Filmtöredék

Most már az égből jöhetnél, barátom,
a Bosnyák téri piac ládabárnak
csúfolt zugába, én pedig Budáról
mennék Zuglóba, hogy még utoljára
igyunk valamit, mielőtt lefekszünk,
bár akkor sem csak amiatt kerestük
föl azt a hírhedt tanyát, a kiváncsi
ösztön hajtott, a rejtélyes művészet
forgatott és játszatott egy Huszárik-
filmet, a magát gerjesztő önérzet
szerint, miként a szűken mért pohárra
mutattál, és a csapos mint garázda
senkit taszított egyenest az őrök
kezére, amíg kofák s korhely aggok
gyaláztak, arcpirító kárörömtől
izzott a szenny, hát még mikor titokban
elgáncsoltak, hadd lássák, milyen ittas!
de mit tehettek volna szárnyaiddal?