázs, Domokos Mátyás. [Bp.] 1996. Nap, 399 p. = 2. kiad.: [Bp.] 1999. Nap, 399 p. = 3. kiad.: [Bp.] 2004. Nap, 399 p.

A gondolj-rám virág. Gyermekversek. Bp. 1999. Osiris, 187 p.

Válogatott versek és esszék. Vál., jegyz.: Ferencz Győző. Bp. 2003. Osiris, 210 p.

Az élők mértana I–II. Prózai írások. Szerk., utószó: Honti Mária. Bp. 2004. Osiris.

Egy ezüstnyárfát adj nekem. Válogatott versek. Paál Zsuzsanna képeivel. [Bp. 2004. Prospektus Nyomda.]

Rejtély és ráció. Nemes Nagy Ágnes verskéziratai és rajzai. Vál., szerk.: Kemény Aranka. Előszó: Székely Magda. Bp. 2004. Petőfi Irodalmi Múzeum.

Az öt fenyő. Utószó: Balogh Tamás. Bp. 2005. Tiszatáj. (Tiszatáj Könyvek.)

Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. Vál.: Tarján Tamás. Bp. 2009. Holnap.

Felicián vagy A tölgyfák tánca. Ill.: Róth Anikó. Bp. 2010. Akadémiai Kiadó, 34 p. (Mesetárs sorozat) (Az on-line hangos mese a könyvben található kód segítségével meghallgatható Udvaros Dorottya előadásában.)

Magyarul és világul. Útinaplók. S. a. r., jegyz.: Buda Attila, Ferencz Győző, Lengyel Balázs. Bp. 2014. Helikon.

Összegyűjtött versek. Szerkesztette, a szöveget gondozta, a jegyzeteket és az utószót írta Ferencz Győző. Bp. 2016. Jelenkor, 783 p.

A gyufaskatulyától Prométheuszig. Összegyűjtött interjúk, beszélgetések. Bp. 2018. Jelenkor, 710 p.

 

Önálló műfordítás-kötetek

Vándorévek. Válogatott műfordítások. Bp. 1964. Magvető, 382 p.

Elfogtam volna mást, s íme, elfogtak engem. Nemes Nagy Ágnes válogatott műfordításai. Vál. és utószó: Buda Attila. Bp. 2009. Ráció – Szépirodalmi Figyelő Alapítvány, 128 p.

Periodikumokban, antológiákban, alkalmi kiadványokban megjelent művek

Trapéz és korlát. Pilinszky János versei. Újhold, 1946/1. 152 p.

Siney Keyes. Nagyvilág, 1960/1. 22–23. p.

Fernando Pessoa. Nagyvilág, 1964/8. 1123–1124 p.

Babits Mihály: Esti kérdés. [Verselemzés] = Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1966. Gondolat, 135–142. p.

Hajózni szükséges. A szerző Napforduló című kötetéről. Könyvtájékoztató, 1966/9. 2 p.

József Attila: Eszmélet. Verselemzés. = Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1966. Gondolat, 317–325. p.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz. Verselemzés. = Miért szép? Századunk magyar lírája verselemzésekben. Bp. 1966. Gondolat, 200–205. p.

Egy Rilke-vershez. Rainer Maria Rilke: Este. Nagyvilág, 1967/7. 1081–1083. p.

From add job tramp to avant-garde artist. Kassák Lajosról. New Hungarian Quarterly, 1967. (28.) 94–97. p.

Egy Saint-John Perse vershez. Saint-John Perse: A fal. Nagyvilág, 1968/3. 434–436 p.

Egy Csokonai-vers keletkezéséről. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem. Irodalomtörténet, 1969/1. 120–125. p.

A lovak és az angyalok. A szerző saját kötetéről. Könyvtájékoztató, 1969/5. 8. p.

Életképek 1944-ből. Kritika, 1970/4. 12–20. p.

Formahűség, szóválasztás. Hozzászólás a PEN Club vitájához. Nagyvilág, 1970/3. 364. p.

A keszthelyi Sappho. Dukai Takách Judit emlékezete. Magyar Hírlap, 1970. aug. 9. 10. p.

Ki nekem Jézus? Vigilia, 1970/12. 860. p.

„Tünékeny alma.” Önvallomás. Kritika, 1970/9. 31–32. p.

A hatvanéves Kálnoky László köszöntése. Nagyvilág, 1972/9. 1437. p.

Áriel, Óperenciák. Weöres Sándorról. Nagyvilág, 1973/6. 955–956. p.

[Csokonai Vitéz Mihály]: Valódi tulipánt. Egy Csokonai-vers keletkezése. Tartózkodó kérelem. Élet és Irodalom, 1973/51. 12–13. p.

Jegyzetek a francia Füst-kötetről. Nagyvilág, 1973/3. 430–432. p.

Rónay György 60 éves. Nagyvilág, 1973/10. 1594–1596. p.

Fodor András – Lator László – Nemes Nagy Ágnes: A műfordító Illyés. Nagyvilág, 1974/8. 1235–1241. p.

Párbeszéd a mai versről. Élet és Irodalom, 1974/9. (márc. 2.) 5. p.

Tudjuk-e hogy mit csinálunk? Új Írás, 1974/12. 91–98. p.

Egy nem lombhullató fiúcska. A műfordításról. Nagyvilág, 1975/6. 910–912. p.

Az első költő. Áprily Lajosról. Kortárs, 1975/3. 488–491. p.

Húszezer éves vétkeink. Élet és Irodalom, 1975/24. 5. p.

Napról napra. A stilisztikáról. Nagyvilág, 1975/1. 120–123. p.

Részletek öregkori arcképhez. Kassák Lajosról. Kortárs, 1975/2. 319–322. p.

Rilke-almafa. Száz éve, 1875. december 4-én született Rainer Maria Rilke. Nagyvilág, 1975/12. 1868–1880. p.

Szerb Antal mégis itthon van. Élet és Irodalom, 1975/5. 4. p.

Tárgyaim. Kortárs, 1975/1. 143–150. p.

Babits Mihály: Esti kérdés. = Irodalmi alkotások elemzése. Vál.: Gábor Emil. Bp. 1976. Szépirodalmi, 250–256. p.

Tóth Árpád: Elégia egy rekettyebokorhoz. = Irodalmi alkotások elemzése. Vál.: Gábor Emil. Bp. 1976. Szépirodalmi, 232–236. p.

Csillagszemű hanyatlása. A költői kép, a hasonlat a huszadik századi költészetben. Élet és Irodalom, 1976/38. 4. p.

Az igazi krimi. Agatha Christie (1891–1976) halálára. Nagyvilág, 1976/3. 475. p.

Századunk útjain. Rónay György műfordításai. Nagyvilág, 1976/7. 1092–1095. p.

Vár, esküvő, fekete bársony. Tekints a múltra, nézz a jövendőre… Tükör, 1976/3. 8–9. p.

Füst Milán kilencvenedik születésnapján. Élet és Irodalom, 1978/28. 10. p.

Kedvező éghajlat. A Gyergyai Albert által szerkesztett, Ima az Akropoliszon című, francia esszéket tartalmazó antológiáról. Nagyvilág, 1978/11. 1698–1702. p.

A költői kép. Kortárs, 1978/9. 1456–1478. p.

Verne Gyula és gyermekei. Nagyvilág, 1978/2. 271–276. p. = A rejtélyes Verne Gyula. Vál., szerk.: Kuczka Péter. Bp. 1978. Móra, 289–302. p. (Kozmosz Könyvek.)

Írószobám. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel. Riporter: Mezei András. Jelenkor, 1978/10. 942–962. p.

Asztal és kenyér. Rónay Györgyről. Vigilia, 1979/3. 177–179. p.

Kinek ajánlja Nemes Nagy Ágnes a Szökőkutat? Népszabadság, 1979. jún. 10. 14. p.

Magyar jambus. Nagyvilág, 1979/8. 1227–1235. p.

A pályatárs szemével. Válaszol Nemes Nagy Ágnes. Beszélgetőtárs: Domokos Mátyás. Kortárs, 1979/12. 1981–1990. p.

Előszó egy verseskötethez. A magyar líra néhány vonása. (Nemes Nagy Ágnes: Selected poems. Transl.: Bruce Berlind.) Nagyvilág, 1980/12. 1859–1865. p.

Emlékezés Áprily Lajosra. Confessio, 1980/4. 65–71. p.

Jegyzetek a rejtőzésről. Székely Magda versei. Élet és Irodalom, 1980/16. 10–11. p.

A vers mértana. Kortárs, 1980/12. 1971–1987. p.

Arcképvázlatok, fiatalokról. = 33 x 10. Interjúk és vallomások az ifjúságról és az irodalomról. Riporter: Nádor Tamás. Bp. 1980. Móra, 374–379. p. (Kozmosz Könyvek.)

„A háborúnak vége.” Riporter: Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1980/11. 1702–1716. p.

Versről versre: Ekhnáton éjszakája. Beszélgetőtárs: Lator László. Jelenkor, 1980/9. 833–840. p.

A gyermekversek minősége. Könyv és Nevelés, 1981/3. 95–98. p.

János Pilinszky: a very different poet. New Hungarian Quarterly, 1981. (84.) 54–59. p.

Magyar jambus. = A műfordítás ma. Tanulmányok. Szerk.: Bart István, Rákos Sándor. Bp. 1981. Gondolat, 308–328. p.

Szavak divatja. = Ez most a divat. Tanulmányok, esszék, cikkek, versek, novellák. Szerk.: Horgas Béla, Levendel Júlia. Bp. 1981. Gondolat, 113–122. p.

Valaki más. Búcsú Pilinszky Jánostól. Élet és Irodalom, 1981. (23.) 5. p.

Verstani veszekedések. Arany János: Keveháza. Jelenkor, 1981/1. 79–81. p.

Villamosvégállomás. Kortárs, 1981/4. 499–501. p.

Költészet és valóság. Beszélgetés Kabdebó Lóránttal a Villamos című versről. Életünk, 1981/11. 942–949. p.

Látkép, gesztenyefával. Beszélgetőtárs: Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1981/9. 1341–1395. p.

Dsida Jenő változásai. Kortárs, 1982/5. 757–762. p.

Ekhnáton éjszakája. Verselemzés. Beszélgetőtárs: Lator László. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp. 1982. Szépirodalmi, 250–264. p.

Irodalmi szénaboglya. Félreértések. Élet és Irodalom, 1982. dec. 24. 4. p.

[Többekkel:] Jékely Zoltán emlékezete. Confessio, 1982/3. 61–70. p.

A somvirágos oldal. Áprily Lajos versének elemzése. Beszélgetőtárs: Lator László. Jelenkor, 1982/7–8. 692–698. p. = Domokos Mátyás – Lator László: Versekről, költőkkel. Bp. 1982. Szépirodalmi, 236–249. p.

A költői kép sorsa. = A pályatárs szemével. Riporter: Domokos Mátyás. Bp. 1982. Magvető, 321–344. p.

Megkérdeztük Nemes Nagy Ágnestől: miért kontárkodik a tudomány dolgába a költő? = Mezei András: Megkérdeztük… Bp. 1982. Gondolat, 124–129. p.

Megkérdeztük Nemes Nagy Ágnest, hogyan lesz az ember költő? = Mezei András: Megkérdeztük… Bp. 1982. Gondolat, 197–204. p.

Sorok és sorközök. Beszélgetés… a versről és a verselemzésről. Köznevelés, 1982/25. 21–22. p.

Alany és tárgy. = Mint különös hírmondó. Tanulmányok, dokumentumok Babits Mihály születésének 100. évfordulójára. Szerk.: Kelevéz Ágnes. Bp. 1983. PIM–NPI. 37–43. p.

Analyse des Gedichts „Abendfrage” von Mihály Babits. Acta Litteraria Academiae Scientiarum Hungaricae, 1983/3–4. 209–215. p.

A hegyi költő. Vázlat Babitsról. (1–3.) Kortárs, 1983/10–12. 1507–1532. p., 1730–1749. p., 1843–1865. p.

A hegyi költő. A szerző saját kötetéről. Könyvvilág, 1984/10. 6. p.

Író és közélet. Riporter: Szerdahelyi István. Kritika, 1984/1.

Sorsfordító pillanatok. Beszélgetőtárs: Kabdebó Lóránt. Kortárs, 1984/5. 794–801. p.

A hegyi költő. Vázlat Babits lírájából. = Dedikálom… (Ajándékkönyv a Könyvvilág előfizetőinek.) [Bp. 1985]. Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete, 102–106. p.

Ízlésváltozások a Kosztolányi vers körül. Kritika, 1985/7. 10–11. p.

A magyar nyelv dicsérete. = Vallomás. Költők az anyanyelvről. Szerk.: Z. Szabó László. [Győr.] 1985. Kazinczy Gimn. és Eü. Szakközépisk., 79 p.

A szirakuzai kikötő. Csorba Győzőről. Jelenkor, 1986/11. 963–964. p.

Erdélyi erdő. Áprily Lajosról. Új Tükör, 1987/46. 10–11. p.

Ízlésváltozások a Kosztolányi-vers körül. = A rejtőző Kosztolányi. Esszék, tanulmányok. Szerk.: Mész Lászlóné. [Bp.] 1987. Tankönyvkiadó, 160–166. p.

József Attila: „Költőnk és kora.” Verselemzés. Jelenkor, 1987/12. 1081–1084. p.

Próféta, nem próféta. Kassák Lajosról. Kortárs, 1987/5. 50–87. p.

Utóhang. Lengyel Balázs: Angol tanú című írásához. = Újhold-Évkönyv, 1987/2. 372–376. p.

Áprily és a természet. Jelenkor, 1988/4. 343–346. p.

Ballada? Arany János: V. László. Élet és Irodalom, 1988/20. 10. p.

Csend és hangerő. Két verselemzés. Petőfi Sándor: A Tisza, Vörösmarty Mihály: Előszó. Kortárs, 1988/9. 116–127. p.

Versek közelről. Rainer Maria Rilke: Archaikus Apolló-torzó. Jelenkor, 1988/9. 819–923. p.

Versek közelről. Babits Mihály: A csengettyűsfiú. Jelenkor, 1988/10. 931–935. p.

Versek közelről. Guillaume Apollinaire: Kikericsek. Jelenkor, 1988/11. 1043–1047. p.

Versek közelről. Pilinszky János: A szerelem sivataga. Jelenkor, 1988/12. 1121–1125. p.

Verselemzés. Csokonai Vitéz Mihály: A magánossághoz. Életünk, 1988/10. 908–913. p.

„Elemi reményeink: szabadság, kenyér, demokrácia.” Alföld, 1989/2. 44–46. p.

[Többekkel:] Legendák Jékely Zoltánról. Összegyűjtötte: Albert Zsuzsa. Forrás, 1991/9. 77–85. p.

Megjegyzések a szabadversről. Iskolakultúra, 1991/4. 3–12. p.

Négyen – 1956-ban. Emlékezés. = Újhold-évkönyv, 1991/2. 299–304. p.

Telefonok 1989. jún. 27-től. Bevezeti: Lengyel Balázs. Naplószerű feljegyzések. Orpheus, 1991/4. 4–21. p.

1956 – parallel stories. Transl.: Elizabeth Szász. New Hungarian Quarterly, 1992. (127.) 86–99. p.

A fog. Bev.: Ferencz Győző. A kéziratos hagyatékból. Vigilia, 1993/1. 8. p.

Gyuri Marseille-ben. Egyszer, halála után. Bev.: Ferencz Győző. Rónay Györgyről. Vigilia, 1993/1. 9. p.

Három jegyzet. (Kain, Ábel, gimnázium; Öröm (1988. július 5.); Folyómeder (Álom, 1988. február 12.). Kortárs, 1993/9. 37–41. p.

Irodalmi szénaboglya. Holmi, 1993/1. 28–32. p.

Ízlésváltozások a Kosztolányi vers körül. = Tükörben. Kosztolányi Dezső. Összeáll.: Réz Pál. Bp. 1993. Századvég, 369–377. p.

Kétféle szeretet. Kortárs, 1993/3. 126–128. p.

Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs Örley Istvánról. Holmi, 1993/1. 43–49. p.

Örkény Istvánról. Lengyel Balázzsal. Holmi, 1993/1. 43–49. p.

Thomas Mann mint álarc. A hagyatékból. Holmi, 1993/7. 955–958. p.

Lehet-e verset írni a 20. században? Riporter: Krassó László. Lyukasóra, 1993/7. 15. p.

Beszélgetések Nemes Nagy Ágnessel. Riporter: Mezei András. CET, 1994. szept.–okt. 18–31. p.

Lengyel Balázs – Nemes Nagy Ágnes: Erdélyi út (I.) 1956. augusztus–szeptember. Holmi, 1995/6. 829–839. p.

Lengyel Balázs – Nemes Nagy Ágnes: Erdélyi út (II.) 1956. augusztus–szeptember. Holmi, 1995/7. 950–962. p.

Laudáció Lakatos István Graves-díja alkalmából. = Orpheus, 1995/1996. 177. p.

A lélek nyugalmáért. Riporter és bev.: Kelevéz Ágnes. Jelenkor, 1995/5. 403–417. p.

Nemes Nagy Ágnes bogáncs-játékai. Motívumok egy régi tévéinterjúból. Összeáll.: Czigány György. Lyukasóra, 1996/5. 10. p.

Nemes Nagy Ágnessel beszélget Albert Zsuzsa. Nagyvilág, 1996/9–10. 659–673. p.

Idegen nyelven megjelent önálló kötetek

Ekhnaton. Transl.: André Doms et al. Bruxelles. 1980. Int. de la Poésie, 15 p.

Selected poems. Transl.: Bruce Berlind. Iowa City. 1980. University of Iowa, 73 p.

Dennoch Schauen. Übers.: Paul Kárpáti et al. Leipzig. 1986. Insel Verlag, 94 p.

Between. Selected poems of Ágnes Nemes Nagy. Selection by Balázs Lengyel. Transl.: Hugh Maxton. Bp.–Dublin. 1988. Corvina–Dedalus, 93 p.

Solstizio Napforduló. Trad.: Marinka Dallos, Jole Tognelli. (Kétnyelvű.) Roma–Bp. 1988. Ed. Empiria–Magvető, 177 p.

Ekhnáton az égben. Ford.: Kuíchal, Old ich. Bp. 1999. Pont, 121 p.

 

A bibliográfiát összeállította Buda Attila.

 

Research

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben megjelent írások

Bóka László: Karácsonyi kirakatböngészés. [A „Kettős világban” című kötetről is.] = Új Magyarország, 1946. december 21. 10. p.

Aczél Tamás: Három költő. [A „Kettős világban” című kötetről is.] = Nagyvilág, 1947. 3. sz. 6. p.

Csorba Győző: [Kettős világban.] = Sorsunk, 1947. 2. sz. 127–128. p.

Hubay Miklós: „Hol vannak az új magyar költők?” [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Magyarok, 1947. 7. sz. 520–525. p.

Kotzián Katalin: Négy költőnő. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Kotzián Katalin: Lényeg és forma. Bp., 1947, Cserépfalvi. 29–41. p.

Orosz László: [Kettős világban.] = Válasz, 1947. 1. sz. 489–490. p.

Somlyó György: Költők és utak. [A „Kettős világban” című kötetről is.] = Újhold, 1947. 1–2. sz. 61–65. p.

Varga Imre: [Kettős világban.] = Puszták Népe, 1947. 2. sz. 147–148. p.

Vidoridor Miklós: [Kettős világban.] = Vigilia, 1947. 4. sz. 254–255. p.

Lukácsy Sándor: Seregszemle. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Magyarok, 1948. 6. sz. 374–384. p.

Rajnai László: Negyedik nemzedék. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Sorsunk, 1948. 1. sz. 24–33. p.

Sőtér István: Nemes Nagy Ágnes. = S. I.: Négy nemzedék. Bp., 1948, Parnasszus. 283. p.

Szabó Ede: Új költők, új versei. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Fiatal Magyarország, 1948. december 16. 13. p.

Szőnyi Kálmán: Hét fiatal költő. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Alkotás, 1948. 1–2. sz. 26–31. p.

Vargha Kálmán: Tanítványok és életlátók. = Magyarok, 1948. 10. sz. 644–651. p.

Keszi Imre: Tovább egy lépéssel. = Csillag, 1949. 17.sz. 55–61. p.

Keszi Imre: Tovább egy lépéssel. = Szabad Nép, 1949. január 9. 11. p.

Kolozsvári Grandpierre Emil: Új magyar költészetért. = Magyarok, 1949. 1. sz. 1–13. p.

Rónay György: Az olvasó naplója. [A Cid-fordításról.] = Vigilia, 1956. 4. sz. 218–219. p.

Kardos László: [Szárazvillám.] = Kortárs, 1957. 2. sz.314–316. p.

Kiss Károly: [Szárazvillám.] = Magyar Nemzet, 1957. november 29. 7. p.

V[ihar] B[éla]: [Szárazvillám.] = Könyvbarát, 1957. 6. sz. 54. p.

Hajdú Ferenc: [Szárazvillám.] = Élet és Irodalom, 1958. 35. sz. 9. p.

Sík Csaba: [Szárazvillám.] = Irodalomtörténet, 1958. 2. sz. 305–306. p.

Vas István: Kettős világban. = V. I.: Évek és művek. Kritikák és tanulmányok 1934–1956. Bp., 1958, Magvető. 122–126. p.

Kardos László: Szárazvillám. = K. L.: Vázlatok, esszék, kritkák. Új magyar irodalom. Bp., 1959, Szépirodalmi. 437–440. p.

Görgey Gábor: Versek között. [Vándorévek.] = Magyar Nemzet, 1965. augusztus 8. 10. p.

Rónay György: A vándorévek gyümölcsei. = Nagyvilág, 1965. 9. sz. 1401–1404. p.

Somlyó György: Kérdések a Vándorévek margójára. = Élet és Irodalom, 1965. 33. sz. 7. p.

Galsai Pongrác. A lila fecske. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel a vers születéséről. = Nők Lapja, 1966. július 16. 29. sz. 21. p.

Kormos István: [Vándorévek.] = Magyar Műhely (Párizs), 1966. 14. sz. 62–64. p.

Losoncz Mihályné: [Lila fecske.] = Óvodai Nevelés, 1966. 5. sz. 184–185. p.

Faragó Vilmos: Hogyan készül a vers? [Napforduló] = Élet és Irodalom, 1967. 35. sz. 7. p.

Rónay György: Az olvasó naplója. [Napforduló.] = Vigilia, 1967. 10. sz. 704–706. p.

SIA: A szűkszavúság remekei. [Napforduló.] = Debreceni Napló, 1967. november 28.

Nemes Nagy Ágnes. [Riporter: Mezei András.] = Látogatóban. Kortárs magyar írók vallomásai. Szerk.: Erki Edit. Bp., 1968, Gondolat. 343–351. p.

Bányai János: A költészet helyzetei II. A forma mint gesztus. [Napforduló.] = Híd (Újvidék), 1968. 1. sz. 23–30. p.

Kabdebó Lóránt: Nemes Nagy Ágnes: Napforduló. = Új Írás, 1968. 7. sz. 120–122. p.

Papp Tibor: Halhatatlan egyensúly. [Napforduló.] = Magyar Műhely (Párizs), 1968. 25. sz. 54–58. p.

Pomogáts Béla: Rend és indulat. = Magyar Műhely (Párizs), 1968. 29. sz. 54–68. p.

Rónay László: [Napforduló.] = Tiszatáj, 1968. 1. sz. 73–74. p.

Simon Zoltán: [Napforduló.] = Alföld, 1968. 4. sz. 95–96. p.

Solymos Ida: Szobrok és istenek. [Napforduló.] = Életünk, 1968. 1. sz. 141–144. p.

Taxner-Tóth Ernő: Jegyzetek Nemes Nagy Ágnes költészetéről. [Napforduló.] = Jelenkor, 1968. 11. sz. 1057–1062. p.

Alföldy Jenő: Napforduló. = Kortárs, 1969. 2. sz. 313–314. p.

Alföldy Jenő: Megfagyott szökőkutak. [A lovak és az angyalok.] = Élet és Irodalom, 1969. 25. sz. 6. p.

Berkes Erzsébet: [A lovak és az angyalok.] = Népszabadság, 1969. június 8. 9. p.

Fülöp László: Jelentős költőpálya összegzése. [A lovak és az angyalok.] = Napjaink, 1969. 10. sz. 11. p.

Gera György: [Vándorévek.] = Híd (Újvidék), 1969. 1. sz. 22–28. p.

Gömöry György: Könyvek, kéziratok, kérdőjelek. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Irodalmi Újság, 1969. 15. sz. 4. p.

Görgey Gábor: A lovak és az angyalok. Nemes Nagy Ágnes válogatott versei. = Magyar Nemzet, 1969. június 8. 13. p.

K. L.: Könyvespolc. [A lovak és az angyalok.] = Déli Hírlap, 1969. november 18. [2]. p.

Mezei András: A meghódított élet. [Napforduló.] = Napjaink, 1969. 4. sz. 10. p.

Petőfi S. János: Kompozíció és „jelentés.” [A „Jég” című vers elemzése.] = Új Symposion (Újvidék), 1969. 53. sz. 8–10. p.

Pomogáts Béla: [A lovak és az angyalok.] = Alföld, 1969. 10. sz. 81–83. p.

Szabó György: [A lovak és az angyalok.] = Magyar Hírlap, 1969. augusztus 14. 6. p.

u. t.[Ungvári Tamás]: Nemes Nagy Ágnes. = Magyar Nemzet, 1969. április 12. 4. p.

Vajda Endre: Nemes Nagy Ágnes. = Látóhatár, 1969. 9–10. sz. 913–921. p.

Vajda Gábor: Út az objektív költészet felé. [A lovak és az angyalok.] = Új Symposion (Újvidék), 1969. 54. sz. 34–35. p.

Zelk Zoltán: Pénteki levél. Tegnapi éjszakám. [A lovak és az angyalok.] = Élet és Irodalom, 1969. 26. sz. 2. p.

Tímár György: [A lovak és az angyalok.] = The Hungarian P.E.N. 1970. 77–79. p.

Bányai János: Földmérő az égen. = Tanulmányok (Újvidék), 1971. 3. sz. 59–69. p.

Bányai János: Kettősségek között. Nemes Nagy Ágnes három verse. [Kettős világban, Mesterségemhez, Között.] = Híd (Újvidék), 1971. 10. sz. 1065–1076. p.

Rónay György: Nemes Nagy Ágnes, vagy az úgynevezett objektív líra. = Új Írás, 1971. 11. sz. 109–111. p.

Rónay György: [Szárazvillám.] = R. Gy.: Olvasás közben. Bp., 1971, Magvető. 396–398. p.

Rónay György: [Napforduló.] = R. Gy.: Olvasás közben. Bp., 1971, Magvető. 399–403. p.

Bányai János: Földmérő az égen. = B. J.: A szó fegyelme. Újvidék, 1972, Forum. 73–86. p. /Symposion könyvek 33./

Bányai János: Kettősségek között. Nemes Nagy Ágnes három verse. [Kettős világban, Mesterségemhez, Között.] = A szó fegyelme. Újvidék, 1972, Forum. 87–102. p. /Symposion könyvek 33./

Demény Ottó: [A lovak és az angyalok.] = Magyar Hírlap, 1973. június 16. IV. p.

Rónay György: A vándorévek gyümölcsei. = R. Gy.: Fordítók és fordítások. Tanulmányok. Bp., 1973, Magvető. 64–72. p.

Tandori Dezső: Mint egy nagy hír, tölgyalakban. = Élet és Irodalom, 1973. 25. sz. 11. p

Alföldy Jenő: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Jelenkor, 1974. 5. sz. 458–466. p.

Rákos Sándor: Szárazvillám. = R. S.: Elforgó ég. Napló, tanulmányok. Bp., 1974, Magvető. 330–334. p.

Vas István: [Kettős világban.] = V. I.: Az ismeretlen isten. Tanulmányok 1934–1973. Bp., 1974, Szépirodalmi. 788–792 p.

Horgas Béla: A Medúza kalapja. [Mennyi minden.] = Élet és Irodalom, 1975. 26. sz. 11. p.

Izsák József: „Hová forduljon hát az ész?” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Alföld, 1975. 9. sz. 46–53. p.

Nagy István, Cs.: Mai magyar gyermekvers-technikák. [Nemes Nagy Ágnesről és Csanádi Imrétől.] = Könyv és Nevelés, 1975. 4–5. sz. 143–149. p.

Nagy István, Cs.: [Mennyi minden.] = Életünk, 1975. 4. sz. 382–384. p.

Radnóti Sándor: Között. Nemes Nagy Ágnes lírája. = Kortárs, 1975. 8. sz. 1298–1304. p.

Sz.: [Mennyi minden.] = Könyvvilág, 1975. 10. sz. 15. p.

Szabó György: [64 hattyú.] = Élet és Irodalom, 1975. 52. sz. 8. p.

Vati Papp Ferenc: Nemes Nagy Ágnes. = Balázs Mihály–Vati Papp Ferenc: Írók, képek. Írók, költők gyermek- és ifjúkora. (2. köt.) Bp., 1975, Tankönyvkiadó. 207–217. p.

Ács Margit: [64 hattyú.] = Magyar Nemzet, 1976. január 11. 13. p.

Bécsy Ágnes: [64 hattyú.] = Kritika, 1976. 4. sz. 20–21. p.

Galsai Pongrác. A lila fecske. Beszélgetés Nemes Nagy Ágnessel a vers születéséről. = G. P.: A besurranó szerkesztő. Bp., 1976, Szépirodalmi. 187–193. p.

Galsai Pongrác: Szabálytalan arcképek. Nemes Nagy Ágnes. = Élet és Irodalom, 1976. június 12. (24.) 4. p.

Iszlai Zoltán: A modern líra műhelyében. [64 hattyú.] = Magyar Hírlap, 1976. január 11. 10. p.

Simon Zoltán: [Napforduló.] = S. Z.: Változó világ, változó irodalom. Esszék és kritikák. Bp., 1976, Szépirodalmi. 146–150. p.

Tóth Judit: Nemes Nagy Ágnes tanulmányai. [64 hattyú.] = Nagyvilág, 1976. 6. sz. 939–942. p.

Vidor Miklós: [Mennyi minden.] = Kritika, 1976. 11. sz. 29. p.

Zirkuli Péter: [64 hattyú.] = Kortárs, 1976. 7. sz. 1158–1159. p.

Nagy István, Cs.: [Mennyi minden.] = Kortárs, 1977. 7. sz. 1163. p.

Somlyó György: [Kettős világban.] = Somlyó György: A költészet vérszerződése. Bp., 1977, Szépirodalmi. 507–512. p.

Somlyó György: Kérdések a Vándorévek margójára. = Somlyó György: A költészet vérszerződése. Bp., 1977, Szépirodalmi. 513–517. p.

Vörös Imre: Az élménytől a versig. [64 hattyú.] = Irodalomtörténet, 1977. 2 sz. 529–531. p.

Fodor András: Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. = Kortárs, 1978. 12 sz. 1992–1994. p.

Galsai Pongrác: Szabálytalan arcképek. Nemes Nagy Ágnes. = G. P.: 12 + 1 fő. Szabálytalan arcképek. Bp., 1978, Szépirodalmi. 134–148. p.

Horgas Béla: Álom egy versről. Nemes Nagy Ágnesnek. = Élet és Irodalom, 1978. 30. sz. 15. p.

Jelenits István: „Hírhzó a tudattalan terepéről.” [A „Hasonlat” című versről is.] = Új Ember, 1978. 34. sz. 5. p.

Jelenits István: Között. = Új Ember, 1978. 35. sz. 5. p.

Petrőczi Éva: Csudálatos Bors néni. = Élet és Irodalom, 1978. 38. sz. 11. p.

Pomogáts Béla: Az anyanyelv tündéri igézete. [Bors néni könyve.] = Magyar Hírlap, 1978. december 3. 10. p.

Pomogáts Béla: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez. [Verselemzés.] = Jelenkor, 1978. 10. sz. 953–956. p.

Tóth László: [Bors néni könyve.] = Hét (Pozsony), 1978. 44. sz. 14. p.

Vas István: Kettős világban. = V. I.: Tengerek nélkül. Bp., 1978, Szépirodalmi. 78–80. p.

Berlind Bruce: Ágnes Nemes Nagy: Poetry and translation. = The New Hungarian Quarterly, 1979. 76. sz. 153–160. p.

Lengyel Balázs: Között. Nemes Nagy Ágnes versének elemézse. = L. B.: Közelképek. Válogatott tanulmányok. Bp., 1979, Szépirodalmi. 326–349. p.

Márványi Judit: [Szökőkút.] = Gyermekünk, 1979. 8. sz. 12–13. p.

Pomogáts Béla: Rend és indulat. =P. B.: Sorsát kereső irodalom. Tanulmányok. Bp., 1979, Magvető. 424–449. p.

Z[ay] L[ászló]: [Szökőkút.] = Magyar Nemzet, 1979. július 20. 4. p.

Berta Erzsébet: Nemes Nagy Ágnes és a tárgyias lírai kifejezésmód. =Alföld, 1980. 5. sz. 48–59. p.

Fodor András: Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. = F. A.: Futárposta. Bp., 1980, Szépirodalmi. 138–141. p.

Harsányi István: „A névtelen érzelmek senkiföldjén.” Nemes Nagy Ágnes ars poetikája. = Confessio, 1980. 2. sz. 47–61. p.

Kabdebó Lóránt: Az önmegvalósítás útján. Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = K. L.: Versek között. Tanulmányok, kritikák. Bp., 1980, Magvető. 269–280. p.

Mikó Ervin: Nemes Nagy Ágnes. = M. E.: Koccintások. Közös sorsok. Bukarest, 1980, Eminescu Kiadó. 189–193. p.

Pomogáts Béla: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes: Mesterségemhez. = P. B.: Versek közelről. Bp., 1980, Kozmosz. 154–163. p.

Sőtér István: Nemes Nagy Ágnes. = S. I.: Gyűrűk. Tanulmányok a XX. századról. Bp., 1980, Szépirodalmi. 76. p.

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma”. Nemes Nagy Ágnes: A lovak és az angyalok. [Verselemzés.] = Kortárs, 1980. 6. sz. 968–971. p.

Vörös Imre: „…Nem kívánok kevesebbet, mint egy világot.” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Irodalomtörténet, 1980. 2. sz. 353–376. p.

Fenyő István: Egy verseskötet előszaváról. [A válogatott versek angol nyevű kiadásának előszaváról.] = Napjaink, 1981. 4. sz. 34–35. p.

Nádor Tamás: Tiszteletpéldány az olvasónak. [Között.] = Magyar Nemzet, 1981. december 2. 5. p.

Pomogáts Béla: A történelmi reflexiótól a létköltészetig. Nemes Nagy Ágnes lírájáról. = Literatura, 1981. 1–2. sz. 203–211. p.

Rónay László: Értelemmel zabolázott szenvedély. [Között.] = Magyar Hírlap, 1981. december 20. 10. p.

Tandori Dezső: A fokozhatatlan fokozható. [A lovak és az angyalok.] = Kortárs, 1981. 4. sz. 638–646. p.

Tandori Dezső: Egy-egy vers „ma”. Nemes Nagy Ágnes; A lovak és az angyalok. [Verselemzés.] = T. D.: Az erősebb lét közelében. Olasónapló. Bp., 1981, Gondolat. 349–357. p.

Tellér Gyula: Nemes Nagy Ágnes: Között. [Verselemzés.] = Miért szép? Verselemzések napjaink költészetéből.(Szerk.: Detre Zsuzsa, Bárány György.) Bp., 1981, Gondolat. 328–344. p.

Alföldy Jenő: A dualista költő. [Között.] = Élet és Irodalom, 1982. 3.sz. 11. p.

Ambrus Katalin: Szépség és mérték. Gondolatok Nemes Nagy Ágnes költészetéről. [Között.] = Napjaink, 1982. 7. sz. 29–30. p.

Balassa Péter: Létpoétika és verskertészet. [Metszetek.] = Jelenkor, 1982. 12. sz. 1138–1143. p.

Bata Imre: Könyvszemle. [Között.] = Népszabadság, 1982. január 19. 7. p.

Bata Imre: Könyvszemle. [Metszetek.] = Népszabadság, 1982. február 23. 7. p.

Bata Imre: Nemes Nagy Ágnes lírája. A Közöttről. = Kortárs, 1982. 8. sz. 1314–1323. p.

Berta Erzsébet: Között. = Alföld, 1982. 10. sz. 83–85. p.

Bezzeg János: A hatvanéves Nemes Nagy Ágnes köszöntése. = Napló, 1982. január 16. 9. p.

Cynolter Károly: [Között.] = Népszava, 1982. február 27. 11. p.

Czigány György: Kvartett, Ottlikéknál. = Jelenkor, 1982. 5. sz. 415–419. p.

Dékány Endre: [Metszetek.] = Új Ember, 1982. 23. sz. 4. p.

Dési Ábel: Köszöntés és kritika. [Között.] = 7 Nap (Szabadka), 1982. január 22. 13. p.

Dési Ábel: A Költészet önvédelme. [Metszetek.] = 7 Nap (Szabadka), 1982. július 9. 12. p.

Ferenczi László: [Között.] = The New Hungarian Quarterly, 1982. 86. sz. 163–167. p.

Fülöp László: [Metszetek.] = Alföld, 1982. 10 sz. 86–87. p.

Galsai Pongrác: Tabló. „Keveháza.”[Nemes Nagy Ágnes és Vas István verstani vitájáról.] = Népszabadság, 1982. november 21. 7. p.

Görgey Gábor: A költő tapasztalata. [Metszetek.] = Magyar Nemzet, 1982. április 3. 5. p.

Iszlai Zoltán: Felkérés költészetre. [Metszetek.] = Élet és Irodalom, 1982. március 26. (13.) 11. p.

Kabdebó Lóránt: A magyar esszé új formája. [Metszetek.] = Magyar Hírlap, 1982. március 20. 8. p.

(–kes): Kitüntetett tudósok, művészek. Nemes Nagy Ágnes. = Magyar Nemzet, 1982. április 2. 4. p.

Kormos István: [Vándorévek.] = K. I.: A vasmozsár törője alatt. Bp., 1982, Szépirodalmi. 53–59. p.

Polner Zoltán: [Metszetek.] = Csongrád Megyei Hírlap, 1982. szeptember 9.

Sík Csaba: [Metszetek.] = Új Tükör, 1982. 17. sz. 2. p.

Sőtér István: Olvasónapló és köszöntés. Nemes Nagy Ágnesről. = Jelenkor, 1982. 1. sz. 3–6. p.

Széles Klára: Nemes Nagy Ágnes lírája. = Kortárs, 1982. 10. sz. 1637–1641. p.

Szerdahelyi István: [Metszetek.] = Kritika, 1982. 7. sz. 25–26. p.

Takács Zsuzsa: Megváltástan. [Között.] = Új Írás, 1982. 5. sz. 108–110. p.

Tarján Tamás: [Között.] = Kritika, 1982. 1. sz. 30–31. p.

Tolnai Ottó: Nemes Nagy Ágnes versszobrai. Fent, fent a tömbök. Déli fényben állnak. [Metszetek.] = Magyar Szó (Újvidék), 1982. november 20. 16. p.

Ungvári Tamás: Nemes Nagy Ágnesről – szemérmes évfordulón. = Nagyvilág, 1982. 1. sz. 118–119. p.

Vas István: Miért vijjog a saskeselyű? Egy kis fejtörő, óvással. = Élet és Irodalom, 1982. 11. sz. 9. p.

Veress Miklós: Télirózsa. [Nemes Nagy Ágnes születésnapjára.] = Élet és Irodalom, 1982. 2. sz. 11. p.

Alföldy Jenő: „Mesterségem, te gyönyörű!” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = A. J.: Élménybeszámoló. Költők a hetvenes években. Bp., 1983, Szépirodalmi. 221–230. p.

Bárdos László: Az átmenetiség alakzatai. Nemes Nagy Ágnes két prózaverse. [Egy pályaudvar átalakítása, Villamosvégállomás.] = Kortárs, 1983. 6. sz. 983–990. p.

Borbély László: Emlékezés egy „matrózruhás költőnőre.” = Reformátusok lapja, 1983. 17.sz. 4. p.

Dobos Klára: Csavargó csibe, várnézőben. = Déli Hírlap, 1983. október 4. 3. p.

Fodor András: Nemes Nagy Ágnes: A költői kép. = F. A.: Szó, zene, kép. Bp., 1983, Magvető. 175–178. p.

Győrkös László: A vers mértana. [Metszetek.] = Műhely, 1983. 1. sz. 79–81. p.

Kállay Tünde: Vádindítvány és fair play. = Élet és Irodalom, 1983. (48.) 2. p.

Takács Ferenc: [Között.] = World Literature Today, 1983, Winter.

Tandori Dezső: „Valahogy meg nem feledkezni és pontosan megírogatni…” [Metszetek.] = Nagyvilág, 1983. 7. sz. 1091–1093. p.

Vargha Kálmán: Megszenvedett evidenciák. [Metszetek.] = Nagyvilág, 1983. 7. sz. 1094–1095. p.

Angyalosi Gergely: Metszetek. = Irodalomtörténet, 1984. 3. sz. 772–777. p.

Arany Lajos: „Babits felnőttebbé tett.” Nemes Nagy Ágnes esszékötete. [A hegyi költő.] = Hajdú–Bihari Napló, 1984. december 5. 5. p.

Balassa Péter: Az esszé meg a hegy. Nemes Nagy Ágnes Babits-esszéjéről. [A hegyi költő.] = Jelenkor, 1984. 12. sz. 1148–1152. p.

Fenyő István: Az erkölcsi magasra törés költészete. Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. = Népszabadság, 1984. november 10. 13. p.

Gyurkovics Tibor: Ismered Babits Mihályt? [A hegyi költő.] = Népszava, 1984. november 17. 8. p.

Kabdebó Lóránt : Nemes Nagy Ágnes Villamos című verséről. = K. L.: A műhely titkai. Bp., 1984, Kozmosz. 142–152. p.

Mezei András: Ami túlmutat rajtunk. = Élet és Irodalom, 1984. 46. sz. 7. p.

Pomogáts Béla: [A hegyi költő.] = Új Tükör, 1984. (46.) 2. p.

Szakolczai Lajos: [Metszetek.] = Hungarológiai Értesítő, 1984. 3–4. sz. 129–130. p.

Szerdahelyi István: A teljességet szeretném. = Kritika, 1984. 1. sz. 6–8. p.

Utasi Csilla: Egy lírai mítoszteremtés érvei. Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton. = Híd (Újvidék), 1984. 6. sz. 832–837. p.

Balassa Péter: Létpoétika és verskertészet. [Metszetek.] = B. P.: Észjárások és formák. Bp., 1985, Tankönyvkiadó. 158–177. p.

Berkes Erzsébet: A hegyi költő. Nemes Nagy Ágnes könyve. = Magyar Nemzet, 1985. április 19. 8. p.

Földes Anna: Örömszerző művészet. Látogatás Nemes Nagy Ágnesnél. = F. A.: Beszélgetni jó. Bp., 1985, Kozmosz. 16–24. p.

Kovács Ferenc, F.: Nemes Nagy Ágnes gyermekvers-költészete. = Könyv és Nevelés, 1985. 4–5. sz. 193–203. p.

Lator László: Kettős arckép. Nemes Nagy Ágnes Babits-tanulmánya. [A hegyi költő.] = Kortárs, 1985. 5. sz. 148–153. p.

Lendvai L. Ferenc: [A hegyi költő.] = Magyar Filozófiai Szemle, 1985. 1–2. sz. 369–372. p.

Levendel Júlia: Kettős portré. [A hegyi költő.] = Tiszatáj, 1985. 9. sz. 85–89. p.

Mák Ferenc: [A hegyi költő.] = Üzenet (Szabadka), 1985. 12. sz. 771–774. p.

Nagy Endre: Levél Nemes Nagy Ágneshez Babits-könyve ürügyén. [A hegyi költő.] = Új Forrás, 1985. 3. sz.68–73. p.

Németh G. Béla: Az együttmunkálkodás óhaja és lehetősége. [A hegyi költő.] = Kritika, 1985. 10. sz. 39–40. p.

Rakovszky István = Evangélikus Élet, 1985. 4. sz. 4. p.

Széles Klára: „Rettenetes ám a tömörség fondorlatos ereje.” [A hegyi költő.] = Életünk, 1985. 6. sz. 563–567. p.

Takács Ferenc: [A hegyi költő.] = World Literature Today, 1985. Summer.

Tandori Dezső: A magyar verssé vált műfordítás. Jegyzetek a mesterekről. = Műhely, 1985. 3. sz. 52–60. p.

Tasi József: Nemes Nagy Ágnes Babits-képe. [A hegyi költő.] = Magyar Hírlap, 1985. május 4. 8. p.

Varga Lajos Márton: [A hegyi költő.] = Alföld, 1985. 7. sz. 69–72. p.

Alföldy Jenő: A dualista költő. [Között.] = A. J.: Visszhang. Bp., 1986, Szépirodalmi. 258–263. p.

Alföldy Jenő: A megismerés költője. Nemes Nagy Ágnesről. = Népszabadság, 1986. december 6. 15. p.

Bárdos László: [A hegyi költő.] = Irodalomtörténet, 1986. 3. sz. 759–765. p.

Csányi László: Lélegzetvételnyi végtelen. [A Föld emlékei.] = Új Írás, 1986. 10. sz. 114–118. p.

Cselényi László: [A Föld emlékei.] = Hét (Pozsony), 1986. 46. sz. 9. p.

Ferenczi László: [A Föld emlékei.] = Magyar Nemzet, 1986. május 31. 11. p.

Kabdebó Lóránt: [A Föld emlékei.] = Új Tükör, 1986. 22. sz. 2. p.

Pomogáts Béla: A megismerő értelem versei. [A Föld emlékei.] = Magyar Hírlap, 1986. június 20. 9. p.

Pomogáts Béla: Teremtő értelem. [A Föld emlékei.] = Élet és Irodalom, 1986. 23.sz. 10. p.

Rónay László: Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. = Irodalomtörténeti Közlemények, 1986. 1–2. sz. 194–198. p.

Rónay László: A Föld emlékei. = Kritika, 1986. 9. sz. 35–36. p.

Tandori Dezső: Angyallobogás röntgenképe. [A Föld emlékei.] = Könyvvilág, 1986. 5. sz. 9. p.

Tellér Gyula: A magyar Föld egy igen fontos emléke. [A Föld emlékei.] = Mozgó Világ, 1986. 11. sz. 121–125. p.

Ungváry Tamás: Vizafogóba hajtott halak. [A hegyi költő.] = Élet és Irodalom, 1986. február 28. (9.) 10. p.

Angyalosi Gergely: A Föld emlékei. = Kritika, 1987. 3. sz. 152–154. p.

Balassa Péter: Az esszé meg a hegy. Nemes Nagy Ágnes Babits-esszéjéről. [A hegyi költő.] = B. P.: A látvány és a szavak. Bp., 1987, Magvető. 101–111. p.

Béládi Miklós: Öt költő. A Magyar Rádióban elhangzott esszék. [A lovak és az angyalok.] = Új Auróra, 1987. 2. sz. 86–94. p.

Fenyő István: Összegzés és számvetés. [Látkép, gesztenyefával.] = Népszabadság, 1987. október 3. 16. p.

Földes Anna: Látkép, gesztenyefával. Nemes Nagy Ágnes költői önarcképe interjúkban és esszékben. = Magyar Nemzet, 1987. október 12. 6. p.

Gerold László: Művészet és természet. [Látkép, gesztenyefával.] = Híd (Újvidék), 1987. 11. sz. 1436–1439. p.

Horkay Hörcher Ferenc: A kimondhatatlan naturalistája. Nemes Nagy Ágnes költészetéről.= Életünk, 1987. 4. sz. 364–370. p.

Kardos László: [Szárazvillám.] = K. L.: Száz kritika. Bp., 1987, Szépirodalmi. 225–229. p.

Koczkás Sándor: „Szorong a szívben a világ.” [A Föld emlékei.] = Jelenkor, 1987. 9. sz. 850–853. p.

Menner Magdolna: Mozdulatlan szárnycsapás. Nemes Nagy Ágnes személy fölötti lírájáról. [A Föld emlékei.] = Napjaink, 1987. 8. sz. 30–31. p.

Nagy Ágota, G.: [Látkép, gesztenyefával.] = Reformátusok Lapja, 1987. 45. sz. 4. p.

Rónay László: Az ízlésváltozás önarcképe. [Látkép, gesztenyefával.] = Magyar Hírlap, 1987. november 3. 9. p.

Tandori Dezső: [Látkép, gesztenyefával.] = Könyvvilág, 1987. 9. sz. 8. p.

Vasadi Péter: Nemes Nagy Ágnes versei –„Között.” = Új Forrás, 1987. 4. sz. 41–49. p.

Bárdos László: Tapasztalatok életről, művészetről. [Látkép, gesztenyefával.] = Jelenkor, 1988. 4. sz. 375–378. p.

Erdődy Edit: Látkép, gesztenyefával. = Nagyvilág, 1988. 6. sz. 934–936. p.

Ferencz Győző: A művészet kábelei. [Látkép, gesztenyefával.] = Élet és Irodalom, 1988. január 22. (4.) 10. p.

Jávor Ottó: [Látkép, gesztenyefával.] = Budapest, 1988. 3. sz. 45–46. p.

Kabdebó Lóránt: Az Újhold költői. Hat tanulmány. Békéscsaba, 1988, Megyei Könyvtár. 30–37. p.

Kerék Imre: Kötetről kötetre. [Látkép, gesztenyefával.] = Műhely, 1988. 5. sz. 73–75. p.

Lengyel Balázs: Között. Nemes Nagy Ágnes versének elemézse. = L. B.: Zöld és arany. Válogatott esszék. Bp., 1988, Magvető. 338–359. p.

Poszler György: [Látkép, gesztenyefával.] = Kortárs, 1988. 6. sz. 154–158. p.

Radnóti Sándor: Között. Nemes Nagy Ágnes lírája. = R. S.: Mi az, hogy beszélgetés? Bírálatok. Bp., 1988, Magvető. 40–60. p.

Bán Zoltán András: [Szőke bikkfák.] = Kritika, 1989. 9. sz. 37. p.

Csibra István: Szó és szótlanság. Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött esszéi. = Népszabadság, 1989. augusztus 26. 19. p.

Eisemann György: A kozmikus rímek mestere. [Szó és szótlanság.] = Magyar Napló, 1989. 4. sz. 11. p.

Rónay László: Esszék és útirajz – felsőfokon. = Magyar Hírlap, 1989. október 13. 9. p.

Tarján Tamás: Könyvszemle. [Szőke bikkfák.] = Népszabadság, 1989. január 31. 7. p.

Alföldy Jenő: Esszé a hóhatár fölött. [Szó és szótlanság.] = Élet és Irodalom, 1990. 10. sz. 11. p.

Bodnár György: A lehetetlen igazsága.[Szó és szótlanság.] = Új Írás, 1990. 1. sz. 116–119. p.

Grezsa Ferenc: Az élménytől a költészetig. [Szó és szótlanság.] = Kortárs, 1990. 1. sz. 149–152. p.

Pomogáts Béla: Rend az értelem jegyében. Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Napjaink, 1990. 4. sz. 26–27. p.

Rónay László: Az esszé újjászületése. Az esszé igazsága. = R. L.: Társunk az irodalom. Tanulmányok. Bp., 1990, Szépirodalmi. 337–344. p.

Tandori Dezső: Hívság mögött mozdulatlanul. Rainer Maria Rilke–Nemes Nagy Ágnes. = Holmi, 1990. 6. sz. 615–632. p.

Tandori Dezső: A múlhatatlan vándorévek. [Szó és szótlanság.] = Nagyvilág, 1990. 4. sz. 597–600. p.

Balassa Péter: A hang fekvése. = Magyar Napló, 1991. szeptember 20. 11. sz. 4. p.

Ferencz Győző: Sírbeszéd. = Magyar Napló, 1991. szeptember 20. (11.) 5. p.

Határ Győző: Nemes Nagy Ágnes: A Föld emlékei. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Vál., szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1991, Tevan. 264–265. p.

Határ Győző: Nemes Nagy Ágnes: A hegyi költő. = H. Gy.: Irodalomtörténet. Vál., szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1991, Tevan. 265–268. p.

Határ Győző: [Látkép, gesztenyefával.] = H. Gy.: Irodalomtörténet. Vál., szerk.: Lakatos István. Békéscsaba, 1991, Tevan. 268–270. p.

Jókai Anna: Ágnes ravatalánál. = Magyar Napló, 1991. szeptember 20. 11. sz. 6–7. p.

K. A.: „…hogy lebírjam, győzzem az ördögöt…” Nemes Nagy Ágnes, 1922–1991. = Magyar Hírlap, 1991. augusztus 26. 11. p.

Korsós Bálint: [Szó és szótlanság.] = Alföld, 1991. 3. sz. 84–85. p.

Lator László: Nemes Nagy Ágnes arcképéhez. = Confessio, 1991. 4. sz. 57–60. p.

Levendel Júlia: A szeretet bonyolult. [A hegyi költő.] = Tiszatáj, 1991. 11. sz. 52–58. p.

Marafkó László: Hó és kráter. = Magyar Nemzet, 1991. december 24. 20. p.

Maxton, Hugh: In piam memoriam Ágnes Nemes Nagy. /1922–1991./ = The New Hungarian Quarterly, 1991. (124.) 23–28. p.

Mészöly Miklós: Hódolat és csend a költő sírjánál. Ma temetik Nemes Nagy Ágnest. = Magyar Hírlap, 1991. augusztus 30. 11. p.

Nemeskürty István: Nemes Nagy Ágnes. [Nekrológ.] = Magyar Nemzet, 1991. augusztus 26.

Polcz Alaine: Történet négyünkről. [Polcz Alaine, Mészöly Miklós, Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs 1956 októberében.] = Újhold-Évkönyv, 1991. 2. sz. 289–298. p.

Soltész Katalin, J.: [Szőke bikkfák.] = Irodalomtörténet, 1991. 1. sz. 243–247. p.

Tandori Dezső: A ló éve, 1990. = Palócföld, 1991. 1. sz. 40–47. p.

Tandori Dezső: Szabadiskola (1). = Jelenkor, 1991. 10. sz. 770–780. p.

Tandori Dezső: Szabadiskola (2). = Jelenkor, 1991. 11. sz. 925–933. p.

Alföldy Jenő: A törvény másik arca. [A magasság vágya.] = Könyvvilág, 1992. 11. sz. 11. p.

Csernák Árpád: Ágnes, Balázs. Emlékek. = Mondat, 1992. 1. sz. 4–7. p.

Esterházy Péter: A hang. = Magyar Napló, 1992. (2.) 7. p.

Ferencz Győző: Nemes Nagy Ágnes (1922–1991). = Diakonia, 1992. 3. sz. 55–56. p.

Gerliczki András: Versek a bizonyosságról. [Ekhnáton-ciklus.] = Acta Acad. Paed. Nyíregyháziensis, Irodalomtudományi Közlemények, 1992. 157–162. p.

Juhász Anikó: Lét és líra. [Rilke, Heidegger, Nemes Nagy Ágnes.] = Existencia, 1992. 1–4. sz. 369–417. p. (németül is.)

Kabdebó Lóránt: Nemes Nagy Ágnes, az Újhold költője. = Jelenkor, 1992. 1. sz. 53–54. p.

Kulcsár Szabó Ernő: A lírai nyelv változatai az 1960/70-es években. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Protestáns Szemle, 1992. 4. sz. 271–283. p.

Lator László: Líra és természettan. [„A gejzír” című vers elemzése.] = Mozgó Világ, 1992. 4. sz. 109–111. p.

Rónay László: Égi és földi terek között. Nemes Nagy Ágnes magatartásáról. = Árgus, 1992. 2. sz. 38–40. p.

Rónay László: Irodalmunk halottai. Nemes Nagy Ágnes. = Holnap, 1992. 7–8. sz. 28–30. p.

Schein Gábor: Emlék, látás, képzelet. [Az „Egy pályaudvar átalakítása” című versről.] = Határ, 1992. 4–5. sz. 32–38. p.

Tandori Dezső: Szabadiskola (3). Nemes Nagy Ágnes-kettős. = Jelenkor, 1992. 1. sz. 39–47. p.

Varga Mátyás: Képtilalom. Nemes Nagy Ágnes költészetének „szakrális fénye”. Vázlat. = Jelenkor, 1992. 1. sz. 48–52. p.

Berlind, Bruce: Költészet és politika. Nemes Nagy Ágnes példája. (Ford.: Dávid Anna.) = Magyar Napló, 1993. 10. sz. 9–13. p.

Domokos Mátyás: A gyötrelem ellen. Nemes Nagy Ágnes emlékezete. = Holmi, 1993. 1. sz. 19–27. p.

Földes Anna: Nemes Nagy Ágnes Amerikában. = Magyar Hírlap, 1993. június 21. 17. p.

Gergely Ágnes: Magritte rózsája. [Riporter: Liptay Katalin.] = Magyar Napló, 1993. 10. sz. 7–8. p.

Jovánovics György: Nemes Nagy Ágnes-vers kőben, bronzban. = Orpheus, 1993. 4. sz. 111–117. p.

Kabdebó Lóránt : Nemes Nagy Ágnes. = K. L.: Sorsfordító pillanatok. Miskolc, 1993, Felsőmagyarország Kiadó. 99–110. p.

Lator László: Kettős arckép. Nemes Nagy Ágnes Babits-tanulmánya. [A hegyi költő.] = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 231–243. p.

Lator László: Líra és természettan. [„A gejzír” című vers elemzése.] = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 244–250. p.

Lator László: Nemes Nagy Ágnes arcképéhez. = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 251–256. p.

Lator László: Nemes Nagy Ágnes. = L. L.: Szigettenger. Költők, versek, barátaim. Bp., 1993, Európa. 257–260. p.

Ottlik Géza: A mondhatatlan és a nehezen mondható. Nemes Nagy Ágnesről. = Orpheus, 1993. 4. sz. 119–124. p.

Rónay László: A magyar irodalom új irányai. [Nemes Nagy Ágnesről is.] = Vigilia, 1993. 4. sz. 304–307. p.

Schein Gábor: Szobrok. Nemes Nagy Ágnes költészetéről 1957–1969. = CET, 1993. 9–10. sz. 98–109. p.

Tamás Ferenc: A szakralitás-élmény Nemes Nagy Ágnes költészetében. = Pannonhalmi Szemle, 1993. 4. sz. 84–96. p.

Bérczes László: Bors néni segít nekünk. [A Kolibri Színház előadásáról.] = Népszabadság, 1994. december 27. 15. p.

Domokos Mátyás: Csillag Ninivében. = Kortárs, 1994. 6. sz. 112–113. p.

Gyarmeti László: A magasság vágya. = Kritika, 1994. 10. sz. 43. p.

Gyimesi Éva, Cs.: Nemes Nagy Ágnes: Fák. = 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp., 1994, Móra. 621–623. p.

Gyimesi Éva, Cs.: Nemes Nagy Ágnes: Között. = 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp., 1994, Móra. 615–620. p.

Gyimesi Éva, Cs.: Nemes Nagy Ágnes. = 99 híres magyar vers és értelmezése. Bp., 1994, Móra. 614–615. p.

Jovánovics, György: An Ágnes Nemes Nagy poem in stone and bronze. = The New Hungarian Quarterly, 134. sz. 1994. 31–38. p.

Kurdi Imre: Kilenc verssorról. Egy Rilke-vers két magyar fordításban. [A másik fordító Csorba Győző.] = Holmi, 1994. 6. sz. 860–865. p.

Lengyel Balázs: Helyesbítés. [Polcz Alaine: Nemes Nagy Ágnes halála – költészetében című írásához.] = Kortárs, 1994. 3. sz. hátsó borító.

Monostory Klára (Közreadja)Lengyel Balázs, Nemes Nagy Ágnes és Vas István levélváltása. = Holmi, 1994. 3. sz. 372–384. p.

Lengyel Balázs: Két Róma. Emlékezés, 1948–1993. = Orpheus, 1994. 2–3. sz. 4–43. p.

Lukácsy András: A másik Nemes Nagy Ágnes. [Lapok a barna noteszból.] = Magyar Hírlap, 1994. december 24. Ahogy tetszik-mell. 6. p.

Ottlik Géza: Elveszett percek egy éjszakai állomáson… Nemes Nagy Ágnesnek. = Orpheus, 1994. 2–3. sz. 56–58. p.

Papp Ágnes Klára: Európa madártávlatból. Nemes Nagy Ágnes: Amerikai napló. = Jelenkor, 1994. 1. sz. 87–90. p.

Polcz Alaine: Nemes Nagy Ágnes halála – költészetében. = Kortárs, 1994. 1. sz. 77–81. p.

Prágai Tamás: A figyelem szenvedélye. Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Új Forrás, 1994. 4. sz. 17–22. p.

Rónay László: [Amerikai napló.] = Holnap, 1994. 5. sz. 91–93. p.

Schein Gábor: Ekhnáton az égben. Nemes Nagy Ágnes poétikai szemléletéről. = Alföld, 1994. 3. sz. 69–81. p.

Schein Gábor: Utazás. Nemes Nagy Ágnes költészetéről, 1942–1946. = Kortárs, 1994. 10. sz. 32–40. p.

Schein Gábor: Villamos-végállomás. I. = Liget, 1994. 6. sz. 51–59. p.

Schein Gábor: Villamos-végállomás. II. = Liget, 1994. 7. sz. 44–53. p.

Szakonyi Károly: A poeta ductus. = Sz. K.: Álomirodalom. Bp., 1994, Magyar Írókamara. 77–78. p. /Lyukasóra-könyvek 4./

Ács Margit: Madár a vállán. = Orpheus, 1995/1996. 185–190. p.

Alföldy Jenő: Képek, szobrok – szavak. Nemes Nagy Ágnes költészetének egyik rétege. = Orpheus, 1995/1996. 138–148. p.

Alföldy Jenő: A létezés ihlete. Nemes Nagy Ágnes költészete. = Tiszatáj, 1995. 11. sz. mell. 1–12. p.

Beney Zsuzsa: Patak, szél, vadkacsák. Mágikus elemek Nemes Nagy Ágnes költészetében. = Orpheus, 1995/1996. 33–46. p.

Czigány György: De nézni! Nemes Nagy Ágnes rögtönzései. = Orpheus, 1995/1996. 223–228. p.

Domokos Mátyás: „To unknown agony.” On the poetry of Ágnes Nemes Nagy. = The New Hungarian Quarterly, 140. sz. 1995. 13–21. p.

Ferencz Győző: A tünékeny alma. = Kritika, 1995. 9. sz. 40–41. p.

Ferencz Győző: Ekhnáton jegyzeteiből. = Száz nagyon fontos vers. Versek és versmagyarázatok. Bp., 1995, Lord Könyvkiadó. 393–396. p.

Fráter Zoltán: A hegyi költő közelében. = Orpheus, 1995/1996. 239–248. p.

Horkay Hörcher Ferenc: A személyiség hitele Nemes Nagy Ágnes költészetében. Az Ekhnáton ciklus és a költői hagyaték összevetése. = Orpheus, 1995/1996. 74–84. p.

Jánosy István: „Én istenem, te szép híves patak.” Nemes Nagy Ágnes kiáltása Istenhez. = Orpheus, 1995/1996. 272–276. p.

Jókai Anna: Ágnes ravatalánál. = Orpheus, 1995/1996. 5–8. p.

Jókai Anna: „s maszk nem takarta már, hogy visszanézett.” A korai és az utolsó. [Az Önarckép, 1946 január és A távozó című versekről.] = Orpheus, 1995/1996. 285–287. p.

Juhász Anikó: Lét és líra. Rilke – Heidegger – Nemes Nagy Ágnes. = Orpheus, 1995/1996. 111–136. p.

Kántor Zsolt: Szökőkút, tölgyfa, hattyú. = Orpheus, 1995/1996. 269–271. p.

Lator László: A pálya változásai. [Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei.] = Népszabadság, 1995. október 7. Könyvszemle, 3. p,

Lengyel Balázs: Élet és halál. Dokumentumok Szerb Antal, Halász Gábor és Sárközi György történetéről. = Élet és Irodalom, 1995. 12. sz. 5. p.

Lengyel Balázs: Két Róma. Emlékezés, 1948–1993. = L. B.: Két Róma. Esszék. Bp., 1995, Balassi Kiadó. 7–39. p.

Lengyel Balázs: Pályakép külföldieknek. Nemes Nagy Ágnes angol nyelvű kötetéhez. = L. B.: Két Róma. Esszék. Bp., 1995, Balassi Kiadó. 67–71. p.

Lukácsy András: A titok megmarad. [A tünékeny alma.] = Magyar Hírlap, 1995. szeptember 2. Ahogy tetszik melléklet.

Márványi Judit: A „Ház a hegyoldalon” Nemes Nagy Ágnes mitológiájában. = Orpheus, 1995/1996. 97–108. p.

Mohás Lívia: Viking. = Orpheus, 1995/1996. 209–212. p.

Olasz Sándor: Newton almája. Nemes Nagy Ágnes „tűnődései” a modern költői nyelvről. = Orpheus, 1995/1996. 230–238. p.

Szunyogh Szabolcs [Vitavezető]: Ön hogyan tanítaná Nemes Nagy Ágnes költészetét? [Kerekasztal-beszélgetés.] = Köznevelés, 1995. 34. sz. 10–12.

Polcz Alaine: Három anagramma. = Orpheus, 1995/1996. 178–184. p.

Poszler György: Objektív líra – szubjektív mítosz. Nemes Nagy Ágnesről – konzervatív kommentár. = Orpheus, 1995/1996. 288–316. p.

Rónay László: A valóság mögöttese. Nemes Nagy Ágnes prózájáról. = Orpheus, 1995/1996. 249–254. p.

Schein Gábor: Balaton. Nemes Nagy Ágnes költészetéről, 1950–1957. = Kortárs, 1995. 3. sz. 5–24. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. [A szerző ismerteti kötetét.] = Könyvvilág, 1995. 5. sz. 9. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. Bp., 1995, Belvárosi Könyvkiadó. 143 p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészetének fogadtatása. = Orpheus, 1995/1996. 15–30. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes összes versei. = Népszabadság, 1995. december 11.

Simon Balázs: Ekhnáton és a Szent. = Orpheus, 1995/1996. 85–96. p.

Szabó Magda: Ekhnáton arcai. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. 22. sz. 4. p.

Lengyel Balázs [Közreadja]: Cs. S László, Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs leveleiből. = Orpheus, 19905/1996. 153–176. p.

Szabó Magda: Sztélé. = Orpheus, 1995/1996. 318–325. p.

Széchenyi Ágnes: A távozó közeledése. [Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei.] = Magyar Hírlap, 1995. június 3. Ahogy tetszik melléklet, 6. p.

Széles Klára: „Ág a fagyban.” Nemes Nagy Ágnes költészetéről. = Sz. K.: A létté vált hiány. Esszék, tanulmányok mai irodalmunkról. Miskolc, 1995, Felsőmagyarország Kiadó. 45–52. p.

Szepesi Attila: Sárga lepkék. = Orpheus, 1995/1996. 219–222. p.

Szitányi György: Középütt, maszkban s nélküle. = Orpheus, 1995/1996. 278–284. p.

Tamás Ferenc: „Kimondani, s elrejteni.” Létélmény és módszer Nemes Nagy Ágnes költészetében. A Paradicsomkert tanulságai. = Orpheus, 1995/1996. 53–72. p.

Tandori Dezső: A magam mindenkori és nem változó „Nemes Nagy Ágnes-képe.” = Orpheus, 1995/1996. 9–14. p.

Tarbay Ede: Rétegek. = Orpheus, 1995/1996. 256–262. p.

Varga Domokos: Foszló partok, omló határok. = Orpheus, 1995/1996. 263–268. p.

Wirth Imre: Könyvheti oktáv. Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. (22.) 11. p.

Wirth Imre: Könyvheti oktáv. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. 22. 11. p.

Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. = Élet és Irodalom, 1995. június 2. 22. 11. p.

Lengyel Balázs–Domokos Mátyás (Vál., szerk., összeáll.): Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. Bp., 1996, Nap Kiadó. 399 p.

Albert Zsuzsa: Legenda Nemes Nagy Ágnesről. = Tiszatáj, 1996. 6. sz. 23–31. p.

Határ Győző: Hologram Nemes Nagy Ágnesről. = Holmi, 1996. 4. sz. 628–635. p.

Jókai Anna: Ágnes ravatalánál. = J. A.: Perc-emberkék dáridója. Bp., 1996, Belvárosi Könyvkiadó. 194–199. p.

Kenyeres Zoltán: Nemes Nagy Ágnes összegyűjtött versei. = Vigilia, 1996. 2. sz. 155. p.

Kiss Antal: A tünékeny alma. = Vigilia, 1996. 1. sz. 74. p.

Lator László: Kinek mi jut eszébe. [A „Vihar” című vers elemzése.] = Mozgó világ, 1996. 8. sz. 104–108. p.

Lengyel Balázs: Erkölcs és rémület között. = Népszabadság, 1996. július 1. 35. p.

Lengyel Balázs: Kedvez-e korunk a kritikai kiadásnak? = Lyukasóra, 1996. 5. sz. 8–9. p.

Magyar Éva: A jelenlét versei. = Liget, 1996. 8. sz. 72–79. p.

Mándli Zsuzsa: Nemes hagyaték. = Kurír, 1996. január 3. Melléklet.

Márványi Judit: A „Ház a hegyoldalban.” Nemes Nagy Ágnes mitológiájában. = M. J.: Arcok fényben és sötétben. Tanulmányok írókról, művekről. Bp., 1996, Pesti Szalon Könyvkiadó. 165–180. p.

Márványi Judit: Nemes Nagy Ágnes gyermekversei. = M. J.: Arcok fényben és sötétben. Tanulmányok írókról, művekről. Bp., 1996, Pesti Szalon Könyvkiadó. 158–164. p.

Reményi József Tamás: Nyári éj. = Reményi József Tamás–Tarján Tamás: Magyar irodalom, 1945–1995. Műelemzések. Bp., 1996, Corvina. 47–50. p.

Rónay László: In memoriam Nemes Nagy Ágnes. = Magyar Napló, 1996. 7–8. sz. 54–55. p.

Tüskés Tibor: Könyvmoly. Villámszaggatta táj. = Lyukasóra, 1996. 1. sz. 28–29. p.

Szűcs Terézia: Mi és a Nap. Nemes Nagy Ágnes: Ekhnáton – Martin Buber: Én és te. = Pannonhalmi Szemle, 1996. 3. sz. 107–115. p.

Szűcs Terézia: The tree of Orpheus. Rilke – Keyes – Nemes Nagy. = The anachronist. 1996. 15–24. p.

Valachi Anna: A hegyi költőnő. [Erkölcs és rémület között.] = Népszava, 1996. június 13. 12. p.

Varga Mátyás: Időtlenség a mulandóságban. Nemes Nagy Ágnes költészetének ismeretelméleti problémafölvetéséről. = Pannonhalmi Szemle, 1996. 3. sz. 92–106. p.

Zágoni Erzsébet: A költőnő üzeni: meg kell tanulni cselekvően létezni. Nemes Nagy Ágnes nevét viseli a fehérvári leánykollégium. = Fejér Megyei Hírlap, 1996. január 27. 7. p.

Zimáné Lengyel Vera: Nemes Nagy Ágnes. Válogatott bibliográfia. [Bp., 1996.], Új Kilátó Irodalompártoló Egyesület. 48 p.

Zsoldos Sándor: Tünékeny-e a költészet? = Magyar Napló, 1996. 7–8. sz. 57. p.

Alföldy Jenő: A létezés ihlete. = Olasz Sándor(Szerk.): Orpheus panasza. Pályaképek Balassitól Nagy Lászlóig. Bp., 1997, Helikon Kiadó. 246–255. p.

Ambrus Attila: Egy elfelejtett Nemes Nagy-versről. [Falevél-szárak.] = Bárka, 1997, 1–4. sz. 96–97. p.

Bakonyi István: Nemes Nagy Ágnes költészete. [Schein Gábor könyvéről.] = Pannon Tükör, 1997. 4. sz. 71. p.

Bozó Zsuzsanna: Között. Barangolások Nemes Nagy Ágnes költői világában. = Irodalomtörténet, 1997. 1–2. sz. 276–284. p.

Ferencz Győző: A vers sorsa. Hetvenöt éve született Nemes Nagy Ágnes. = Népszabadság, 1997. január 3.

Ferencz Győző: A teremtés konstrukciója. [Ekhnáton jegyzeteiből.] = F. Gy.: A költészet mechanikája. Bp., 1997, Nemzeti Tankönyvkiadó. 189–205. p.

Gergely Ágnes: Cowboy-emlék. = Kritika, 1997.10. sz. 47. p.

K. E.: Nagy költőre emlékezünk. = Hegyvidék, 1997. február 12. 4. p.

Magyar Éva: Egy pár-beszéd rétegei. Schein Gábor: Nemes Nagy Ágnes költészete. = Jelenkor, 1997. 7–8. sz. 787–791. p.

Magyar Éva: Sírásaink. = Liget, 1997. 6. sz.19–31. p.

Petőcz András: Ház a hegyoldalon. = P. A.: Idegenként Európában. Esszék, prózák, kritikák. Bp., 1997, Orpheusz Kiadó. 151–152. p.

Rónay László: Nemes Nagy Ágnes magatartásáról. = R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp., 1997, Vigilia. 180–188. p.

Rónay László: A valóság mögöttese. Nemes Nagy Ágnes prózája. = R. L.: Mítosz és emlékezet. Esszék, tanulmányok századunk magyar irodalmából. Bp., 1997, Vigilia. 189–195. p.

Szűcs Terézia: Merre van a Báthory utca? [Bors néni könyve.] = Pannonhalmi Szemle, 1997. 4. sz. 117–119. p.

Alföldy Jenő: Modern elégia. [A „Balaton” című vers elemzése.] = Somogy, 1998. 3. sz. 246–251. p.

Ambrus Attila: Egy elfelejtett Nemes Nagy-versről [ Falevél-szárak.] = Üzenet (Szabadka), 1998. 12. sz. 85. p.

Honti Mária: „Óhajtozás Isten után.” A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben. = Irodalomismeret, 1998. 3–4. sz. 60–68. p.

Honti Mária: A „szó és szótlanság” költője. Nemes Nagy Ágnes verseiről. = Sipos Lajos (Szerk.): Irodalomtanítás az ezredfordulón. Celldömölk, 1998, Pauz–Westermann, 756–769. p.

Horváth Ida: Nemes Nagy Ágnes világképe. = Üzenet (Szabadka), 1998. 12. sz. 89. p.

Jánosy István: „Én istenem, te szép híves patak.” Nemes Nagy Ágnes kiáltása Istenhez. = J. I.: Hallottad a szót? Bp., 1998, Magyar Írókamara. 213–217. p.

Lengyel Balázs: Egy poétikai módszer alakulása. [A „Balaton” című vers elemzése.] = Somogy, 1998. 3. sz. 243–245. p.

Lengyel Balázs: Jegyzetek Nemes Nagy Ágnes írásához. = Holmi, 1998. 4. sz. 460–462. p.

Martin Iringó: Nemes vírusok. [Ház a hegyoldalon.] = Új Holnap, 1998. 5. sz. 97–101. p.

Szitás Erzsébet: Erkölcs és rémület között. [Az „Alázat” című vers elemzése.] = Jelenkor, 1998. 7–8. sz. 752–757. p.

Nemes Nagy Ágnes: Megkezdett beszélgetés Töttössy Beatricével. = Jelenkor, 1998/7–8. 737–751. p.

Lengyel Balázs: Az élet aranyfája. Megjegyzések egy Nemes Nagy Ágnes-vers elemzéséről. = Jelenkor, 1998. 10. sz. 1100–1104. p.

Toma Viktória: Nemes Nagy Ágnes világképe avagy egy gondolat nyakáról. = Üzenet (Szabadka), 1998. 12. sz. 83–84. p.

Schein Gábor: Poétikai kísérlet az Újhold költészetében. Bp., 1998, Universitas. 310 p.

Honti Mária: „Óhajtozás Isten után.” A hit és a megbocsátás Nemes Nagy Ágnes verseiben. (1–2.) = Irodalomismeret, 1999. 1–2., 3–4 sz. 131–139., 60–68. p.

Major Ottó: In memoriam Nemes Nagy Ágnes. [Nekrológ.] = CET, 1999. 5. sz. 47–48. p.

Mészáros Sándor: A Babits-minta. [A hegyi költő.] = Élet és Irodalom, 1999. február 12. 12. p.

Mikó Krisztina: Az esszé: logika. Az esszéíró Nemes Nagy Ágnes. = Kortárs, 1999. 1. sz. 46–54. p.

Nagy Emőke: A szív titkai. [Nemes Nagy Ágnes és Lengyel Balázs.] = Nők Lapja, 1999. április 14. (15.) 37–38. p.

Erkölcs és rémület között. In memoriam Nemes Nagy Ágnes. (Sajtó alá rend.: Lengyel Balázs, Domokos Mátyás) Bp., 1999, Nap Kiadó. 399 p.

Kelecsényi László: Beszédes pálmaágak. Egy barátság rejtőző dokumentumai. = Holmi, 1999. 11. 1433–1437. p.

Poszler György: A hegyi költőnő. „Matrózblúzos hűségeskü” – tételekben elbeszélve. = Liget, 2000. 4. 33-39. p.

Tamás Ferenc: „Ettél citromalmát?” Nemes Nagy Ágnes verséről. = Kortárs, 2000. 4. 93–98. p. [Mesterházi Mónika hozzászólásával.]

Honti Mária: A „tűnődő pallos”. (1–2.) = Holmi, 2000. 3, 4. 294–307, 423–437. p. (Nemes Nagy Ágnes: Három történet.)

Pomogáts Béla: Nemes Nagy Ágnes két verse a költészetről. = Alföld, 2000. 9. 76–83. p.

Buda Attila: Kettős arckép – példázat a hűségről. A nyolcvan éve született és tíz éve meghalt Nemes Nagy Ágnes emlékére. = Palócföld, 2001. 5. 452–457. p.

Géher István: Egy felkiáltó gondolatjel: az elnémítás kottajele. = Liget, 2001. 4. 48–53. p. Nemes Nagy Ágnesről.

Lengyel Balázs: Költői játékok. = Új Dunatáj, 2001. 4. 44-49. p.

Dobszay Ambrus: Nemes Nagy Ágnes gyermek- és felnőtt költészetének kapcsolata. = Irodalomtörténeti Közlemények, 2002. 5-6. 558-567. p.

Schein Gábor: Szent Anzelm festője. Egy pásztortalan teve és a 64-es számú hattyú. = Alföld, 2002. 2. 78-84. p.

Lehóczky Ágnes: A famotívum Nemes Nagy Ágnes költészetében. = Irodalomtörténet, 2002. 1. 118-142. p.

Visky András: Nyelv és Isten-élmény. Nemes Nagy Ágnes és a protestáns retorikai hagyomány. = Korunk, 2003. 3. 116-121. p.

Angyalosi Gergely: A szellem jelen van. Nemes Nagy Ágnes: Az élők mértana. = Élet és Irodalom, 2004. július 23. 25. p.

Balogh Tamás: „egy regényt is írtam akkoriban.” Nemes Nagy Ágnes kiadatlan regénye. = Tiszatáj, 2004. 12. 34-35. p.

A szakirodalmat összeállította Buda Attila.

 

Manuscripts