Diákszótár

a századfordulón

Alma mater = iskola
 
Apacs = csibész, vagány, jassz
 
Bazár = (török üzletsor elnevezésből), a mai áruház elődje, mindent lehetett itt kapni és olcsóbban, mint a szaküzletekben
 
Bige = pontszerző versenyjáték, eszköze egy 10–12 cm hosszú, 2–3 cm átmérőjű keményfa pecek, amelyet mindkét végén meghegyeztek. Ütője a kánfa vagy  levatta, egy 60–70 cm hosszú léc vagy husáng. A játékosok igyekeznek a földön fekvő bigét hegyre ütéssel felütni, majd a levegőben elütni. Lépésben számolják, hogy ki tudja messzebbre röpíteni.
 
Blikker = színes üveggolyó ld. golyózás
 
Bohém = kedélyes, könnyelmű életet élő, művészi hajlamú ember. A formaságokra keveset ad.
 
Boxenli = szentjánoskenyérmag
 
Bőrfejű = budapesti tűzoltó, a kemény bőrből készült csákó miatt
 
Buhvald néni = a nyilvános padok használati díját beszedő asszony. Nevét a padok gyártójáról kapta (Buchwald Sándor, vasbútorgyáros)
 
Cúgos cipő = gumibetétes fél- illetve magasszárú cipő
 
Csákó = henger alakú, ellenzős fejfedő (katonai, rendőr, postás, vasutas formaruha része)
 
Csíptető, cvikker = orrnyeregre csiptetett szemüveg. A csiptetőt a kabát hajtókájához erősítették.
 
Dada, dajka = az úri családok gyermekeinek ellátása és gondozása volt a feladata, munkáját az úriasszony édesanya felügyelte
 
Decens = illedelmes
 
Déligyümölcs-kereskedő, citrompofozó = utcaseprő
 
Egylet = egyesület
 
Einstand = (németből) régi pesti gyerekszó, amelyet olyan helyzetekre használunk ma is, amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a tulajdonát
„Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy szentjánoskenyér-magba - pesti nyelven: boxenlibe - játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.” (A Pál utcai fiúk)
 
Eminens diák = kitűnő tanuló
 
Fiáker = kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi „kétlóerős” elődje
 
Flangál = kószál, csatangol, lődörög
 
Flottul = könnyedén
 
Fonák = visszája, ellenkezője
 
Fundamentum = alapzat
 
Fuserál = ügyetlenkedik
 
Gáláns = előzékeny
 
Gavallér = nagyvonalú úriember
 
Gigerli, ficsúr = piperkőc, elegáns fiatalúr
 
Gikszer = botlás, baklövés
 
Gilt  = helyes, érvényes
 
Gitt = ablaküveg rögzítéséhez használt kötőanyag, kencéből és krétaporból készült, idővel megkeményedett
 
Gittegylet, egyletesdi = formaságokban kimerülő tevékenység, jelentéktelen, de fontoskodó egyesület gúnyos megnevezése. Gitt-rágás - fölösleges szócséplés és csatározás.
 
Gléda = szabályos sor
 
Golyózás = nyerő játék, több változata ismeretes aszerint, hogy a golyókat, melyek lehetnek üvegből, festett agyagból vagy fémből, a játékosok gurítják vagy lökik.
  1. Gurítós: akinek golyója – melyet meghatározott távolságból gurít a lyuk felé – legközelebb ér a célhoz, felmarkolja az összes golyót, és újra gurítja a lyukba. Amelyik beletalált, az már az övé, de lehetősége van hüvelykujjával a többi golyót is a lyuk felé irányítani. Ha ez nem sikerül, társa folytatja tovább.
  2. Lökős: a földre öt lyukacskát ásnak, s mindegyikbe egy-egy golyót helyeznek el, majd egymás után dobnak a lyukak felé. Akinek először sikerül valamelyiket eltalálni, elnyeri mind az öt golyót.
  3. Ütős: két ellenfél felváltva üt egy-egy golyót falhoz vagy palánkhoz.
Visszapattanó golyóikkal igyekeznek „kitenni” egymást ugyancsak az említett nyerési feltételek szerint. Ld. blikker
 
Grasszál = kihívóan járkál
 
Grund = (németből) üres telek, játszóhely
 
Gukker = látcső
 
Hagymáz = lázas betegség, tífusz
 
Handlé = (németből, Handler = kereskedő) ószeres
 
Hapták = (németből) vigyázzállás
 
Hazardiroz = kockáztat
 
Helyesnéni = vécésnéni, szójáték az illemhelyből
 
Herfli = húzós vagy szájharmonika, gúnynevén pofagyalu
 
Himpellér = semmirekellő
 
Hirig = verekedés
 
Hordár ld. vörössipkás
 
Horribilis = rettenetes, elképesztő
 
Hozentróger = gumírozott nadrágtartó
 
Ideális = eszményi
 
Imponál = tetszik
 
Instruktor = házitanító
 
Katedra = tanári asztal és dobogó
 
Keménygallér, kézelő = keményített textilből vagy celluloidból készült, gombbal felerősíthető ingtartozékok
 
Knikkerbrocker, bricsesz = térdnadrág, térdnél pánttal fogták össze
 
Komfortábli, konflis = egylovas bérkocsi
 
Korzó, promenád = Séta és találkozóhely
„Tavaszi korzó – ez a tavaszi Budapestet jelenti, mert tavaszkor tout Budapest korzózik. A korzózást elkezdik kora délelőtt és végzik késő éjfél után, és korzóznak a város minden részében a Vámháztól a víztoronyig…(Pesti Hírlap, 1905.)
 
Krajcár = legkisebb értékű aprópénz a 19. században
 
Kravátli = nyakkendő
 
Kucséber = mozgóárus, apró tárgyakat árult a cukorkától a cipőfűzőig
 
Lavallière-nyakkendő = laza csokorra kötött széles szalag, selyemből vagy könnyű vászonból készült
 
Levatta = ütőfa, egy 60–70 cm hosszú léc vagy husáng, bigézéshez, métázáshoz, tekéhez használt eszköz.
 
Lóvasút, omnibus = lóval vontatott közúti jármű, gúnynevén zabgőzös
 
Mandoletti = édességárus, (olaszból, = mandulácska)
 
Masamód = kalaposlány
 
Maturandus = végzett, érettségire készülő diák
 
Méta = mérkőző csapatjáték, mai formájában a várháborúk emlékét őrzi. Többféle változata van, pl. a laufméta, körméta, stb.
 
Micisapka = (németből, Mütze =sapka), puha szövetből készült, ellenzős fejfedő, elsősorban munkások és a pesti csibészek viselték
 
Milimári = tejesasszony
 
Monokli = előkelő férfi szemüveg, a szemgödörhöz szorított kerek lencse
 
Nedgrassza = bosnyák törökmézárus, a négy krajcárból torzított szó
 
Nemzetes = Kidobó játék. Minden játékos választ egy nemzet nevet, a játékvezető felírja. Kis labdát egy mélyedésbe helyeznek, a játékosok körülállják úgy, hogy aztán könnyen el tudjanak szaladni.
A játékvezető szólítja a nemzeteket: „Jöjjön az a híres, nevezetes Dánia!” A dán gyorsan felkapja a labdát és igyekszik valakit eltalálni. Ha sikerül, az illetőnek rovást ír fel a játékvezető. Ha nem sikerül, a dobó kapja a rovást. Akinek három rovása összegyűlt – kiáll. A legutolsónak maradt a győztes, ő lesz legközelebb a játékvezető.
 
Nevelőnő, fräulein = 5 éves kortól a gyerekek felügyelete és nevelése volt a feladata az úri családokban
 
Ószeress = budapesti házaló, tréfás értelmezéssel az elnyújtott óóószeress kiáltásnak
 
Palánk = léckerítés
 
Pásztorjátékok = gólyázás, célbadobás, stb. Mozdulatait már a honfoglalás idejének gyermekei űzték: a hajítófával madarat vagy más állatot céloztak meg a felnőtteket utánozva.
 
Pedellus = iskolai hivatalsegéd
 
Pincskalap = keménykalap, gömbsüveg formájú, különböző színűek lehettek
 
Pirruszi győzelem = túl nagy áldozatot hozó győzelem
 
Promenád, Korzó = Séta és találkozóhely
 
Rabló-pandúr = csapatjáték, egyik rész a rablók, a másik a pandúrok. Mindegyik pártnak van valamilyen megkülönböztetô jele.
Rablók egérutat kapnak, ezalatt elvisznek és elrejtenek egy nagyméretû, de nem túl nehéz tárgyat. Míg a rablók a rablott holmi jelképét elrejtik, a pandúrok is elhelyezik valami biztos helyen a hivatalukat jelzô tárgyat. A két csapat játékosainak elsô feladata az ellenséges csapat székhelyének: a rablótanyának, illetôleg a pandúroknak a felkutatása.
 
Rezesbanda = fúvós zenekarok, szakmai egyesületek zenekarai, pl. tűzoltózenekar. Gyakran zenéltek tereken, parkokban.
 
Rikkancs = utcai újságárus, zömmel tízévkörüli fiúk munkája volt
 
Sánc = védelmül épített töltés
 
Snóbli = nyerő játék. Kell hozzá: babszem vagy más mag. A játékosok egyenlő számú maggal rendelkeznek. Ebből elővesznek valamennyit. Feladat: ki kell találni, hogy az összesen kivett magok száma páros vagy páratlan. Ha valaki eltalálja, plusz magot nyer. A játék végén az győz, aki a legtöbb magot zsákmányolta.
Nehezebb változat: a magok számára kell tippelni.
 
Snúr = nyerő játék: „pénzre megy” A pénzt  megpöccintik, ha a pénz a másik oldalára fordul, megnyerte a pöccintő.
Változata: lyuk vagy vonal, palánk alja felé dobják a pénzt. Akinek érméje ehhez legközelebb esett, összeszedi az összes pénzt és ráz. Fej vagy írás szerint a pénznek egy részét elnyeri.  Hasonló módon megy a gombozás és boxenli is.
 
Stanicli = papírzacskó
 
Stikli = csíny
 
Stréber = törtető, a tanárok kegyeit keresi, társaival érezteti fölényét
 
Szekunda = elégtelen osztályzat
 
Tomahawk = észak-amerikai indián csatabárd
 
Tót = szlovák
 
Törzsfőnök = városi politikus
 
Tubák = burnót, szárított, porrá őrlött dohány
 
Velocipéd = a kerékpár őse, kezdetben óriás elsőkerékkel
 
Verkli = sípláda, kintorna, rögzített dallomot játszó, hajtókarral működtetett mechanikus hangszer
 
Vörössipkás, hordár = eredetileg az 1848-as honvédeket hívták így sapkájukról, majd a pesti hordárok elnevezése. Lapos tetejű, piros csákót viseltek. Nem csak a poggyászt segítettek hazavinni, hanem küldeményeket, üzeneteket is kézbesítettek. A sapkán lévő szám egyúttal a megbízhatóságot is jelezte.
 
Uzsora = magas anyagi szolgáltatás, kamat
 
Zabgőzös = lóvasút gúnyos, „pesties” elnevezése
 
Zsargon = csoportnyelv, pl. csibésznyelv, diákzsargon, pesti zsargon
 
Zsirardi = világos színű, alacsony keménykalap. A teteje lapos, szalaggal övezték. Girardi, az akkoriban neves bécsi színész hozta divatba.