Aranyhangok

V. 26.	15:00 Vasárnapi séta a Károlyi-palotában A Petőfi Irodalmi Múzeumnak otthont adó Károlyi-palotát az egyik legjelentősebb magyar főúri család, a Károlyiak ízlése emelte Budapest egyik legimpozánsabb belvárosi palotájává.
H. 27.	18:00 X beszélget Y-nal – Párbeszélgetés Vendég: Jász Attila Beszélgetőtársa: Papp Máté Közreműködik: Tóth Attila (szaxofon) és Havas Judit, a sorozat szerkesztője

« május »

H	K	Sz	Cs	P	Sz	V
		1	2	3	4	5
6	7	8	9	10	11	12
13	14	15	16	17	18	19
20	21	22	23	24	25	26
27	28	29	30	31

Sajtószoba

Terembérlet

» A múzeum » Gyűjtemények » Médiatár » Aranyhangok » Aranyhangok II.

Aranyhangok II.

Fényképek a kiadvány borítójáról

»

Bródy Sándor
(Eger,1863. 07. 23. – Budapest, 1924. 08. 12.)

Író, újságíró. Szülővárosában töltött gimnáziumi évei után rajztanárnak, festőművésznek készült, de miután családja elvesztette vagyonát előbb Pestre költözött, majd Gyulán vállalt munkát. Itt jelent meg első novelláskötete (Nyomor,1884), melynek sikere álláshoz juttatta több újságnál is (Budapesti Hírlap, A Hét).

Herczeg Ferenc
(Franz Herzog, Versec, 1863. 09. 22. – Budapest, 1954. 02. 24.)

Novellista, publicista, regény- és drámaíró. A német anyanyelvű író Szegeden, középiskolás éveiben tanult meg magyarul. 1882-től Budapesten joghallgató, majd Temesváron volt joggyakornok.

Benedek Marcell
(Budapest, 1885. 09. 22. – Budapest, 1969. 05. 30.)

Író, irodalomtörténész, műfordító. A budapesti egyetem magyar–német szakán végzett, 1907-ben doktorált. A Thália Társaság egyik alapítója. 1912-ben Párizsban a Sorbonne és az École des Hautes Études Sociales ösztöndíjas hallgatója.

Lengyel Menyhért
(Híreshát, 1880. 01. 12. – Budapest, 1974. 10. 23.)

Dráma- és filmforgatókönyvíró. Kereskedelmi iskolát végzett, majd Budapesten és Kassán újságíróskodott az 1900-as évek elején. Hamar felfedezte a fővárosi színpad, már 1908-ban játszotta drámáját a Nemzeti Színház.

Halász Gábor
(Budapest, 1901. 07.04. – Balf, 1945. 03. ?)

Kritikus, irodalomtörténész, író. 1925-ben doktorált, előtte esztétikát, magyar és francia irodalmat hallgatott a budapesti egyetemen. Ezt követően több hónapot töltött Párizsban, később Olaszországban.

Cs. Szabó László
(Budapest, 1905. 11. 11. – Budapest, 1984. 09. 28)

„Bosszant, hogy esszéíró a közismert skatulyám. Műfajokkal kísérletező, műfajok közt ingázó író vagyok, más szóval egyszerűen író.” Cs. Szabó László: Hűlő árnyékban

Arthur Koestler
(Budapest, 1905. 09. 05. – London, 1983. 03. 03.)
Író, újságíró, társadalomfilozófus. Budapesten született, zsidó családból származik. Az iskoláit Budapesten kezdi, de az első világháború kitörése után 1919-ben Bécsbe költöznek. Itt folytatja középiskolai majd be nem fejezett elektromérnöki egyetemi tanulmányait.

Ignotus Pál
(Budapest,1901. 07. 01. – London, 1978. 04. 01.)
Író, szerkesztő, publicista. Veigelsberg Hugónak, írói álnevén Ignotusnak, a Nyugat alapítójának fia. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, majd 1923-tól az Esti Kurír belső munkatársa, vezércikkírója volt és emellett a kor legbefolyásosabb irodalmi folyóiratai, a Nyugat és a Toll munkatársaként is tevékenykedett.»

Tamási Áron
(Farkaslaka, 1897. 09. 20 – Budapest, 1966. 05. 26.)
Székelyudvarhelyen járt gimnáziumba, majd 1918-ban az olasz frontra került. Visszatérve, a kolozsvári egyetemen jogot tanult, ezután a Kereskedelmi Akadémián szerzett diplomát, és banktisztviselőként dolgozott. 1923-ban elhagyta szülőföldjét és 1926-ig az Egyesült Államokban alkalmi munkákból élt.

Illyés Gyula
(Felsőrácegrespuszta, 1902. 11. 02. – Budapest., 1983. 04. 15.)

Író, költő, műfordító, szerkesztő. A pusztai népiskolában tanult. 1921-ben érettségizett Budapesten. 1918–19-ben részt vett a baloldali diák- és ifjúmunkás-mozgalomban. 1920 telén jelent meg első verse (El ne essél, testvér) név nélkül a Népszavában.

Kodolányi János
(Telki, 1889. 03. 13. – Budapest, 1969. 08. 10.)

Író, publicista, kritikus. Kisnemesi-polgári családban született. Pécsett és Székesfehérváron végezte a középiskolát. Diákkorától kezdve írt és szerkesztett. Első szépírói próbálkozásai három verseskötetet eredményeztek.

Déry Tibor
(Budapest, 1894. 10. 18. – Budapest, 1977. 08. 18.)

Író, szerkesztő. Gazdag nagypolgári családból származik. Középfokú tanulmányainak befejezése és a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után, 1911-ben egy évre külföldre költözik, St. Gallenben a Schmidt-intézetben nyelveket tanul.

Sajtószoba

Terembérlet

Nyitva tartás

PIM Esti Extra

Minden hónap utolsó szerdáján

hosszú nyitva tartás,

a kiállítások 20 óráig

látogathatók.

K-V: 10-18h

Hétfőn a kiállítások zárva tartanak.

Kutatószolgálat:

Kézirattár, Könyvtár, Médiatár

H-CS, 10-16 óráig

Művészeti és Relikviatár
H-CS, 10-15 óráig

Múzeumi és Dokumentációs Adattár

H– CS, 10-16 óráig.
Péntek: külső kutatók számára zárva.