– Ébredj, kislegény!

Felült az ágyban. Az apja megcsókolta. Borostás arca szúrt. E nélkül a reggeli szurkálás nélkül el sem tudta képzelni az ébredést. Aztán barackot kapott a feje búbjára. Nagy keze volt az apjának. Széles tenyere, vastag ujjai, és minden ujján a fölső ízületen egy sűrű, kör alakú szőrcsomó.

Újra visszafeküdt, az orráig húzta a takarót, és akkor közösen számoltak.

– Egy – mondta az apa.

– Kettő – vágta rá a fiú.

A „hármat” már együtt mondták. Így:

– Háá-rom.

Kipattant az ágyból, az apjára nézett nevetve...Tovább