A szakirodalmat összeállította Thomka Beáta, kiegészítette Nagy Boglárka.

 

 

Digitalizált szakirodalom

 

Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Monográfia. Pozsony. 1995. Kalligram.

 

 

Szakirodalom

 

 

Önálló kötetek

 

Jenei László (szerk.): Mészöly Miklós irodalmi munkássága. Válogatott bibliográfia 1943–1988. Miskolc. 1989. II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtár.

Alexa Károly–Szörényi László (szerk.): „Tagjai vagyunk egymásnak.” A Tarzuszi szavaival köszöntik a hetvenéves Mészöly Miklóst barátai. Bp. 1991. Szépirodalmi–Európa Alapítvány.

Thomka Beáta: Mészöly Miklós. Pozsony. 1995. Kalligram. (Tegnap és Ma.)

Grendel Lajos: A tények mágiája. Mészöly Miklós időskori prózája. Pozsony. 2002. Kalligram, 96 p.

Fogarassy Miklós (szerk.): Magasiskola. In memoriam Mészöly Miklós. Bp. 2004. Nap, 400 p. (In memoriam és Emlékezet 40.)

N. Tóth Anikó: Szövegvándor. Közelítések Mészöly Miklós prózájához. Bp. 2006. Pesti Kalligram, 310 p.

 

Periodikumokban, gyűjteményes kötetekben

megjelent írások

 

Pályi András: Mészöly Miklós: Jelentés öt egérről. Alföld, 1968/6.

Béládi Miklós: Jelentés egy íróról. Elbeszélés vagy „szöveg”? = B. M.: Érintkezési pontok. Bp. 1974. Szépirodalmi, 533–556. p.; 556–563. p.

Balassa Péter: Passió és állathecc. Mészöly Miklós Filmjéről és művészetéről. = B. P.: A színeváltozás. Bp. 1982. Szépirodalmi, 302–343. p.

Béládi Miklós: A tények parabolája. Az elbeszélő illetékessége. Az epika megtisztítása és felvezetése. = B. M.: Válaszutak. Bp. 1983. Szépirodalmi, 288–324. p.

Csűrös Miklós: A tágasság pátosza. Az esszéíró Mészöly Miklós. = Cs. M.: Színképelemzés. Bp. 1984. Szépirodalmi.

Balassa Péter: A cselekmény rejtélye mint anekdotikus forma. (A Megbocsátás című kötetről.) = B. P.: Észjárások és formák. Elemzések és kritikák újabb prózánkról. 1978–1984. Bp. 1985. Tankönyvkiadó, 105–127. p.

Thomka Beáta (szerk.): Mészöly Miklós művészete. Tanulmányok. 18–19. füzet. [Balassa P., Szörényi L., Thomka B., Fogarassy M., Boros G., Máté J. Gy., Utasi Cs., Ladányi I., Piszár Á., Pozsvai Gy. tanulmányai.] Újvidék. 1986. A Magyar Nyelv, Irodalom és Hungarológiai Kutatások Intézete.

Könczöl Csaba: Kórtani makettünk: Mészöly Miklós. A pontosság romantikusa. = K. Cs.: Tükörszoba. Bp. 1986. Szépirodalmi, 202–237. p.

Pályi András: Sutting ezredes tündöklése. Kritika, 1988/9.

Fogarassy Miklós: A lappangó történetek közös természete. (A Volt egyszer egy Közép-Európa című kötetről.) Jelenkor, 1990/1.

Mészöly Miklós hetvenéves. Jelenkor, 1991/1.

Radnóti Sándor: Az elmaradt apoteózis. (A Saulus című kötetről.) = R. S.: Recrudescunt vulnera. Bp. 1991. Cserépfalvi.

Tolcsvai Nagy Gábor: Állat, ember, szolidaritás. Mészöly Miklós állatmotívumairól. Pannonhalmi Szemle, 1994/4.

Károlyi Csaba: Rekonstrukciók. Mészöly Miklós művészetéről. = K. Cs.: Ellakni, nézelődni. Bp. 1994. Pesti Szalon.

 

Mészöly Miklós 75 éves. [Bacsó B., Pályi A., Radics V., Márton L., Szirák P., Mészáros S. és mások tanulmányaival.] Kalligram, 1996/1. [Különszám.] 148 p.

Márton László: Börcsök úr agancsnyelvű késeinek művészi elrendezése. (A Családáradás című kötetről.) Kalligram, 1996/1. 48–52. p.

Kulcsár-Szabó Zoltán: „A múltnál úgyse tudunk jobban hullámozni.” A Családáradás javaslata a Mészöly-olvasásra. Kalligram, 1996/1. 52–57. p.

Bacsó Béla: „Egy lappangó történet természete.” Mészöly Miklós: Családáradás. Kalligram, 1996/1. 57–63. p.

Szirák Péter: Hamiskritika: áradás. (A Hamisregény című kötetről.) Kalligram, 1996/1. 63–65. p.

 

Albert Pál: A bűntudat évszaka. (A Saulus című kötetről.) – Egy (mifelénk) korszakos regényről. (A Film című kötetről.) = A. P.: Alkalmak. Bp. 1997. Kortárs.

Thomka Beáta: Elődök, kortársak, Mészöly. – Fragmentumszerűség, nyitottság. – Kijegyzések, beragasztások, törmelékek. = T. B.: Glosszárium. Debrecen. 2003. Csokonai, 19–30. p., 130–140. p. (Alföld Könyvek.)