Diákszótár
a századfordulón
Alma mater = iskola
Apacs = csibész, vagány, jassz
Bazár = (török üzletsor elnevezésből), a mai áruház elődje, mindent lehetett itt kapni és
olcsóbban, mint a szaküzletekben
Bige = pontszerző versenyjáték, eszköze egy 10–12 cm hosszú, 2–3 cm átmérőjű keményfa pecek,
amelyet mindkét végén meghegyeztek. Ütője a kánfa vagy levatta, egy 60–70 cm hosszú léc vagy
husáng. A játékosok igyekeznek a földön fekvő bigét hegyre ütéssel felütni, majd a levegőben elütni.
Lépésben számolják, hogy ki tudja messzebbre röpíteni.
Blikker = színes üveggolyó ld. golyózás
Bohém = kedélyes, könnyelmű életet élő, művészi hajlamú ember. A formaságokra keveset ad.
Boxenli = szentjánoskenyérmag
Bőrfejű = budapesti tűzoltó, a kemény bőrből készült csákó miatt
Buhvald néni = a nyilvános padok használati díját beszedő asszony. Nevét a padok gyártójáról
kapta (Buchwald Sándor, vasbútorgyáros)
Cúgos cipő = gumibetétes fél- illetve magasszárú cipő
Csákó = henger alakú, ellenzős fejfedő (katonai, rendőr, postás, vasutas formaruha része)
Csíptető, cvikker = orrnyeregre csiptetett szemüveg. A csiptetőt a kabát hajtókájához
erősítették.
Dada, dajka = az úri családok gyermekeinek ellátása és gondozása
volt a feladata, munkáját az úriasszony édesanya felügyelte
Decens = illedelmes
Déligyümölcs-kereskedő, citrompofozó = utcaseprő
Egylet = egyesület
Einstand = (németből) régi pesti
gyerekszó, amelyet olyan helyzetekre használunk ma is, amikor az erősebb jogán valakinek lefoglalják a
tulajdonát
„Ez különleges pesti gyerekszó. Mikor valamelyik erősebb fiú golyózni, tollazni vagy
szentjánoskenyér-magba - pesti nyelven: boxenlibe - játszani lát magánál gyöngébbet, s a játékot
el akarja venni tőle, akkor azt mondja: einstand. Ez a csúf német szó azt jelenti, hogy az erős
fiú hadizsákmánynak nyilvánítja a golyót, s aki ellenállni merészel, azzal szemben erőszakot fog
használni. Az einstand tehát hadüzenet is. Egyszersmind az ostromállapotnak, az erőszaknak, az
ököljognak és a kalózuralomnak rövid, de velős kijelentése.” (A Pál utcai fiúk)
Eminens diák = kitűnő tanuló
Fiáker = kétlovas, zárt bérkocsi, a taxi „kétlóerős” elődje
Flangál = kószál, csatangol, lődörög
Flottul = könnyedén
Fonák = visszája, ellenkezője
Fundamentum = alapzat
Fuserál = ügyetlenkedik
Gáláns = előzékeny
Gavallér = nagyvonalú úriember
Gigerli, ficsúr = piperkőc, elegáns fiatalúr
Gikszer = botlás, baklövés
Gilt = helyes, érvényes
Gitt = ablaküveg rögzítéséhez használt kötőanyag, kencéből és krétaporból készült, idővel
megkeményedett
Gittegylet, egyletesdi = formaságokban kimerülő tevékenység, jelentéktelen, de fontoskodó
egyesület gúnyos megnevezése. Gitt-rágás - fölösleges szócséplés és csatározás.
Gléda = szabályos sor
Golyózás = nyerő játék, több
változata ismeretes aszerint, hogy a golyókat, melyek lehetnek üvegből, festett agyagból vagy fémből, a
játékosok gurítják vagy lökik.
- Gurítós: akinek golyója – melyet meghatározott távolságból gurít a lyuk felé – legközelebb ér a célhoz, felmarkolja az összes golyót, és újra gurítja a lyukba. Amelyik beletalált, az már az övé, de lehetősége van hüvelykujjával a többi golyót is a lyuk felé irányítani. Ha ez nem sikerül, társa folytatja tovább.
- Lökős: a földre öt lyukacskát ásnak, s mindegyikbe egy-egy golyót helyeznek el, majd egymás után dobnak a lyukak felé. Akinek először sikerül valamelyiket eltalálni, elnyeri mind az öt golyót.
- Ütős: két ellenfél felváltva üt egy-egy golyót falhoz vagy palánkhoz.
Visszapattanó golyóikkal igyekeznek „kitenni” egymást ugyancsak az említett nyerési feltételek
szerint. Ld. blikker
Grasszál = kihívóan járkál
Grund = (németből) üres telek, játszóhely
Gukker = látcső
Hagymáz = lázas betegség, tífusz
Handlé = (németből, Handler = kereskedő) ószeres
Hapták = (németből) vigyázzállás
Hazardiroz = kockáztat
Helyesnéni = vécésnéni, szójáték az illemhelyből
Herfli = húzós vagy szájharmonika, gúnynevén pofagyalu
Himpellér = semmirekellő
Hirig = verekedés
Hordár ld. vörössipkás
Horribilis = rettenetes, elképesztő
Hozentróger = gumírozott nadrágtartó
Ideális = eszményi
Imponál = tetszik
Instruktor = házitanító
Katedra = tanári asztal és dobogó
Keménygallér, kézelő = keményített textilből vagy celluloidból készült, gombbal felerősíthető
ingtartozékok
Knikkerbrocker, bricsesz = térdnadrág, térdnél pánttal fogták össze
Komfortábli, konflis = egylovas bérkocsi
Korzó, promenád = Séta és találkozóhely
„Tavaszi korzó – ez a tavaszi Budapestet jelenti, mert tavaszkor tout Budapest korzózik. A korzózást
elkezdik kora délelőtt és végzik késő éjfél után, és korzóznak a város minden részében a Vámháztól a
víztoronyig…(Pesti Hírlap, 1905.)
Krajcár = legkisebb értékű aprópénz a 19. században
Kravátli = nyakkendő
Kucséber = mozgóárus, apró tárgyakat árult a cukorkától a cipőfűzőig
Lavallière-nyakkendő = laza csokorra kötött széles szalag,
selyemből vagy könnyű vászonból készült
Levatta = ütőfa, egy 60–70 cm hosszú léc vagy husáng, bigézéshez, métázáshoz, tekéhez
használt eszköz.
Lóvasút, omnibus = lóval vontatott közúti jármű, gúnynevén zabgőzös
Mandoletti = édességárus, (olaszból, = mandulácska)
Masamód = kalaposlány
Maturandus = végzett, érettségire készülő diák
Méta = mérkőző csapatjáték, mai formájában a várháborúk emlékét őrzi. Többféle
változata van, pl. a laufméta, körméta, stb.
Micisapka = (németből, Mütze =sapka), puha szövetből készült, ellenzős fejfedő, elsősorban
munkások és a pesti csibészek viselték
Milimári = tejesasszony
Monokli = előkelő férfi szemüveg, a szemgödörhöz szorított kerek lencse
Nedgrassza = bosnyák törökmézárus, a négy krajcárból torzított szó
Nemzetes = Kidobó játék. Minden játékos választ
egy nemzet nevet, a játékvezető felírja. Kis labdát egy mélyedésbe helyeznek, a játékosok körülállják
úgy, hogy aztán könnyen el tudjanak szaladni.
A játékvezető szólítja a nemzeteket: „Jöjjön az a híres, nevezetes Dánia!” A dán gyorsan felkapja a
labdát és igyekszik valakit eltalálni. Ha sikerül, az illetőnek rovást ír fel a játékvezető. Ha nem
sikerül, a dobó kapja a rovást. Akinek három rovása összegyűlt – kiáll. A legutolsónak maradt a győztes,
ő lesz legközelebb a játékvezető.
Nevelőnő, fräulein = 5 éves kortól a gyerekek felügyelete és nevelése volt a feladata az úri
családokban
Ószeress = budapesti házaló, tréfás értelmezéssel az elnyújtott
óóószeress kiáltásnak
Palánk = léckerítés
Pásztorjátékok = gólyázás,
célbadobás, stb. Mozdulatait már a honfoglalás idejének gyermekei űzték: a hajítófával madarat vagy más
állatot céloztak meg a felnőtteket utánozva.
Pedellus = iskolai hivatalsegéd
Pincskalap = keménykalap, gömbsüveg formájú, különböző színűek lehettek
Pirruszi győzelem = túl nagy áldozatot hozó győzelem
Promenád, Korzó = Séta és találkozóhely
Rabló-pandúr = csapatjáték, egyik rész a rablók, a másik a
pandúrok. Mindegyik pártnak van valamilyen megkülönböztetô jele.
Rablók egérutat kapnak, ezalatt elvisznek és elrejtenek egy nagyméretû, de nem túl nehéz tárgyat. Míg
a rablók a rablott holmi jelképét elrejtik, a pandúrok is elhelyezik valami biztos helyen a hivatalukat
jelzô tárgyat. A két csapat játékosainak elsô feladata az ellenséges csapat székhelyének: a
rablótanyának, illetôleg a pandúroknak a felkutatása.
Rezesbanda = fúvós zenekarok, szakmai egyesületek zenekarai, pl. tűzoltózenekar. Gyakran zenéltek
tereken, parkokban.
Rikkancs = utcai újságárus, zömmel tízévkörüli fiúk munkája volt
Sánc = védelmül épített töltés
Snóbli = nyerő játék. Kell hozzá: babszem vagy más mag. A játékosok egyenlő számú
maggal rendelkeznek. Ebből elővesznek valamennyit. Feladat: ki kell találni, hogy az összesen kivett
magok száma páros vagy páratlan. Ha valaki eltalálja, plusz magot nyer. A játék végén az győz, aki a
legtöbb magot zsákmányolta.
Nehezebb változat: a magok számára kell tippelni.
Snúr = nyerő
játék: „pénzre megy” A pénzt megpöccintik, ha a pénz a másik oldalára fordul, megnyerte a
pöccintő.
Változata: lyuk vagy vonal, palánk alja felé dobják a pénzt. Akinek érméje ehhez
legközelebb esett, összeszedi az összes pénzt és ráz. Fej vagy írás szerint a pénznek egy részét
elnyeri. Hasonló módon megy a gombozás és boxenli is.
Stanicli = papírzacskó
Stikli = csíny
Stréber = törtető, a tanárok kegyeit keresi, társaival érezteti fölényét
Szekunda = elégtelen osztályzat
Tomahawk = észak-amerikai indián csatabárd
Tót = szlovák
Törzsfőnök = városi politikus
Tubák = burnót, szárított, porrá őrlött dohány
Velocipéd = a kerékpár őse, kezdetben óriás elsőkerékkel
Verkli = sípláda, kintorna, rögzített dallomot játszó, hajtókarral működtetett mechanikus
hangszer
Vörössipkás, hordár = eredetileg az 1848-as honvédeket hívták így sapkájukról, majd a
pesti hordárok elnevezése. Lapos tetejű, piros csákót viseltek. Nem csak a poggyászt segítettek
hazavinni, hanem küldeményeket, üzeneteket is kézbesítettek. A sapkán lévő szám egyúttal a
megbízhatóságot is jelezte.
Uzsora = magas anyagi szolgáltatás, kamat
Zabgőzös = lóvasút gúnyos, „pesties” elnevezése
Zsargon = csoportnyelv, pl. csibésznyelv, diákzsargon, pesti zsargon
Zsirardi = világos színű, alacsony keménykalap. A teteje lapos, szalaggal övezték. Girardi, az
akkoriban neves bécsi színész hozta divatba.