A fényesen kivilágított bejáró előtt ragyogó fogatok, vakító estélyi ruhák, a legelőkelőbb közönség. A nézőtéren csupa ismert notabilitás, izgatott, emelkedett hangulat, közönség érverése 150, hőmérséklet 39, nyomás 200, a felső szívtájon kopogtatásra tompulat, szörcs-zörej, közérzet jó, köpet negatív. Az ünnepélyt csak másfél órás szünet szakítja meg, miközben a színpadon játszanak. Többen bejönnek és kimennek, de ezt a trükköt a szerző boszorkányos technikával úgy oldja meg, hogy kevesebben mennek ki, mint amennyien bejönnek, s így mindig van valaki a színpadon. Acéltaps.

 

(Karinthy Frigyes: Korlátolt lapterjedelem. Színházi Élet, 1931. 40.)